17/1970. (VI. 26.) PM-MÉM együttes rendelet

egyes árvíz- és belvízkárok felméréséről, megállapításáról és rendezéséről

Az árvíz- és belvízkárok felmérését, megállapítását és rendezését az 1017/1970. (V. 30.) Korm.számú határozat (a továbbiakban: H.) végrehajtásaként - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozzuk.

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a)[1] árvíz által okozott kár az olyan károsodás, amelyet az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztárolók) medréből kilépő vizek (elöntések) okoznak;

b)[2] belvíz által okozott kár az olyan károsodás, amelyet a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, továbbá a csatornák vizének áradása által előálló kiöntések okoznak, végül, amelyet a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás idéz elő;

c) mezőgazdasági nagyüzem: az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet és ezek társulása;

d) költségvetési szerv: a minisztérium (országos hatáskörű szerv) és a tanácsok, továbbá az irányításuk alá tartozó költségvetési és költségvetési folyószámlás szerv, valamint a költségvetési előirányzat alapján gazdálkodó társadalmi szerv;

e) vállalat: az állami vállalat, a tröszt, az állami vállalatok által létrehozott önállóan gazdálkodó szerv (közös vállalat stb.), a társadalmi szervezetek vállalata, a kisipari termelőszövetkezet, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, e szövetkezetek, továbbá a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek területi (szakmai) szövetsége, valamint a szövetkezeti vállalat.

2. §

(1) A hullámtér (a folyó partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti terület) az árvizek kártétel nélküli levonulásának biztosítására szolgáló árvízi meder [26/1968. (VIII. 2.) MÉM sz. rendelet 1. §], ennélfogva a hullámtérbe a középvizi mederből kilépő vizek által bekövetkező elöntés árvíznek, az általuk okozott kár árvízkárnak nem minősül.

(2)[3]

3. §[4]

4. §[5]

Az árvíz vagy belvíz tényét az illetékes vízügyi igazgatóság állapítja meg és erről az érintett megyei, fővárosi, megyei városi tanácsok végrehajtó bizottságait, valamint az Állami Biztosító illetékes megyei igazgatóságát értesíti.

II.

Személyi tulajdonban álló lakóépületekre vonatkozó rendelkezés

5. §

A megyei tanács végrehajtó bizottságának a H. 8. pontja alapján hozott határozata végrehajtása iránt az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága útján kell intézkedni.

III.

A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezések

A károk felmérése

6. §[6]

7. §[7]

A károk megtérítése

8. §[8]

A mezőgazdasági nagyüzemet ért ár- és belvízkárt az Állami Biztosító a károsult mezőgazdasági nagyüzemmel fennálló érvényes vagyonbiztosítási szerződés feltételei szerint téríti meg.

9. §[9]

10. §[10]

11. §[11]

A károk megtérítéséig a gazdálkodás megindításához vagy folytatásához a mezőgazdasági nagyüzemnek a Magyar Nemzeti Bank a hitelezési szabályok szerint rövid lejáratú hitelt folyósíthat. A nem hitelképes mezőgazdasági nagyüzemek részére a rövidlejáratú hitelfolyósítás költségvetési fedezet (óvadék) terhére történik.

12. §

(1) A H. 15. pontja alapján igénybe vehető kedvezményes beruházási hitel igénybevételének és folyósításának módozatait a Magyar Nemzeti Bank külön szabályozza.

(2) A használhatatlanná vált állóeszközök pótlásához szükséges beruházások után ártámogatás csak a tényleges - legfeljebb a normatívák szerinti értéknek megfelelő - összeg után engedélyezhető. Az állami ártámogatást csökkenteni kell az állóeszközért folyósított térítés, valamint a segélyakció során kapott juttatás együttes összegének azzal a részével, amellyel meghaladja a megvalósításhoz szükséges saját forrás összegét.

13. §[12]

14. §[13]

15. §[14]

Egyéb szabályok

16. §[15]

(1) Az árvíz által megrongált olyan állóeszközök újjáépítése esetén, amelyekre a mezőgazdasági üzemek beruházásainak támogatásáról szóló hatályos rendelkezés ártámogatást biztosít, az ártámogatási okiratot az említett rendelkezésben foglaltakat figyelembe véve, az abban meghatározott szervtől kell kérni.

(2) Az árvíz által megrongált állóeszközök újjáépítése esetén - a 12. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett - a saját erőből és hitelből igazolható fedezetekkel egyenértékűnek kell elfogadni a vállalatok, szervek és más termelőszövetkezetek által - megsegítés címén - felajánlott ingyenes építési kapacitás (anyag, kivitelezői munka stb.) értékéről szóló nyilatkozatot.

IV.

A költségvetési szervekre és a vállalatokra vonatkozó rendelkezések

A károk felmérése

17. §

(1) A költségvetési szerv és a vállalat a kezelésében levő vagyontárgyakban keletkezett károkat köteles az árvíz levonulása, illetőleg a belvízelöntés megszűnése után haladéktalanul megállapítani.

(2) A károkról a rendelet melléklete szerinti adatszolgáltató lapon kimutatást kell készíteni és azt a felügyeletet ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv), illetőleg - egyéb költségvetési szerv és vállalat esetén - a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére 8 nap alatt meg kell küldeni.

(3) A (2) bekezdésben említett szervek a kimutatásokat ágazatonként összesítve a Pénzügyminisztériumnak küldik meg.

A károk elszámolása és pénzügyi rendezése

18. §

A költségvetési szervek és a vállalatok a teljesen vagy részben megsemmisült állóeszközök nettó értékét, a teljesen megsemmisült készletek értékét és a készletek állagában bekövetkezett kár helyreállítása után fennmaradó értékveszteséget az eszközök alapjai terhére számolják el.

19. §

(1) A költségvetési szerv az állóeszközöket és a készleteket ért károk helyreállítási költségeit a jóváhagyott fenntartási, a pótlási költségeit pedig a fejlesztési előirányzatból fedezi.

(2) Ha a helyreállítás, illetőleg a pótlás a jóváhagyott előirányzatok átcsoportosításával a fejezet költségvetéséből sem oldható meg, a hiány mértékéig a Pénzügyminisztérium pótelőirányzatot engedélyez.

(3) A költségvetési átcsoportosítással meg nem oldható helyreállítást vagy pótlást, valamint a 22. § (3) bekezdésében foglalt beruházási többletkiadásokat - ha azok a megyei tanácsok eszközeiből nem rendezhetők - az állami támogatás növelésével kell biztosítani.

20. §

(1) A vállalatok az állóeszközöket és a készleteket ért károk részben vagy egészben elvégzett gazdaságos helyreállításának költségét elemi csapás okozta veszteség címén számolják el.

(2) A vállalatok jóléti állóeszközeiben és készleteiben bekövetkezett károk helyreállítási költsége a részesedési alap terhére számolható el.

21. §

(1) A vállalatok a teljesen megsemmisült állóeszközök és az ezekhez szükséges tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök pótlását a felhasználható saját alapok terhére valósítják meg. Ha ez a saját alapokból nem, vagy csak részben fedezhető, a vállalat az alap megelőlegezése céljából -a hitelezési szabályok szerint - bankhitelt igényelhet.

(2) A vállalat, ha saját alapjai az esedékes hitel és egyéb kötelezettségek törlesztésére előreláthatóan nem nyújtanak teljes fedezetet, a Pénzügyminisztériumtól kérheti

- a fejlesztési nyereségrész adójának,

- az értékcsökkenési leírásból az állami költségvetést, illetőleg a tanácsi fejlesztési alapot megillető befizetési kötelezettségének

meghatározott összegű mérséklését.

(3) A vállalatok a teljesen megsemmisült készleteiket az erre szolgáló saját pénzügyi eszközeikből pótolják. Ha ez a saját pénzügyi eszközök elégtelensége vagy hiánya miatt nem lehetséges, a gazdálkodási tevékenység biztonságát szolgáló készletek beszerzésére - a hitelezésre vonatkozó szabályok szerint - készlethitelt igényelhetnek.

(4)[16] A (2) bekezdésben foglalt és a tanácsok szabályozó bevételeit megyei szinten érintő kieséseket állami támogatásként biztosítani kell.

A befejezetlen beruházásokra vonatkozó rendelkezések

22. §

(1) Költségvetési szervek és vállalatok a teljesen megsemmisült befejezetlen beruházások értékét a finanszírozására szolgáló forrás terhére kötelesek leírni. A költségvetési juttatásból, állami (fejlesztési) kölcsönből, bankhitelből megvalósuló beruházások esetében a teljesen megsemmisült befejezetlen beruházások miatt leírt összeget a finanszírozó pénzintézet a nyilvántartásából kivezeti és elszámolását a Pénzügyminisztériummal rendezi.

(2) A vállalatok a helyreállítható befejezetlen beruházás igazolt többletköltségét elemi csapás okozta veszteség címén számolják el. Ennek összegével növelni kell a beruházás megvalósítására szolgáló pénzügyi forrást.

(3) A költségvetési szerveknek a helyreállítható befejezetlen beruházás igazolt többletköltségét a jóváhagyott fejlesztési előirányzatból (19. §) kell fedezniük.

23. §

A költségvetési juttatásból állami (fejlesztési) kölcsönből, bankhitelből finanszírozott befejezetlen beruházásoknak a 22. § alapján történő leírása, illetőleg elszámolása a finanszírozó pénzintézet által elfogadott mértékben történhet.

24. §

A helyreállítható befejezetlen beruházás többletköltségét az üzembehelyezéskor nem aktiválható beruházási költségként kell elszámolni.

24/A. §[17]

Ezt a rendeletet - a 8. § kivételével -kizárólag árvíz vagy belvíz által okozott rendkívüli kárnál és a Kormány külön intézkedése esetén lehet alkalmazni.

V.

Hatálybalépés

25. §[18]

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Dr. Soós Gábor s. k.,

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese

Melléklet a 17/1970. (VI. 26.) PM-MÉM együttes rendelethez

Egyszeri adatszolgáltatás a kármegállapításról

Ezer forintban