1/1969. (I. 8.) ÉVM rendelet

az építési tipizálásról

Az építési tipizálás és típustervezés rendjét az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) kormányrendelet 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az alábbiak szerint állapítom meg.

1. §

A rendelet hatálya

Ennek a rendeletnek a hatálya az állami vállalatokra, a trösztökre, az egyesülésekre, a közös vállalatokra, a szövetkezetekre, a szövetkezeti szervezetekre és ezek vállalataira, a társadalmi szervezetekre és ezek vállalataira, a költségvetési szervekre, a vízgazdálkodási társulatokra (a továbbiakban: vállalatok), valamint mindezek felügyeletét ellátó minisztériumokra, országos hatáskörű szervekre és tanácsok végrehajtó bizottságaira egyaránt kiterjed.

2. §

Az építési tipizálás célja

(1) Az építési tipizálás célja az ismétlődő, illetve a lényegében azonos építési feladatok megoldásának egységesítése útján a társadalmi igények és használati követelmények optimálisan azonos módon való kielégítése.

(2) Az építési tipizálásnak ezt a célt úgy kell kielégítenie, hogy az egységes megoldás magas műszaki színvonalon elősegítse az építésiparosítás feltételeinek megteremtését és gazdaságosabbá tegye az építkezést.

(3) A tipizálási tevékenység során típustervjavaslat dolgozható ki építményre (épületre, műtárgyra; a továbbiakban: építmény), annak szekciójára, szeletére, továbbá a szerkezetekre, a vázszerkezetre, a szerkezeti rendszerekre, a szerkezeti elemekre és az építési technológiákra.

3. §

Tipizálási feladatok

(1) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium dolgoztatja ki:

- a lakás- és kommunális ágazat körébe tartozó lakások, lakóépületek és komplex lakótelepek típusterv-javaslatait, továbbá

- a több felügyeleti szervet érintő és általánosan felhasználható típusterv-javaslatokat.

(2) A külön jogszabályokban meghatározott építményfajtákra vonatkozó típusterv-javaslatokat az építményfajta szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) dolgoztatja ki.

(3) Az előző bekezdésekben nem említett típusterv-javaslatokat

a) a beruházó, a tervező, a gyártó és a kivitelező vállalatok, valamint

b) ezek felügyeleti szervei

dolgozzák, illetve dolgoztatják ki.

(4) A típusterv-javaslatok kidolgozási költségeinek fedezetéül beruházásra felhasználható pénzügyi forrás, műszaki fejlesztési alap, továbbá a költségvetés szolgál.

(5) A típustervezést szükség szerint megelőző előmunkálatok (kutatás, kísérlet, prototípus-készítés) költségeinek pénzügyi forrását külön jogszabályok állapítják meg.

4. §

A tipizálási koncepció

(1) Az országos építési tipizálási tevékenység koordinálása céljából az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium középtávú, illetve ennek részletezéseként rövidebb időszakra szóló koncepciót készít.

(2) A koncepció az érdekelt szervek bejelentései, egyéb információk, valamint vizsgálatok és elemzések alapján tartalmazza a tipizálás legfontosabb célkitűzéseit.

(3) Az érdekelt minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel), valamint az Országos Tervhivatallal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal egyeztetett koncepciót az építésügyi és városfejlesztési miniszter hagyja jóvá.

5. §

A típustervezés ütemei

(1) A típusterv-javaslat kidolgozásának két üteme: a típustervezési program és a típustervezési dokumentáció elkészítése. Építési technológia tipizálása esetében a típustervezési dokumentáció része az építési technológiai terv is.

(2) Nem kell típustervezési programot készíteni

a) a házgyári szerkezetek kivételével a szerkezetek és a szerkezeti elemek típustervjavaslatának kidolgozása során;

b) ha a típustervezési dokumentáció a prototípus tervei alapján készül;

c) ha az egyedi tervet vagy a kísérletezés során készült tervet változatlanul használják fel a típustervezési dokumentáció kidolgozása során.

(3) A típustervezési programot a hatóságokkal, továbbá a 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a felügyeleti szervvel, a házgyári építmény, annak szekciója, szerkezete típustervezési programját pedig a Típustervezési Intézettel is egyeztetni kell.

(4) A típustervezési dokumentációt a típustervezési program alapján kell kidolgozni.

(5) A típustervezési dokumentáció hatósági egyeztetése csak akkor kötelező, ha

a) típustervezési program nem készült, vagy

b) a tervezést végző szerv a típustervezési programtól eltért, vagy

c) az egyeztetést a típustervezési program egyeztetése során a hatóság vagy a felügyeleti szerv igényelte.

6. §

A típusterv-javaslatok megküldése

(1) A típusterv-javaslat közzétételének előfeltétele szerkezetnél, szerkezeti elemnél a prototípus elkészítése és ennek minősítése az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet által; vázszerkezetnél, szerkezeti rendszernél annak kísérleti beépítése; építménynél, szekciónál és szeletnél annak kísérleti megépítése, továbbá mindezek műszaki-gazdasági értékelése. A kísérleti építés mellőzhető, ha a korábbi tapasztalatok alapján megfelelő adatok vagy tervek rendelkezésre állnak.

(2) A hatóságokkal egyeztetett típusterv-javaslat közzététele iránt az azt kidolgozó (kidolgoztató) szerv keresi meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot.

(3) A megkereséshez az előírásoknak megfelelően kidolgozott típustervezési dokumentációt, a műszaki-gazdasági értékelést, a gyártónak a gyártásra vonatkozó nyilatkozatát, a hatósági egyeztetésekről felvett jegyzőkönyvet, valamint a Típustervező Intézetnek a típusterv-javaslat közzétételére vonatkozó javaslatát kell csatolni.

(4) Ha a típusterv-javaslat az előző bekezdésekben foglaltaknak nem felel meg, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium köteles erre vonatkozó állásfoglalását a megkereső szervvel közölni.

7. §

A tipizált tervek és a típustervek közzététele

(1) Az előírásoknak megfelelő típusterv-javaslatokat az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tipizált tervként vagy - a (3) bekezdésben meghatározott esetben - típustervként teszi közzé.

(2) A tipizált tervek alkalmazására ajánlottak, a típustervek alkalmazása pedig a 8. §-ban foglalt kivételektől eltekintve - kötelező.

(3) A típusterv alkalmazását népgazdasági érdekből az állami beruházások körében

a) építmény, annak szekciója és szelete esetében - a beruházó felügyeleti szervével egyetértésben - az építmény rendeltetése (illetve az építményfajta) szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője); a lakásoknál, a lakóépületeknél és a komplex lakótelepeknél az építésügyi és városfejlesztési miniszter,

b) szerkezet, vázszerkezet, szerkezeti rendszer és szerkezeti elem esetében - a legnagyobb felhasználók felügyeleti szerve véleményének figyelembevételével - az építésügyi és városfejlesztési miniszter,

c) építési technológia esetében az építményfajta szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője)

rendeli el és határozza meg azt a kört, amelyben a típusterv alkalmazása kötelező.

(4) A típusterv-javaslatok kidolgozása során a költségnormákkal való összhangot biztosítani kell.

Ha a típusterv-javaslat költségelőirányzata a kötelező költségnormák szintjét meghaladja, a típustervként való alkalmazás elrendelése előtt a pénzügyminiszter állásfoglalását ki kell kérni.

(5) A tipizált tervek és a típustervek alkalmazásához szükséges feltételekről (gyártási kapacitás biztosítása, katalógusok közzététele, a típustervezési dokumentációk megfelelő példányszámú előállítása és terjesztése, propaganda stb.) a típusterv alkalmazását elrendelő szerv, tipizált terv esetében pedig a közzétételt kérő szerv [6. § (2) bekezdés] gondoskodik.

8. §

A típusterv alkalmazásának mellőzése

(1) Nem kötelező a típustervek alkalmazása

a) az átalakításoknál, a toldalék építkezéseknél, az emeletráépítéseknél és a foghíjbeépítéseknél;

b) a kísérleti építkezéseknél;

c) a műemlék, történelmi emlék, vagy ilyen jellegűnek nyilvánított építmények helyreállításánál, átalakításánál, bővítésénél;

d) egyedi tervezésű reprezentatív építmények olyan részeinél, amelyeknél különleges igényű külső vagy belső kiképzést kell biztosítani.

(2) Nem kötelező a szerkezetekre, vázszerkezetekre, szerkezeti rendszerekre és szerkezeti elemekre vonatkozó típusterv alkalmazása,

a) ha azzal az egyedi feladatot megoldani nem lehet, vagy annak alkalmazása gazdaságtalan megoldást eredményezne, feltéve utóbbi esetben, hogy az egyedi terv alkalmazása az élet- és a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti;

b) a kísérlet által érintett szerkezeteknél, vázszerkezeteknél, szerkezeti rendszereknél és szerkezeti elemeknél.

(3) Az előző bekezdésben felsorolt esetekben a típusterv mellőzését a tervezést végző szerv vezetőjének indokolnia kell; az indokolást a kivitelezési tervdokumentációhoz kell csatolni.

9. §

A típusterv alkalmazása alóli felmentés

(1) A típusterv alkalmazása alól a beruházó az alkalmazást elrendelő szervtől felmentést kérhet.

(2) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter által alkalmazni rendelt típustervek esetében a kérelmet a Típustervező Intézet útján kell benyújtani; házgyári típusterv esetében csatolni kell a gyártómű egyetértő véleményét is.

(3) A kérelem, valamint annak mellékletei (rajzok és iratok) tartalmára e rendelet mellékletében foglaltak az irányadók.

(4) A kérelmet abban az időpontban kell előterjeszteni, amikor a típusterv mellőzésének szükségessége felmerül.

(5) A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt legkésőbb hatvan napon belül értesíteni kell.

10. §

Adaptálás, alaptípusok továbbfejlesztése

(1) A típustervet a helyszínre alkalmazva kell felhasználni (adaptálás). Ennek során ki kell választani a típustervek, illetőleg azok változatai közül a legmegfelelőbbet, a kiválasztott típustervet a helyszíni viszonyoknak, a hatálybaléptetést követően közzétett kötelező előírásoknak, továbbá a beruházási igényeknek megfelelő tervrészekkel kell kiegészíteni.

(2) Az adaptáló a típusterv részmegoldásaitól a szükséges mértékben eltérhet, ha az eltérés a terv alapvető műszaki és funkcionális megoldását, a betervezett gyártmányok alkalmazását, az építéstechnológiát, a hatósági előírásokat nem érinti és minőségromlást nem eredményez.

(3) Az adaptáló az alaptípusokat a felhasználás differenciáltságának fokozása érdekében továbbfejlesztheti, új változatokat dolgozhat ki. Amennyiben az új változatok az előző bekezdésben említett eltéréseken túlmenő módosítást tartalmaznak, a típusterv alkalmazása alól felmentést kell kérni. Ha az új változat további sorozatos felhasználására számítani lehet, az adaptáló kezdeményezheti annak tipizálását.

(4) Az adaptáló az általa készített, vagy megváltoztatott tervrészért, annak az egész tervre való kihatásáért és azzal való összhangjáért felelős.

11. §

Koordináció - ellenőrzés

(1) A tipizálási tevékenység ágazati szinten történő irányításáról és koordinálásáról az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gondoskodik.

(2) A típustervek alkalmazásának ellenőrzéséről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a felügyeleti szervek gondoskodnak.

12. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1969. január hó 1-től kell alkalmazni.

(2) A típusterv-javaslatok tartalmi előírásait az építésügyi és városfejlesztési miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben teszi közzé.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg - a típusszerkezettervek kötelező alkalmazásáról szóló 1/1963. (Ép Ért 38.) ÉM-OT-PM együttes utasítás,

- az előregyártott vasbeton elemek vasalásmódosításáról szóló 1/1965. (Ép Ért 10.) ÉM-OT-PM együttes utasítás, továbbá

- a típusterv mellőzésének és a típustervtől való eltérés engedélyezéséről szóló 4/1966. (Ép Ért 4.) ÉM utasítás

hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet az 1/1969. (I. 8.) ÉVM rendelethez

A típusterv alkalmazása alóli felmentésre irányuló kérelem tartalma

1. A beruházó megnevezése.

2. Az építmény legfontosabb jellemzői.

3. A kérelem elbírálásánál mérlegelést érdemlő típustervek megnevezése, száma.

4. A felmentés indokolása (az elbíráláshoz szükséges: tájékoztató helyszínrajz, esetleg épülettervek, műszaki és gazdasági mutatók).

5. Ha a felmentés a területfelhasználási engedélyben foglaltak, vagy hatósági előírás (tűzrendészeti, egészségügyi stb.) miatt válik szükségessé, ennek másolata (melléklet).

6. Műemlék jellegű terület vagy műemléki környezet esetén utcakép (térfal) rajzzal vagy fényképpel ábrázolva és az Országos, illetve a Budapesti Műemléki Felügyelőség szakvéleménye (melléklet).

7. Az építmény rendeltetése szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) véleménye (melléklet).