26/1968. (VIII. 2.) MÉM rendelet
a folyók hullámterének használatáról
Az árvíz és a jég szabad levonulásának elősegítése, valamint a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozása érdekében a hullámterek használatával kapcsolatos kérdéseket az 1006/1962. (III.10.) Korm. határozat 6. pontjában foglalt felhatalmazás, valamint a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 24. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján - az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom.
1. §
Hullámtér a folyó partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti terület, amely az árvizek kártétel nélküli levonulásának biztosítására szolgál.
2. §
(1) A hullámtér - a terület hasznosítása szempontjából - három részre tagozódik:
a) A folyóparti sávra [32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdés] és az ahhoz csatlakozó szabadon tartandó sávra (a továbbiakban: szabadon tartandó sáv);
b) az árvízvédelmi töltés mentén húzódó és a töltés hullámverés elleni védelmére, valamint árvízvédelmi rőzse termelésére szolgáló - az illetékes vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság) által kijelölt - véderdő sávra, valamint
c) a szabadon tartandó sáv és a véderdősáv közötti középső sávra.
(2) A hullámteret csak az árvízvédelmi érdekeknek megfelelő, e rendeletben szabályozott módon szabad hasznosítani.
3. §
(1) a) A szabadon tartandó sávban
- tilos új erdőt, szőlőt, vagy gyümölcsöst telepíteni;
- művelési ág változást csak rét és legelő, továbbá - káros feliszapolódást nem okozó művelési korlátozásokkal - szántó művelési ágra szabad engedélyezni;
- tilos sűrű térállású, magas növésű, zárt állományt alkotó növényeket (pl. kender, szemes- és silókukorica, csalamádé, napraforgó, csicsóka, cirok stb.), valamint évelő növényeket termeszteni.
b) A szabadon tartandó sávból a meglevő erdőket, az egyes fákat és bokrokat, valamint a szőlőket és gyümölcsösöket legkésőbb 1975-ig ki kell termelni.
(2) a) A középső sávban szántóföldi művelésben tartott területeken fokozatosan tavaszi kalászosok és egynyári kapásnövények termesztésére kell áttérni.
b) A középső sávban erdőt kell telepíteni azokra a területekre,
- amelyek a gyakori vízelöntések miatt vagy egyéb okból mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak vagy arra gazdaságosan alkalmassá nem tehetők;
- amelyeken mezőgazdasági termelés biztonságosan és gazdaságosan nem folytatható.
c) A középső sávban erdőtelepítésre kijelölt területekre csak egyszintű szálerdőt szabad telepíteni.
(3) A véderdősávban erdők telepítésére külön rendelkezések az irányadók.
4. §
(1) A szabadon tartandó sáv kijelölése; művelési ágának megváltoztatása, használatának korlátozása a hullámtéri területek tulajdoni (kezelési, használati) viszonyait nem érinti és a használati korlátozásokért kártalanítás nem jár.
(2) A fák kitermelése után a szabadon tartandó sávban az állami erdőgazdaságok kezelésében levő, mezőgazdasági termelésre nem alkalmas földeket a vízügyi igazgatóság kezelésébe kell adni és művelés alól kivett területté kell nyilvánítani. A mezőgazdasági termelésre alkalmas, erdőgazdasági üzemi célra nem szükséges ilyen területek más szerv kezelésébe (használatába) adásáról és további mezőgazdasági megműveléséről - az erdőgazdaság kérelme alapján - az állami tartalékföldek hasznosítására vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
(3) A szabadon tartandó sávból kitermelésre kerülő fával - a jogszabályok keretei között - a terület tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban: földhasználó) rendelkezik.
5. §
A 3. §-ban meghatározott hasznosítási előírások megvalósítása érdekében a hullámtéri területek felülvizsgálatát és további hasznosításának szabályozását az alábbi sorrendben kell végrehajtani:
- a szabadon tartandó sáv kijelölése;
- a szabadon tartandó sávban levő erdők, szőlők és gyümölcsösök kitermelési határidejének megállapítása;
- a hullámtéri földek további hasznosításának szabályozása, a fakitermelés végrehajtása;
- a hullámtér terep- és vízrendezése.
6. §
(1) A szabadon tartandó sávot a vízügyi igazgatóság a helyi árvízvédelmi érdekeknek és a vízügyi-műszaki előírásoknak megfelelően állandó jelekkel kitűzi és erről 1968. augusztus 31-ig a községi, városi (a továbbiakban: községi) tanács végrehajtó bizottságát és a járási földhivatalt - a földhivatali nyilvántartási térkép másolatán készített, területi adatokat is tartalmazó - helyszínrajz megküldésével értesíti.
(2) Ha a kitűzött szabadon tartandó sávban erdő is van, a kitűzésről - a helyszínrajz megküldésével együtt - a területileg illetékes állami erdőrendezőséget, szőlő, gyümölcsös esetén pedig a járási (járási jogú városi, fővárosi, megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási tanács végrehajtó bizottsága) mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát is értesíteni kell.
(3) A szabadon tartandó sáv kitűzéséről történt értesítés után a hullámtér használatára vonatkozó művelési korlátozásokat a községi tanács végrehajtó bizottsága a helyben szokásos módon közhírré teszi.
(4) A szabadon tartandó sáv vízügyi érdekeknek megfelelő használatát a vízügyi igazgatóság ellenőrzi.
7. §
(1) Az erdők, szőlők és gyümölcsösök tervszerű kitermelése érdekében a szabadon tartandó sáv területét legkésőbb 1968. október hó 31-ig a helyszínen felül kell vizsgálni.
(2) A felülvizsgálatot a vízügyi igazgatóság vezetőjének a területileg illetékes állami erdőrendezőség, valamint a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) vezetőjével egyetértésben tett javaslatára a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke rendeli el.
(3) A felülvizsgálatban a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, a vízügyi igazgatóságnak, a területileg illetékes állami erdőrendezőségnek, az érdekelt állami erdőgazdaságnak, termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak kiküldöttje - szőlő, gyümölcsös terület esetén pedig ezeken kívül a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály megbízottja - vesz részt.
8. §
(1) A szabadon tartandó sáv területének felülvizsgálata során jegyzőkönyvbe kell foglalni
a) a kitermelendő erdőknek, szőlőknek és gyümölcsösöknek az állami földnyilvántartás szerinti adatait (a község nevét, a földrészlet helyrajzi számát, területét, művelési ágát, kataszteri tisztajövedelmét), ha a kitermelendő erdőre üzemterv készült, az erdőtag és az erdőrészlet megjelölését is;
b) a földhasználó megnevezését;
c) a faállomány kitermelésének határidejét,
d) a területeknek az erdők, szőlők és gyümölcsösök kitermelése utáni javasolt művelési ágát;
e) az esetleges egyéb megállapításokat.
(2) Ha a földrészletek természetbeni állapota eltér az állami földnyilvántartás adataitól, a jegyzőkönyvben a tényleges állapotot is fel kell tüntetni és a továbbiakban a tényleges művelési ágat kell figyelembe venni.
(3) A felülvizsgálat során az erdők, szőlők és gyümölcsösök kitermelésére olyan határidőt kell javasolni, hogy a kitermelés legkésőbb 1974. december hó 31. napjáig befejeződjék.
(4) Az erdők kitermelésének határidejére vonatkozó javaslatot az árvízvédelmi érdekek által indokolt sürgősség és az erdőgazdálkodási érdekek (az erdők minősége, vágásérettség vagy azt megközelítő állapot stb.) összehangolásával, az erdőgazdálkodásra irányadó szabályok figyelembe vételével kell megtenni. Olyan erdő esetében, amelyre üzemterv készült, az üzemtervből, üzemterv hiányában pedig a felülvizsgálati eljárás során a helyszínen kell a vágásérettség korát meghatározni.
(5) A szőlők és gyümölcsösök kitermelésére olyan határidőt kell javasolni, hogy a kitermelés a szőlő és gyümölcsös állapotára és termőképességére figyelemmel a lehető legkisebb kárral járjon.
9. §
(1) A felülvizsgálat során készített jegyzőkönyvek alapján a vízügyi igazgatóság járási és megyei összesítőket készít. A járási összesítőt a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, a megyei összesítőt pedig a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) részére kell megküldeni.
(2) A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a megyei összesítő szőlő, gyümölcsös területeket érintő megállapításait megvizsgálja, szükség esetén helyesbíti és intézkedik a művelési ág változásának engedélyezése iránt. Ezzel egyidejűleg a megyei összesítő erdőterületekre vonatkozó adatait a kitermelésre kerülő erdők művelési ágának megváltoztatásához való hozzájárulás végett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalához (a továbbiakban: Erdészeti Hivatal) terjeszti fel.
(3) Az Erdészeti Hivatal hozzájárulása alapján az erdőterületek művelési ága megváltoztatásának engedélyezéséről a járási földhivatal határoz.
10. §
(1) A művelési ág változások engedélyezése után a vízügyi igazgatóság - mint első fokú vízügyi hatóság - meghatározza a szabadon tartandó sávban levő erdők, szőlők, és gyümölcsösök kitermelésének határidejét és felhívja a földhasználót az erdő, szőlő, illetőleg gyümölcsös kitermelésére. Egyidejűleg meghatározza azt is, hogy e területek a jövőben milyen művelési ágban hasznosíthatók.
(2) Az erdő kitermelésére kötelezett földhasználók - az illetékes állami erdőrendezőség közreműködésével - a vízügyi igazgatóság által meghatározott kitermelési évet megelőző év június 30-ig részletes (éves) fakitermelési tervet kötelesek készíteni.
11. §
(1) A hullámtér középső sávjában levő földek további hasznosításának szabályozása érdekében szükséges helyszíni eljárást (a továbbiakban: helyszíni eljárás) a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke - a megyei földhivatal vezetőjének a vízügyi igazgatóság vezetője javaslatára tett előterjesztése alapján - rendeli el. A helyszíni eljárást folyamatosan - a fakitermelésre megállapított határidők figyelembevételével - kell végrehajtani, de legkésőbb 1974. december 31-ig be kell fejezni.
(2) A helyszíni eljárást községenként a járási földhivatal szervezi meg. Az eljárásban részt vesznek: a járási földhivatal vezetője által kijelölt földügyi előadó, a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, a vízügyi Igazgatóságnak, a területileg illetékes állami erdőrendezőségnek kiküldöttje, a mezőgazdasági termelést érintő kérdések esetén a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály által megbízott mezőgazdász, továbbá az eljárással érintett területeket kezelő (használó) szervek megbízottjai (a továbbiakban: Bizottság).
12. §
A helyszíni eljárás során a Bizottság megvizsgálja; hogy
a) a hullámtér középső sávjában mely területeken lehet erdőt telepíteni, illetőleg mely területek használóit lehet közérdekből erdőtelepítésre kötelezni [33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet 72. § c) pont];
b) a községben a hullámtéren kívül van-e erdőtelepítésre korábban már kijelölt és betelepíthető terület.
13. §
A helyszíni eljárás során a Bizottság jegyzőkönyvbe foglalja
a) a középső sávban levő azoknak a területeknek az adatait, amelyeken erdő telepíthető;
b) azoknak a földrészleteknek a megjelölését, amelyeken az erdőtelepítés közérdekből elrendelhető;
c) a hullámtéren kívüli, erdőtelepítésre kijelölt és betelepíthető területek adatait.
14. §
(1) A Bizottság által felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján az erdőrendezőség - az éves pénzügyi fedezet figyelembe vételével - előterjesztést tesz a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz a közérdekű erdőtelepítés elrendelésére.
(2) Az erdőrendezőség előterjesztése alapján a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály elrendeli a közérdekű erdőtelepítést és határidő kitűzése mellett kötelezi a kijelölt föld használóját az erdőtelepítési munkák végrehajtására.
(3) Az a földhasználó, aki a szabadon tartandó sávból kitermelt erdőterületével azonos vagy kisebb nagyságú területet telepít be erdővel, a telepítést erdőfelújításként köteles végrehajtani.
15. §
(1) A szabadon tartandó sávban levő fák kitermelése folytán keletkezett károkért a földhasználót - a (2) bekezdésben szabályozott kivételekkel - kártalanítás illeti meg a következők szerint:
a) nem vágásérett erdők kitermelése esetén kiesett fatömeg növekedés után m3-ként 130 Ft-ot kell megtéríteni:
b) ha a kitermelés költsége meghaladja a kitermelt fa értékét, az értékkülönbözetet meg kell téríteni;
c) a szőlő, a gyümölcsfa (gyümölcsbokor), valamint az évelő takarmányvetések értékét a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VIII. 24.) PM-IM rendelet szerint kell megállapítani.
(2) Nem jár kártalanítás a parti sávból kitermelésre kerülő, 1965. július hó 1. napja után engedély nélkül végzett telepítésért.
(3) A kártalanítás mértékét a vízügyi igazgatóság ajánlata alapján a vízügyi igazgatóság és a földhasználó egyezsége határozza meg; a kitermelési költség és a kitermelt fa értéke közti különbözet [(1) bek. b) pont] megállapításánál a vonatkozó bizonylatokat kell alapul venni. A felajánlott kártalanítást meghaladó pénzkövetelést a földhasználó a kisajátítási kártalanításokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt 30 napon belül keresettel érvényesítheti.
(4) A vízügyi igazgatóság az egyezségben meghatározott kártalanítási összeget az egyezség létrejöttétől, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeget az egyezség meghiúsulásától számított 30 napon belül köteles kifizetni.
16. §
(1) A hullámtér vízrendezését a vízügyi igazgatóság térítés nélkül végzi.
(2) Ha a földhasználó a vízügyi igazgatóság által kitermelt gyökértuskóra igényt tart, a kitermeléshez szükséges gépi munkadíjat meg kell térítenie. A gyökértuskó eltávolítását a földhasználó maga is elvégezheti.
17. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter