67/1970. (XII. 31.) PM rendelet

a fejlesztési pénzeszközök gazdasági társuláson kívüli átadásáról

A vállalati fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználásának előmozdítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank elnökével - a 8. §-ban foglaltak tekintetében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével - egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) Az állami vállalat és a tröszt, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő egyéb állami gazdálkodó szerv, a társadalmi szervezet vállalata, a szövetkezet és a szövetkezeti vállalat, továbbá mindezeknek egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulása, valamint a Pénzügyminisztérium által külön meghatározott költségvetési szerv (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) kölcsönösen előnyös gazdasági (termelési, értékesítési, szolgáltatási vagy egyéb) kapcsolatok fejlesztése, vagy ilyen kapcsolatok létesítése érdekében a fejlesztési célra szolgáló alapok (a továbbiakban: vállalatfejlesztési alap) szabad pénzeszközeit a rendelet hatálya alá tartozó más gazdálkodó szerv részére időleges használatra vagy véglegesen átadhatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett alapok szabad pénzeszközein azt az összeget kell érteni, amelyre az átadónak jogszabályokból vagy szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez, a szükségessé váló forgóalap-növeléshez és állóeszközpótláshoz - az átadást követően képződő forrásokkal is számolva - az átadás időtartama alatt vagy véglegesen nincs szüksége (a továbbiakban: fejlesztési pénzeszközök).

2. §

(1) Az állam által beruházás céljára bármilyen címen juttatott pénzeszközök - jogszabály eltérő rendelkezése vagy a beruházással kapcsolatos eltérő állami döntés hiányában - csak a felügyeleti szerv és a pénzügyminiszter engedélyével adhatók át. A szövetkezeti gazdálkodó szerv beruházás céljára kapott pénzeszközöket a juttató szerv engedélyével adhat át más gazdálkodó szervnek.

(2) Állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv szövetkezetnek, továbbá szövetkezeti vállalat más gazdálkodó szervnek véglegesen csak az alapító (felügyeleti) szervének engedélyével adhat át fejlesztési pénzeszközöket. A szövetkezet az állami gazdálkodó szervtől véglegesen kapott fejlesztési pénzeszközöket, illetőleg az ezeknek megfelelő forrást köteles elkülönítve nyilvántartani, és az a szövetkezet fel nem osztható vagyonának olyan részét képezi, amely a szövetkezet felszámolása esetén az államot illeti. Állami gazdálkodó szerv felszámolása esetén viszont a szövetkezeti gazdálkodó szerv részére kell megtéríteni az általa végleges jelleggel átadott fejlesztési pénzeszközöket.

3. §

(1) Fejlesztési pénzeszközöket időleges használatra a következő formákban lehet átadni:

a) a vállalatfejlesztési alap terhére visszafizetendő kölcsönként;

b) kereskedelmi hitel (áruhitel) vagy előlegnyújtás formájában.

(2) Nem nyújtható kereskedelmi hitel és előleg a beruházásokkal összefüggő olyan vállalkozási, szállítási vagy más szerződésekből eredő pénzfizetési kötelezettségekre, amelyekben az egyik szerződő fél a beruházó, vagy annak megbízottja.

4. §

(1) A 3. § (1) bekezdésében megjelölt esetekben a kamat mértéke az évi 5%-ot nem haladhatja meg.

(2) Fejlesztési pénzeszközök átadása ellenében nyereségből való részesedést érvényesen kikötni nem lehet.

5. §

Véglegesen, vagy a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kölcsön formájában fejlesztési pénzeszközök csak előre, meghatározott fejlesztés megvalósítása céljára adhatók át.

6. §

(1) Fejlesztési pénzeszközöket átadni, illetőleg átvenni a népgazdaság érdekével ellentétes célra nem szabad. Az ezzel kapcsolatos - a gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában irányadó - korlátozásokat a hitelpolitikai irányelvek tartalmazzák.

(2) Ha az állami gazdálkodó szerv a fejlesztési pénzeszközöket a hitelpolitikai irányelvekben foglalt korlátozások ellenére adja át, tőle - az ennek megfelelő összeget - az illetékes adóhatóság egyszeri adókivetés útján elvonhatja.

7. §

(1) Ha a gazdálkodó szerv áruszállításból vagy egyéb szolgáltatásból eredő követelése a teljesítéstől, illetve ezzel egy tekintet alá eső más tény bekövetkeztétől számított 30 napon belül nem folyik be [34/1967. (XII. 24.) PM számú rendelet 8. §-a], és a gazdálkodó szerv annak érvényesítésére (adott esetben bírósági, illetve gazdasági döntőbizottsági eljárás indításával) nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a követelés összegét - annak megfizetéséig - kereskedelmi hitelre irányuló megállapodás nélkül is a vállalatfejlesztési alapjából köteles finanszírozni. Ez a rendelkezés nem érinti az adós gazdálkodó szerv késedelmi kamatfizetési kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabály nem vonatkozik

a) azokra a pénzkövetelésekre, amelyekkel kapcsolatban nem nyújtható kereskedelmi hitel és előleg [3. § (2) bekezdés], továbbá

b) a "Szállítás-hírközlés" népgazdasági ágba tartozó gazdálkodó szervek pénzköveteléseire, ha ezek a gazdálkodó szervek éltek az üzletszabályzatukon alapuló kivételes pénzkövetelés-érvényesítési jogukkal.

8. §

Véglegesen vagy kölcsön formájában olyan célra, amelyre a műszaki fejlesztési alap az erre vonatkozó rendelkezések szerint felhasználható - az e rendeletben foglaltak értelemszerű alkalmazásával - a műszaki fejlesztési alap terhére is átadhatók pénzeszközök.

9. §

A külkereskedelmi vállalatok vállalatfejlesztési alapjának áttengedését külön jogszabály szabályozza.

10. §

Ez a rendelet 1971. január hó 1. napján lép hatályba.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes