1969. évi VIII. törvény

a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének

bevételeit 168.395.344.000 forintban,

kiadásait 170.285.344.000 forintban,

hiányát 1.890.000.000 forintban

határozza meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevétel -a (2)-(5) bekezdésekben foglalt részletezéssel -a vállalatok, a szövetkezetek és a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályokkal meghatározott forrásokból származik.

(2) A vállalatok, a kisipari szövetkezetek, aa általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a szövetkezeti vállalatok illetményadója, társadalombiztosítási járuléka, nyereségadója, termelési adója, forgalmi adója, vámbefizetése, importforgalmi adója és egyéb befizetései, továbbá a vállalatok eszközlekötési járuléka és a központosított amortizáció befizetéseinek együttes összege 141.335 millió forint, a bevétel 83,9%-a, amely a főbb népgazdasági áganként a következőképpen oszlik meg:

- ipar 76.875 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 54,4%-a,

- építőipar 9.518 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 6,7%-a,

- mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízgazdálkodás 2.795 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 2%-a,

- szállítás és hírközlés 10.007 millió forint, aa e bekezdés szerinti bevétel 7,1%-a,

- kereskedelem 34.158 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 24,2%-a,

- nem termelő ágazatok 7.982 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 5,6%-a.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseinek összege 3.100 millió forint, a bevétel 1,8%-a.

(4) A lakosságtól származó adó- és egyéb befizetések összege 9.170 millió forint, a bevétel 5,5%-a.

(5) A különféle bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő befizetések, továbbá a központi és tanácsi költségvetési szervek bevételei és az egyéb forrásokból származó bevételek együttesen 14.790 millió forint, a bevétel 8,8%-a.

3. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 40.927 millió forint, a kiadás 24%-a

- az állami költségvetés által folyósított beruházási kiadásokra,

- a tanácsi fejlesztési alapok állami támogatására,

- az egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap kiegészítésére és

- a központi készletezésre, továbbá

- a termelőszövetkezetek beruházásainak támogatására

fordítható.

4. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 43.780 millió forint, a kiadás 25,7%-a, a vállalatok, a kisipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-árkiegészítésekre, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint a fogyasztói árpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre fordítható.

5. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásokból 16.299 millió forint, a kiadás 9,6%-a a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások teljesítésére, a belföldi államadósságok törlesztésére és egyéb kiadásra fordítható.

6. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadásból a költségvetési szervek kiadásaira 69.279 millió forint, a kiadás 40,7%-a fordítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások a főbb felhasználási célok szerint a következőképpen oszlanak meg:

- a társadalombiztosítási feladatok, a betegségi és egyéb készpénzsegélyek, a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, a családi pótlék, továbbá a nyug- és egyéb ellátás kiadása 20.471 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 12%-a;

- az egészségügyi ellátás és az egészségvédelem fejlesztésének, a kórházak, a klinikák, a szakorvosi rendelőintézetek, a gondozóintézetek, az orvosi körzetek, a szülőotthonok, a bölcsődék és a gyermekotthonok fenntartásának, az anya- és csecsemővédelem, a szülészeti ellátás, a közegészségügyi és járványügyi ellátás, valamint egyéb egészségügyi célok kiadása 6.845 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4%-a;

- a szociális támogatások, a szociális otthonok fenntartásának, továbbá más szociális feladatok, valamint az üdülők kiadása 1.021 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a;

- az oktatási intézmények, továbbá a gyermek- és diákjóléti intézmények fenntartásának, valamint az egyéb oktatási célok kiadása 9.039 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,3%-a;

- a tudományos kutatás fejlesztésének, valamint a népművelési, művészeti és más kulturális intézmények támogatásának, a sportfeladatok ellátásának, továbbá egyéb kulturális célok megvalósításának kiadása 3.522 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,1%-a;

- a honvédelmi kiadás 8.893 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,2%-a;

- a rend- és jogbiztonsági kiadás 4.921 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,9%-a;

- az igazgatási kiadás 3.098 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,8%-a;

- a költségvetési szervek különböző gazdasági feladatainak kiadása 8.616 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,1%-a;

- egyéb, a költségvetési szervek feladatainak ellátásával összefüggő kiadás 2.848 millió forint, az 1, §-ban meghatározott kiadás 1,7%-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.

7. § Az Országgyűlés - az 1968. évi VI. törvénynek megfelelően - a tanácsok költségvetéséhez nyújtott állami hozzájárulást 5.840 millió forintban állapítja meg.

8. § Az Országgyűlés a tanácsok fejlesztési alapjához nyújtott állami támogatást 7.757 millió forintban állapítja meg.

9. § A tanácsok költségvetéséhez megállapított állami hozzájárulást és a kötelező előirányzatokat, valamint a tanácsok fejlesztési alapjához nyújtott állami támogatást fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok szerint részletezetten e törvény az 1. számú melléklet szerint határozza meg.

10. § A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésének kötelező előirányzatait e törvény a 2. számú melléklet szerint határozza meg.

11. § (1) A tanácsok költségvetésüket az e törvény 7. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1968. évi VI. törvény 7. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértéke - alapján és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) A tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - költségvetésük előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás, vagy a költségvetésük tartaléka terhére előirányzat-módosítás, illetve pótelőirányzat engedélyezése útján megváltoztathatják.

12. § (1) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésük részletes összetételét e törvény 2. számú mellékletében meghatározott kötelező előirányzatok betartásával - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - állapítják meg.

(2) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzatmódosítási jogkörrel rendelkeznek az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

13. § E törvény kihirdetése után a tanácsok, valamint a minisztériumok és országos hatáskörű szervek - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.

14. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során

- e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza;

- a pénzügyi egyensúly biztosítására a költségvetési eszközök évközi felhasználásánál intézkedéseket tegyen;

- az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés terven felül keletkező bevételeiből, illetve az állami pénzkészlet terhére fedezze.

15. § (1) A 11. § (2) bekezdésében és a 12. § (2) bekezdésben foglalt előirányzat-módosítási jogkört meghaladó esetekben a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány engedélyezhet előirányzat-módosítást.

(2) E törvény rendelkezéseit 1970. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. sz. melléklet a törvény 9. §-ához

A tanácsok költségvetésének kötelező előirányzatai megyénként és jogcímek szerint

(Ezer forintban)

2. sz. melléklet a törvény 10. §-ához

A központi szervek kötelező előirányzatai fejezetenként és jogcímek szerint

(Ezer forintban)

1 A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

2 A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.