9/1970. (XII. 24.) BM-KGM együttes rendelet
a polgári kézilőfegyverek vizsgálatáról
A rendőrségről szóló 1955. évi 22. számú törvényerejű rendelet 10. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük.
1. §
Általános rész
(1) A Magyar Népköztársaság területén gyártott vagy külföldről belföldi forgalomba hozatal céljából behozott minden polgári kézilőfegyvert (a továbbiakban: fegyver) forgalomba hozatal előtt, - továbbá huzamosabb használat után - ellen-állóképességének kipróbálása céljából a Magyar Kézilőfegyvervizsgáló Hivatalnál be kell mutatni vizsgálatra.
(2) A rendelet nem terjed ki a fegyveres erők és a fegyveres testületek fegyvereire, illetve a hatóságok által kiadott szolgálati fegyverekre.
(3) E rendelet vonatkozásában fegyvernek kell tekinteni azokat a robbantással működtetett készülékeket (pl. fegyver, szögbelövő, vágóhídi lövőszerkezet, ballisztikai vizsgáló fegyver stb.), amelyek lövedék, golyó vagy más lőszer kilövésére alkalmasak.
(4) A rendelet hatálya kiterjed a fegyverek kiegészítő, váltó- és tartalékcsöveire és závárzataira is.
2. §
(1) Nem kell vizsgálatnak alávetni a külföldről behozott új és használt fegyverek közül azokat, amelyek a Brüsszelben 1914-ben a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismerése tárgyában kötött egyezményhez (a továbbiakban: C. I. P.) csatlakozott országok valamelyikéből származnak és az illető ország vizsgáló állomásának érvényes próbajeleivel el vannak látva. E próbajeleket a hazai próbajelekkel egyenértékűnek kell tekinteni.
(2) Nem kell megvizsgálni azon országok fegyvereit sem, amelyek nem tagjai ugyan a C. I. P.-nek, de kétoldalú megállapodás van érvényben a próbajelek kölcsönös elismerésére, a fegyvereket az illető ország fegyvervizsgáló állomása megvizsgálta és a próbajelét azokba beütötte.
(3) A kölcsönösen elismert próbajelek jegyzékének közzétételéről a kohó- és gépipari miniszter külön intézkedik.
3. §
A fegyvervizsgáló szerv
A fegyvervizsgálatot térítés fejében a Magyar Kézilőfegyvervizsgáló Hivatal (Budapest) (a továbbiakban: Hivatal) végzi. A vizsgálatról bizonyítványt állít ki.
4. §
A vizsgálat célja
(1) A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a fegyver megfelel e rendelet mellékletében foglalt előírásoknak, és hogy az nem veszélyezteti sem a lövőt, sem a környezetét.
(2) A vizsgálat elvégzését a fegyveren próbajel beütésével kell igazolni.
5. §
A bemutatásra kötelezettek
(1) A fegyver vizsgálatra való bemutatási kötelezettsége a belföldön gyártott fegyver esetén a gyártó vállalatot, a külföldről behozott fegyvernél az importáló külkereskedelmi vállalat belföldi megbízóját, vagy megrendelőjét terheli.
(2) A már használatban levő, vagy kereskedelmi forgalmon kívül beszerzett fegyvereknél a bemutatás kötelezettsége annak használatban tartóját terheli.
6. §
(1) A már használatban levő fegyverre vonatokozó bemutatási kötelezettség fennáll, ha:
- a fegyveren az érvényes próbabélyeg hiányzik,
- próbajel hiányzik,
- az illetékes rendőrhatóság az időszaki vizsgálatot vagy a javítást elrendelte, és a fegyveren e rendelet mellékletében felsorolt, annak használhatóságát veszélyeztető javításokat végeztek,
- a Hivatal a vizsgálat során javítható hibákat állapított meg, és a fegyvert javításra visszaadta.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a tartásra jogosult a fegyvert mindaddig nem használhatja, amíg azt érvényes próbajellel a Hivatal nem látta el.
7. §
A fegyvert összeszerelt és vékonyan olajozott állapotban (a kiegészítő, váltó, tartalékcsövekkel és závárzatokkal együtt) kell bemutatni. A vizsgálatra bemutatott fegyveren meg kell lennie a gyártó vállalat jelének és a gyártási számnak.
8. §
(1) Előzetes vizsgálat (nem kötelező) próbajele:
1. számú próbajel
Ezt a próbajelet kell beütni a gyártás közben kipróbálásnak alávetett csövekre.
(2) Végleges vizsgálat (kötelező) próbajele:
2. számú próbajel
Ezt a próbajelet kell beütni minden véglegesen kész, akár fehér, akár fekete állapotban levő sörétes vagy golyós fegyver csövére és závárzatára, ha kiállta a lőpróbát.
(3) Ismételt vizsgálat próbajele:
3. számú próbajel
Ez jelenti a csőnél vagy a fegyvernél korábban elvégzett vizsgálat megismétlését.
9. §
Vegyes rendelkezések
(1) Ha a vizsgálat nem jár eredménnyel, úgy a próbajel beütését meg kell tagadni. Végleges visszautasítás esetén a fegyverből az azon levő próbajelet el kell távolítani és a fegyvert használaton kívüli állapotba kell helyezni.
(2) A fegyvernek használaton kívüli állapotba való helyezését a Hivatal végzi. Ennek módját a melléklet határozza meg.
10. §
Ez a rendelet 1971. április 1-én lép hatályba. A már használatban levő fegyvereket azonban legkésőbb 1972. december 31-ig kell vizsgálatra bemutatni.
Benkei András s. k.,
belügyminiszter
Dr. Horgos Gyula s. k.,
kohó- és gépipari miniszter
Melléklet a 9/1970. (XII. 24.) BM-KGM számú együttes rendelethez
KÉZILŐFEGYVERVIZSGÁLATI SZABÁLYZAT
I.
Általános vizsgálat
1. A vizsgálatra bemutatandó fegyvert először szemrevételezéssel kell megvizsgálni. Ennek alapján nem bocsátható vizsgálatra az a fegyver, amelynél a következő hibák találhatók:
- rozsdásodás vagy durva külső felülettel (pl. kézi megmunkálásból származó nyomok, mint reszelőnyom vagy sérülés) rendelkező fegyver;
- amelynek csövénél anyag vagy gyártási hiba fordul elő, mint pl.: karcok, rosszul forrasztott csősínek, szíjkengyelek, csövek, furathibák, vagy nem megfelelő belső felület, amelyet lövés után már nem lehet megfelelően ellenőrizni, mivel várhatóan rongálódás következik be;
- amely működése hibás (felhúzás, ütőszeg, zárolás, túlkönnyű elsülés stb.) és amelynél a biztosító szerkezet nem működik;
- amelynél a töltényűrbe nem helyezhetők be a szabványnak megfelelő vizsgáló töltények;
- amelynél a csőfurat mérete nem felel meg a mellékletben megadott előírásoknak.
II.
A sörétes fegyver vizsgálata
1. Szilárdsági vizsgálatok
a) A fegyver ellenőrzése a lövés előtt
- a fegyver csövének ellenőrzése:
A fegyvercső szemrevételezése és méretellenőrzése: a cső furatának ellenőrzése maximum és minimum méretű idomszerrel (a méreteknek az 1. táblázat előírásainak kell megfelelniük).
A töltényűr méretellenőrzése maximum és minimum méretű idomszerrel (a méreteknek meg kell felelniük az 1. és 2. számú táblázat előírásainak).
A csövet önmagában is lehet lövéssel ellenőrizni (gyártásközi ellenőrzés), de ez a vizsgálat nem kötelező. Ilyen vizsgálat esetén kell az előzetes vizsgálat próbajelét - 1. számú próbajel - alkalmazni.
- a fegyver ellenőrzése:
A szemrevételezés szabad szemmel vagy nagyítóval történik. Ellenőrizni kell:
a zárszerkezetet szemrevételezéssel (zárszerkezet biztosítsa a fegyver megbízható lezárását), az elsütő szerkezetet és a biztosítást.
b) Lövéssel történő ellenőrzés nagynyomású tölténnyel
A nagynyomású tölténnyel történő lövést vagy teljesen készregyártott fegyverrel végzik, vagy pedig olyan fegyverrel, amely olyan állapotban van, hogy a további megmunkálások után a fegyver szilárdságán lényeges csökkenés nem következik be. Minden csőből 2 db nagynyomású lőszert kell kilőni. A nagynyomású töltény kivitele feleljen meg a belövő állomás előírásainak. A nagynyomású töltényt felhasználás előtt temperálni kell, és + 15°C - +25°C között lehet felhasználni. A nagynyomású töltényeket felhasználás előtt a Hivatal által meghatározott %-ban meg kell vizsgálni.
Nyomásmérést ICA vagy vele azonos rézhengerekkel (crusher) kell végezni.
A nyomásmérő rézhenger méretei: átmérő 3 mm, magasság 4.9 mm. A dugattyú felülete 30 mm2. A sörétes nagynyomású töltények nyomásméréshez szolgáló nyomásmérő csövek feleljenek meg a nemzetközi előírásoknak és legyenek ellátva két csavaros nyomásmérővel. Az első mérőhely a tűzfaltól 15-37 mm-re, a második 162 mm-re legyen.
Az előírt nyomások kp/cm2-ben vagy bar-ban (mely értékeket a táblázat zárójeles számai mulatják) a nyomásmérő helyeken a következők:
2. A fegyver ellenőrzése lövés után
a) Lövés után a fegyvert különös gondossággal kell megvizsgálni, hogy nem keletkeztek-e a csövön repedések, dudorok, továbbá ellenőrizni kell a zárszerkezetet, hogy a legjobban igénybe vett helyeken nem történt-e károsodás.
b) Annak igazolására, hogy a vizsgálaton a fegyver megfelelt, a fegyver csövére és zárszerkezetére be kell ütni az előírt 2. számú próbajelet. A próbajel mellé az évszám két utolsó számjegyét, a cső kaliberét, a cső súlyát és a töltényűr hosszát kell beütni.
c) Vissza kell utasítani, illetve javításra vissza kell adni azokat a fegyvereket, amelyeknél a vizsgálat során a következő hibák fordultak elő:
- szemmel láthatóan megrongálódott,
- elsülés kihagyása (csütörtök),
- a fegyver zárásakor annak szándékolatlan elsülése,
- a töltényűr és átmeneti kúp méretnövekedése, szűkítés (choke) és a szűkítéshez vezető kúp méretnövekedése,
- a csőfurat mindennemű meghibásodása,
- csősín és szíjkengyel forrasztásának meglazulása,
- billenő csövű fegyvereknél, ha a zártest és a csőfar közötti rés eléri a 0,2 mm-t,
- repedt vagy deformálódott zártest,
- zárszerkezet fontosabb részeinek deformálódása vagy törése.
d) A próbán megfelelt fegyverekről sorszámmal ellátott bizonyítványt kell kiállítani, amelyből egy példányt a Hivatalnál kell öt évig megőrizni, egy példányt pedig a bemutatónak kell átadni.
A bizonyítványon fel kell tüntetni:
- a fegyver fajtáját,
- a fegyver számát,
- a névleges furatátmérőt (caliber),
- a szűkítés (choke) méretét,
- a töltényűr mélységét,
- a vizsgáló nyomás értékét,
- a cső hosszát és súlyát,
- a cső kaliberét.
3. A próbajelek alkalmazása
a) A vizsgálat, illetve a beütött próbajel érvényét veszti, ha:
- a szerkezeten vagy a csövön a gyengülés jelei mutatkoznak, repedések, dudorok, horpadások vagy csőforrasztási hibák;
- a fegyvert átalakították, a szerkezetet vagy a csövet kicserélték vagy hegesztéssel javították, a csövet keménykrómozták;
- a töltényűrt mélyítették, a cső belső átmérőjét növelték vagy a külső átmérőt csökkentették oly mértékben, hogy a súlycsökkenés meghaladja a cső súlyának 4%-át.
b) Azt a fegyvert, amelynél valamely oknál fogva az előző vizsgálat érvényét vesztette, ismételt vizsgálatnak kell alávetni.
Az ismételt vizsgálat feltételei megegyeznek az első vizsgálat feltételeivel.
Ha az ismételt vizsgálat kielégítő eredménnyel járt, a fegyverbe be kell ütni az ismételt vizsgálat próbajelét.
Amennyiben a vizsgálat eredménye nem kielégítő, de a fegyver olyan állapotban van, hogy az javítható, ezt javításra vissza kell adni.
c) Végleges visszautasítás esetén a fegyverből a próbajeleket el kell távolítani és azt használaton kívüli állapotba kell helyezni. Ez a cső vagy a závárzat alaktalanításával (deformálásával), vagy a cső töltényűrének átcsapolásával történhet. Váltócsöves fegyvernél, ha csak az egyik csövön van javíthatatlan hiba, a Hivatal csak a hibás csövet teszi használhatatlanná.
III.
Huzagolt csövű fegyver vizsgálata
1. A huzagolt csövű golyós fegyver ellenőrzésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a sörétes fegyverre a következő eltéréssel. Minden csőből 2 db nagynyomású lőszert kell kilőni. A nagynyomású golyós töltény nyomása legalább 30%-kal meg kell hogy haladja a használati töltény átlagos nyomását.
2. A golyós nagynyomású töltényeket a Hivatal által meghatározott százalékban felhasználás előtt meg kell vizsgálni. A golyós nagynyomású töltények méréshez szolgáló nyomásmérő csöveket egy csavaros nyomásmérővel kell ellátni, amelynek tengelye a töltény lőporterének kb. közepén van.
A mérődugattyú átmérője 3,09, 3,91, 4,37, és 6,18 mm a nyomás nagysága szerint.
3. A golyós fegyver závárzatának zárószemölcsei lövéskor legyenek egyenletesen megterhelve.
4. A revolvert annyi nagynyomású töltény kilövésével kell kipróbálni, ahány töltényt a dob befogad. Két lövést a revolverből kell kilőni, a többit pedig úgy, hogy a revolver dobját egy készülékbe kell befogni. A készüléknek olyannak kell lennie, hogy ne okozzon nyomáscsökkenést a töltényűrben.
5. A megvizsgált és megfelelőnek talált fegyver csövébe be kell ütni a fegyver típusjelét és kaliberét.
IV.
Egyéb fegyver vizsgálata
1. A II. és III. csoportba nem tartozó egyéb fegyvert az ezekre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával kell megvizsgálni és ellátni a próbajellel.