10/1970. (VII. 1.) NIM rendelet

a gáz- és kőolajüzemi létesítmények biztonsági övezetéről

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény (a továbbiakban: Gt.) 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Gt. 36. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a gáz- és kőolaj üzemi létesítmények biztonsági övezetére vonatkozóan a Gt. 34. §-ának végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

A biztonsági övezet rendeltetése

1. §

(1) A biztonsági övezet célja a gáz- és kőolajüzemi létesítmény (berendezés) biztonságos és zavartalan üzemeltetésének elősegítése és a környezetben az élet, a testi épség és a vagyon megóvása a létesítménynek káros, illetve veszélyeztető hatásától.

(2) A rendelet hatálya alá tartozik a Gt. szerinti valamennyi termelő, szállító, tároló és szolgáltató létesítmény a csatlakozó vezetéknek a Gt.10. §-ában meghatározott csatlakozási pontig, de legfeljebb a telekhatárig terjedő részéig, különösen:

a) a gáz- és kőolaj termelő kút,

b) a gázgyártó üzem, gáz- és kőolaj előkészítő telep (szeparátor, gázszárító, átadó, földfeletti vagy földbe mélyített gáz-, kőolaj-és kőolajtermék tároló berendezés, illetve állomás stb.), gáz- és kőolaj feldolgozó üzem,

c) a földalatti gáztároló berendezés,

d) a gáz- és kőolajgyűjtő, gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító vezeték és tartozékai (a továbbiakban együtt: szállító vezeték). E rendelet alkalmazásában tartozéknak kell tekinteni különösen a gázsűrítő-, átadó-, gázfogadó állomást, távközlő és automatika berendezést stb.,

e) a gázelosztó vezeték és tartozékai (a továbbiakban együtt: gázelosztó vezeték). E rendelet alkalmazásában tartozéknak kell tekinteni különösen a gázfogadó állomást, nyomásszabályozót stb.

A biztonsági övezet terjedelme

2. §

(1) A gáz- és kőolajtermelő kút biztonsági övezetét a kút középpontjától sugárirányban vízszintesen mért, legfeljebb 250 m távolságban levő hengerfelület határolja.

(2) A gázgyártó üzem, gáz- és kőolaj előkészítő telep, valamint a gáz- és kőolajfeldolgozó üzem biztonsági övezetét az üzemen (telepen) belül levő veszélyes létesítménytől, földalatti gáztároló berendezés esetében a tároló felszíni berendezésétől vízszintesen 200 m, kőolajfinomító esetén 1000 m távolságban levő - a létesítményt körülzáró - függőleges síkok határolják.

(3) A földfeletti vagy földbe mélyített gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tároló, a töltőállomás, a propán-bután gáztároló és töltőtelep biztonsági övezetére a szabvány előírások az irányadók.

3. §

(1) A 6 att-nál nagyobb üzemi nyomású szállító vezeték biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán, annak teljes hossza mentén az elhelyezésre szolgáló környezetnek a (2) bekezdésben meghatározott veszélyeztetettségétől függő méretben terjed ki. A biztonsági övezetet a 4. §-ban meghatározott adatok szerinti távolságban levő függőleges síkok, illetve felületek határolják.

(2) I. veszélyeztetettségi kategóriájú a környezet, ha abban

- lakótelepülés, középület (kórház, iskola, sportlétesítmény stb.),

- közforgalmú vasút, országos közút és hídja, - vasútállomás, kikötő és anyagraktár,

- vízmű, szennyvíztisztító és átemelőmű, valamint szivattyútelep,

- az A)-C) tűzveszélyességi osztályba* tartozó tárolólétesítmény, vagy más hasonló létesítmény helyezkedik el;[1]

II. veszélyeztetettségi kategóriájú a környezet, ha abban

- egyedülálló egyszintes lakó-, üzemi és egyéb épület,

- sajáthasználatú vasút, egyéb közút vagy sajáthasználatú út és hídja,

- árvízvédelmi létesítmény, öntözőfőmű, fővízkivétel, nyomásközpont, egyéb vízépítési műtárgy, vagy más hasonló létesítmény helyezkedik el;

III. veszélyeztetettségi kategóriájú a környezet, az előzőekben megjelölt létesítmények hiányában (szántóföld, erdő, legelő stb.).

4. §

(1) Ha a föld alatt vezetett gázszállító vezetéket 1,4-es, a kőolaj- és kőolajtermék vezetéket 1,3-as biztonsági tényezővel méretezik, a szállító vezeték nyomvonalát úgy kell megállapítani, hogy azt

a) az I-II. kategóriába tartozó létesítmény felőli oldalon az 1. számú mellékletben közölt táblázatban feltüntetett,

b) a III. kategóriába tartozó környezetben a vezeték nyomvonalának mindkét oldalán 30-30 méter távolságban levő biztonsági övezet határolja.

(2) Az előző bekezdés a) pontja esetén a szállító vezetéket a környezet veszélyeztetettségét meghatározó létesítményekkel ellentétes oldalán 30 méter távolságban levő biztonsági övezet határolja.

(3) Amennyiben a szállító vezetéket föld felett vezetik, a biztonsági övezet határa a föld alatt létesített vezeték biztonsági övezete távolságának 1,5-szerese.

(4) Az 1. számú mellékletben közölt távolságok felére, illetve negyedére csökkenthetők, ha a kérdéses vezetékszakasz falvastagságának méretezése a kőolaj- és kőolajtermék vezetéknél 1,5, illetve 1,7, a gázvezetéknél 1,7, illetve 2-es biztonsági tényezővel történik és minden hegesztési varratot roncsolásmentes vizsgálat alá vetnek, vagy a vezetéket az előírásoknak megfelelő hosszúságú és anyagminőségű védőcsőbe helyezik.

5. §

Közforgalmú vagy sajáthasználatú vasút, közút és sajáthasználatú út, vízvezetéki főnyomócső, főgyűjtőcsatorna, folyó, vízfolyás, belvízcsatorna, öntözőcsatorna, földbe épített öntözőnyomócső hálózat keresztezése esetén a szállító vezeték részére a keresztező szakasz mindkét oldalán a 4. § (1) bekezdésében meghatározott távolságnak megfelelő biztonsági övezetet kell kijelölni és a vezetéket ezen a keresztezési szakaszon kőolaj- és kőolajtermék vezetéknél 1,7, gázszállító vezetéknél 2,0-szeres biztonsági tényezővel kell méretezni.

6. §

A 6 att vagy annál kisebb üzemi nyomású szállító vezeték, a gázelosztó vezeték, valamint a csatlakozó vezetéknek a gázelosztó vezetéktől a csatlakozási pontig, de legfeljebb a telekhatárig terjedő része esetében a 2. számú mellékletben feltüntetett biztonsági övezetet kell kijelölni.

Tilalmak és korlátozások a biztonsági övezetben

7. §

A létesítmény biztonsági övezetében - a szállító vezetéket 60°, vagy annál nagyobb szögben keresztező vasút, közút, vízvezeték, belvízcsatorna, öntözőcsatorna és földbe épített öntözőnyomócső, valamint a gáz- és kőolaj üzem saját üzemi létesítményeinek kivételével - tilos

1. védelmet igénylő létesítmény [pl. a 3. § (2) bekezdésében felsorolt létesítmény, játszótér, sportpálya, gyakorló- és lőtér stb.] létesítése;

2. a létesítménytől másfélszeres oszlopdőlés távolságon belül villamos távvezetékoszlop, belterületen ugyane távolságon belül térszintig feljövő szerelvények (vízzár, tolózár stb.) létesítése;

3. tűz-, vagy robbanásveszélyes anyagok (pl. széna, szalma, rostnövény, fa, gumi, szilárd, folyékony és gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer, tárolása, vagy ilyen anyag elégetése, illetve ilyen anyagokat igénylő munkák végzése, továbbá a fúrás vagy kiképzés alatt álló kutak biztonsági övezetében kalászos növények termesztése;

4. a kőolajfinomítótól mért 400 m-es távolságon belül iparterületen elhelyezhető építmények létesítése;

5. szállító vezeték esetében hidak és egyéb közlekedési berendezések, vízművek létesítése, ha a vezeték vízfolyáson halad keresztül;

6. a 6 att-nál nagyobb üzemi nyomású szállító vezeték nyomvonalától mért 5 m-es távolságon belül csatorna- és vízvezetékhálózat létesítése;

7. az élet, a testi épség és a vagyonbiztonság szempontjából veszélyes, vagy a létesítmény üzemét veszélyeztető tevékenység, így különösen

a) a létesítmény jelzéseinek, jelzőtábláinak eltávolítása,

b) külfejtéses bányaművelés folytatása,

c) a létesítmény tartószerkezeti alapozásának szélétől, illetve a szállító vezeték nyomvonalától mért 5 m-es távolságon belül 1 m-nél mélyebb gödör, vagy árok létesítése, föld kitermelése, föld vagy más anyag elhelyezése és tárolása, mélyfúrás és ezzel összefüggő föld eltakarítása, vagy föld felhalmozás;

8. a szállító, valamint a nem közterületen létesített gázelosztó vezeték biztonsági övezetében a szállító (elosztó) vezeték nyomvonalától

3-3 m távolságon belül szőlő és bogyógyümölcsű bokrok (egres, ribizke, málna stb.),

4-4 m távolságon belül alacsony és közepes törzsű gyümölcsfák, illetve közepes termetű bokrok,

5-5 m távolságon belül 50 cm-nél mélyebb talajművelés,

6-6 m távolságon belül magas törzsű fák, illetve gyümölcsfák ültetése,

15-15 m távolságon belül árasztásos öntözéses gazdálkodás folytatása, rizstelep, halastó, víztároló létesítése.

8. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a szállító vezeték üzemeltetője a biztonsági övezeten belül jelzéseket helyezzen el, továbbá a karbantartás és ellenőrzés érdekében közlekedhessen.

(2) A létesítményeket és azok jelzéseit az ingatlan tulajdonosa (kezelője, karbantartója) és más személyek, az ingatlant pedig az üzemeltető vállalat kímélni köteles.

9. §

(1) Ha a biztonsági övezet megfelelő kialakítását meglevő létesítmény akadályozza és az élet- és vagyonvédelem másként nem biztosítható, a létesítményt le kell bontani. Az ilyen létesítmény elhelyezésére szolgáló ingatlant, a biztonsági övezetet igénylő - megegyezés hiányában - kisajátíthatja (kezelésbe adását kérheti).

(2) A biztonsági övezettel kapcsolatos használati korlátozást a telekkönyvbe be kell jegyezni. A telekkönyvezés alapjául -az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) telekkönyvi bejegyzésre alkalmas engedélye, ennek hiányában az államigazgatási határozatnak a biztonsági övezettel kapcsolatos használati korlátozásra vonatkozó rendelkezése szolgál. Vasutat, közutat vagy közterületet érintő biztonsági övezet esetén a rendelet szabályainak megfelelő megállapodást kell kötni.

(3) A biztonsági övezet létesítésével az ingatlanban okozott károkért, beleértve a művelési ág változásából, az ingatlan értékcsökkenéséből keletkező károkat is, a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával pénzbeli kártalanítást kell fizetni. Az ilyen igényeket - a pert megelőzően - államigazgatási úton kell érvényesíteni.

(4) Az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt járó kártalanítás megállapítása során a létesítmény elhelyezésére vonatkozó jog (pl. területfelhasználási engedély, bányaszolgalmi jog stb.) megadásának az időpontja az irányadó.

Vegyes rendelkezések

10. §

(1) A bányahatóság, illetve az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet a létesítmény engedélyezése során köteles felülvizsgálni, hogy az engedélyezési tervek megfelelnek-e a biztonsági övezetre előírt rendelkezéseknek. A kút (kutak, kútcsoportok) biztonsági övezetének mértékét a kút létesítési engedélyezési eljárása során a bányahatóság határozza meg.

(2) A biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezésektől való eltérés (növelés, csökkentés, illetve mellőzés) engedélyezése és feltételeinek megállapítása a szakhatóságok bevonásával az (1) bekezdésben megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik. E bekezdés alapján a gázelosztó vezeték tekintetében adott engedély hatálya a csatlakozó vezetékre is kiterjed.

(3) Meglevő létesítmény (berendezés) üzemeltethetőségét érintő, vagy jelentős beruházási költséggel járó intézkedés esetén, ha az engedélyező hatóságnak a (2) bekezdés alapján hozott határozata ellen az érdekelt ügyfél fellebbezéssel él, a másodfokú hatóság az üzemeltető felügyeleti szervének meghallgatásával határoz.

(4) Az eljárásra az 1957. évi IV. törvény az irányadó.

11. §

(1) A szállító vezeték és tartozékai biztonsági övezetét fel kell tüntetni a távvezetéki térképen.*[2]

(2) A távvezetéki térkép másolatát a vezetéket üzemeltető vállalat köteles az illetékes tanács szakigazgatási szervének megküldeni.

(3) E rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül az üzemeltetőnek a hatálybalépés időpontjában meglevő létesítményei biztonsági övezetét felül kell vizsgálnia és a rendeletnek megfelelően kell kialakítania vagy indokolt esetben a 10. § (2) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

12. §

(1) Ez a rendelet 1970. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a 470.874/1953.(NipÉ 15.) NIM- EüM számú utasítás 274. §-a.

(2) E rendelet nem érinti a 2/1970. (I. 17.) É V M rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat új I. kötete 2. számú mellékletének a kőolaj- és kőolajtermékek, kátrányok és kátránytermékek lepárlására, hőbontására, finomítására, valamint a kőolajvezeték szivattyúállomására vonatkozó rendelkezéseit. Az ilyen létesítmények elhelyezésénél az említett szabályzatban előírt védőterületeket és védőtávolságokat, a létesítmények biztonsági övezetére pedig egyéb vonatkozásában e rendelet szabályait kell alkalmazni.

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter

1. számú melléklet a 10/1970. (VII. 1.) NIM rendelethez

A 6 att-nál nagyobb üzemi nyomású, föld alatti szállító vezeték veszélyeztetettségi környezetben fennálló biztonsági övezete

2. számú melléklet a 10/1970. (VII. 1.) NIM rendelethez

A 6 att vagy annál kisebb üzemi nyomású szállító vezeték, a gázelosztó vezeték és a csatlakozó vezeték (6. §) biztonsági övezete