Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1955. évi 22. törvényerejű rendelet

a rendőrségről

Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya az 1945. évi január hó 4. napján kiadott rendeletével létrehozta hazánkban a közbiztonság helyreállítására a polgárőrséget, majd ugyanez év márciusában eltörölte a népelnyomó csendőrségi intézményt és az egész országra kiterjedőleg a demokratikus rendőrség megszervezését rendelte el.

Felszabadult hazánkban az új rendőrség hozzájárult a fasizmus által rombadöntött ország közrendjének és közbiztonságának megteremtéséhez,

állami és társadalmi rendünk megszilárdításához, a dolgozók személyének és vagyonának védelméhez. A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt rendőrségünk teljesítette kötelességét államunk és dolgozó népünk iránt és betölti a népi demokratikus rendőrség feladatát. A dolgozó tömegekre támaszkodva védi a társadalmi tulajdont, az állampolgárok személyét és vagyonát, harcol a bűnözők ellen, tevékenysége a szocialista törvényességen alapszik, módszerei alapvetően különböznek a kapitalista állam rendőrségének és csendőrségének durva, népelnyomást szolgáló módszereitől.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dolgozó nép és a rendőrség kapcsolatának további elmélyítése, a szocialista törvényesség fokozott biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme és a bűnözők elleni fokozott harc érdekében a rendőrség feladatát és hatáskörét az alábbiakban határozza meg:

I. FEJEZET

A RENDŐRSÉG FELADATA ÉS SZERVEZETE

A rendőrség feladata

1. § A rendőrség feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme. Feladatának ellátása során a dolgozó népre, az állami, gazdasági és társadalmi szervekre támaszkodva biztosítja a társadalmi tulajdon sérthetetlenségét, védi az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságát, biztosítja a szocialista törvényesség megtartását, ellenőrzi a közúti, vasúti és légi közlekedés rendjét, biztonságát, továbbá ellátja a Magyar Népköztársaság állampolgárait alapvető személyi okmányokkal.

A rendőrség szervezete

2. § A rendőrség fegyveres szervezet és a "Magyar Népköztársaság Rendőrsége" nevet viseli.

3. § (1) A rendőrséget a belügyminiszter irányítja és ellenőrzi.

(2) A rendőrség működésének törvényessége felett a felügyeletet a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyakorolják.

4. § (1)[1] A rendőrség szolgálatát a fővárosi és megyei főkapitányságokra; illetőleg járási, városi (kerületi) kapitányságokra tagozódva látja el. A járási, városi (kerületi) kapitányságok rendőrőrsökre és körzeti megbízottakra tagozódnak.

(2)[2] A rendőrségi szervek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitánysága látja el.

(3) A rendőri szervek működési területét a Magyar Népköztársaság Alkotmánya alapján meghatározott államigazgatási területi beosztásra figyelemmel a belügyminiszter állapítja meg.

(4) A vasúti és légi közlekedés, valamint a vasútig vízi, postai és légi szállítás közrendjének biztosítását, ezen területeken a bűnözés elleni harcot, a társadalmi tulajdon védelmét a belügyminiszter által külön szervezett közlekedési rendőri szervek látják el.

(5) A rendőrség állományának kiképzésére és továbbképzésére, valamint a közrend biztosítása érdekében történő felhasználására a belügyminiszter tan- és karhatalmi alakulatokat szervezhet..

5. §[3]

II. FEJEZET

A rendőrség hatásköre és működése

6. § A rendőrség a bűnözés elleni harcban:

1. intézkedéseket foganatosít a bűncselekmények megelőzése, megszakítása és felderítése érdekében. Ezirányú munkájában a rendőrséget az állampolgárok, az állami és gazdasági szervek támogatni kötelesek;

2. a törvény alapján hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében lefolytatja a nyomozást;

3. a jogszabályban megállapított kényszerintézkedéseket alkalmazza a közbiztonságra vagy a szocialista társadalmi együttélésre veszélyes személyekkel szemben;

4. intézkedéseket lesz a prostitució, a közveszélyes munkakerülés és csavargás megelőzésére;

5. központilag nyilvántartja az elkövetett bűncselekményeket és a bíróságok által elítélteket. Az utóbbi személyekről (előéletükről) a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozóhatóságok és az országos hatáskörű szervek vezetőinek, valamint a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága elnökének megkeresésére közlést ad;

6. felkutatja az eltűnt gyermekeket és fiatalkorúakat, valamint azokat a felnőttkorú személyeket, akikkel kapcsolatban alapos gyanú van arra, hogy ellenük bűncselekményt követtek el.

7. § A rendőrség a közrend védelme érdekében:

1. körzetmegbízotti, járőr és őrszem szolgálatot szervez, őrzi a kijelölt épületeket, létesítményeket, kíséri a fontosabb vasúti, vízi és légi szállítmányokat, továbbá felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a polgári fegyveres őrségek és az üzemrendészeti szervek működése felett;

2. biztosítja a nagyobb ünnepségek, rendezvények, felvonulások és a sportrendezvények rendjét, felügyel a felvonulások szabályainak megtartására;

3. elemi csapások és a közterületén bekövetkezett nagyobb rendellenességek esetén értesíti az illetékes állami szerveket és a lakosságot. Ilyen esetben a tanácsi végrehajtóbizottságok határozatainak megfelelően a bekövetkezett károk elhárítására bevonja a lakosságot és fokozottan gondoskodik a társadalmi tulajdon, az állampolgárok személyének és vagyonának védelméről, a közrend fenntartásáról. Közreműködik a károsultak megsegítésében;

4. elővezetést foganatosít a bíróságok és az ügyészség intézkedésére, a katonai hatóságoknak a sorozásra, vagy katonai szolgálatra be nem vonultakra vonatkozó megkeresései, valamint az egészségügyi szervek kötelező gyógyításra vonatkozó rendelkezései alapján. Más állami szervek megkeresésére elővezetést csak az illetékes ügyész jóváhagyásával foganatosíthat;

5. közreműködik a gyermekek és a fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában. Ennek során gondoskodik a szülői felügyelet nélkül hagyott gyermekek és fiatalkorúak átmeneti gondozásba vételéről, illetőleg szüleinek történő átadásáról;

6. felügyel a tanácsrendelet megtartására, amennyiben ehhez a rendőrség közreműködése szükséges;

7. segítséget nyújt hivatalos személyeknek a szolgálati kötelezettségük ellátásában azokban az esetekben, amikor azok törvényes eljárásait akadályozzák;

8. segítséget nyújt az egészségügyi szerveknek a társadalmi együttélésre veszélyes betegségek leküzdésére.

8. § A rendőrség a közlekedés rendjének védelme érdekében:

1. biztosítja és megtartja a közúti közlekedés rendjét, közlekedési korlátozásokat rendel el és szüntet meg. A belügyminiszter által meghatározott helységek forgalmas útvonalain a közlekedés gyors és veszélymentes lebonyolítása érdekében irányítja a közúti forgalmat;

2. ellátja a gépjárművezetők és a gépjárművek vizsgáztatásával, nyilvántartásával, a rendszámok kiadásával kapcsolatos rendészeti feladatokat. Közbiztonsági és rendészeti szempontból ellenőrzi a közúti forgalomban résztvevő jármüveket és járművezetőket, azok forgalmi okmányait, illetőleg vezetői igazolványait, a gépjárművek műszaki karbantartását, továbbá a személy- és árufuvarozást;

3. a hatáskörébe tartozó közúti és vasúti közlekedési balesetek esetén lefolytatja a nyomozást. A közúti balesetek megelőzése érdekében a járművezetők és általában a lakosság körében széleskörű propaganda tevékenységet fejt ki, közlekedési szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, illetőleg a helyszínen bírságol;

4. ellenőrzi a közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok megtartását;

5. engedélyezi a gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárversenyek tartását;

6. közreműködik a közutakon és közutak mentén létesítendő építkezések, valamint a közúti építkezések engedélyezésében. A nagyobb forgalmú közterületen az útbontással kapcsolatos munkák végzésére engedélyt ad és a közúti építkezések esetén felügyel a biztonsági szabályok megtartására.

9. § A rendőrség az igazgatásrendészeti feladatainak végrehajtása során:

1. ellátja az ország lakosságát személyi igazolvánnyal, intézi a be- és kijelentkezést, megszervezi az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, engedélyezi a határövezetekbe való belépést és jogszabályokban megállapított városokba és a határövezetekbe a letelepedést;

2. ellátja az állampolgárság fennállását, elvesztését tanúsító, valamint a honosítási, visszahonosítási és az állampolgárság kötelékéből történő elbocsátási okiratok kiállításával kapcsolatos feladatokat, eljár az állampolgárság hivatalból történő megállapításában, javaslatot tesz egyes személyeknek magyar állampolgárságától való megfosztására;

3.[4]

4. névváltoztatási kérelmek ügyében dönt:

5. őrzi és nyilvántartja a talált és a rendőrségnek beszolgáltatott tárgyakat és azokat az igazolt tulajdonosoknak visszaadja;

6. gyakorolja a hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a bírságolási jogkört;

7. ellenőrzi, hogy a szórakoztató és vendéglátóipari vállalatok vezetői az üzemekben, valamint a sportegyesületek vezetőségei a sportpályáikon megtartják-e a rendészeti előírásokat és végrehajtják-e a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó jogszabályokat.

10. § A rendőrség további igazgatásrendészeti feladatainak végrehajtása során:

1. közbiztonsági szempontból engedélyezi és ellenőrzi a vadászati, sport és játék célokat szolgáló fegyver és lőszer gyártását, forgalombahozatalát, vásárlását és tartását, valamint behozatalát és kivitelét, továbbá az ilyen fegyverek javítását és a nem katonai célú lőterek használatát;

2. engedélyezi és ellenőrzi az ipari célokat szolgáló robbanóanyagok gyártását, forgalombahozatalát, tárolását, őrzését és felhasználását;

3. engedélyezi és ellenőrzi a sokszorosítógépek és azok működtetéséhez szükséges segédanyagok vásárlását és tartását;

4. kiadja a postagalambtartási és ágybérlőtartási engedélyeket, valamint a vándoriparosok működési engedélyét;

5. gyakorolja a Belügyminisztérium hatáskörébe utalt egyesületek felett a felügyeletet;

6. ellátja az erős hatású mérgező anyagok és a kábítószerek őrzésére és felhasználására vonatkozó rendészeti felügyeletet;

7. véleményezi az italmérés engedélyezésére vonatkozó kérelmeket;

8. véleményezi a kártyajátszási engedélyek kiadására vonatkozó kérelmeket, javaslatot tesz a vendéglátóipari üzemek részére kiadott tánc, éneklési, kártyajátszási és zárórameghosszabbítási engedélyek visszavonására;

9. engedélyezi és ellenőrzi a bélyegzőgyártást, engedélyezi a bélyegzők készíttetését.

III. FEJEZET

A rendőrség eljárásának alapvető szabályai

11. § A rendőrség a nyomozás során a bűntetőperrendtartásban meghatározott elvek szerint jár el, az abban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

12. § A bűnügyi nyomozás esetein kívül a rendőrség eljárását - amennyiben a jelen törvényerejű rendelet eltérő rendelkezést nem állapít meg - az államigazgatási szervek eljárására vonatkozó szabályok határozzák meg.

13. § (1) A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgálatilag fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha szolgálatban lévő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban lévő rendőrt intézkedésben segíteni kell.

(2) A rendőr jogosult és köteles a gyanúsan viselkedő személyeket, vagy azokat, akiknek igazoltatása rendőri intézkedés közben szükséges - kilétük és személyazonosságuk megállapítása érdekében - igazolásra felszólítani. A Néphadsereg tagjainak igazoltatására vonatkozó szabályokat a belügyminiszter - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - utasításban állapítja meg.

(3) Azon személyeket, akik az igazolást megtagadják vagy személyazonosságukat kielégítő módon igazolni nem tudják, a rendőr jogosult előállítani. Az előállítás foganatosítása előtt a rendőr az előállítandó személy ruházatát átvizsgálhatja annak megállapítása végett, hogy az illetőnél van-e támadásra alkalmas eszköz.

(4) A rendőrség jogosult az előállított személyt 24 órai időtartamra őrizetbevenni, ha az őrizetbevételt a személyazonosság megállapítása vagy az őrizetbevett személy érdekei (túlittasság, ön- és közveszélyes állapot) szükségesse teszik. Ennek tartama - bűncselekmény alapos gyanúja esetén - az őrizetbevételtől számított 24 órán belül adott ügyészi jóváhagyás alapján további 48 óráig meghosszabbítható.

(5) Bűntettes üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszállítása érdekében a rendőr jogosult közhasználatú, közületi és egyéb jármüvet igénybevenni. A rendőr nem veheti igénybe az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei (országos hatáskörű szervei), továbbá a belügyminiszter által utasításban meghatározott állami és társadalmi szervek vezetőinek, valamint a külállamok képviseleti szerveinek megkülönböztetett jelzésű járműveit.

(6) A rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni. Ennek érdekében joga van kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyenek: az erőszakos kézrátétel erőszakos elszállítás és a jogszabályban meghatározott esetekben a fegyverhasználat.

(7) A rendőrség jogosult a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények meggátlása érdekében az állampolgárok (házfelügyelők, éjjeli őrök, szállásgondnokok stb.) segítségét igénybevenni.

(8) Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló" illetőleg a közönség részére nyitva álló helyiségbe vagy területre, valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében, továbbá a ki- és bejelentkezési szabályok megtartásának ellenőrzése céljából bármikor beléphet. A belügyminiszter utasításban határozza meg azoknak az állami és társadalmi szerveknek a helyiségeit, ahová a rendőr csak engedély alapján léphet be.

VI. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

14. § (1) Azokban a községekben, városokban, ahol a rendőrség körzetmegbízotti szolgálatot szervez, a tanácsok végrehajtóbizottságai kötelesek a körzetmegbízotti szolgálathoz szükséges helyiségeket rendelkezésre bocsátani.

(2) A rendőrség szervezeti, szolgálati, egyenruházati és felszerelési, ügyviteli, valamint a rendőrség működését biztosító egyéb szabályzatokat a belügyminiszter állapítja meg.

(3)[5]

15. § (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az e tárgyra vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik. A hatályukat vesztő korábbi jogszabályok jegyzékét a jelen törvényerejű rendelet "Függelék"'-e tartalmazza.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.

Függelék a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 22. számú törvényerejű rendeletéhez.

1879. évi XXVIII. törvény a rendőri bejelentési intézménynek Budapest fővárosban való életbeléptetéséről.

1881. évi XXI. törvény a Budapest fővárosi rendőrségről.

1889. évi XLVI. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Újpest és Rákospalota községek területére való kiterjesztéséről.

1912. évi LX. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Erzsébetfalva, Kispest és Pest-szentlőrinc községek területére való kiterjesztéséről.-

1916. évi XXXVIII. törvény a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről.

1930. évi XXVI. törvény a honvédség és egyéb fegyveres őrtestületek tagjainak pótdíjáról és egyéb intézkedéseiről.

1936. évi VIII. törvény a rendőrlegénységi és csendőrlegénységi betegsegélyezési alap létesítéséről.

5.047/1949. M. E. számú rendelet a rendőrség államosításáról. (R. T. 752. 1.)

90.089/1919. B. M. számú rendelet a rendőrség ügyintéző hatásköréről. (R. T. 1092. 1.)

3.720/1922. M. E. számú rendelet a rendőri szolgálat fogalmazói és felügyelői szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékek és ezek joghatályáról. B. K. 1023. 1.)

9.270/1922. M. E. számú rendelet a rendőrségnél alkalmazott detektívektől megkívánható elméleti és gyakorlati képzettség megállapításáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. (B. K. 2278. I.)

2.503/1923. M. E. számú rendelet a rendőri szolgálat fogalmazói és felügyelői szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékek és ezek joghatályáról. (B. K. 757. 1.)

2.205/1926. (IV. 1.) M. E. számú rendelet a rendőri szolgálat fogalmazói és felügyelői szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékek és ezek joghatálya tárgyában kiadott 3.720/1922. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról.

7.270/1930. M. E. számú rendelet a bejelentési kötelezettségnek az egész ország területére való kiterjesztéséről. (R. T. 840. 1.)

6.500/1931. M. E. számú rendelet a rendőrség szervezeti változásairól. (R. T. 1533. 1.)

10.390/1939. M. E. számú rendelet a személyes bejelentési kötelezettség kiterjesztéséről és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásról. (R. T. 2005. 1.)

610/1940. M. E. számú rendelet a rendőrség szervezeti változásai tárgyában kiadott 6.500/1931. M. E. számú rendelet módosításáról. (R. T. 21. 1.)

4.940/1943. M. E. számú rendelet a rendőrség budapesti főkapitánya illetékességi területének kiterjesztéséről. (R. T. 1899. 1.)

2.300/1944. M. E. számú rendelet a rendőrség átszervezéséről. (R. T. 1063. 1.)

1.690 1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről, az 1-4. §-okban foglalt rendelkezések kivételével.

1.700/1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség felállításáról.

6.290. 1945. (VIII. 12.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség felállítása tárgyában kiadott 1.700/1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

6.690/1945. (VIII. 19.) M. E. számú rendelet a csendőrség feloszlatása és az államrendőrség megszervezése tárgyában kiadott 1.690/1945. (V. 10) M. E. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.

8.490/1945. (IX. 25.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezetéről és az államrendőrséget érintő egyes kérdések szabályozásáról, a 11. §-ban foglalt rendelkezések kivételével.

145.703/1945. (IX. 13.) B. M. számú rendelet nőknek a magyar államrendőrség állományában való alkalmazásáról.

10.290/1945. (XI. 6.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezete és az államrendőrséget érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott 8.490/1945. (IX. 25.) M. E. számú rendelet kiegészítéséről.

10.060/1946. (IX. 5.) M. E. számú rendelet az államháztartás egyensúlyi helyzetének rendbehozása érdekében az államrendőrség kebelén belül végrehajtandó változásokról és az államrendőrséget érintő kérdések újabb szabályozásáról.

535.420/1946. (XII. 25.) B. M. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezetéről szóló 8490/1945. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

612.953/1946. (XII. 29.) B. M. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitánysága vezetője hatáskörének útlevélügyekben más elsőfokú rendőrhatóságok illetékességi körére kiterjesztéséről.

3.454/1947. (III. 25.) M. E. számú rendelet a magyar államrendőrség budapesti főkapitánysága vezetője illetékességi területének kiterjesztéséről, valamint a rendelet végrehajtásáról szóló 192.387/ 1947. (III. 25.) B. M. számú rendelet.

193.554/1947. (V. 13.) B. M. számú rendelet az államrendőrség budapesti főkapitánysága egyes alosztályainak összevonásáról.

194.266/1947. (V. 26.) B. M. számú rendelet a rendőrség területén belül a megszólítás tárgyában.

228.032/1947. (VI. 14.) B. M. számú rendelet a rendőrség területén belül a megszólítás szabályozása tárgyában.

9.482/1947. (VIII. 3.) Korm. számú rendelet az államrendőrség zavartalan működésének biztosításáról.

199.328/1947. (XII. 11.) B. M. számú rendelet Pirtó nagyközség területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

285.084/1948. (I. 25.) B. M. számú rendelet Etes nagyközség területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

1.000/1948. (I. 29.) Korm. sz. rendelet a hivatali (szolgálati), közjegyzői (közjegyző-helyettesi), ügyvédi és honvédségi eskü, illetőleg fogadalom szabályozása tárgyában kiadott 1.850/1946. M. E. számú rendelet kiegészítéséről és a rendőrség tagjai számára külön esküszöveg megállapításáról.

4.100/1948. (IV. 10.) Korm. számú rendelet a rendőrséget érintő törvényeknek és rendeleteknek a Rendőrségi Közlönyben közléséről.

286.336/1948. (VI. 10.) B. M. számú rendelet a kadarkúti és csökölyí rendőrőrsök őrsterületi beosztásának megváltoztatásáról.

287.486/1948. (VIII. 8.) B. M. számú rendelet Somogy-megyéből Zala-megyébe átcsatolt egyes községek területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

287.964/1948. (XI. 14.) B. M. számú rendelet Köröstelétlen nagyközség területén az elsőfokú rendőrhatósági teendők ellátásáról.

274.000/1949. (II. 19.) B. M. számú rendelet a rendőrség szervezetének megváltoztatásáról.

275.330/1949. (III. 12.) B. M. számú rendelet a rendőrség testületén belül a megszólítás szabályozásáról.

3.700/1949. (IV. 23.) Korm. számú rendelet a magyar államrendőrség felállításáról szóló 1.700/ 1945. (V. 10.) M. E. számú rendelet módosításáról.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1956. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1956.12.30.

[2] Megállapította az 1956. évi 35. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1956.12.30.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 55. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1971.06.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1963. évi 1. törvényerejű rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1963.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 55. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1971.06.01.

Tartalomjegyzék