9/1969. (XII. 20.) MüM rendelet
a részesedési alap felhasználásáról
A részesedési alap vállalaton belüli felhasználásának rendszeréről szóló 2028/1969. (XI. 25.) Korm. számú határozat 1. pontjában, valamint a kisipari, továbbá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, továbbá ezek szövetségeivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1030/1969. (VIII. 17.) Korm. számú határozat V. 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következőket rendelem:
1. §
A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet kiegészül a következő 16-31. §-okkal, a 16. §-a pedig 32. §-ra változik:
"16. § A részesedési alapról rendelkező 17-29. §-ok, valamint a veszteséges gazdálkodás esetén végrehajtandó alapbércsökkentésről szóló 30-31. §-ok hatálya kiterjed minden vállalatra és trösztre, amely a nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről szóló pénzügyminiszteri rendelet értelmében részesedési alap képzésre jogosult
A részesedési alap
17. § A nyereségérdekeltség, valamint az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása, a munkaeredményekhez és teljesítményekhez jobban igazodó személyi jövedelemarányok kialakítása, a vállalathoz való hűség és a kedvezőtlen munkakörülmények anyagi elismerésének érvényesítése céljából a részesedési alapot a következők szerint kell felhasználni:
1. A részesedési alap felhasználásának általános szabályai
18. § (1) A felhasználható részesedési alapot a közvetlen anyagi ösztönzés, a meghatározott rendeltetésű pénzbeni juttatások és a nem pénzbeni részesedés fedezetét szolgáló részekre kell felosztani. A szükséghez képest részesedési tartalék is képezhető, illetőleg a részesedési alap meghatározott hányada a fejlesztési alapba helyezhető.
(2) A kollektív szerződésben kell meghatározni a felhasználható részesedési alap felosztásának feltételeit, az (1) bekezdésben említett részek arányát, ezeknek a felhasználható részesedési alap nagyságától függő változásait.
(3) Tröszt keretében működő vállalatok tekintetében a tröszt az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben határozza meg a tröszt központja és az egyes vállalatok felhasználható részesedési alapjának mértékét.
(4) Egyesülés és közös vállalat esetében az alapító vállalatok a szakszervezet vállalati szerveivel egyetértésben határozzák meg az egyesülés saját szervezete, illetőleg a közös vállalat felhasználható részesedési alapjának mértékét.
19. § (1) A részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzés címén a következő pénzbeni kifizetések teljesíthetők:
a) prémium,
b) jutalom,
c) nyereségprémium és nyereségjutalom,
d) év végi részesedés,
e) újítási díj és a kiemelkedő műszaki teljesítményekért járó pályázati díj, prémium, illetőleg jutalom.
(2) A részesedési alapból meghatározott rendeltetésű pénzbeni juttatások címén a következő kifizetések teljesíthetők:
a) a lakásépítő akció átvállalt dolgozói hozzájárulása, vagy annak megelőlegezése [3/1969. (I. 24.) PM-ÉVM-MüM r. 9. §],
b) tanulmányi ösztöndíj,
c) segély,
d) az építőiparban és az építőanyagiparban a fagyszünet idejére fizethető díjazás.
(3) A részesedési alapból a nem pénzbeni részesedés a következő célokra használható fel:
a) a kedvezményes üzemi étkezéshez nyújtott hozzájárulás,
b) a gyermekintézmények céljára nyújtott hozzájárulás,
c) szociális, kulturális, sportcélok és üdülés támogatásának költségei,
d) az állami gazdaságok területén adott természetbeni juttatások ellenértéke.
20. § (1) A kollektív szerződésben kell meghatározni a 19. § (1) bekezdése szerint közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló rész felhasználásának elveit és rendszerét, valamint a 19. § (2)-(3) bekezdésében foglalt tételek egymás közötti arányát vagy összegét.
(2) A segélyekre, valamint szociális, kulturális, sportcélokra és üdülésre jutó rész felhasználásának módjáról a szakszervezet vállalati szerve határoz a vállalat véleményének előzetes kikérése után [Mt. 13. § (4) bek.]. E rész terhére hozzájárulás adható más szerv által vagy más szervvel közösen fenntartott szociális, kulturális stb. intézmény alapításához vagy fenntartásához.
(3) A 19. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt juttatások együttes összege a tárgyévi mérleg szerinti éves bérköltség huszonöt százalékát nem haladhatja meg. Ha a tárgyévben ennél nagyobb összeg áll rendelkezésre és azt a 19. §-ban említett egyéb célokra nem használják fel, vagy nem viszik át a fejlesztési alapba (18. §) részesedési alapban képzett tartalékként korlátozás nélkül átvihető a következő évre.
(4) A (3) bekezdésben említett keretbe nem számít be a "Kiváló Vállalat" és az "Mt.-SZOT elnökség Vörös Vándorzászló" kitüntetéssel egyidejűleg a vállalatnak adott jutalomkeret, valamint a "Kiváló Dolgozó" címmel, a miniszteri és az ennél magasabb kitüntetéssel, továbbá a szocialista brigád elismeréssel és kitüntetéssel együttjáró jutalom.
21. § (1) A felhasználható részesedési alapból a következő évre átvitt összeg veszteséges gazdálkodás esetén is felhasználható.
(2) A részesedési alap közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló részéből a 23. § (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, előleg vagy kölcsön nem adható.
22. § A 19. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti juttatások fedezetére szolgáló keretet a vállalat nagyobb egységei között a vállalat eredményeihez való hozzájárulás vagy az egység eredményes munkáját kifejező más tényezők (például: gazdaságossági, önköltségcsökkentési stb. feladatok teljesítése) figyelembevételével általában fel kell osztani. Ennek előfeltételeit, ha a vállalat adottságai arra módot adnak, meg kell teremteni. A felosztás rendszerét a kollektív szerződésben kell meghatározni.
2. Prémium, nyereségprémium, jutalom és nyereségjutalom szabályai
23. § (1) A részesedési alap terhére a vállalat bármelyik dolgozója, dolgozói csoportja, esetleg a vállalat kisebb szervezeti egysége (pl. műhely) is részesíthető nyereségprémiumban, illetve nyereségjutalomban, valamint prémiumban és jutalomban. Ha a juttatást csoport, vagy kisebb egység kapja, annak a dolgozók közötti felosztása az egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. Ennek módszerére a kollektív szerződés előírást adhat.
(2) Nyereségprémiumnak az a részesedési alap terhére kitűzött prémium minősül, amely a nyereség alakulásától függ. Nyereségjutalom a vállalat nyereségére jelentős befolyással járó eredmény elérése esetén a részesedési alapból adott jutalom. Nyereségprémiumot, illetve nyereségjutalmat a vállalat nyereséges működésére jelentős befolyással rendelkező dolgozóknak, dolgozói csoportoknak, illetőleg kisebb vállalati egységeknek célszerű adni.
(3) A nyereségprémium terhére év közben a teljesítéssel arányos részfizetés adható. A vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémium esetében azonban csak előleget lehet adni. A részfizetés vagy előleg összege a teljesítménnyel arányos összeg 70 százalékánál több nem lehet.
(4) Ha a prémiumot vagy jutalmat a részesedési alap terhére adták, ezt a dolgozóval a kifizetéskor írásban közölni kell. Ugyanígy írásban közölni kell azt is, ha a prémium nyereségprémiumnak minősül.
24. § (1) Ha a felhasználható részesedési alap az év közben kifizetett, illetve még teljesítendő kifizetéseket nem, vagy csak részben fedezi, a vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémiumnak csak a részesedési alap által fedezett összeggel arányos hányada jár. Ha ez a hányad még a kifizetett nyereségprémium-előlegek összegét sem fedezi, az előleget a vezető állású dolgozók, amennyiben pedig ez nem elegendő, a többi dolgozók is kötelesek arányosan visszafizetni. Az egyéb prémiumokat - a kifizetési feltételek teljesítése esetén - akkor is kell fizetni, ha erre a részesedési alap fedezetet nem nyújt.
(2) Az (1) bekezdésben említett csökkentés, illetve visszatérítés után fennmaradó hiány összege a következő évi részesedési alapot terheli.
3. Az év végi részesedés felosztásának szabályai
25. § (1) A dolgozó részére járó év végi részesedést a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint a munkabérére és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejére tekintettel kell megállapítani. Az így megállapított összegen felül a dolgozó kiemelkedő munkájára és példamutató magatartására tekintettel az egység vezetője a részére biztosított keretből kiegészítést adhat.
(2) Munkabérként a tárgyév folyamán a bérköltség terhére kifizetett összegeket kell figyelembe venni. Ennél azonban az újítási díjat, valamint a bányászatban adott hűségjutalmat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A vállalatnál eltöltött időként kell figyelembe venni az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál munkaviszonyban töltött idejét is [Mt. 25. § (3) bekezdése]. A kollektív szerződés előírhatja, hogy az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkában vagy egyéb átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között (pl. több műszak, változó munkahely) eltöltött időt, valamint a törzsgárdaszabályzat szerint törzsgárdatagként elismert éveket fokozottabb mértékben kell figyelembe venni, illetőleg egyéb időtartamokat (pl. a szakmában másutt töltött idő) is a vállalatnál töltött időnek kell tekinteni.
(4) Az év végi részesedés kiegészítésénél elsősorban a dolgozó munkájának eredményességét, fontosságát és minőségét, illetőleg fegyelmezettségét és szorgalmát kell alapul venni. A kollektív szerződésre erre további elveket is meghatározhat.
26. § (1) Azoknak a dolgozóknak, akik a munkából átmenetileg távol vannak (pl. beteg, szülési szabadságon lévők) az év végi részesedésre való jogosultságát és a részesedés számításának alapját a kollektív szerződés állapítja meg.
(2) Az év közben más vállalathoz áthelyezett dolgozó részére az év végi részesedés a két vállalattól időarányosan jár.
(3) A kollektív szerződés határozza meg, hogy azok a dolgozók, akik nem álltak egész évben a vállalattal munkaviszonyban, jogosultak-e és milyen feltételek mellett, illetőleg milyen arányban év végi részesedésre.
(4) A vállalat a vele munkaviszonyban nem álló, de rendszeresen nála dolgozók részére (pl. szakmunkástanulók, szakoktatók, üzemorvosok, üzemi lapok szerkesztői stb.) a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint év végi részesedést adhat. Ha a dolgozó más helyen munkaviszonyban (tanulóviszonyban) áll, az év végi részesedés kifizetése előtt ki kell kérni a szerv hozzájárulását.
4. A magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó eltérő szabályok
27. § (1) A magasabb vezető állású dolgozók [Mt. V. 111. § (2) bek.] részére a vállalat részesedési alapja terhére nyereségprémium jár. Részükre más címen prémium vagy prémiumátalány a bérköltség terhére sem állapítható meg.
(2) A nyereségprémiumot a vállalat felügyeleti szerve a R. nyereségrész adóval és kötelező tartalékkal csökkentett - a szénbányászatban ezen felül az eredmény terhére közvetlenül a részesedési alapba helyezhető összeggel növelt - összegének a tárgyévi mérleg szerinti bérköltséghez viszonyítottan (bruttó R/B) állapítja meg oly módon, hogy a nyereségprémium mértéke az arány minden egyes százaléka után a magasabb vezető állású tárgyévi kifizetett alapbérének egy százalékánál kevesebb és két százalékánál több nem lehet. A mérleg szerinti bérköltségbe ebből a szempontból nem számít be a bányászatban a hűségjutalom, a könyv- és lapkiadó vállalatoknál, valamint a film- és hanglemezgyáraknál a szerzői tiszteletdíjak, illetőleg a filmprémium.
(3) A nyereségprémium mértékét a dolgozóval írásban előre kell közölni. A felügyeleti szerv a nyereségprémium terhére a várható eredményekre tekintettel legkorábban a féléves mérlegadatok figyelembevételével - év közben egyszer - előleget adhat.
(4) A nyereségprémium összegét a felügyeleti szerv a vállalat kiemelkedő gazdasági eredményeire, illetőleg a kiemelkedő irányító tevékenységre tekintettel a vállalat bérköltsége terhére - a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba, illetőleg bértömegbe be nem számítóan - felemelheti.
28. § (1) Ha a felügyeleti szerv a vállalat gazdálkodásában vagy irányításában mulasztást állapít meg, a magasabb vezető állású dolgozó nyereségprémiumát a hiányosságok pótlásáig zárolt számlára helyezheti, illetőleg legfeljebb 25 százalékkal, ha pedig a mulasztás súlyos, ennél nagyobb mértékben csökkentheti vagy teljesen megvonhatja.
(2) Csökkenteni kell, illetőleg meg kell vonni a nyereségprémiumot a népgazdasági érdek vagy a lakosság érdekeinek súlyos megsértése esetén, valamint akkor, ha a vállalat a rendelkezésére álló eszközöket nem használja fel megfelelően és emiatt a vállalat dolgozói élet- és munkakörülményeinek alakulása a lehetőségektől jelentősen elmarad, továbbá, ha a részesedési alap nem nyújt fedezetet a terhére kifizetendő összegekre. Az ágazatért felelős miniszter, illetőleg a felügyeletet gyakorló miniszter a kötelező csökkentés, illetőleg megvonás további eseteit meghatározhatja.
(3) A csökkentést, illetőleg megvonást írásban indokolni kell.
29. § (1) A magasabb vezető állású dolgozókat az év végi részesedés a vállalat többi dolgozójához hasonlóan megilleti. Az év végi részesedés a kiemelkedő munkára és példamutató magatartásra tekintettel azonban nem emelhető fel, miután e tényezőket a nyereségprémium megállapításánál veszik figyelembe.
(2) A magasabb vezető állású dolgozó részére a felügyeleti szerv jutalmat adhat a "MT-SZOT elnöksége Vörös Vándorzászló" és "Kiváló Vállalat" kitüntetés esetén a részesedési alap terhére, továbbá kivételesen - a vállalat bérköltsége terhére a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba, illetőleg bértömegbe be nem számítóan - a vállalat tárgyévi eredményeiben nem jelentkező távlati feladatok érdekében végzett eredményes munkáért és a műszáki fejlesztés terén kiemelkedő eredményekért.
(3) A magasabb vezető állású dolgozót is megilleti a jogszabály vagy a kollektív szerződés rendelkezései szerint a miniszteri vagy ennél magasabb kitüntetés esetére, valamint a részesedési alapból a törzsgárda tagsággal együttjáró jutalom.
(4) A felügyeleti szervnek a 27. § (2) és (4) bekezdése, a 28. § (1)-(2) bekezdése és a 29. § (2) bekezdése alapján tett intézkedéséről a szakszervezetet egyidejűleg tájékoztatni kell.
5. Alapbércsökkentés veszteséges gazdálkodás esetén
30. § (1) Arra az évre, amelyben a vállalat a tartalékalap által nem fedezett veszteséggel zár
a) a magasabb vezető állású dolgozóknak csak a személyi alapbérük 75 százaléka;
b) a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozóknak pedig csak személyi alapbérük 85 százaléka jár. A különbözetet vissza kell téríteni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső munkaköröket a kollektív szerződésben kell meghatározni. A személyi alapbércsökkentésnek csak olyan munkakörben lehet helye, amelyben dolgozók részére éves feladatokért járó prémiumot vagy nyereségprémiumot tűztek ki. Nem írható elő személyi alapbércsökkentés a munkások és olyan alkalmazottak esetében, akiknek rendelkezési joguk és a nyereség alakulására érdemi befolyásuk nincsen (pl. bérelszámolók, anyagkönyvelők, gépkocsivezetők), még akkor sem, ha részükre éves feladatokért járó prémiumot vagy nyereségprémiumot tűztek ki.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak csak azokra a dolgozókra alkalmazhatók, akik a veszteséges évben a vállalatnál legalább fél éven át személyi alapbércsökkentés alá tartozó munkakörben dolgoztak. Ebbe az időtartamba - az évi rendes és tanulmányi szabadság kivételével - az egy hetet meghaladó munkából való távollét (betegállomány stb.) nem számít be.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett munkakörben töltött időtartam az egy évet nem éri el, a visszatérítési kötelezettség az eltöltött idővel arányos.
31. § (1) Ha a veszteség összege kevesebb mint a 30. § szerint visszatérítendő bérkülönbözet öszszege, a levonás időtartamát a veszteség mértékéig arányosan csökkenteni kell.
(2) A 30. § alapján fennálló visszatérítési kötelezettségről a dolgozót a levonás megkezdése előtt legalább nyolc nappal értesíteni kell. A levonást a mérleg elkészítését követő hónapban kell megkezdeni. A levonásra a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére kötelező jogerős vállalati határozat végrehajtásának szabályait kell alkalmazni.
(3) A levont, illetőleg behajtott összegekkel a nyilvántartott vállalati veszteséget kell csökkenteni."
II.
Az 1969. évre vonatkozó átmeneti szabályok
2. §
Az I. részben foglalt rendelkezéseket az 1969. évi eredmények alapján keletkező felhasználható részesedési alap felosztása és a veszteséges gazdálkodás következményei tekintetében a következő módon kell alkalmazni:
a) A rendelet hatálya nem érinti a részesedési alap terhére már teljesített kifizetéseket (felhasználásokat), továbbá a már kitűzött prémiumokat.
b) Az év végi részesedés vállalati egységek közötti felosztására az 1969. évi kollektív szerződésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Ennek hiányában az 1970. évi szabályok irányadók.
c) Nyereségprémium helyett a vállalat eredményeire jelentős befolyást gyakorló dolgozóknak, dolgozói csoportoknak és kisebb egységeknek jutalmat lehet adni. Erre előleg a kollektív szerződés módosítása előtt is adható. Ebben az esetben az e célra fordítható keretet, valamint a felhasználás elveit a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben kell meghatározni.
d) A magasabb vezető állású dolgozók esetében a nyereségprémium helyett adott jutalom meghatározásánál a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az alapbérhez a prémiumátalány összegét is hozzá kell számítani.
e) Az év végi részesedés dolgozók közötti felosztására a módosított kollektív szerződés szabályait kell alkalmazni. Ennek keretében a prémiumátalányt is tárgyévi munkabérként kell beszámítani.
f) Személyi alapbércsökkentésnek a 30-31. §-ban meghatározott szabályai alá csak a korábbi I-II. részesedési kategóriába besorolt olyan dolgozó tartozik, akinek éves feladatokért prémiumot tűztek ki vagy aki prémiumátalányban részesült.
III.
A munkaviszonyokkal kapcsolatos egyéb rendelkezések
3. §
A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 3.) MüM rendelet 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdés esetében a felek megállapodhatnak abban, hogy a helyettesítőt megilleti a helyettesített dolgozó részére egyébként járó prémium, nyereségprémium és év végi részesedés arányos része is. A kollektív szerződés erre kötelező előírást adhat."
4. §
A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt hétezer forintos összeg nyolcezer forintra, a (3) bekezdésben foglalt tíz százalék pedig tizenöt százalékra változik.
5. §
A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A részesedési alap terhére a vállalattal munkaviszonyban nem állóknak is fizethető újítási díj, illetőleg az újítás elismeréseként adott egyéb anyagi juttatás."
6. §
1970. január 1-i hatállyal a magasabb vezető állású dolgozók prémiumátalányát meg kell szüntetni és a személyi alapbérüket - a munkájuk színvonalától függően eltérő mértékben - fel kell emelni. Az alapbéremelés havi összege nem lehet felügyeleti szervenként több, a felügyelet alá tartozó vállalatok magasabb vezető állású dolgozói részére 1969. évre megállapított prémiumátalányok összegének egy havi átlagánál.
7. §
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 87. §-ának (1) bekezdés a) pontjában említett prémium alatt értendő a nyereségprémium is.
IV.
Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre vonatkozó eltérő szabályok
8. §
Az I. részben a veszteséges gazdálkodás esetére előírt rendelkezéseket (30-31. §) az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre akkor kell alkalmazni, ha a szövetkezet vesztesége az R nyereségrészből képzett tartalékalap egészének és az adózott F nyereségrészből 1968. január 1. napja után a szövetkezeti tartalékalapba helyzett összeg 10%-ának együttes összegét meghaladja. A számításnál nem vehető figyelembe az adózott F nyereségrésznek az a hányada, amelyet veszteséges gazdálkodás címén már a korábbi években figyelembe vettek.
V.
A kisipari szövetkezetekre vonatkozó eltérő szabályok
9. §
E rendelet szabályait alkalmazni kell a kisipari szövetkezetekre is a következő 10-13. §-okban foglalt eltérésekkel.
10. §
(1) A rendelet alkalmazása során a kisipari szövetkezetek tagjai esetében
a) vállalat alatt a szövetkezetet,
b) kollektív szerződés alatt a szövetkezet részesedési szabályzatát,
c) felügyeleti szerv alatt a közgyűlést,
d) dolgozó alatt a szövetkezeti tagot,
e) munkások alatt a termelőket,
f) alkalmazottak alatt a nem termelőket,
g) munkabér alatt a munkadíjat,
h) személyi alapbér alatt az alapmunkadíjat,
i) magasabb vezető állású dolgozó alatt a szövetkezet elnökét, műszaki vezetőjét és főkönyvelőjét
kell érteni.
(2) A rendeletben a szakszervezeti szervekre vonatkozó utalásokat a szövetkezeti tagok esetében figyelmen kívül kell hagyni.
11. §
(1) Az I. rész 19. §-ának (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:
"f) tagok osztaléka,
g) szövetkezeti tisztségviselők tiszteletdíja."
(2) Az I. rész 19. § (3) bekezdésének c) pontjában említett keretben kell a szövetkezetpolitikai célok támogatásának fedezetét is előirányozni és elszámolni.
(3) Az I. rész 20. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátozás kiterjed a jelen § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra is.
(4) Az I. rész 20. §-ának (4) bekezdésében és a 29. §-ának (2)-(3) bekezdésében említett kitüntetések alatt az azonos szintű szövetkezeti kitüntetéseket is kell érteni.
12. §
(1) Az I. rész 29. §-ának (2) bekezdése szerinti, a tárgyév eredményében nem jelentkező távlati feladatok érdekében végzett eredményes munkáért és a műszaki fejlesztés terén kiemelt eredményekért jutalom csak az ágazatért felelős miniszter és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége együttes javaslatára adható.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményeit (II. rész 30-31. §) akkor kell alkalmazni, ha a szövetkezet vesztesége a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség 3%-ának és az év végi záróeszközállomány háromezrelékének együttes összegét meghaladja.
13. §
A kisipari szövetkezetek munkaviszonyban álló dolgozói tekintetében a rendelet szabályait az V. rész 11. § (1) bekezdés a-c), e), f) és i) pontjaiban, valamint 11. § (4) bekezdésében és a 12. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
VI.
Vegyes rendelkezések
14. §
(1) Ez a rendelet az 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba. A részesedési alapra és a veszteséges gazdálkodás esetén végrehajtandó alapbércsökkentésre vonatkozó rendelkezéseket - az 1989. évre vonatkozó átmeneti szabályokban foglalt eltérésekkel - az 1969. évre vonatkozóan is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a részesedési alap felhasználásának, a magasabb vezető állásúak anyagi ösztönzésének szabályozásáról szóló 13/1967. (X. 27.) MüM és az ennek módosításáról szóló 1/1969. (I. 8.) MüM rendelet, továbbá az OKISZ vezetőségének a kisipari szövetkezetek részesedési alapjának felhasználásáról és a magasabb vezető munkakörűek anyagi ösztönzéséről szóló 17/1968. (OÉ 24.) OV és az azt módosító, illetőleg kiegészítő 27/1968. (OÉ 29.) OV, valamint a 4/1969. (OÉ 5.) OV határozata.
Veres József s. k.,
munkaügyi miniszter