1969. évi VII. törvény

a gázenergiáról

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA

1. § E törvény célja, hogy a lakosság és a népgazdaság növekvő energiaigényének gázenergiával való biztonságos és gazdaságos kielégítése érdekében - az ipar-, a mezőgazdaság- és az energiapolitikai irányelvekkel összhangban - meghatározza az energiafelhasználást szolgáló gáz termelésének, szállításának és szolgáltatásának szabályait; a törvény megállapítja továbbá a gázszolgáltató és a fogyasztó alapvető jogait és kötelességeit.

2. § (1)[1]

(2) Az ipari nagyfogyasztó technológiai célú gázfelhasználó berendezése csak műszaki-biztonsági szempontból tartozik a törvény hatálya alá.

(3) Nem tartozik a törvény hatálya alá:

a) a gáz vegyipari alapanyagként történő felhasználása,

b) a külön jogszabályban meghatározott gáz termelése, szállítása és felhasználása, illetőleg a sajátos rendeltetésű vagy kisebb teljesítőképességű berendezés (készülék) létesítése és üzembentartása.

3. §[2]

II. FEJEZET

A GÁZ TERMELÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA

Minőségi követelmények

4. § (1) A gázszállító vezetékbe csak olyan minőségű földgázt szabad juttatni, amely nem veszélyezteti a gáz továbbszállítását és felhasználását.

(2) A gázelosztó vezetékbe olyan minőségű szagosított földgázt szabad juttatni, amely az általánosan használt fogyasztókészülékekben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető.

(3) A közhasználatra kerülő gyártott gáz minőségét szabvány határozza meg.

(4) Az önálló gázvezeték útján ellátott fogyasztó részére termelt gáz minőségére a felek megállapodása irányadó; a megállapodás az általános biztonsági előírásoktól nem térhet el.

Gázgyártó berendezés létesítése

5. § Meghatározott teljesítményű vagy típusú gázgyártó berendezés létesítését az ágazati miniszter engedélyhez kötheti.

A gáz tárolása

6. §[3]

Szállítás gázvezetékben

7. § (1) A gázszállító vezetéket úgy kell elhelyezni és üzemeltetni, hogy az az érintett terület vagy az ott elhelyezett létesítmény rendeltetésszerű használatát vagy tervezett fejlesztését szükségtelenül ne akadályozza.

(2) A gázszállító vezetéket a műszaki-biztonsági szabályoknak megfelelően kell létesíteni (átalakítani, bontani) és üzemeltetni.

(3) A gázelosztó és a csatlakozó vezeték létesítésekor (átalakításakor, bontásakor) és üzemeltetésekor a területrendezési terveket, a lakosság, a helyi kommunális intézmények és egyéb érintett szervek érdekeit, továbbá a biztonsági, az építési és a műszaki előírásokat is figyelembe kell venni;

8. § A gázelosztó vezeték létesítését és használatbavételét a bányahatóság engedélyezi. Az illetékes szakhatóságok előírásait az engedélyt tartalmazó határozatba kell foglalni.

9. § (1) A háztartási és kommunális csatlakozó és fogyasztói vezeték létesítésekor a gázszolgáltató) köteles a kiviteli terveket műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálni és a kivitelezést ellenőrizni. Felülvizsgált terv hiányában a vezetéket nem szabad kivitelezni.

(2) A műszaki-biztonsági szempontból nem megfelelő vezeték gázzal való ellátását a gázszolgáltató megtagadhatja.

(3) A nyomás alatt levő gázvezetéken bővítést; javítást és karbantartást kizárólag a gázüzem végezhet.

10. § (1) A gázszállító és gázelosztó vezetéket, továbbá a csatlakozó vezetéknek a gázelosztó vezetéktől az ingatlanon levő első elzáró szerkezetig, ennek hiányában a telekhatárig (csatlakozási pontig) terjedő részét a gázszállító, illetőleg a gázszolgáltató vállalat köteles üzemképes állapotban tartani.

(2) A csatlakozási ponttól a fogyasztó gázmérőjéig, illetve a fogyasztói főcsapig terjedő vezetéket az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) a bejelentése alapján és költségére a gázszolgáltató köteles üzemképes állapotban tartani. Ha az ingatlantulajdonos (kezelő) bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, veszély esetén a gázszolgáltató helyette és költségére jogosult az állag fenntartását biztosító kivitelezési (karbantartási) munkálatokat elvégezni.

Vezeték létesítése helyi erőből

11. § (1)[4] A gázszállító vezeték nyomvonalához közel eső olyan helységek részére, ahol a gázellátás kizárólag állami beruházásból nem biztosítható, a lakosság, valamint állami, szövetkezeti szerv és társadalmi szervezet részére - önkéntes hozzájárulás alapján - lehetővé kell tenni gázelosztó vezetéknek, továbbá a csatlakozó vezeték közterületre eső részének közös költségen való megépítését. A helyi erőből megvalósuló vezeték építését a képviselőtestület kérelmére az ágazati minisztérium (országos hatáskörű szerv) engedélyezi.

(2) A fogyasztóként jelentkezők kötelesek a költségekhez arányosan hozzájárulni. A vezeték megépítése után jelentkező fogyasztó számára csak abban az esetben lehet gázt szolgáltatni, ha az arányos hozzájárulás, továbbá az időközben felmerülő többletköltség összegét megfizeti.

Külföldi érdekeltségű vezeték létesítése

12. § (1) A nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében lehetővé kell tenni országok közötti gázszállító vezetékek létesítését. Külföldiek belföldön, hazai vállalatok pedig külföldön gázszállító vezetéket a Minisztertanács engedélyével létesíthetnek és üzemeltethetnek. Az engedélyezésre az ágazati miniszter tesz előterjesztést.

(2) Az ország területén létesülő külföldi érdekeltségű gázszállító vezetéknek meg kell felelnie az e törvényben foglalt műszaki-biztonsági követelményeknek.

(3) A gázszállító vezeték létesítésére és üzemeltetésére az engedélyben foglaltak irányadók.

A gázvezeték nyomvonalának megjelölése és nyilvántartása

13. § (1) A föld alatt elhelyezett gázszállító vezeték nyomvonalát a gázüzem jól láthatóan és tartósan köteles megjelölni.

(2) A gázvezeték nyomvonalát a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell nyilvántartani.

Szállítás tartályban vagy palackban

14. § Gázt tartályban vagy palackban - a biztonsági szabályok megtartásával - csak a külön jogszabályban megállapított előírások szerint szabad szállítani. E rendelkezést kell alkalmazni a bármely szállító eszközön történő külföldi és átmenő szállításra is.

A gázüzem távközlési rendszere

15. § (1) A gázüzem a földgázkutatás, a gáztermelés (gyártás), a szállítás, a szolgáltatás folyamatos biztosítása, az üzemzavarok gyors elhárítása és a fogyasztók igényeinek zavartalan kielégítése érdekében önálló - az ország egységes távközlési rendszerébe beilleszthető - távközlési rendszert tarthat fenn.

(2) A gázüzem távközlési rendszerébe tartozó vezetékes vagy vezeték nélküli átviteli utak és távközlési berendezések körét, továbbá engedélyezésük, létesítésük és üzemeltetésük szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben említett távközlési rendszer üzemvitele gázüzemi feladat.

III. FEJEZET

A GÁZ SZOLGÁLTATÁSA

A szolgáltatás és felhasználás engedélyezése

16. § (1) A gázenergia felhasználás meghatározott teljesítményérték felett - az ország távlati energiaellátására figyelemmel - engedélyhez köthető.

(2)[5] Gázt a fogyasztó részére csak a gázszolgáltató értékesíthet. E rendelkezés alól az ágazati miniszter az illetékes polgármesternek meghallgatásával felmentést adhat. A felmentés alapján gázt értékesítő szerv - e tevékenysége körében - gázszolgáltatónak minősül.

A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony

17. § (1) A gáz szolgáltatására a gázszolgáltató és a fogyasztó szerződést köt.

(2) A szerződés alapján a gázszolgáltató köteles meghatározott időtől kezdődően folyamatosan, a felmerült igény szerint gázt szolgáltatni, a fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeres időszakonként utólag megfizetni.

(3) A gázszolgáltató a szolgáltatás megkezdése előtt köteles a fogyasztói berendezést műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálni. A fogyasztóval (megbízottjával) egyidejűleg ismertetni kell a berendezés (készülék) biztonságos kezelésének szabályait; ennek megtörténtét a fogyasztó (megbízottja) írásban igazolja. Nem terheli a gázszolgáltatót ez utóbbi kötelezettség az ipari nagyfogyasztó esetében.

18. § (1) A háztartási és kommunális fogyasztó új vagy növekvő gázigényének kielégítését a gázszolgáltató csak akkor tagadhatja meg, ha a szolgáltatásnak műszaki vagy biztonsági akadálya van, vagy kielégítése a népgazdaság szempontjából nem gazdaságos.

(2)[6] Ha a fogyasztó igényének kielégítését a gázszolgáltató megtagadja, a fogyasztó a szolgáltatás helye szerinti községi szakigazgatási szervhez, illetőleg a városi, fővárosi kerületi polgármesterhez, megyei városban a kerületi hivatalhoz fordulhat. Ha a szakigazgatási szerv megállapítja, hogy a megtagadásnak nincs törvényes alapja, a gázszolgáltató köteles a szerződést megkötni.

19. §[7] (1) A gázszolgáltató a szerződés megkötését ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a fogyasztó a csatlakozó vezetéknek közterületre eső szakaszát egészben vagy részben saját költségén készíttesse el, és a létesítményt a gázszolgáltató üzemeltetésébe adja át.

(2) A gázszolgáltatás telekhatáron kívüli elosztó vezetékeinek és más létesítményeinek megvalósításához igénybe vett lakossági és települési önkormányzati hozzájárulásokat igazoló bizonylatokat az önkormányzatok e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül nyújthatják be az érintett gázszolgáltatóhoz.

(3) Az 1980. december 31-ig üzembe helyezett elosztó vezetékekhez és létesítményeihez az igazolt hozzájárulás 30%, az 1981. január 1. és az e törvény hatálybalépése között teljesített hozzájárulás évente 2%-kal növekvő mértékben, azaz az 1992-ben teljesített hozzájárulás esetén 54% erejéig részvénytulajdonban részesül az érintett önkormányzat, mely részvénytulajdon vagy annak hozama az önkormányzati képviselő-testület döntése szerint felosztható az érintett ingatlantulajdonosok között is.

20. § (1)[8] A gázszolgáltató a szolgáltatást a gázvezeték rendszeres karbantartása vagy a vezetékrendszer fejlesztése érdekében a polgármester hozzájárulásával szüneteltetheti.

(2) A szünetelés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket tizenöt nappal előbb a fogyasztóval közölni kell. Az értesítés a helyileg szokásos módon közhírré tétel útján is történhet.

21. § (1)[9] Üzemzavar vagy forráshiány esetén a gázszolgáltató a vezetékben szállított gáz szolgáltatását korlátozhatja.

(2)[10] A háztartási és kommunális fogyasztást érintő korlátozást csak rendkívül kivételes esetben a jegyzővel együttműködve szabad elrendelni.

(3) A korlátozás elrendelésével egyidejűleg a gázszolgáltató köteles a fogyasztókkal a korlátozás kezdő időpontját, előrelátható időtartamát és mértékét, valamint a biztonsági intézkedéseket közölni.

(4) A gáz szolgáltatásának korlátozásával okozott kárért a gázszolgáltató a polgári jog szabályai szerint felel.

22. § (1) A háztartási és a kommunális fogyasztó a szerződést tizenöt napra indokolás nélkül bármikor felmondhatja.

(2) Az ipari nagyfogyasztóval kötött szerződést tizenöt napra bármelyik fél indokolás nélkül felmondhatja, a felmondó fél azonban köteles a másik félnek a szerződés megszűnéséből eredő kárát megtéríteni.

(3) A gázszolgáltató a gázvezetékben szállított gáz szolgáltatására vonatkozó szerződést azonnali hatállyal csak abban az esetben mondhatja fel, ha, a gázszolgáltatás rajta kívül álló okból, véglegesen lehetetlenné válik és emiatt az ágazati miniszter a gázszolgáltatásnak az adott fogyasztót körzetben történő megszüntetéséhez hozzájárult; A fogyasztót a gázszolgáltatás megszüntetéséről felmondást megelőzően értesíteni kell.

23. § A gázszolgáltató a szolgáltatást egészben vagy részben megtagadhatja

a) hatósági határozat alapján,

b) ha a fogyasztóberendezés az életre, a testi épségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,

c) ha a fogyasztó a szerződésben megállapított kötelezettségének huzamosabb időn át, felszólításra sem tesz eleget, különösen, ha a berendezést) (készüléket) nem rendeltetésszerűen, vagy az életet, a testi épséget, illetőleg a vagyonbiztonságot, veszélyeztető módon használja, vagy az átalányfogyasztással visszaél,

a hatósági határozatban megjelölt időpontig illetve mindaddig, amíg a szolgáltatás veszélyessége meg nem szűnik, illetőleg a fogyasztó a szerződésszegéssel fel nem hagy.

24. § (1) A gázszolgáltatás részletes feltételeit, az ágazati miniszter a Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzatban határozza meg. A Szabályzat kötelező rendelkezéseitől a felek megállapodással nem térhetnek el.

(2) A gázszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonnyal összefüggő azokban a kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

Gázmérő és gázfogyasztó készülékek

25. § (1) A szolgáltatott gáz méréséről a gázszolgáltató hitelesített mérőeszközzel gondoskodik. Ha a felek másképpen nem állapodnak meg. a gázmérőeszköz a gázszolgáltató kezelésében áll, felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesíttetése a gázszolgáltató feladata.

(2) A fogyasztó ellenőrző mérőeszközt alkalmazhat, de ebben az esetben is - az ellenkező bizonyitásáig - a gázszolgáltató hitelesített mérőeszközeinek mérési adatai irányadók.

(3) A fogyasztó indokolt esetben a gázszolgáltatótól a mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát kérheti.

26. § (1) A háztartási és kommunális fogyasztó csak a szabványnak megfelelő vagy a típusvizsgálaton alkalmasnak talált, illetőleg forgalombahozatali engedéllyel ellátott gázfogyasztó készüléket tarthat üzemben.

(2) A gázfogyasztó berendezés (készülék) előállításához és forgalombahozatalához az ágazati miniszter által meghatározott hatósági engedély (és minősítés szükséges.

27. § A gázfogyasztó készülék műszaki-biztonsági állapotát a gázszolgáltató időközönként ellenőrzi. Ez az ellenőrzés az előírások megtartására kötelezett fogyasztót nem mentesíti esetleges mulasztásának jogkövetkezménye alól.

28. § A háztartási és a kommunális fogyasztó általánosan használt készülékének más gázfaj-tára való áttérés, vagy a gáz égési tulajdonságainak megváltoztatása folytán szükségessé váló átalakítását a gázszolgáltató térítésmentesen végzi el.

IV. FEJEZET

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

Műszaki-biztonsági szabályzatok

29. § (1) A gáz termelésére, szállítására, tárolására, szolgáltatására, valamint a gázfogyasztó berendezésre (készülékre) vonatkozó műszaki-biztonsági szabályokat a tudomány eredményeinek és a nemzetközileg is bevált legfejlettebb technika tapasztalatainak figyelembevételével kell elkészíteni és a szabályzatokat a technika fejlődésének megfelelően folyamatosan korszerűsíteni kell.

(2) Az üzemben tartó köteles gondoskodni a gázüzemi létesítmények és berendezések (készülékek) szakszerű, biztonságos üzemeltetéséről, a műszaki-biztonsági szabályzatok bevezetéséről, valamint azok megtartásáról és ellenőrzéséről.

A bányahatóság műszaki-biztonsági ellenőrzése

30. § A bányahatóságnak a 3. §-on alapuló feladatköre mellett műszaki-biztonsági felügyelete alá tartozik

a) a légnemű vagy cseppfolyós gáz föld alatti tárolásának [6. § (1) bekezdése],

b) a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, bontásának) és üzemeltetésének,

c) a gázszállító és gázelosztó vezeték nyomvonala megjelölésének [13. § (1) bekezdése]

ellenőrzése.

Gázipari műszaki-biztonsági felügyelet

31. § (1) A gázipari műszaki-biztonsági feladatok ellátására gázipari műszaki-biztonsági felügyeletet kell szervezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szerv műszaki-biztonsági szempontból ellenőrzi:

a) az ipari nagyfogyasztó technológiai célú gázfogyasztó berendezését [2. § (2) bekezdése],

b) a gázgyártó berendezést (5. §),

c) a gáz vezetékben történő szállítását, amennyiben az nem tartozik a bányahatóság ellenőrzési jogkörébe,

d) a gáz palackban vagy tartályban történő szállítását (14. §),

e) a gáz minőségét,

f) a gáz szagosításának módját,

g) a gázszolgáltató műszaki-biztonsági tevékenységét (27. §).

(3) A gázipari műszaki-biztonsági felügyelet jogosult gázmentő szolgálat szervezését elrendelni: A gázmentő szolgálat működését a felügyelet ellenőrzi.

A gázüzemi dolgozók képzése

32. § (1) A gázüzemi dolgozók szakmai képzését és továbbképzését a törvényből folyó követelményeknek megfelelően kell biztosítani.

(2)[11] A műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Ez alól az ágazati minisztérium (országos hatáskörű szerv) felmentést adhat.

V. FEJEZET

IDEGEN INGATLANOK HASZNÁLATA; BIZTONSÁGI ÖVEZET

Idegen ingatlanok használata

33. § (1) A gázszállító és a gázelosztó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére a Bt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A gázüzemi létesítmény elhelyezésére szükséges bányaszolgalmi jog alapítására vonatkozó kérelem felől a benyújtástól számított tizenöt napon belül az érdemi határozatot a felekkel közölni kell. Az első fokú határozat előzetesen végrehajtható.

(3) A gázszállító és gázelosztó vezeték elhelyezéséhez szükséges erdőingatlanok használatára az 1961. évi VII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az a nyiladék, védősáv - ideértve a biztonsági övezetet is -, amelyre a bányaszolgalom kiterjed, továbbra is erdőnek minősül.

(4) Ha a gázvezetékhez nem tartozó gázüzemi létesítmény bányaszolgalom alapján történő elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű föld igénybevételével jár, nincs szükség engedélyre a földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásához, ha az egybefüggő földterület a 100 m2-t nem haladja meg.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni - tekintet nélkül az igénybevett terület nagyságára - abban az esetben is, ha a bányaszolgalom erdőgazdasági rendeltetésű földre terjed ki.

Biztonsági övezet

34. § (1) A gázüzemi létesítmények közelében levő földterület (ideértve annak a felszín alatti részét is), illetve légtér, a műszakilag indokolt kiterjedésben, biztonsági övezet (védőterület). A biztonsági övezet létesítéséért az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatást nem követelhet.

(2) A gázüzem a biztonsági övezeten belül, illetőleg a gázvezeték nyomvonalában rendszeresen ellenőrzést végezhet, műszereket helyezhet el, a fákat, a növényzetet eltávolíthatja.

(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épület vagy egyéb léteÍtmény elhelyezése, illetve olyan tevékenység folytatása, amely a gázüzemi létesítmény biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(4) A biztonsági övezet létesítésével kapcsolatos, a (2) bekezdésben említett tevékenységgel okozott kárt a gázüzem köteles megtéríteni. Ha a biztonsági övezet létesítése az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, az ingatlan tulajdonosa is kérheti az ingatlan kisajátítását.

(5) A gázüzemi létesítmény biztonsági övezetének terjedelmét, továbbá azokat a tevékenységeket, amelyek a biztonsági övezetben korlátozás alá esnek, vagy tilosak, külön jogszabály állapítja meg.

VI. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Szabálysértési rendelkezések

35. § Az egyes szabálysértésekről szóló 17/ 1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet V. fejezetének II. címe a következő, 116/A. §-sal egészül ki:

"A gázenergiára vonatkozó biztonsági szabályok megszegése

116/A. § (1) Aki

a) a gáz szállítására, tárolására, illetőleg e célokat, valamint a gáz rendeltetésszerű felhasználását szolgáló berendezések létesítésére, kezelésére, átalakítására és megszüntetésére, továbbá a gázüzemi létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó jogszabály, vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezés által előírt biztonsági szabályokat megszegi,

b) olyan gázfogyasztó készüléket üzemeltet, amely nem szabványos vagy típusvizsgálat szerint nem alkalmas, vagy amelyet nem láttak el forgalombahozatali engedéllyel,

c) a gázfogyasztó készülék, illetőleg a gázvezeték műszaki-biztonsági ellenőrzését akadályozza vagy zavarja,

háromezer forintig terjedő pénzbírósággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a bányahatóság hatáskörébe is tartozik."

Kiterjesztő és átmeneti rendelkezések

36. § (1) E törvény 7-15., 17., 22-23., 29-30. és 33-34. §-át az ágazati miniszter rendeletében megállapított időponttól kezdődően és eltéréssel más szénhidrogénekkel összefüggő tevékenységre is alkalmazni kell.

(2) A villamosenergia szolgáltatására és vételezésére vonatkozó szerződésre [1962. évi IV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése] a törvény 17. §-át kell alkalmazni; az ágazati miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a törvény 18-24. §-ában foglalt rendelkezések hatályát rendelettel a villamos- és hőenergia szolgáltatására vonatkozó szerződésre is kiterjeszthesse,

37. § Az idegen ingatlanon a törvény hatályba lépésekor már meglevő gázüzemi létesítmény elhelyezésére a gázüzemet bányaszolgalmi jog illeti meg.

Hatálybaléptető rendelkezések

38. § (1) Ez a törvény 1970. évi július hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a helyi erőből megvalósuló gázelosztó hálózat létesítéséről szóló 17/1957. (VI. 25.) Korm. számú rendelet; valamint a gázszolgáltatásra vonatkozó tanácsi rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A törvény végrehajtásáról a Kormány az ágazati miniszter útján gondoskodik. Az ágazati miniszter - ennek a törvénynek az alkalmazásában - a nehézipari miniszter.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára