1966. évi III. törvény

az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról

Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztását az Országgyűlés az Alkotmány IX. fejezetében foglalt alapelveknek megfelelően, az alábbiakban szabályozza:

I. FEJEZET

A választás alapelvei

1. §[1] (1)[2] Az országgyűlési képviselőket, valamint a városi, a fővárosi kerületi és a községi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanácsok) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján választják. A fővárosi tanács és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok választják. A szavazás titkos. A megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok megbízatása négy évre szól.

(2) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait választókerületenként választják; minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület pedig egy tanácstagot választ. A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak.

(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok kötelesek a működésükről választóiknak rendszeresen beszámolni.

(4) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait a választópolgárok, a fővárosi és a megyei tanácstagokat pedig az őket megválasztó helyi tanácsok visszahívhatják.

2. § (1) Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak

(2) Nincs választójoga annak, aki:

a) a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll;

b) szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van;

c) rendőri felügyelet alatt van;

d) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem.

(3) A választásokon minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.

(4) Országgyűlési képviselővé, illetőleg tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.

II. FEJEZET

A választók névjegyzéke

3. § (1) A választójogosult állampolgárokról az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választása előtt névjegyzéket kell készíteni.

(2) A választók névjegyzékét a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága állítja össze.

(3) A választók névjegyzékébe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki nagykorú vagy nagykorúságát a névjegyzék összeállításának évében eléri, ha a névjegyzék összeállításának idején állandó lakóhelye az illető tanács működési területén van.

4. §[3] A választók névjegyzékéhez szükséges adatokat az állami népességnyilvántartás szolgáltatja.

5. § (1) A választók névjegyzékét városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg községi választókerületenként a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva kell összeállítani. Városok belterületén a névjegyzék összeállítása - a választókerületen belül - utcánként és házanként ugyancsak a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva történik.

(2) Minden választó csak annak a választókerületnek a névjegyzékébe vehető fel, amelyben a névjegyzék összeállításának idején állandó lakása van.

(3)[4] A választók névjegyzékében fel kell tüntetni a választók családi- és utónevét (férj nevét viselő asszonynál a leánykori nevét is), állandó lakását.

(4)[5] A választók névjegyzékén fel kell tüntetni az illető községi, városi, városi (fővárosi) kerületi, valamint járási, fővárosi, megyei, megyei jogú városi, továbbá az országgyűlési választókerület és a szavazókör sorszámát.

(5)[6]

6. §[7] (1) A tanács végrehajtó bizottsága a 3-5. §-ban foglaltak szerint elkészíti a választók névjegyzékét. A névjegyzéket keltezéssel és bélyegzővel kell ellátni, azt a tanács elnöke és a végrehajtó bizottság titkára aláírja.

(2) A választók névjegyzékét a tanács hivatali helyiségében legalább nyolc napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyileg szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

(3) A névjegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó részére a névjegyzékbe való felvételéről írásban értesítést kell küldeni.

7. § (1) Az ideiglenes névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet.

(2) A kifogást a választók ideiglenes névjegyzékének közszemlére tételétől számított nyolc napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni.

8. § (1) Ha a tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint a kihagyás törvényellenes, a kihagyott személyt pótnévjegyzékbe veszi fel.

(2)[8]

(3) A tanács végrehajtó bizottsága hivatalból törli a választók névjegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, aki más választókerület névjegyzékében már szerepel, vagy aki arra illetékes hatóság hivatalos értesítése szerint választójogát elvesztette, továbbá azt, aki a választás napján választó joggal azért nem rendelkezik, mert nagykorúságát még nem érte el.

(4) Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe.

9. § (1) A járásbíróság a kifogás tárgyában a jegyzék hozzáérkezésétől számított három napon belül nem peres eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. Ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék megfelelő kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(2) A járásbíróság határozatát annak meghozatala napján közli a tanács végrehajtó bizottságával és azzal, aki a kifogást tette. Ha a járásbíróság határozata névjegyzékbe felvett személy törlését rendeli el, a határozatot a névjegyzékből törlendő személlyel is közölni kell.

10. §[9] A járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján vagy más okból, illetőleg hivatalból [8. § (3) és (4) bek.] módosított névjegyzéket, továbbá a pótnévjegyzéket a tanács végrehajtó bizottsága - tizenöt nappal a választás előtt - a tanács hivatali helyiségében három napra közszemlére teszi.

11. § (1) Ha a választójogosult személy a választók ideiglenes névjegyzékének elkészítését követően állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét.

(2) A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazolását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Az igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékében fel kell tüntetni, és a választó nevét a névjegyzékből törölni kell.

(3) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a választók névjegyzékét megfelelően kiegészíti.

(4) Az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, a (2) bekezdésben megjelölt igazolás és a személyi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes községi, városi, városi (fővárosi) kerületi választókerület névjegyzékébe való felvételét.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben említett választójogosultakat pótnévjegyzékbe kell felvenni.

III. FEJEZET

Választókerületek

12. § (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.

(2) Az országgyűlési választókerületek számának és területének megállapításánál az alábbiak az irányadók:

a) mintegy 30.000 lakos választ egy képviselőt;

b) az országgyűlési választókerület területét a főváros, a megyék és a megyei jogú városok területén belül kell kialakítani;

c)[10]

13. §[11] (1) A helyi tanácsok minden tagjának megválasztására a helyi tanács működési területén választókerületeket kell alakítani.

(2) A helyi tanácsi választókerületek számát az állandó lakosok számához igazodóan az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) városokban és fővárosi kerületekben legalább 60 és legfeljebb 150 választókerületet,

b) községekben legalább 11 és legfeljebb 100 választókerületet kell alakítani.

(3) A tanácstagok megválasztásánál irányadó,hogy

a) az 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községekben mintegy 50 lakosonként,

b) az 1000-5000 lakosú községekben mintegy 75 lakosonként,

c) az 5000-10 000 lakosú városokban és községekben mintegy 150 lakosonként,

d) a 10 000-20 000 lakosú városokban és községekben mintegy 200 lakosonként,

e) a 20 000-30 000 lakosú városokban és községekben mintegy 350 lakosonként,

f) a 30 000-50 000 lakosú városokban, fővárosi kerületekben és községekben mintegy 500 lakosonként,

g) az 50 000 lakoson felüli városokban és fővárosi kerületekben mintegy 700 lakosonként

alakuljon egy választókerület.

(4) A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása szempontjából együtt kell számításba venni, de a közös tanács valamennyi községében legalább 3-3 választókerületet kell alakítani.

14. §[12] (1) A helyi tanácsi választókerületek számát - a 13. §-ban foglalt keretek között - a fővárosi, illetőleg a megyei tanács állapítja meg.

(2) A választókerületek területét a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg és látja el sorszámmal.

15. § Az országgyűlési és a tanácsi választókerületek területi beosztását a választás napjának kitűzésétől számított húsz napon belül közzé kell tenni.

IV. FEJEZET

Választási elnökségek

16. §[13] A választások lebonyolítására és törvényességének biztosítására az általános választás napja előtt legalább harminc nappal az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának idejére Országos Választási Elnökséget, a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, városban, városi (fővárosi) kerületben és községben pedig választási elnökséget kell alakítani. Közös tanácsú községekben közös községi választási elnökség alakul.

17. § (1) Az Országos Választási Elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki.

(2) Az Országos Választási Elnökség tagjainak kijelölését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg; tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt esküt tesznek.

(3) Az Országos Választási Elnökség tizenegy tagból áll. Az elnökség tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.

(4) Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) felügyeletet gyakorol a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkája felett;

c) elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket;

d) dönt az országgyűlési választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos kifogásokról;

e) közhírré teszi a választás országos eredményét;

f) pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál kevesebb szavazott le, illetőleg, ha a jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.

(5) Az Országos Választási Elnökség az Országgyűlésnek beszámol a választások lefolyásáról.

18. §[14] (1) A választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottsága jelöli ki. A kijelölést az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. Az elnökség tagjai a tanács elnöke előtt esküt tesznek.

(2) A választási elnökség öt tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak.

(3) A fővárosi és a megyei választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja el:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) gondoskodik az országgyűlési választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, közzéteszi az országgyűlési választókerületek jelöltjeinek nevét, közreműködik az országgyűlési választások megszervezésében és eredményének megállapításában;

c) közreműködik a fővárosi, illetőleg a megyei tanácstagok választásának megszervezésében, megállapítja és közzéteszi e választások eredményét;

d) közreműködik a helyi tanácsi választások megszervezésében és eredményének megállapításában, dönt a helyi tanácsi választási elnökség olyan intézkedése elleni kifogásról, amelyet a tanácstagságra jelölt visszautasítása ellen emeltek [31. § (4) bek.].

(4) A városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja el:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) megalakítja a szavazatszedő bizottságokat, elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás tartama alatt tett intézkedése vagy a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek;

c) nyilvántartásba veszi a tanácstagságra jelölteket, dönt a jelöltek elfogadásáról, és közzéteszi a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét;

d) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá a szavazólapokon az elfogadott jelöltek nevének feltüntetéséről;

e) megállapítja, ellenőrzi és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményeit;

f) megállapítja a tanácsi választások összesített eredményét;

g) a törvényben megállapított feltételek esetén pótválasztást tűz ki;

h) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet.

19. § Az Országos Választási Elnökség és a választási elnökségek határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges,

V. FEJEZET

Választókerületi bizottságok

20. §[15] Minden országgyűlési és tanácsi választókerületben a választások levezetésére legalább harminc nappal az általános választás előtt az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának idejére választókerületi bizottságot kell alakítani.

21. § (1) Az országgyűlési választókerületekben öttagú országgyűlési választókerületi bizottságot kell alakítani.

(2)[16] Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága jelöli ki. Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjainak kijelölését az illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg, és tagjai az említett tanácsok végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek.

(3) Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjai sorából elnököt és titkárt választ.

(4) Az országgyűlési választókerületi bizottság a működési területén:

- nyilvántartásba veszi az Országos Választási Elnökség által elfogadott képviselőjelöltet (jelölteket);

- elbírálja azokat a kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságoknak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos határozata ellen bejelentettek;

- megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét;

- kiadja a megválasztott országgyűlési képviselőnek a megbízólevelet;

- összehívja a választók nyilvános gyűlését (gyűléseit) az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslat megvitatása érdekében [58. § (1) bekezdés].

22. §[17]

23. §[18] Az országgyűlési és a tanácsi választókerületi bizottság határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

VI. FEJEZET

Szavazókörök, szavazatszedő bizottságok

24. § (1) A választás napja előtt legalább negyven nappal minden városban, városi (fővárosi) kerületben, illetőleg községben szavazóköröket kell alakítani.

(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg úgy, hogy az egyes szavazókörökre mintegy 600-700 választó jusson, de minden község, ha ennél kevesebb is a választóinak száma, önálló szavazókört alkosson. Ahol több szavazókör van, a szavazóköröket sorszámmal kell ellátni.

(3) A szavazókörök területét úgy kell meghatározni, hogy abba egy vagy több városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg községi választókerület teljes területe beletartozzék.

25. § A választók ugyanabban a szavazókörben szavaznak az országgyűlési képviselőjelöltre és a különböző fokú tanácsokba jelölt személyekre.

26. § (1) A szavazás lebonyolítására legalább tíz nappal a választás napja előtt szavazókörönként szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A szavazatszedő bizottságot a Hazafias Népfront helyi bizottsága által javasolt személyekből az illetékes városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg községi választási elnökség alakítja meg.

(3) A szavazatszedő bizottság tagjai a tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek.

27. § (1) A szavazatszedő bizottság elnökből, titkárból és három tagból áll.

(2)[19] A szavazatszedő bizottság a működési területén:

- átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat;

- levezeti a szavazást;

- gondoskodik a szavazás lebonyolításának törvényességéről és zavartalanságáról;

- megállapítja a szavazókörben a választókerületek szavazási eredményét;

- továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet az országgyűlési választókerületi bizottsághoz, illetőleg a tanácsi választási elnökséghez.

(3) A szavazatszedő bizottság határozatainak érvényességéhez a bizottság tagjai többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

VII. FEJEZET

A jelölés

28. § (1) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását jelölés előzi meg. A jelölés választókerületenként történik.

(2) Egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető.

29. § (1)[20] A jelölés jogát a választók jelölőgyűlései gyakorolják. E gyűléseket a Hazafias Népfront illetékes bizottságai szervezik - a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével - a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél.

(2)[21] A jelölőgyűléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár.

(3)[22] A jelölőgyűlésen részt vevő választók több jelölt indulását is támogathatják.

(4)[23] Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként egy vagy több jelölőgyűlést kell tartani. Képviselőjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen (jelölőgyűléseken) megjelent összes választó egyharmadának szavazatát megkapták.

(5)[24] A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként egy jelölőgyűlést kell tartani. Tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen megjelent választók egyharmadának szavazatát megkapták.

(6)[25] A jelölés nyílt szavazással történik.

(7)[26] A gyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelenlevők számát, az egyes jelöltekre adott szavazatok számát és a jelölt (jelöltek) személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének tagjai írják alá.

(8)[27] A gyűlés elnöksége a jegyzőkönyvet

- országgyűlési képviselőjelölt esetében a Hazafias Népfront illetékes megyei (fővárosi) bizottságához;

- tanácstag-jelölt esetében pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságához küldi meg.

30. § (1)[28] A Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottsága az országgyűlési képviselőjelöltek névjegyzékét a választás napja előtt legalább húsz nappal megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének.

(2) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát az Országos Választási Elnökséghez nyújtja be. A bejelentést írásban kell megtenni, és csatolni kell a képviselőjelölt (jelöltek) nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

(3) Ha a jelölés a törvényes követelményeknek megfelel, a képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség elfogadja.

(4)[29] A jelölés visszautasítása esetén - ha nincs elfogadott jelölt a választókerületben - három napon belül új jelöltet kell állítani.

(5)[30] Az Országos Választási Elnökség az elfogadott jelöltek névsorát az illetékes országgyűlési választókerületi bizottságnak, továbbá a fővárosi, megyei, megyei jogú városi választási elnökségnek megküldi, és erről a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságát értesíti.

(6)[31] A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökség az illetékességi területén elfogadott képviselőjelöltek nevét közli valamennyi illetékes választási elnökséggel.

(7)[32] Az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát legalább tíz nappal a választás napja előtt a fővárosi, megyei, megyei jogú városi választási elnökség közzéteszi.

31. §[33] (1) A jelölőgyűléseken elfogadott tanácstagjelölteket a Hazafias Népfront helyi bizottsága legalább húsz nappal a választás napja előtt - nyilvántartás végett - írásban bejelenti a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökséghez.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják.

(3) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba vételéről a bejelentés napján dönt, és döntéséről értesíti a Hazafias Népfront helyi bizottságát.

(4) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba vételét a törvényben meghatározott okból visszautasíthatja. Ez ellen a Hazafias Népfront helyi bizottsága két napon belül kifogást emelhet a fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökségnél, amely véglegesen dönt.

(5) A tanácstagjelöltek nevét - legalább tíz nappal a választás napja előtt - a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség közzéteszi.

32. § (1)[34] Ugyanazt a személyt a Hazafias Népfront illetékes bizottsága csak egy országgyűlési választókerületben, illetőleg egy helyi tanácsi választókerületben jelentheti be jelöltként.

(2) Az országgyűlési képviselőjelölt, illetőleg a tanácstag-jelölt nem lehet tagja annak a választási elnökségnek, továbbá választókerületi és szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén jelölték.

VIII. FEJEZET

A választás kitűzése és a szavazás

33. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legalább negyvenöt nappal a választás előtt munkaszüneti napra tűzi ki.

34. § A választás napját megelőző nap. 12. órájától a választást követő nap 12. órájáig szeszesitalt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos.

35. § (1) A választás napja előtt legalább tíz nappal a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi választási elnökség választási hirdetményt tesz közzé.

(2) A választási hirdetményben közhírré kell tenni a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy a szavazásnál a személyi igazolvány bemutatása szükséges. Ugyanebben a hirdetményben kell közzétenni a szesztilalomra vonatkozó rendelkezést is.

36. §[35] (1) A szavazás szavazókörönként történik, és a szavazás napján 6 órától 18 óráig tart.

(2) A szavazatszedő bizottság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi választó szavazott.

(3) Ha a helyi körülmények indokolják,

a) a városi, fővárosi kerületi községi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék,

b) a szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson.

37. § (1) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két olyan elrekesztett fülkét kell létesíteni, amely a szavazás titkosságát biztosítja.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

(3) Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetni.

38. § (1) A szavazás napján a szavazóhelyiségben és a szavazóhelyiség környékén a rend fenntartásáért a szavazatszedő bizottság elnöke felelős.

(2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései mindenkire kötelezőek.

(3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben választási agitációt kifejteni nem szabad.

(4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok tagjain, a beosztott irodai dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottain kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi szavazatának leadásához szükséges.

39. § (1) A szavazás hivatalos szavazólapokkal történik.

(2)[36]

(3) A szavazólapoknak tartalmazniuk kell az illető választókerület nyilvántartásba vett jelöltjének (jelöltjeinek) nevét.

40. § (1) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. Szavazhat mindenki, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetőleg pótnévjegyzékében szerepel.

(2)[37] Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében szerepel-e. Ezt követően a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a szavazónak a szavazólapot, és megmagyarázza a szavazás módját.

(3) A szavazás a szavazófülkében történik. Ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.

(4) A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében senki sem tartózkodhat.

(5) Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójogosult segítségét veheti igénybe. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljából urnával felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell.

(6) A szavazás megtörténtét a szavazatszedő bizottság a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében feltünteti.

41. § (1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személyazonosságát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottnak a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait.

(2) A visszautasított választónak joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni és szavazni.

42. §[38] (1) A városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata (intézkedése) ellen, amelyet a szavazás ideje alatt hozott, vagy amely a helyi tanácsok tagjainak választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.

(2) Országgyűlési képviselőválasztás esetén az országgyűlési választókerületi bizottságnál lehet kifogást emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata ellen, amely a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.

(3) A kifogásról a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság haladéktalanul határoz.

43. § (1) A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosultak, akik a szavazóhelyiségben vagy annak a szavazatszedő bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszedő bizottság a szavazást lezártnak nyilvánítja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad.

IX. FEJEZET

A szavazatok összeszámlálása

44. § (1) A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat és összeszámlálja a szavazatokat.

(2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottságok tagjai, a beosztott irodai dolgozók, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

45. § A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először az urnákba helyezett szavazólapok számát választókerületenként összehasonlítja a választók névjegyzékében megjelölt szavazók számával, majd választókerületenként összeszámlálja a leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat.

46. §[39] (1) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet.

(2) Több jelölt esetén a szavazás úgy történik, hogy a szavazó a szavazólap megfelelő helyén megjelöli, kire szavaz.

(3) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a megválasztani kívánt jelölt megjelölése nem az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon történt ugyan, de a szavazólapról kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szavazó kire szavazott.

(4) Érvénytelen az a szavazat,

a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le,

b) amelyen több jelölt esetén a szavazó nem jelölte meg, hogy kire szavaz, vagy

c) amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott.

(5) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.

47. § (1)[40] A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, titkára és tagjai írják alá.

(2) A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a szavazás helyét és napját;

b) a szavazókör és a választókerület sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét;

c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét;

d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját;

e) a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát;

f) a leadott összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált szavazólapok számával történt összehasonlítása eredményét;

g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

h) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

j) a visszautasított választók számát;

k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

48. § (1) A szavazatok összeszámlálása és a jegyzőkönyvek aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke az egyes választókerületekre vonatkozó jegyzőkönyvek egy-egy példányát azonnal elküldi a megfelelő választókerületi bizottságoknak.

(2) A jegyzőkönyvek másik példányát a felhasznált és felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az összes egyéb választási iratokkal együtt megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes városi, városi (fővárosi) kerületi, községi tanács végrehajtó bizottságához kell megküldeni.

X. FEJEZET

A választás eredményének megállapítása

49. § (1) A választókerületi bizottság a szavazatszedő bizottságok által megküldött jegyzőkönyvek alapján megállapítja a választókerület választási eredményét.

(2) A választókerület választási eredményének megállapításánál a választókerületi bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség - tanácsi választókerületekben ezenkívül a területileg illetékes választási elnökség - tagjai, a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen.

50. § (1) A választókerület választási eredményének megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a választókerületi bizottság tagjai írnak alá.

(2) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) a választókerületi bizottság megjelölését és tagjainak nevét;

c) a választókerület névjegyzékében és pótnévjegyzékében szereplő választójogosultak számát;

d) a leadott összes szavazatok számát;

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

f) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

h) a visszautasított választók számát;

i) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat;

j) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag nevét.

(3) Ha a választókerületben az összes választójogosultaknak több mint a fele leszavazott, a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetőleg tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta.

51. §[41] Az országgyűlési választókerületi bizottság a választás eredményének megállapítása után a választási jegyzőkönyvet - a fővárosi, megyei választási elnökség útján - azonnal megküldi az Országos Választási Elnökségnek.

52. § (1) A választások országos eredményét az Országos Választási Elnökség állapítja meg és teszi közzé.

(2)[42] Az országgyűlési választókerületi bizottság a megválasztott képviselőnek a megbízólevelet kiadja.

(3) Az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatott választások érvényességéről -panasz esetén - az Országgyűlés határoz.

53. § (1)[43] A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi választási elnökség - a beérkezett választókerületi választási jegyzőkönyvek alapján - területére vonatkozóan megállapítja a választás eredményét, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét;

c) az illető tanács működési területén a névjegyzékekben és pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát;

d) a leadott összes szavazatok számát;

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

f) a választókerületek egyes jelöltjeire, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

g) azoknak a szavazólapoknak a számlát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

h) a visszautasított választók számát;

i) a megválasztott tanácstagok nevét.

(3) A jegyzőkönyvet - a többi választási irattal együtt - az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni.

XI. FEJEZET

Pótválasztás és új választás

54. §[44] (1) Ha valamely választókerületben nem szavazott le az összes választójogosultaknak több mint a fele, vagy a jelölt, illetőleg egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben új jelöltet (jelölteket) is lehet állítani.

(2) Az országgyűlési képviselő pótválasztásának kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát.

55. § (1) Ha valamely országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag helye megüresedik, az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, tanácstagot kell választani. Az új választást országgyűlési képviselő, továbbá a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi tanács tagja helyének megüresedése esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, egyéb tanácstag helyének megüresedése esetén a közvetlen felettes tanács tűzi ki.

(2) Ha a tanácsot a Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlatja, a feloszlatott tanács helyett új tanácsot kell választani. Ez esetben az új választást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tűzi ki. Az új tanács megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott tanács megbízatása törvény szerint tartott volna.

(3)[45] Az új (időközi) választás napját országgyűlési képviselőválasztás esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, helyi tanácstag választása esetén a fővárosi, megyei tanács határozza meg. Új (időközi) választást a szükségnek megfelelően, de legalább évente egyszer - a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag helyének megüresedésétől számított egy éven belül - kell tartani.

56. § Pótválasztás és új választás esetén a jelölésre és a választásra a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

XII. FEJEZET

Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnése

57. § (1) Az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag megbízatása megszűnik:

a) az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával, vagy feloszlatásának kimondásával;

b) az összeférhetetlenség kimondásával;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a választójog elvesztésével és

f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával.

(2) A tanácstag megbízatása megszűnhet a tanácsnak az igazgatási terület megváltoztatása folytán történt megszüntetésével is.

58. § (1) A választókerület választóinak döntése alapján az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag, amennyiben megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált, visszahívható.

(2) A visszahívásra - országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének, tanácstag esetén pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezése alapján - a jelölésre illetékes gyűlések [29. § (1) bek.] tehetnek javaslatot.

(3) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelenti be. Tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága annak a tanácsnak jelenti be a visszahívásra irányuló javaslatát, amelynek a tagját vissza akarják hívni.

59. § (1) A visszahívásról a választók nyilvános gyűlésen (gyűléseken) nyílt szavazással döntenek. A gyűlést országgyűlési képviselő esetén az országgyűlési választókerületi bizottság, tanácstag esetén pedig az illetékes tanács hívja össze.

(2) A gyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gyűlés elnöksége ír alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlevő választók számát és a nyílt szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Országgyűlésnek, illetőleg az illetékes tanácsnak.

(3) A visszahíváshoz a választókerület választói legalább felének jelenléte és a jelenlevő választók több mint a felének szavazata szükséges.

XIII. Fejezet[46]

A fővárosi és a megyei tanácstagokra vonatkozó rendelkezések

60. § A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő harminc napon belül, általában a helyi tanácsok első ülésén kell megválasztani.

61. § (1) A fővárosi tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanácsokba pedig - a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan - 70-120 tanácstagot kell választani.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát - az (1) bekezdésben foglalt keretek között - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. Minden helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együttesen is választhat egy megyei tanácstagot.

62. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácsok tagjait és más választójogosult állampolgárokat lehet megválasztani. A jelölésnél tekintettel kell lenni arra, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki.

(2) A fővárosi és a megyei tanácsba több személy is jelölhető, mint ahány tanácstagot a helyi tanácsok megválaszthatnak. A jelölést a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságának javaslatára a helyi tanácsok végzik. A javaslattétel joga a helyi tanács bármely tagját is megilleti, a tanácstagok azonban csak az illetékes helyi tanács tagját javasolhatják jelöltnek. Fővárosi, illetőleg megyei tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölést végző tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapták, és a jelölést elfogadják. A jelölés nyílt szavazással történik.

63. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tanácsülésen, titkos szavazással választják. A fővárosi, illetőleg a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki a helyi tanácstagok számának felénél több szavazatot kapott.

(2) Ha több községi tanács együttesen választ egy megyei tanácstagot, a szavazás minden községben külön történik. A választás eredményét - az (1) bekezdésnek megfelelően - úgy kell megállapítani, hogy valamennyi szavazatot össze kell adni, és az egyes jelöltekre adott összes szavazatok számát kell az érintett helyi tanácstagok együttes számához viszonyítani.

(3) A megválasztott tanácstag részére a megbízólevelet a helyi tanács végrehajtó bizottsága adja ki. Több községi tanács által együttesen választott megyei tanácstag részére a megbízólevelet a tanácstag lakóhelye szerinti - ha pedig a tanácstag nem az említett községek valamelyikében lakik, a megyei választási elnökség által kijelölt - községi tanács végrehajtó bizottsága adja ki.

64. § (1) Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatot nem kapta meg annyi jelölt, mint ahány fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot kell választani, a szavazást a betöltetlenül maradt tanácstagi helyekre vonatkozólag meg kell ismételni. Ilyenkor új jelölt is állítható. Az ismételt szavazást legkésőbb az első választás napjától számított nyolc napon belül meg kell tartani.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstag helyének megüresedése esetén az új (időközi) választást a legközelebbi tanácsülésen, de legfeljebb a megüresedéstől számított hat hónapon belül meg kell tartani. Ilyenkor a fővárosi és a megyei tanácstagok általános választására vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

65. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstag visszahívására az illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága vagy a tanácstagot megválasztó helyi tanács bármely tagja javaslatot tehet.

(2) A tanácstag visszahívása felől az őt megválasztó tanács a választásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

XIV. FEJEZET[47]

Vegyes rendelkezések

66. §[48] (1)[49] Az Országgyűlés és a tanácsok megbízatása az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácstagoknak a megválasztásától számított négy évre szól.

(2) Ha az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának ideje lejár, a megbízatás lejártától számított három hónapon belül új választást kell tartani.

67. §[50] (1) A választási elnökségek és a választókerületi bizottságok tagjainak megbízatása véget ér az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának, valamint a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történő megszűnésével, a kijelölt személy választójogának elvesztésével, továbbá halálával, végül lemondással. Érdemtelenség esetén a kijelölést vissza lehet vonni.

(2) A visszavonási eljárásra megfelelően alkalmazni kell a kijelölési és a megerősítési eljárást szabályozó rendelkezéseket.

68. §[51] (1) A választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik, valamint az összeíróbiztosok hivatalos személyeknek minősülnek.

(2) A választási elnökségnek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságnak csak az lehet a tagja, akinek választójoga van.

(3) A választási szervek tagjai a következő szövegű esküt teszik:

"Esküszöm, hogy a választási elnökségben (választókerületi bizottságban, szavazatszedő bizottságban) feladatomat a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, legjobb tudásom szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával teljesítem."

69. §[52] (1) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a választások előkészítésénél és lebonyolításánál közreműködő irodai dolgozók, továbbá a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok és szavazólapok a választási elnökségeknek, illetőleg a választókerületi és a szavazatszedő bizottságoknak rendelkezésére álljanak.

(2) A választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok mintáját és a nyomtatványok előállításának módját a Minisztertanács szabályozza.

(3) A választással és a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos minden államigazgatási eljárás, továbbá a választók névjegyzekének összeállításával kapcsolatos bírósági eljárás (8-9. §) illetékmentes.

(4) A választással kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás az államot terheli.

70. §[53] (1) A választás rendje elleni bűntettre a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (Btk.) 143. §-a irányadó.

(2)[54]

XV. FEJEZET[55]

Hatálybalépés

71. §[56] (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) A törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik az országgyűlési választásokról szóló 1958. évi 1-19. számú NET határozat, valamint a határozatban összefoglalt jogszabályok (1945. évi VIII. törvény, 1947. évi XXII. törvény, 1949. évi IX. törvény és az 1953. évi II. törvény) még hatályban levő rendelkezései, továbbá a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény, az 1955. évi 8. számú törvényerejű rendelet, az 1958. évi III. törvény és az 1962. évi V. törvény.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára