4/1970. (VII. 1.) IM rendelet

a bírósági eljárásról védjegyügyekben

A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (a továbbiakban Vt.) 47. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

(a Vt 37. §-ához)

1. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) határozatának megváltoztatására irányuló kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(2) Ha a fél a kérelmét az MSZH-hoz elkésetten nyújtotta be, az igazolás felől (Vt. 42. §) a bíróság határoz.

2. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt a fél jogai illetik meg, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.

(2) Az az érdekelt, aki az MSZH előtti eljárásban nem vett részt, a kérelmet az eljárásban részt vett fél részére rendelkezésre álló idő alatt nyújthatja be.

(3) Ha az MSZH előtti eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

(a Vt 40. §-ához)

3. § (1) A bíróság az ügy tárgyalásáról, illetőleg a határozat kihirdetéséről a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. 7. §-ában foglalt feltételek nélkül is kizárhatja.

(2) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának (pl. fél meghallgatása, bizonyítás felvétele stb.), a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetőleg tárgyalás kitűzését rendelte el, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.

(3) A másodfokú bíróság a bizonyítást tárgyaláson folytatja le.

4. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a védjegyügy miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet. Cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állanak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

(4) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell.

5. § (1) Ha a kérelmező, illetőleg egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.

(2) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha az MSZH előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely az MSZH előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi az MSZH-hoz.

(a Vt 43. §-ához)

6. § A szabadalmi ügyvivőre, mint meghatalmazottra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a polgári perben eljáró meghatalmazottakra azzal a kiegészítéssel, hogy a készkiadásait és a munkadíját is felszámíthatja.

(a Vt 44. §-ához)

7. § (1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

(2) Ha az MSZH-nak a kérelem előterjesztését követően hozott határozata folytán (pl. igazolás, a határozat kijavítása, illetőleg kiegészítése) a kérelem részben vagy egészben tárgytalanná vált, a bíróság az előtte folyó eljárást ebben a részében megszünteti.

(3) Ha a bíróság eljárásában ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetőleg viselésére a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetőleg viseli.

8. § (1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését minden esetben kézbesítés útján közli.

(2) Az első fokú bíróság fellebbezéssel meg nem támadott végzése a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.

9. § A Vt. 46. §-ának (1) bekezdésében megjelölt perekben eljáró szabadalmi ügyvivőre a 6. §, a Vt. 46. §-ában említett perekben pedig a nyilvánosság kizárására a 3. § (1) bekezdésének rendelkezései irányadók.

10. § (1) A Vt. 37. §-ának (1) bekezdése alá tartozó védjegyügyekben, illetőleg a Vt. 46. §-ának (1) bekezdése alá tartozó védjegyperekben, ha 1970. évi július hó 1. napját megelőzően indultak meg, a korábbi eljárásjogi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat. A Budapesti Fővárosi Bíróság összetételére ilyen esetben is a Vt. 39. §-a irányadó.

(2) A Vt. 46. §-ának (1) bekezdése alá tartozó, 1970. évi július hó 1. napját megelőzően indult védjegyperekben, ha a bíróság hatályon kívül helyező határozatot hoz, az eljárásra a Vt. 46. §-a irányadó. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az 1970. évi július hó 1. napját megelőzően indult perekben benyújtott kérelem elbírálására is.

(3) Ez a rendelet az 1970. évi július hó 1. napján lép hatályba.