1970. évi 13. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a légiközlekedés tárgyában Szófiában 1969. évi augusztus hó 29. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1970. évi február hó 10. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a légiközlekedés tárgyában Szófiában, 1969. évi augusztus hó 29. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a légiközlekedés tárgyában

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya, a továbbiakban: "Szerződő Felek"

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy hozzájáruljanak a két ország között a légiközlekedés területén meglevő kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Az Egyezmény és Függelékének alkalmazásánál a következő kifejezések az alábbiakat jelentik:

a) az "Egyezmény" - az Egyezményt és annak Függelékét, amely annak elválaszthatatlan része, ha az Egyezmény másképpen nem rendelkezik;

b) a "polgári légügyi hatóság" (a továbbiakban: légügyi hatóság) a Magyar Népköztársaság vonatkozásában a közlekedés- és postaügyi minisztert, illetőleg azt a személyt vagy szervet, amelyet a Magyar Népköztársaság Kormánya az említett miniszter jelenlegi teendőinek ellátásával megbíz, a Bolgár Népköztársaság vonatkozásában a Közlekedésügyi Minisztériumot, illetőleg azt a személyt vagy szervet, amelyet a Bolgár Népköztársaság Kormánya az említett minisztérium jelenlegi teendőinek ellátásával megbíz;

c) a "terület" - az állam felségjoga alá tartozó szárazföldi területet, az ahhoz tartozó parti vizeket, belső vizeket és ezek légterét;

d) a "légijárat" - minden menetrendszerű és nem-menetrendszerű légijáratot, amely utasok, poggyász-, áru- és posta légijárműveken történő továbbítására szolgál;

e) a "menetrendszerű járat" - a kijelölt légiközlekedési vállalat rendszeres, előzetesen egyeztetett és közzétett menetrendnek megfelelő légijáratát;

f) a "nem-menetrendszerű járat" - a légiközlekedési vállalat menetrenden kívüli légijáratát;

g) a "megállapodásszerinti légijárat" - azokat a légijáratokat, amelyeket az Egyezmény alapján üzemeltetnek;

h) a "meghatározott útvonalat" - az Egyezmény Függelékében megjelölt útvonalakat, amelyeken a megállapodásszerinti légijáratokat üzemeltetik;

i) a "nem-kereskedelmi célú leszállás" - olyan leszállást, amelynek más a célja, mint utasok, poggyász-, áru- és posta felvétele, illetőleg leadása;

j) a "kijelölt légiközlekedési vállalat" - olyan légiközlekedési vállalatot, amelyet a Szerződő Fél a megállapodásszerinti légijáratok üzemeltetésére kijelöl.

2. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a kijelölt légiközlekedési vállalatok megállapodásszerinti légijáratokat üzemeltethessenek, mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek a Függelékben meghatározott jogokat.

(2) Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szerződő Fél vállalatának arra, hogy ellenszolgáltatásért a másik Szerződő Fél területén olyan utast, árut vagy postát vegyen fel, akinek illetőleg amelynek rendeltetése az utóbbi Szerződő Fél területének egy másik helysége (cabotage).

3. cikk

(1) A Szerződő Felek a megállapodásszerinti járatok üzemeltetése céljából egy vagy több légiközlekedési vállalatot jelölhetnek ki a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítésben.

(2) A kijelölés kézhezvételekor a másik Szerződő Fél köteles indokolatlan késedelem nélkül, e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseitől függően, a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt megadni.

(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága, mielőtt az üzemeltetési engedélyt a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának megadná, megkívánhatja a vállalattól annak kielégítő igazolását, hogy

a) eleget tesz azokban a jogszabályokban és előírásokban meghatározott feltételeknek, amelyeket a hatóság a légijáratok üzemeltetésére rendszeresen és ésszerűen alkalmaz, és

b) tulajdonának túlnyomó része, valamint tényleges ellenőrzése a másik Szerződő Félnek vagy jogi személyeinek kezében van.

(4) A Szerződő Feleknek jogában áll visszatartani az üzemeltetési engedélyt, ha nem bizonyosodtak meg arról, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata megfelel a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.

4. cikk

(1) Mindkét Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy az üzemeltetési engedélyt visszavonja, vagy az Egyezmény 11. cikkében meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által való gyakorlását felfüggessze, illetve olyan feltételeket szabjon, amelyeket a jogok gyakorlásával kapcsolatban szükségesnek ítél, ha

a) kétsége támad affelől, hogy az említett vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a vállalatot kijelölő Szerződő Félnek vagy jogi személyeinek kezében van-e, vagy

b) az említett vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait és előírásait nem tartja meg, vagy

c) az említett vállalat egyéb módon nem teljesíti az ebben az Egyezményben előírt kötelezettségeit.

(2) Az (1) bekezdésben körülírt jog gyakorlására csak azután kerülhet sor, hogy az egyik Szerződő Fél ilyen szándékáról a másik Szerződő Felet értesítette és a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti tanácskozás az említett értesítés keltétől számított negyvenöt (45) napon belül nem vezetett megegyezéshez.

5. cikk

(1) A nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárműveknek a Szerződő Felek területére belépésére és onnan távozására, valamint a légijárműveknek a Szerződő Felek területén üzemeltetésére és kormányzására vonatkozó jogszabályok és előírások a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat légijárműveire is vonatkoznak, amelyek kötelesek azokat megtartani.

(2) Az egyik Szerződő Félnek a légijárművön fuvarozott utasok, személyzet, poggyász-, áru-és posta területükre bocsátására és onnan távozására vonatkozó jogszabályait és előírásait - így a belépésre, kezelésre, útlevélre, vámra és vesztegzárra vonatkozó szabályokat - a Szerződő Fél területére belépéskor, az onnan kilépéskor és a területen tartózkodás alatt a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat légijárművein fuvarozott utasok, személyzet, poggyász, áru és posta tekintetében is meg kell tartani.

(3) A repülések végrehajtására és biztosítására vonatkozó, azoknak az előírásoknak és szabályoknak, amelyeket az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél repülőtereinek vonatkozásában alkalmaz, olyanoknak kell lenniök, mint azok az előírások és szabályok, amelyeket a saját repülőgépei és általánosságban a nemzetközi szállítások vonatkozásában alkalmaz.

6. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiköziekedési vállalatának a másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan kiinduló menetrendszerű járatán történő fuvarozás során alkalmazott díjtételeit megfelelő szinten kell megállapítani, kellő figyelmet szentelve az összes lényeges tényezőnek, mint: üzemeltetési költségek, ésszerű haszon, az egyes járatok jellegzetességei (gyorsaság és kényelem), valamint az elismert nemzetközi szervezet által kialakított vagy ajánlott díjtételek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjtételeket a járatokat üzemeltető vállalatok közötti megállapodással kell kialakítani.

(3) Ha a kijelölt vállalatoknak egy ezen cikkben érintett díjtételben nem sikerül megállapodniuk, a Szerződő Felek légügyi hatóságai törekedni fognak kielégítő rendezést elérni a 15. cikk rendelkezései szerint.

(4) A fenti rendelkezések szerint meghatározott díjtételek mindaddig hatályban vannak, amíg be nem vezették az ugyancsak a jelen cikknek megfelelően megállapított új díjtételeket.

7. cikk

A megállapodásszerinti légijáratok üzemeltetésénél alkalmazott menetrendekben a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak kell megállapodniuk. Az így egyeztetett menetrendeket biztonsági, forgalmi és üzemeltetési szempontból való jóváhagyás céljából a Szerződő Felek légügyi hatóságai elé kell terjeszteni tervezett életbeléptetésük előtt legalább harminc (30) nappal; kivételes esetben ezt a határidőt az említett hatóságok egyetértésével csökkenteni lehet.

8. cikk

(1) A kijelölt légiközlekedési vállalatnak a másik Szerződő Fél területére érkező légijárműveit megfelelő felség- és lajstromjelekkel kell ellátni; a légijárművek fedélzetén az alábbi okmányokat kell tartani:

a) lajstromozási bizonyítvány;

b) légialkalmassági bizonyítvány;

c) a személyzet minden tagja részére megfelelő szakszolgálati igazolvány vagy engedély;

d) fedélzeti napló vagy azt helyettesítő okmány;

e) a légijármű rádióállomásainak üzemeltetési engedélye.

(2) A Szerződő Felek elfogadják és érvényesnek ismerik el a másik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati igazolványokat, illetőleg engedélyeket.

(3) A Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy ne ismerjék el érvényesnek a jelenlegi vagy volt saját állampolgáraik részére a másik Szerződő Fél által kiadott szakszolgálati igazolványokat, illetőleg engedélyeket.

9. cikk

(1) A Szerződő Felek saját területükön a nemzetközi polgári repülés rendelkezésére bocsátott repülőterek, valamint rádiós, meteorológiai és egyéb repülésirányító berendezéseik és szolgáltatásaik igénybevételét a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata részére biztosítani kötelesek.

(2) Az egyik Szerződő Fél hatóságai és egyéb intézményei a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a repülőterek, valamint a repülésirányító berendezések és szolgáltatások igénybevételéért csak az illetékes hatóság által megállapított és közzétett díjszabás szerinti illetékeket és díjakat számíthatják fel.

10. cikk

Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén képviseletet állíthat fel és tarthat fenn. A képviseletet megfelelő ügyviteli és műszaki személyzettel lehet ellátni, a személyzet tagjai azonban csak az egyik vagy a másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.

11. cikk

(1) A Szerződő Felek megadják egymás kijelölt légiközlekedési vállalatának azt a jogot, hogy a másik Szerződő Fél területén szerzett bevételüket igazgatóságuknak átutalhassák. Az átutalást annak a Szerződő Félnek a deviza-szabályainak megtartásával kell elvégezni, amelynek területén a bevételezés történt.

(2) Ha a Szerződő Felek között a fizetések rendezésére külön megállapodás van hatályban, az (1) bekezdés szerinti átutalásra az e megállapodásban foglalt előírások az irányadók.

(3) A kijelölt légiközlekedési vállalatnak a másik Szerződő Fél területén szerzett bevétele mentes minden adó, illeték és díj alól.

12. cikk

(1) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak a nemzetközi légiforgalomban üzemeltetett légijárművei a másik Szerződő Fél területére való érkezésük, a területen való tartózkodásuk, valamint az onnan való távozásuk alkalmával mentesek minden vám, szemledíj, valamint egyéb hasonló díj és illeték alól.

(2) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata légijárművén, illetőleg légijárműve által történő használatra rendelt üzem- és kenőanyag, pótalkatrészek, fedélzeti felszerelés és készlet (beleértve az élelmiszereket, italokat, dohányt és az utasoknak a légijármű fedélzetén kisebb mennyiségben eladásra szánt használati cikkeket) a másik Szerződő Fél területére érkezés, a területen tárolás és a területről kivitel alkalmával mentes az (1) bekezdésben említett díjak és illetékek alól.

(3) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának használatára rendelt irodai felszerelés, bútorzat, üzleti papírok és okmányok (beleértve a jegyeket, légifuvarleveleket és a csereutalványokat), valamint reklámanyag a másik Szerződő Fél területére érkezés, a területén tárolás és a területről kivitel alkalmával mentes a fenti (1) bekezdésben említett díjak és illetékek alól.

(4) A mentességet nyújtó Szerződő Fél megkívánhatja, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján mentesített cikkeket a területén megfelelő vámellenőrzés alatt tartsák. E tárgyak elidegenítése, az ideiglenes tartózkodás országában a vámszervek engedélye nélkül tilos.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott mentesség nem alkalmazható az olyan cikkekre, amelyeket az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén nem rendeltetésszerűen használ.

13. cikk

Az egyik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat nemzetközi forgalomban üzemeltetett légijárművét, a másik Szerződő Fél területén semmilyen jogcímen sem lehet lefoglalni vagy visszatartani.

14. cikk

(1) Ha valamelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárműve bajba jut, kényszerleszállást végez, vagy balesetet szenved, a másik Szerződő Fél területén, az utóbbi - a körülményektől függően - köteles:

a) felkutatni a hiányzó vagy eltűnt légijárművet;

b) intézkedéseket tenni a bajbajutott légijármű leszállásának elősegítésére;

c) minden szükséges segítséget megadni az eseménytől sújtott légijármű személyzetének és utasainak;

d) megóvni az eseménytől sújtott légijárművön fuvarozott poggyászt, árut és postát, valamint mielőbb továbbítani rendeltetési helyükre a poggyászt, az árut és a postát;

e) megvédeni a légijárművet és a kijelölt légiközlekedési vállalat egyéb tulajdonát;

f) megőrizni a bizonyítékokat az esemény kivizsgálása céljából. -

(2) Az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény történt, köteles arról a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát azonnal értesíteni és saját hatóságai ellenőrzése mellett engedélyezni, hogy a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának és a légijárművet üzembentartó kijelölt légiközlekedési vállalatának képviselői az (1) bekezdésben említett esemény színhelyét meglátogassák és ott segítséget nyújtsanak.

(3) Ha a kényszerleszállás vagy a baleset halált okozott, vagy súlyos testi sérüléssel járt, vagy a légijárműben vagy a felszínen tetemes kárt idézett elő, illetőleg a légijármű vagy a repülésirányítás súlyos műszaki hibájára utal, az a Szerződő Fél, amelynek területén az esemény történt, köteles haladéktalanul az esemény körülményeinek felderítésére célzó vizsgálatot indítani, és egyidejűleg a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát felhívni, hogy küldje ki a kivizsgálásnál jelenlevő s abban közreműködő képviselőit. Bármelyik Szerződő Fél kérésére a légijárművet gyártó cég képviselőit is meg kell hívni a kivizsgálásban való közreműködésre. A kivizsgálást végző Szerződő Fél az eseményről készült jegyzőkönyvet és a kivizsgálás eredményét közölni köteles a másik Szerződő Féllel.

(4) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata köteles a másik Szerződő Félnek a jelen cikk alapján az utóbbi által végzett szolgáltatásokból és egyéb tevékenységből eredő költségeit és kiadásait megtéríteni.

15. cikk

(1) A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről-időre tanácskozni fognak annak érdekében, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását és kielégítő megtartását biztosítsák; az említett hatóságok a fenti cél által megkívánt mértékben kölcsönösen tájékoztatják egymást.

(2) A Szerződő Felek bármikor kérhetik, hogy az Egyezmény értelmezése, alkalmazása és módosítása, valamint az Egyezménnyel kapcsolatban felmerülő bármilyen vitás kérdés tárgyában tanácskozhassanak. A tanácskozást a kérést benyújtó Szerződő Fél diplomáciai úton eljuttatott értesítésének vételétől számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni, kivéve, ha a kérést az Egyezmény 4. cikkének (2) bekezdése alapján nyújtják be, amikor a határidő a kérés átvételétől számított húsz (20) nap.

(3) Ha a vitás kérdésben a Szerződő Felek légügyi hatóságai a (2) bekezdés alapján folytatott tárgyalások során nem tudnak megegyezni, a nézeteltérést diplomáciai úton kell rendezni.

16. cikk

(1) A (2) bekezdésben foglaltak fenntartásával, ennek az Egyezménynek módosításai és kiegészítései a diplomáciai jegyzékváltásban történt megerősítéssel lépnek hatályba.

(2) Az Egyezmény Függelékének kiegészítései és módosításai a Szerződő Felek légügyi hatóságainak a megállapodásával lépnek hatályba.

(3) Ha mindkét Szerződő Fél általános többoldalú légiközlekedési egyezményhez csatlakozik, ennek a többoldalú egyezménynek a rendelkezései a jelen Egyezmény ellenére is érvényesülnek és ezt az Egyezményt a többoldalú egyezménynek megfelelően módosítani kell.

17. cikk

(1) Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az Egyezmény felmondásának szándékáról diplomáciai úton nem értesíti a másik Szerződő Felet. Ebben az esetben az Egyezmény attól a naptól számított tizenkét (12) hónap elteltével veszti hatályát, amelyen a másik Szerződő Fél az értesítést kézhezvette, kivéve ha a felmondó értesítést az említett határidő lejárta előtt közös megállapodással visszavonják.

(2) Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál - az ENSZ Alapokmánya 102. cikkének megfelelően - nyilvántartásba kell vétetni.

18. cikk

Ez az Egyezmény - hatálybalépése után - a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a légiforgalomról szóló, Budapesten, 1949. június hó 1. napján aláírt Egyezmény és a vele kapcsolatos okmányok helyébe lép.

19. cikk

Ez az Egyezmény aláírásának napján ideiglenesen, a Szerződő Felek jóváhagyásáról szóló diplomáciai jegyzékváltás napján végérvényesen lép hatályba.

Ennek hiteléül alulírottak, Kormányaik meghatalmazásából, az Egyezményt aláírták.

Készült Szófiában, 1969. évi augusztus hó 29. napján, két eredeti példányban, orosz nyelven azzal, hogy mindkét szöveg egyformán hiteles.

Földvári László s. k.,

a Magyar Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából

Nacso Petkov Simeonov s. k.,

a Bolgár Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából

3. §[1] Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1970. évi február hó 10. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára