5/1969. (VI. 29.) KkM rendelet

a KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételei (KGST 1968. évi ÁSZF) alkalmazásáról a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti áruforgalomban

Az 1968. évi 35. törvényerejű rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

1. §

A Magyar Népköztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak külkereskedelmi ügyletek kötésére feljogosított szervezetei közötti áruszállításokra az 1968. évi 35. törvényerejű rendelettel közzétett, a KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételeit (KGST 1968. évi ÁSZF) e rendelet mellékleteként kihirdetett Jegyzőkönyv rendelkezéseivel kiegészítve kell alkalmazni.

2. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban minden olyan szerződésre alkalmazni kell, amelyre a KGST 1968. évi ÁSZF hatálya kiterjed.

Dr. Bíró József s. k.,

külkereskedelmi miniszter

Melléklet az 5/1969. (VI. 29.) KkM rendelethez

Jegyzőkönyv

"A KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételei (KGST 1968. évi ÁSZF)" kiegészítésére

A Magyar Népköztársaság Külkereskedelmi Minisztériuma és a Lengyel Népköztársaság Külkereskedelmi Minisztériuma "a KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételei (KGST 1968. évi ÁSZF)" következő kiegészítéseiben állapodtak meg:

1. A 11. § (1) bekezdéséhez:

Eltérő szerződéses kikötés hiányában a több tételben szállított tömegárukat a lehetőséghez képest legalább egyenlő negyedéves ütemezésben kell szállítani.

2. A 24. § (3) bekezdéséhez:

Eltérő szerződéses kikötés hiányában a műszaki dokumentációt azon a nyelven kell elkészíteni, amelyen a szerződés készült.

3. A 72. § (2) bekezdéséhez:

A 72. § (2) bekezdésének rendelkezése vonatkozik az igénybejelentésre vonatkozó érdemi válaszadás határidejére is,

4. A 73. §-hoz:

Ha az ügy körülményeiből nem tűnik ki egyértelműen, hogy ki tartozik felelősséggel az áru mennyiségi vagy minőségi hiányosságaiért (a fuvarozó vállalat vagy az eladó) vagy ha fennáll annak lehetősége, hogy mind az eladó, mind a fuvarozó felelősek lehetnek és a vevő igényt támaszt az eladóval szemben, úgy a vevő köteles az igény bejelentésével egyidejűleg az eladót értesíteni, hogy a fuvarozó vállalattal szemben is bejelentette igényét, éspedig:

a) vasúti szállítás esetén az SZMGSZ határozatai értelmében,

b) egyéb szállítási mód esetében az igénybe vett fuvarozási eszközre és fuvarozó vállalatra irányadó jogszabályokban és üzleti szabályzatban előírt módon.

Ha a vevő az eladó felhívása ellenére sem igazolja késedelem nélkül, hogy igényét a fuvarozó vállalattal szemben bejelentette, úgy az eladó jogosult a reklamációt annak érdemleges megvizsgálása nélkül elutasítani.

5. A 83. § (2) bekezdéséhez:

Áruszállítási késedelem esetén a kötbért a késedelem 31. napjától kezdődően kell számítani.

6. A 84. §-hoz:

Amennyiben az eladó mind a gépek vagy berendezés, mind a műszaki dokumentáció szállításával késedelembe esik, a kötbér összege együttesen sem haladhatja meg a 8%-ot.

A kötbér együttes összege abban az esetben sem haladhatja meg a 8%-ot, ha a feldolgozásra szolgáló áru és az elemzési bizonyítvány, ami nélkül az áru rendeltetésszerűen nem használható fel, késedelmesen kerül szállításra.

7. A 86. § (1) bekezdéséhez:

Eltérő szerződéses kikötés hiányában az egyszeri kötbér összege a le nem szállított áru értékének 5%-a.