15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelet

a belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megállapításáról

A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V) 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt szervek vezetőivel és a KPVDSZ Elnökségével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a mellékletekben felsorolt munkakörökben foglalkoztatott dolgozókra terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a dolgozókra, akiknek az 52/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasítás szerint biztosított bérük nincs.

2. §

(1) A hálózati dolgozókat

- a kiskereskedelemben az 1. számú,

- a vendéglátásban a 2. számú,

- a nagykereskedelemben, a termelőeszközkereskedelemben, valamint a kiskereskedelem és vendéglátás raktáraiban pedig a 3. számú melléklet munkaköri megnevezései és bértételei alapján, továbbá a 4. és 5. számú mellékletek figyelembevételével kell besorolni.

(2) A szakképzettekre vonatkozó bértételek alkalmazásának képesítési feltételeit a belkereskedelmi miniszter - az érdekelt szervek vezetőivel és a KPVDSZ Elnökségével egyetértésben - szabályozza.

(3) Ha a legfeljebb 1 napra alkalmazott dolgozó foglalkoztatására a vállalat részéről felmerült okból nem kerül sor, az eredetileg meghatározott napi munkaidőre járó alapbér 50%-ára jogosult.

(4) Ha a bérarányok indokolják, a kollektív szerződés az egyes munkaköri bértételek alsó és felső határa között további feltételekhez kötött bérfokozatokat állapíthat meg.

3. §

(1) A hálózati egységeket - a (2) bekezdésben említettek kivételével - az egységvezetők és helyetteseik alapbérének megállapítása szempontjából kategóriákba kell sorolni.

(2) Azoknak az egységeknek körét, amelyek vezetőinek, vezetőhelyetteseinek bértételei kategóriától függetlenek, a kollektív szerződésben kell meghatározni.

4. §

(1) A kiskereskedelmi és vendéglátó egységek "kiemelt" és "a" kategóriákba sorolásának feltételeit az 5. számú melléklet tartalmazza. A nagykereskedelem és a termelőeszköz-kereskedelem körében a "raktárház" és "kiemelt" kategóriákba sorolás feltételeit a felügyeleti szerv határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb kategóriákba sorolás forgalmi és esetleges egyéb követelményeit (pl. a vendéglátásban az ételforgalom részaránya) a kollektív szerződésben kell előírni.

(3) Áruházakban és áruház jellegű egységekben az elkülönített jutalékelszámolási rendszerben működő osztályok vezetőit és vezetőhelyetteseit az esetben kell az 1. számú melléklet 1-16. jelzőszámú munkaköri elnevezései és bértételei alapján besorolni, ha az osztály forgalma a kiskereskedelmi egységekre az 5. számú mellékletben, illetőleg a kollektív szerződésben előírt kategórizálási feltételeknek megfelel.

(4) Egységvezetőnek - az üzemelés idejétől függetlenül - egységenként csak egy fő sorolható be.

(5) A "kiemelt", az "a" és a többműszakos "b" kategóriájú egységek vezetői boltigazgatói, étterem igazgatói, fiókigazgatói stb. címmel, a "kiemelt" kategóriába sorolt egységek vezetőhelyettesei pedig igazgató-helyettesi címmel ruházhatók fel.

(6) Egységenként legalább annyi vezetőhelyettest kell foglalkoztatni, hogy a nyitvatartás, valamint a nyitvatartási időn kívüli rendszeres munkavégzés időtartama a vezető és vezetőhelyettes (vezetőhelyettesek) törvényes munkaidejének együttes idejét ne haladja meg.

5. §

A gyakorlati időtől függően bérezett dolgozókat a magasabb bértételre jogosító gyakorlati idő betöltését követő hó 1. napjával kell átsorolni. A kollektív szerződés az átsorolásra korábbi időpontot, de legfeljebb a tárgyév első napját is előírhatja.

6. §

A jelen rendelettel a kollektív szerződés szabályozására utalt kérdéseket a kisipari szövetkezetek boltjaiban foglalkoztatott dolgozók vonatkozásában a szövetkezeti munkaügyi szabályzat rendezi.

7. §

(1) Ez a rendelet 1971. évi július hó 1. napjával lép hatályba. Az új bértételek alsó határának alkalmazása azonban csak 1973. január hó 1.-től kötelező.

(2) Ha a korábbi rendelkezések alapján megállapított alapbér a jelen rendelet mellékletében foglalt megfelelő bértétel felső határát meghaladja, a felső határt meghaladó összeget személyi pótlékként továbbra is fizetni kell.

(3) Az érintett dolgozókat a munkaköri elnevezésük és alapbérük esetleges változásáról írásban értesíteni kell. Nem tekinthető a munkaköri elnevezés változásának a szakmunkásbizonyítvánnyal nem rendelkező dolgozónál a munkaköri elnevezésben az eddigi "képesítés nélkül" meghatározás helyett "betanított" jelző alkalmazása, továbbá változatlan munkaköri elnevezés mellett csupán a jelzőszám változása.

(4) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- az alsó bérhatárokra vonatkozó rendelkezés kivételével a kereskedelem hálózati dolgozóinak alapbérét szabályozó 48/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasítás.

- a személyi fizetésről és kiemelt alapbérről szóló 50/1967. (KÉ 30) BkM számú utasítás

- a kisipari szövetkezetek tagjainak munkaügyi szabályzatáról szóló 6/1969. (OÉ 10.) OV számú határozat 63. §-a és 5. számú függeléke, valamint

- a földművesszövetkezeti szőlő, gyümölcs, szaporító telepek, elárusító helyek dolgozóinak munkafeltételeiről és bérezéséről szóló 36/1965 (SZÉ IX. 20.) SZÖVOSZ elnöki utasítás

hatályát veszti. A 48/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasításnak az alsó bérhatárokra vonatkozó rendelkezése 1973. január hó 1-ével veszti hatályát.

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter

Szurdi István s. k.,

belkereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez

A kiskereskedelem hálózati dolgozóinak bértáblázata

2. számú melléklet a 15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez

A vendéglátás hálózati dolgozóinak bértáblázata

3. számú melléklet a 15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez

A nagykereskedelem és a termelőeszközkereskedelem hálózati dolgozóinak bértáblázata

4. számú melléklet a 14/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez

A gyakorlati időtől függően bérezett dolgozók gyakorlati idejének megállapítása

1. Teljes mértékben gyakorlati időnek kell tekinteni

- az adott szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét,

- a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközép iskolát végzett dolgozóknál 4 évet,

- a vendéglátásban a vendéglátóipari technikumot és a vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,

- a műszaki képzettséget igénylő szakmákban a szakbavágó technikumot, szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,

- az eladóknál és raktári beosztottaknál az adott szakmában egységvezetői, egységvezető-helyettesi, eladói, raktárvezetői, raktárosi, raktári beosztott munkakörben töltött időt,

- ügyintézői vagy ennél magasabb áruforgalmi, üzemeltetési munkakörben bármely szakmában eltöltött időt,

- a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok működési idejét az adott szakmában,

- a szakácsoknál és cukrászoknál az e munkakörben, továbbá a kézilegény, kézilány munkakörben eltöltött gyakorlat idejét.

2. A kollektív szerződés részben vagy teljes mértékben gyakorlati időnek minősítheti

- a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a vendéglátóipari technikumot és vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,

- a vendéglátásban a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközépiskolát végzett dolgozóknál 4 évet,

- más kereskedelmi, illetőleg vendéglátó szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét,

- a kereskedelmi hálózatban bármely szakmában, bármely munkakörben és az ipari rokonszakmákban töltött gyakorlat idejét, továbbá

- a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok bármely kereskedelmi szakmában eltöltött működési idejét.

3. Az esti és levelezőiskolák, továbbá tanfolyamok képzési ideje gyakorlati időnek nem minősíthető. Ha a dolgozó a gyakorlati idő alapján bérezett munkakörből katonai szolgálatra vonul be és annak letelte után ugyanilyen munkakörbe tér vissza, katonai szolgálata gyakorlati időnek minősül.

4. A besorolásnál csak az igazolt gyakorlat vehető figyelembe.

5. A jelen rendelet hatálybalépésekor jogszabály alapján már korábban elismert gyakorlati időt az adott vállalatnál fennálló munkaviszony megszűnéséig csökkenteni nem szabad. A korábban elismert gyakorlati idő beszámítása szempontjából az áthelyezett dolgozót úgy kell tekinteni, mintha munkaviszonya nem szűnt volna meg.

5. számú melléklet a 14/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez

I.

A boltok (üzletek), áruházi osztályok kategórizálásának alapját képező forgalmi követelmények

(havi átlagos forgalom 1000 Ft-ban)

II.

A vendéglátó egységek, üzemek kategorizálásának feltételei