9/1969. (XII. 28.) IM rendelet

a bírósági eljárásról szabadalmi ügyekben

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (a továbbiakban: Szt) 72. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

(az Szt 57. §-ához)

1. §

(1) Az Országos Találmányi Hivatal (a továbbiakban: OTH) határozatának megváltoztatására irányuló kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(2) Ha a fél a kérelmet az OTH -hoz elkésetten nyújtotta be, az igazolás felől (Szt 62. §) a bíróság határoz.

2. §

(1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.

(2) Ha az OTH előtti eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

3. §

(1) Ha a szabadalmastárs a szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében [Szt 16. § (5) bek.] önállóan lép fel, illetőleg az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben az eljárásban résztvevő szabadalmastárs eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki az eljárásban nem vesz részt, illetőleg aki valamely határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb sem pótolta.

(3) Ha az eljárásban résztvevő szabadalmastársak cselekményei vagy előadásai az (1) bekezdésben szabályozott esetben egymástól eltérnek, a bíróság azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembevéve bírálja el.

(az Szt 59. §-ához)

4. §

(1) A Budapesti Fővárosi Bíróság eljáró tanácsának két tagja olyan hivatásos bíró lehet, akinek műszaki egyetemi oklevele van, illetőleg tudományegyetemen biológusi, fizikusi, kémikusi, gyógyszerészi oklevelet szerzett.

(2) Az igazságügyminiszter egyéb képesítést is egyenértékűnek fogadhat el.

(az Szt 60. §-ához)

5. §

(1) A bíróság az ügy tárgyalásáról, illetőleg a határozat kihirdetéséről a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp 7. §-ában foglalt feltételek nélkül is kizárhatja.

(2) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának (pl. fél meghallgatása, bizonyítás felvétele stb.), a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetőleg tárgyalás kitűzését rendelte el, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.

(3) A másodfokú bíróság a bizonyítást tárgyaláson folytatja le.

6. §

(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a szabadalmi ügy miként dőljön el, az eljárásba -annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állanak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

(4) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell.

7. §

(1) Ha a kérelmező, illetőleg egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

(2) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha az OTH előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

8. §

(1) Amennyiben a fél a bírósági eljárás során az oltalmi kört bővítő értelemben módosítja, a bíróság az eljárást megszünteti és az ügyet az OTH-hoz új eljárásra utalja vissza.

(2) Az oltalmi kör bővítő értelmű módosítását tartalmazó beadványt a bírósági eljárás során is be lehet nyújtani az OTH-nál, amely arról a bíróságot értesíti. A bíróság ebben az esetben az (1) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely az OTH előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi az OTH-hoz.

(az Szt 63. §-ához)

9. §

A szabadalmi ügyvivőre, mint meghatalmazottra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a polgári perben eljáró meghatalmazottakra azzal a kiegészítéssel, hogy a készkiadásait és a munkadíját is felszámíthatja.

(az Szt 64. §-ához)

10. §

(1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

(2) Ha a kérelem előterjesztését követően az OTH a kérelem alapjául szolgáló határozatát viszszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha az OTH a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

(3) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetőleg viselésére a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetőleg viseli.

11. §

(1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését minden esetben kézbesítés útján közli.

(2) Az első fokú bíróság fellebbezéssel meg nem támadott végzése a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.

(az Szt 66. §-ához)

12. §

Az Szt 66. §-ának (1) bekezdésében megjelölt perekben eljáró szabadalmi ügyvivőre a 9. §, az Szt 66. §-ában említett perekben pedig a nyilvánosság kizárására az 5. § (1) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(az Szt 72. §-ához)

13. §

(1) Az Szt 57. §-ának (1) bekezdése alá tartozó szabadalmi ügyekben, illetőleg az Szt 66. §-ának (1) bekezdése alá tartozó szabadalmi perekben, ha 1970. évi január hó 1. napját megelőzően indultak meg, a korábbi eljárásjogi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat, a Budapesti Fővárosi Bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság összetételére pedig ilyen esetben is az Szt 59. §-a irányadó.

(2) Az Szt 66. §-ának (1) bekezdése alá tartozó, 1970. évi január hó 1. napját megelőzően indult szabadalmi perekben, ha a bíróság hatályon kívül helyező határozatot hoz, az eljárásra az Szt 66. §-a irányadó. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az 1970. évi január hó 1. napját megelőzően indult perekben benyújtott perújítási kérelem elbírálására is.

14. §

Ez a rendelet 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az 1/1958. (II. 16.) IM rendelet 1. §-a hatályát veszti.

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter