1970. évi II. törvény

a népgazdaság negyedik ötéves tervéről

Dolgozó népünk munkájával eredményesen valósítjuk meg a népgazdaság fejlesztésének harmadik ötéves tervét. Számos területen jelentősen túlteljesítjük a tervben foglalt célokat. Az előirányzatot meghaladó mértékben növekszik a lakosság életszínvonala. A tervidőszak folyamán bevezetett gazdaságirányítási reform sikeresen hozzájárult a harmadik ötéves terv teljesítéséhez. Eredményesen halad e reform széles körű kibontakoztatása.

Eddigi eredményeinkre, dolgozó népünk munka-és alkotókészségére támaszkodva és figyelembe véve a szocialista társadalom teljes felépítésének soron levő feladatait, valamint a népgazdaság lehetőségeit, az Országgyűlés törvénybe iktatja a magyar népgazdaság fejlesztésének negyedik ötéves tervét az 1971-től 1975-ig terjedő időszakra.

ELSŐ RÉSZ

A törvény hatálya

1. § (1) A magyar népgazdaság fejlesztésének irányát, valamint a fejlesztés fő feladatait és a megvalósításukat szolgáló legfontosabb eszközöket az 1971. január 1-től 1975. december 31-ig terjedő időszakra ez a törvény határozza meg.

(2) A Kormány köteles a népgazdaságot úgy irányítani, hogy e törvényben meghatározott célok megvalósuljanak.

I. FEJEZET

A TERV FŐ CÉLKITŰZÉSEI

Általános gazdaságpolitikai célok

2. § (1) A negyedik ötéves tervidőszakban a gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, amelyet különösen a munka termelékenységének emelkedésével, a fajlagos anyagráfordítások csökkentésével, az álló-, valamint a forgóeszközállomány kihasználásának javításával, a fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználásával, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsításával, a korszerű termékek és termelési eljárások bevezetésével, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozásával, a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével, a tudományos eredmények hatékony felhasználásával kell megvalósítani.

(2) A népgazdaság olyan dinamikus fejlődését kell elérni, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. A növekedés üteme teremtsen kedvező feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásához, biztosítsa a népgazdaság, arányos fejlődését.

(3) A népgazdaság tartós belső és külső egyensúlya érdekében a gazdálkodó szervezetek és a lakosság vásárlóereje a termelés emelkedésével összhangban növekedjék. El kell érni, hogy az állami költségvetés bevétele a hatékonyabb gazdálkodás megvalósításával növekedjék, a kiadások terén pedig ésszerű takarékosság érvényesüljön, egyben gondoskodni kell az indokolt társadalmi szükségletek jobb kielégítéséről. A kereslet tervszerű szabályozása mellett, a termelőket ösztönözni kell a fogyasztói, a termelői és a beruházási javak termelésének a kereslettel összhangban álló szerkezetben történő bővítésére.

(4) Tovább kell szélesíteni nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. Elő kell segíteni a szocialista nemzetközi gazdasági integráció fokozatos kibontakozását. Bővíteni kell gazdasági kapcsolatainkat mindazokkal az országokkal, amelyek erre a kölcsönös előnyök alapján készek.

(5) Tovább kell erősíteni szocialista hazánk védelmi képességét, népünk békés építő munkájának biztonságát, a népgazdaság fejlődése által nyújtott lehetőségek alapján, figyelembe véve a nemzetközi helyzet követelményeit és alakulását.

Nemzeti jövedelem

3. § (1) A tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban 5,5-6%-kal növekedjék. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében a növekedés folyamatosságára, megközelítően egyenletes ütemére kell törekedni.

(2) A fejlődés üteme az általános gazdaságpolitikai követelmények és feltételek tervezettnél kedvezőbb megvalósulása esetén az (1) bekezdésben foglalt előirányzatnál magasabb is lehet.

(3) A nemzeti jövedelem növekedésével azonos ütemben emelkedhet annak belföldi felhasználása. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásában a fogyasztás és a felhalmozás aránya - az 1970. vihez hasonlóan - 75-77, illetve 25-23% között legyen. Az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a felhalmozás kisebb hányada szolgálja a készletállomány növekedését, nagyobb részét kell az állóeszközök növelésére fordítani,

A termelés fejlesztésének irányai

4. § (1) A termelés a nemzeti jövedelem felhasználási arányainak megfelelő belföldi szükségletek, valamint a külkereskedelmi áruforgalom együttes hatása alapján növekedjék. Ezzel összhangban az ipari termelés 32-34 %-kal, az építés-szerelés 41-43%-kal, a mezőgazdasági termelés - az előző öt évhez viszonyítva - 15-16%-kal emelkedjék.

(2) A termelés mennyiségi növekedése - az iparban, az építőiparban és az élelmiszergazdaságban - járjon együtt a termelés szerkezetének korszerűsítésével. Ennek fő irányai:

- a műszaki haladás követelményeinek érvényre juttatása, a termelési technológia fejlesztése, a termékek korszerűsítése, minőségének javítása és választékának bővítése,

- az energiafelhasználás szerkezetének korszerűsítése, a korszerűbb anyagok és féltermékek termelésének és felhasználásának biztosítása,

- a hazai nyersanyagok kutatásának és hasznosításának magasabb foka,

- a termelés igazodása a fogyasztás és felhalmozás szerkezetének változásához,

- a gazdaságos kivitel gyors ütemű növelése és a gazdaságtalan termelés behozatallal való kiszorítása.

5. § (1) Tovább kell fejleszteni az azonos, vagy különböző ágazatokhoz tartozó, egymással termelési és kereskedelmi kapcsolatban álló vállalatok és szövetkezetek közötti szerződéses együttműködést és tartós kapcsolatokat.

(2) Különösen szoros együttműködés valósuljon. meg az energiahordozókat, a bonyolult gépeket és berendezéseket, a korszerű anyagokat és féltermékeket előállító vállalatok, valamint e termékek legnagyobb felhasználói között, az építőanyagokat termelő és az építőipari vállalatok között, az élelmiszergazdasághoz tartozó (mezőgazdasági-élelmiszeripari) vállalatok és szövetkezetek között, a fogyasztási cikkeket termelő és forgalmazó vállalatok között.

(3) A vállalatok és szövetkezetek közötti tartós kapcsolatokon alapuló együttműködés terjedjen ki

- a műszaki fejlődés irányának és a termékválaszték fejlesztésének összehangolására,

- tartós kooperációs kapcsolatok kiépítésére,

- a termelési, valamint a bel- és külkereskedelmi tevékenységnek az áruforgalom ésszerűsítését elősegítő további összekapcsolására,

- vállalati társulások létrehozására, fejlesztés feladatok együttes megvalósítására.

(4) Az egyes gazdasági ágazatok és tevékenységek fejlesztésénél nagy figyelmet kell fordítani a kapcsolódó tevékenységek arányos fejlesztésére, valamint a más ágazatok által támasztott követelmények kielégítésére.

Életszínvonal

6. § (1) A munkaerő társadalmilag kielégítő foglalkoztatási színvonalát - a hatékonysági követelmények fokozott érvényesítése mellett - továbbra is fenn kell tartani.

(2) A lakosság életkörülményeinek további javítása céljából:

- a reálbérek növekedése - a hatékonyabb termelésre való ösztönzés érdekében - az eddiginél nagyobb szerepet kapjon, a szociális juttatások további emelése mellett,

- a lakásépítés, ezen belül különösen az állami lakásépítés erőteljesen fokozódjék,

- a fogyasztási cikkek kereslete és kínálata közötti egyensúly javuljon, különös figyelmet fordítva azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyekből a lakosság széles rétegeinek szükségletei gyors ütemben növekednek,

- a központi szabályozás keretében folytatódjék az áttérés a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők.

Beruházás

7. § (1) A szocialista szektorban - a népgazdaság egyensúlyának és az anyagi-műszaki megalapozottságnak a követelményét figyelembe véve - mintegy 480-500 milliárd Ft fordítható beruházási célra.

(2) A termelő ágazatok beruházásai 23-25%-kal, a nem termelő ágazatok beruházásai pedig - az átlagot meghaladó mértékben - 59-61%-kal növekedjenek.

(3) A tervidőszak folyamán meg kell teremteni a beruházási javak és szolgáltatások termelésének, valamint az ezek iránt jelentkező fizetőképes keresletnek az egyensúlyát.

A tudományos kutatás és fejlesztés

8. § (1) A tudományos-technikai forradalom követelményeinek megfelelően a társadalmi-gazdasági fejlődés gyors ütemének megalapozása, a népgazdaság szerkezetének korszerűsítése érdekében a tudományos kutatás az ország adottságait figyelembe véve, az eddiginél nagyobb mértékben fejlődjék és váljon hatékonyabbá.

(2) A kutatási-fejlesztési tevékenységet szolgáló erőforrások aránya a nemzeti jövedelemben 1971-75-ben haladja meg az 1966-70. évit. A kutatási-fejlesztési célokra rendelkezésre álló forrásokat koncentráltan kell felhasználni; azok jelentős része a társadalmi-gazdasági célkitűzéseket legjobban szolgáló kutatásokat és műszaki fejlesztési feladatokat szolgálja. A kutatási-fejlesztési tevékenység irányítása és szervezése hatékonyabb legyen.

(3) A kutatási-fejlesztési bázis korszerű eszközökkel való ellátását a ráfordítások növekvő hányada szolgálja. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeit az irányítási rendszer alapelveinek és módszereinek teljes körű érvényesítésével az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban kell a termelésben és a társadalmi élet más területein hasznosítani.

(4) A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés a szocialista országokkal - különösen a Szovjetunióval - fokozódjék erőteljesen; a kölcsönösen előnyös együttműködést más országokkal is fejleszteni kell. Ennek keretében a népgazdaságunk számára hasznos kutatási és műszaki fejlesztési eredmények és tapasztalatok átvétele bővüljön.

II. FEJEZET

IPAR ÉS ÉPÍTŐIPAR

Az ipar fő feladatai

9. § (1) Az ipari termelés hatékonyságának emelése érdekében folytatódjék a korszerű termelési és gyártmánystruktúra kialakítása. Javítani kell a hagyományos gyártmányfajták minőségét. Az elavult termékek termelésének fokozatos megszüntetésével a korszerűbb, a szükségleteknek jobban megfelelő termékek gyártását kell növelni.

(2) Az ipari termelés fejlesztése segítse elő a lakossági szükségletek jobb kielégítését, valamint az egyéb ágazatok tervezett fejlesztésének megalapozását; egyúttal növekedjék az ipari termékek nemzetközi versenyképessége.

(3) E célokat a hazai és a nemzetközi kutatási, fejlesztési tevékenység javításával és eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazásával, a gyártmányok minőségének, korszerűségének javításával, a munka termelékenységének növelésével, a korszerű szervezési, vezetési módszerek alkalmazásával, a hazai és a nemzetközi munkamegosztás, kooperáció és specializáció szélesítésével kell elérni.

(4) A magasabb színvonalú technikai kultúra megteremtése érdekében fokozni kell:

- a hatékonyabb energiahordozók felhasználásának elterjesztését,

- a jó minőségű alapanyagok, előgyártmányok termelését,

- a magas színvonalú részegységek és félkésztermékek gyártásának általánossá tételét,

- a termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, az anyagmozgatás korszerűsítését,

- az elavult állóeszközök selejtezését.

10. § (1) Az ipar termelésének ágazatonként eltérő, összességében átlagosan kb. évi 6%-os növekedése mellett az iparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását mintegy évi 7%-kal kell növelni. Az ipari termelés növekedésének 75-80%-át a munkatermelékenység emelkedésével kell elérni.

(2) Az ipar fejlesztését 196-197 milliárd Ft beruházás szolgálja.

(3) Az ipari beruházásoknál központi állami eszközökkel elsősorban a népgazdaság műszaki fejlődése és korszerű struktúrája szempontjából alapvető és a távlati iparfejlesztést is szolgáló célokat kell megalapozni, mégpedig elsősorban

- a szénhidrogének, különösen a földgáz termelését és felhasználását,

- az alumínium-bázis gazdaságos hasznosítását,

- a korszerű közúti járművek és szállítóeszközök gyártásának fejlesztését,

- a kőolajtermékek vegyipari feldolgozásának fejlesztését,

- a korszerű építési móddal készült épületek, szerkezetek gyors elterjesztését,

- a számítástechnika jelentős mértékű alkalmazását.

(4) Az ipari fejlesztés anyagi megalapozásánál fontos szerepet kell adni a vállalati saját alapok ésszerű, hatékony felhasználásának, a bankhiteleknek, a vállalatok közötti együttműködés kiszélesítésének. A vállalati beruházási tevékenységet arra kell ösztönözni, hogy az állóalapok rekonstrukcióját és korszerűsítését helyezze előtérbe.

Energiatermelés és ellátás

11. § (1) Az energiafelhasználás szerkezetének korszerűsítését, a szénhidrogénekre való áttérést tovább kell folytatni. Ennek eredményeként a belföldi energiafelhasználásban a szénhidrogének aránya 1975-ben érje el az 53-55%-ot.

(2) A földgázfelhasználás központi fejlesztési programja keretében 1975-ben mintegy 6,5 milliárd m3 földgáz felhasználása váljék lehetővé. Ennek nagyobb része hazai termelésből álljon rendelkezésre. Meg kell építeni az összekötő földgázvezetéket a Szovjetunióból származó földgáz szállítására. A tervidőszak végéig a lakások mintegy 65%-a legyen vezetékes vagy palackos gázzal ellátva.

(3) A hazai kőolajtermelés növelése mellett fokozni kell a kőolajbehozatalt. Meg kell építeni a Barátság-kőolajvezeték második vonalát.

(4) A rendelkezésre álló erőforrásoknak a gazdaságosan termelő bányákra történő összpontosításával, műszaki, -fejlesztési intézkedésekkel, valamint a gazdaságtalanul termelő bányák további leállításával javítani kell a szénbányászat termelésének gazdaságosságát.

(5) A villamosenergia szükséglet kielégítésére 1400-1500 MW-tal kell növelni az erőművek teljesítőképességét a Gagarin Hőerőműben és a Dunamenti Hőerőműben. Meg kell kezdeni egy új szénhidrogén bázisú hőerőmű építését és tovább kell bővíteni a Dunamenti Hőerőművet. Növelni kell a villamosenergia rendszer teljesítmény tartalékát. Az átviteli és az elosztóhálózatot a fogyasztói igények biztonságos ellátása mértékében kell bővíteni.

Vaskohászat

12. § (1) A nyersacél termelését 1975-re 3,6-3,8 millió tonnára, a hengereltacél termelését 2,5-2,6 millió tonnára kell növelni. A termelés növelését elsősorban a szűk kapacitások felszámolásával és a vertikális folyamatok összhangjának fokozásával kell elérni. A szükségletek jobb kielégítése érdekében az értékesebb termékek, elsősorban a nemesacélok, a lemezfélék, a betonacélok és a kohászati másodtermékek termelése emelkedjék.

(2) Fokozni kell a felhasználó ágazatok korszerű, öntött és kovácsolt előgyártmányokkal való ellátását.

Alumíniumipar

13. § (1) Az alumíniumipart - bauxit vagyonunkra, valamint a nemzetközi együttműködésre támaszkodva - úgy kell fejleszteni, hogy 1975-ben mintegy 3 millió tonna bauxitot, mintegy 780 ezer tonna timföldet és kb. 80 ezer tonna alumíniumtömböt termeljen.

(2) Az alumíniumiparban a félgyártmány termelés emelkedjék jelentősen; ezen belül a feldolgozottabb, értékesebb félgyártmányok termelését kell gyorsabban fejleszteni. Ezzel váljék lehetővé - mind választéki, mind mennyiségi szempontból - a növekvő hazai szükségletek kielégítése és a kivitel fokozása.

Gépipar

14. § (1) A gépipar fejlesztésének legfontosabb feladata a termelés szerkezetének olyan átalakítása, amely hosszabb távra is biztosítja a népgazdaság korszerű gépi berendezésekkel való ellátását, a termelés gazdaságosságának jelentős fokozását és a gyártmányok nemzetközi versenyképességét.

(2) A gépiparban erőteljesen kell fejleszteni azoknak a termékeknek az előállítását, amelyek az egész népgazdaság műszaki színvonalának korszerűsítésében és a lakosság ellátásában nagy jelentőségűek. Ezek;

- a közúti járművek, részegységek, alkatrészek,

- az ipar elektronikai fejlődését biztosító alkatrészek (félvezetők, integrált áramkörök, miniatürizált alkatrészek),

- elektronikus számítógépek és ezek kapcsolódó egységei (hatékony nemzetközi együttműködés keretében),

- automatizált eszközök, automatikai alkatrészek,

- építési célú szerelvények, szerkezeti elemek,

- korszerű háztartási gépek, fogyasztási cikkek és alkatrészek.

(3) A gazdaságosan értékesíthető és keresett termékek gyártása erőteljesen növekedjék, a gazdaságtalanul előállítható termékek termelése pedig abban a mértékben csökkenjen, ahogyan a szükségletek behozatalból kielégíthetők.

(4) A gépiparban a gyorsütemű és hatékony fejlődés feltételeként a technológiai korszerűsítésre és a hazai, valamint a nemzetközi kooperáció és specializáció fejlesztésére kell törekedni, különösen a részegységek és az alkatrészek területén.

Vegyipar

15. § (1) A vegyipar termelését a korszerű gazdasági struktúra kialakítása, a népgazdaság kemizálása, a vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények kielégítése érdekében az ipar átlagánál lényegesen gyorsabban kell fejleszteni.

(2) A fejlesztés fő irányai a következők legyenek:

- a kőolajtermékek és a földgáz vegyipari feldolgozásának fokozása, a műanyagok és szintetikus szálak gyártásának gyors fejlődése,

- a műanyagtermelés továbbfejlesztése gazdaságos üzemek létesítésével,

- a mezőgazdaság korszerű műtrágyával, növényvédőszerekkel, állatgyógyászati és takarmány-kiegészítő szerekkel való fokozottabb ellátása,

- a gyógyszeripar dinamikus fejlesztése és a termelés szerkezetének olyan korszerűsítése, amellyel kivitelünk minden viszonylatban jelentősen bővíthető.

(3) A vegyipar gyorsütemű fejlesztését több nagyberuházással (új műtrágyagyár, a petrolkémiát és a szintetikus szálgyártást szolgáló létesítmények) kell megalapozni. A fejlesztés széles körű nemzetközi együttműködés keretében valósuljon meg.

Építőanyagipar

16. § (1) Az építőanyagipart kiemelkedően gyors ütemben kell fejleszteni. Jelentősen javuljon és váljék kiegyensúlyozottá az építőipar és a lakosság építőanyag-ellátása; ennek alapvető forrása a hazai termelés legyen.

(2) A cement termelést 5 millió tonnára, a falazóanyagok termelését 36-38%-kal, a tetőfedőanyagok termelését 50-52%-kal, a síküveg termelését pedig több mint kétszeresére kell növelni. Be kell fejezni a Beremendi Cementgyár, az Orosházi Síküveggyár, valamint a Bátaszéki Cserépgyár építkezését és Hejőcsabán új cementgyárat kell építeni.

Könnyűipar

17. § (1) A textil- és ruházati ipar fejlesztése a fokozódó belföldi szükségletek kielégítését és a kivitel növelését tegye lehetővé. Az ipar széles körű rekonstrukciójával meg kell alapozni a belföldön keresett és a külföldi piacokon versenyképes, korszerű áruk gyártásának, divatos, jó minőségű, szintetikus alapanyagú, termelékeny technológiával előállítható termékek arányának jelentős növelését.

(2) A cellulóz- és papíripart elsősorban a hazai lombosfa bázison kell fejleszteni. A Dunaújvárosi Papírgyárat jelentősen bővíteni kell.

(3) A nyomdaipari termékek iránti igények kielégítését elsősorban a nyomdák gépi rekonstrukciójával kell elérni.

(4) Erőteljesen emelkedjék a farost- és faforgácslemez termelés. A bútoriparban a meglevő üzemek rekonstrukciója és bővítése mellett, új, korszerű üzemeket kell létesíteni.

Élelmiszeripar

18. § (1) Az élelmiszeripar fő feladata a lakosság ellátásának állandó javítása és a kivitel gazdaságos növelése érdekében a mezőgazdasági termékek gazdaságos és minőségileg magas szintű feldolgozása és tárolása. A termékösszetétel és a választék jobban alkalmazkodjék a szükségletekhez. A csomagolást és szállítást korszerűsíteni kell.

(2) Mindezt elő kell segíteni az élelmiszergazdaság belső kapcsolatainak, a mezőgazdaság, élelmiszeripar és élelmiszerforgalom vertikális kooperációjának ésszerű, a társadalmi munka termelékenységét növelő továbbfejlesztésével is.

(3) Jelentősen fejleszteni kell a hús és állati termékek termelését és feldolgozását, a hűtőtárolók és a hűtőipar kapacitását, a konzervipari termékek minőségét, választékát és gyártásának gazdaságosságát. Folytatódjék a cukorgyárak rekonstrukciója és számottevően emelkedjék a sörtermelés.

Az építőipar fő feladatai

19. § (1) Az építőipar teljesítőképességét - a termelőerők és a szervezeti formák sokoldalú fejlesztésével - olyan mértékben kell növelni, hogy a fizetőképes kereslet kielégítése fokozatosan lehetővé váljék. Az építési-szerelési tevékenység évi átlagban 7-8%-kal növekedjék.

(2) Az építőipar tevékenységét elsősorban a fokozódó iparosodás, a munkafolyamatok egyre nagyobb részének komplex gépesítése, gyors építési eljárások bevezetése, korszerű anyagok, fémszerkezetek - különösen könnyűszerkezetek - széles körű alkalmazása, a gyors kivitelezés érdekében történő koncentráltság, az építési folyamatok szerelő jellegének elterjedése jellemezze.

(3) Az építőiparnak meg kell oldania a növekvő lakásépítési, valamint az egyes területeken koncentráltan jelentkező nagyméretű ipari építési feladatokat.

(4) Az erőteljes gépesítés és műszaki fejlesztés révén az építőipari termelés növekedésének mintegy 70-75%-át a termelékenység emelkedésével kell elérni.

(5) Az építőipar fejlesztését mintegy 15 milliárd Ft beruházás szolgálja. Ennek főbb felhasználási irányai a következők:

- a közműépítési kapacitás méreteinek és technológiájának fejlesztése, amit több új vállalat alapításával is elő kell mozdítani,

- a debreceni, a szegedi és a budapesti 4. sz. házépítő kombinát felépítése, a nagyipari lakásépítési módszerek továbbfejlesztése,

- az építőipari gépállomány korszerűsítése és bővítése, különösen a fenntartási, a befejező és a közműépítési munkák, valamint az anyagmozgatás gépesítése,

- a könnyűszerkezetes építésmód széles körű elterjesztése, főként az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi építmények kivitelezésénél.

III. FEJEZET

MEZŐ-, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS

A mezőgazdaság fő feladatai

20. § (1) A mezőgazdaságban a fő feladat a lakosság élelmiszerszükségletének kielégítése és a kivitel gazdaságos növelése, az igények változó összetételének és a fokozódó minőségi követelményeknek megfelelően. Ezt a szocialista nagyüzemek további erősítésével, fejlesztésével, ésszerű szakosodásával, a belterjesség fokozásával, a háztáji termelésben levő lehetőségek teljes körű kihasználásával, hatékonyabb talajművelés, talajjavítás és talajvédelem alkalmazásával, a műtrágyaellátás fokozásával, a növényvédelem és az állategészségügy fejlesztésével, a komplex gépesítés kiterjesztésével, az öntözés növelésével, a termelő, a feldolgozó és a forgalmazó ágak közötti kooperáció erősítésével és bővítésével kell elérni.

(2) A termelés szerkezetének fejlesztésénél figyelemmel kell lenni

- a lakosság növekvő igényeire, amely egyre inkább a biológiailag értékesebb élelmiszerek, főleg hús és más állati termékek, friss, megfelelően kezelt zöldség és gyümölcs iránt növekszik,

- a kivitel gazdaságos növelésének lehetőségeire.

(3) A mezőgazdaság fejlesztését mintegy 61-62 milliárd Ft beruházás szolgálja. Az állattenyésztésben a férőhelyek számának növelésére és korszerűsítésére, a növénytermelésben elsősorban a tárolással kapcsolatos beruházásokra, mindegyik ágazatban a gépek és műszerek beszerzésére kell jelentős eszközöket fordítani.

(4) A mezőgazdasági nagyüzemekben korszerűsíteni és bővíteni kell a traktor- és munkagépállományt; meg kell valósítani - a gabonabetakarítás mellett - elsősorban a kukorica és a szálastakarmányok, valamint a cukorrépa és a burgonya gépi betakarítását.

Növénytermesztés

21. § (1) A növénytermesztést a megelőző öt év átlagához viszonyítva évi átlagban 2,6-2,8%-kal kell növelni. Ezt a mezőgazdasági művelés alatt álló terület további csökkenése mellett a területegységre eső hozamok növelése útján kell megoldani. Ennek egyik legfontosabb eszközeként a tervidőszak végére az 1 ha mezőgazdasági területre jutó műtrágya-felhasználás hatóanyagban számítva kb. 190 kg-ra növekedjék.

(2) Meg kell szilárdítani és tovább kell fejleszteni a gabonatermesztés területén elért eredményeket. A termelés fedezze az ország kenyér- és takarmánygabona szükségletét, megfelelő készletek tartását és rendszeres exportra is nyújtson lehetőséget. Ezt a termésátlagok - főleg a kukorica és a búza átlagterméseinek - növelésével, a gabonatárolás erőteljes fejlesztésével kell elérni.

(3) Nagyobb vetésterületen a műtrágyafelhasználás kiterjesztésével és a betakarítás korszerűsítésével jelentősen növelni kell a szálastakarmány termelést, a rétek és legelők hozamait, ezzel is hathatósan elősegítve az állattenyésztést, főként a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését.

(4) A kertészetben elsősorban a termésátlagok emelésével kell a belföldi szükségletek kielégítéséhez és a kivitel gazdaságos növeléséhez szükséges választékú és minőségű termékekről gondoskodni. A szőlő- és gyümölcs telepítések elsősorban az esedékes kivágások pótlását, illetve a szükségleteknek megfelelő fajta- és fajösszetétel kialakítását szolgálják.

Állattenyésztés

22. § (1) Az állattenyésztést a növénytermesztésnél gyorsabb, - a megelőző öt év átlagához viszonyítva évi átlagban 3-3,2%-os - ütemben kell fejleszteni. A vágóállattermelés élősúlyban az öt év alatt 24-26%-kal, a tejtermelés mintegy 20%-kal, a tojástermelés 22-24%-kal növekedjék. A nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése és korszerűsítése mellett fenn kell tartani, egyes ágazatokban pedig bővíteni kell a háztáji, egyéni, kisegítő gazdaságok állatállományát.

(2) Az állattenyésztésnek hosszú távon is legfontosabb feladata a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. Ennek alapjaként az ország tehénállományának öt év alatt legalább 10%-kal kell növekednie.

(3) A lakosság húsellátásának javítását, húsipari termékeink gyártásának növelését jórészt a vágósertés termelés legalább 30%-os növelése alapozza meg. A férőhelyek rekonstrukciójával és fejlesztésével javítani kell a tartási körülményeket; ez tegye lehetővé a korszerű fajták, valamint a megfelelő összetételű keveréktakarmányok adta lehetőségek jobb kihasználását, a takarmányfelhasználás hatékonyságának növelését.

(4) A juhtenyésztésben - a távlati értékesítési érdekekkel összhangban - előtérbe kell helyezni a húsirányú fajták tenyésztését és növelni a hústermelést.

(5) A lakosság körében a baromfihús iránt növekvő igények kielégítése, valamint a kiviteli lehetőségek kihasználása érdekében fokozni kell a baromfitenyésztés gazdaságosságát és versenyképességét.

Erdőgazdaság

23. § (1) Az erdőgazdaság fő feladata az élőfa-készlet fokozottabb ipari hasznosítása és a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése.

(2) Növelni kell az erdők közjóléti szerepét, a nagyobb települések melletti erdők egy részét fokozatosan alkalmassá kell tenni a kulturáltabb pihenésre.

(3) A távlati szükségletek kielégítése és az erdők sokrétű hasznosítása érdekében továbbra is növelni kell az ország erdőterületét. Az erdőtelepítési és fásítási munkáknál előtérbe kell helyezni a fenyő és a gyorsan növő lombos fajokat.

Vízgazdálkodás

24. § A vízgazdálkodásban különösen a közműves vízellátást és csatornázást kell fejleszteni. Megalapozottan és tervszerűen tovább kell fejleszteni az öntözést. A Tisza völgyében jelentkező öntözési és más célú vízigények kielégítése érdekében be kell fejezni a Kiskörei Vízlépcső építését. Gyors ütemben kell fejleszteni a vízkárelhárítás létesítményeit és berendezéseit.

IV. FEJEZET

SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS

Szállítás

25. § (1) Az áru- és személyszállítási szükségletek magasabb fokú kielégítését elsősorban a műszaki színvonal és a forgalombiztonság emelésével, az üzemviteli technológia és szervezettség javításával, valamint a szállítási munkamegosztás további korszerűsítésével kell elérni. A közlekedés fejlesztését mintegy 53 milliárd Ft beruházás, a közúthálózat fenntartását és korszerűsítését pedig további 30 milliárd Ft költségvetési juttatás szolgálja.

(2) A vasút diesel- és villamosvontatásának arányát 90-95%-ra, a tolatás dieselesítését pedig legalább 75%-ra kell növelni. Be kell fejezni a teher- és személyvagonpark rekonstrukcióját. Mintegy 230 km hosszúságú vonalat kell villamosítani. Növekedjék a hálózat automatikus biztosító berendezésekkel való ellátottsága. 1975-re a törzshálózat közel 50%-a. az állomásoknak pedig 75%-a korszerű biztosító berendezéssel ellátott, a hálózat vonalvágány hosszának mintegy 60%-án a megengedett tengelynyomás legalább 20 tonna legyen.

(3) A gépkocsiközlekedés szállítóképességét, műszaki színvonalát tovább kell emelni. A tervidőszak végére az állomány mintegy fél millió személygépkocsira, 120 ezer tehergépkocsira és 10 ezer autóbuszra növekedjék. Gondoskodni kell a gépkocsiállomány zavartalan és biztonságos üzemeltetésének feltételeiről. A közúti közlekedés kapcsolódó területeinek komplex fejlesztéséhez központi eszközökből megfelelő támogatást kell nyújtani.

(4) A növekvő gépkocsi-forgalommal összhangban meg kell gyorsítani a közúthálózat minőségi követelményeknek megfelelő fenntartását és korszerűsítését. Elsősorban a települések bevezető és átkelési szakaszainak megfelelő kiépítésére, az országos és városi főúthálózat jellemzőinek javítására, a csomópontok korszerűsítésére és a szintben történő kereszteződések fokozatos megszüntetésére kell törekedni. A bekötőút építési programot a tervidőszakban be kell fejezni. Az állandó burkolattal (pormentes) ellátott utak arányát az országos úthálózatnál mintegy 75%-ra kell növelni.

(5) A folyami hajózásnál folytatni kell a korszerű toló- és önjáró hajózási formák elterjesztését, a tengerhajózásnál pedig növelni kell a szállítókapacitást.

(6) A légiközlekedés szállítókapacitásának további növelése és korszerűsítése mellett meg kell gyorsítani a Ferihegyi Repülőtér, valamint a földi irányító és biztonsági berendezések fejlesztését.

26. § A városi közlekedést erőteljesen kell fejleszteni. A főváros tömegközlekedésében és a közúti közlekedés átfogó fejlesztésében számottevő javulást kell elérni. Ennek megfelelően be kell fejezni a Metró kelet-nyugati és folytatni az észak-déli vonalának építését. A tömegközlekedés jármű állományát úgy kell fejleszteni, hogy az új lakótelepek és a külső kerületek közlekedése jelentősen javuljon. Hatékonyabbá kell tenni az úthálózat fenntartását és korszerűsítését, folytatni kell a főbb csomópontok rendezését, a többszintű kereszteződések kiépítését.

Hírközlés

27. § (1) A hírközlésben a helyi és helyközi távbeszélőhálózat, valamint a tömegkommunikációs eszközök jelentős fejlesztését kell végrehajtani. A hírközlés fejlesztését mintegy 7 milliárd Ft beruházás szolgálja.

(2) Be kell fejezni a nemzetközi kábelhálózat kiépítését és mintegy 40%-ban ki kell építeni az országos gerincirányú kábelhálózatot. Meg kell kezdeni az önműködő kapcsolású körzethálózatok kialakítását. A helyi távbeszélőhálózat legalább 250 ezer állomással bővüljön.

(3) Be kell fejezni a jászágói rövidhullámú rádióadó építését és URH-adók létesítésével javítani kell a rádióműsorok vételi lehetőségét. Meg kell kezdeni a színes műsort sugárzó országos televízióhálózat kiépítését.

V. FEJEZET

BELKERESKEDELEM ÉS IDEGENFORGALOM

Belkereskedelem

28. § (1) A belkereskedelem forgalmát 34-36%-kal kell növelni. A belkereskedelem fejlesztését mintegy 17 milliárd Ft beruházás szolgálja.

(2) A kiskereskedelmi forgalom emelkedését a hálózat bővítése mellett a meglevő hálózat jobb kihasználása, a munkaszervezés javítása, a nyitvatartási időnek a vásárlók igényeihez való igazítása mozdítsa elő. Növekedjék a boltok technikai ellátottsága. Az új létesítmények ésszerű telepítésére kell törekedni; gazdagabb áruválasztékot nyújtó, gazdaságosabb üzlettípusokat kell kialakítani. Tovább kell növelni a kiskereskedelmi vállalatoknak és a fogyasztási szövetkezeteknek a termelőktől történő közvetlen árubeszerzését, valamint a termelőknek közvetlenül a lakosság részére történő áruértékesítését.

(3) A nagykereskedelemnek főként az áruválaszték javítására, a folyamatos termelés és az idényszerű értékesítés áthidalására kell törekednie. Ezzel összhangban bővíteni kell a raktárkapacitást. Fokozottabban törekedni kell a termelőeszköz forgalmazás költségeinek csökkentésére, a forgalmi utak rövidítésére, a racionális kereskedelmi módszerek alkalmazására. Biztosítani kell a beszerzési források megválasztásának lehetőségét a felhasználó szervek számára.

Idegenforgalom

29. § A nemzetközi idegenforgalomból származó bevételt több mint másfélszeresére kell növelni. A szállodai kapacitás - a létesítmények kategóriájától függően - 6,5-8,5 ezer férőhellyel bővüljön. A gyógyfürdőket, valamint az egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat is jelentősen fejleszteni kell.

VI. FEJEZET

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KÜLKERESKEDELEM

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése

30. § (1) A tervidőszak alatt folytatni kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését mindazon országokkal, amelyekkel a kölcsönös érdekeltség fennáll. Fokozni kell e kapcsolatok hatékonyságát.

(2) A nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat továbbra is alapvetően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre és kölcsönös áruforgalomra kell alapozni. Elő kell segíteni a szocialista nemzetközi gazdasági integráció továbbfejlesztését.

(3) A nemzetközi gazdasági együttműködésben szélesíteni kell a tudományos és kutatási, a termelési és fejlesztési együttműködést, a specializáció és a kooperáció különböző formáit. Szélesíteni kell a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat az együttműködés különböző területein.

Külkereskedelem

31. § (1) A külkereskedelmi áruforgalom a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása mellett 40-50%-kal növekedjék.

(2) A kivitelt, javuló gazdaságosság mellett, az exportszerkezet javításával folyamatosan kell növelni.

(3) A külkereskedelmi forgalomban a behozatal révén biztosítani kell a termelés fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokat és féltermékeket; bővíteni kell a korszerű technikai eszközök behozatalát; növelni kell a forgalomba kerülő fogyasztási cikkek mennyiségét, választékát. A behozatal versenye serkentse a hazai termelés műszaki haladását.

(4) A külkereskedelmi áruforgalom növekedését a hazai és a nemzetközi vállalati kapcsolatok fejlesztésével és új formáinak alkalmazásával is elő kell mozdítani. Bővíteni kell a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, a licenciák és technológiai eljárások átvételét és átadását, a tudományos-műszaki, a termelési és a piaci együttműködés különböző formáit.

VII. FEJEZET

A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI

Foglalkoztatottság

32. § (1) A foglalkoztatottak száma - népgazdasági szinten - mintegy 190-210 ezer fővel növekedjék. A nem mezőgazdasági ágazatokban a létszámnövekedés mintegy 320-360 ezer fő. A mezőgazdaság munkaerőszükséglete a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként mintegy 100-150 ezer fővel csökken. Az ipar munkaerőfelhasználását - az előző ötéves időszakhoz viszonyítva - mérsékeltebb ütemben kell növelni.

(2) A foglakoztatás terén a következő alapelveket kell érvényre juttatni:

- az ipari és az építőipari vállalatok a munka termelékenységének erőteljes fokozása érdekében csak a feltétlenül szükséges létszámot foglalkoztassák,

- elő kell segíteni a termelés szerkezeti változásai által megkívánt munkaerőmozgást és el kell kerülni a munkaerő társadalmilag indokolatlan vándorlását,

- növelni kell a szolgáltatásban foglalkoztatottak számát.

A lakosság jövedelmei

33. § (1) A tervidőszakban a reálbér - a hatékonysági követelmények teljesítése mellett -16-18%-kal növekedjék; az eddiginél inkább legyen meghatározó szerepe a reáljövedelem emelkedésében. Az egy főre jutó reáljövedelem 25-27%-kal emelkedjék.

(2) A reálbér és a reáljövedelem növelésének főbb eszközei:

a) a termelő ágazatokban a hatékonysági követelmények teljesítése esetén az átlagkeresetek növekedése, a fejlődést zavaró béraránytalanságok megszüntetése bérkorrekciók útján;

b) a költségvetési szerveknél az átlagosnak megfelelő évi keresetnövekedés mellett egyes rétegeknél központi bérpolitikai intézkedések megvalósítása;

c) egyes pénzbeni szociális juttatások (a családi pótlék, a nyugdíjak stb.) emelése.

(3) A mezőgazdasági termelés ütemének és hatékonyságának javulása alapján a paraszti lakosság jövedelmének emelkedése a munkás és alkalmazotti jövedelmek növekedésével azonos mértékű legyen.

A lakosság áruellátása

34. § (1) A nemzeti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság fogyasztásának 29-30%-kal való emelkedését kell lehetővé tenni. Az áruellátás megalapozásában számolni kell a tartós javak iránti kereslet fokozódásával és a lakosság megtakarításainak növekedésével.

(2) Az élelmiszerekből és az élvezeti cikkekből az ellátás tovább javuljon. Lehetővé kell tenni, hogy a várható kereslettel összhangban némileg csökkenjen a zsiradék és a szénhidrát fogyasztás, s növekedjék az állati fehérje és a vitamintartalmú élelmiszerek fogyasztása. Személyenként 65-67 kg-os húsfogyasztás fedezetét kell megteremteni.

(3) Gondoskodni kell a ruházati cikkek forgalmának 35-36%-os növeléséről, a korszerű, jobb minőségű termékek iránt növekvő kereslet kielégítéséről, a kötöttáruk és lakástextiliák forgalmának az átlagot meghaladó mértékű fejlődéséről.

(4) A műszaki cikkek iránt a technikai fejlődés következtében jelentősen növekvő keresletet ki kell elégíteni. Legalább 300 ezer db személygépkocsit kell a lakosság részére értékesíteni. Ezzel összhangban fejleszteni kell az autó- és az alkatrész forgalmazást, az üzemanyag töltőállomások hálózatát.

(5) A lakosság részére az építőanyag és a bútor értékesítést legalább 50-50%-kal kell növelni. A tüzelőanyag értékesítésben a lakosság igényeivel összhangban emelkedjék a korszerű tüzelőanyagok aránya.

(6) Számottevő fejlődést kell elérni a lakosság szolgáltatási igényei kielégítésében; különösen a textiltisztítást, a lakáskarbantartást, a személygépkocsi javítást és karbantartást, a háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatásokat kell nagymértékben fejleszteni.

Lakásellátás, víz- és csatornaközmű fejlesztés

35. § (1) A tervidőszakban mintegy 400 ezer lakást kell megépíteni. 180-200 ezer lakás építése központi állami és vállalati forrásokból valósuljon meg. A tanácsi lakások legalább 40 százaléka bérlakás, továbbá legalább 33 százaléka szövetkezeti lakás legyen. A magánlakásépítést hitellel és más kedvezményekkel kell támogatni. Központi állami lakásépítésre mintegy 56 milliárd Ft beruházást kell fordítani.

(2) A városok és a munkáslakta települések lakáshelyzetének javítása érdekében az új lakások legalább 60 százaléka a városokban, nagyrészt többszintes épületekben, átlagosan kétszobás nagyságban épüljön meg. Fokozódjék a lakásfelújítási, karbantartási tevékenység.

(3) A lakásépítéssel összehangoltan meg kell gyorsítani a víz- és csatornaközművek építését; egyidejűleg az ipar és a népgazdaság többi ágazatának közműigényeit is ki kell elégíteni. Gyorsítani kell az elavult közműhálózat rekonstrukcióját. A víz- és csatorna közművesítésre - az előző ötéves időszakhoz képest - mintegy 60 százalékkal több beruházást kell fordítani.

Kulturális ellátás

36. § (1) A kulturális ellátás terén a fő célkitűzés a megnövekedett igények jobb kielégítése, az intézményhálózat korszerűsítésének folytatása. Különösen fontos feladat az óvodai és gyermekvédelmi hálózat fejlesztése, az általános, közép-és szakmunkásiskolai képzés korszerűsítése. Az ágazat fejlesztésére szolgáló mintegy 16-17 milliárd Ft beruházásból 50 százalékot oktatási célokra kell fordítani.

(2) Az óvodai ellátás már elért színvonalát az óvodáskorú gyermekek létszámának emelkedése mellett fenn kell tartani; ehhez 38-39 ezer új óvodai férőhelyet kell létesíteni.

(3) A veszélyeztetett környezetben élő gyermekek fokozottabb mértékű intézményes ellátása céljából bővíteni kell a gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézeti hálózatot.

(4) Az általános iskolai szakrendszerű oktatás bővítése és a hátrányos helyzetben levő tanulók oktatási körülményeinek javítása érdekében az általános iskolai osztálytermek és diákotthoni férőhelyek számát jelentősen növelni kell.

(5) A közép- és szakmunkásiskolai képzés korszerűsítése és a középfokú oktatás szerkezeti átalakításának folytatása érdekében új közép- és szakmunkásiskolai osztálytermek és diákotthoni férőhelyek építéséről kell gondoskodni.

(6) A felsőoktatásban törekedni kell időálló intézményhálózat kialakítására. Növelni és korszerűsíteni kell az intézmények gép- és műszerállományát. Meg kell teremteni a számítástechnikai központi fejlesztési program megvalósításához szükséges oktatási feltételeket. Meg kell építeni a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjét, el kell kezdeni az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi épületének és a Győri Műszaki Főiskolának az építését.

(7) A lakosság műveltségi színvonalának növelése céljából 5-7 megyei művelődési központ, 4-5 megyei könyvtár és mintegy 15 járási, városi művelődési központ és könyvtár megépítéséről kell gondoskodni. Folytatni kell a színházak valamint a rádió és televízió stúdiók rekonstrukcióját.

Egészségügyi és szociális ellátás

37. § (1) Az egészségügyi ellátás alapvető fejlesztési célkitűzése a kórházi hálózat kapacitásának bővítése és a kórházi betegellátás színvonalának emelése, továbbá az intézmények technikái felszerelésének korszerűsítése. Az egészségügyi ellátás iránt folyamatosan növekvő társadalmi-szükségletek kielégítésének javítását 6-7 milliárd Ft beruházás szolgálja.

(2) A gyógyintézeti ágyak számának 7-7.5 ezerrel történő növelése mellett új rendelőintézetek és körzeti rendelők építésével, orvosi körzetek szervezésével is fejleszteni kell a szakorvosi, valamint a körzeti járóbetegellátás teljesítőképességét és hatékonyságát. A napi szakorvosi órák-számát mintegy 7 ezerrel, az orvosi körzetek számát mintegy 550-nel kell növelni.

(3) A gyermekekről, valamint az időskorúakrólvaló fokozottabb gondoskodás érdekében a bölcsődei férőhelyek száma 8-9 ezerrel, a szociális otthonok férőhelyeinek száma pedig mintegy 4 ezerrel emelkedjék.

VIII. FEJEZET

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK

38. § (1) A termelőerők területi elhelyezése, fejlesztése és területi arányainak módosítása segítse elő a társadalmi termelés hatékonyságának emelését. A foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítésével mérséklődjék az ország különböző területein élő népesség életviszonyaiban mutatkozó különbség.

(2) A termelőerők területi fejlesztésénél hatékony koncentráció érvényesüljön; ennek megfelelően kell meghatározni a további városiasodás feltételeit.

(3) A lakossági igényeket kiszolgáló ágazatok fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy csökkenjenek az azonos nagyságrendű és szerepkörű települések lakosságának ellátottsági színvonalában fennálló különbségek.

39. § (1) Budapesten az ipari termelés növekedését korszerű műszaki és technikai fejlesztéssel úgy kell elérni, hogy az iparban foglalkoztatott létszám Budapesten és környékén lényegében ne emelkedjék. Munka- és területigényes ipari üzemek kitelepítése és fővárosi vállalatok vidéki üzemtelepítései járuljanak hozzá Budapesten az ipar korszerűbb szerkezetének és a termelés hatékonyságának javításához.

(2) A Fővárosban a lakásellátottságot jelentősen javítani kell. Elő kell segíteni a szellemi élet, a tudományos kutatás, a műszaki tervezés arányosabb területi elhelyezkedését, a túlzott fővárosi koncentráció csökkentését.

(3) Az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe az Alföld legyen. A fejlődés alapja a munkaigénylés iparágak fejlesztése, a helyi nyersanyag- és energiatartalékok kihasználása legyen. Az ipar területi fejlesztéséhez nyújtott központi támogatás jelentős részét a Tiszántúl északi részén koncentráltan kell felhasználni.

(4) Észak-Magyarországnak azokon a területein, ahol a széntermelés csökken, az iparfejlesztés központi támogatásával, energetikai, vegyipari és építőanyagipari nagyberuházások telepítésével segíteni kell az iparszerkezet átalakítását, a további fejlődés feltételeit.

(5) Észak-Dunántúlon az ipar főleg a meglevő Üzemek és a központi iparfejlesztési programok (alumíniumipar, járműgyártás stb.) megvalósításával fejlődjék.

(6) Dél-Dunántúlon az ipar (elsősorban a gépipar, könnyűipar és ezen belül a fafeldolgozó ipar fejlesztésével) az országos átlagnál gyorsabban növekedjék. Egyes körzetek ipari fejlesztését központi eszközökkel is támogatni kell.

MÁSODIK RÉSZ

IX. FEJEZET

GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ RENDSZER

A szabályozás általános elvei

40. § (1) A gazdasági szabályozásnak, mint a gazdasági irányítás eszközének célja a törvényben meghatározott népgazdasági célkitűzések megvalósítása.

(2) A szabályozó rendszer egyes elemei között összhangot kell biztosítani, hogy azok e célokat együttes hatásukban érjék el.

(3) A Kormány alakítsa úgy a gazdasági szabályozókat, hogy azok elősegítsék a tervben előirányzott fő arányok, az előirányzott növekedés és a fő tervcélok megvalósulását.

41. § (1) A szabályozás állandóbb és változékonyabb elemeinek együttes alkalmazásával el kell érni, hogy a hatékonysági követelmények előtérbe helyezése mellett, a gazdasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet biztosításával valósuljon meg. A szabályozók általában hosszabb időn át érvényesüljenek, de emellett a tervcélok megvalósítása folyamatában rugalmasan is alkalmazkodjanak a népgazdaság változó helyzetéhez.

(2) A népgazdaság fejlődését és a szabályozó rendszer hatását állandóan figyelemmel kell kísérni és a tervezettől hátrányos irányban történő eltérés esetén, illetve a szabályozás hatékonyságának fokozása érdekében a szabályozó rendszer egyes elemeit a tervidőszak során módosítani kell. Módosítás esetén lehetőséget kell adni a gazdálkodó szervezeteknek a változtatás folytán szükséges intézkedések megtételére.

(3) A vállalatokra vonatkozó szabályozásról a fejezetben foglalt rendelkezések a csoporttulajdonból adódó eltérésekkel a szövetkezetek tekintetében is irányadók.

Közvetlen és közvetett szabályozás

42. § (1) A Kormány hozzon közvetlen döntéseket

- a központi fejlesztési programokra, azok igénybevehető forrásaira,

- az egyedi nagyberuházásokra,

- egyes fejlesztési célokra nyújtandó állami támogatásokra,

- a műszaki fejlesztés államilag támogatott irányaira,

- az életszínvonalat érintő központi, továbbá

- egyes termékforgalmazási, valamint

- az állami eszközök felhasználását érintő más intézkedésekre.

(2) A terv végrehajtását - az (1) bekezdésben említett döntéseken túlmenően - általában a közvetett gazdasági szabályozás eszközeinek alkalmazásával kell elősegíteni.

43. § (1) A termelés és az áruforgalom szabályozásával, a vállalatoknak a társadalmi érdekek figyelembevételére történő fokozottabb ösztönzésével - a termékforgalmazási kötöttségek csökkentése mellett - elő kell mozdítani a termelés és a fizetőképes kereslet egyensúlyának erősítését.

(2) Meg kell teremteni az alapját annak, hogy - a vevők igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében - a vállalatok között gazdasági verseny bontakozhasson ki. A gazdasági célok megvalósítására szervezeti intézkedésekkel is erősíteni kell a vállalatok közötti verseny lehetőségét. Szervezeti változások akkor hajthatók végre, ha azok a népgazdasági hatékonyság fokozását eredményezik.

Az árpolitika irányelvei

44. § A pénzügyi politika irányelveivel összhangban törekedni kell a termelői és a fogyasztói árszínvonal szilárdságára.

45. § (1) Az árak egyre inkább fejezzék ki a társadalmilag indokolt ráfordításokat és a felhasználói értékítéletet, valamint a szükséges gazdasági és társadalompolitikai célzatú állami preferenciákat.

(2) Elő kell mozdítani, hogy a bel- és külföldi igények következetesebben hassanak termelő és kereskedelmi vállalataink tevékenységére. Ezáltal, valamint hatósági intézkedésekkel elő kell segíteni az árarányok indokolt változásait. Arra kell törekedni, hogy az árarányok módosítása járjon együtt az indokolatlanul magas árak csökkenésével.

(3) Egyes termékek fogyasztói árának a lakosság szélesebb rétegeit érintő hatósági intézkedéssel történő emelése esetén jövedelempolitikai intézkedések útján vagy más termékek hatósági árának csökkentése révén gondoskodni kell arról, hogy egyetlen jelentősebb réteg életszínvonala se csökkenjen.

A pénzügyi politika irányelvei

46. § (1) Az állami költségvetés egyensúlyának előmozdítása és a vállalatok elé állított hatékonysági követelmények fokozása céljából, összhangban a szabályozó eszközök továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvekkel

- biztosítani kell, hogy az állami bevételek a gazdaság- és a társadalompolitikai célkitűzések által indokolt, az állami költségvetést terhelő feladatokkal összhangban emelkedjenek,

- a termelő ágazatok fejlesztésében csökkenteni kell a költségvetésből rendelkezésre bocsátott eszközök arányát,

- mérsékelni kell - különösen a veszteségtérítő jellegű - állami támogatásokat,

- ésszerű takarékosságot kell érvényesíteni a társadalmi közös fogyasztást szolgáló kiadásoknál.

(2) A költségvetés megszilárdítására vonatkozó intézkedések és az árszínvonal szilárdságának elve között összhangnak kell lennie.

47. § (1) A vállalati nyereségképzés szabályai fokozottabban tükrözzék a tevékenység hatékonyságát és a népgazdaság fejlesztési céljaiból adódó követelményeket.

(2) A népgazdasági és vállalati érdekek jobb összehangolása érdekében erősíteni kell a vállalatoknak és dolgozóiknak a nyereség növeléséhez, a lekötött termelési tényezők jobb kihasználásához fűződő érdekeltségét, fokozni kell a vállalati és személyi jövedelmek differenciálását.

(3) A nyereség központi szabályok szerint adó alá esik, adózás után - központi szabályozás szerint - fejlesztési, részesedési és tartalék alapra osztandó fel. Az alapok képzésének szabályozásánál figyelemmel kell lenni a terv célkitűzéseire, különösen a felhalmozás és a fogyasztás tervezett arányaira. A részletes szabályok és mértékek kialakításakor törekedni kell arra, hogy

- fokozódjék a nyereség növelésében való vállalati és személyi érdekeltség,

- a termelés fejlesztése, a jövedelmek felhasználása a tervvel összhangban alakuljon,

- a szabályozók segítsék elő a gazdasági és pénzügyi egyensúly erősödését.

48. § (1) A központi beruházási döntések mellett a pénzügyi politika ösztönözze hatékonyan a vállalati beruházási tevékenységet. Lehetővé kell tenni, hogy az egymással termelési, forgalmazási kapcsolatban álló vállalatok - a szabályozás keretein belül - fejlesztési alapjaikat egymás között, kölcsönös előnyöket biztosító megállapodások alapján, ideiglenesen vagy véglegesen átcsoportosíthassák, illetve fejlesztési eszközeiket - azok hatékonyabb befektetése érdekében - együttesen, közös gazdasági célra használhassák fel.

(2) A vállalatok fejlesztési alapjukat beruházásra és forgóalapnövelésre saját döntéseik szerint használják fel. A népgazdasági terv célkitűzései megvalósításának előmozdítására a vállalati beruházási pénzforrások - indokolt esetben - adókedvezménnyel, az amortizációnak az átlagosnál nagyobb mértékű visszahagyásával, fejlesztési kölcsön nyújtásával, költségvetési juttatásokkal stb. kiegészíthetők, illetve támogathatók. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházásokat - a termelési követelményektől függően - az állami költségvetés keretein belül támogatni kell.

A hitelpolitika irányelvei

49. § (1) A hitelrendszer a tervben szereplő központi célkitűzések érvényesülését, az egyensúlyi helyzet megvalósulását, illetve megszilárdítását támassza alá. A hitelezés irányát és fő feltételeit a Kormány szabályozza.

(2) A hitelezés során biztosítani kell a források és a hitelnyújtás összhangját. Hitelt csak hitelképes gazdálkodó szervezetek kaphatnak, megfelelő anyagi fedezet mellett, a saját eszközök szükséges mértékű kiegészítésére.

50. § A központi szabályozással - reális hatékonysági követelményeket támasztva - el kell érni, hogy a hitel gazdaságilag ösztönzőleg hasson a fő fejlődési arányokra és a terv által megjelölt főbb arányok megvalósítását az eszközök átcsoportosításával is segítse elő. Erősíteni kell a hitelpolitika szelektív jellegét a rendelkezésre álló hitelforrások leghatékonyabb, a népgazdaság szempontjából legfontosabb területek közötti felosztása érdekében.

51. § A beruházási folyamat befolyásolása érdekében a hitelezés során - meghatározott célokra - előnyöket kell nyújtani. A beruházási hiteligények közül - a népgazdasági vagy kiemelt célok keretén belül - részesüljenek előnyben az alacsonyabb építési igénnyel járó, rekonstrukciós jellegű, műszaki haladást szolgáló gépberuházások. A hiteligények elbírálása elsősorban a fejlesztés gazdasági hatékonysága, a beruházás jövedelmezősége alapján történjék.

52. § A tartósan lekötött forgóeszközöket a vállalatoknak fejlesztési alapjukból képzett forgóalappal kell fedezniök. Ez a kötelezettség átmenetileg középlejáratú forgóalap hitellel megelőlegezhető. A közép- és rövidlejáratú forgóeszköz hitelezéssel is hatni kell a forgóeszközök forgási sebességének növelésére annak érdekében, hogy a felhalmozási alapon belül a készletnövekedés aránya csökkenjen.

A külkereskedelmi szabályozás irányelvei

53. § (1) A nemzetközi együttműködésre és a külkereskedelmi áruforgalomra ható szabályozókat a kapcsolatok kiszélesítésének, az egyensúly állandósításának, a piacképesség és a gazdaságosság fokozásának követelményeiből kiindulva kell továbbfejleszteni.

(2) A népgazdaságilag szükséges, de a vállalat számára nem jövedelmező kivitelt állami visszatérítéssel támogatni lehet. Az állami visszatérítésre szoruló iparágak jelentős részében egységes támogatás folyósításával kell a gazdaságosabb szerkezet kialakítását elősegíteni. A gazdaságtalan kivitel növekedését korlátozni kell.

(3) A behozatalt befolyásoló szabályozókat úgy kell továbbfejleszteni, hogy a nemzetközi megállapodásokkal legyenek összhangban, segítsék elő a belföldi verseny kialakulását, egyben - indokolt esetben - a hazai termelés védelmét szolgálják.

A bérpolitikai szabályozás irányelvei

54. § (1) A személyi jövedelmet a hatékonyság általános emelkedésétől, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás növelésétől és az élőmunka ésszerű felhasználásától függően kell növelni. Ezrei el kell érni, hogy a reálbérek növekedése nagyobb szerepet kapjon az életszínvonal emelkedésében. A vállalatok és dolgozóik fokozott mértékben érezzék a jó gazdálkodás előnyeit, illetve a nem kielégítő tevékenység hátrányait.

(2) A Kormány kísérje figyelemmel a bérek alakulását és a szabályozás eszközeivel, valamint - indokolt esetben - bérpolitikai intézkedésekkel biztosítsa a megfelelő bérarányokat. A bérezésben az egyéni teljesítményektől, a szakképzettségtől és a megkövetelt felelősségtől függően nagyobb megkülönböztetést kell érvényesíteni.

A területi fejlesztés fő eszközei

55. § (1) A tanácsi hatáskörök bővítése érdekében növelni kell a helyi bevételek mértékét. Az állami vállalatok és a szövetkezetek városi és községi hozzájárulást fizessenek a tanácsoknak.

(2) Az elmaradott területek fejlesztésének előmozdítására központi területfejlesztési alapot kell létrehozni és azt az érdekelt megyei szintű tanácsok rendelkezésére kell bocsátani.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a negyedik ötéves terv végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye, az éves népgazdasági terveket jóváhagyja és a terv megvalósítása érdekében az egyes részelőírásokat a szükséghez mérten alakítsa.

(2) Ha a népgazdasági terv egyes céljai a szabályozó rendszer megfelelő alakításával nem érhetők el és a népgazdaság érdekének érvényesítése szempontjából az indokolt, az illetékes miniszterek éljenek az állami vállalatok tekintetében jogszabályban meghatározott utasítási jogokkal.

(3) E törvény 1971. január 1-én lép hatályba.

A negyedik ötéves terv megvalósítása a szocialista építés útján újabb eredmények elérésére vezeti népünket.

Az Országgyűlés elfogadva és törvényerőre emelve a szocializmus építésének negyedik ötéves tervben foglalt programját, felhívással fordul a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista hazánk minden polgárához: erejük, képességeik és tudásuk legjavának nyújtásával segítsék elő kitűzött céljaink valóra válását, az ország további felvirágzását, a béke megőrzését, népünk jólétének növelését.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára