38/1970. (XII. 2.) PM rendelet
a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról
A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem, és e rendeletet az R.-rel egységes szerkezetben közzéteszem.
[A vastagbetűs szedés a kormányrendelet, a vékonybetűs szedés a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]
Belföldön közlekedő gépjárművek biztosítása
(1) A Magyar Népköztársaság területén minden belföldi és külföldi rendszámú gépjármű üzembentartója a gépjármű által belföldön okozott károk megtérítése céljából e rendelet erejénél fogva - az Állami Biztosítónál - felelősségbiztosításban részesül.
(2) Nem tartoznak e biztosítás hatálya alá az ország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok külföldi rendszámú gépjárművei; e gépjárművek által okozott károk megtérítése külön jogszabály szerint történik.
Vhr. 1. § (1) A belföldön közlekedő gépjárművek biztosításának hatálya a belföldi rendszámtáblával (ideértve a PRÓBA, VÁM, DT és CK rendszámtáblát is) történt ellátásával, illetve a rendszám nélkül megengedett (pl. útvonalengedéllyel, vámkezeléshez szükséges) közlekedés megkezdésével, külföldi rendszámú gépjárműnél az államhatár átlépésével kezdődik.
(2) A közúti közlekedés rendjét szabályozó jogszabályok szerint kell érteni azokat a fogalmakat, amelyeket az R. és e rendelet a közúti közlekedéssel kapcsolatban használ.
(1) Az Állami Biztosító e felelősségbiztosítás alapján azokat a károkat téríti meg, amelyekért a gépjármű üzembentartója e minőségében a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.
(2) Az Állami Biztosító megtéríti a károkozó felelősségéhez mérten a gépjárművel okozott kárt abban az esetben is, ha azért nem az üzembentartó, hanem a gépjárművet eltulajdonító vagy jogtalanul használó (Btk. 304. §) személy felel. Ilyen esetben nem téríti meg az Állami Biztosító a biztosított üzembentartó dologi kárát és a társadalombiztosítási szerv megtérítési követelését.
(3) Az Állami Biztosító megtéríti azt a kárt is, amelyért a biztosított mint munkáltató tartozik felelősséggel, ha az üzemi balesetet gépjármű okozta.
(4) Az Állami Biztosító e felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg azt a kárt, amely
a) a károkozó gépjárművön elhelyezett és nem az azzal közlekedők személyi használatára szolgáló tárgyakban keletkezett,
b) sugárzó-anyagok és készítmények hatása, vagy a közegészségügyi hatóság részéről a sugárzás ártalmas következményeinek elhárítása érdekében tett intézkedések folytán keletkezett,
c) a közút burkolatában a gépjármű balesete nélkül következett be,
d) gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,
e) az álló gépjárműre, illetve arról való rakodás során annak következtében állott elő,
továbbá azt a kárt, amelyet
f) verseny vagy arra való edzés során idézett elő a gépjármű, végül
g) külföldi rendszámú gépjármű nem magyar állampolgárnak (jogi személynek) okozott.
Az ismeretlen gépjármű által okozott károk megtérítése
(1) Az Állami Biztosító megtéríti a belföldi közúton vagy zárt telepen keletkezett károkat -a 2. §-ban foglalt szabályok alkalmazásával -akkor is, ha a károsult a nyomozóhatóság határozatával bizonyítja, hogy a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem volt megállapítható.
(2) Külföldi károsult ezen a címen kárának megtérítésében csak akkor részesül, ha hazájában a magyar állampolgárnak azonos esetben kártérítés jár.
(3) Az előző bekezdések szerint fennálló biztosítás nem terjed ki
a) a gépjárművekben keletkezett károkra és
b) a társadalombiztosítási szerv megtérítési követeléseire.
A külföldre távozó gépjárművek biztosítása
(1) A belföldi rendszámú gépjármű üzembentartója a jogszabályban meghatározott külföldi államok területén a gépjárművel okozott károk megtérítése céljából - a károkozás helyén érvényes jogszabályok szerint - e rendelet alapján biztosításban részesül.
(2) Az Állami Biztosító nem teríti meg e biztosítás alapján a károkozó gépjárművön elhelyezett és magyar személyek vagyontárgyaiban keletkezelt károkat, kivéve, ha e vagyontárgyak a gépjárművel közlekedők személyi használatára szolgálnak. Külföldi károsult szállított vagyontárgyában keletkezett kárt akkor téríti meg az Állami Biztosító, ha a károkozás helyén érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabály így rendelkezik.
(3) A külföldre távozó gépjárművek e biztosításának hatálya nem terjed ki a DT és CK rendszámú gépjárművek üzembentartójára.
Vhr. 2. § (1) A külföldre távozó belföldi rendszámú gépjármű biztosítása Albánia kivételével minden európai állam, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Török Köztársaság egész területén okozott káresetekre terjed ki.
(2) A gépjármű üzembentartója (vezetője) köteles a gépjárművel külföldi utazása során magával vinni nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylatot (zöld- vagy kék-kártyát) annak igazolására, hogy e biztosítás az utazás során érinteni kívánt, e jogszabályban, illetve az Állami Biztosító Főigazgatósága által később meghatározott valamennyi állam területére érvényes. E kötelezettség alól mentes a belföldi rendszámú gépjármű üzembentartója, ha kizárólag olyan országot látogat meg és csak olyan országon halad át, ahol a gépjármű megkülönböztető országjelét és rendszámtábláját a bizonylat helyettesítésének elismerik.
(3) A biztosítási bizonylatnak a gépjármű megkülönböztető országjelével és rendszámtáblájával történő helyettesítése elismerésére vonatkozó megállapodás a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területére távozó belföldi rendszámú gépjárművekre van hatályban.
(4) Az Állami Biztosító Főigazgatósága a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően állapítja meg az (1), illetőleg (3) bekezdésben említett államok körében bekövetkezett változásokat és a Pénzügyi Közlönyben, a Közlekedésügyi Értesítőben, valamint más alkalmas módon teszi közzé.
(5) A nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylatot [(2) bek.] belföldön az Állami Biztosító kijelölt igazgatóságai és fiókjai, valamint megbízottai (ezek között a Magyar Autóklub is) szolgáltatják ki.
Belföldi gépjárműversenyek esetére szóló felelősségbiztosítás
(1) E rendelet erejénél fogva biztosításban részesül a Magyar Népköztársaság területén közúton vagy zárt versenypályán hatósági engedélyijei tartott versenyen (ideértve a túraversenyt és az ügyességi versenyt is), vagy arra engedélyezett hazai előkészítő edzésen részt vevő bel- és külföldi rendszámú, továbbá rendszám nélküli gépjármű üzembentartója, vezetője és a verseny belföldi rendezőszerve (rendezője) a verseny (edzés, a verseny kapcsán rajtszámmal közúton közlekedés) során a gépjármű által belföldön okozott kár megtérítése céljából.
(2) E biztosítás a magyar jog szerint fennálló kártérítési felelősségre terjed ki. Nem téríti azonban az Állami Biztosító e biztosítás alapján azokat a károkat, amelyek
a) versenygépjárműben,
b) az abban elhelyezett vagyontárgyakban,
c) zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott versenyen (edzésen) ugyanabban az időben (futamban) részt vevő versenyzőtárs, társvezető vagy utas személyében, valamint vagyontárgyában,
d) a közút burkolatában a gépjármű balesete nélkül
következtek be.
Vhr. 3. § A gépjárműverseny belföldi rendezőszerve (rendezője) köteles a verseny (edzés) megkezdése előtt annak helyét (útvonalát), valamennyi részt vevő versenyző nevét, lakhelyét és a versenygépjármű fajta, rendszám és rajtszám szerinti megjelölését feltüntető jegyzéket két példányban az Állami Biztosítónak megküldeni.
A biztosítási díjak
(1) A belföldi rendszámmal közlekedő gépjárművek felelősségbiztosításának (1., 2. és 4. §) évi díját az üzembentartó január 1. napján, személygépkocsinál magánszemély üzembentartó esetén két egyenlő részletben, január és július 1. napján köteles az Állami Biztosítónak megfizetni. Az első díj a rendszámmal való ellátást követő hónap 1. napján esedékes.
(2) Késedelmes díjfizetés esetén a hátralékost az esedékességtől számított egy hónap elteltétől kezdve, de az esedékesség napjával kezdődő minden megkezdett hónap után progresszív késedelmi pótlék terheli, amelynek mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg. A hátralékos díjakat adók módjára kell behajtani, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.
Vhr. 4. § (1) A belföldi rendszámmal közlekedő gépjárművek évi felelősségbiztosítási díjai gépjárművenként a következők:
a) személygépkocsi 460 Ft
b) rokkantak által használt adókedvezményes gépjármű 10 Ft
c) motorkerékpár (oldalkocsival is), valamint motorkerékpár-rendszámmal ellátott egyéb gépjármű 100 Ft
d) autóbusz (csuklós is) és személyszállításra is berendezett tehergépkocsi 1400 Ft
e) tehergépkocsi és nyerges tehergépkocsi (pótkocsival is) 1250 Ft
f) különleges gépjármű [2/1969. (II. 27.) K PM számú rendelet melléklete szerint] és munkagépes gépjármű (dömper is) 1250 Ft
g) vontató (pótkocsival is) 180 Ft
(2) Ha a gépjármű év közben (félév közben) kap belföldi rendszámot, az évi biztosítási díjnak a következő hó 1. napjától a naptári év (naptári félév) végéig terjedő időre arányos részét kell megfizetni.
(3) A belföldi magánszemély üzembentartók a díjfizetés céljára rendszeresített átutalási postautalványon (befizetési lapon) posta útján, a gazdálkodó szervek pedig a reájuk vonatkozó pénzforgalmi szabályok szerint kötelesek a biztosítási díjat megfizetni. A késedelmi pótlék az esedékesség első hónapjára havi 1%, amely minden következő hónapra 0.1%-kal havonként emelkedik.
Vhr. 5. § (1) Az üzembentartó e minősége létrejöttét és megszűnését köteles az Állami Biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a gépjármű hatósági jelzéseinek hatósági bevonása esetén az ezt igazoló határozat megjelölését,
b) az üzembentartó változása esetén ennek időpontját, az új üzembentartó nevét és címét.
(2) Az első bekezdés a) pontja esetében az Állami Biztosító köteles a hatósági határozat bemutatását követő 15 napon belül az üzembentartónak visszatéríteni a gépjármű hatósági jelzéseinek bevonása hónapját követő időre előre befizetett díjat.
(3) Üzembentartó változása esetén díj visszatérítésre az Állami Biztosító nem köteles. Az üzembentartó változásáig esedékessé vált hátralékos díjakért és pótlékáért az új üzembentartó a korábbiakkal egyetemlegesen felel.
(4) Az Állami Biztosító egyes jogi személy üzembentartókkal - szükség szerint - a díjfizetés, valamint az adatközlés módjában e rendeletben foglaltaktól eltérően is megállapodhat.
Vhr. 6. § Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat kiállításáért az Állami Biztosító részére motorkerékpár és rokkantak gépjárműve [4. § (1) bek, b) pont] esetén 15 Ft, egyéb gépjármű esetén 30 Ft kezelési költséget kell megfizetni.
(1) Az ország területére érkező külföldi rendszámú gépjármű üzembentartója (vezetője) köteles a felelősségbiztosítás díját az Állami Biztosítónak megfizetni, kivéve, ha
a) az ország területére szóló és elismert külföldi nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylattal rendelkezik, vagy
b) a gépjármű olyan állam megkülönböztető ország jelével és forgalmi rendszámával érkezik, amelyeket jogszabály, illetve annak alapján az Állami Biztosító az a) pontban megjelölt bizonylat helyettesítésének elismert.
(2) A felelősségbiztosításnak az előző bekezdés a) és b) pontja értelmében díjfizetéstől mentes fennállása, valamint a kárnak az Állami Biztosító által történt közvetlen megfizetése, vagy az Állami Biztosítónak bírósági marasztalása nem szünteti meg a külföldi biztosítónak az általa kiállított biztosítási bizonylaton vagy nemzetközi megállapodáson alapuló kárviselési kötelezettségét.
Vhr. 7. § (1) Az ország területére érkező külföldi rendszámú gépjármű üzembentartója (vezetője) a következő díjakat köteles fizetni:
(2) Ha a biztosítás egy hónapnál hosszabb, de hat hónapnál rövidebb időre szól, minden megkezdett hónapra az (1) bekezdésben egy hónapra, hat hónapot meghaladó biztosítás esetén egy évre megállapított biztosítási díjat kell megfizetni.
(3) Az üzembentartó (vezető) a biztosítási díjat a határvámhivatalnál vagy az Állami Biztosító bármelyik - átvételre feljogosított - fiókjánál fizetheti.
(4) Ha a külföldi rendszámú gépjármű az ország területét később hagyja el, mint amely időpontig a díjat megfizették, vagy amíg az R. 7. § (1) bek. a) pontja szerinti bizonylat érvényességi tartama terjedt, a díjkülönbözetet legkésőbb a kilépéskor kell megfizetni.
(5) A külföldi rendszámú gépjárműnek az országból való kilépésekor a határvámhivatal ellenőrzi a biztosítási díj megfizetését, illetve az üzembentartónak (vezetőnek) a díjfizetés alóli mentességét. [R. 7. § (1) bek. a) és b) pont.]
Vhr. 8. § (1) Ha a gépjárművet belföldi forgalom számára vámkezelik, a vámkezelés időpontjáig esedékes biztosítási díjat legkésőbb a vám kiszabásakor - az erre kijelölt belterületi vámhivatalnál - kell megfizetni. A vámkezelést követő időre már kifizetett díjat az Állami Biztosító visszatéríti, illetve a belföldi felelősségbiztosítási díj-követelésébe beszámíthatja
(2) Az előző szakaszban meghatározott biztosítási díj kiegyenlítésének igazolására az erre a célra rendszeresített nyilvántartási lap szolgál.
(3) A határvámhivatalokat az Állami Biztosító Főigazgatósága látja el az előző bekezdésben említett nyilvántartási lapokkal. A vámhivatalok a beszedett biztosítási díjakkal havonta számolnak el.
(4) Az állam megkülönböztető országjelét és rendszámtábláját a külföldi nemzetközi gépjárműbiztosítási bizonylat helyettesítésének elismerésére vonatkozó [R. 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti] megállapodás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság forgalmi rendszámával az ország területére érkező gépjárművekre van hatályban. Az említett államok körében bekövetkezett változásokat az Állami Biztosító Főigazgatósága a Pénzügyi Közlönyben és a Közlekedésügyi Értesítőben teszi közzé.
A versennyel kapcsolatos biztosítás (5. §) díját a versenyt rendező belföldi szerv köteles az Állami Biztosítónak megfizetni.
Vhr. 9. § A gépjárműversenyek felelősségbiztosítási díja gépjárművenként egy versenyre és az azt megelőző edzésre együttesen a következő:
a) motorkerékpár 10 Ft
b) GO-KART 20 Ft
c) túra- vagy versenygépkocsi 80 Ft
d) kizárólag ügyességi versenyen
részt vevő gépjármű 5 Ft
A kárigény érvényesítése, a káreset bejelentése és a képviselet
(1) Az Állami Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti. A károsult igényét az Állami Biztosítóval szemben magyar bíróság (gazdasági döntőbizottság) előtt közvetlenül is érvényesítheti.
(2) A biztosított üzembentartó csak annyiban követelheti, hogy az Állami Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
(3) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági (gazdasági döntőbizottsági) marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
Vhr. 10. § Az Állami Biztosító az R. alapján a kártérítést - eltérő rendelkezés hiányában - forintban fizeti.
(1) A káresetben részes gépjármű üzembentartója (vezetője) köteles a káreseményt legkésőbb a következő munkanapon az Állami Biztosítónak írásban bejelenteni és a kárrendezéshez szükséges közléseket megadni.
(2) Külföldön okozott káreseményt az illetékes külföldi biztosítóintézethez haladéktalanul, az Állami Biztosítónak a károkozástól számított három hónapon, korábbi hazaérkezés esetén legkésőbb ezt követő két napon belül kell írásban bejelenteni.
(3) Ismeretlen gépjármű által okozott kárt (3. §) a károsult tartozik késedelem nélkül az Állami Biztosítónak bejelenteni. A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a károsult e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
Vhr. 11. § (1) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell az üzembentartó nevét és lakcímét, a gépjármű nemét és forgalmi rendszámát (rajtszámát), vezetőjének nevét és lakcímét, a káresemény helyét és időpontját, az eljáró hatóság megnevezését, a sérült vagy egyébként károsult személyek nevét és címét, a kárt szenvedett tárgyak, továbbá a kár mibenlétének megjelölését, a káresemény leírását, annak okaira vonatkozó felvilágosítással, az esetleges tanúk nevét és lakcímét. A kárbejelentést az előírt határidőn belül akkor is meg kell tenni, ha a felsorolt valamennyi adat még nem áll rendelkezésre, tekintet nélkül arra, hogy várható-e kártérítési igény támasztása, vagy hatósági eljárásra sor került-e.
(2) A biztosított köteles a káreseménnyel kapcsolatban a kárbejelentés után felmerülő, illetőleg tudomására jutott minden adatot vagy körülményt az Állami Biztosítóval haladéktalanul közölni és a káreseménnyel kapcsolatos, neki kézbesített hatósági iratokat késedelem nélkül az Állami Biztosítóhoz továbbítani; köteles továbbá a kár megállapításánál szükség esetén közreműködni.
(3) Az Állami Biztosító köteles a kárbejelentés után a kármegállapítás iránt haladéktalanul intézkedni, a kártérítést a fizetési kötelezettség és a kártérítési összeg megállapításától számított 15 napon belül a károsultnak folyósítani.
Az Állami Biztosító jogosult ellátni a káresettel kapcsolatban a gépjármű üzembentartójának (vezetőjének) nem peres és polgári perbeli (gazdasági döntőbizottsági) képviseletét; jogosult továbbá ellátni a büntetőperbeli képviseletet (védelmet) is.
Vhr. 12. § (1) A káresettel kapcsolatos nem peres eljárásban és - meghatalmazás alapján - a biztosított ellen indított polgári kártérítési perben (gazdasági döntőbizottsági eljárásban) a biztosítottat az Állami Biztosító jogtanácsosa (önálló jogi előadója) képviseli; ugyanígy a gépjármű vezetőjét is, ha a pert ellene vagy ellene is indították.
(2) A káresettel kapcsolatban a gépjármű üzembentartója, illetőleg vezetője ellen indult büntetőeljárásban az Állami Biztosító jogosult a terhelt védelmét felkérésére és meghatalmazása alapján - a külön jogszabályok keretei között - jogtanácsosa (önálló jogi előadója) útján ellátni.
(3) Érdekellentétben álló felek, illetve terheltek közül az Állami Biztosító az általa képviselhető bármelyik fél (terhelt) képviseletének (védelmének) ellátását választhatja.
(4) Külföldön indított perben az előző bekezdések szerinti képviseletet az Állami Biztosító külföldi biztosító jogtanácsosa vagy más ügyvéd útján is elláthatja.
(5) Az Állami Biztosítót terhelik azok a költségek, amelyek abból erednek, hogy a polgári perben és a büntetőeljárásban a képviseletet az Állami Biztosító jogtanácsosa (önálló jogi előadója, általa megbízott külföldi ügyvéd) látja el; az Állami Biztosítót terheli továbbá a polgári perben felmerülő valamennyi egyéb költség is (az ellenfél javára megítélt perköltség, a szakértői díj, a tanú költsége stb.). Nem viseli azonban az Állami Biztosító a biztosítottnak vagy gépjárművezetőjének (alkalmazottjának) saját eljárásával felmerülő költségeket, továbbá az általuk megbízott más képviselő költségeit, valamint azok terhére megállapított bűnügyi költséget, pénzbírságot és pénzbüntetést.
A biztosító megtérítési követelései
(1) Amennyiben az Állami Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
(2) Az Állami Biztosító az előző bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élő hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, az Állami Biztosító megtérítést csak a 13. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben követelhet.
(1) Az Állami Biztosító a biztosított személytől a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti, amennyiben a biztosított vagy alkalmazottja (tagja)
a) jogellenesen és szándékosan,
b) foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel [Btk. 258. § (3) bek.], vagy
c) segítségnyújtás elmulasztásával [Btk. 259. § (3) bek.] okozta a kárt;
d) a gépjárművet szeszesital hatása alatt vagy vezetői engedély nélkül vezette, illetve a gépjármű vezetését szeszesital hatása alatt álló, vagy vezetői engedéllyel nem rendelkező személynek engedte át (Btk. 194. §),
e) tehergépkocsival (pótkocsival) a KRESZ-ben előírt feltételek megtartása nélkül személyt szállított, amennyiben a biztosító a szállított személy részére kártérítést fizetett, végül
f) a kárt a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota folytán idézte elő, ha a gépjárműnek ezt az állapotát bíróság vagy szabálysértési hatóság megállapította.
(2) Az üzembentartó terhére előírt bejelentési és közlési kötelezettségeknek [10. § (1) és (2) bek.] elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből származó kamatokért és perköltségekért az Állami Biztosító a biztosított ellen megtérítési igényt támaszthat.
Vhr. 13. § Az Állami Biztosító az R. 13. §-ában meghatározott megtérítési követelését, vagy annak egy részét rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén nem köteles érvényesíteni.
A gépjárművet eltulajdonító, illetve jogtalanul használó személy köteles megtéríteni az Állami Biztosítónak azt az összeget, amelyet utóbbi a 2. § (2) bekezdése alapján kifizetett.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
(1) A belügyminiszter, az igazságügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a legfőbb ügyész, a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza a felügyelete alá tartozó hatóságok, valamint a bíróságok együttműködését e rendelet végrehajtásával kapcsolatban.
(2) A pénzügyminiszter a honvédelmi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben külön állapítja meg - a sajátosságokhoz képest a rendeletben foglaltaktól eltérően, de az állam, valamint a lakosság érdekeinek figyelembevételével - a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium, vagy ezek alárendelt szerve által üzembentartott gépjárművekre vonatkozó szabályokat.
(3) E rendelet által kötelezően létesített biztosítások kockázataira az Állami Biztosítónál fennálló önkéntes felelősségbiztosítások vagy azok megfelelő részei 1971. január 1. napjával megszűnnek.
Vhr. 14. § Az Állami Biztosító Főigazgatósága a Pénzügyi Közlönyben és a Közlekedésügyi Értesítőben, továbbá más alkalmas módon teszi közzé, hogy az e rendeletben előírt kötelezettségeket az Állami Biztosító mely szervénél és miként kell teljesíteni.
(1) Ez a rendelet az 1971. évi január 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit az ettől kezdve bekövetkezett káresetekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet végrehajtásáról, a biztosítás feltételeinek és díjainak megállapításáról, továbbá a biztosítás és a bizonylat helyettesítése tárgyában létrejött megállapodások területi hatálya megváltoztatásának közzétételéről, végül az Állami Biztosító bejelentések átvételére illetékes szervei kijelöléséről a pénzügyminiszter gondoskodik.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 40/1960. (VIII. 30.) Korm. számú rendelettel módosított 30/1959. (V. 10.) Korm. számú, a 19/1961. (V. 7.) Korm. számú és a 22/1968. (VI. 21.) Korm. rendeletekkel módosított 1/1959. (I. 3.) Korm. rendeletek.
Vhr. 15. § (1) E rendelet az 1971. évi január hó 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit az ettől kezdve bekövetkezett káresetekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 11/1960. (IX. 4.) PM számú rendelettel módosított 17/1959. (VI. 30.) PM, továbbá a 18/1968. (VI. 21.) PM-KPM-KkM számú együttes rendelettel módosított 1/1964. (IV. 3.) PM -KPM-KkM számú együttes rendeletek teljes egészükben, a 155/1962. (P K 30.) PM számú utasításnak a gépjárműszavatossági költségvetési kárrendezéssel kapcsolatos, még hatályos részei hatályukat vesztik, és mindezek rendelkezéseit ezt követően csak az 1971. évi január hó 1. napját megelőzően bekövetkezett káresetekre kell alkalmazni.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese