1969. évi 29. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Budapesten, 1968. évi szeptember hó 14. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

(A kormányjóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1969. évi június hó 27. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Budapesten, 1968. évi szeptember hó 14. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FUVAROZÁS TÁRGYÁBAN

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya attól a szándéktól vezetve, hogy az országaikban nyilvántartott kereskedelmi gépjárművekkel - beleértve a pótkocsikat - a két ország között, valamint azok területén át végzett személy- és árufuvarozást szabályozza, a következőkben állapodott meg:

I. Személyfuvarozás

1. cikk

A két ország között, valamint azok területén át végzett személyfuvarozásokhoz - a jelen Egyezmény 2. cikkében említett fuvarozások kivételével - engedély nem szükséges.

2. cikk

Jelen Egyezmény szempontjából menetrendszerű személyfuvarozásnak azok a fuvarozások minősülnek, amelyeket a Szerződő Felek illetékes szerveinek kölcsönös megállapodása alapján, meghatározott útvonalon, előre megállapított menetrendek és díjszabások szerint végeznek és amelyek során a kiinduló és végponton, valamint a közbeeső állomásokon utasok szállhatnak fel, illetve szállhatnak le.

3. cikk

1. A két ország között közúti járművekkel végzett menetrendszerű személyfuvarozásra szolgáló vonalakat a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös egyetértésben engedélyezik.

2. A Szerződő Felek illetékes hatóságai az engedélyt a vonalnak saját területükre eső részére adják ki. A menetrendszerű tranzitfuvarozás nem esik engedélyezési kötelezettség alá, kivéve, ha a belső jogszabályok eltérően rendelkeznek.

3. Az útvonalról, a menetrendről, a díjszabásokról, valamint az e vonalak létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérdésekről a Szerződő Felek illetékes szervei közös egyetértésben határoznak.

4. cikk

1. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága a területén székhellyel rendelkező fuvarozóknak menetrendszerű vonalak megnyitására irányuló kérelmeit jóváhagyásra megküldi a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának; e kérelmeknek - többek között - a következő adatokat kell tartalmazniuk:

- a fuvarozó neve és címe,

- az útvonal,

- a menetrend,

- a díjszabások,

- a fel- és leszállóhelyek,

- a javasolt üzemeltetési időtartam.

2. Az a hatóság, amely a kérelmet megkapja, döntését kellő időben közli a másik Szerződő Fél hatóságával.

5. cikk

Tranzit személyfuvarozások során - kivéve, ha a Szerződő Felek másképp állapodnak meg - a másik Szerződő Fél területén utasok nem szállhatnak fel és nem szállhatnak le.

II. Árufuvarozás

6. cikk[1]

Minden, a két ország között és azok területén át fuvardíj vagy más ellenszolgáltatás fejében, valamint a saját számlára végzett árufuvarozás - a 7. cikkben felsoroltak kivételével - engedélyezési kötelezettség alá esik.

7. cikk

Nincs szükség engedélyre:

a) átköltözködési ingóságok fuvarozásához,

b) hullafuvarozáshoz,

c) vásári és kiállítási áruk, valamint felszerelések fuvarozásához,

d) versenylovak, sportrendezvények céljait szolgáló járművek és egyéb sportfelszerelések fuvarozásához,

e) színházi díszletek és kellékek fuvarozásához,

f) hangszerek, valamint rádió, televízió és filmfelvételek céljára szolgáló felszerelések fuvarozásához,

g) természeti katasztrófák esetén küldött segélyküldemények fuvarozásához,

h) baleseti mentő és vontató járművekkel végzett fuvarozásokhoz.

8. cikk

1. Minden útra és minden járműre (pótkocsis szerelvényre) külön engedélyt kell kiadni. Ez az engedély a visszútra is érvényes.

2. Az engedély nem ruházható át.

9. cikk[2]

1. Az engedélyeket a gépjárművet nyilvántartó ország illetékes hatósága adja ki a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának a nevében azoknak a kontingenseknek a keretén belül, amelyeket a Szerződő Felek illetékes hatóságai évenként közösen állapítanak meg.

2. Mindkét ország illetékes hatóságai a jelen megállapodás alapján végzett fuvarozások céljára megfelelő mennyiségű engedély-űrlapot adnak át egymásnak.

3. A 8. cikkben említett engedély birtokában bármelyik ország fuvarozójának szabad:

a) árukat fuvarozni a másik ország területén lévő bármely pontra vagy területén át;

b) a másik ország területére történő fuvarozás után visszáruként azon a területen árut felvenni abba az országba történő fuvarozás céljára, ahol székhelye van.

4. Az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett járművekkel nem végezhetnek árufuvarozást a másik Szerződő Fél területéről harmadik országba és visszafelé, kivéve, ha a másik Szerződő Fél illetékes hatósága erre külön engedélyt ad.

10. cikk

1. A jelen Egyezmény alapján, fuvardíj vagy ellenszogáltatás ellenében, végzett fuvarozásoknál fuvarlevelet kell megkövetelni.

2. Azoknak a járműveknek, amelyek saját számlára szállítanak árut, a járművet nyilvántartó Szerződő Állam nemzeti jogszabályainak megfelelő menetlevéllel, vagy szállítási okmánnyal kell rendelkezniük

11. cikk

A 8. cikkben említett engedélyt minden, a másik Szerződő Fél területén végzett fuvarozás alkalmával a járművön kell tartani,

III. Általános rendelkezések

12. cikk

Ha a fuvarozásra használt jármű súlya, illetve mérete meghaladja az annak a Szerződő Félnek a területén engedélyezett legnagyobb súlyt, illetve méreteket, amelyiknek a területén a fuvarozást végzik, e Szerződő Fél illetékes hatóságának külön engedélye szükséges.

13. cikk

A jármű személyzetének, az árukísérőknek és az utasoknak a Szerződő Felek határának átlépésére jogosító, érvényes utazási okmánnyal kell rendelkezniük.

14. cikk

A jármű gyártója által beszerelt szabvány üzemanyagtartályokban levő üzemanyag mentes a vámok és minden egyéb adó, valamint díj alól.

15. cikk

Az útlevél-, a vám- és az egészségügyi ellenőrzés, továbbá a fuvarozást végző járművek és az áruk vámbiztosítéka tekintetében a belső jogszabályokat, valamint azokat a nemzetközi egyezményeket kell alkalmazni, amelyeknek a Szerződő Felek tagjai.

16. cikk

Az egyik Szerződő Országban nyilvántartott és a másik Szerződő Országba belépő járműveknek az utóbbi Szerződő Országban érvényes szavatossági biztosítással kell rendelkezniük.

17. cikk

Az egyik Szerződő Fél területén nyilvántartásba vett járművekkel a másik Szerződő Fél területén levő két pont között személy-, valamint árufuvarozást végezni tilos.

18. cikk[3]

1. A jelen megállapodás keretében személyfuvarozást végző járművek és ezen járművek üresfutása kölcsönösen mentesülnek a másik Szerződő Fél területén a vonatkozó fuvarozási tevékenység után vagy a gépjármű birtoklásának jogáért, illetve az utak használatáért fizetendő adók, pótadók, illetékek és díjak alól.

2. A két Szerződő Fél területe között árufuvarozást végző járművek és ezen járművek üresfutása mentesülnek a másik Szerződő Fél területén a vonatkozó fuvarozási tevékenység után vagy a gépjármű birtoklásának jogáért, illetve az utak használatáért fizetendő adók, pótadók, illetékek és díjak alól.

3. A másik Szerződő Fél területén át árufuvarozást végző járművek és ezen járművek üresfutása a vonatkozó fuvarozási tevékenység után és az utak fenntartásával, illetve javításával járó költségek fedezésére fizetendő adók, pótadók, illetékek és díjak alá esnek, beleértve a másik Szerződő Fél nemzeti jogszabályai szerint megengedhető legnagyobb súlyokat meghaladó járművek után fizetendő díjakat.

19. cikk

1. A jelen Egyezményen alapuló fizetéseket a két ország között érvényes fizetési megállapodás feltételeinek megfelelően kell teljesíteni.

2. Ha a két ország között fizetési megállapodás nem áll fenn, vagy ha a fennálló megállapodás e tárgyra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a fent említett fizetéseket mindegyik Szerződő Fél belső jogszabályai szerint teljesítik.

20. cikk

A menetjegyek kiadásának, használatának és árusításának módozatairól, a személy- és árufuvarozáshoz szükséges okmányok felmutatásával kapcsolatos eljárásról, a statisztikai adatok az illetékes hatóságok közötti cseréjéről, valamint minden egyéb a fuvarokmányokkal kapcsolatos kérdés tekintetében a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös egyetértésben döntenek.

21. cikk

A Szerződő Felek a nemzetközi személy- és árufuvarozás előmozdítása érdekében biztosítani fogják, hogy a fuvarozást végző járművek az országhatárokon indokolatlan feltartóztatás és késedelem nélkül haladhassanak át.

22. cikk

Mindegyik Szerződő Fél fenntartja a jogát arra, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket a közlekedés biztonságának megóvása és az állambiztonság védelme érdekében szükségesnek tart.

23. cikk

Azokra az árukra vonatkozólag, amelyek fuvarozása tilos, vagy amelyek fuvarozásához különleges engedély szükséges, a Szerződő Felek belső jogszabályai, valamint azok a kötelezettségei, melyeket olyan nemzetközi egyezményekben vállaltak, amelyeknek a Szerződő Felek tagjai, érvényben maradnak.

24. cikk

Jelen Egyezmény rendelkezéseinek megsértése esetén, a járművet nyilvántartó ország illetékes hatósága - ama ország illetékes hatóságának a kérésére, amelynek a területén az egyezménysértést elkövették - szükséges rendszabályokat alkalmaz a fuvarozóval szemben és ezekről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát értesíti.

25. cikk

Azokra a kérdésekre, amelyekre jelen Egyezmény, vagy olyan nemzetközi egyezmények, melyeknek mindkét ország tagja, rendelkezést nem tartalmaznak, a belső jogszabályokat kell alkalmazni.

26. cikk

1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást, a jelen Egyezmény végrehajtására illetékes hatóságaikról.

2. A Szerződő Felek illetékes hatóságának képviselői a fuvarozási tevékenység szabályozása és a jelen Egyezmény végrehajtásából keletkező problémák megoldása céljából - szükség esetén -vegyesbizottsági ülésre ülhetnek össze.

3. A Vegyesbizottság döntéseit - ha az szükséges - jóváhagyás céljából a Szerződő Felek illetékes hatóságai elé kell terjeszteni.

27. cikk

1. Jelen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek értesítik egymást, hogy a hatálybalépéshez megkívánt alkotmányjogi követelményeknek eleget tettek és azt aláírásának napjától kezdve ideiglenesen alkalmazni fogják.

2. Az Egyezmény a hatálybalépés napjától számított egy évig marad érvényben és érvénye évről évre hallgatólagosan meghosszabbodik, ha csak azt valamelyik Szerződő Fél három hónappal az érvényességi időtartam eltelte előtt írásban fel nem mondja.

Készült Budapesten, 1968. évi szeptember hó 14. napján, angol nyelven két eredeti példányban; mindkét példány egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormány nevében:

Pándi József s. k.,

A Török Köztársaság Kormánya nevében:

Ruhmi Gümrükcüoglu s. k.

3. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1969. évi június hó 27. napjától kezdődően kell alkalmazni, végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.[4]

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára