1/1953. (VIII. 28.) BKM rendelet
A Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Választottbíróság eljárási szabályainak megállapítása
A Magyar Kereskedelmi Kamarának a 27/1951. (VII. 4.) KkM rendelettel megállapított egyeztető eljárási szabályzata és választottbírósági eljárási szabályai hatályukat vesztik; helyükbe a jelen rendelet mellékletében foglalt választottbírósági eljárási szabályok lépnek.
Bognár József s. k.,
bel- és külkereskedelmi miniszter
Melléklet az 1/1953. (VIII. 28.) BKM rendelethez.
A Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Választottbíróság eljárási szabályai
1. §
Hatáskör
(1) A Magyar Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: Kamara) mellett szervezett Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) hatáskörébe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból származó, olyan jogvitás ügyek eldöntése tartozik, amelyek
a) egyfelől belföldi vállalat, illetőleg állami szerv, másfelől külföldi természetes vagy jogi személy között,
b) külföldi természetes vagy jogi személyek között merülnek fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felek jogvitás ügyeiben a Választottbíróság akkor járhat el, ha a felek a Választottbíróság hatáskörét írásban kikötötték, vagy ha a vita eldöntését államközi szerződés utalja hatáskörébe.
(3) Hatáskörének hiányát a Választottbíróság hivatalból veszi figyelembe.
2. §
Ügyvitel, székhely, tárgyalási nyelv
(1) A Választottbíróság ügyvitelét és a jelen szabályzatban részére megállapított teendőket a Kamara főtitkára (a továbbiakban: főtitkár) által kijelölt jogügyi tiktár látja el. A jogügyi titkárnak jogi képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) A Választottbíróság székhelye Budapest.
(3) A Választottbíróság tárgyalási nyelve magyar. A magyar nyelv nemtudása miatt senkit hátrány nem érhet. Ha a Választottbíróság valamelyik tagja a fél által használt nyelvet nem ismeri, a Választottbíróság tolmácsot alkalmaz.
3. §
Választottbírói névjegyzék
A választottbírósági testület tagjait a Kamara közgyűlése a gazdasági kérdések elméleti és gyakorlati szakértői közül évenként választja és nevüket névjegyzékbe foglalja.
4. §
Az egyes ügyekben eljáró választottbíróságok
(1) A Választottbíróság az egyes ügyekben általában háromtagú tanácsban jár el. Ennek egy tagját a felperes, egy tagját az alperes választja a névjegyzékben felvett személyek közül. Külföldi fél választottbírája külföldi állampolgár is lehet, az esetben is, ha a neve a névjegyzékben nem szerepel. A választottbírák közös megegyezéssel választják a Választottbíróság elnökét a névjegyzékbe felvettek közül. Ha ennek személyében megegyezni nem tudnak, a főtitkár jelöl ki elnököt a névjegyzékből.
(2) A felek a Választottbíróság megalakulása előtt megegyezéssel kérhetik, hogy az ügyben tanács helyett egy bíró (egyesbíró) járjon el. Egyesbíró csak a névjegyzékbe felvett személy lehet. Ha az egyesbíró személyére nézve a felek között megállapodás nem jön létre, vagy annak kijelölését a főtitkárra bízzák, az egyesbírót a főtitkár jelöli ki.
5. §
A keresetlevél
(1) A választottbírósági eljárás írásban előterjesztett keresetlevélre indul meg. A keresetlevelet és mellékleteit a jogügyi titkárhoz kell benyújtani annyi példányban, hogy mindegyik alperesnek egy-egy példány jusson és egy példány az ügyiratoknál maradjon.
(2) A keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) a Választottbíróság nevét;
b) a felek és képviselőik nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását;
c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre megállapítható;
e) a marasztalásra vagy megállapításra irányuló határozott kérelmet;
f) névszerinti megjelölését annak a választottbírónak, akit a felperes választ (ha ez a névjegyzékben nem szereplő személy, elfogadó nyilatkozatát is csatolni kell) vagy annak kijelentését, hogy a választottbíró kijelölését a felperes a főtitkárra bízza.
(3) A bíróság hatáskörének megállapításához szükséges okiratot, vagy annak másolatát a keresetlevélhez kell csatolni.
(4) Ha a külföldi felperes a keresetlevelet nem belföldi képviselő útján terjeszti elő, köteles a keresetlevélben belföldön lakó kézbesítési megbízottat megnevezni.
(5) A keresetlevél benyújtásával egyidejűleg be kell fizetni a Kamara pénztáránál a függelékben megállapított díjszabás szerinti választottbírósági illetéket.*
(6) Ha a keresetlevél nem felel meg az (1)-(5) bekezdésben előadottaknak, és a hiányosságok pótolhatók, az a jogügyi titkár a felperesnek rövid határidő kitűzésével és a hiányok megjelölése mellett visszaadja. A jogügyi titkár egyben figyelmezteti a felperest, hogy ha a keresetlevelet újból hiányosan adja be. a Választottbíróság az tárgyalás nélkül el fogja utasítani. Tárgyalás nélkül elutasítja a Választottbíróság a keresetet, ha az újból hiányosan nyújtják be, vagy hiányai nem pótolhatók.
6. §
Az alperes válaszirata
(1) A Választottbíróság a keresetlevelet mellékleteivel az alperesnek azzal kézbesíti, hogy ha a keresettel szemben védekezni kíván, jogosult az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül védekezését két példányban a jogügyi titkárhoz írásban benyújtani, abban a tényállást előadni és bizonyítékait megjelölni.
(2) Válasziratában az alperes köteles választottbírót megnevezni, vagy kijelentheti, hogy annak kijelölését a főtitkárra bízza.
(3) Külföldi alperes a válasziratában belföldön lakó kézbesítési megbízottat is köteles kijelölni.
(4) Ha az alperes a meghatározott idő alatt a keresetlevélre nem nyilatkozik, részére három napon belül a főtitkár jelöl ki választottbírót. Ugyanez az eljárás, ha az alperes válasziratában nem nevezte meg választottbíráját, vagy annak kijelölését a főtitkárra bízta.
(5) A jogügyi titkár a felperest a választottbíró kijelöléséről értesíti és ha alperes válasziratot nyújtott be, annak egy példányát a felperesnek megküldi.
7. §
Az elnök
(1) A kijelölt választottbírákat a jogügyi titkár értesíti és legalább nyolc napos határidőt tűz ki arra, hogy az elnököt a választottbírói névjegyzékből megnevezzék. Ha az egyik választottbíró külföldi, a határidőt erre figyelemmel kell megállapítani. Amennyiben az előírt időben az elnök személyére nézve megegyezés nem jön létre, az elnököt a főtitkár jelöli ki.
(2) Az elnök nevét a jogügyi titkár haladéktalanul közli a felekkel és a választottbírákkal.
8. §
Bírák kizárása, akadályoztatása
(1) Választottbíróként (elnökként, egyesbíróként) nem járhat el az, aki kizárási ok miatt a rendesbírósági eljárásban nem vehetne részt.
(2) Ha az elnök, vagy bíró tisztének nem tesz eleget, vagy annak ellátásában akadályozva van, nyolc nap alatt, a 4-7. §-ban szabályozott eljárás szerint, új bírót kell választani, illetőleg kijelölni.
9. §
Meghatalmazottak
(1) A felet a bíróság előtt meghatalmazott képviselheti. A meghatalmazást írásba kell foglalni és a perirathoz kell csatolni.
(2) Külföldi fél meghatalmazottja külföldi állampolgár is lehet.
(3) Ha a felet a bíróság előtt meghatalmazott képviseli, az idéző végzéseket és egyéb bírói határozatokat a belföldi meghatalmazottnak, ha pedig a meghatalmazott külföldi, a kézbesítési megbízottnak kell kézbesíteni.
10. §
A tárgyalás
(1) Az ügy tárgyalásának idejét az elnök (egyesbíró) állapítja meg.
(2) A felek megegyezhetnek abban, hogy nem jelennek meg a Választottbíróság előtt és hogy az a benyújtott iratok alapján ítélkezzék.
(3) Ilyen megjegyzés hiányában a Választottbíróság közli a felekkel a tárgyalás helyét és idejét.
(4) Az az időköz, amellyel az idéző végzés kézbesítésének az első tárgyalási határnapot meg kell előznie,
a) általában tizenöt nap, ha mindkét fél, illetve perbeli meghatalmazottjuk lakóhelye belföldön van és
b) általában harminc nap, ha valamelyik fél (meghatalmazott) lakóhelye külföldön van.
(5) Ha a tárgyaláson az egyik fél nem jelenik meg, az ellenfél kérelmére a Választottbíróság tárgyal és határoz.
(6) Ha a tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, továbbá a felek közös kérelmére az eljárás szünetel. Az eljárás folytatását bármelyik fél kérheti. Egy évi szünetelés után a per megszűnik.
(7) A felek a tárgyaláson előterjesztéseiket élőszóval is megtehetik.
(8) A Választottbíróság tárgyalásai nyilvánosak; a bíróság közérdekből nem nyilvános tárgyalást rendelhet.
11. §
A bizonyítás
(1) A bizonyítási anyag rendelkezésre bocsátása a felek feladata, a Választottbíróság azonban hivatalból is elrendelhet bizonyítást.
(2) A tárgyalás során felmerülő olyan kérdések tisztázására, amelyek különleges szakismereteket igényelnek vagy kereskedelmi szokások fennállására, külföldi jog magyarázatára stb. vonatkoznak, a Választottbíróság szakértők véleményét kérheti ki. Szakértőként külföldi állampolgár is kijelölhető.
(3) A Választottbíróság a bizonyítást rendszerint tárgyaláson folytatja le, de a bizonyítás felvételével egyik tagját is megbízhatja. A bizonyítási eljárás lefolytatásának helyéről és idejéről a feleket értesíteni kell.
(4) A Választottbíróság a bizonyítás lefolytatása és kényszerítő eszközök alkalmazása iránt, az illetékes járásbíróságot megkeresheti.
(5) Ha a bizonyítási eljárás költséggel jár, ezt az a fél előlegezi, akinek kérelmére a bizonyítást elrendelték. A fél a Választottbíróság által e címen megállapított összeget a Kamara pénztáránál letétbe helyezni köteles.
12. §
Jegyzőkönyv
(1) A tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról és a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (bizonyítás) jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A tárgyaláson jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni.
(3) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) a Választottbíróság megjelölését és az ügyszámot;
b) a felek nevét és perbeli állását;
c) a tárgyalás (bizonyításfelvétel) helyét és időpontját;
d) az elnök, választottbírák, jogügyi titkár és jegyzőkönyvvezető nevét;
e) a jelenlévő felek és képviselőik nevét és perbeli állását.
(4) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni a tárgyalás menetét. Ha valamely kifejezés, vagy kijelentés pontos szövege jelentős, az szószerint kell a jegyzőkönyvbe venni.
(5) A jegyzőkönyvet a felek (meghatalmazottak) előtt fel kell olvasni, vagy annak megtekintését számukra lehetővé kell tenni. Ennek megtörténtét a jegyzőkönyvbe fel kell venni. A jegyzőkönyvet az elnök (egyesbíró) és a jogügyi titkár írja alá.
13. §
Határozatok
(1) A Választottbíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben, - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz.
(2) A bíróság határozatát zárt tanácskozáson, szavazással hozza. Egyhangúság hiányában szavazattöbbség dönt. A jogügyi titkárnak tanácskozási joga van.
(3) A marasztalás a kereseti kérelemhez igazodik; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed.
(4) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint három napos határidőt kell szabni. A bíróság három napnál rövidebb, illetve hosszabb teljesítési határidőt is megállapíthat, ha ez a kötelezettség természetére tekintettel, vagy a felek érdekeinek figyelembevételével indokolt.
(5) Az írásbafoglalt ítéletnek tartalmaznia kell:
a) a Választottbíróság megjelölését és az ügyszámot,
b) a felek és képviselőik nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását,
c) a per tárgyának megjelölését,
d) az ítélet rendelkező részét és indokolását,
e) az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést.
(6) Az ítélet indokolása tartalmazza a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékokat és a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett körülményeket. Ha a bíróság valamely tényállítást nem talált bebizonyítottnak, vagy a felajánlott bizonyítást mellőzte, ezt is indokolni kell.
(7) A végzésre az (1)-(6) bekezdésekben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a végzést csak a szükséghez képest kell indokolni. A tárgyaláson hozott végzést a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
(8) A bíróság által hozott határozatokat a tanács elnöke (egyesbíró) és a jogügyi titkár írja alá.
(9) A határozatoknak a felekkel való közlése szóbeli kihirdetés útján történik. Azzal a féllel, aki a határozat meghozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson nem volt jelen, a határozatot hitelesített kiadmány kézbesítése útján kell közölni, kivéve, ha a Választottbíróság a tárgyalás bezárása után az ítélet kihirdetésére határnapot tűzött ós erre a meg nem jelent felet megidézte. A perbeli fél kérelmére az ítéletet hitelesített kiadmány kézbesítése útján kell közölni.
(10) A Választottbíróság határozata jogerős, fellebbezéssel meg nem támadható.
14. §
Egyesség
(1) A Választottbíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát egyességgel rendezzék.
(2) A Választottbíróság az előtte kötött egyességet végzéssel jóváhagyja és külön jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet a felek is aláírnak.
15. §
Költségek
(1) A Választottbíróság a perköltség viselése felől az ítéletben, vagy az eljárást befejező végzésben dönt.
(2) A pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. Ez alól akkor van kivételnek helye, ha az alperes a perre okot nem adott és a követelést a keresetre adott válasziratában azonnal elismeri, amikor is az alperes költségében a felperest kell marasztalni.
(3) Részleges pernyerés esetén a Választottbíróság a perköltség viselése felől a pernyerés arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségeik összegének figyelembevételével határoz.
(4) A bíróság a perköltség összegét az általa ismert adatok alapján állapítja meg és abban a választottbírók (elnök, egyesbíró) tiszteletdíja és az eljárással kapcsolatos többi költség is benne foglaltatik.
16. §
A határozatok végrehajthatósága
(1) A Választottbíróság ítélete, marasztaló végzése és a végzésével jóváhagyott egyesség végrehajtható közokirat. [1952. évi 22. tvr. 20. §-ának (2) bekezdése.]
(2) A Választottbíróság határozatának, illetőleg az előtte kötött egyességnek a végrehajtását Magyarországon a jogosult fél kérelmére a budapesti központi járásbíróság rendeli el. A kérelemhez csatolni kell a határozat hiteles kiadmányát. [1952. évi 22. tvr. 20. §-ának (2) bekezdése.]
17. §
Egyeztető eljárás
Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt ügyben bármelyik fél kérheti, hogy a Választottbíróság kísérelje meg a jogvitás ügy egyességi elintézését. Az ilyen kérelem alakisághoz kötve nincs és akikor is előterjeszthető, ha a felek nem kötötték ki a Választottbíróság hatáskörét. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért választottbírósági illetéket fizetni nem kell.
* A függelék a Kereskedelmi Értesítő 1953. szeptember 3-i 33. számának II. Főrészében kerül közzétételre