1968. évi 35. törvényerejű rendelet
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételeinek közzétételéről
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szervezetei közötti áruszállítások 1968. évi június hó 1. napján Minszkben létrehozott Általános Feltételeinek (a továbbiakban: KGST 1968. évi ÁSZF) hivatalos magyar nyelvű szövegét e törvényerejű rendelet mellékleteként közzéteszi.
2. § A KGST 1968. évi ÁSZF rendelkezéseit az 1969. évi január hó 1. napja után kötött külkereskedelmi szerződésekre kell alkalmazni, ha a magyar féllel szerződő külföldi fél székhelye olyan országban van, amely a magyar féllel kötött szerződésre ugyancsak a KGST 1968. évi ÁSZF rendelkezéseit alkalmazza.
3. § Amennyiben a szerződő felek a KGST 1968. évi ÁSZF alkalmazását az 1969. évi január hó 1. napja előtt megkötött külkereskedelmi szerződésre kikötötték, és ezt a kikötést a magyar féllel szerződő külföldi fél országának joga is lehetővé teszi, a KGST 1968. évi ÁSZF rendelkezéseit e szerződésekre is alkalmazni kell.
4. § A külkereskedelmi miniszter felhatalmazást kap, hogy a KGST 1968. évi ÁSZF végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye. A KGST 1968. évi ÁSZF által lehetővé tett keretben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országokkal a KGST 1968. évi ÁSZF kiegészítésére vonatkozó kétoldalú megállapodások létesítéséről, illetve a hatályos kétoldalú megállapodások módosításáról, valamint ezek kihirdetéséről a külkereskedelmi miniszter saját hatáskörében gondoskodik.
5. § Ez a törvényerejű rendelet 1969. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Losonczi Pál s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Melléklet a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1968. évi 35. számú törvényerejű rendeletéhez
A KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI[1]
(KGST. 1968. évi ÁSZF)
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok külkereskedelmi ügyletek kötésére feljogosított szervezetei között az összes áruszállítások az alábbi általános szállítási feltételek szerint történnek.
Olyan esetekben, amikor a felek a szerződés megkötésekor arra a következtetésre jutnak, hogy az áru sajátossága és/vagy a szállítás különlegessége miatt el kell térni a jelen Általános Szállítási Feltételek egyes rendelkezéseitől, ezt a szerződésben szabályozhatják.
I. fejezet
A szerződés megkötése, módosítása és megszűnése[2]
(1)
A szerződést megkötöttnek kell tekinteni:
a) jelenlevők között abban az időpontban, amikor azt mindkét szerződő fél aláírta;
b) távollevők között abban az időpontban, amikor az ajánlattevő az ajánlatban megjelölt határidőn belül - ha az ajánlatban ilyen határidő nincs meghatározva, úgy az ajánlat elküldésétől számított 30 napon belül - kézhez kapja az ajánlat fenntartás nélküli elfogadásáról szóló közlést.
(2)
Ha az ajánlattevő fenntartásos ajánlatelfogadó közlést kap kézhez, vagy az ajánlatelfogadást az ajánlatban megjelölt, illetve a jelen § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határidő letelte után kapja kézhez, úgy az ilyen értesítést új ajánlatnak kell tekinteni. Ha azonban az elkésve érkezett ajánlatelfogadásból kitűnik, hogy azt az ajánlatban megjelölt, illetve a jelen § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott idő letelte előtt adták fel, az csak abban az esetben tekintendő elkésettnek, ha az ajánlattevő fél a másik felet az elkésve érkezésről haladéktalanul értesíti.
(3)
Az ajánlattevőt ajánlata köti, hacsak az ajánlat kifejezetten más kikötést nem tartalmaz, vagy a visszavonásról szóló értesítést a vevő az ajánlat kézhezvétele előtt vagy azzal egy időben kézhez nem kapja.
(4)
"Ajánlaton" a jelen Általános Szállítási Feltételek értelmében a megrendelést, az "ajánlatelfogadásán" pedig a megrendelés igazolását is érteni kell.
(1)
Az ajánlat és az ajánlat elfogadása abban az esetben joghatályos, ha írásbeli formában történik. Írásbeli formájúnak kell tekinteni a távirat és a géptávíró útján tett közlést is.
(2)
A szerződés mellékleteit, kiegészítéseit és módosításait ugyancsak a jelen § (1) bekezdésében előírt módon kell elkészíteni.
2-A. §[3]
(1) A szerződést a felek megállapodásával lehet módosítani vagy megszüntetni.
(2) A szerződéstől való egyoldalú elállás és a szerződés feltételeinek egyoldalú módosítása -a jelen Általános Szállítási Feltételekben, a kétoldalú egyezményben vagy a szerződésben kifejezetten szabályozott esetek kivételével - nem lehetséges.
A szerződés összes mellékletei, mint a műszaki feltételek, a specifikációk, a kipróbálás különleges feltételei, a csomagolásra, csomagmegjelölésre, berakodásra vonatkozó és egyéb előírások, amelyekről a szerződés említést tesz, vagy amelyek utalást tartalmaznak az adott szerződésre, a szerződés elválaszthatatlan részét alkotják.
A szerződés megkötésének időpontjától a szerződéssel kapcsolatos valamennyi megelőző levelezés és tárgyalás érvényét veszti.
II. fejezet
Paritás
Vasúti fuvarozás esetén a szállítások franco vagon eladó országának határa történnek, ennek megfelelően
a) az eladó viseli az árunak saját országa határáig való fuvarozásával kapcsolatos költségeket; az átrakodási költségeket és/vagy a vasúti kerékpárok átállításával kapcsolatos költségeket a vevő viseli;
b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó országának vasútja átadja az árut átvevő vasútnak;
c) a szállítás napjának annak a határállomásnak a vasúti fuvarlevélen levő bélyegzője keltét kell tekinteni, amelyen az árut az eladó országának vasútja az árut átvevő vasútnak átadja.
6. §
Gépkocsifuvarozás esetén a szállítás franco az árunak a vevő fuvareszközeire való berakási helye történik, ha pedig az árut az eladó fuvareszközeivel országának államhatárán túl fuvarozzák, franco az eladó országával határos ország határvámhivatala által végzett ellenőrzés helye; ennek megfelelően
a) az eladó viseli az árunak a vevő fuvareszközeire való berakás helyéig, ha pedig az árut az eladó fuvareszközeivel országának államhatárán túl fuvarozzák, az eladó országával határos ország határvámhivatala által végzett ellenőrzés helyéig való fuvarozásával kapcsolatos költségeket;
b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó fuvareszközeiről a vevő fuvareszközeire átveszik, ha pedig az árut az eladó fuvareszközeivel az eladó országának államhatárán túl fuvarozzák, attól az időponttól kezdve, amikor az árut az eladó országával határos ország határvámhivatala ellenőrzi;
e) a szállítás napjaként annak az okmánynak a keltét kell tekinteni, amely igazolja az árunak a vevő fuvareszközeire való átvételét, abban az esetben pedig, ha az árut az eladó fuvareszközeivel az eladó országának államhatárán túl fuvarozzák, azt a napot, amelyen az eladó országával határos ország határvámhivatala az árut ellenőrizte.
7. §
(1)
Vízi fuvarozás esetén a szállítások FOB, CIF vagy C. and F. a szerződésben megállapított kikötő feltétellel történnek.
(2)
FOB szállítás esetén:
a) az eladó viseli az összes költségeket az árunak a hajó fedélzetére való rakodásáig. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy az eladó viseli az árunak a hajó rakterébe való berakodásával kapcsolatos költségeket is, ideszámítva a rakomány elteregetésével (elrendezésével) kapcsolatos költségeket;
b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az áru a berakodási kikötőben a hajópárkányon áthalad;
c) a szállítás napjának az on board hajóraklevél vagy a vízi fuvarlevél keltét kell tekinteni.
(3)
CIF és C. and F. szállítás esetén:
a) az eladó viseli az összes fuvarozási költségeket addig az időpontig, amikor a hajó a kirakodási kikötőbe megérkezik. Az árunak a hajó rakteréből való kirakodásával kapcsolatos összes költségeket a vevő viseli, de olyan vonalhajókkal való fuvarozás esetén, amelynél az áru kirakodási költségeit a fuvardíj magában foglalja, ezeket a költségeket a vevő nem téríti meg az eladónak;
b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az áru berakodási kikötőben a hajópárkányon áthalad;
c) a szállítás napjának az on board hajóraklevél vagy a vízi fuvarlevél keltét kell tekinteni.
(4)
Vízi fuvarozás esetén a szerződésben meg lehet állapodni arra nézve, hogy melyik fél viseli az elválasztó anyagok költségeit.
8. §
Légi fuvarozás esetén a szállítások franco az árunak a légifuvarozási szervezet részére az eladó országában fuvarozás végett történt átadási helye történnek, ennek megfelelően
a) az eladó viseli az összes költségeket az árunak a légifuvarozási szervezet részére az eladó országában történt átadása időpontjáig;
b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó országában a légifuvarozási szervezetnek átadják;
c) a szállítás napjának a légi közlekedés teher fuvarlevelének keltét kell tekinteni.
9. §
Postai küldeményeknél a szállítások franco címzett történnek; ennek megfelelően
a) az eladó viseli az összes fuvarozási költségeket a rendeltetési helyig;
b) az áru tulajdonjoga, továbbá az áru vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélye attól az időponttól kezdve száll át az eladóról a vevőre, amikor az árut az eladó országa postahivatalának átadják. A postahivatallal kötött fuvarozási szerződésből eredő igények attól az időponttól kezdve szállnak át az eladóról a vevőre, amikor a küldeményt az eladó országának postahivatalában feladják;
c) a szállítás napjának a postai elismervény keltét kell tekinteni.
10. §
Az eladó nem köteles a szállítandó árut biztosíttatni, ha csak a szerződés kifejezetten elő nem írja.
III. fejezet
Szállítási határidők
11. §
(1)
Ha a szerződésben más nincs kikötve, amennyiben áruk tömeges szállítása egyes tételekben történik, úgy az egyes tételek szállítását a szerződésben meghatározott határidőn belül, a lehetőséghez képest egyenletesen kell teljesíteni.
(2)
A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései a komplett üzemek és berendezések szállítására nem terjednek ki.
(3)
Nem terjednek ki továbbá a jelen § (1) bekezdésének rendelkezései az idényjellegű, gyorsan romló mezőgazdasági és állattenyésztési eredetű termékekre. Ilyen áruk szállítása esetén a felek megállapodhatnak a kikötött határidőkön belül a szállítások ütemezésében.
11-A. §[4]
(1) A felek köthetnek fix határidős, azaz olyan szerződéseket, amelyekből a bennük foglalt kifejezett rendelkezés vagy tartalmuk alapján világosan következik, hogy a szállítási határidő megsértése esetén a szerződés automatikusan megszűnik, vagy hogy a vevő jogosult a szerződéstől azonnal elállni.
(2) A jelen § (1) bekezdésében meghatározott szerződések esetében az eladó a szerződésben előírt szállítási határidő eltelte után csak a vevő hozzájárulásával jogosult szállítani.
12. §
(1)
A szerződésben meghatározott eseteken kívül az eladó az áru elő- vagy részszállítását csak a vevő beleegyezésével teljesítheti.
(2)
Ha a vevő a határidő előtt vagy részletekben történő szállításhoz hozzájárulva egyéb feltételt nem kötött ki, úgy az eladó a szállítást a szerződéses feltételeknek megfelelően tartozik teljesíteni.
13. §
(1)
Ha a vevő a szerződésben kikötött határidőkben nem teljesíti a szerződésben meghatározott olyan kötelezettségeit, amelyek a terméknek az eladó által történő előállításához szükségesek, vagy ha az általa közölt adatokat utólag módosítja és ha az eladónak ebből kifolyólag a termeléssel összefüggő lényeges nehézségei támadnak, úgy az eladó jogosult a szállítási határidőt arányosan, legfeljebb azonban annyi idővel, amennyivel a vevő fentebb említett kötelezettségei teljesítésével késedelembe esett, meghosszabbítani, és/vagy az ezzel kapcsolatban felmerült tényleges kárának megtérítését követelni.
(2)
A szállítási határidő meghosszabbításáról az eladó tartozik a vevőt idejében értesíteni.
(3)
Műszakilag indokolt kivételes esetekben az eladó és a vevő a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőtől eltérő más, műszakilag indokolt határidőben is megállapodhat egymással. Ha azonban a felek egymással megállapodásra nem jutnak, úgy a jelen § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
14. §
(1)
Ha a gépekre és berendezésre vonatkozó szerződés nem tartalmazza a részeik szállításának konkrét határidőit, a szállítás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a gép vagy berendezés azon utolsó részének szállítása történt, amely nélkül az adott gépet vagy berendezést üzembe helyezni nem lehet.
(2)
E § rendelkezései nem fosztják meg a vevőt a le nem szállított részekkel kapcsolatos igényektől.
IV. fejezet
Az áru minőség
15. §
Ha a szerződés nem tartalmaz olyan kikötést, hogy az áru minőségének meg kell felelnie valamely meghatározott minőségi előírásnak, műszaki feltételnek, illetve szabványnak (számának és keltének feltüntetésével), vagy a felek által egyeztetett mintának, úgy az eladó az országában az illető árufajta szállításánál szokásos átlagos minőségű és a szerződésben megjelölt rendeltetésnek megfelelő árut köteles szállítani. Ha az áru rendeltetését a szerződésben nem jelölték meg, úgy a szokásos, átlagos minőségű árut kell szállítani, amely az eladó országában megfelel az illető áru szokásos rendeltetésének.
16. §
(1)
A szerződés teljesítésének időszakában az eladó köteles a vevőt a szerződés tárgyát képező gépek és berendezés konstrukciós tökéletesítéseiről és változtatásairól tájékoztatni.
(2)
Olyan tökéletesítéseket, amelyek konstrukciós változtatásokat vonnak maguk után - amennyiben ilyeneket a szerződés megkötése után javasolnak - csak a felek megállapodása alapján lehet eszközölni.
17. §
A hibásak pótlására szállítandó tárgyak és alkatrészek minőségének olyannak kell lennie, hogy az biztosítsa, hogy annak az árunak a minősége, amelynek ezek alkatrészei, megfeleljen a szerződés követelményeinek.
V. fejezet
Az áru mennyisége
18. §
A szállított áru darabszámának és/vagy súlyának meghatározása az alábbiak szerint történik:
(1)
Vasúti fuvarozás esetén:
a) ha az áru darabszámát és/vagy súlyát az eladó országának feladási vasútállomása megállapította, - amit a vasúti alkalmazottnak a vasúti fuvarlevél megfelelő rovataiban igazolnia kell - a közvetlen nemzetközi vasúti teherfuvarlevél alapján;
b) ha az áru darabszámát és/vagy súlyát az eladó országának feladási vasútállomásán a feladó határozta meg és a vasút nem ellenőrizte, úgy átrakás nélküli fuvarozás esetén - egyéb szerződéses kikötés hiányában - a közvetlen nemzetközi vasúti teherfuvarlevél alapján, az esetben pedig, ha az áru súlyának és/vagy darabszámának ellenőrzését a vasút útközben, illetve a rendeltetési állomáson elvégezte, úgy feltéve, hogy mind az áru, mind a vagon olyan állapotban érkezik meg az ellenőrzés helyére, hogy a vasút felelőssége ki van zárva, a vasút által végrehajtott ilyen mérlegelés és/vagy darabszámlálás eredményét feltüntető, a Nemzetközi Vasúti Teherfuvarozási Egyezménnyel (SzMGSz) összhangban kiállított okmány alapján;
c) ha az áru darabszámát és/vagy súlyát az eladó országának feladási vasútállomásán a feladó határozta meg és a vasút nem ellenőrizte, átrakásos fuvarozás esetén az áru darabszámát és/vagy súlyát, a kétoldalú egyezmény vagy a szerződés által megállapított rendben kell meghatározni.
(2)
Gépkocsifuvarozás esetén: a fuvarozási okmány alapján.
(3)
Vízi fuvarozás esetén: a hajóraklevél, illetve a vízi fuvarlevél alapján.
(4)
Légi fuvarozás esetén: a légi közlekedés teherfuvarlevele alapján.
(5)
Postai küldemények esetén: a postai elismervény alapján.
(6)
Abban az esetben, ha az árut a 40. és 41. §-nak megfelelően raktárba helyezik: a raktári jegy vagy megőrzési elismervény alapján.
19. §
A szállított áru mennyiségi ellenőrzése a megjelölt mértékegységekben (például méterhossz, darabszám, pár, nettó súly szerint) az eladó specifikációja szerint történik.
VI. fejezet
Csomagolás és jelölés
20. §
(1)
Ha a szerződés a csomagolásra vonatkozóan különleges rendelkezéseket nem tartalmaz, az eladó az árut az eladó országában exportáruk csomagolására használatos olyan csomagolásban köteles feladni, amely fuvarozás közben - a lehetséges átrakások számításba vételével, a rakománnyal való megfelelő és szokásos bánásmód mellett - biztosítja a rakomány épségét. Megfelelő esetekben figyelembe kell venni a fuvarozás időtartamát és módozatait is.
(2)
Csomagolás előtt a gépeket és berendezéseket megfelelő zsírozással kell ellátni, amely biztosítja épségüket a korrózióval szemben.
21. §
(1)
Minden rakománydarabba részletes rakjegyzéket kell helyezni.
(2)
Berendezések és gépek szállítása esetén a rakjegyzékben fel kell tüntetni: az adott rakománydarabba csomagolt gépek és egyes alkatrészek megnevezését és számát a műszaki adatoknak a szerződés megfelelő tételei szerinti ismertetésével, a gépek gyári számát, a rajz számát, az adott rakománydarab bruttó és nettó súlyát és pontos megjelölését úgy, hogy lehetővé váljon az árunak a szerződésben adott műszaki specifikáció adataival való azonosítása.
(3)
A rakjegyzék egy példányát vízhatlan borítékban a berendezéssel, illetve géppel együtt a ládába kell helyezni, vagy a láda külső oldalára kell rögzíteni.
(4)
Abban az esetben, ha a berendezést, vagy gépet csomagolás nélkül szállítják, a rakjegyzéket tartalmazó, vízhatlan papírból készült borítékot vékony bádoglemezzel kell bevonni, amelyet közvetlenül a gép fémrészeihez forrasztanak.
22. §
Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó köteles a fuvarokmányokkal együtt az áru darabonkénti, súly szerinti részletezésének, valamint az áru minőségét igazoló okmánynak egy példányát elküldeni.
23. §
(1)
Eltérő szerződéses kikötés hiányában mindenegyes rakománydarabra a következő jelöléseket kell lemoshatatlan festékkel, olvashatóan ráfesteni:
a szerződés száma és/vagy a vevő megrendelés-száma,
a rakománydarab száma,
a címzett,
nettó és bruttó súly kilogrammban.
(2)
Vasúti fuvarozás esetén a jelölésnek meg kell felelnie az SzMGSz követelményeinek.
(3)
Vízi fuvarozás esetén a jelölésnek magában kell foglalnia a ládák méreteit centiméterben, valamint szükség esetén a rendeltetési kikötőt és a rendeltetési országot is.
(4)
Egyéb fuvareszközökkel történő fuvarozás esetén a jelölésnek meg kell felelnie a fuvarozás adott fajtájánál érvényes szabályok előírásainak.
(5)
Ha az áru sajátosságára tekintettel különleges (figyelmeztető) jelölésre van szükség, az eladó köteles az árut ilyen jelöléssel ellátni.
(6)
A ládákat két homloklapjukon, a csomagolatlan árut pedig két oldalán jelölik meg.
(7)
A jelölést az eladó országának nyelvén eszközlik és szövegét orosz vagy német fordításban is feltüntetik.
(8)
Berendezéseknél és gépeknél a rakománydarab számát törtszámmal tüntetik fel, amelynél a számláló az illető darab sorszáma, a nevező pedig mindazon darabok száma, amelyekbe a berendezés komplett egységét becsomagolták.
VII. fejezet
Műszaki dokumentáció
24. §
(1)
Ha a szerződésben nincs meghatározva, hogy az eladó a szerződés teljesítése kapcsán milyen műszaki dokumentációt (rajzokat, specifikációkat, karbantartási és üzemeltetési, szerelési utasításokat, stb.) köteles átadni, továbbá a dokumentáció egységeinek a száma, átadásuk módja és határideje, úgy az eladó az országában az illető iparágban szokásos gyakorlatnak megfelelő műszaki dokumentációt köteles a vevő rendelkezésére bocsátani, mégpedig olyan határidőben, hogy az biztosítsa a gépek és/vagy a berendezés normális használatát, üzembehelyezését, karbantartását, továbbá folyamatos javítását.
(2)
A műszaki dokumentációt úgy kell kivitelezni, hogy biztosítsa a gépek és/vagy berendezés normális használatának lehetőségét a termelésben, komplett berendezések esetén pedig a szerelés elvégzését, amennyiben a szerződés értelmében a szerelési munkákat nem az eladó köteles elvégezni, üzembehelyezésüket, üzemeltetésüket, valamint üzemeltetés közbeni karbantartásukat, továbbá folyamatos javításukat.
(3)
A műszaki dokumentációt a szerződésben megállapított nyelven kell elkészíteni.
(4)
A műszaki dokumentációban fel kell tüntetni a vonatkozó szerződés, diszpozíció és tétel (transz) megfelelő számait.
(5)
A szerződés szerint az áruval együtt elküldendő műszaki dokumentációt vízhatlan papírba vagy más olyan módon kell csomagolni, amely az áruval együttes fuvarozás során megvédi a megrongálódástól.
(6)
Ha a szerződés nem határozza meg azokat a határidőket, amikor az eladó az alapozási rajzokat vagy az alapok tervezéséhez szükséges építési feladatokat, illetve adatokat a vevőnek átadja, úgy ezekben a határidőkben a felek pótlólag állapodnak meg.
25. §
(1)
Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó a vevőnek átadandó műszaki dokumentációra vonatkozóan megtartja kizárólagos jogát.
(2)
A vevő a rendelkezésére bocsátott olyan műszaki dokumentációt, amelyre nézve az eladó kizárólagos jogát megtartja, csak saját országának határain belül használhatja fel, vagy engedélyezheti annak használatát, éspedig csak azon gép és/vagy berendezés karbantartásának, üzemeltetésének és javításának céljára (a javításhoz szükséges tartalékalkatrészek készítését beleértve), amelyre vonatkozóan ez a műszaki dokumentáció átadásra került.
(3)
A szerződés alapján átadott műszaki dokumentáció nem tehető közzé.
(4)
Ha a szerződés hatályát veszti, az eladó által a vevőnek átadott műszaki dokumentációt az eladó kívánságára késedelem nélkül, de legkésőbb a szerződés hatályának megszűnésétől számított három hónapon belül vissza kell adni az utóbbinak.
(5)
Ha az árut a vevő műszaki dokumentációja alapján állítják elő, a feleknek a műszaki dokumentációval kapcsolatos kölcsönös viszonyaira a jelen § megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
VIII. fejezet
Az áru minőségi ellenőrzése
26. §
(1)
Az eladó köteles az áru minőségét elküldés előtt saját költségén, a vevővel létrejött megegyezés szerinti feltételeknek, ilyen megegyezéses feltételek hiányában pedig az árura vonatkozóan az eladó országában szokásos vizsgálati feltételeknek megfelelően ellenőrzésnek (az áru fajtájától függően próbának, elemzésnek, megszemlélésnek, stb.) alávetni.
(2)
Tömeggyártású iparcikkek és mezőgazdasági áruk szállítása esetén, ideértve a közszükségleti cikkeket és az élelmiszereket is, a minőségi ellenőrzést egyéb szerződéses kikötés hiányában csak a kémpróbaszerűen vett darabokon kell elvégezni, az eladó országában általánosan elfogadott szabályoknak megfelelően.
(3)
A szállítandó áruról elküldése előtt az eladó megbízásából és költségére az olyan gépek és berendezések tekintetében, amelyeket kipróbálásnak vetnek alá, a kipróbálás lényeges részleteit és eredményeit feltüntető kipróbálási jegyzőkönyvet, más áruk tekintetében pedig minőségi bizonylatot, vagy az áru szerződésszerű minőségét igazoló egyéb okmányt kell kiállítani.
(4)
Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó köteles az áru minőségét tanúsító megfelelő okmányt a vevő rendelkezésére bocsátani. A kipróbálási jegyzőkönyvet az eladó a vevő kívánságára adja át a vevőnek.
(5)
Ha a gépek vagy a berendezés sajátosságai vagy más körülmények következtében a szerződésben kikötött termelékenységet felszerelésük helyén kell ellenőrizni, úgy ez az ellenőrzés a szerződésben megállapított módon és határidőben, egészen vagy részben a gépeknek vagy berendezésnek a vevő országában történő felszerelése helyén kerül végrehajtásra.
(6)
Komplett nagyberendezés szállítása esetén az eladó képviselője a vevő kívánságára és a felek megállapodása szerinti feltételek mellett részt vesz e berendezés szerződésben kikötött minőségének ellenőrzésében. Az ellenőrzés eredményeit mindkét fél által aláírandó jegyzőkönyvbe foglalják.
27. §
(1)
Ha a szerződés olyan kikötést tartalmaz, hogy a vevő képviselője jogosult résztvenni az áru minőségének az eladó országában történő ellenőrzésében, ez utóbbi olyan időben köteles a vevőt értesíteni arról, hogy az áru ellenőrzésre kész állapotban van, amely lehetővé teszi, hogy a vevő résztvehessen az ellenőrzésen.
(2)
Az eladó köteles a szerződésben kikötött feltételeknek és az adott iparágban alkalmazott eljárásnak megfelelően az ellenőrzésben való részvétel lehetőségét a vevő számára biztosítani. Az ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos összes költségeket (a személyi költségeket, a műszaki berendezés használatával kapcsolatos költségeket, az energia, a segédanyagok költségeit, stb.) a vevő képviselője költségeinek kivételével az eladó viseli.
(3)
A vevő képviselőjének távolléte az áru ellenőrzésénél nem gátolja az áru feladását, feltéve, hogy van olyan okmány, amely igazolja, hogy az áru megfelel a szerződéses feltételeknek.
(4)
A vevő képviselőjének részvétele az árunak az eladó által végrehajtott minőségellenőrzésében, nem mentesíti az eladót az áru minőségével kapcsolatos felelősség alól.
IX. fejezet
Jótállás
28. §
(1)
Az eladó a jótállási idő folyamán felel az áru minőségéért, különösen a gyártáshoz használt anyagok minőségéért, a gépek és berendezések konstrukciójáért (ha a berendezést, gépeket, stb. nem a vevő rajzai alapján készítik), valamint az árunak a szerződésben meghatározott tulajdonságaiért.
(2)
A komplett gyárak és komplett berendezések műszaki-gazdasági mutatóiért való jótállás terjedelmét és feltételeit kétoldalú egyezményben vagy a szerződésben kell meghatározni.
29. §
(1)
A jótállási idők a következők:[5]
a) a finommechanikai cikkekre, mérőműszerekre, optikai cikkekre és műszerekre a szállítás napjától számított 9 hónap;
b) sorozatban gyártott gépekre és készülékekre, kis és közepes berendezésekre az üzembehelyezés napjától számított 12 hónap, de legfeljebb a szállítás napjától számított 15 hónap;
c) nagy gépekre és nagy berendezésekre az üzembehelyezés napjától számított 12 hónap, de legfeljebb a szállítás napjától számított 24 hónap.
(2)
Komplett üzemekre és komplett berendezésekre a szerződésben hosszabb jótállási időben is meg lehet állapodni.
(3)
A jelen §-ban nem említett gépekre és berendezésekre, hajókra és egyéb úszó eszközökre, vasúti gördülőanyagra, a vasúti gördülőanyag kerékpárjaira, a kábelgyártmányokra, valamint olyan árukra, amelyekre a felek megállapodása vagy a kereskedelmi szokások alapján nyújtanak jótállást, mint például a konzervekre és a tartós fogyasztási cikkekre, a jótállás idejét a szerződésben állapítják meg.
30. §
Ha a gépek vagy berendezés üzembehelyezése az eladó hibájából késik, különösen ha ez annak következménye, hogy az eladó nem bocsátotta rendelkezésre a rajzokat, az üzemeltetési utasításokat és egyéb adatokat, vagy nem teljesítette a szolgáltatásokat, amelyeket a szerződés előirányzott, úgy a szállítás napjától számított jótállási időt annyi idővel meg kell hosszabbítani, amennyit a gépek vagy berendezés üzembehelyezése az eladó hibájából késett.
31. §
(1)
Ha a jótállási idő tartama alatt az áru hibásnak vagy a szerződéses feltételeknek nem megfelelőnek bizonyul, tekintet nélkül arra, hogy az eladó üzemében történt kipróbálás során a hibát meg lehetett-e állapítani, vagy sem, a vevő jogosult vagy a feltárt hibák kiküszöbölését, vagy árengedményt követelni.
(2)
Ha a vevő a hibák kiküszöbölését követeli, úgy az eladó köteles a feltárt hibákat saját költségén késedelem nélkül kiküszöbölni, a hibás áru vagy az áru hibás részeinek kijavítása vagy a szerződés előírásainak megfelelő újakkal való kicserélése útján, vagy a 17. § előírásainak megfelelően.
(3)
Ha a vevő árengedményt követel, úgy az eladó jogosult saját belátása szerint vagy a hibát kijavítani, vagy az árut illetve az áru hibás részét kicserélni, vagy pedig a vevőnek megegyezés szerinti mértékű árengedményt adni.[6]
(4)
Ha az eladó a hibát a megegyezés szerinti határidőn belül, vagy ha ilyen határidőben nem egyeztek meg, a műszakilag indokolt időn belül nem küszöböli ki, úgy a vevőnek joga van arra, hogy a hiba kiküszöbölése helyett az eladótól arányos árengedményt követeljen.
(5)[7]
A jelen § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, továbbá abban az esetben, ha az eladó a jelen § (3) bekezdése alapján kötelezettséget vállalt arra, hogy a hibát kijavítja (az orosz szövegben: kiküszöbölje), illetőleg a hibás árut kicseréli, a vevőnek, ha az áru a hiba kiküszöböléséig rendeltetésszerűen nem használható fel, jogában áll az eladótól a 75. § (4) bekezdésében meghatározott rendben és mértékben kötbér megfizetését követelni.
(6)
Ha a felek a hiba kiküszöbölése helyett árengedményben állapodnak meg, a feleknek az árengedmény mértékében való megegyezéskor abban is meg kell állapodniok, hogy a jelen § (5) bekezdése értelmében felszámított és/vagy megfizetett kötbér az árengedmény összegébe beszámít-e, vagy pedig az árengedmény e kötbéren felül fizetendő.
(7)
Ha a felek az árengedmény mértékében megállapodták, abban a kérdésben azonban, vajon a jelen § (5) bekezdésében említett kötbér az árengedmény összegébe beszámítandó-e, vagy az árengedmény a kötbéren felül fizetendő, megállapodásra nem jutottak, úgy abban az esetben, ha a vevő tényleges kára, amely annak következtében érte, hogy az árut az árengedményben történt megállapodás időpontjáig nem használta fel:
- kisebb a kötbér összegénél, a felszámított és/vagy megfizetett kötbért a tényleges kár összegére kell csökkenteni;
- nagyobb a kötbér összegénél, a kötbér összegét meghaladó tényleges kárt az eladó a vevőnek megtéríti, ha kétoldalú egyezmény így rendelkezik.
(8)
Ha a kétoldalú egyezmény, vagy a szerződés a vevőt a szerződés felbontására jogosítja fel, a szerződésfelbontás feltételeit azonban nem szabályozza, úgy a vevő abban az esetben élhet ezzel a jogával, ha a választott bíróság megállapítja, hogy az eladó a hibát nem tudja kijavítás vagy kicserélés útján kiküszöbölni és a vevő az árut az eladó által felajánlott árengedménnyel nem tudja rendeltetésszerűen felhasználni.
32. §
(1)
A kicserélt hibás árukat, illetve hibás árurészeket legkésőbb az eladó ez irányú kívánságának a vevőhöz érkezését követő 6 hónapon belül vissza kell küldeni az eladónak. Az eladó a hibás áruk, illetve az áru hibás részeinek visszaküldését a kicserélésüktől számított 6 hónapon, komplett üzemek és berendezések szállítása esetén pedig 12 hónapon belül jogosult követelni.
(2)
Ha az eladó a kicserélt hibás áru visszaküldését a vevőtől a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem kéri, elveszti a jogát arra, hogy választott bírósághoz forduljon.
(3)
A hibás áruk, illetve az áru hibás részeinek visszaküldésével és/vagy kicserélésével kapcsolatosan mind a vevő országának és a tranzitországoknak, mind az eladó országának területén felmerülő összes fuvarozási és egyéb költségeket az eladó viseli
33. §
(1)
Ha az eladó a vevő kívánságára nem küszöböli ki késedelem nélkül a bejelentett hibákat, a vevő jogosult azokat az eladó költségére, a jótállás alapján őt megillető jogainak sérelme nélkül saját maga kiküszöbölni. Ebben az esetben az eladó köteles a javítást a rendes, tényleges kiadások összegében megfizetni.
(2)
A kisebb hiányosságokat, amelyek kiküszöbölése nem tűr halasztást és nem teszi szükségessé az eladó közreműködését, a rendes, tényleges kiadásoknak az eladóra történő áthárítása mellett a vevő javítja ki.
34. §
Az eladó nem felel a jótállás alapján, ha bebizonyítja, Hogy a megállapított hibák nem az ő hibájából keletkeztek, különösen, ha azok a berendezésnek vagy gépeknek a vevő által helytelenül végzett szerelése, javítása, az üzemeltetési és karbantartási utasítások be nem tartása, továbbá a vevő által a berendezésen és gépeken végrehajtott változtatások eredményekképen álltak elő.
35. §
A hibás áruk, illetve az áru hibás részeinek kijavítása, illetve kicserélése esetén az alapberendezésre vagy gépekre megállapított jótállási idők annyi idővel hosszabbodnak meg, ameddig a berendezést vagy gépeket a megállapított hiba következtében nem használták.
36. §
Eltérő szerződéses kikötés hiányában a gépekkel vagy berendezéssel együtt szállítandó tartalékalkatrészek jótállási ideje a gépek, illetve berendezések jótállási idejével egy időben jár le.
37. §
(1)
A szállítandó gyorsan elhasználódó tartalékalkatrészekre az eladó és a vevő között a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével létesített megállapodás szerint nyújtanak jótállást. A megállapodás szerinti jótállást a szerződésben kötik ki.
(2)
Eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó tartozik a vevő kívánságára a szállított gépekre vagy berendezésre megállapított teljes jótállási időre gondoskodni olyan gyorsan elhasználódó tartalékalkatrészek szállításáról, amelyekre jótállást nem nyújtott, vagy amelyek jótállási ideje rövidebb a gépek és berendezés jótállási idejénél, mégpedig a gépek vagy berendezés rendes üzemeltetéséből, valamint a tartalékalikatrészek rendes használatából kiindulva meghatározott mennyiségben. Ha a tartalékalkatrészek értéke nem foglaltatik benne a gépek vagy a berendezés árában, a tartalékalkatrészek külön összegért kerülnek leszállításra.
38. §
A hibás árurészek kicseréléséül szállítandó árurészekre a szerződésben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő jótállás állapítható meg.
X. fejezet
Feladási rendelkezések és szállítási értesítések
39. §
(1)
A fuvarozás módját a felek állapítják meg.
(2)
Ha a szerződésben más határidő nincs megállapítva, a vevő legkésőbb 30 nappal a szerződésben megállapított áruszállítási határidő kezdete előtt köteles az eladóval közölni a feladásra vonatkozó adatokat.
40. §
(1)
Vasúti fuvarozás esetén a fuvarozási irány meghatározásának joga eltérő szerződéses kikötés hiányában a vevőt illeti meg.
(2)
Ha a szerződés más adatok szolgáltatását nem írja elő, vasúti fuvarozásnál a feladási rendelkezésnek tartalmaznia kell a tarifadeklarációt, az eladó országának azt az állomását, ahol az áru a határt átlépi, a rakomány átvevőjének megnevezését, végül a rendeltetési állomást. A vevő az eladó országában azt az állomást, ahol az áru a határt átlépi, lehetőleg a feladási és rendeltetési állomás közötti legrövidebb össztávolságból kiindulva köteles megjelölni.
(3)
Az eladó köteles a vevőnek mindazokat a költségeket megtéríteni, amelyek abból keletkeztek, hogy a feladási rendelkezés adatait az eladó nem tartotta meg.
(4)
Ha az eladó nem kapja meg kellő időben a Vevőtől a vasúton fuvarozandó áru fuvarozására Vonatkozó rendelkezést, az eladó a felek által megállapított szállítási határidő letelte után jogosult az árut a vevő költségére és kockázatára beraktározni. Ebben az esetben a vevő megtéríti azokat a további költségeket is, amelyek az árunak raktárba és a raktárból a vasúti kocsikba juttatásával kapcsolatban merültek fel. Az árunak megőrzésre Való átvételéről szóló raktárjegy vagy megőrzési elismervény keltét az áruszállítás napjának kell tekinteni. Az eladó azonban nem mentesül attól a kötelezettségtől, hogy az árut a vevő címére feladja és az árunak a határig való fuvarozásával kapcsolatos költségeket megfizesse.
41. §
(1)
FOB szállítás esetén az eladó köteles a vevőt a szerződésben előírt határidőn belül táviratilag vagy géptávíró útján értesíteni arról, hogy az áru a kikötőbe küldésre készen áll.
(2)
Eltérő szerződéses megállapodás hiányában az értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
- az áru megnevezése,
- az áru mennyisége a bruttó súly megadásával,
- a szerződés száma.
(3)
Az értesítés vételétől számított 7 napon belül a vevő köteles táviratilag vagy géptávíró útján közölni azt a határidőt, amelyen belül az árut a berakodási kikötőbe kell fuvarozni. Ez a határidő nem lehet kevesebb, mint 15 és több mint 30 nap az eladónak küldött említett értesítés elküldésének napjától számítva.
(4)
A hajótér késedelmes rendelkezésre bocsátása esetén az árunak a berakodási kikötő raktárában való tárolásával felmerülő költségeket, az árunak a berakodási kikötőbe érkezésétől számított 21 napon túl a vevő viseli. Ha azonban az eladó az árut a felek által egyeztetett határidő előtt juttatja el a kikötőbe, a raktározási költségeket csak attól a határidőtől számított 21 nap eltelte után lehet a vevő terhére felszámítani, amelyben a felek megegyezése szerint az árut a kikötőbe kellett eljuttatni.
(5)
A 21 nap elteltével az eladó jogosult az árut a vevő terhére és kockázatára beraktározni, amiről a vevőt haladéktalanul értesíteni köteles. Ebben az esetben a vevő azokat a további költségeket is megtéríti, amelyek az árunak a 21 nap elteltével raktárba és a raktárból a hajóra való eljuttatásával kapcsolatban merültek fel.
(6)
Az áru tárolásával a kikötőben csak olyan raktárt vagy szervezetet lehet megbízni, amely raktárjegy kiadására jogosult. Az árunak kikötői raktárban tárolásáról szóló olyan okmány, amit állami kikötőigazgatóság vagy állami szállítmányozó adott ki, a raktárjeggyel egy tekintet alá esik.
(7)
A raktárjegy keltét a szállítás napjának kell tekinteni. Az eladó a 7. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése alól nem mentesül.
42. §
Ha a szerződés értelmében az eladónak kell a hajóteret rendelkezésre bocsátania, a vevő köteles a szállítási határidő beállta előtt 55 nappal közölni az eladóval az áru rendeltetési kikötőjét, az eladó pedig köteles az áru behajózásának megkezdése előtt 7 nappal távirat, illetve géptávíró útján értesíteni a vevőt az áru berakásának előrelátható időpontjáról, feltüntetve a hajó nevét, a rendeltetési kikötő felé tervbevett elindulásának napját, a rakomány megnevezését, a darabszámot és/vagy a hozzávetőleges súlyt.
43. §
(1)
Ha a szerződésben az áru berakásának megtörténtéről szóló értesítés elküldésének határidejét és/vagy módját nem kötötték ki, vagy nem mondották ki, hogy értesítésre nincs szükség, úgy vasúton, gépkocsin és légiúton történő fuvarozás esetén az eladó olyan időben és olyan módon köteles az értesítést a vevőnek elküldeni, hogy a vevő azt megkapja, mielőtt az áru a vevő országának határára érkezik.
(2)
Eltérő szerződéses kikötés hiányában az értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
- a berakás napját,
- az áru megnevezését,
- az áru mennyiségét,
- a szerződés számát,
- a vasúti kocsi számát (vasúti fuvarozásnál).
44. §
(1)
Vízi fuvarozás esetén, eltérő szerződéses kikötés hiányában az eladó vagy szállítmányozója köteles a hajó elindulása után haladéktalanul, de legkésőbb a hajó elindulásától számított két órán belül, ha a rakománynak a feladási kikötőtől a rendeltetési kikötőig való fuvarozása a 72 órát nem haladja meg, illetve legkésőbb a hajó elindulásától számított 24 órán belül, ha a fuvarozás ideje a 72 órát meghaladja, a vevőt az áru berakásáról távirat vagy géptávíró útján értesíteni.
(2)
Eltérő szerződéses kikötés hiányában az ilyen értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
- a hajó nevét,
- elindulása napját,
- a rendeltetési kikötőt,
- az áru megnevezését,
a szerződés számát,
- a hajóraklevél (vízi fuvarlevél) számát,
- a rakomány darabszámát,
- a bruttó súlyt,
- a specifikált mértékegységben meghatározott mennyiségi adatokat (darab, pár, nettó tonna stb. szerint).
(3)
A távírón vagy géptávírón küldött értesítést levélben igazolni kell.
(4)[8]
45. §
A vevőnek az áru berakásáról küldött értesítésköltségeit az eladó viseli.
46. §
(1)
Ha a vasút olyan vasúti kocsit bocsát rendelkezésre, amelynek nagyobb a raksúlya, mint amit az eladó megjelölt, vagy ha a vasút - arra hivatkozva, hogy bizonyos szakaszon korlátozva van a tengelynyomás - megtagadja a vasúti kocsinak a tarifában az adott rakományra előírt vagy megszabott raksúlyig való megterhelését, az eladó köteles a vasúttól ennek a fuvarlevélen való hivatalos igazolását kérni.
(2)
A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak arra az esetre is, ha a vasúti kocsikat a vevő bocsátja rendelkezésre.
47. §
Ha a vasúti kocsit az eladó vétkességéből nem terhelték meg az Egységes Tranzit Tarifa (ETT) szabályainak megfelelően a tranzit vasutaknál a holtfuvarral kapcsolatban felmerülő költségeket az eladó viseli.
48. §
Olyan rakomány szállítása esetén, amely nem felel meg a vevő országa vasúti űrszelvény viszonyainak, az eladó köteles erre a vevőt legkésőbb a szállítási határidő előtt két hónappal ajánlott levélben figyelmeztetni, mellékelve a rakomány külméreti rajzait, a méretek és a súly feltüntetésével. A berakás napját és azt a határállomást, amelyen a rakománynak át kell haladnia, a feleknek meg kell határozniok. Ebben az esetben a berakás napját az eladónak legkésőbb az áru berakása előtt 21 nappal igazolnia kell.
XI. fejezet
A fizetési eljárás
49. §
(1)
A szállítandó árukkal kapcsolatos fizetéseket utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel) teljesítik a következő okmányoknak az eladó által, az eladó ország bankjának történt benyújtása ellenében:
a) három példányban kiállított számla, amely feltünteti: az egyezmény (jegyzőkönyv) évét és megnevezését, a szerződés és/vagy a vevő megrendelésének számát, az áru tételszámát az egyezményben (jegyzőkönyvben),
valamint
a szerződésben előírt egyéb adatokat.
Ha az áru szállítása az egyezmény (jegyzőkönyv) megkötése előtt történik, a számlában az egyezmény (jegyzőkönyv) éve és megnevezése, valamint az árunak az egyezmény (jegyzőkönyv) szerinti tételszáma helyett csak azt az évet kell feltüntetni; amelynek kontingensei terhére történik a szállítás;
- b) a szerződésben kikötött fuvarozási módnak megfelelő fuvarkomány, vagy a jelen Általános Szállítási Feltételek 40. és 41. §-ában meghatározott esetekben raktárjegy vagy megőrzési elismervény, vagy az árunak az eladó által a vevő részére történt átadásáról-átvételéről felvett okmány, avagy gyűjtővagonban történő feladás esetén:
a feladásról szóló szállítmányozói igazolás, amely feltünteti a vagon, a vasúti fuvarlevél számát és a feladás napját, vagy ha a szerződés így szól: a rakománynak elküldése céljából való átvételéről szóló olyan szállítmányozói igazolás, amely az eladó javára visszavonási jogot nem biztosít;
c) a szerződésben kikötött egyéb okmányok.
(2)
Ha a szerződés így rendelkezik, a számla (áruszámla) magában foglalhatja az áru értékén kívül a fuvardíjat, a biztosítási költséget és egyéb olyan költségeket is, amelyeket ugyanarról a számláról és ugyanolyan eljárás szerint kell megfizetni, mint magát az árut.
(3)
A számla három példányának egyikét vagy az eladónak a vevővel történt megegyezése szerint a számla egy másolatát az eladó bankja útján vagy közvetlenül kívánságukra átadja a vevő országának az eladó országában levő követsége kereskedelmi képviseletének vagy kereskedelmi tanácsosának (gazdasági tanácsosának).
50. §
(1)
Az eladó teljes mértékben felelős azért, hogy az általa a 49. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja értelmében bankjának bemutatott okmányok és az azokban foglalt adatok megfelelnek a szerződés feltételeinek.
(2)
Az eladó országának bankja ellenőrzi, hogy a 49. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt okmányok benyújtása megtörtént-e, és hogy az összes benyújtott okmányok tartalmuk és a bennük foglalt számszerű adatok tekintetében egyeznek-e egymással.
(3)
Az eladó országának bankja az ellenőrzött okmányok alapján teljesíti a fizetést az eladónak, és az országok és/vagy bankok között fennálló egyezményeknek megfelelően lebonyolítja az elszámolást a vevő országának bankjával, késedelem nélkül közvetlenül megküldve az okmányokat a vevő országa bankjának. A vevő országának bankja késedelem nélkül átadja az okmányokat a vevőnek, egyidejűleg leemeli a vevőtől az eladó országa bankja által az okmányok alapján kifizetett összeg egyenértékét. Ezekhez az elszámolásokhoz nincs szükség a vevő előzetes hozzájárulására.
(4)
A vevőnek az eladóval szemben fennálló fizetési kötelezettségei a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül történő elszámolások esetén akkor tekintendők teljesítettnek, amikor a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a vevő országa bankjának és az eladó országa bankjának nála vezetett számláin a könyvelési feljegyzést elvégezte, illetve a bankok egymásnak nyitott számláin történő elszámolások esetén akkor, amikor az eladó országának bankja a vevő országa bankjának számláján a könyvelési feljegyzést elvégezte.
51. §
Ha a vevő hozzájárult a határidő előtti szállításhoz, ezt úgy kell tekinteni, hogy a határidő előtti fizetéshez is hozzájárult, hacsak egyidejűleg mást nem kötött ki.
52. §
A vevő attól a naptól számított 14 munkanapon belül, amely napon országának bankja az eladó számláját megkapta, jogosult az 53., 54. és 55. §-ban meghatározott esetekben a kifizetett összeg teljes vagy részbeni visszatérítését követelni.
53. §
A vevő a teljes számlaösszeg visszatérítésének követelésére jogosult, ha:
1. az árut nem rendelte meg, vagy az árut azt követően küldték el, hogy a szerződést az eladó hozzájárulásával felbontották;
2. az árut a vevő korábban már kifizette;
3. nem nyújtották be a 49. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt valamennyi okmányt;
4. a berendezést nem kompletten szállították, míg a szerződésben a fizetést komplett szállításra írták elő;
5. az eladó az árut a vevő beleegyezése nélkül a szerződés által írt határidő előtt küldte el, vagy olyan áruéit kapott fizetést a szállítási határidő letelte előtt, amelyre vonatkozóan a vevő beleegyezett a határidő előtti elküldésbe, de figyelmeztette az eladót, hogy a határidő előtti fizetésbe nem egyezik bele;
6. az eladó az árut azt követően küldte el, hogy kézhezvette a vevő értesítését arról, hogy a 70. és 85. § értelmében eláll a szerződéstől;
7. a számla és/vagy a hozzá mellékelt okmányok a közöttük mutatkozó eltérések vagy az általuk tartalmazott adatok elégtelensége következtében nem teszik lehetővé az áru mennyiségének és/vagy fajtájának és/vagy minőségének és/vagy értékének megállapítását;
8. a számla a szerződés előírása ellenére nem tartalmazza a részletezett árakat, illetve nincs hozzá mellékelve az árak szerinti részletezés;
9. a fizetést nem utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), hanem más formában vagy más számlán keresztül kell lebonyolítani;
10. más olyan körülmények forognak fenn, amelyek tekintetében a szerződés ezt a jogot kifejezetten megadja.
54. §
A vevő az 53. § 2-9. pontjaiban felsorolt okokból belátása szerint a számla összegének részbeni visszafizetését is követelheti,
55. §
A vevő jogosult a számla összegének részbeni visszatérítését követelni, ha:
1. a számlában túllépik a szerződésben meghatározott árakat, vagy a számla olyan költségeket tartalmaz, amelyek megfizetését a szerződés nem írja elő;
2. a fizetés alapjául szolgáló okmányokból megállapítható, hogy a megrendelt áruval együtt meg nem rendelt árut is küldtek;
3. a vevő az áru egy részének átvételét megtagadja, mert az eladó nem tartotta be a szerződés által előírt választékot, ugyanakkor az előírt választék be nem tartása a fizetés alapjául szolgáló okmányokból megállapítható;
4. a fizetés alapjául szolgáló okmányokból megállapítható, hogy az áru leszállított mennyisége meghaladja a megrendelt mennyiséget és a megrendelést meghaladóan szállított árumennyiség a szerződés által meghatározott tűrésen is felül van;
5. az árunak a számlában feltüntetett mennyisége meghaladja a fuvarokmányokban és/vagy a specifikációkban feltüntetett mennyiséget;
6. a számlában vagy az ahhoz mellékelt okmányokban az eladó javára elkövetett számolási hibát állapítottak meg;
7. más olyan körülmények forognak fenn, amelyek fennállása esetére a szerződés ezt a jogot kifejezetten megadja.
56. §
(1)
Ha a vevő az eladó számlájára fizetett teljes összegnek, illetve egy részének visszatérítését követeli, saját országának bankjához indokolással ellátott és őt kötelező nyilatkozatot kell benyújtania a vevő országának bankja által meghatározott számú másolattal, de legalább három példányban. E nyilatkozat egyik másolata az eladó részére történő elküldésre szolgál. Az összeg visszatérítésére vonatkozó nyilatkozatában a vevőnek minden esetben hivatkoznia kell az 53., illetve 55. §-nak arra a pontjára, amelynek alapján az összeg visszatérítését követeli.
(2)
Az összeg visszatérítésére irányuló nyilatkozatnak a bankhoz való benyújtásával egyidejűleg a vevő köteles erről az eladót értesíteni. Folyamatos részszállítások esetén távirat vagy géptávíró útján kell az eladót értesíteni.
(3)
A bank kívánságára a vevő köteles a banknak bemutatni az annak igazolásához szükséges okmányokat, hogy a kifizetett összeg visszatérítésére alapul szolgáló indokai megfelelnek az 53., illetve 55. §-ban meghatározott feltételeknek.
(4)
Ha a kifizetett összeg visszatérítésére irányuló igényét a vevő az 53. § 10. pontjára vagy az 55. § 7. pontjára, vagy a 62. § 5. pontjára alapította, a vevő országának bankja minden esetben ellenőrzi e feltételek fennforgását.
(5)
Az 53. § 1., 3. és 6. pontjában, valamint az 55. § 2., 3. és 4. pontjában említett esetekben a vevő kifizetett összeg visszatérítésére irányuló követelését bejelentő nyilatkozatában egyidejűleg köteles megerősíteni, hogy az általa át nem vett árut az eladó rendelkezésére tartja, az utóbbi költségére és kockázatára.
57. §
(1)
Ha a vevő országának bankja megállapítja, hogy a kifizetett összeg teljes, illetve részleges visszatérítésére irányuló követelés megfelel az 53., illetve 55. §-ban meghatározott feltételeknek, úgy a vevő országának bankja a két ország és/vagy a bankok között fennálló egyezménynek megfelelően a vevő számlájáról leemelt összeget visszatéríti. Egyidejűleg a vevő országának bankja a vevő hozzá benyújtott nyilatkozatának másolatát megküldi az eladó országa bankjának, amely megterheli az eladó számláját.
(2)
Az összeg visszatérítésekor a vevő országának bankja közli az eladó országának bankjával a 49. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt okmányok beérkezésének időpontját.
(3)
A kifizetett teljes számlaösszegnek az 53. § 1., 3. és 6. pontja alapján történő visszatérítése esetén a vevő köteles az általa kézhezvett és az adott árutételre vonatkozó okmányokat az eladónak első kívánságára visszaküldeni.
(4)
Az eladó által korábban felvett összegnek a vevő részére való visszatérítése után az eladónak joga van arra, hogy saját bankjához az okmányokat és/vagy a számlát a vevő visszatérítést igénylő nyilatkozatának másolatával együtt utólagos elfogadású (azonnali fizetéssel járó) inkasszó útján történő újbóli fizetése végett ismételten benyújtsa, ha
a) az 53. § 3., 7. és 8. pontjában meghatározott esetekben az eladó a hiányzó és/vagy kijavított okmányokat benyújtotta;
b) az 53. § 4. pontjában meghatározott esetben az eladó a szállítást kompletten teljesítette;
c) az 53. § 5. pontjában meghatározott esetben a szerződésben előírt fizetési határidő bekövetkezett;
d) az 53. § 9. pontjában meghatározott esetben az eladó az okmányokat a megfelelő számláról történő fizetés végett nyújtotta be.
(5)
Miután a bank az összeget a vevő számláján visszatérítette, az eladó és a vevő a közöttük felmerülő minden véleményeltérést közvetlenül egymás között intéz el.
58. §
Ha a vevő megalapozatlan követelésére térítették vissza az általa kifizetett összeget, a vevő köteles a szóban forgó összeg megfizetésén kívül az összeg visszatartásának minden napjára - az összeg visszatérítésének napjától a végleges fizetés napjáig számítva - az összeg 0,1%-át, legfeljebb azonban az alaptalanul visszatérített összeg 5%-át kitevő bírságot fizetni.[9]
59. §
Az áruk kölcsönös szállításával kapcsolatos szolgáltatásoknak és egyéb költségeknek a kifizetése, ideértve a szereléssel, tervezéssel és előkészítő munkálatokkal, valamint a fuvarozási és szállítmányozási szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket is, amelyek az áru számlába nincsenek felvéve, utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel) történik, a számlának és a felek megállapodása szerinti egyéb okmányoknak a hitelező által saját országa bankjánál történt benyújtása ellenében.
60. §
Az 59. §-ban említett szolgáltatásokkal és egyéb költségekkel kapcsolatos elszámolások esetén a hitelező teljes mértékben felelős azért, hogy az általa a banknak benyújtott okmányok és az azokban foglalt adatok, vagy a számlának okmányok nélkül történt benyújtása megfelelnek az adóssal történt megállapodásnak.
61. §
Az 59. §-ban említett szolgáltatásokkal és egyéb költségekkel kapcsolatos elszámolások esetén az adós jogosult attól a naptól számított 24 munkanap folyamán, amelyen saját országának bankja a hitelező számláját megkapta, a 62. és 63. §-ban szabályozott esetekben a kifizetett összeg teljes vagy részleges visszafizetését követelni.
62. §
Az adós jogosult a számla teljes összegének visszatérítését követelni, ha:
1. a szolgáltatásokat megbízás nélkül teljesítették, vagy a megbízást a szolgáltatások teljesítése előtt visszavonták;
2. a szolgáltatásokat már korábban kifizették;
3. nem nyújtották be a felek megállapodása szerinti valamennyi okmányt, vagy a benyújtott okmányokból nem lehet megállapítani, hogy milyen szolgáltatásokat és milyen értékben teljesítettek;
4. a fizetés nem utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), hanem más formában vagy más számlán keresztül kell lebonyolítani;
5. más olyan körülmények forognak fenn, amelyek tekintetében a felek megállapodásukban ezt a jogot kifejezetten megadták.
63. §
Az adós jogosult az összeg részbeni visszatérítését követelni, ha:
1. a számlában vagy az ahhoz mellékelt okmányokban a hitelező javára számolási hiba van;
2. a számlában magasabb díjszabásokat és/vagy díjtételeket alkalmaztak, mint amelyekben a felek egymással megegyeztek;
3. valutaárfolyamokat helytelenül alkalmaztak;
4. a számlában olyan szolgáltatások, illetékek, közvetítői jutalékok, pótlékok szerepelnek, amelyekben a felek nem egyeztek meg;
5. a számla összegét az áru mennyiségére, súlyára és térfogatára vonatkozó helytelen adatok alapján számították ki;
6. a számlában a teljesített szolgáltatások ellenértéke mellett nem teljesített és/vagy csak részben teljesített szolgáltatások ellenértéke is fel van tüntetve;
7. a fizetést nem utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), hanem más formában vagy más számlán keresztül kell lebonyolítani.
64. §
Ha az összeget az adósnak a 62. és 63. § alapján visszatérítik, az okmányok visszaadására a felek megállapodása irányadó.
65. §
Az 59. §-ban említett szolgáltatásokkal és egyéb költségekkel kapcsolatos elszámolásoknál az 59-63. § rendelkezésein kívül megfelelően alkalmazni kell az 50. és az 56-58. § rendelkezéseit is.
66. §
(1)
A mennyiségi és a minőségi kifogásokkal, valamint a kötbérekkel kapcsolatos, továbbá az egyéb jogcímeken alapuló fizetéseket a következőképpen teljesítik:
a) az adós részéről elismert összegnek a hitelező javára történő közvetlen átutalása útján, vagy
b) az adós részéről elismert összegnek a hitelező országának bankja által utólagos elfogadású inkasszó formájában (inkasszó azonnali fizetéssel), az adós jóváíró jegyzéke alapján teljesített azonnali kifizetése útján.
(2)
Az adósnak joga van a jelen § (1) bekezdésének b) pontja alapján kifizetett összeg visszafizetését követelni, ha bebizonyítja, hogy a számla összegét, amellyel a számláját megterhelték, a jelen § (1) bekezdésének a) pontja szerint már átutalta.
67. §
(1)
Ha a szerződés által a szállítás különleges feltételeire tekintettel előírt akkreditívet a vevő a szerződés által megállapított határidőben nem nyitja meg, köteles az eladó részére az akkreditív megnyitásáig a szerződésben megállapított határidőkhöz képest mutatkozó késedelem minden egyes napja után az akkreditív összegének 0,05 százalékát, de legfeljebb 5%-át kitevő kötbért fizetni.
(2)
Az eladó köteles az akkreditív megnyitására a vevőnek póthatáridőt biztosítani, anélkül azonban, hogy jogát a kötbér felszámítására elveszítené.
(3)
Ha a vevő az akicreditívet a póthatáridőn belül sem nyitja meg, az eladó jogosult a szerződéstől elállni. Ez esetben az eladó saját választása szerint vagy a jelen § (1) bekezdésében meghatározott kötbért, vagy az akkreditív összegének 3 százalékát kitevő egyszeri kötbért igényelhet a vevőtől, amennyiben a kötbér mértékét a szerződés másként nem szabályozza.
(4)
Az akkreditív megnyitásával kapcsolatos késedelem esetén az eladó jogosult az áru elküldését visszatartani.
(5)
Ha az eladó az árut az akkreditív megnyitása előtt - akár a megállapított határidőkhöz képest késedelemmel is - elküldte, az eladó országának bankja az okmányokat az előzetes elfogadású inkasszó szabályai szerinti kifizetés céljára veszi át.
(6)[10]
XII. fejezet
A felelősség általános szabályai[11]
67-A. §[12]
(1) A felek kötelezettségének nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt anyagi felelősséget viselnek.
(2) Az anyagi felelősség formái:[13]
a) kötbérfizetés a kötelezettséget nemteljesítő vagy nem megfelelően teljesítő fél (kötelezett) által a másik fél (jogosult) részére;
b) kártérítés a kötelezett által a jogosult részére.
(3) A jelen Általános Szállítási Feltételek és a kétoldalú egyezmények megfelelő rendelkezései határozzák meg a jelen § (2) bekezdésében megállapított anyagi felelősségi formák alkalmazásának eseteit.
(4)
Eltérő szerződéses kikötés hiányában az a fél, aki saját szerződéses kötelezettségének teljesítéséhez harmadik személyt vett igénybe, a másik szerződő féllel szemben a kötelezettségnek a harmadik személy részéről történő nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén ugyanúgy felel, mint a saját eljárásáért.
67-B. §[14]
(1) A kötelezett a jogosult követelése alapján akkor köteles a kötelezettség nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt kötbért fizetni, ha a kötbért a jelen Általános Szállítási Feltételek, kétoldalú egyezmény vagy a szerződés írta elő.
(2) A jogosultnak a kötbérfizetés követelésére vonatkozó joga annak a ténynek az alapján keletkezik, hogy a kötelezett a kötelezettséget nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette.
(3) A választottbíróságnak nem áll jogában a jelen Általános Szállítási Feltételek vagy a kétoldalú egyezmény alapján követelt kötbért mérsékelni.
(4) Ha a kötelezettség teljes vagy részleges nemteljesítése, illetve a kötelezettség nem megfelelő teljesítése annak a következménye volt, hogy a jogosult a kötelezettség teljesítése során nem adta meg a kötelezettnek a kellő támogatást, vagy a kötelezettség teljesítése során maga a jogosult tanúsított más, jogellenes magatartást, a választottbíróságnak jogában áll a jogosult kötbérkövetelését egészben vagy részben elutasítani, attól függően, hogy a jogosult jogellenes magatartása milyen mértékben hatott ki a kötelezett kötelezettségének teljesítésére."
67-C. §[15]
(1) A fél semmilyen kártérítési igényt nem támaszthat azokra az alábbiakban feltüntetett jogcímekre hivatkozva, amelyek esetében a jelen Általános Szállítási Feltételek kötbérkövetelési jogot állapít meg:[16]
- szállítási késedelemért (83. §) ;
- műszaki dokumentáció késedelmes rendelkezésre bocsátásáért (84. §) ;
- elemzési bizonyítvány szolgáltatásának elmulasztásáért (84/A §) ;
- az ismétlődő hibák miatti áruszállítások fölfüggesztésekor, mint szállítási késedelemért [80. § (3) bekezdés];
- az áru fel nem használásáért [31. § (5) bekezdés és a 75. § (4) bekezdés];
- a kifizetett összegek megalapozatlan visszaköveteléséért (58. §) ;
- az akkreditív meghatározott időpontban történő megnyitásának elmulasztásáért [67. § (1) és (3) bekezdések]".
(2)[17]
Az olyan tényállások alapján, amelyek vonatkozásában a jelen Általános Szállítási Feltételek, kétoldalú egyezmény vagy a szerződés a kötelezettségek nemteljesítésének vagy nem megfelelő teljesítésének esetére nem állapít meg kötbért, a kötelezett a jogosultnak okozott kárt köteles megtéríteni."
67-D. §[18]
(1) Azokban az esetekben, amikor kártérítés követelhető, az egyik félnek az a kötelezettsége, hogy megtérítse a másik félnek a kötelezettségek nemteljesítésével vagy nem megfelelő teljesítésével okozott kárt, az alábbi körülmények együttes megléte esetén következik be:
a) ha fennáll a szerződéses kötelezettség nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése;
b) ha annak eredményeként, hogy az egyik fél a szerződéses kötelezettséget nem teljesíti, vagy
nem megfelelően teljesíti, a másik félnek anyagi kára keletkezett;
c) ha a szerződő fél kötelezettségének nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése és a másik félnek okozott kár között közvetlen okozati összefüggés áll fenn;
d) ha a kötelezett vétkes a kötelezettség nemteljesítésében vagy nem megfelelő teljesítésében.
(2) A vétkesség megállapítása során az adott fajtájú viszonyokban általában elfogadott gondosságot kell ismérvként figyelembe venni.
(3) A jelen § (1) bekezdésének "a", "b" és "c" pontjaiban előírt körülmények meglétével, valamint a kár mértékével kapcsolatos bizonyítási teher a jogosultra hárul. A kötelezett vétkességét vélelmezni kell.
(4)[19]
(5)[20]
(6)[21]
67-E. §[22]
"(1) Kárnak minősülnek a jogosult költségei, vagyonában keletkezett veszteség vagy károsodás, valamint az elmaradt haszon.
(2) A jelen Általános Szállítási Feltételek értelmében kárként a jogosult költségeit, vagyonábankeletkezett veszteséget vagy károsodást kell megtéríteni. Az elmaradt hasznot csak abban az esetben kell megtéríteni, ha ezt kétoldalú egyezmény vagy a szerződés előírja.
(3) A kötelezett nem köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket a jogosult az adott fajtájú viszonyokban általában elfogadott gondosság tanúsítása mellett elkerülhetett volna.
(4) A szerződő felek nem jogosultak az okozott kár megtérítéseként azokat a kötbérösszegeket egymástól követelni, amelyeket a nemzeti jogszabályok vagy a gazdasági szerződések alapján fizettek ki saját országukban, szerződő partnereik részére.
(5) A közvetett károkat nem kell megtéríteni.
68. §
(1)
A felek mentesülnek a szerződéses kötelezettségek teljes vagy részleges nem teljesítésével kapcsolatos felelősség alól, ha a nemteljesítés ellenállhatatlan erő következménye.
(2)
Ellenállhatatlan erőn olyan körülményeket kell érteni, amelyek a szerződés megkötése után rendkívüli jellegű, előre nem látott és a felek által elháríthatatlan események következtében álltak be.
(3)
A felek abban az esetben is mentesülnek a szerződéses kötelezettségek teljes vagy részleges nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól, ha az kétoldalú egyezményből vagy a szerződésből vagy az eladó országának az adott szerződésre alkalmazandó anyagi jogából következik.
(4)[23]
A kötelezettre hárul azoknak a körülményeknek a meglétével kapcsolatos bizonyítási teher, amelyek a kötelezettet mentesítik a kötelezettségek nemteljesítéséért vagy nem megfelelő teljesítéséért való felelősség alól.
69. §
(1)
Az a fél, akinek részére a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése a 68. §-ban említett körülmények következtében lehetetlenné vált, köteles e körülmények bekövetkeztéről a másik felet írásbeli formában haladéktalanul, de a szerződéses kötelezettségek teljesítési határidején belül értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a köralmények bekövetkeztére és jellegére, valamint lehetséges következményeikre vonatkozó adatokat. Ugyancsak haladéktalanul, írásbeli formában köteles a fél a másik felet a körülmények megszűntéről is értesíteni.
(2)
A feleket a szerződés teljes vagy részleges nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól-mentesítő körülményeket a megfelelő ország kereskedelmi kamarájának vagy más illetékes központi szervének igazolnia kell.
(3)[24]
Az a fél, akinek a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése lehetetlenné vált, ha a másik felet nem értesíti vagy nem a kellő határidőben értesíti azoknak a körülményeknek a bekövetkezéséről, amelyek őt a felelősség alól mentesítik, az értesítés elmulasztásával vagy a nem kellő időben küldött értesítéssel okozott kár megtérítésére köteles.
70. §
(1)
A 68. §-ban meghatározott esetekben a szerződéses kötelezettségek teljesítésére a felek részére megszabott határidő arányosan annyi idővel eltolódik, mint amennyi időn keresztül az ilyen körülmények és következményeik hatnak.
(2)
Ha ezek a körülmények és következményeik - olyan áruk tekintetében, amelyek szállítási határideje a szerződés megkötésétől számított 12 hónapot nem haladja meg - 5 hónapnál -, olyan áruk tekintetében pedig, amelyek szállítási határidejét a szerződés megkötésétől számított 12 hónapnál hosszabb időben állapították meg - 8 hónapnál tovább tartanak, bármelyik fél jogosult a szerződés további teljesítésétől elállni. Ilyen esetben egyik fél sem követelheti a másik féltől esetleges kárai megtérítését.
(3)
A fél abban az esetben élhet a szerződéstől való elállás jogával, ha a szerződés teljesítésétől való elállásáról a másik felet még mielőtt az szerződéses kötelezettségeinek teljesítését megkezdené, legkésőbb azonban a jelen § (2) bekezdésében meghatározott 5, illetőleg 8 hónapos határidő leteltétől számított 30 napon belül értesíti.
(4)
A jelen §-nak a kötelezettségek teljesítési határidői meghosszabbodásával kapcsolatos rendelkezései a fix határidős szerződésekre nem terjednek ki.[25]
XIII. fejezet
Mennyiségi és minőségi kifogások
71. §
(1)
Kifogás bejelenthető:
a) az áru minőségével kapcsolatban (beleértve a komplettség vagy a választék megsértését is), ha az nem felel meg a szerződés előírásainak vagy a 15. § rendelkezéseinek, amennyiben ezt a §-t kell alkalmazni;
b) az áru mennyiségével kapcsolatban, ha az ügy körülményeiből nem a fuvarozó felelőssége tűnik ki.
(2)
Az áru minőségének megváltozásáért, az áru megrongálódásáért, megromlásáért, és hiányáért azt követően is az eladó viseli a felelősséget, hogy a tulajdonjog és a kárveszély átszállt a vevőre, ha az áru minőségében beállott változás, az áru megrongálódása, megromlása, illetve a hiány az eladó hibájából következett be.
72. §
(1)
A kifogás bejelenthető:
a) az áru minőségével kapcsolatban a szállítás napjától számított hat hónapon belül;
b) az áru mennyiségével kapcsolatban a szállítás napjától számított három hónapon belül;
c) olyan árukkal kapcsolatban, amelyekre nézve jótállást vállaltak, legkésőbb a jótállási idő letelte után 30 nappal, feltéve, hogy a hiányosságot a jótállási időn belül állapították meg.
(2)
A gyorsan romló friss zöldségfélékkel, gyümölcsökkel kapcsolatos minőségi és mennyiségi kifogásokat a jelen § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottnál rövidebb határidőn belül kell bejelenteni. A kifogások bejelentésének konkrét határidőit ezekre az árukra a szerződésben kell kikötni.
(3)
A kifogás bejelentésére a jelen § (1) bekezdésében megjelölt, illetve a jelen § (2) bekezdésének megfelelően megállapított határidő elmulasztása megfosztja a vevőt attól a jogától, hogy a választott bírósághoz forduljon.
73. §
(1)
Ha az ügy körülményeiből nem tűnik ki világosan, hogy ki felelős az áru minőségi vagy mennyiségi hiányosságaiért (a fuvarozó-e vagy a feladó), vagy ha mindkettőjük felelőssége felmerülhet és a fuvarozóval szemben igényt érvényesítenek, a vevő abból a célból, hogy az eladóval szemben a kifogás bejelentésének jogát a határidő elmulasztása miatt ne veszítse el, köteles a kifogásnak az eladónál való bejelentésére megszabott határidőn belül közölni, hogy a fuvarozóval szembeni igényét érvényesítette.
(2)
Ha a fuvarozó magyarázataiból vagy a bíróság ítéletéből kitűnik, hogy az adott kifogással kapcsolatos felelősséget a feladónak kell viselnie, a vevő a fuvarozó elutasító nyilatkozatának, illetve a bírósági ítéletnek kézhezvétele után haladéktalanul köteles megküldeni az eladó részére a kifogását igazoló okmányokat és mellékelni azokhoz a fuvarozó levelének, illetve a bíróság ítéletének másolatát. Ilyen esetben a kifogást időben bejelentettnek kell tekinteni.
74. §
(1)
A kifogásban legalább fel kell tüntetni:
a) az áru szerződésnek megfelelő megnevezését,
b) a mennyiséget, amellyel kapcsolatban a kifogást bejelentik,
c) a szerződés számát,
d) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy ténylegesen melyik áruval kapcsolatos a kifogás, mégpedig tömegáruk esetén a fuvarozási kellékek, más áruk esetén a fuvarozási vagy egyéb kellékek megjelölése útján,
e) a kifogás lényegét (mennyiségi hiány, minőségi kifogás, komplettség hiánya, stb.),
f) a vevő követeléseit (pótszállítás, a hibák kiküszöbölése stb.).
(2)
Ha a kifogás bejelentéséből a jelen § (1) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott adatok valamelyike hiányzik, az eladó köteles a vevővel haladéktalanul közölni, hogy milyen adatokkal kell kifogását kiegészítenie. Ha az eladó ennek a kötelezettségének teljesítését elmulasztja, később nem hivatkozhat arra, hogy a kifogás hiányos volt.
(3)
Ha a vevő az eladónak a jelen § (2) bekezdése szerinti közlését olyan időpontban kapta meg, amikor a kifogás bejelentésére nyitva álló határidő a 72. § értelmében letelt, vagy az eladó közlésének kézhezvételét követő 7 napon belül letelik, a vevő a kézhezvételtől számított 7 napon belül jogosult kifogásának kiegészítésére, tekintet nélkül a kifogás bejelentésére nyitva álló határidő leteltére.
(4)
A jelen § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a kifogás megvizsgálására a 76. § értelmében az eladónak megszabott határidő attól a naptól számít, amelyen az eladó megkapja a vevőtől a kifogást a jelen § (1) bekezdésének megfelelően kiegészítő adatokat.
75. §
(1)
Mennyiségi kifogás bejelentése esetén a vevő vagy a hiányzó mennyiség leszállítását, vagy a hiányzó mennyiségre általa kifizetett összeg visszatérítését jogosult követelni.
(2)
Minőségi kifogás bejelentése esetén a vevő vagy a feltárt hibák kiküszöbölését vagy árengedményt jogosult követelni.
(3)
Ha a vevő a hibák kiküszöbölését követeli, az eladó köteles a hibát saját költségére haladéktalanul kijavítani, vagy a hibás árut kicserélni.
(4)
A jelen § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a vevő - ha az áru a hiba kiküszöböléséig rendeltetésszerűen nem használható - az eladótól éppúgy, mint a szállítási késedelem esetén, a 83. §-ban meghatározott mértékű kötbért követelhet a kifogás bejelentésének napjától a hiba kiküszöbölésének, illetve a hibás árut helyettesítő áru szállításának napjáig.[26]
(5)
Ha a felek a hiba kiküszöbölése helyett árengedményben állapodnak meg, az árengedmény mértékében való megegyezéskor abban is meg kell állapodniok, hogy a jelen § (4) bekezdése értelmében felszámított és/vagy megfizetett kötbér az árengedmény összegébe beszámít-e, vagy pedig az árengedmény e kötbéren felül fizetendő.
(6)
Ha a felek az árengedmény mértékében megállapodtak, abban a kérdésben azonban, vajon a jelen § (4) bekezdésében említett kötbér az árengedmény összegébe beszámítandó-e vagy az árengedmény a kötbéren felül fizetendő, megállapodásra nem jutottak, úgy abban az esetben, ha a vevő tényleges kára, amely annak következtében érte, hogy az árut az árengedményben történt megállapodás időpontjáig nem használta fel:
kisebb a kötbér összegénél, a felszámított és/vagy megfizetett kötbért a tényleges kár összegére kell csökkenteni;
nagyobb a kötbér összegénél, a kötbér összegét meghaladó tényleges kárt az eladó a vevőnek megtéríti, ha kétoldalú egyezmény így rendelkezik.
(7)
Ha a kétoldalú egyezmény vagy a szerződés a vevőt a szerződés felbontására jogosítja fel, a szerződés felbontás feltételeit azonban nem szabályozza, úgy a vevő abban az esetben élhet ezzel a jogával, ha a választott bíróság megállapítja, hogy az eladó a hibát nem tudja kijavítás vagy kicserélés útján kiküszöbölni és a vevő az árut az eladó által felajánlott árengedménnyel nem tudja rendeltetésszerűen felhasználni.
76. §
(1)
Az eladó köteles haladéktalanul, de legkésőbb a szerződésben kikötött határidőn belül az ám minőségével, illetve mennyiségével kapcsolatos kifogást megvizsgálni, és a vevőnek a kifogásra érdemi választ adni (kijelenteni, hogy hajlandó annak teljesen vagy részben eleget tenni, vagy közölni, hogy annak akár teljes, akár részleges kielégítését megtagadja). Amennyiben a szerződésben ilyen határidő nincs kikötve, az eladó köteles a kifogásra érdemi válaszát haladéktalanul, de legkésőbb a kifogás hozzáérkezésétől számított 60 nap alatt, komplett gyárakkal és berendezésekkel kapcsolatban pedig 90 nap alatt megadni.
(2)
Ha az eladó a kifogásra érdemi válaszát a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem adja meg, a vevő pedig a válasz kézhezvétele előtt választottbírósághoz fordul, úgy a választottbírósági eljárás illetékeit, az ügy kimenetelétől függetlenül az eladó viseli. A jelen bekezdés rendelkezései a jelen § (3) bekezdésében meghatározott esetekre nem alkalmazandók.
(3)
Ha az eladó a kifogásra érdemi választ a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőben műszakilag indokolt okokból nem tud adni, javasolhatja a vevőnek e határidő meghatározott napig való meghosszabbítását.
(4)
Ha a vevő a kifogásra adandó érdemi válasz határidejének az eladó által javasolt meghosszabbítását nem fogadja el és választottbírósághoz fordul, a választottbírósági eljárás illetékeinek kérdésében az ügy kimenetelétől függően, a választottbíróság dönt.
(5)
Ha a vevő a kifogásra adandó érdemi válasz határidejének az eladó által javasolt meghosszabbítását elfogadta, de az eladó e megegyezés szerinti határidőben sem adja meg érdemi válaszát és a vevő igényeivel választottbírósághoz fordul, úgy a választottbíróság az ügyet érdemben elbírálva a választottbírósági eljárás illetékeiben, az ügy kimenetelétől függetlenül az eladót marasztalja el.
77. §[27]
(1) A fix határidős szerződések esetében az eladó a szerződésben megállapított szállítási határidőn belül köteles a hibát kiküszöbölni vagy a hibás árut kicserélni. Ellenkező esetben a vevő jogosult a szerződéstől a szállítási határidő letelte után azonnal elállni és az eladótól a 86. § értelmében kötbér fizetését követelni, ha pedig kétoldalú egyezmény vagy a szerződés másként nem rendelkezik, a kötbér helyett a szerződés nemteljesítésével okozott kár megtérítését is követelheti.
(2) Ha a vevő hozzájárul ahhoz, hogy az eladó a fix határidős szerződés alapján szállított áru hibáit a szállítási határidő letelte után küszöbölje ki, a vevő az eladótól - a 31. § (5) bekezdésének [illetőleg a 75. § (4) bekezdésének] értelmében éppúgy, mint szállítási késedelem esetén - kötbért követelhet, a fix határidős szerződésben megállapított szállítási határidő leteltét követő első naptól kezdve.
78. §
(1)
A vevő az olyan árut, amelyre minőségi kifogást jelentett be, az eladó hozzájárulása nélkül nem jogosult az eladónak visszaküldeni.
(2)
A jelen § (1) bekezdésének rendelkezése nem kerül alkalmazásra olyan esetekben, amikor az eladó annak ellenére, hogy a vevő hibás tételek ismételt szállítása miatt az áru feladásának felfüggesztését követelte, az áru küldését tovább folytatja. (80. §)
79. §
A kicserélt hibás áruk vagy hibás árurészek visszaküldésére olyan áruk tekintetében, amelyekre jótállást nem nyújtanak, a 32. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
80. §
(1)
Az áru egyik tételével kapcsolatos kifogás bejelentése nem jogosítja fel a vevőt a szerződés szerinti további árutételek átvételének megtagadására.
(2)
Hibás árutételek ismételt szállítása esetén a vevő jogosult további árutételek szállításának felfüggesztését követelni mindaddig, amíg az eladó a hibákat előidéző körülményeket nem küszöböli ki.
(3)
Ilyen esetben a vevő az eladótól éppúgy, mint a késedelmes áruszállítás esetén a 83. §-ban meghatározott mértékű kötbért követelhet, attól a naptól számítva, amikor az árut a szerződés értelmében szállítani kellett volna, addig a napig, amelyen az eladó a jó minőségű áruk szállítását újból megkezdi.
81. §
(1)
Ha az eladó a szerződés szerint jótállás alá nem eső árunak azokat a hibáit, amelyekért felelős, haladéktalanul nem küszöböli ki, a vevő jogosult ezeket maga kiküszöbölni és a rendes, tényleges költségeket az eladóra hárítani.
(2)
Az olyan csekélyebb hibákat, amelyekért az eladó felelős, ha kiküszöbölésük halasztást nem tűr és az eladó közreműködését nem teszi szükségessé, a vevő javítja ki és a rendes, tényleges költségeket az eladóra hárítja.
82. §
Ha az áru végleges minőségi átvétele a szerződés értelmében az eladó országában történik, minőségi kifogást eltérő szerződéses kikötés hiányában csak rejtett hibák alapján (amelyeket az áru szokásos vizsgálatánál nem lehetett feltárni) lehet előterjeszteni.
XIV. fejezet
Szankciók
83. §
(1)
Az árunak a szerződésben megállapított határidőkhöz képest késedelmesen történő szállítása esetén az eladó, a határidőben le nem szállított áru értéke után számított kötbért fizet a vevőnek.
(2) Ha kétoldalú egyezmény vagy a szerződés másként nem rendelkezik, a kötbért a késedelem első napjától kezdődően a következő összegben számítják fel:[28]
- az első 30 nap folyamán - napi 0,05%
- a következő 30 nap folyamán napi - 0,08%
- ezt követően - 0,12% a késedelem minden napja után.
(3)
A késedelmi kötbér teljes összege azonban nem haladhatja meg a késedelmesen szállított áru értékének 8%-át.
84. §
(1)
Ha az eladó olyan műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásával esik késedelembe, amely nélkül a gépeket vagy berendezést nem lehet üzembe helyezni, úgy azon gépek vagy berendezések értéke után számítva tartozik a 83. §-ban megszabott módon és összegben kötbért fizetni, amelyekre a műszaki dokumentáció vonatkozik. Ha a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának késedelme azoknak a gépeknek vagy berendezéseknek a késedelmes szállítása után következik be, amelyekre a műszaki dokumentáció vonatkozik, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának késedelme miatt fizetendő kötbért a gépek vagy berendezések késedelmes szállítása miatt fizetendő kötbér folytatásaként számítják fel. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a gépek vagy berendezések szállításának késedelme követi a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának a késedelmét.[29]
(2)[30]
84-A. §[31]
(1) A felek megállapodhatnak, hogy az eladó a további feldolgozásra szolgáló áruról (például nyersanyagokról, öntvényekről és hengerelt árukról) elemzési bizonyítványt szolgáltat a vevőnek, amely nélkül az áru rendeltetésszerűen nem használható fel, feltüntetve a szerződésben azokat a mutatókat, amelyeket az elemzési bizonyítványnak tartalmaznia kell.
(2) Ha az eladó, aki a jelen § (1) bekezdése szerint kötelezettséget vállal arra, hogy a vevő részére elemzési bizonyítványt szolgáltat, amely nélkül az áru rendeltetésszerűen nem használható fel, késedelmesen szolgáltatja ezt a bizonyítványt, akkor azon áru értéke után számított kötbért fizet az eladónak a 83. §-ban meghatározott rendben és mértékben, amelyre az elemzési bizonyítvány vonatkozik.
85. §
(1)
Ha a szerződésben nincs más határidő megállapítva, az áru szállításának a szerződésben meghatározott szállítási határidőhöz képest több, mint négy, nem sorozatban gyártott nagyberendezés esetében pedig több mint hat hónapos késedelme esetén a vevő jogosult a szerződés teljesítésétől annak késedelemben levő része tekintetében, és ha az áru leszállított része a le nem szállított rész nélkül nem használható, a korábban leszállított része tekintetében is elállni.
(2)
A vevőnek joga van a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte előtt is elállni a szerződéstől, ha az eladó írásban közli a vevővel, hogy az árut e határidőkön belül nem fogja szállítani.
(3)
Komplett üzemek és berendezések tekintetében a szerződéstől való elállás határidejét a felek minden esetben külön állapítják meg.
(4) A szerződéstől a jelen § alapján történő elállás esetén a vevő saját választása szerint, amit a szerződéstől való elállás bejelentésének időpontjában köteles megtenni, jogosult a 83. §-ban megállapított késedelmi kötbér helyett az alábbiakat követelni az eladótól:[32]
- vagy kötbér fizetését a szállítás elmulasztásáért, a szerződéstől való elállással érintett áru értékének 8%-át kitevő összegben:
- vagy kártérítést; a kártérítés összege annak a le nem szállított áru értékének 4%-a, amelyre vonatkozóan a vevő elállt a szerződéstől, hacsak a vevő nem tudja a kárt, vagy a kár magasabb összegét bizonyítani.
(5)[33]
A szerződéstől való elállás esetén az eladó köteles a vevőnek az utóbbi által eszközölt fizetéseket, évi 4%-os kamat felszámítása mellett visszatéríteni.
(6)[34]
A jelen § (1), (2) és (3) bekezdésének rendelkezései a fix határidős szerződésekre nem vonatkoznak.
86. §[35]
(1) A fix határidős szerződésekben megszabott szállítási határidő megsértése esetén az eladó, kétoldalú egyezmény vagy a szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a le nem szállított áru értékének 5%-át kitevő összegű kötbért tartozik a vevőnek fizetni.
(2) Ha kétoldalú egyezmény vagy a szerződés mást nem ír elő, a fix határidős szerződésekben megszabott szállítási határidő megsértése esetén a vevő a szerződéstől való elállásakor a jelen § (1) bekezdésében előírt kötbér helyett szerződés nemteljesítésével okozott kár megtérítését is követelheti az eladótól.
(3) Ha a vevő a fix határidős szerződés alapján késedelmesen szállított áru átvételéhez hozzájárul, a jelen § (1) bekezdésében meghatározott kötbért megfizetni nem kell. Ilyen esetben az eladó a késedelem első napjától számított minden nap után a 83. §-ban megszabott mértékű kötbért fizeti a vevőnek.
86-A. §[36]
Ha a vevő az eladó hozzájárulása nélkül a 78. (1) bekezdésében foglaltak megszegésével küldi vissza az árut, amelyre kifogást jelentett be, az eladó jogosult a vevőtől a visszaszállított áru értékének 2%-át kitevő összegű kötbér fizetését vagy kártérítést követelni.
87. §
Ha az eladó nem küld, vagy nem kellő időben küld értesítést a vevőnek arról, hogy az árut feladta, a feladott áru értékének 0,1 százalékát kitevő kötbért, de küldeményenként legalább 10 rubelt és legfeljebb 100 rubelt fizet a vevőnek.
(2) A vevő az áru feladásáról szóló értesítés elküldésének elmulasztása vagy az értesítés nem kellő időben történt elküldése miatt nem jogosult az eladóval szemben kártérítési igényt támasztani, kivéve a fuvareszközök (hajó, vasúti kocsik, stb.) állása miatt a vevő által a fuvarozónak kifizetett olyan költségeket, amelyek okozati összefüggésben állnak az értesítés elküldésének elmulasztásával vagy az értesítés nem kellő időben történt elküldésével.[37]
(3) A jelen § (2) bekezdésében említett, a fuvareszközök állása miatt felmerülő költségeket[38]
a) vízi fuvarozás esetén - a jelen § (1) bekezdésének megfelelően felszámított és/vagy kifizetett kötbér összegén felül - kell megtéríteni;
b) más fuvarozási mód esetén a költségeknek a jelen § (1) bekezdésének megfelelően felszámított és/vagy kifizetett kötbér összegét meghaladó részét kell megtéríteni, azonban a kötbér összege és a fuvareszközök állása miatt az egy fuvarozási okmánnyal feladott árutételre eső költségtérítés nem haladhatja meg a jelen § (1) bekezdésében meghatározott kötbér legmagasabb mértékét.
87-A. §[39]
Azokban az esetekben, amikor a jelen Általános Szállítási Feltételek alapján a kötbért a késedelem minden napja után számítják fel, a kötbért a késedelem minden megkezdett napja után fel kell számítani.
88. §
(1)
A kötbér iránti igényeket legkésőbb 3 hónapon belül kell bejelenteni. Ennek során:
a) a naponként számított kötbéreknél e határidő folyása kezdetét veszi a kötelezettség teljesítésének napján, illetőleg azon a napon, amelyen a kötbér elérte az illető jogcímen felszámítható legmagasabb összeget, ha a kötelezett eddig a napig nem teljesített;
b) a csak egy összegben felszámítható kötbéreknél e határidő folyása a követelésre való jog keletkezésének napján veszi kezdetét.
"(2) A kötbérigény bejelentésének olyan adatokat kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik annak a félnek a számára, akihez az igényt benyújtották, annak megvizsgálását és az érdemi válaszadást a 89. §-ban megállapított határidőben.[40]
Ha a szerződés másként nem rendelkezik, az ilyen bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a szerződés számát, megfelelő esetekben azokat a szerződés (a szerződés melléklete) szerinti árutételeket is, amelyekre az igény vonatkozik;
b) az áru szerződés szerinti megnevezését;
c) hivatkozást a jelen Általános Szállítási Feltételek, vagy a kétoldalú egyezmény megfelelő rendelkezéseire, vagy a szerződés azon feltételeire, amelyek alapján az igényt bejelentik;
d) az igénybejelentést kiváltó szerződésszegést (szállítási késedelem, a kifizetett összeg indokolatlan követelés alapján történő visszafizetése, az akkreditív késedelmes megnyitása stb.) ;
e) a követelt összeget;
f) a kötbér kiszámítását.
Ha az igénybejelentés a szerződés (a szerződés melléklete) két vagy több árutételére vonatkozik, a kötbért minden árutételre külön kell felszámolni.
(3) Ha az igénybejelentés nem tartalmazza a jelen § (2) bekezdésének "a"-"f" pontjában felsorolt valamennyi adatot, a 74. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
(4)
A kötbérigény bejelentésére a jelen § (1) bekezdésében írt határidő elmulasztása esetén az igényt bejelentő fél elesik attól a jogától, hogy választottbírósághoz forduljon.
89. §
Az a fél, akinek kötbérigényt jelentettek be, a kézhezvételének napjától számított 30 napon belül köteles azt megvizsgálni és érdemi választ adni.
89-A. §[41]
A 88. és 89. § rendelkezései alkalmazandók a jelen Általános Szállítási Feltételekben, kétoldalú egyezményben vagy a szerződésben megállapított összes kötbérfizetési követelés esetében.
XV. fejezet
Választottbíróság
90. §
(1)
A szerződésből vagy azzal kapcsolatban keletkezhető minden vita a rendes bíróság hatáskörének kizárásával választottbírósági eljárásban kerül elbírálásra, mégpedig e viták elintézésére az alperes országában vagy a felek megegyezése esetén, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának valamely harmadik tagországában alakított választottbíróság előtt.
(2)
Az alapkeresettel azonos jogviszonyból származó viszontkeresetet és beszámítás iránti igényt ugyanaz a választottbíróság bírálja el, mint az alapkeresetet.
91. §
(1)
A jogvitákat az ügyet eldöntő választottbíróságnál érvényes eljárási szabályoknak megfelelően bírálják el.
(2)
A választottbírósági tárgyalás lefolytatása és a határozatok kihirdetése a választottbíróság országának nyelvén történik, bármelyik fél kívánságára más nyelven történő hivatalos fordítás mellett. A választottbíróság határozatait szintén a választottbíróság országának nyelvén fogalmazzák meg, bármelyik fél kívánságára más nyelvre történő hiteles fordítás mellett.
(3)
A választottbíróság határozatai véglegesek, és a felekre kötelezőek.
XVI. fejezet
Elévülés
92. §
A jelen Általános Szállítási Feltételekben szabályozott viszonyokból származó követelések elévülésére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
93. §
(1)
Az általános elévülési idő két év.
(2)
Egy éves különleges elévülési időt kell alkalmazni:
a) az áruk minőségével és mennyiségével kapcsolatos kifogásokra alapított keresetek (31., 33., 71., 75., 77., 80-82. §), és
b) a kötbérigényekre alapított keresetek esetében.
94. §
(1)
Az általános elévülési időt a követelési jog keletkezésének időpontjától kell számítani.
(2)
A különleges elévülési időt
a) az áruk minőségével és mennyiségével kapcsolatos kifogásokra alapított keresetek esetében azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a vevő megkapta az eladónak a kifogásra idolt érdemi válaszát, ha pedig az eladó a kifogásra érdemi választ a 76. § (1), illetve (5) bekezdésében meghatározott határidőben nem adott, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kifogásra adandó érdemi válasz fentemlített határideje letelt. Ha az eladó válasza a kifogás érdemi eldöntését nem tartalmazza, az elévülési időt azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a kifogásra adandó érdemi válasz határideje letelt;
b) a kötbérigényekre alapított keresetek esetében azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen az igényt bejelentő fél igényére érdemi választ kapott, ha pedig az érdemi válasz a 89. §-ban meghatározott határidőben nem érkezik meg, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kötbérigényre adandó válasz határideje letelt.[42]
95. §
Az elévülést a választottbíróság abban az esetben veszi figyelembe, ha arra a kötelezett hivatkozik.
96. §
Ha a kötelezett kötelezettségét az elévülési idő letelte után teljesítette, teljesítését nem követelheti vissza akkor sem, ha a teljesítés időpontjában az elévülési idő leteltéről nem volt tudomása.
97. §
Az elévült követelések a felek megegyezése alapján számíthatók be.
98. §
Az elévülési idő folyása nyugszik, ha a kereset benyújtását az elévülési idő alatt keletkezett vagy továbbható ellenállhatatlan erő akadályozza. Az elévülés nyugvása idejét az elévülés idejébe nem lehet beszámítani.
99. §
(1)
Az elévülési idő folyását a keresetindítás, továbbá a kötelezett írásban történt tartozás elismerése félbeszakítja.
(2)
A félbeszakadás után az elévülési idő folyása újból kezdődik.
(3)
Ha a felperes a választottbírósághoz benyújtott keresetétől eláll, az elévülési idő nem tekinthető félbeszakítottnak.
100. §
Az alapkövetelés elévülésével együtt a járulékos követelések is elévülnek.
101. §
A keresetindítás napjának a keresetnek a választottbírósághoz való benyújtása napját, a keresetlevél postán való elküldése esetén pedig az ajánlott küldemény átvételét igazoló postai pecsét keltét kell tekinteni.
102. §
A jelen fejezet rendelkezéseitől eltérni nem szabad.
103. §
A jelen fejezet rendelkezéseit a jelen Általános Szállítási Feltételek hatálya alá eső szerződésekből származó kötelezettségekre kell alkalmazni.
XVII. fejezet
Egyéb rendelkezések
104. §
(1)
A kifogásokat és igényeket írásbeli formában kell bejelenteni.
(2)
A minőségi kifogásokat, mégpedig olyan árukkal kapcsolatban is, amelyekre jótállást vállaltak, valamint a mennyiségi kifogásokat távirat vagy géptávíró útján is be lehet jelenteni. Ilyen esetben a kifogást legkésőbb a távirat vagy géptávíró útján történt bejelentéstől számított hét munkanap letelte előtt, de a 72. §-ban meghatározott határidőn belül levélben meg kell erősíteni. Amennyiben a vevő ezt a megerősítést később küldi el, úgy ezt a levelét kell a kifogás első ízben való bejelentésének tekinteni.
(3)
A kifogáshoz és az igénybejelentéshez mellékelni kell a megalapozottságot bizonyító okmányokat. Ajánlatos, hogy a felek minőségi vagy mennyiségi kifogásuk bejelentésekor a megalapozottságot bizonyító okmányok egyikeként a kifogásokról felvett jegyzőkönyvet mellékeljék.
(4)
A kifogás és az igény bejelentésének napjaként a bejelentő országa postahivatalának az ajánlott levél vagy a távirat felvételét igazoló bélyegzője keltét, illetőleg a géptávírón továbbított közlés keltét, vagy a címzett félnek történt kézbesítés napját kell tekinteni.
105. §
(1)
A felek kölcsönösen nem emelnek egymással szemben olyan igényt, amellyel kapcsolatos követelés összege nem haladja meg a 10 rubelt.
(2)
A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki a felfedezett számolási hibával kapcsolatos elszámolási követelésekre és az olyan igényekre, amelyek kielégítése nélkül a vevő az árut nem használhatja.
106. §
Ha a kötelezett pénztartozással van késedelemben, köteles a hitelezőnek fizetési késedelmének összege után évi 4 százalékos kamatot fizetni.
(2)[43]
Kötbérfizetés esetén a kamatot a kötbérfizetés iránti igény elévülési idejének kezdetétől a kötbérfizetés napjáig terjedő időszakra kell felszámítani.
(3)
A pénztartozás késedelmes teljesítésével kapcsolatos, a jelen § (1) bekezdésében meghatározott kamat összegét meghaladó kárt nem kell megtéríteni.
107. §
Ha a kifogás vagy igény bejelentésére nyitva álló határidő vagy az elévülési idő utolsó napja a bejelentő országában munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napjának a rákövetkező legközelebbi munkanapot kell tekinteni.
108. §
(1)
A felek egyike sem jogosult a szerződés szerinti jogait és kötelezettségeit a másik fél írásbeli beleegyezése nélkül harmadik személyre átruházni.
(2)
A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki arra az esetre, amikor a szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket az arra illetékes szerv határozata alapján ugyanannak az országnak külkereskedelmi ügyletek lebonyolítására jogosult másik szervezetére ruházzák át, feltéve, hogy erről a másik felet levélben értesítik.
109. §
A szerződés teljesítésével kapcsolatos összes költségeket, adókat, vámilletékeket és díjakat az eladó országának területén az eladó, a vevő országában területén az eladó, a vevő országának területén és tranzit területen pedig a vevő fizeti.
110. §
(1)
A felek áruszállítással kapcsolatos viszonyaira azokban a kérdésekben, amelyeket a szerződések vagy a jelen Általános Szállítási Feltételek nem szabályoznak, vagy nem kimerítően szabályoznak, az eladó országának anyagi joga kerül alkalmazásra.
(2)
Az eladó országának anyagi jogán a polgári jog általános rendelkezéseit, nem pedig az eladó országának szocialista szervezetei és vállalatai közötti viszonyokra megállapított különleges rendelkezéseket kell érteni.
* 1968. évi szövegezésben.
** A Mongol Népköztársaságba olyan országokból történő áruszállítás esetén, amelyeknek a Mongol Népköztársasággal nincs közös államhatáruk, a szállítás napjától számított jótállási idők két hónappal meghosszabbodnak.
*** orosz szövegben: "kiküszöbölni".
**** orosz szövegben: "kiküszöbölje"
Lábjegyzetek:
[1] 1968. évi szövegezésben.
[2] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 1. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[3] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 2. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[4] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 3. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[5] A Mongol Népköztársaságba olyan országokból történő áruszállítás esetén, amelyeknek a Mongol Népköztársasággal nincs közös államhatáruk, a szállítás napjától számított jótállási idők két hónappal meghosszabbodnak.
[6] orosz szövegben: "kiküszöbölni".
[7] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 4. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[8] Hatályon kívül helyezte az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 5. pontja. Hatálytalan 1976.01.01.
[9] Megállapította az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet III. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[10] Hatályon kívül helyezte az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet III. pontja. Hatálytalan 1979.11.08.
[11] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 8. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[12] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 9. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[13] Megállapította az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet I. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[14] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 9. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[15] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 9. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[16] Beiktatta az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet I. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[17] Számozását módosította az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet I. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[18] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 9. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[19] Hatályon kívül helyezte az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet I. pontja. Hatálytalan 1979.11.08.
[20] Hatályon kívül helyezte az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet I. pontja. Hatálytalan 1979.11.08.
[21] Hatályon kívül helyezte az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet I. pontja. Hatálytalan 1979.11.08.
[22] Beiktatta az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet I. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[23] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 10. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[24] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 11. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[25] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 12. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[26] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 13. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[27] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 14. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[28] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 15. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[29] Módosította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 16. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[30] Hatályon kívül helyezte az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatálytalan 1979.11.08.
[31] Beiktatta az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[32] Beiktatta az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[33] Számozását módosította az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[34] Számozását módosította az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[35] Megállapította az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 17. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[36] Beiktatta az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[37] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 18. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[38] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 18. pontja. Hatályos 1976.01.01.
[39] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 19 pontja. Hatályos 1976.01.01.
[40] Megállapította az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[41] Beiktatta az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet II. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[42] Megállapította az 1979. évi 23. törvényerejű rendelet Melléklet III. pontja. Hatályos 1979.11.08.
[43] Beiktatta az 1975. évi 27. törvényerejű rendelet Melléklet 20. pontja. Hatályos 1976.01.01.