2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM együttes rendelet
a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény végrehajtásáról
A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (a továbbiakban: Vt.) végrehajtására, a 47. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben, a következőket rendeljük:
1. § (1) Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege, ha kizárólag az áru nevéből vagy egyszerű ábrázolásából áll.
(2) A kizárólag számokból, kiejthető szót nem képező betűkből vagy egyszerű mértani ábrából álló megjelölés oltalomképességének megítélésénél figyelembe kell venni a megjelölés korábbi ismertetését az országban.
2. § (1) Megtévesztésre alkalmas a megjelölés különösen akkor, ha az áru tulajdonsága, minősége, rendeltetése, származása tekintetében félrevezetheti a vásárlókat, vagy ha másnak közismert cégnevével azonos, illetőleg azzal összetéveszthető.
(2) A Vt. 3. § (3) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az áruk akkor hasonlók, ha közös rendeltetésük vagy egyéb műszaki, gazdasági vagy értékesítési jellemzőik alapján a vásárlók arra következtethetnek, hogy előállítójuk vagy forgalomba hozójuk ugyanaz a vállalat.
3. § A védjegyoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
4. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal tanácsban jár el:
a) a törlési eljárásban,
b) a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló eljárásban,
c) a nemleges megállapítási eljárásban.
(2) A tanács elnökből és két tagból áll, akiket a Magyar Szabadalmi Hivatal dolgozói közül az elnök jelöl ki. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre.
(4) Érdemi határozatnak minősülnek a Vt. 37. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok.
(5) Védjegyügyekben a tanúk és szakértők díjazásának mértéke tekintetében a bírósági tanúkra és szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Külföldön kiállított okiratoknak - eltérő nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hiányában - csak akkor van teljes bizonyító erejük, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette.
5. § A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
6. § (1) A védjegyekre vonatkozó jogokkal és tényekkel kapcsolatos lajstrombejegyzést írásban kell kérni a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. A kérelemhez az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot csatolni kell.
(2) Nem rendelhető el bejegyzés olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabály által megkívánt hatósági jóváhagyás hiányzik. Nem rendelhető el bejegyzés akkor sem, ha az okirat tartalmából kitűnően az okiratban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen.
(3) Ha a védjegyet csak az árujegyzék egy része tekintetében ruházták át (részleges átruházás), a Magyar Szabadalmi Hivatal az átruházást a lajstromba az érintett védjegynél bejegyzi, annak árujegyzékéből az átruházott árukat törli, a jogutód javára pedig a védjegyet az átruházott áruk tekintetében lajstromozza. A jogutód javára szóló lajstromozás oltalmi ideje az átruházóéval egyidőben jár le és mindkét védjegy oltalma egymástól függetlenül megújítható.
(4) Az átruházott védjegy tekintetében harmadik személy javára fennálló bejegyzéseket az átruházott védjegy lajstromába is be kell jegyezni.
7. § (1) A védjegylajstromban fel kell tüntetni:
a) a védjegy lajstromszámát és ügyszámát,
b) a védjegyet; színes-, térbeli-, hang- vagy fényvédjegy esetében e körülményt be kell jegyezni,
c) a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét és tevékenységi körét,
d) az árujegyzéket, a nemzetközi osztályok feltüntetésével és az ennek megfelelő csoportosításban,
e) a képviselő nevét és lakhelyét,
f) a bejelentés napját,
g) a védjegy elsőbbségét,
h) a védjegy lajstromozását (megújítását) elrendelő határozat keltét,
i) a fizetett illeték összegét,
j) a védjegyoltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét és időpontját,
k) a jogosult írásbeli kérelmére közokirat vagy megfelelő bizonyító erejű magánokirat alapján a védjeggyel kapcsolatos bármely tényt vagy körülményt (pl. a védjegyátruházást, a használati jog engedélyezését), amelynek a védjegyoltalom szempontjából jelentősége van.
(2) A védjegylajstromot bárki megtekintheti; az abban foglalt adatokról díj ellenében másolatot kérhet.
8. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell:
a) a lajstromozott védjegy lajstromszámát és ügyszámát, a védjegyet, a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét és tevékenységi körét, az árujegyzéket a nemzetközi osztályok feltüntetésével és ennek megfelelő csoportosításban, a képviselő nevét és lakhelyét, a bejelentés napját, a védjegy elsőbbségét, a védjegy lajstromozását elrendelő határozat keltét,
b) a védjegyoltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét, időpontját és a védjegy lajstromszámát,
c) a lajstromba történt egyéb bejegyzést és a védjegy lajstromszámát.
9. § (1) Védjegyügyekben a fél részére legalább harminc napos határidőt kell adni, amelyet - a lejárat előtt előterjesztett kérelemre - meg lehet hosszabbítani; három hónapot meghaladó és háromnál többszöri határidő hosszabbítás azonban csak különösen indokolt esetben adható.
(2) Védjegyügyekben a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a szabályszerűen megidézett felek távolléte nem gátolja. Ha a tényállás tisztázásához a távollevő fél meghallgatása is szükséges, a tárgyalást el kell halasztani.
(3) Az igazolás ki van zárva az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére, illetőleg az elsőbbségi irat pótlására [Vt. 27. § (3) bekezdés], valamint a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem előterjesztésére (15. §) megszabott határidő elmulasztása esetén.
(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetőleg teljes vagy részben történő hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
10. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a szükséghez képest a magyar nyelvű fordítás hitelesítését kérheti.
11. § (1) A kiállítási elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a védjegy kiállításának első napjától számított hat hónapon belül a védjegybejelentéssel egyidejűleg előterjeszti.
(2) A bejelentési kérelemhez csatolni kell a kiállítás igazgatóságának bizonylatát a kiállítás tényéről és napjáról, továbbá a kiállított védjegyről. A kiállítási bizonylatot és az azonossági igazolást csak a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet megadni, amíg a védjegy a kiállítás területén van.
12. § A védjegybejelentést csak olyan körülmény alapján lehet elutasítani, amelyre vonatkozóan a bejelentőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre felhívták.
13. § (1) A védjegy lajstromozását elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:
a) az ügyszámot és a lajstromszámot,
b) a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét,
c) a bejelentés napját,
d) az elsőbbségi adatokat,
e) a lajstromozást elrendelő határozat keltét,
f) az aláírást és a Magyar Szabadalmi Hivatal pecsétjét.
(2) A határozathoz csatolni kell a védjegylajstromnak a védjegyre vonatkozó valamennyi adatát tartalmazó kivonatát.
14. § A védjegyokiratot a védjegyjogosultnak a lajstromozást elrendelő határozattal együtt kell kiadni. Az okiratnak tartalmaznia kell:
a) a védjegy lajstromszámát és az ügyszámot,
b) a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét,
c) a bejelentés napját,
d) az elsőbbségi adatokat,
e) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének vagy helyettesének aláírását,
f) a Magyar Szabadalmi Hivatal pecsétjét.
15. § A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.
16. § (1) Amennyiben a törlési, illetőleg a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló kérelem a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelem előterjesztőjét hiánypótlásra kell felhívni. Ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani, de az eljárást hivatalból folytatni lehet.
(2) Ugyanazon védjegy ellen irányuló több törlési, illetőleg használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítása iránti kérelmet együtt kell tárgyalni.
(3) A kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazon védjegy ellen bárki újabb törlési, illetőleg használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítása iránti eljárást indítson.
17. § (1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet és mellékleteit - ideértve a megjelölt védjegy lajstromadatainak másolatát is - két példányban kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy védjegy tekintetében lehet előterjeszteni.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a védjegyjogosult részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a nemleges megállapítás kérdésében.
18. § Ez a rendelet 1970. július 1-jén lép hatályba. A folyamatban levő ügyekben és a lajstromozott védjegyek tekintetében 1970. július 1. napjától már a Vt. és e rendelet szabályait kell alkalmazni. A Vt. hatálybalépését követő első megújítási kérelemre a védjegybejelentés alakiságaira megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni.