1970. évi 9. törvényerejű rendelet

a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről

Általános rendelkezések

1. § A társadalmi haladás, a szocialista társadalom építése érdekében kifejtett rendszeres és eredményes tudományos tevékenységért tudományos fokozat adományozható. Tudományos fokozatot az a személy nyerhet el, aki e törvényerejű rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, s korszerű, jelentős, új tudományos eredményt ért el.

2. § (1) A tudományos minősítés keretében "tudományok kandidátusa" és "tudományok doktora" tudományos fokozat (a továbbiakban: kandidátusi és doktori fokozat) szerezhető.

(2) Valamely tudományos fokozat elnyerésének alapjául szolgáló munka (a továbbiakban: értekezés) lehet:

a) erre a célra írott értekezés,

b) 5 évnél nem régebben megjelent könyv,

c) tudományos tevékenységet igénylő, a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás.

3. § (1) Valamely tudományos fokozat elnyerésének alapjául szolgáló értekezés lehet egyéni vagy kollektív tevékenység keretében kifejtett munka, amennyiben ez megfelel a követelményeknek, s az egyéni eredmény nyilvánvalóan megállapítható.

(2) A tudományos fokozat elnyerésének alapjául szolgáló értekezést a pályázónak általában nyilvános vitában, bíráló bizottság előtt hivatalos bírálók közreműködésével kell megvédenie.

(3) Értekezésként kivételesen a pályázó munkásságának eredményeit összefoglaló tézisek is benyújthatók. Kiemelkedő és közismert tudományos eredményeket elért pályázó esetében el lehet tekinteni a benyújtott tézisek nyilvános megvédésétől. A nyilvános vita alól a felmentést a munkahely szerint illetékes miniszternek, országos hatáskörű szerv vezetőjének (a továbbiakban: miniszternek) és a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) elnökének együttes javaslatára a Tudományos Minősítő Bizottság (a továbbiakban: TMB) engedélyezi,

A kandidátusi fokozat

4. § (1) A kandidátusi fokozat elnyerésének alapja olyan tudományos téma megoldása, amely összhangban áll a társadalmi fejlődés követelményeivel.

(2) A kandidátusi fokozat elnyerésének feltételei az 1. §-ban foglaltakon kívül:

a) egyetemi vagy főiskolai végzettség,

b) előzetes tudományos tevékenység,

c) szakmai, filozófiai és nyelvi vizsgák letétele,

d) az értekezés elkészítése és megvédése.

(3) A pályázó a kandidátusi fokozat megszerzésére általában szervezett képzésen kívül készül fel, és vizsgái letételére, illetőleg értekezésének megvédésére való felkészülése céljából rendkívüli szabadságban részesül.

(4)[1] Az állam támogatást nyújt ahhoz, hogy az egyetemi végzettségű - kivételesen ilyen végzettséggel nem rendelkező - fiatal szakemberek szervezett tudományos továbbképzésben vegyenek részt. Nem vehet részt a szervezett továbbképzésben az, aki a szocialista erkölcs szabályai ellen súlyosan vétett, illetőleg aki a közügyektől eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.

A doktori fokozat

5. § (1) A doktori fokozat elnyerésének alapja a tudományágazat továbbfejlődését eredményező olyan átfogó tudományos feladat megoldása, amely összhangban áll a társadalmi fejlődés követelményeivel.

(2) A doktori fokozat elnyerésének feltételei az 1. §-ban foglaltakon kívül:

a) a kandidátusi fokozat megszerzése,

b) az adott tudományágazat alkotó művelése a kandidátusi fokozat megszerzését követően legalább három éven át,

c) közreműködés a tudományos közéletben,

d) a tudományos feladat megoldását tartalmazó értekezés elkészítése és megvédése.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentés adható, ha a jelölt előzetes munkásságával bebizonyította szaktudományának magas színvonalú, eredményes művelését. A felmentéshez a munkahely szerint illetékes miniszternek és az Akadémia elnökének egyetértő javaslata szükséges.

(4) A doktori fokozatra pályázó, arra érdemes kandidátus ösztöndíjban és szabadság-kedvezményben részesíthető,

A tudományos fokozattal rendelkező személyek jogállása

6. § (1) A kandidátusi, illetőleg a doktori fokosat odaítéléséről oklevelet kell kiállítani. Az oklevél "a ..................... tudományok kandidátusa", illetőleg "a.....................tudományok doktora" fokozat használatára jogosít,

(2) A tudományos fokozattal rendelkező személy kötelessége, hogy

a) folytassa tudományos kutató tevékenységét,

b) tevékenységével nyújtson segítséget a szocialista tudományos közélet fejlesztéséhez, valamint a tudományos utánpótlás neveléséhez, a tudományos minősítés munkájához,

c) egész munkásságával támogassa a szocialista társadalom építését.

7. § (1) A tudományok kandidátusa és doktora tudományos munkássága elismeréseképpen illetménykiegészítésben részesül.

(2) Meg kell vonni az illetménykiegészítést attól a kandidátusi vagy doktori fokozattal rendelkező személytől, aki neki felróhatóan nem fejt ki tudományos munkásságot, illetőleg a tudományos fokozattal járó egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. Az illetménykiegészítés folyósítását a megvonás felől való döntésig fel lehet függeszteni.

8. § A munkahely szerint illetékes miniszter, illetőleg a felügyeletet gyakorló szerv vezetője biztosítja a tudományos fokozattal rendelkező személy tudományos munkájához szükséges feltételeket. Ennek során - a hatályos jogszabályok keretei között - rendkívüli szabadságot engedélyezhet jelentősebb kutatómunka elvégzésére vagy tanulmány elkészítésére.

9. § (1) Tudományos fokozat nem adományozható olyan értekezés alapján, amelynek témája nem jelentős, új tudományos eredményt nem tartalmaz, illetőleg tételei a marxizmus-leninizmus ideológiájával szemben állanak.

(2) Nem adományozható tudományos fokozat annak, aki a szocialista erkölcs szabályai ellen súlyosan vétett, illetőleg, aki a közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt áll.

(3) Meg kell vonni a tudományos fokozatot attól, akit a bíróság a közügyektől jogerősen eltiltott, aki a tudományos fokozatra méltatlan, a tudományos etika ellen vét, továbbá attól, aki a tudományos fokozattal járó kötelezettségeit felhívás ellenére nem teljesíti; az illetménykiegészítés folyósítását a megvonás felől való döntésig fel lehet függeszteni,

A Tudományos Minősítő Bizottság

10. § (1) A tudományos minősítéssel kapcsolatos feladatokat a TMB látja el. E tevékenységi körébe tartozik különösen a kandidátusi és a doktori fokozat odaítélése, megvonása, valamint a fokozat elnyerésére szervezett képzés irányítása, a minősítést végző szervek munkájának irányítása és felügyelete, a minősítés terén a belföldi és nemzetközi kapcsolatok ápolása, a doktori és kandidátusi oklevelek kiállítása, a minősítettek és a képzésben részt vevők nyilvántartása, az illetménykiegészítés folyósítása, folyósításának felfüggesztése, illetőleg megvonása,

(2) A tudományos fokozatokkal és a szervezett képzéssel kapcsolatos elvi kérdésekről, továbbá a szervezett képzés arányairól a Kormány határoz.

(3) A TMB felügyeletét az Akadémia elnöksége látja el.

(4) A TMB elnökből, titkárból és tagokból áll, akiket az Akadémia elnökségének javaslatára három éves időtartamra a Kormány nevez ki. A TMB tagjai tudományos fokozattal rendelkező személyek, valamint a Kormány által kijelölt minisztériumok képviselői.

Záró rendelkezések

11. § Tudományos fokozatot nem magyar állampolgár is szerezhet.

12. § Magyar állampolgár külföldön is szerezhet tudományos fokozatot. A külföldön szerzett tudományos fokozatot honosítani kell. A honosítás felől a TMB dönt.

13. § Az Akadémia rendes és levelező tagjait a tudományok doktora fokozat megilleti.

14. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1967. évi 19. számú törvényerejű rendelettel módosított 1963. évi 19. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról a Kormány gondoskodik. Ennek során a Kormány többek között

- meghatározza azokat az irányelveket, amelyek alapján a tudományos fokozat elnyeréséhez szükséges képesítés, illetőleg vizsgák alól felmentés adható,

- megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján a nem magyar állampolgár szervezett képzésben részt vehet, illetőleg a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítható,

- meghatározza a tudományos fokozattal rendelkezők illetménykiegészítésének összegét, továbbá a tudományos fokozatra pályázók ösztöndíjának rendszerét,

- megállapítja a bírálók, továbbá a vizsgadíjak és a minősítési eljárási díjak fizetésének rendjét.[2]

(3)[3]

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára