Tippek

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

1955. évi 22. törvényerejű rendelet

a rendőrségről

Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya az 1945. évi január hó 4. napján kiadott rendeletével létrehozta hazánkban a közbiztonság helyreállítására a polgárőrséget, majd ugyanez év márciusában eltörölte a népelnyomó csendőrségi intézményt és az egész országra kiterjedőleg a demokratikus rendőrség megszervezését rendelte el.

Felszabadult hazánkban az új rendőrség hozzájárult a fasizmus által rombadöntött ország közrendjének és közbiztonságának megteremtéséhez,

állami és társadalmi rendünk megszilárdításához, a dolgozók személyének és vagyonának védelméhez. A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt rendőrségünk teljesítette kötelességét államunk és dolgozó népünk iránt és betölti a népi demokratikus rendőrség feladatát. A dolgozó tömegekre támaszkodva védi a társadalmi tulajdont, az állampolgárok személyét és vagyonát, harcol a bűnözők ellen, tevékenysége a szocialista törvényességen alapszik, módszerei alapvetően különböznek a kapitalista állam rendőrségének és csendőrségének durva, népelnyomást szolgáló módszereitől.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dolgozó nép és a rendőrség kapcsolatának további elmélyítése, a szocialista törvényesség fokozott biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme és a bűnözők elleni fokozott harc érdekében a rendőrség feladatát és hatáskörét az alábbiakban határozza meg:

I. FEJEZET

A RENDŐRSÉG FELADATA ÉS SZERVEZETE

A rendőrség feladata

1. § A rendőrség feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme. Feladatának ellátása során a dolgozó népre, az állami, gazdasági és társadalmi szervekre támaszkodva biztosítja a társadalmi tulajdon sérthetetlenségét, védi az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságát, biztosítja a szocialista törvényesség megtartását, ellenőrzi a közúti, vasúti és légi közlekedés rendjét, biztonságát, továbbá ellátja a Magyar Népköztársaság állampolgárait alapvető személyi okmányokkal.

A rendőrség szervezete

2. § A rendőrség fegyveres szervezet és a "Magyar Népköztársaság Rendőrsége" nevet viseli.

3. § (1) A rendőrséget a belügyminiszter irányítja és ellenőrzi.

(2) A rendőrség működésének törvényessége felett a felügyeletet a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyakorolják.

4. § (1)[1] A rendőrség szolgálatát a fővárosi és megyei főkapitányságokra; illetőleg járási, városi (kerületi) kapitányságokra tagozódva látja el. A járási, városi (kerületi) kapitányságok rendőrőrsökre és körzeti megbízottakra tagozódnak.

(2)[2] A rendőrségi szervek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitánysága látja el.

(3) A rendőri szervek működési területét a Magyar Népköztársaság Alkotmánya alapján meghatározott államigazgatási területi beosztásra figyelemmel a belügyminiszter állapítja meg.

(4) A vasúti és légi közlekedés, valamint a vasútig vízi, postai és légi szállítás közrendjének biztosítását, ezen területeken a bűnözés elleni harcot, a társadalmi tulajdon védelmét a belügyminiszter által külön szervezett közlekedési rendőri szervek látják el.

(5) A rendőrség állományának kiképzésére és továbbképzésére, valamint a közrend biztosítása érdekében történő felhasználására a belügyminiszter tan- és karhatalmi alakulatokat szervezhet..

5. §[3]

II. FEJEZET

A rendőrség hatásköre és működése

6. § A rendőrség a bűnözés elleni harcban:

1. intézkedéseket foganatosít a bűncselekmények megelőzése, megszakítása és felderítése érdekében. Ezirányú munkájában a rendőrséget az állampolgárok, az állami és gazdasági szervek támogatni kötelesek;

2. a törvény alapján hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében lefolytatja a nyomozást;

3. a jogszabályban megállapított kényszerintézkedéseket alkalmazza a közbiztonságra vagy a szocialista társadalmi együttélésre veszélyes személyekkel szemben;

4. intézkedéseket lesz a prostitució, a közveszélyes munkakerülés és csavargás megelőzésére;

5. központilag nyilvántartja az elkövetett bűncselekményeket és a bíróságok által elítélteket. Az utóbbi személyekről (előéletükről) a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozóhatóságok és az országos hatáskörű szervek vezetőinek, valamint a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága elnökének megkeresésére közlést ad;

6. felkutatja az eltűnt gyermekeket és fiatalkorúakat, valamint azokat a felnőttkorú személyeket, akikkel kapcsolatban alapos gyanú van arra, hogy ellenük bűncselekményt követtek el.

7. § A rendőrség a közrend védelme érdekében:

1. körzetmegbízotti, járőr és őrszem szolgálatot szervez, őrzi a kijelölt épületeket, létesítményeket, kíséri a fontosabb vasúti, vízi és légi szállítmányokat, továbbá felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a polgári fegyveres őrségek és az üzemrendészeti szervek működése felett;

2. biztosítja a nagyobb ünnepségek, rendezvények, felvonulások és a sportrendezvények rendjét, felügyel a felvonulások szabályainak megtartására;

3. elemi csapások és a közterületén bekövetkezett nagyobb rendellenességek esetén értesíti az illetékes állami szerveket és a lakosságot. Ilyen esetben a tanácsi végrehajtóbizottságok határozatainak megfelelően a bekövetkezett károk elhárítására bevonja a lakosságot és fokozottan gondoskodik a társadalmi tulajdon, az állampolgárok személyének és vagyonának védelméről, a közrend fenntartásáról. Közreműködik a károsultak megsegítésében;

4. elővezetést foganatosít a bíróságok és az ügyészség intézkedésére, a katonai hatóságoknak a sorozásra, vagy katonai szolgálatra be nem vonultakra vonatkozó megkeresései, valamint az egészségügyi szervek kötelező gyógyításra vonatkozó rendelkezései alapján. Más állami szervek megkeresésére elővezetést csak az illetékes ügyész jóváhagyásával foganatosíthat;

5. közreműködik a gyermekek és a fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában. Ennek során gondoskodik a szülői felügyelet nélkül hagyott gyermekek és fiatalkorúak átmeneti gondozásba vételéről, illetőleg szüleinek történő átadásáról;

6. felügyel a tanácsrendelet megtartására, amennyiben ehhez a rendőrség közreműködése szükséges;

7. segítséget nyújt hivatalos személyeknek a szolgálati kötelezettségük ellátásában azokban az esetekben, amikor azok törvényes eljárásait akadályozzák;

8. segítséget nyújt az egészségügyi szerveknek a társadalmi együttélésre veszélyes betegségek leküzdésére.

8. § A rendőrség a közlekedés rendjének védelme érdekében:

1. biztosítja és megtartja a közúti közlekedés rendjét, közlekedési korlátozásokat rendel el és szüntet meg. A belügyminiszter által meghatározott helységek forgalmas útvonalain a közlekedés gyors és veszélymentes lebonyolítása érdekében irányítja a közúti forgalmat;

2. ellátja a gépjárművezetők és a gépjárművek vizsgáztatásával, nyilvántartásával, a rendszámok kiadásával kapcsolatos rendészeti feladatokat. Közbiztonsági és rendészeti szempontból ellenőrzi a közúti forgalomban résztvevő jármüveket és járművezetőket, azok forgalmi okmányait, illetőleg vezetői igazolványait, a gépjárművek műszaki karbantartását, továbbá a személy- és árufuvarozást;

3. a hatáskörébe tartozó közúti és vasúti közlekedési balesetek esetén lefolytatja a nyomozást. A közúti balesetek megelőzése érdekében a járművezetők és általában a lakosság körében széleskörű propaganda tevékenységet fejt ki, közlekedési szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, illetőleg a helyszínen bírságol;

4. ellenőrzi a közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok megtartását;

5. engedélyezi a gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárversenyek tartását;

6. közreműködik a közutakon és közutak mentén létesítendő építkezések, valamint a közúti építkezések engedélyezésében. A nagyobb forgalmú közterületen az útbontással kapcsolatos munkák végzésére engedélyt ad és a közúti építkezések esetén felügyel a biztonsági szabályok megtartására.

9. § A rendőrség az igazgatásrendészeti feladatainak végrehajtása során:

1. ellátja az ország lakosságát személyi igazolvánnyal, intézi a be- és kijelentkezést, megszervezi az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, engedélyezi a határövezetekbe való belépést és jogszabályokban megállapított városokba és a határövezetekbe a letelepedést;

2. ellátja az állampolgárság fennállását, elvesztését tanúsító, valamint a honosítási, visszahonosítási és az állampolgárság kötelékéből történő elbocsátási okiratok kiállításával kapcsolatos feladatokat, eljár az állampolgárság hivatalból történő megállapításában, javaslatot tesz egyes személyeknek magyar állampolgárságától való megfosztására;

3.[4]

4. névváltoztatási kérelmek ügyében dönt:

5. őrzi és nyilvántartja a talált és a rendőrségnek beszolgáltatott tárgyakat és azokat az igazolt tulajdonosoknak visszaadja;

6. gyakorolja a hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a bírságolási jogkört;

7. ellenőrzi, hogy a szórakoztató és vendéglátóipari vállalatok vezetői az üzemekben, valamint a sportegyesületek vezetőségei a sportpályáikon megtartják-e a rendészeti előírásokat és végrehajtják-e a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó jogszabályokat.

10. § A rendőrség további igazgatásrendészeti feladatainak végrehajtása során:

1. közbiztonsági szempontból engedélyezi és ellenőrzi a vadászati, sport és játék célokat szolgáló fegyver és lőszer gyártását, forgalombahozatalát, vásárlását és tartását, valamint behozatalát és kivitelét, továbbá az ilyen fegyverek javítását és a nem katonai célú lőterek használatát;

2. engedélyezi és ellenőrzi az ipari célokat szolgáló robbanóanyagok gyártását, forgalombahozatalát, tárolását, őrzését és felhasználását;

3. engedélyezi és ellenőrzi a sokszorosítógépek és azok működtetéséhez szükséges segédanyagok vásárlását és tartását;

4. kiadja a postagalambtartási és ágybérlőtartási engedélyeket, valamint a vándoriparosok működési engedélyét;

5. gyakorolja a Belügyminisztérium hatáskörébe utalt egyesületek felett a felügyeletet;

6. ellátja az erős hatású mérgező anyagok és a kábítószerek őrzésére és felhasználására vonatkozó rendészeti felügyeletet;

7. véleményezi az italmérés engedélyezésére vonatkozó kérelmeket;

8. véleményezi a kártyajátszási engedélyek kiadására vonatkozó kérelmeket, javaslatot tesz a vendéglátóipari üzemek részére kiadott tánc, éneklési, kártyajátszási és zárórameghosszabbítási engedélyek visszavonására;

9. engedélyezi és ellenőrzi a bélyegzőgyártást, engedélyezi a bélyegzők készíttetését.

III. FEJEZET

A rendőrség eljárásának alapvető szabályai

11. § A rendőrség a nyomozás során a bűntetőperrendtartásban meghatározott elvek szerint jár el, az abban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

12. § A bűnügyi nyomozás esetein kívül a rendőrség eljárását - amennyiben a jelen törvényerejű rendelet eltérő rendelkezést nem állapít meg - az államigazgatási szervek eljárására vonatkozó szabályok határozzák meg.

13. § (1) A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgálatilag fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha szolgálatban lévő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban lévő rendőrt intézkedésben segíteni kell.

(2) A rendőr jogosult és köteles a gyanúsan viselkedő személyeket, vagy azokat, akiknek igazoltatása rendőri intézkedés közben szükséges - kilétük és személyazonosságuk megállapítása érdekében - igazolásra felszólítani. A Néphadsereg tagjainak igazoltatására vonatkozó szabályokat a belügyminiszter - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - utasításban állapítja meg.

(3) Azon személyeket, akik az igazolást megtagadják vagy személyazonosságukat kielégítő módon igazolni nem tudják, a rendőr jogosult előállítani. Az előállítás foganatosítása előtt a rendőr az előállítandó személy ruházatát átvizsgálhatja annak megállapítása végett, hogy az illetőnél van-e támadásra alkalmas eszköz.

(4) A rendőrség jogosult az előállított személyt 24 órai időtartamra őrizetbevenni, ha az őrizetbevételt a személyazonosság megállapítása vagy az őrizetbevett személy érdekei (túlittasság, ön- és közveszélyes állapot) szükségesse teszik. Ennek tartama - bűncselekmény alapos gyanúja esetén - az őrizetbevételtől számított 24 órán belül adott ügyészi jóváhagyás alapján további 48 óráig meghosszabbítható.

(5) Bűntettes üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszállítása érdekében a rendőr jogosult közhasználatú, közületi és egyéb jármüvet igénybevenni. A rendőr nem veheti igénybe az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei (országos hatáskörű szervei), továbbá a belügyminiszter által utasításban meghatározott állami és társadalmi szervek vezetőinek, valamint a külállamok képviseleti szerveinek megkülönböztetett jelzésű járműveit.

(6) A rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni. Ennek érdekében joga van kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyenek: az erőszakos kézrátétel erőszakos elszállítás és a jogszabályban meghatározott esetekben a fegyverhasználat.

(7) A rendőrség jogosult a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények meggátlása érdekében az állampolgárok (házfelügyelők, éjjeli őrök, szállásgondnokok stb.) segítségét igénybevenni.

(8) Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló" illetőleg a közönség részére nyitva álló helyiségbe vagy területre, valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében, továbbá a ki- és bejelentkezési szabályok megtartásának ellenőrzése céljából bármikor beléphet. A belügyminiszter utasításban határozza meg azoknak az állami és társadalmi szerveknek a helyiségeit, ahová a rendőr csak engedély alapján léphet be.

VI. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

14. § (1) Azokban a községekben, városokban, ahol a rendőrség körzetmegbízotti szolgálatot szervez, a tanácsok végrehajtóbizottságai kötelesek a körzetmegbízotti szolgálathoz szükséges helyiségeket rendelkezésre bocsátani.

(2) A rendőrség szervezeti, szolgálati, egyenruházati és felszerelési, ügyviteli, valamint a rendőrség működését biztosító egyéb szabályzatokat a belügyminiszter állapítja meg.

(3)[5]

15. § (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az e tárgyra vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik. A hatályukat vesztő korábbi jogszabályok jegyzékét a jelen törvényerejű rendelet "Függelék"'-e tartalmazza.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.

Függelék a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 22. számú törvényerejű rendeletéhez.

1879. évi XXVIII. törvény a rendőri bejelentési intézménynek Budapest fővárosban való életbeléptetéséről.

1881. évi XXI. törvény a Budapest fővárosi rendőrségről.

1889. évi XLVI. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Újpest és Rákospalota községek területére való kiterjesztéséről.

1912. évi LX. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Erzsébetfalva, Kispest és Pest-szentlőrinc községek területére való kiterjesztéséről.-

1916. évi XXXVIII. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről.

1930. évi XXVI. törvény a honvédség és egyéb fegyveres őrtestületek tagjainak pótdíjáról és egyéb intézkedéseiről.

1936. évi VIII. törvény a rendőrlegénységi és csendőrlegénységi betegsegélyezési alap létesítéséről.

5.047/1949. M. E. számú rendelet a rendőrség államosításáról. (R. T. 752. 1.)

90.089/1919. B. M. számú rendelet a rendőrség ügyintéző hatásköréről. (R. T. 1092. 1.)

3.720/1922. M. E. számú rendelet a rendőri szolgálat fogalmazói és felügyelői szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékek és ezek joghatályáról. B. K. 1023. 1.)

9.270/1922. M. E. számú rendelet a rendőrségnél alkalmazott detektívektől megkívánható elméleti és gyakorlati képzettség megállapításáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. (B. K. 2278. I.)

2.503/1923. M. E. számú rendelet a rendőri szolgálat fogalmazói és felügyelői szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékek és ezek joghatályáról. (B. K. 757. 1.)

2.205/1926. (IV. 1.) M. E. számú rendelet a rendőri szolgálat fogalmazói és felügyelői szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékek és ezek joghatálya tárgyában kiadott 3.720/1922. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról.

7.270/1930. M. E. számú rendelet a bejelentési kötelezettségnek az egész ország területére való kiterjesztéséről. (R. T. 840. 1.)

6.500/1931. M. E. számú rendelet a rendőrség szervezeti változásairól. (R. T. 1533. 1.)

10.390/1939. M. E. számú rendelet a személyes bejelentési kötelezettség kiterjesztéséről és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásról. (R. T. 2005. 1.)

610/1940. M. E. számú rendelet a rendőrség szervezeti változásai tárgyában kiadott 6.500/1931. M. E. számú rendelet módosításáról. (R. T. 21. 1.)

4.940/1943. M. E. számú rendelet a rendőrség budapesti főkapitánya illetékességi területének kiterjesztéséről. (R. T. 1899. 1.)

2.300/1944. M. E. számú rendelet a rendőrség átszervezéséről. (R. T. 1063. 1.)

1.690 1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről, az 1-4. §-okban foglalt rendelkezések kivételével.

1.700/1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség felállításáról.

6.290. 1945. (VIII. 12.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség felállítása tárgyában kiadott 1.700/1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

6.690/1945. (VIII. 19.) M. E. számú rendelet a csendőrség feloszlatása és az államrendőrség megszervezése tárgyában kiadott 1.690/1945. (V. 10) M. E. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

8.490/1945. (IX. 25.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezetéről és az államrendőrséget érintő egyes kérdések szabályozásáról, a 11. §-ban foglalt rendelkezések kivételével.

145.703/1945. (IX. 13.) B. M. számú rendelet nőknek a magyar államrendőrség állományában való alkalmazásáról.

10.290/1945. (XI. 6.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezete és az államrendőrséget érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott 8.490/1945. (IX. 25.) M. E. számú rendelet kiegészítéséről.

10.060/1946. (IX. 5.) M. E. számú rendelet az államháztartás egyensúlyi helyzetének rendbehozása érdekében az államrendőrség kebelén belül végrehajtandó változásokról és az államrendőrséget érintő kérdések újabb szabályozásáról.

535.420/1946. (XII. 25.) B. M. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezetéről szóló 8490/1945. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

612.953/1946. (XII. 29.) B. M. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitánysága vezetője hatáskörének útlevélügyekben más elsőfokú rendőrhatóságok illetékességi körére kiterjesztéséről.

3.454/1947. (III. 25.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitánysága vezetője illetékességi területének kiterjesztéséről, valamint a rendelet végrehajtásáról szóló 192.387/ 1947. (III. 25.) B. M. számú rendelet.

193.554/1947. (V. 13.) B. M. számú rendelet az államrendőrség budapesti főkapitánysága egyes alosztályainak összevonásáról.

194.266/1947. (V. 26.) B. M. számú rendelet a rendőrség területén belül a megszólítás tárgyában.

228.032/1947. (VI. 14.) B. M. számú rendelet a rendőrség területén belül a megszólítás szabályozása tárgyában.

9.482/1947. (VIII. 3.) Korm. számú rendelet az államrendőrség zavartalan működésének biztosításáról.

199.328/1947. (XII. 11.) B. M. számú rendelet Pirtó nagyközség területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

285.084/1948. (I. 25.) B. M. számú rendelet Etes nagyközség területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

1.000/1948. (I. 29.) Korm. sz. rendelet a hivatali (szolgálati), közjegyzői (közjegyző-helyettesi), ügyvédi és honvédségi eskü, illetőleg fogadalom szabályozása tárgyában kiadott 1.850/1946. M. E. számú rendelet kiegészítéséről és a rendőrség tagjai számára külön esküszöveg megállapításáról.

4.100/1948. (IV. 10.) Korm. számú rendelet a rendőrséget érintő törvényeknek és rendeleteknek a Rendőrségi Közlönyben közléséről.

286.336/1948. (VI. 10.) B. M. számú rendelet a kadarkúti és csökölyí rendőrőrsök őrsterületi beosztásának megváltoztatásáról.

287.486/1948. (VIII. 8.) B. M. számú rendelet Somogy-megyéből Zala-megyébe átcsatolt egyes községek területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

287.964/1948. (XI. 14.) B. M. számú rendelet Köröstelétlen nagyközség területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

274.000/1949. (II. 19.) B. M. számú rendelet a rendőrség szervezetének megváltoztatásáról.

275.330/1949. (III. 12.) B. M. számú rendelet a rendőrség testületén belül a megszólítás szabályozásáról.

3.700/1949. (IV. 23.) Korm. számú rendelet a magyar államrendőrség felállításáról szóló 1.700/ 1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet módosításáról.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1956. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1956.12.30.

[2] Megállapította az 1956. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1956.12.30.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 55. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1971.06.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 1. törvényerejű rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1963.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 55. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1971.06.01.

Tartalomjegyzék