4/1969. (VI. 11.) KkM rendelet

a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezeti Választottbíróság eljárási szabályainak módosításáról

A Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Választottbíróságnak - az 1/1953. (VIII. 28.) BkM rendelet mellékletében foglalt és az 1/1959. (I. 14.) KkM rendelettel kiegészített - eljárási szabályait (a továbbiakban: V. Sz.) - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom:

1. §

A V. Sz. 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Kamara (továbbiakban: Kamara) mellett szervezett Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) hatáskörébe olyan ügyek eldöntése tartozik, amelyek

a) egyrészről belföldi állami szerv, állami vállalat, szövetkezet, szövetkezeti vállalat, illetőleg közös vállalat (a továbbiakban együtt: belföldi vállalat), másrészről külföldi fél közötti jogviszonyból származnak;

b) belföldi vállalatok közötti jogviszonyból származnak, ha törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet akár a Kamara mellett szervezett Választottbíróság, akár általában választottbíróság eljárását lehetővé teszi;

c) külföldi felek között merülnek fel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felek ügyeiben a Választottbíróság akkor járhat el, ha a felek a Választottbíróság hatáskörét írásban kikötötték, vagy ha a vita eldöntését nemzetközi megállapodás utalja hatáskörébe.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdés alkalmazásában írásbeli kikötésnek kell tekinteni a levél, távirat, géptávíró útján történt megegyezést is.

(4) Hatáskörének hiányát a Választottbíróság hivatalból veszi figyelembe."

2. §

(1) A V. Sz. 2. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Jogügyi titkárként csak azt a bűntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki az Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogi doktori oklevelet szerzett és két évi joggyakorlat után az ügyvédi-jogtanácsosi vagy azzal egyenértékű vizsgát letette."

(2) A V. Sz. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Választottbíróság tárgyalási nyelve magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. Ha a fél által használt nyelvet a Választottbíróság nem minden tagja érti, a tárgyalás anyagát a fél és a Választottbíróság tagjai között a Választottbíróságnak a fél által használt nyelvet ismerő és arra vállalkozó tagja közvetíti. Ha ilyen közvetítésre nincs mód, illetve azzal bármelyik fél vagy a Választottbíróság tagja nem ért egyet, tolmácsot kell alkalmazni."

3. §

A V. Sz. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A választottbírósági testület tagjait a Kamara közgyűlése 3 évre választja az ügyek elbírálásához szükséges magasfokú elméleti és gyakorlati szakértelemmel rendelkező személyek közül és nevüket névjegyzékbe foglalja."

4. §

(1) A V. Sz. 4. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Választottbíróság az egyes ügyekben - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - 3 tagú tanácsban jár el."

(2) A V. Sz. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Külföldi választottbíró kijelölése esetén a választottbíró utazásának és a Választottbíróság székhelyén való tartózkodásának költségeit a per eredményétől függetlenül, a kijelölő fél viseli."

5. §

A V. Sz. 5. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A keresetlevelet és mellékleteit a jogügyi titkárhoz kell benyújtani annyi példányban, hogy a Választottbíróság minden tagjának, valamint mindegyik alperesnek egy-egy példány jusson és egy példány az ügyiratoknál maradjon."

6. §

A V. Sz. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Választottbíróság a keresetlevelet mellékleteivel az alperesnek azzal kézbesíti, hogy ha a keresettel szemben védekezni kíván, köteles az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül védekezését írásban, az 5. § (1) bekezdésében a keresetlevél tekintetében előírtaknak megfelelő példányszámban a jogügyi titkárhoz benyújtani, abban a tényállást előadni és bizonyítékait megjelölni."

7. §

(1) A V. Sz. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felek együttesen bejelenthetik, hogy nem; jelennek meg a Választottbíróság előtt és kérik, hogy az a benyújtott iratok alapján ítélkezzék."

(2) A V. Sz. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a tárgyaláson az egyik fél nem jelenik meg, az ellenfél kérelmére a Választottbíróság tárgyalhat és határozhat."

8. §

(1) A V. Sz. 13. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A Választottbíróság a határozatát írásba foglalja."

(2) A V. Sz. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint 15 napos határidőt kell megszabni. A Választottbíróság 15 napnál rövidebb vagy hosszabb teljesítési határidőt is megállapíthat, ha ez a kötelezettség természetére tekintettel, vagy a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével indokolt."

(3) A V. Sz. 13. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A tárgyalás folyamán hozott végzést és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni és a Választottbíróság a kihirdetést csak az ítéletre nézve, s csak akkor halaszthatja el, legfeljebb 8 napra, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni. A határozat kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok kihirdetéséből áll. A Választottbíróság a határozatokat a felekkel közli."

9. §

A V. Sz. 14. §-a a következő (3), (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Választottbíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a választottbírósági ítéletnek.

(4) A Választottbíróság a felek kérelmére jóváhagyhat olyan egyezséget is, amelynek szövegét a felek közös beadványban vagy teljesen egyező tartalommal külön-külön beadványban terjesztik elő. Az ilyen egyezséget a Választottbíróság zárt ülésen foglalja jegyzőkönyvbe és dönt a jóváhagyás felől.

(5) A jóváhagyó végzéssel ellátott egyezségről a felek részére hitelesített kiadmányt kell kézbesíteni."

10. §

(1) A V. Sz. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Választottbíróság az ítélkezés egységének biztosítása érdekében a szükséghez képest, de legalább évenként egyszer tart tanácsülést."

(2) A V. Sz. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az elmúlt év választottbírósági munkájáról készült titkári beszámoló megvitatása;"

11. §

(1) A V. Sz. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanácsülés résztvevői a Kamara elnöke, vagy az által kijelölt kamarai dolgozó, a jogügyi titkár és a névjegyzékbe felvett választottbírák."

(2) A V. Sz. 19. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tanácsülésen a Kamara elnöke vagy az általa kijelölt kamarai dolgozó, vagy választottbíró elnököl."

12. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Bíró József s. k.,

külkereskedelmi miniszter