1963. évi 19. törvényerejű rendelet
a tudományos minősítésről és a tudományos fokozatokról
I. Általános rendelkezések
1. § (1) A tudományos minősítés keretében "tudományok kandidátusa" és "tudományok doktora" tudományos fokozat (a továbbiakban: kandidátusi és doktori fokozat) szerezhető.
(2) A tudományos minősítés, valamint a tudósjelöltek szervezett képzése az alábbi fő célkitűzéseket szolgálja:
a) marxista világnézetű tudományos kutatói, egyetemi és főiskolai oktatói utánpótlás szervezett biztosítása;
b) a szocialista építést szolgáló tudományos eredmények elismerése révén a korszerű tudományos kutató munkára való ösztönzés.
2. § A kandidátusi és a doktori fokozatot az nyerheti el, aki állampolgári kötelezettségének eleget tett és alkotó munkában elért új tudományos eredményeiről, valamint felkészültségéről e törvényerejű rendeletben megkívánt fokon tanúbizonyságot tesz.
3. § (1) Az állam támogatást nyújt ahhoz, hogy a kandidátusi fokozat elnyerésére törekvő jelöltek indokolt esetben szervezett képzésben (aspirantúra) vegyenek részt - a kandidátusi fokozat azonban szervezett képzésben való részvétel nélkül is elnyerhető.
(2) A doktori fokozat elnyerésére törekvő jelöltek felkészülését az állam indokolt esetben ösztöndíj adományozásával, illetve szabadságkedvezménnyel is támogathatja.
II. A Tudományos Minősítő Bizottság
4. § (1) A tudósjelöltek tudományos munkájának támogatása, a kandidátusi és a doktori fokozat odaítélése, valamint az e fokozatok elnyerésére szervezett képzés irányítása a Tudományos Minősítő Bizottság (a továbbiakban: TMB) feladata.
(2)[1] A tudományos minősítéssel kapcsolatos elvi kérdésekről, valamint a tudományos minősítés és képzés távlati terveiről a Kormány határoz; a TMB irányítását és általános felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke látja el.
(3) A TMB elnökét, titkárát, valamint tagjait a MTA elnökének javaslatára a Kormány nevezi ki. A TMB tagjai tudományos fokozattal rendelkező személyek, valamint egyes minisztériumok képviselői.
(4) A TMB tevékenységét szakbizottságok közreműködésével végzi, s e célból a szükséghez képest tudományáganként, illetőleg ágazatonként szakbizottságokat létesít.
(5) A TMB határozatai ellen - a Kormány által meghatározott esetek kivételével - az érdekelt tudományos fokozattal rendelkező személy, illetőleg az érdekelt tudósjelölt az MTA Elnökségéhez fellebbezéssel élhet.
III. Az aspirantúra
5. § (1) A kandidátusi fokozat elnyerésére törekvő jelöltek képzésének belföldi, illetőleg külföldi szervezett formái:
a) az ösztöndíjas aspirantúra;
b) a levelező aspirantúra.
(2) Az aspirantúrában résztvevőket a TMB nyilvánosan meghirdetett pályázat és felvételi vizsga alapján választja ki.
6. § (1) Aspirantúrára azt lehet felvenni, aki:
a) egyetemet (főiskolát) végzett;
b) az egyetem (főiskola) elvégzése után, legalább három évig gyakorlati munkát teljesített;
c) szűkebb szakterületén megfelelő ismereteket szerzett és a tudományos kutatómunkára alkalmas;
d) harmincötödik évét még nem töltötte be.
(2) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában felsorolt egyes feltételek alól a TMB különösen indokolt esetben felmentést adhat.
(3) Külföldi aspirantúrára csak az vehető fel, aki az (1) bekezdésben felsorolt feltételeken felül megfelelő nyelvtudással rendelkezik.
7. § (1) Az ösztöndíjas aspiránsok az aspirantúra idején állami ösztöndíjban részesülnek, és a részükre kijelölt tudományos munkahelyen készülnek fel a kandidátusi fokozat elnyerésére. Az ösztöndíjas aspirantúra időtartama három év.
(2) A levelező aspiránsok munkaviszonya az aspirantúra idején változatlanul fennáll, de felkészülésük érdekében munkaidő- és szabadságkedvezményben részesülnek. A felkészülésükhöz szükséges kutatómunka céljára a TMB megfelelő kutatóintézetet (tanszéket, laboratóriumot) jelölhet ki. A levelező aspirantúra időtartama négy év.
(3) Az ösztöndíjas aspiránsok fegyelmi ügyeiben, valamint a levelező aspiránsok aspirantúrájával összefüggő fegyelmi ügyekben a TMB illetékes eljárni. A súlyos mulasztást elkövető aspiránst a TMB az aspirantúrából kizárhatja.
8. § A belföldi ösztöndíjas és levelező aspiránsok számára a TMB aspiránsvezetőt jelöl ki; az aspiránsvezető felelős a vezetésére bízott aspiráns tudományos képzéséért és szakmai irányításáért.
9. § (1) Az egyetemi és főiskolai tanszékek, valamint a tudományos kutatóintézetek az aspiránsok szervezett képzésében a hozzájuk beosztott aspiránsok tudományos fejlődésének közvetlen irányításával vesznek részt, ellátják az e törvényerejű rendelettel rájuk ruházott feladatokat és felelősek a hozzájuk beosztott jelöltek munkájáért,
(2) Az aspiránsok képzésében a filozófia és az idegen nyelvek oktatásáról az egyetemek gondoskodnak; a TMB felhívására közreműködnek a jelöltek szakmai, filozófiai és idegennyelvű vizsgáztatásának megszervezésében és lebonyolításában.
(3) Az aspiránsképzésben az egyetemekre és főiskolákra háruló valamennyi feladat ellátásáért az egyetem rektora és illetékes dékánja, illetve a főiskola igazgatója felelős.
10. § (1) Az ösztöndíjas aspiránsok tudományos, irodalmi és korlátozott mértékű felsőoktatási tevékenységen kívül egyéb mellékfoglalkozást nem folytathatnak és másodállást nem tölthetnek be.
(2) A levelező aspiránsok tekintetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy másodállás vállalását a munkáltató a TMB előzetes hozzájárulásával engedélyezheti.
IV. A kandidátusi fokozat
11. § (1) A kandidátusi fokozat elnyerésének feltételei:
a) egyetemi (főiskolai) végzettség;
b) rendszeres tudományos tevékenység;
c) szakmai, filozófiai és nyelvi vizsgák letétele;
d) a társadalmi haladást szolgáló, új tudományos eredményeket tartalmazó értekezés elkészítése és megvédése; az értekezéssel és annak megvédésével a jelöltnek igazolnia kell önálló tudományos munkára való képességét.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint e törvényerejű rendelet 2. §-ában foglalt feltételek teljesítése esetén kandidátusi fokozatot nyerhet:
a) az ösztöndíjas vagy a levelező aspiráns;
b) valamint az is, aki szervezett képzésben nem vett részt.
(3) A Kormány állapítja meg az egyes vizsgák elengedésének feltételeit, valamint azokat az irányelveket, amelyek alapján a TMB az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alól Jelmentést adhat.
12. § (1) A kandidátusi fokozat elnyeréséhez szükséges vizsgákat vizsgabizottságok előtt kell letenni. A vizsgabizottságok tagjait a TMB jelöli ki, vagy a vizsgabizottságok megszervezésére a megfelelő egyetemet kéri fel. A szakmai és filozófiai vizsgabizottság elnökének és tagjai többségének tudományos fokozattal kell rendelkeznie.
(2) A vizsgárabocsátás felől a TMB határoz.
13. § (1) A kandidátusi fokozat elnyerése céljából benyújtható külön e célra készült értekezés, vagy nyomtatásban megjelent tudományos mű. A kandidátusi fokozat elnyeréséhez szükséges tudományos értekezés megvédését a jelölt kérésére és a. hivatalos bírálók (opponensel) véleménye alapján a TMB engedélyezi.
(2) Az aspiráns értekezése megvédésére csak akkor kaphat engedélyt, ha ezt a kijelölt tudományos munkahely munkatársai előzetesen megvitatták. A szervezett képzésben részt nem vevő személy tekintetében is megkívánhatja a TMB az értekezés előzetes munkahelyi megvitatását.
(3) Ha a jelölt olyan, már megjelent művét kívánja kandidátusi értekezésként megvédeni, amelynek közzététele óta öt év már eltelt, a TMB újabb keletű értekezés benyújtását kívánhatja meg, - ha pedig a kandidátusi vizsgák megszerzése óta öt év már eltelt, a TMB megkövetelheti egyes vizsgák "megismétlését.
14. § (1) Az értekezés megvédése bírálóbizottság előtt, nyilvános vitában történik. A vitában bárki jogosult részt venni. A bíráló bizottságot - tudományos fokozattal rendelkező és más kiváló gyakorlati szakemberek köréből - a TMB jelöli ki. A TMB indokolt esetben az értekezés zártkörű megvédését is engedélyezheti.
(2) Az értekezést vagy legalább annak lényeges részeit a megvédés előtt szakfolyóiratban vagy más módon közzé kell tenni. Ez alól indokolt esetben a TMB felmentést adhat.
(3) A bíráló bizottság zárt ülésen értékeli a hivatalos bírálók állásfoglalását és a vitában elhangzott véleményeket, s titkos szavazással, szótöbbséggel határoz abban a kérdésben, hogy a jelölt értekezését megvédte-e, valamint, hogy annak alapján javasolja-e a TMB-nek a tudományos fokozat odaítélését.
V. A doktori fokozat
15. § (1) A doktori fokozat elnyerésére törekvő, arra érdemes kandidátus ösztöndíjban vagy szabadságkedvezményben részesíthető.
(2) Az ösztöndíjas doktorjelölt a TMB által a szükséghez képest kijelölt tudományos munkahelyen készül fel a doktori fokozat elnyerésére.
16. § (1) A doktori fokozat elnyerésének feltételei:
a) a kandidátusi fokozat megszerzése;
b) valamely tudományágazat választott területének jelentős tudományos eredményekhez vezető, alkotó művelése a kandidátusi fokozat megszerzését követően legalább három éven át;
c) a társadalmi haladást szolgáló, új eredményeket felmutató, önálló tudományos munkával elért értekezés elkészítése és megvédése, amely a tudományágazat alkotó továbbfejlesztését szolgálja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól - kizárólag a jelölt tudományos munkássága alapján - a Kormány által megállapított irányelvek szerint a TMB felmentést adhat.
17. § (1) Doktori értekezés a TMB előzetes engedélye nélkül is benyújtható.
(2) A doktori értekezés megvédésének engedélyezése és megvédése a kandidátusi értekezésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.
VI. A tudományos fokozattal rendelkező személyek jogállása
18. § (1) A TMB a kandidátusi, illetőleg a doktori fokozat odaítéléséről oklevelet állít ki. Az oklevél "a ........................... tudományok kandidátusa", illetve "a ................................. tudományok doktora" megjelölés használatára jogosít.
(2) A tudományos fokozattal rendelkező személyek kötelessége, hogy:
a) tudományos kutató tevékenységüket továbbra is folytassák;
b) tevékenységükkel nyújtsanak segítséget a tudományos élet fejlesztéséhez, valamint a tudományos utánpótlás neveléséhez;
c) munkásságukkal támogassák a társadalmi haladás ügyét.
19. § (1) A tudományok kandidátusa és doktora tudományos munkásságának elismeréseképpen illetménykiegészítésben részesül. Ennek rendszerét a Kormány határozza meg.
(2) A TMB megvonhatja az illetménykiegészítést attól a kandidátusi fokozattal rendelkező személytől, aki öt éven át neki felróhatóan nem fejt ki megfelelő tudományos munkásságot. A hatvanadik életév betöltése után az illetménykiegészítés megvonásának e címen nincs helye.
20. § A tudományos fokozattal rendelkező személy részére a munkahely szerint illetékes miniszter a Munkatörvénykönyv 56. §-a alapján rendkívüli szabadságot engedélyezhet jelentősebb tanulmány elkészítésére, vagy kutatás elvégzésére.
21. § A felsőoktatási intézményekben és a kutatóintézetekben az oktatói és a tudományos kutatói állások betöltésénél a tudományos fokozattal rendelkezőket előnyben kell részesíteni.
22. § A TMB megvonhatja a tudományos fokozatot attól, aki annak viselésére méltatlanná vált, meg kell vonnia a tudományos fokozatot attól, akit a bíróság a közügyektől jogerősen eltiltott.
VII. Vegyes és záró rendelkezések
23. § (1) Az MTA rendes és levelező tagjait a tudományok doktora fokozat megilleti.
(2) Az egyetemen elnyerhető doktori cím nem tudományos fokozat.
24. § Minden munkahely vezetője köteles figyelemmel kísérni és segíteni a dolgozók tudományos törekvéseit. A szervezett képzésben résztvevő jelöltek, valamint a tudományos fokozattal rendelkező személyek számára biztosított kedvezmények megadásáért a munkahely vezetője felelős.
25. § A külföldön nyert tudományos fokozat honosítása felől a TMB határoz.
26. § (1) Tudományos fokozatot külföldi személy is szerezhet.
(2) A Kormány állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján külföldi személy magyar tudományos fokozatot nyerhet és részt vehet az ezek elnyerésére szervezett képzésben.
27. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell. Az aspirantúrára már felvett személyekkel szemben a korábbi jogszabályokban előírtakat meghaladó követelmény nem támasztható.
(2) A korábbi jogszabályok szerint engedélyezett önálló aspirantúrával járó kedvezmények az önálló aspiráns megállapított képzési idejének - illetőleg a TMB által e Tvr. hatályba lépése előtt adott halasztás - lejártával szűnnek meg.
(3) Az 1958. évi 29. törvényerejű rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján kijelölt karok feladatait e Tvr. hatálybalépésével a TMB veszi át.
(4) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az 1950. évi 44., 1953. évi 20., 1954. évi 25., 1958. évi 28., 1958. évi 29. és az 1959. évi 34. törvényerejű rendelet, úgyszintén az 1951. évi 26. törvényerejű rendelet 1-9. §-a.
(5)[2] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. A tudományos fokozatok elnyerésére, valamint az aspiránsok tevékenységére, kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére vonatkozó részletes szabályokat - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az MTA elnöke állapítja meg.
Kisházi Ödön s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította az 1967. évi 19. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1967.08.02.
[2] Módosította az 1967. évi 19. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1967.08.02.