10/1971. (II. 22.) Korm. rendelet

az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, az 1970. évi III. törvénnyel módosított 1966. évi III. törvény végrehajtásáról

Az 1970. évi III. törvénnyel módosított 1966. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv) 71. § (1) bekezdése alapján a Kormány az alábbiakat rendeli:

[A vastag betűvel szedett szöveg a törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betűs szöveg pedig a kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]

Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztását az Országgyűlés az Alkotmány IX. fejezetében foglalt alapelveknek megfelelően az alábbiakban szabályozza:

I. Fejezet

A választás alapelvei

1. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a városi, a fővárosi kerületi és a községi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanácsok) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján választják. A fővárosi tanács és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok választják. A szavazás titkos. A megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok megbízatása négy évre szól.

(2) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait választókerületenként választják; minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület pedig egy tanácstagot választ. A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak.

(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok kötelesek a működésükről választóiknak rendszeresen beszámolni.

(4) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait a választópolgárok, a fővárosi és a megyei tanácstagokat pedig az őket megválasztó helyi tanácsok visszahívhatják.

Vhr. 1. § Jelen rendeletben a tanácsi, a Hazafias Népfront és a választási szervek megjelölésénél a helyi meghatározáson a községi, a nagyközségi, a városi, a megyei városi és a fővárosi kerületi; a községi meghatározáson a községi és a nagyközségi; a városi meghatározáson a városi és a megyei városi megfelelő szerveket kell érterű.

2. § (1) Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak.

(2) Nincs választójoga annak, aki:

a) a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll;

b) szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van;

c) rendőrhatósági felügyelet alatt van;

d) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem.

(3) A választásokon minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.

(4) Országgyűlési képviselővé, illetőleg tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.

II. Fejezet

A választók névjegyzéke

3. § (1) A választójogosult állampolgárokról az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választása előtt névjegyzéket kell készíteni.

(2) A választók névjegyzékét a megyei városi, illetőleg városi (a továbbiakban: városi), a fővárosi kerületi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága állítja össze.

(3) A választók névjegyzékébe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki nagykorú vagy nagykorúságát a névjegyzék összeállításának évében eléri, ha a névjegyzék összeállításának idején állandó lakóhelye az illető tanács működési területén van.

Vhr. 2. § (1) A választójogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell készíteni.

(2) A választók névjegyzékének elkészítéséhez azokat a magyar állampolgárokat kell összeírni, akik

- 1953. április 26 előtt születtek;

- házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá.

4. § (1) A választók névjegyzékének összeállítása összeírás útján történik. Az összeírást a tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt összeíróbiztosok végzik.

(2) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek laktanyában elhelyezett választójogosult tagjainak névjegyzékét az illetékes parancsnokságok állítják össze.

(3) Az érvényes útlevéllel külföldön tartózkodó magyar állampolgárok összeírásáról a Minisztertanács a Külügyminisztérium útján gondoskodik.

Vhr. 3. § A helyi tanács végrehajtó bizottsága a választás kitűzéséről, az összeírás megkezdéséről és szabályairól 1971. február 22-én hirdetményt bocsát ki.

Vhr. 4. § (1) Az összeíróbiztos az összeírólapokat (1. számú melléklet) a jelen rendelet 2. § (2) bekezdésében megjelölt személyeknek 1971. február 23-27 között osztja ki.

(2) Az összeírólapot az érdekelt személynek 1971. március 5-ig kell kitöltenie és aláírnia, vagy kézjegyével ellátnia. Ha valaki távolléte (kórházi ápolás, üdülés, munkavégzés stb.), vagy testi fogyatékossága miatt az összeírólapot nem töltheti ki személyesen, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A kitöltő személy köteles az összeírólapot aláírni és az akadályozó körülményt az összeírólap hátlapján megjelölni.

(3) Az összeírólapot magyar nyelven, vagy az összeírt személy anyanyelvén kell kitölteni.

(4) Az összeíróbiztos a kitöltött összeírólapokat 1971. március 6-ig beszedi és átadja a végrehajtó bizottságnak.

Vhr. 5. § A végrehajtó bizottság az összeírólapok alapján megállapítja, hogy kik azok a személyek, akik a választók névjegyzékébe felvehetők, illetőleg nem vehetők fel [Tv. 2. § (1)-(2) bek.].

5. § (1) A választók névjegyzékét városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választókerületenként a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva kell összeállítani. Városok belterületén a névjegyzék összeállítása - a választókerületen belül - utcánként és házanként ugyancsak a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva történik.

(2) Minden választó csak annak a választókerületnek a névjegyzékébe vehető fel, amelyben a névjegyzék összeállításának idején állandó lakása van.

(3) A választók névjegyzékében fel kell tüntetni a választó családi és utónevét (férj nevét viselő asszonynál a leánykori nevet is), állandó lakását, foglalkozását.

(4) A választók névjegyzékén fel kell tüntetni az illető városi, fővárosi kerületi, községi, továbbá az országgyűlési választókerület és a szavazókör sorszámát.

6. § (1) A tanács végrehajtó bizottsága a 3-5. §-ban foglaltak szerint elkészíti a választók névjegyzékét. A névjegyzéket keltezéssel és bélyegzővel kell ellátni, azt a tanács elnöke és a végrehajtó bizottság titkára aláírja.

(2) A választók névjegyzékét a tanács hivatali helyiségében legalább nyolc napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyileg szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

(3) A névjegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó részére a névjegyzékbe való felvételéről írásban értesítést kell küldeni.

Vhr. 6. § (1) A végrehajtó bizottság 1971. március 20-ig összeállítja a választók névjegyzékét és elkészíti a választók részére szóló értesítéseket.

(2) A névjegyzéket a következő szövegű záradékkal kell lezárni: "A névjegyzékbe 1 - .... sorszám alatt felvett állampolgárok az 1970. évi III. törvénnyel módosított 1966. évi III. törvény 2, §-ában foglalt rendelkezések értelmében választójogosultak." A záradékot a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára írja alá [Tv. 6. § (1) bek.].

Vhr. 7. § Ha az összeírt személy a Tv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott kizárási ok alá esik az összeírólap hátlapján fel kell jegyezni a következő határozatot: "Nem vehető fel a névjegyzékbe, mert (indokolás)...". A határozatot a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára írja alá. Ezután az összeírólapot - elkülönítve - a névjegyzék alapjául szolgáló összeírólapok mellé kell, megőrzés végett, elhelyezni.

Vhr. 8. § (1) A választók névjegyzékét 1971. március 22-től március 30-ig a Tv. 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a tanács hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Egyidejűleg a választók részére - tájékoztató céllal - a névjegyzékbe történt felvételről értesítést kell küldeni. A választójogosultság a névjegyzékbe történt felvételen alapul.

(2) Az értesítés a választók névjegyzékébe történt felvételt, a személyi adatokat, valamint a lakóhely szerinti országgyűlési és helyi tanácsi választókerület, továbbá a szavazókör számát és a szavazóhelyiség címét tartalmazza.

7. § (1) A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet.

(2) A kifogást a választók névjegyzékének közszemlére tételétől számított nyolc napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni.

Vhr. 9. § (1) A névjegyzékkel kapcsolatos kifogásokat az illetékes tanács végrehajtó bizottságánál 1971. március 22-től április 3-ig lehet írásban vagy szóban bejelenteni. A szóban bejelentett kifogást jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) Ha a kihagyás miatt olyan személy jelent be kifogást, aki összeírólapot nem töltött ki, a végrehajtó bizottságtól személyesen, vagy képviselője útján összeírólapot kell igényelnie és annak kitöltésével kérheti a névjegyzékbe való felvételét.

8. § (1) Ha a tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint a kihagyás törvényellenes, a kihagyott személyt pótnévjegyzékbe veszi fel.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága azokat a kifogásokat, amelyeket alaptalannak tart, valamint azokat, amelyek valamely személynek a névjegyzékből való törlésére irányulnak, legkésőbb a beérkezést követő napon jegyzékkel átteszi a járásbírósághoz (városi bírósághoz), Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: Járásbíróság).

(3) A tanács végrehajtó bizottsága hivatalból törli a választók névjegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, aki más választókerület névjegyzékében már szerepel, vagy aki arra illetékes hatóság hivatalos értesítése szerint választójogát elvesztette, továbbá azt, aki a választás napján választójoggal azért nem rendelkezik, mert nagykorúságát még nem érte el.

(4) Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe.

9. § (1) A járásbíróság a kifogás tárgyában a jegyzék hozzáérkezésétől számított három napon belül nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. Ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék megfelelő kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(2) A járásbíróság határozatát annak meghozatala napján közli a tanács végrehajtó bizottságával és azzal, aki a kifogást tette. Ha a járásbíróság határozata névjegyzékbe felvett személy törlését rendeli el, a határozatot a névjegyzékből törlendő személlyel is közölni kell.

10. § A járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján vagy más okból, illetőleg hivatalból [8. § (3) és (4) bek.] módosított névjegyzéket, továbbá a pótnévjegyzéket a tanács végrehajtó bizottsága - tizenöt nappal a választás előtt - a tanács hivatali helyiségében három napra közszemlére teszi.

Vhr. 10. § (1) A végrehajtó bizottság a kifogások, illetőleg a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján, vagy a hivatalból módosított névjegyzéket a pótnévjegyzékkel együtt 1971. április 10-14 között a tanács hivatali helyiségében közszemlére teszi.

(2) A névjegyzékbe (pótnévjegyzékbe) történt utólagos felvételről a választókat értesíteni kell,

11. § (1) Ha a választójogosult személy a választók névjegyzékének elkészítését (6. §) követően állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét.

(2) A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazolását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Az igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékében fel kell tüntetni, és a választó nevét a névjegyzékből törölni kell.

(3) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a választók névjegyzékét megfelelően kiegészíti.

(4) Az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, a (2) bekezdésben megjelölt igazolás és a személyi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes városi, fővárosi kerületi, községi választókerület névjegyzékébe való felvételét.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben említett választójogosultakat pótnévjegyzékbe kell felvenni.

Vhr. 11. § (1) A Tv. 11. §-ában meghatározott igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékének "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni és a választójogosult személy nevét a névjegyzékből áthúzással törölni kell. Az illetékes végrehajtó bizottság erről pótnévjegyzéket készít és azt a kérelmező új lakóhelye szerinti választókerület névjegyzékéhez csatolja.

(2) Az (1) bekezdésbe foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a választás napján állandó lakóhelyétől távol levő választó tartózkodási helyén kéri a névjegyzékbe való felvételét.

(3) A választás napján - az (1)-(2) bekezdésbe foglaltaknak megfelelően - a választó szavazása érdekében a pótnévjegyzékbe való felvételét kivételesen kérheti a szavazatszedő bizottságtól.

III. Fejezet

Választókerületek

12. § (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területet és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.

(2) Az országgyűlési választókerületek számának és területének megállapításánál az alábbiak az irányadók:

a) mintegy 30 000 lakos választ egy képviselőt:

b) az országgyűlési választókerület területét a főváros és a megyék területén beiül kell kialakítani.

13. § (1) A helyi tanácsok minden tagjának megválasztására a helyi tanács működési területén választókerületeket kell alakítani.

(2) A helyi tanácsi választókerületek számát az állandó lakosok számához igazodóan az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) városokban és fővárosi kerületekben legalább 00 és legfeljebb 150 választókerületet,

b) községekben legalább 11 és legfeljebb 100 választókerületet kell alakítani.

(3) A tanácstagok megválasztásánál irányadó, hogy

a) az 1009 vagy ennél kevesebb lakosú községekben mintegy 59 lakosonként,

b) az 1000-5000 lakosú községekben mintegy 75 lakosonként,

c) az 5000-10 000 lakosú városokban és köz-légekben mintegy 159 lakosonként,

d) a 10 000-20 000 lakosú városokban és községekben mintegy 200 lakosonként,

e) a 20 000-30 000 lakosú városokban és községekben mintegy 350 lakosonként,

f) a 30 000-50 000 lakosú városokban, fővárosi kerületekben és községekben mintegy 500 lakosonként,

g) az 50 000 lakoson felüli városokban és fővárosi kerületekben mintegy 700 lakosonként

alakuljon egy választókerület.

(4) A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása szempontjából együtt kell számításba venni, de a közös tanács valamennyi községében legalább 3-3 választókerületet kell alakítani.

14. § (1) A helyi tanácsi választókerületek számát - a 13. §-ban foglalt keretek között - a fővárosi, illetőleg a megyei tanács állapítja meg.

(2) A választókerületek területét a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg és látja el sorszámmal.

15. § Az országgyűlési és a helyi tanácsi választókerületek területi beosztását a választás napjának kitűzésétől számított húsz napon belül közzé kell tenni.

Vhr. 12. § Az országgyűlési és a helyi tanácsi választókerületek területi beosztását 1971. március 1-én a helyi tanács hivatali helyiségében kell közzétenni. A közzétételre a lakosság figyelmét a helyben szokásos módon fel kell hívni.

IV. Fejezet

Választási elnökségek

16. § A választások lebonyolítására és törvényességének biztosítására az általános választás napja előtt legalább harminc nappal az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának idejére, Országos Választási Elnökséget, a fővárosban, valamennyi megyében, városban, fővárosi kerületben és községben pedig választási elnökséget kell alakítani. Közös tanácsú községekben közös községi választási elnökség alakul.

Vhr. 13. § Az Országos Választási Elnökség és a fővárosi, a megyei valamint a helyi választási elnökségek 1971. március 8-án alakulnak meg.

17. § (1) Az Országos Választási Elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki.

(2) Az Országos Választási Elnökség tagjainak kijelölését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg; tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt esküt tesznek.

(3) Az Országos Választási Elnökség tizenegy tagból áll. Az elnökség tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.

(4) Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) felügyeletet gyakorol a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkája felett;

c) elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket;

d) dönt az országgyűlési választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos kifogásokról;

e) közhírré teszi a választás országos eredményét;

f) pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál kevesebb szavazott le, illetőleg ha a jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.

(5) Az Országos Választási Elnökség az Országgyűlésnek beszámol a választások lefolyásáról.

Vhr. 14. § (1) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az Országos Választási Elnökség tagjait 1971. március 2-ig jelöli ki és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsával.

(2) Az Országos Választási Elnökség tagjainak kijelölését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg. Az Elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt 1971. március 8-án tesznek esküt.

(3) Az Országos Választási Elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart és azon tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.

(4) Az Országos Választási Elnökség elnökének, elnökhelyettesének, titkárának és tagjainak nevét a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

18. § (1) A választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottsága jelöli ki. A kijelölést az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. Az elnökség tagjai a tanács elnöke előtt esküt tesznek.

(2) A választási elnökség öt tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak.

(3) A fővárosi és a megyei választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja el:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) gondoskodik az országgyűlési választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, közzéteszi az országgyűlési választókerületek jelöltjeinek nevét, közreműködik az országgyűlési választások megszervezésében és eredményének megállapításában;

c) közreműködik a fővárosi, illetőleg a megyei tanácstagok választásának megszervezésében, megállapítja és közzéteszi e választások eredményét;

d) közreműködik a helyi tanácsi választások megszervezésében és eredményének megállapításában, dönt a helyi tanácsi választási elnökség olyan intézkedése elleni kifogásról, amelyet a tanácstagságra jelölt visszautasítása ellen emeltek [31. § (4) bek.].

(4) A városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja cl:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) megalakítja a szavazatszedő bizottságokat, elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás tartama alatt tett intézkedése vagy a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek;

c) nyilvántartásba veszi, a tanácstagságra jelölteket, dönt a jelöltek elfogadásáról, és közzéteszi a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét;

d) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá a szavazólapokon az elfogadott jelöltek nevének feltüntetéséről;

e) megállapítja, ellenőrzi és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményeit;

f) megállapítja a tanácsi választások összesített eredményét;

g) a törvényben megállapított feltételek esetén pótválasztást tűz ki;

h) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet.

Vhr. 15. § (1) A Hazafias Népfront illetékes bizottságai a fővárosi, a megyei és a helyi választási elnökségek tagjait 1971. március 2-ig jelölik ki és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közlik az azonos szintű tanács végrehajtó bizottságával.

(2) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága 1971. március 4-ig erősíti meg a választási elnökség tagjainak kijelölését.

(3) A kijelölés megerősítéséről a tanács végrehajtó bizottsága írásban értesíti a választási elnökség tagjait és egyben felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából 1971. március 8-án a tanácselnöknél jelenjenek meg.

(4) A választási elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart és azon tagjai sorából elnököt választ.

(5) A választási elnökség elnökének és tagjainak nevét, valamint lakcímét az illetékes tanács végrehajtó bizottsága hivatali helyiségében közszemlére teszi.

19. § Az Országos Választási Elnökség és a választási elnökségek határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

V. Fejezet

Választókerületi bizottságok

20. § Minden országgyűlési választókerületben a választások levezetésére legalább harminc nappal az általános választás előtt az Országgyőlés megbízatásának idejére választókerületi bizottságot kell alakítani.

21. § (1) Az országgyűlési választókerületekben öttagú országgyűlési választókerületi bizottságot kell alakítani.

(2) Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága jelöli ki. Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjainak kijelölését az illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg, és tagjai az említett tanácsok elnöke előtt esküt tesznek.

(3) Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjai sorából elnököt és titkárt választ.

(4) Az országgyűlési választókerületi bizottság a működési területén:

- nyilvántartásba veszi az Országos Választási Elnökség által elfogadott képviselőjelöltet (jelölteket);

- elbírálja azokat a kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságoknak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos határozata ellen bejelentettek;

- megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét;

- kiadja a megválasztott országgyűlési képviselőnek a megbízólevelet;

- összehívja a választók nyilvános gyűlését (gyűléseit) az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslat megvitatása érdekében [58. § (1) bekezdés].

Vhr. 16. § (1) A Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait 1971. március 2-ig jelöli ki és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságával.

(2) A fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1971. március 4-ig erősíti meg az országgyűlési választókerületi bizottság tagjainak kijelölését.

(3) A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a kijelölés megerősítéséről az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait írásban értesíti és egyúttal felhívja, hogy az eskü letétele céljából 1971. március 8-án a tanácselnöknél jelenjenek meg.

(4) Az országgyűlési választókerületi bizottság az eskü letétele után alakuló ülést tart és azon tagjai sorából elnököt és titkárt választ. A bizottság elnökének, titkárának, valamint tagjainak nevét és lakcímét közölni kell a fővárosi, a megyei választási elnökséggel.

(5) A fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a működési területén kialakított valamennyi országgyűlési választókerületre vonatkozóan; a helyi tanács végrehajtó bizottsága pedig a területét érintő országgyűlési választókerületre vonatkozóan hivatali helyiségében közszemlére teszi az országgyűlési választókerületi bizottság elnökének, titkárának és tagjainak nevét, valamint lakcímét tartalmazó névsort.

22. § Hatályát vesztette (1970. évi III. tv. 21. §).

23. § Az országgyűlési választókerületi bizottság határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

VI. Fejezet

Szavazókörök, szavazatszedő bizottságok

24. § (1) A választás napja előtt legalább negyven nappal minden városban, fővárosi kerületben, illetőleg községben szavazóköröket kell alakítani.

(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg úgy, hogy az egyes szavazókörökre mintegy 600-700 választó jusson, de minden község, ha ennél kevesebb is a választóinak száma, önálló szavazókört alkosson. Ahol több szavazókör van, a szavazóköröket sorszámmal kell ellátni.

(3) A szavazókörök területét úgy kell meghatározni, hogy abba egy vagy több városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választókerület teljes területe beletartozzék.

Vhr. 17. § A helyi tanács végrehajtó bizottsága 1971. március 1-ig alakítja ki és látja el sorszámmal a szavazóköröket.

25. § A választók ugyanabban a szavazókörben szavaznak az országgyűlési képviselőjelöltre és a helyi tanácsokba jelölt személyekre.

26. § (1) A szavazás lebonyolítására legalább tíz nappal a választás napja előtt szavazókörönként szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A szavazatszedő bizottságot a Hazafias Népfront helyi bizottsága által javasolt személyekből az illetékes városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség alakítja meg.

(3) A szavazatszedő bizottság tagjai a tanács elnöke előtt esküt tesznek.

Vhr. 18. § (1) A helyi választási elnökség a működési területén 1971. április 14-én alakítja meg a szavazatszedő bizottságokat és tagjaikat megbízólevéllel látja el.

(2) A szavazatszedő bizottság tagjaira a Hazafias Népfront helyi bizottsága 1971. április 7-ig tesz javaslatot a helyi választási elnökségnek.

(3) A szavazatszedő bizottság tagjai a bizottság megalakításának napján az illetékes tanácselnök előtt esküt tesznek.

(4) Ha a szavazatszedő bizottság valamely tagjának megbízatása bármely oknál fogva megszűnik, vagy a bizottság tagja feladata ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront helyi bizottsága az illetékes választási elnökségnek új tagot javasol. Az új tag kijelölésére, eskütételére és megbízólevéllel való ellátására a Tv-ben és a jelen rendeletben meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27. § (1) A szavazatszedő bizottság elnökből, titkárból és három tagból áll.

(2) A szavazatszedő bizottság a működési területén:

- átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat;

- levezeti a szavazást;

- gondoskodik a szavazás lebonyolításának törvényességéről és zavartalanságáról;

- megállapítja a szavazókörben a választókerületek szavazási eredményét;

- továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet az országgyűlési választókerületi bizottsághoz, illetőleg a tanácsi választási elnökséghez.

(3) A szavazatszedő bizottság határozatainak érvényességéhez a bizottság tagjai többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

VII. Fejezet

A jelölés

28. § (1) Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok választását jelölés előzi meg. A jelölés választókerületenként történik.

(2) Egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető.

29. § (1) A jelölés jogát a választók jelölőgyűlései gyakorolják. E gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik - a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével - a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél.

(2) A jelölőgyűléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár.

(3) A jelölőgyűlésen részt vevő választok több jelölt indulását is támogathatják.

(4) Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként egy vagy több jelölőgyülést kell tartani. Képviselőjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen (jelölőgyűléseken) megjelent összesen választó egyharmadának szavazatát megkapták.

(5) A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként egy jelölőgyűlést kell tartani. Tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen megjelent választók egyharmadának szavazatát megkapták.

(6) A jelölés nyílt szavazással történik.

(7) A gyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelenlevők számát, az egyes jelöltekre adott szavazatok számát és a jelölt (jelöltek) személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének tagjai írják alá.

(8) A gyűlés elnöksége a jegyzőkönyvet

- országgyűlési képviselőjelölt esetében a Hazafias Népfront illetékes fővárosi, megyei bizottságához;

- tanácstagjelölt esetében pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságához küldi meg.

Vhr. 19. § (1) A választópolgárok jelölőgyűléseit 1971. március 15-31 között kell megtartani.

(2) A gyűlések megszervezéséhez és megtartásához a tanács végrehajtó bizottsága köteles segítséget nyújtani; a gyűlések megtartásához megfelelő helyiséget biztosítani, időpontját a lakosság tudomására hozni, a gyűlés jegyzőkönyvének vezetéséről gondoskodni.

(3) A gyűlés levezetésére elnökség alakul.

Vhr. 20. § Az országgyűlési képviselők jelölésére vonatkozó jegyzőkönyvet a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságához; a helyi tanácstag jelölésére vonatkozó jegyzőkönyvet pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottságához 1971. március 31-ig kell megküldeni.

30. § (1) A Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottsága az országgyűlési képviselőjelöltek névjegyzéket a választás napja előtt legalább húsz nappal megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének.

(2) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát az Országos Választási Elnökséghez nyújtja be. A bejelentést írásban kell megtenni, és csatolni kell a képviselőjelölt (jelöltek) nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

(3) Ha a jelölés a törvényes követelményeknek megfelel, a képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség elfogadja.

(4) A jelölés visszautasítása esetén - ha nincs elfogadott jelölt a választókerületben - három napén belül új jelöltet kell állítani.

(5) Az Országos Választási Elnökség az elfogadott jelöltek névsorát az illetékes országgyűlési választókerületi bizottságnak, továbbá a fővárosi, megyei választási elnökségnek megküldi, és erről a Hazafias Népfont fővárosi, megyei bizottságát értesíti.

(6) A fővárosi, megyei választási elnökség az illetékességi területén elfogadott képviselőjelöltek nevét közli valamennyi illetékes választási elnökséggel.

(7) Az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát legalább tíz nappal a választás napja előtt a fővárosi, megyei választási elnökség közzéteszi.

Vhr. 21. § (1) A Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága a választópolgárok gyűlésein jelölt országgyűlési képviselőjelöltek névjegyzékét 1971. április 1-ig küldi meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. A névjegyzékhez mellékelni kell a képviselőjelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják. A képviselőjelöltek neve után fel kell tüntetni eredeti és jelenlegi foglalkozásukat (állásukat) és lakóhelyüket is.

(2) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát, - a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatokkal együtt - 1971. április 2-ig nyújtja be az Országos Választási Elnökséghez.

(3) Az Országos Választási Elnökség 1971. április 3-án dönt az országgyűlési képviselőjelöltek elfogadásáról és az elfogadott jelöltek névsorát ugyanezen a napon megküldi az illetékes országgyűlési választókerületi bizottságnak, továbbá a fővárosi, megyei választási elnökségnek és erről értesíti a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottságát; egyúttal értesíti a képviselőjelöltet arról, hogy jelöltként elfogadta.

Vhr. 22. § A képviselőjelöltek elfogadása esetén az Országos Választási Elnökség a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége által a főváros, illetőleg a megyék szerinti csoportosításban benyújtott névsorokat egyenként a következő szövegű záradékkal látja el: "A jelölés a választási törvény rendelkezéseinek megfelel; a névsorba felvett jelölteket az Országos Választási Elnökség elfogadja." A záradékot keltezéssel kell ellátni és azt az Országos Választási Elnökség elnöke és titkára írja alá,

Vhr. 23. § A fővárosi és a megyei választási elnökség 1971. április 15-én hirdetmény útján teszi közzé az országgyűlési képviselőjelűitek nevét.

31. § (1) A jelölőgyűléseken elfogadott tanácstagjelölteket a Hazafias Népfront helyi bizottsága legalább húsz nappal a választás napja előtt - nyilvántartás végett - írásban bejelenti a városi fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökséghez.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát, arról, hogy a jelölést elfogadják.

(3) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba vételéről a bejelentés napján dönt, és döntéséről értesíti a Hazafias Népfront helyi bizottságát.

(4) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi Választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba vételét a törvényben meghatározott okból visszautasíthatja. Ez ellen a Hazafias Népfront helyi bizottsága két napon belül kifogást, emelhet a fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökségnél, amely véglegesen dönt.

(5) A tanácstagjelöltek nevét - legalább tíz nappal a választás napja előtt - a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség közzéteszi.

Vhr. 24. § (1) A Hazafias Népfront helyi bizottsága 1971. március 31-ig jelenti be a választók gyűlésein jelölt tanácstagjelölteket az illetékes helyi választási elnökséghez.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, továbbá, hogy más helyi tanácsi választókerületben jelölést nem fogadott el.

(3) A választási elnökség a bejelentés napján dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről és - a Hazafias Népfront illetékes bizottságának a döntés tartalmáról történő értesítése mellett - haladéktalanul értesíti a tanácstagjelöltet arról, hogy jelöltként nyilván tatásba vette.

(4) Ha a helyi választási elnökség megállapítja, hogy ugyanazt a személyt több helyi tanácsi választókerületben jelölték, felkéri a jelöltet, nyilatkozzék, hogy jelölését melyik választókerületben kívánja fenntartani. A tanácstagjelöltet a nyilatkozata szerinti választókerületben kell nyilvántartásba venni.

(5) Ha a helyi választási elnökség a jelölt nyilvántartásba vételét a törvényben meghatározott okból visszautasítja és az illetékes fővárosi, megyei választási elnökség a Hazafias Népfront helyi bizottságának kifogását is elutasította, az érintett választókerületben új jelölőgyűlést kell tartani. Nem kell új jelölőgyűlést tartani, ha az érintett választókerületben a választók több jelöltet indítottak.

Vhr. 25. § A helyi választási elnökség - hirdetmény útján - 1971. április 15-én teszi közzé a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét.

32. § (1) Ugyanazt a személyt a Hazafias Népfront illetékes bizottsága csak egy országgyűlési választókerületben, illetőleg egy helyi tanácsi választókerületben jelentheti be jelöltként.

(2) Az országgyűlési képviselőjelölt, illetőleg a tanácstagjelölt nem lehet tagja annak a választási elnökségnek, továbbá választókerületi és szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén jelölték.

Vhr. 26. § Ha a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság valamely tagját a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság illetékességi területén a választópolgárok gyűlései képviselőjelöltnek, Vagy tanácstag-jelöltnek jelölték, a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság tagiává történt kijelölését vissza kell vonni és a Hazafias Népfront illetékes bizottsága új tagot jelöl.

VIII. Fejezet

A választás kitűzése és a szavazás

33. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legalább negyvenöt nappal a választás előtt munkaszüneti napra tűzi ki.

34. § A választás napját megelőző nap 12. órájától a választást követő nap 12. órájáig szeszesitalt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos.

Vhr. 27. § 1971. április 24-én 12 órától 1971. április 26-án 12 óráig szeszesitalt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos.

35. § (1) A választás napja előtt legalább tíz nappal a városi, fővárosi kerületi, illetőleg a községi választási elnökség választási hirdetményt tesz közzé.

(2) A választási hirdetményben közhírré kell tenni a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy a szavazásnál a személyi igazolvány bemutatása szükséges. Ugyanebben a hirdetményben kell közzétenni a szesztilalomra vonatkozó rendelkezést is.

Vhr. 28. § A választási hirdetményt a helyi választási elnökség 1971. április 15-én teszi közzé.

36. § (1) A szavazás szavazókörönként történik, és a szavazás napján 6 órától 18 óráig tart.

(2) A szavazatszedő bizottság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi választó szavazott.

(3) Ha a helyi körülmények indokolják,

a) a városi, fővárosi, kerületi, községi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék,

b) a szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson.

Vhr. 29. § A helyi tanács végrehajtó bizottsága 1971. április 24-én adja át a szavazatszedő bizottság elnökének a szavazókörhöz tartozó valamennyi választókerület névjegyzékét (pótnévjegyzékét), az országgyűlési képviselő és a helyi tanácstag megválasztásához szükséges szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékének nyomtatványát és a szavazási jegyzőkönyv-nyomtatványokat.

Vhr. 30. § (1) A választási elnökség akkor rendeli el a szavazás reggel 5 órakor történő megkezdését, ha a helyi lakosság életkörülményei miatt várható, hogy már reggel 6 óra előtt is jelentősebb számú választó kíván szavazni.

(2) A szavazatszedő bizottság akkor rendeli el a szavazás 19 óráig történő meghosszabbítását, ha a névjegyzékbe felvettek egyötöde vagy ennél több választó 18 óráig még nem szavazott.

37. § (1) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két olyan elrekesztett fülkét kell létesíteni, amely a szavazás titkosságát biztosítja.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szótszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

(3) Az urnák állapotát a szavazás megkezdése elolt a szavazatszedő bizottság köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetni.

Vhr. 31. § (1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik a szavazóhelyiségekről, ezek felszereléséről, berendezéséről; legalább két szavazófülkéről, minden szavazófülkében íróeszközről, valamint arról, hogy a szavazatszedő bizottságok írásbeli tennivalóinak ellátásához szükséges irodai dolgozók a szavazatszedő bizottság rendelkezésére álljanak.

(2) A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság megállapítja, hogy az urnák üresek-e, a szavazás céljára alkalmasak-e, majd ennek megtörténte után az urnákat lezárja és lepecsételi.

38. § (1) A szavazás napján a szavazóhelyiségben és a szavazóhelyiség környékén a rend fenntartásáért a szavazatszedő bizottság elnöke felelős.

(2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései mindenkire kötelezőek.

(3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben választási agitációt kifejteni nem szabad.

(4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok tagjain, a beosztott irodai dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottain kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi szavazatának leadásához szükséges.

Vhr. 32. § (1) A Hazafias Népfront megbízottal részére a választás napján a szavazóhelyiségekben, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság és a választási elnökség helyiségeiben való tartózkodásra jogosító igazolást, a működés területére kiterjedő hatállyal, az illetékes választási elnökség állítja ki.

(2) A hírközlő szervek megbízottai részére a választás napján a szavazóhelyiségekben, valamint az országgyűlési választókerületi bizottság és a választási elnökség helyiségeiben történő tartózkodásra jogosító igazolást az Országos Választási Elnökség, illetőleg az illetékes fővárosi, megyei választási elnökség adhat.

(3) A szavazóhelyiségben tíznél több szavazó egyszerre nem tartózkodhat.

39. § (1) A szavazás hivatalos szavazólapokkal történik.

(2) Hatályát vesztette (1970. évi III. tv. 21. §).

(3) A szavazólapoknak tartalmazniuk kell az illető választókerület nyilvántartásba vett jelöltjének (jelöltjeinek) nevét.

Vhr. 33. § (1) Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztására különböző szavazólapok szolgálnak.

(2) Az országgyűlési képviselők választására szolgáló szavazólapnak tartalmaznia kell: az országgyűlési választókerület megjelölését, a választás évét, hónapját és napját, továbbá a képviselőjelölt (jelöltek) nevét.

(3) A helyi tanácstag választására szolgáló szavazólapnak tartalmaznia kell: a megválasztandó tanács megnevezését (a város, a fővárosi kerület, illetőleg a község nevének feltüntetésével), a választókerület sorszámát, a választás évét, hónapját és napját, továbbá a tanácstag-jelölt (jelöltek) nevét.

(4) Ha a választókerületben több jelölt indul, a jelöltek nevét a szavazólapon abc sorrendben kell feltüntetni.

40. § (1) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. Szavazhat mindenki, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetőleg pótnévjegyzékében szerepel.

(2) Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében szerepel-e. Ezt követően a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a szavazónak a szavazólapot, és megmagyarázza a szavazás módját.

(3) A szavazás a szavazófülkében történik. Ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapot a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.

(4) A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében senki sem tartózkodhat.

(5) Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójogosult segítségét veheti igénybe. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljából urnával, felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell.

(6) A szavazás megtörténtét a szavazatszedő bizottság a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében feltünteti.

Vhr. 34. § (1) A szavazatszedő bizottság elnöke a szavazónak a szavazás céljára két szavazólapot ad át; egyet az országgyűlési képviselő, egyet a helyi tanács tagjának megválasztására. A szavazólapokkal együtt a szavazónak egy borítékot is átad.

(2) A szavazatszedő bizottság köteles a választóknak megmagyarázni azt, hogyan kell szavazni egy, illetőleg több jelölt esetén.

41. § (1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személyazonosságát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottnak a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait.

(2) A visszautasított választónak joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni és szavazni.

Vhr. 35. § Ha a visszautasított választó a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolta, nevét a visszautasítottak jegyzékéből törölni kell, és lehetővé kell tenni, hogy szavazzon.

42. § (1) A városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata (intézkedése) ellen, amelyet a szavazás ideje alatt hozott, vagy amely a helyi tanácsok tagjainak választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.

(2) Országgyűlési képviselőválasztás esetén az országgyűlési választókerületi bizottságnál lehet kifogást emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata ellen, amely a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.

(3) A kifogásról a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság haladéktalanul határoz.

43. § (1) A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosultak, akik a szavazóhelyiségben vagy annak a szavazatszedő bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ez után a szavazatszedő bizottság a szavazást lezártnak nyilvánítja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad.

IX. Fejezet

A szavazatok összeszámlálása

44. § (1) A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat, és összeszámlálja a szavazatokat.

(2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottság tagjai, a beosztott irodai dolgozók, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

Vhr. 36. § A szavazatok összeszámlálása előtt a szavazatszedő bizottság külön-külön összecsomagolja az összes fel nem használt országgyűlési, illetőleg helyi tanácsi szavazólapot, a csomagokat lezárja és lepecsételi. Ezután hozzákezd az urnából kiemelt szavazólapok összeszámlálásához és mindaddig együtt marad, amíg a szavazatok összeszámlálását befejezi, a szavazási jegyzőkönyvet elkészíti és továbbítja az országgyűlési választókerületi bizottsághoz, illetőleg a helyi választási elnökséghez.

45. § A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először az urnába helyezett szavazólapok számát választókerületenként összehasonlítja a választók névjegyzékében megjelölt szavazók számával, majd választókerületenként összeszámlálja a leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat.

46. § (1) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet.

(2) Több jelölt esetén a szavazás úgy történik, hogy a szavazó a szavazólap megfelelő helyén megjelöli, kire szavaz.

(3) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a megválasztani kívánt jelölt megjelölése nem az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon történt ugyan, de a szavazólapról kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szavazó kire szavazott

(4) Érvénytelen az a szavazat,

a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le,

b) amelyen több jelölt esetén a szavazó nem jelölte meg, hogy kire szavaz, vagy

c) amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott.

(5) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.

Vhr. 37. § (1) A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság a borítékok felbontása után külön-külön csoportosítja az országgyűlési képviselő, illetőleg a helyi tanácstag választására szolgáló szavazólapokat. Ha a szavazókörhöz több helyi tanácsi választókerület tartozik, a tanácstagok választására szolgáló szavazólapokat az egyes tanácsi választókerületek sorszáma szerint is csoportosítani kell.

(2) A szavazatszedő bizottság:

a) az országgyűlési képviselő megválasztására szolgáló szavazólapok közül különválasztja az érvényes és érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokat megszámlálja és megállapítja, hogy az érvényes szavazatok közül hányat kapott a jelölt és hányan szavaztak ellene. Több jelölt esetén külön-külön számlálja meg az egyes jelöltekre leadott, illetőleg valamennyi jelölt ellen leadott szavazatokat,

b) a helyi tanács tagjainak megválasztására szolgáló szavazólapok közül - ha a szavazókörhöz több helyi tanácsi választókerület tartozik, választókerületenként - különválasztja az érvényes és az érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokat megszámlálja és megállapítja, hogy az érvényes szavazatok közül hányat kapott a jelölt és hányan szavaztak ellene. Több jelölt esetén külön-külön számlálja meg az egyes jelöltekre leadott, illetőleg a valamennyi jelölt ellen leadott szavazatokat.

47. § (1) A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, titkára és tagjai írják alá.

(2) A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a szavazás helyét és napját;

b) a szavazókör és a választókerület sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét;

c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét;

d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját;

e) a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát;

f) a leadott összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált szavazólapok számával történt összehasonlítása eredményét;

g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

h) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

j) a visszautasított választók számát;

k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

48. § (1) A szavazatok összeszámlálása és a jegyzőkönyvek aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke az egyes választókerületekre vonatkozó jegyzőkönyvek egy-egy példányát azonnal elküldi az országgyűlési választókerületi bizottságnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnek.

(2) A jegyzőkönyvek másik példányát a felhasznált és felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az összes egyéb választási iratokkal együtt megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes városi, fővárosi kerületi, községi tanács végrehajtó bizottságához kell megküldeni.

Vhr. 38. § A szavazatszedő bizottság a jelen rendelet 37. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladat elvégzése után azonnal elkészíti az országgyűlési választásra vonatkozó szavazási jegyzőkönyvet és annak az illetékes országgyűlési választókerületi bizottsághoz történő továbbítása után kezdi meg a tanácsi választásra vonatkozó szavazási eredmények megállapítását.

Vhr. 39. § A szavazatszedő bizottság az országgyűlési és a tanácsi választásokra vonatkozó szavazási jegyzőkönyvek továbbítása után az érvényes és az érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapokat, valamint az egyéb választási iratokat összecsomagolja. A csomagot lepecsételi és a felhasználatlanul maradt szavazólapokat tartalmazó csomaggal (csomagokkal) együtt az urnába helyezi, majd az urnát lepecsételi. A lepecsételt urnát megőrzés végett haladéktalanul megküldi az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának.

X. Fejezet

A választás eredményének megállapítása

49. § (1) Az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség a szavazatszedő bizottságok által megküldött jegyzőkönyvek alapján megállapítja a választókerület választási eredményét.

(2) A választókerület választási eredményének megállapításánál az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületig községi választási elnökség tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség és a területileg illetékes fővárosi, megyei választási elnökség tagjai, a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen.

50. § (1) A választókerület választási eredményének megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség tagjai írnak alá.

(2) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét;

c) a választókerület névjegyzékében és pótnévjegyzékében szereplő választójogosultak számát;

d) a leadott összes szavazatok számát;

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

f) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

h) a visszautasított választók számát;

i) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat;

j) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag nevét.

(3) Ha a választókerületben az összes választójogosultaknak több mint a fele leszavazott, a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetőleg tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta.

Vhr. 40. § (1) Az országgyűlési választókerület területe, illetőleg székhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága 1971. április 24-én adja át az országgyűlési választókerületi bizottság elnökének a képviselőválasztás eredményének összesítéséhez szükséges jegyzőkönyv-nyomtatványokat és a képviselő részére kiállítandó megbízólevél-nyomtatványt.

(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága 1971. április 24-én adja át a helyi választási elnökség elnökének a választási jegyzőkönyv-nyomtatványt és a megválasztott tanácstagok részére kiállítandó megbízólevél-nyomtatványokat.

Vhr. 41. § Az országgyűlési választókerületi bizottság az összesítő jegyzőkönyvében soronként feltünteti az egyes szavazókörökre vonatkozó adatokat és azok összesítése útján állapítja meg az eredményt.

Vhr. 42. § (1) Annak a helyi tanácsi választókerületnek a választási eredménye, amelynek területe a szavazókör területével egybeesik, vagy annál kisebb, megegyezik a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetett eredménnyel.

(2) Annak a helyi tanácsi választókerületnek a választási eredményét, amelynek területe nagyobb, mint a szavazókör területe, a vonatkozó szavazási jegyzőkönyvekben feltüntetett adatok összesítésével kell megállapítani.

(3) A választási elnökség a tanácstagok választási eredményéről két példányban összesítő választási jegyzőkönyvet készít, melyben soronként feltünteti az egyes helyi tanácsi választókerületek választási eredményét.

Vhr. 43. § (1) Az összesítő választási jegyzőkönyv lezárása előtt az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a helyi választási elnökség választókerületenként megállapítja, hogy a jelölt megválasztottnak tekintendő-e vagy sem. Több jelölt esetén megállapítja, hogy a jelöltek közül ki tekintendő megválasztott országgyűlési képviselőnek, illetőleg helyi tanácstagnak.

(2) Az összesítő választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, ha pótválasztás kitűzése szükséges.

51. § Az országgyűlési választókerületi bizottság a választás eredményének megállapítása után a választási jegyzőkönyvet - a fővárosi, megyei választási elnökség útján - azonnal megküldi az Országos Választási Elnökségnek.

Vhr. 44. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztás eredményének megállapításáról felvett összesítő jegyzőkönyvet lezárás után az országgyűlési választókerületi bizottság - a hozzá érkezett összes szavazási jegyzőkönyvvel együtt - a fővárosi, megyei választási elnökség útján azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek.

(2) A helyi tanácsválasztás eredményének megállapításáról felvett összesítő jegyzőkönyv egyik példányát a helyi választási elnökség annak lezárása után azonnal továbbítja az illetékes fővárosi, megyei választási elnökségnek. A másik példányt - a hozzá érkezett összes szavazási jegyzőkönyvvel együtt - borítékba zárva és lepecsételve átadja az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.

52. § (1) A választások országos eredményét az Országos Választási Elnökség állapítja meg és teszi közzé.

(2) Az országgyűlési választókerületi bizottság a megválasztott képviselőnek a megbízólevelet kiadja.

(3) Az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatott választások érvényességéről - panasz esetén - az Országgyűlés határoz.

Vhr. 45. § Az Országos Választási Elnökség az összesítő választási jegyzőkönyvek alapján a képviselők és a helyi tanácstagok választásának eredményét 1971. április 27-ig teszi közzé.

Vhr. 46. § (1) Az országgyűlési választókerületi bizottság a megválasztott képviselőknek 1971. április 28-ig adja át a megbízólevelet [Tv. 21. § (4) bek.].

(2) A helyi választási elnökség a megválasztott tanácstagoknak 1971. április 28-ig adja át a megbízólevelet [Tv. 18. § (4) bek.].

53. § (1) A városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökség - a választókerületi választási jegyzőkönyvek alapján - területére vonatkozóan megállapítja a választás eredményét, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét;

c) az illető tanács működési területén a névjegyzékekben és pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát;

d) a leadott összes szavazatok számát;

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

f) a választókerületek egyes jelöltjeire, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

h) a visszautasított választók számát;

i) a megválasztott tanácstagok nevét.

(3) A jegyzőkönyvet - a többi választási irattal együtt - az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni.

Vhr. 47. § A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága 1971. április 24-én adja át a fővárosi, megyei választási elnökség elnökének a választási eredmények összesítéséhez szükséges jegyzőkönyv-nyomtatványt.

Vhr. 48. § (1) A fővárosi, megyei választási elnökség a helyi választási elnökségek által megküldött választási jegyzőkönyvek alapján megállapítja a működési területére vonatkozóan a választás összesített végeredményét és arról két példányban összesítő jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási elnökség elnöke és tagjai írnak alá.

(2) A helyi tanácsokra vonatkozó választások összesített végeredményét megállapító jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) a választási elnökség megnevezését és tagjainak nevét;

c) városonként, fővárosi kerületenként, községenként összesítve;

- a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát;

- a leadott összes szavazat számát;

- az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát;

- a helyi tanácstag-jelöltekre leadott szavazatok számát;

- azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt (több jelölt esetén: valamennyi jelölt) nevét törölték;

- a visszautasított választók számát;

d) az összesített végeredményt;

e) a megválasztott tanácstagok számát;

f) azokat a helyi tanácsi választókerületeket, amelyekben pótválasztást kell tartani.

(3) A fővárosi, megyei választási elnökség az összesített végeredményt megállapító jegyzőkönyv egy példányát lezárás után azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökséghez.

(4) A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve - a beérkezett jegyzőkönyvekkel együtt - a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.

Vhr. 49. § A választási elnökség a tanács alakuló ülésén beszámol a választások lefolyásáról, egyben tájékoztatást ad a tanács megválasztásának eredményéről.

XI. Fejezet

Pótválasztás és új választás

54. § (1) Ha valamely választókerületben nem szavazott le az összes választójogosultaknak több mint a fele, vagy a jelölt, illetőleg egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben új jelöltet (jelölteket) is lehet állítani.

(2) Az országgyűlési képviselő pótválasztásának kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát.

Vhr. 50. § A pótválasztás kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottságát is.

55. § (1) Ha valamely országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag helye megüresedik, az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, tanácstagot kell választani. Az új (időközi) választást országgyűlési képviselő helyének megüresedése esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, helyi tanácstag helyének megüresedése esetén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tűzi ki.

(2) Ha a tanácsot a Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlatja, a feloszlatott tanács helyett új tanácsot kell választani. Ez esetben az új választást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tűzi ki. Az új tanács megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott tanács megbízatása a törvény szerint tartott volna.

(3) Az új (időközi) választás napját országgyűlési képviselőválasztás esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, helyi tanácstag választása esetén a fővárosi, megyei tanács határozza meg. Új (időközi) választást a szükségnek megfelelően, de legalább évente egyszer - a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag helyének megüresedésétől számított egy éven belül - kell tartani.

56. § Pótválasztás és új (időközi) választás esetén a jelölésre és a választásra a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

XII. Fejezet

Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásúnak megszűnése

57. § (1) Az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag megbízatása megszűnik:

a) az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával;

b) az összeférhetetlenség kimondásával;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a választójog elvesztésével és

f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával.

(2) A tanácstag megbízatása, megszűnhet a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytánt történt megszüntetésével is.

58. § (1) A választók döntése alapján az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag, amennyiben megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált, visszahívható.

(2) A visszahívásra - országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének, helyi tanácstag esetén pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezése alapján - a jelölésre illetékes gyűlések 129. § (1) bek.] tehetnek javaslatot.

(3) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelenti be. Helyi tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága annak a tanácsnak jelenti be a visszahívásra irányuló javaslatát, amelynek a tagját vissza akarják hívni.

59. § (1) A visszahívásról a választók nyilvános gyűlésen (gyűléseken) nyílt szavazással döntenek. A gyűlést országgyűlési képviselő esetén az országgyűlési választókerületi bizottság, helyi tanácstag esetén pedig az illetékes tanács hívja össze.

(2) A gyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gyűlés elnöksége ír alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlevő választók számát és a nyílt szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Országgyűlésnek, illetőleg az illetékes tanácsnak.

(3) A visszahíváshoz a választókerület választói legalább felének jelenléte és a jelenlevő választók több mint a felének szavazata szükséges.

XIII. Fejezet

A fővárosi és a megyei tanácstagokra vonatkozó rendelkezések

60. § A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő harminc napon belül, általában a helyi tanácsok első ülésén kell megválasztani.

61. § (1) A fővárosi tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanácsokba pedig - a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan - 70-120 tanácstagot kell választani,

(2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát - az (1) bekezdésben foglalt keretek között - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. Minden helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együttesen is választhat egy megyei tanácstagot.

Vhr. 51. § A fővárosi, megyei tanács 1971. április 17-ig közli a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottságával és a fővárosi, megyei választási elnökséggel a helyi tanácsonként, illetőleg több községi tanács által együttesen választható fővárosi, megyei tanácstagok számát.

62. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácsok tagjait és más választójogosult állampolgárokat lehet választani. A jelölésnél tekintettel kell lenni arra, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki.

(2) A fővárosi és a megyei tanácsba több személy is jelölhető, mint ahány tanácstagot a helyi tanácsok megválaszthatnak. A jelölést a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságának javaslatára a helyi tanácsok végzik. A javaslattétel joga a helyi tanács bármely tagját is megilleti, a tanácstagok azonban csak az illetékes helyi tanács tagját javasolhatják jelöltnek. Fővárosi, illetőleg megyei tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölést végző tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapták, és a jelölést elfogadják. A jelölés nyílt szavazással történik.

Vhr. 52 § (1) A Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága a fővárosi, megyei tanácstagok jelölésére vonatkozó javaslatát 1971. április 30-ig küldi meg az illetékes fővárosi, megyei választási elnökségnek.

(2) A Hazafias Népfront bizottság javaslata tartalmazza:

- a választó helyi tanács (együttesen választó községi tanácsok) megnevezését;

- a javasolt személy nevét és azt, hogy melyik helyi tanács tagja, illetőleg ha nem helyi tanácstag, lakóhelyének, munkahelyének, eredeti és jelenlegi foglalkozásának megjelölését;

- a javasolt személy nyilatkozatát a javaslat tudomásulvételéről;

- a javaslat indokolását.

(3) A fővárosi, megyei választási elnökség 1971. május 3-ig közli a helyi tanácsok végrehajtó bizottságaival a Hazafias Népfront illetékes bizottságának a fővárosi, megyei tanácstag (tanácstagok) jelölésére vonatkozó javaslatát.

63. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tanácsülésen, titkos szavazással választják. A fővárosi, illetőleg a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki a helyi tanácstagok számának felénél több szavazatot kapott.

(2) Ha több községi tanács együttesen választ egy megyei tanácstagot, a szavazás minden községben külön történik. A választás eredményét - az (1) bekezdésnek megfelelően - úgy kell megállapítani, hogy valamennyi szavazatot össze kell adni, és az egyes jelöltekre adott összes szavazatok számát kell az érintett helyi tanácstagok együttes számához viszonyítani.

(3) A megválasztott tanácstag részére a megbízólevelet a helyi tanács végrehajtó bizottsága adja ki. Több községi tanács által együttesen választott megyei tanácstag részére a megbízólevelet a tanácstag lakóhelye szerinti - ha pedig a tanácstag nem az említett községek valamelyikében lakik, a megyei választási elnökség által kijelölt - községi tanács végrehajtó bizottsága adja ki.

Vhr. 53. § A helyi tanács lehetőleg alakuló ülésén jelöli, majd nyomban megválasztja a fővárosi, megyei tanács tagját (tagjait).

Vhr. 54. § A fővárosi, megyei tanácstagválasztás lebonyolítására a helyi tanács tagjai sorából szavazatszedő bizottságot alakít. A szavazatszedő bizottság elnökből és két tagból áll.

Vhr. 55. § A Hazafias Népfront illetékes bizottságának a fővárosi, megyei tanácstagok jelölésére vonatkozó javaslatát a helyi tanács alakuló ülésén a Hazafias Népfront nevében kell előterjeszteni.

Vhr. 56. § (1) A Hazafias Népfront illetékes bizottsága javaslatainak, majd a kiegészítő javaslatoknak a megvitatása és a javaslatok megszavazása személyenként, a javaslat sorrendjében történik. A jelölés eredményét a tanácselnök állapítja meg.

(2) Annak a jelöltnek a nevét, aki a tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapta, fel kell venni a szavazólapra.

Vhr. 57. § (1) A fővárosi, megyei tanácstag megválasztására szolgáló szavazólapon fel kell tüntetni:

- a fővárosi, megyei tanács és a választó helyi tanács megnevezését;

- a választás időpontját (napját);

- a jelölt (jelöltek) nevét.

(2) Több jelölt esetén a szavazólapon abc sorrendben, egymás melletti külön-külön hasábban kell feltüntetni

- a helyi tanács tagjai köréből jelölt egy vagy több személy nevét;

- a nem a helyi tanács tagjai sorából jelölt egy vagy több személy nevét.

(3) A szavazólapokat a tanácsülésen részt vevő helyi tanácstagok számával azonos számban kell elkészíteni és a helyi tanács végrehajtó bizottsága bélyegzőjével kell ellátni.

Vhr. 58. § (1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni a szavazás titkosságáról.

(2) A szavazás módját a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti.

Vhr. 59. § (1) A jelöltre (jelöltekre) szavazni a szavazólapon nevének meghagyásával, a jelölt (jelöltek) ellen szavazni nevének áthúzásával lehet.

(2) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság szótöbbséggel végérvényesen dönt.

(3) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a szavazás nem az (1) bekezdésben meghatározott módon történt, de a szavazólapon kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tanácstag kire szavazott.

(4) A szavazat érvénytelen, ha a tanácstag

a) nem a hivatalos szavazólapon szavazott; vagy

b) nem állapítható meg, hogy kire adta szavazatát; illetőleg

c) a megválasztható fővárosi, megyei tanácstagok, számánál több jelölt nevét hagyta meg a szavazólapon.

Vhr. 60. § (1) A szavazás befejezése után a szavazatszedő bizottság megállapítja az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát. Ezt követően megszámlálja, hogy az érvényes szavazatok közül az egyes jelöltekre, illetőleg ellenük személyenként hány szavazat esett és megállapítja, hogy a jelölt megválasztottnak tekintendő-e vagy sem, illetőleg amennyiben a fővárosi, megyei tanácsba megválasztható tanácstagoknál több jelölt indult, közülük ki tekintendő megválasztott fővárosi, megyei tanácstagnak.

(2) A szavazásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

- a választó helyi tanács megnevezését;

- a fővárosi, megyei tanács megjelölését;

- a választás napját;

- a választó helyi tanács tagjainak számát;

- a választó tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok számát;

- a leadott összes szavazat számát;

- az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát;

- a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

- a megválasztott fővárosi, megyei tanácstag (tanácstagok) nevét és lakcímét;

- ismételt szavazás szükségességét.

(3) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai írják alá.

Vhr. 61. § (1) A helyi tanács szavazatszedő bizottsága a fővárosi, megyei tanácstagok választásáról készített jegyzőkönyv (ismételt szavazás esetén, a szavazásonként külön-külön készített valamennyi jegyzőkönyv) egyik példányát a tanácsülés után haladéktalanul megküldi az illetékes fővárosi, megyei választási elnökséghez; a jegyzőkönyv másik példányát a tanácsülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2) A választási jegyzőkönyv alapján a szavazatszedő bizottság elnöke a tanácsülésen bejelenti a szavazás eredményét. A bejelentés után a helyi tanács elrendeli a megválasztott fővárosi, megyei tanácstag részére a megbízólevél kiadását.

(3) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a választást követő három napon belül a fővárosi, megyei tanácstag számára a megbízólevelet átadja.

Vhr. 62. § (1) Az ismételt szavazást - a betöltetlenül maradt tanácstagi helyre vonatkozólag - lehetőleg ugyanazon a tanácsülésen célszerű megtartani.

(2) Az ismételt szavazás előtt újabb jelöltre (jelöltekre) lehet javaslatot tenni. Az újabb jelölés elfogadásához a tanácsülésen résztvevő helyi tanácstagok egyharmadának nyílt szavazata szükséges.

(3) Az ismételt szavazás eredményét is a jelen rendelet 60. §-ában foglaltak szerint kell megállapítani és jegyzőkönyvbe foglalni.

(4) Ha az együttesen választó községi tanácsok összesített szavazási eredménye szerint a megyei tanácstag-jelölt nem kapta meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, a megyei választási elnökség a megyei tanács végrehajtó bizottsága útján az érintett együttesen választó községi tanácsoknál új jelölő, illetve választó tanácsülés összehívásáról gondoskodik. Az ismételt választást 1971. május 22-ig meg kell tartani.

Vhr. 63. § A megyei választási elnökség a községi tanácsok választási jegyzőkönyvei alapján a jelen rendelet 60. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő összesítő jegyzőkönyvet készít.

64. § (1) Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatot nem kapta meg annyi jelölt, mint ahány fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot kell választani, a szavazást a betöltetlenül maradt tanácstagi helyekre vonatkozólag meg kell ismételni. Ilyenkor új jelölt is állítható. Az ismételt szavazást legkésőbb az első választás napjától számított nyolc napon belül meg kell tartani.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstag helyének megüresedése esetén az új (időközi) választást a legközelebbi tanácsülésen, de legfeljebb a megüresedéstől számított hat hónapon belül meg kell tartani. Ilyenkor a fővárosi és a megyei tanácstagok általános választására vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

65. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstag visszahívására az illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága vagy a tanácstagot megválasztó helyi tanács bármely tagja javaslatot tehet.

(2) A tanácstag visszahívása felől az őt megválasztó tanács a választásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

XIV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

66. § (1) Az Országgyűlés és a tanácsok megbízatása az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácstagoknak a megválasztásától számított négy évre szól.

(2) Ha az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának ideje lejár, a megbízatás lejártától számított három hónapon belül új választást kell tartani.

67. § (1) A választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjainak megbízatása véget ér az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának, valamint a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történő megszűnésével, a kijelölt személy választójogának elvesztésével, továbbá halálával, végül lemondással. Érdemtelenség esetén a kijelölést vissza lehet vonni.

(2) A visszavonási eljárásra megfelelően alkalmazni kell a kijelölési és a megerősítési eljárást szabályozó rendelkezéseket.

Vhr. 64. § Ha valamely választási elnökség, illetőleg országgyűlési választókerületi bizottság tagja feladata ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront illetékes bizottsága az adott választásnál való közreműködésre helyettesítő személyt tagként jelöl. A választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság kijelölt tagjának megerősítésére és eskütételére a Tv. és a jelen rendelet megfelelő szabályai az irányadók.

Vhr. 65. § A választási szervek határozataikat ülésen hozzák; a határozat érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazat többsége szükséges.

Vhr. 66. § A választási elnökség, az országgyűlési választókerületi bizottság és a szavazatszedő bizottság a választás kitűzésétől a választási munkálatok befejezéséig hatóságnak minősül, tagjai pedig ugyanezen idő alatt hivatalos személyeknek.

68. § (1) A választási elnökségek, az országgyűlési választókerületi és a szavazatszedő bizottságok működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik, valamint az összeíróbiztosok hivatalos személyeknek minősülnek.

(2) A választási elnökségnek, az országgyűlési választókerületi és a szavazatszedő bizottságnak csak az lehet a tagja, akinek választójoga van.

(3) A választási szervek tagjai a következő szövegű esküt teszik:

"Esküszöm, hogy a választási elnökségben (országgyűlési választókerületi bizottságban, szavazatszedő bizottságban) feladatomat a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, legjobb tudásom szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával teljesítem."

69. § (1) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a választások előkészítésénél és lebonyolításánál közreműködő irodai dolgozók, továbbá a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok és szavazólapok a választási elnökségeknek, illetőleg az országgyűlési választókerületi és a szavazatszedő bizottságiknak rendelkezésére álljanak.

(2) A választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok mintáját és a nyomtatványok előállításának módját a Minisztertanács szabályozza.

(3) A választással és a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos minden államigazgatási eljárás, továbbá a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos bírósági eljárás (8-9. §) illetékmentes.

(4) A választással kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás az államot terheli.

Vhr. 67. § (1) A választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok részére az illetékes tanács végrehajtó bizottsága 1971. március 8-tól kezdődően hivatali helyiségről, felszerelésről és berendezésről gondoskodik. Ugyancsak az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy az írásbeli tennivalók ellátásánál közreműködő dolgozók 1971. március 8-tól kezdődően rendelkezésre álljanak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról az országgyűlési választókerületi bizottság esetében a székhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(3) A közös tanácsú községek választási elnökségének hivatali helyiségét a tanács székhelyén kell kijelölni.

70. § A választás rendje elleni bűntettre a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (Btk) 143. §-a irányadó.

XV. Fejezet

Hatálybalépés

71. § (1) Az 1966. évi III. törvény a kihirdetése napján, az 1970. évi III. törvény 1971. január 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) Hatályon kívül helyező, módosító és felhatalmazást tartalmazó egyéb rendelkezések.

Vhr. 68. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi-Munkás-Paraszt Kormány elnöke