1971. évi 18. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között területeik között és azon túl való légijáratok létesítése tárgyában Khartoum-ban, az 1970. évi augusztus hó 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okiratok kicserélése Khartoum-ban, az 1971. évi április hó 28. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között területeik között és azon túl való légijáratok létesítése tárgyában Khartoumban, az 1970. évi augusztus hó 23. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között területeik között és azon túl való légijáratok létesítése tárgyában

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szudáni Demokratikus Köztársaság Kormánya

FIGYELEMBEVÉVE, hogy a kereskedelmi repülés, mint a népeket összekötő közlekedési eszköz és népek közötti baráti megértés és jóindulat hordozója napról napra nagyobb lehetőségeket kínál;

FIGYELEMBEVÉVE, hogy kívánatos a két ország közötti, és azon túli, az egyenlőség és a viszonosság alapján légijáratokat szervezni és így a polgári repülés területén meglevő kapcsolataikat erősíteni,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy a fenti célokból Egyezményt kössenek.

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

I. Cikk

Az Egyezmény szempontjából:

a) az "Egyezmény" szó jelenti az Egyezményt és a hozzátartozó Függelékeket, ha csak az Egyezmény más értelemben nem rendelkezik;

b) a "légügyi hatóságok" kifejezés a Magyar Népköztársaság esetében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztert, és azt a személyt vagy szervet jelenti, amely felhatalmazást kapott az említett Miniszter vagy hasonló szervek jelenlegi teendőinek ellátására; és a Szudáni Demokratikus Köztársaság esetében a Honvédelmi Minisztert, és azt a személyt vagy szervet, amely felhatalmazást kapott az említett Miniszter, vagy hasonló szervek jelenlegi teendőinek ellátására;

c) a "terület" szó egy állammal kapcsolatban az állam felségjoga alá tartozó földterületet, az odatartozó parti vizeket és a felette elhelyezkedő légteret jelenti;

d) a "légijárat" szó olyan nemzetközi menetrendszerű repülést jelent, amelyet légijármű végez utasok, posta, vagy áru fuvarozása céljából;

e) a "megállapodásszerű légijáratok" kifejezés ennek az Egyezménynek alapján üzemeltethető menetrendszerű légijáratokat jelenti;

f) a "meghatározott útvonalak" kifejezés jelenti az idetartozó Függelék megfelelő szakaszában megállapított légiútvonalakat, amelyeken a megállapodásszerű légijáratokat lehet üzemeltetni;

g) a "nem kereskedelmi célú leszállás" olyan leszállást jelent, amely nem utasok, áru, vagy posta felvétele, illetve leadása miatt történik;

h) a "kijelölt légiközlekedési vállalat" kifejezés olyan légiközlekedési vállalatot jelent, amelyet a Szerződő Felek légügyi hatóságai az Egyezmény

III. Cikkével összhangban jelöltek ki és engedélyeztek.

II. Cikk

(1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezményben meghatározott jogokat az idetartozó Függelék megfelelő Szakaszában a meghatározott útvonalakon légijáratok létesítése céljából.

(2) A jelen Egyezmény rendelkezéseitől függően mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatai a meghatározott útvonalakon a megállapodásszerű járatok üzemeltetése alatt a következő jogokat élvezik:

a) leszállás nélkül átrepülnek a másik Szerződő Fél területén;

b) nem kereskedelmi célból leszállhatnak a mondott területén; és

c) a jelen Egyezmény Függelékében az arra az útvonalra vonatkozóan megállapított pontokon a mondott területen leszállásokat végezhetnek azzal a céllal, hogy utasokat, árut és postát a nemzetközi forgalomban kirakhassanak és felvehessenek.

(3) E Cikk (2) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak a másik Szerződő Fél területén utasok, áru, vagy posta ellenszolgáltatás, vagy díjazás ellenében történő szállítására, a másik Szerződő Fél területének egy másik pontjára történő rendeltetéssel.

III. Cikk

(1) A Szerződő Felek a megállapodásszerű járatok üzemeltetése céljából egy-egy légiközlekedési vállalatot jelölhetnek ki a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítésben.

(2) A kijelölés kézhezvételekor a másik Szerződő Fél köteles indokolatlan késedelem nélkül, de e Cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseitől függően, a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt megadni.

(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága, mielőtt az üzemeltetési engedélyt a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának megadná, megkívánhatja a vállalattól annak kielégítő igazolását:

a) hogy eleget tesz az azokban a jogszabályokban és előírásokban meghatározott feltételeknek, amelyeket az ilyen hatóságok a légijáratok üzemeltetésére rendszeresen és ésszerűen alkalmaznak; és

b) hogy tulajdonának túlnyomó része, valamint tényleges ellenőrzése a másik Szerződő Félnek, vagy a Fél állampolgárainak a kezében van.

(4) A Szerződő Feleknek jogában áll visszatartani az üzemeltetési engedélyt, ha nem bizonyosodtak meg arról, hogy a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat megfelel a fenti (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(5) Mihelyt eleget tettek a jelen Cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek, az így kijelölt és engedélyezett légiközlekedési vállalat bármikor megkezdheti a megállapodásszerű járatok üzemeltetését, feltéve azonban, hogy a járat díjszabását a jelen Egyezmény VI. Cikkének rendelkezéseivel összhangban megállapították és a díjszabások arra a járatra vonatkozóan hatályba léptek.

IV. Cikk

(1) A Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy az üzemeltetési engedélyt visszavonják, vagy az Egyezmény II. Cikkében meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalat által való gyakorlását felfüggesszék, illetve olyan feltételeket szabjanak, amelyeket ezeknek a jogoknak a gyakorlásával kapcsolatban szükségesnek ítélnek:

a) bármely esetben, amikor nem bizonyosodtak meg afelől, hogy az említett légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél, vagy a Szerződő Fél állampolgárainak kezében van, vagy

b) ha az említett légiközlekedési vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait és előírásait nem tartja be, vagy

c) ha a légiközlekedési vállalat egyéb módon nem az ebben az Egyezményben előírt feltételeknek megfelelően üzemeltet.

(2) A fenti (1) bekezdésben körülírt jog gyakorlására csak azután kerülhet sor, ha az egyik Szerződő Fél ilyen szándékáról a másik Szerződő Felet értesítette, és a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti tanácskozás az említett értesítés keltétől számított negyvenöt (45) napon belül nem vezetett megegyezéshez.

V. Cikk

(1) A nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárműveknek a Szerződő Felek területére való belépésére és onnan való távozására vagy a légijárműveknek a Szerződő Felek területén való üzemeltetésére és kormányzására vonatkozó jogszabályok és előírások a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatok légijárműveire is vonatkoznak, és a légijárművek a másik Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való távozáskor és az e területen való tartózkodás alatt az említett jogszabályokat és előírásokat betartani kötelesek.

(2) Az egyik Szerződő Félnek a légijárművön fuvarozott utasok, személyzet, áru és posta területükre való bocsátására és onnan való távozására vonatkozó jogszabályait és előírásait - így a belépésre, kezelésre, bevándorlásra, útlevélre, vámra és vesztegzárra vonatkozó szabályokat - a Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való kilépéskor és az e területen való tartózkodás alatt, a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat légijárművein fuvarozott utasok, személyzet, áru és posta tekintetében is be kell tartani.

VI. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan eredő menetrendszerű járatán történő fuvarozás során alkalmazott díjtételeit megfelelő szinten kell megállapítani, kellő figyelmet szentelve az összes lényeges tényezőnek, mint: üzemeltetési költségek, ésszerű haszon, az egyes járatok jellegzetességei (gyorsaság, és kényelem), valamint a nemzetközi szervezetek által kialakított vagy ajánlott díjtételek.

(2) A fenti (1) bekezdésben hivatkozott díjtételekben a két Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának kell megállapodnia.

(3) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok valamely díjtételben nem tudnak megállapodni, a Szerződő Felek légügyi hatóságai kötelesek megkísérelni, hogy a nézeteltérést az Egyezmény XVIII. Cikkének rendelkezései szerint oldják meg.

(4) Ha a díjtételeket e Cikk rendelkezéseivel összhangban határozták meg, a díjak mindaddig hatályban maradnak, míg ugyancsak a jelen Cikknek megfelelően új díjtételeket nem állapítottak meg.

VII. Cikk

A megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél alkalmazott menetrendekben a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak kell megállapodniok. Az így egyeztetett menetrendeket biztonsági, forgalmi és üzemeltetési szempontból való jóváhagyás céljából a Szerződő Felek légügyi főhatóságai elé kell terjeszteni tervezett életbeléptetésük előtt legalább harminc (30) nappal; kivételes esetben ezt a határidőt az említett hatóságok egyetértésével csökkenteni lehet.

VIII. Cikk

(1) A kijelölt légiközlekedési vállalatoknak a másik Szerződő Fél területére érkező légijárműveit megfelelő felség- és lajstromjelekkel kell ellátni; légijárművek fedélzetén az alábbi okmányokat kell tartani:

a) lajstromozási bizonyítvány;

b) légialkalmassági bizonyítvány;

c) a személyzet minden tagja részére megfelelő szakszolgálati igazolvány vagy engedély;

d) fedélzeti napló vagy bármely más ezt helyettesítő okmány;

e) a légijármű rádióállomásainak üzemeltetési engedélyei;

f) a légijármű fedélzetén uralkodó közegészségügyi állapot, az utasok neve, a fuvarozott áru fajtája és mennyisége bejelentésére szolgáló előírt okmányok.

(2) A Szerződő Felek elfogadják és érvényesnek ismerik el a másik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati igazolványokat.

(3) A Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy ne ismerjék el érvényesnek a saját állampolgáraik részére a másik Szerződő Fél által kiadott szakszolgálati igazolványokat vagy engedélyeket.

IX. Cikk

(1) A Szerződő Felek saját területükön a repülőterek, valamint a rádiós, meteorológiai és egyéb repülésirányító berendezéseik és szolgáltatásaik igénybevételét a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata részére biztosítani kötelesek.

(2) Az egyik Szerződő Fél hatósági és egyéb intézményei a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a repülőterek, valamint a repülésirányító berendezések és szolgáltatások igénybevételéért csak az illetékes hatósága által megállapított és közzétett díjszabás szerinti illetékeket és díjakat számíthatják fel.

X. Cikk

Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén képviseleteket állíthat fel és tarthat fenn. Az ilyen képviseleteket megfelelő ügyviteli és műszaki személyzettel lehet ellátni, de a személyzet tagjai csak az egyik, vagy a másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.

XI. Cikk

(1) A Szerződő Felek megadják egymás kijelölt légiközlekedési vállalatainak azt a jogot, hogy a másik Szerződő Fél területén szerzett, kiadásaikat meghaladó bevételüket főirodájuknak átutalhassák. Az ilyen átutalásokat azonban azon Szerződő Fél deviza szabályainak megfelelően kell elvégezni, amelynek területén a bevételezés történt.

(2) Ha a Szerződő Felek között a fizetések rendezésére külön megállapodás van hatályban, a fenti (1) bekezdés szerinti átutalásra az ilyen Megállapodásban foglalt előírások az irányadók.

XII. Cikk

(1) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak a nemzetközi légiforgalomban üzemeltetett légijárművei a másik Szerződő Fél területére való érkezésük, a területen való tartózkodásuk, valamint az onnan való távozásuk alkalmával mentesek minden vám, szemledíj, valamint egyéb hasonló díj és illeték alól.

(2) Az üzem- és kenőanyag, a pótalkatrészek, a fedélzeti felszerelés és készlet (beleértve az élelmiszereket, italokat, dohányt és az utasoknak a légijármű fedélzetén kisebb mennyiségben eladásra szánt használati cikkeket) az egyik Szerződő Fél területére való érkezés, a területén való tárolás és a területről való kivitel alkalmával mentes a fenti (1) bekezdésben említett díjak és illetékek alól, ha a cikkek a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárművein, illetve légijárművei által való használatra rendeltek.

(3) Az irodai felszerelés, a bútorzat, az üzleti papírok és okmányok (beleértve a jegyeket, légifuvarleveleket és csereutalványokat), valamint a reklámanyag az egyik Szerződő Fél területére való érkezés, a területen való tárolás és a területről való kivitel alkalmával mentes a fenti (1) bekezdésben említett díjak és illetékek alól, ha a cikkek a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatának a használatára rendeltek.

(4) A mentességet nyújtó Szerződő Fél megkívánhatja, hogy az előző bekezdések alapján mentesített cikkeket a területén megfelelő vámellenőrzés alatt tartsák.

(5) A jelen Cikk alapján adott mentesség nem alkalmazható az olyan tárgyakra vagy anyagokra, amelyeket az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén nem rendeltetésszerűen használ.

XIII. Cikk

(1) Ha valamelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárműve bajba jut, kényszerleszállást végez, vagy balesetet szenved a másik Szerződő Fél területén, az utóbbi köteles a körülményektől függően és amennyire megvalósíthatónak ítéli:

a) felkutatni a hiányzó vagy eltűnt légijárművet;

b) intézkedéseket tenni a bajbajutott légijármű leszállásának elősegítésére;

c) minden szükséges segítséget megadni az eseménytől sújtott légijármű személyzetének és utasainak;

d) megóvni az eseménytől sújtott légijárművön fuvarozott postát, poggyászt és árut, mielőbb továbbítani rendeltetési helyükre az árut és postát;

e) megvédeni a légijárművet és a kijelölt légiközlekedési vállalat egyéb tulajdonát;

f) megőrizni a bizonyítékokat az esemény kivizsgálása céljából.

(2) Az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény történt, köteles arról a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát azonnal értesíteni és saját hatósága ellenőrzése mellett engedélyezni, hogy a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának és a légijárművet üzembentartó kijelölt légiközlekedési vállalatának képviselői az (1) bekezdésben említett esemény színhelyét meglátogassák, és ott segítséget nyújtsanak.

(3) Ha a kényszerleszállás vagy baleset halált okozott, vagy súlyos testi sérüléssel járt, vagy ha a légi járműben vagy felszínen tetemes kárt idéz elő, illetve ha a légijármű vagy a repülésirányítás súlyos műszaki hibájára utal, az a Szerződő Fél, amelynek területén az esemény történt, köteles haladéktalanul az esemény körülményeinek felderítését célzó vizsgálatot indítani, és egyidejűleg a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát felhívni, hogy küldje ki a kivizsgálásnál jelenlevő s abban közreműködő képviselőit. Bármelyik Szerződő Fél kérésére a légijárművet gyártó cég képviselőit is meg kell hívni a kivizsgálásban való közreműködésre. A kivizsgálást végző Szerződő Fél az eseményről készült jegyzőkönyvet és a kivizsgálás eredményét közölni köteles a másik Szerződő Féllel.

XIV. Cikk

(1) Mindkét Szerződő Fél légiközlekedési vállalatai számára az illetékesség alá eső területek közötti meghatározott útvonalakon a megállapodásszerű járatok üzemeltetése céljából egyenlő és méltányos lehetőségeket kell biztosítani.

(2) A megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél mindegyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak tekintetbe kell venniök a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak az érdekeit, nehogy indokolatlanul befolyásolják azokat a járatokat, amelyeket az utóbbi ugyanazon útvonalak egészén, vagy részén üzemeltet.

(3) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai megállapodásszerű járatainak szigorúan alkalmazkodni kell a közönség meghatározott útvonalakra vonatkozó szállítási igényeihez és elsőrendű céljuk ésszerű terhelési tényezők alapján megfelelő kapacitást biztosítani, amely kielégíti a folyamatos és ésszerű előrelátható utas, áru és posta szállítási igényeket, amelyek a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél területe és a forgalom utolsó rendeltetési helyét képező ország között jelentkeznek.

(4) Olyan államok területén, amelyek nem részesei ennek az Egyezménynek, a meghatározott útvonalakon levő pontokon utasok, áru és posta felvétele és letétele vonatkozásában a fuvarozást a kapacitásra vonatkozó általános elvekkel való összhangban úgy kell megállapítani, hogy:

a) megfeleljen a kiindulási és a rendeltetési hely országa közötti forgalmi igényeknek;

b) azon terület forgalmi igényeinek, amelyen áthalad a légijármű, miután figyelembevették ezen területre kiterjedő államok légiközlekedési vállalatai által létesített más szállítási járatokat; és

c) a direkt légijáratok üzemeltetésének a követelményeit.

XV. Cikk

Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén levő ponton eltérő kapacitású légijárművet csak úgy állíthat üzembe, hogy

a) a kapacitás változás a gazdaságosság szempontjából indokolt;

b) az első Szerződő Fél területén levő végállomáshoz távolabb eső szakaszon üzemeltetett légijármű kapacitása kisebb, mint a közelebb eső szakaszon közlekedtetett légijárműé;

c) a kisebb kapacitású légi jármű a menetrend szerint is csatlakozzék a nagyobb kapacitású légijárműhöz: a kisebb kapacitású légijármű úgy érkezzék a csatlakozási pontra, hogy a nagyobb kapacitású légijárműnek átadható, illetve attól átvehető forgalmat szállítson; a két légijármű egymáshoz viszonyított kapacitását elsősorban e szempont szerint kell meghatározni:

d) megfelelő nagyságú átmenő forgalom létezzék;

e) a kapacitásváltozásra a jelen Egyezmény XV. Cikkének rendelkezései legyenek irányadók.

XVI. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél légügyi hatóságai kérésre a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát olyan időszakos vagy más statisztikai adatszolgáltatással köteles ellátni, amit ésszerűen meg lehet kívánni az első Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által a megállapodásszerű járatokon nyújtott kapacitás ellenőrzésének céljából. Ezeknek az adatoknak magukban kell foglalni minden tájékoztatást, amely szükséges a megállapodásszerű járatokat üzemeltető légiközlekedési vállalatok által szállított forgalom nagyságának és az ilyen forgalom kiindulási és rendeltetési helyeinek a meghatározásához.

XVII. Cikk

(1) A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskozni fognak annak érdekében, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását és kielégítő betartását biztosítsák; az említett hatóságok a fenti cél által megkívánt mértékben kölcsönösen tájékoztatják egymást.

(2) A Szerződő Felek bármikor kérhetik, hogy az Egyezmény értelmezése, alkalmazása és módosítása, valamint az Egyezménnyel kapcsolatban felmerülő bármilyen vitás kérdés tárgyában tanácskozhassanak. A tanácskozást a kérést benyújtó Szerződő Fél diplomáciai úton eljuttatott értesítésének vételétől számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni, - kivéve ha a kérést az Egyezmény IV. Cikke (2) bekezdése alapján nyújtják be, amikor a határidő a kérés átvételétől számított húsz (20) nap.

(3) Ha a vitás kérdésben a Szerződő Felek légügyi hatóságai a fenti (2) bekezdés alapján folytatott tárgyalások során nem tudnak megegyezni, a nézeteltérést diplomáciai úton kell rendezni.

XVIII. Cikk

(1) Az alábbi (2) bekezdésben foglaltak fenntartásával, ennek az Egyezménynek a módosításai és kiegészítései a diplomáciai jegyzékváltásban történt megerősítéssel lépnek hatályba.

(2) Az Egyezmény Függelékének kiegészítései és módosításai a Szerződő Felek légügyi hatóságainak a megállapodásával lépnek hatályba.

(3) Ha mindkét Szerződő Fél általános többoldalú légiközlekedési egyezményhez csatlakozik, akkor ennek a többoldalú egyezménynek a rendelkezései a jelen Egyezmény ellenére is érvényesülnek és ezt az Egyezményt a többoldalú egyezménynek megfelelően módosítani kell.

XIX. Cikk

Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az Egyezmény felmondásának szándékáról diplomáciai úton nem értesíti a másik Szerződő Felet. Ebben az esetben az Egyezmény attól a naptól számított tizenkét (12) hónap elmúltával veszti hatályát, hogy a másik Szerződő Fél az értesítést kézhezvette, hacsak a felmondó értesítést az említett határidő lejárta előtt közös megállapodással vissza nem vonják.

XX. Cikk

(1) A jelen Egyezmény megerősítésre szorul, és a megerősítés okiratait ki kell cserélni Khartoum-ban, mihelyt lehetséges.

(2) A jelen Egyezmény az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazható és véglegesen a megerősítési okmányok kicserélésével lép hatályba.

(3) Ha a megerősítésről szóló okmányokat az aláírás napjától számított 24 hónapon belül nem cserélik ki, bármelyik Szerződő Fél hatálytalaníthatja a jelen Egyezmény ideiglenes alkalmazását a másik Szerződő Félhez szóló hat hónapos írásos felmondás által.

Ennek hiteléül az alulírottak, akik kormányuktól megfelelő felhatalmazást kaptak, a jelen Egyezményt aláírták.

Másodpéldánnyal készült Khartoumban, 1970. augusztus 23. napján, magyar, angol és arab nyelven, mind a három szöveg egyenlően hiteles; azonban eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Puja Frigyes s. k.

A Szudáni Demokratikus Köztársaság Kormánya nevében:

Sayed Abdullahi el Hassan s. k.

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi április hó 28. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára