3/1969. (II. 4.) MÉM rendelet

a legelő- és apaállatgazdálkodás rendjéről szóló 8/1969. (II. 4.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A legelő- és apaállatgazdálkodás rendjéről szóló 8/1969. (II. 4.) Korm. rendelet 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 2., 7. és 9. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A legelő- és apaállatgazdálkodást ellátó mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, jogi személyként működő egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (mezőgazdasági szakszövetkezet; a továbbiakban együttesen: termelőszövetkezet), illetőleg legeltetési bizottság feladata, hogy a kezelésébe, termelőszövetkezet esetében a tulajdonába is került szántó-, rét- és legelőterületeket (a továbbiakban: legelő) és vagyontárgyakat karbantartsa, javítsa, s megfelelően hasznosítsa, továbbá minden állattartónak biztosítsa az állata részére szükséges legeltetést, gondoskodjék mesterséges termékenyítés esetén inszemináló helyek üzemeltetéséről, mesterséges termékenyítés hiányában pedig az anyaállat-létszámhoz szükséges, meghatározott számú apaállat megfelelő tartásáról, elhelyezéséről, gondozásáról, ápolásáról, köztenyésztésben hasznosításáról, az apaállatok ellátásához szükséges takarmány megtermeléséről, beszerzéséről, valamint az apaállatok tartásának és használatának folyamatos ellenőrzéséről.

2. §

(1) A legeltetési bizottság 5-9 tagból áll. Elnökét és tagjait a községi (városi) tanács választja meg és hívja vissza.

(2) A legeltetési bizottság önálló költségvetés alapján működik. Költségvetését a községi (városi) tanács hagyja jóvá. A községi (városi) tanács költségvetésében a legelő- és apaállatgazdálkodás céljára támogatást irányozhat elő.

(3) A legeltetési bizottság működési területe a szomszédos község (város) területére csak annyiban terjed ki, amennyiben a legelő ott fekszik vagy oda átnyúlik.

(4) A legeltetési bizottság céljára megfelelő helyiségről a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos kiadásokat a községi (városi) tanács viseli.

(5) A legeltetési bizottságok legelő- és apaállat-gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége felügyeletét községekben a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve látja el.

(6) A legeltetési bizottság működését, a legelő-és apaállatgazdálkodással kapcsolatos tevékenységét, a rendelkezésére álló anyagi eszközöket, a gazdálkodásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

3. §

(1) Abban a községben (városban), amelyben a legelő- és apaállatgazdálkodás feladatait legeltetési bizottság látja el, a termelőszövetkezet - ha a közös állatállomány létszáma indokolja - kérheti a legeltetési bizottságtól az állatállománya legeltetéséhez szükséges legelő kijelölését és átadását. A kijelölésnél figyelembe kell venni a legeltetési bizottság legelőjének, valamint a termelőszövetkezet meglevő legelőjének a nagyságát, továbbá a legelőre járó közös, háztáji és egyéni állatállomány számának arányát.

(2) Ha az elkülönített legelő kijelölése és átadása kérdésében esetleg vita keletkezik, s abban a legeltetési bizottság és a termelőszövetkezet megegyezni nem tud, a kijelölés, illetőleg az átadás kérdésében a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága dönt.

(3) Az elkülönített legelőn a legelőápolási és karbantartási munkák elvégzéséről a legeltetési bizottság gondoskodik, e munkák költségeit azonban a termelőszövetkezet a legeltetési bizottságnak megtéríteni köteles. A költségtérítés összegét és a fizetés időpontját megegyezés hiányában a községi (városi) tanács állapítja meg.

4. §

A termelőszövetkezet legelő- és apaállatgazdálkodási tevékenysége felett a felügyeletet a járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya útján látja el.

5. §

(1) Termelőszövetkezet a legeltetési bizottság kezelésében levő legelő, valamint a legelő- és apaállatgazdálkodás célját szolgáló egyéb vagyontárgyak (a továbbiakban: vagyontárgyak) használatba adására irányuló kérelmét a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságához nyújtja be. Ha a községben (városban) két vagy több termelőszövetkezet működik, a kérelem továbbítása, illetőleg a döntés előtt be kell szerezni valamennyi termelőszövetkezet véleményét.

(2) Ha az átadás kérdésében való döntés a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának a hatáskörébe tartozik, a járási végrehajtó bizottság a kérelmet javaslatával látja el.

6. §

A legeltetési bizottság kezelésében levő legelőnek és vagyontárgyaknak, valamint az azokkal kapcsolatos feladatoknak az átadása csak egyidejűleg történhet.

7. §

(1) A legeltetési bizottság kezelésében levő legelő és vagyontárgyak átadásának lebonyolítását a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve végzi. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, s abban fel kell tüntetni az átadott földterületek és épületek állami földnyilvántartási adatait, az épületek állagára vonatkozó megállapításokat, a felszerelések és egyéb vagyontárgyak pontos megjelölésére szolgáló adatokat, valamint az átadott apaállatok törzskönyvi és egyéb nyilvántartási adatait.

(2) Az átadás-átvételt a járási végrehajtó bizottság - mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi osztálya útján - ellenőrzi, az arról készült jegyzőkönyvet felülvizsgálja és felülvizsgálati záradékkal látja el.

(3) Az átvett apaállat-istállókat a termelőszövetkezet más célra csak a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya engedélyével használhatja.

8. §

A termelőszövetkezet az átvett legelőt a legelőre járó közös, illetőleg háztáji és egyéni állatállomány arányának megfelelően köteles felosztani és külön választani a közös, valamint a háztáji és egyéni állatállomány részére szükséges legelőt. A háztáji és egyéni állatállomány részére a legelőt lehetőleg egy tagban kell kijelölni. A háztáji állatokat és az egyéni állattartók állatait a termelőszövetkezet közös legelőjén legeltetni tilos.

9. §

(1) A megszűnt legeltetési bizottság követeléseinek és tartozásainak rendezése céljából alakult bizottság a legeltetési bizottság elnökéből és pénztárosából, valamint egy-két tagjából áll.

(2) A bizottság feladata, hogy gondoskodjék:

- a termény-, anyag- és pénztárszámadás, valamint az állat-nyilvántartás lezárásáról,

- a leltár tényleges felmérés útján való elkészítéséről,

- a hiányok és többletek okainak kivizsgálásáról,

- a tartozások és követelések megállapításáról.

(3) A bizottság köteles a megszűnt legeltetési bizottság betétkönyvében az esetleges tartozások kiegyenlítése után fennmaradó összeget - a betétkönyv egyidejű megszüntetésével - a legelő-és az apaállatgazdálkodási feladatokat átvett termelőszövetkezetnek átadni. A követelések behajtásáról és a legeltetési bizottság költségvetési tartozásainak rendezéséről, valamint a fennmaradó összegnek a termelőszövetkezet részére történő átadásáról a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(4) A bizottság köteles munkájáról jelentést tenni a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának.

(5) A megszűnéssel kapcsolatos feladatok elvégzését a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi osztálya együttesen köteles ellenőrizni. Az eljárás befejezése után a megszűnt legeltetési bizottság számadásait, nyilvántartásait, okmányait és egyéb iratait a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága irattárában kell megőrizni.

10. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 16.028/1950. (III. 11.) FM és a 13.041/1951. (IV. 14.) FM rendelet, továbbá a 85/1954. (MgÉ. 16.) FM utasítás még hatályban levő rendelkezései, a 26/1959. (X. 6.) FM rendelet mellékleteként közzétett Legelőgazdálkodási Szabályzat, valamint a 16/1961. (VIII. 19.) FM rendelet hatályukat vesztik.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter