1/1971. (I. 15.) PM rendelet

a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről szóló 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozat végrehajtásáról

Az 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozat 69. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a fejlesztési alapot és a két pénzalap közötti átcsoportosítást érintő kérdésekben az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.

[A rendelet egységes szerkezetben tartalmazza az 1044/1970. (X. 15.) Korm. számú határozatot (a továbbiakban: H.) is; a vastagbetűs szedés a H. szövege, a vékonybetűs szedés pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]

I.

A tanácsok gazdálkodása és pénzalapjai

H. 1. A tanácsok gazdálkodása kiterjed a jogszabályokban foglaltak szerint hatáskörükbe utalt feladatok gazdasági és pénzügyi feltételeinek biztosítására, azok végrehajtására, amelyeket a népgazdasági terv területfejlesztési célkitűzései, valamint e határozatban és más jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével látnak el.

H. 2. A tanácsok gazdálkodásának pénzügyi feltételeit a költségvetés és a fejlesztési alap biztosítja:

a) a költségvetés a feladatok folyamatos ellátását szolgáló működési és fenntartási kiadások teljesítéséhez,

b) a fejlesztési alap a fejlesztésekkel (elsősorban a beruházásokkal, felújításokkal) összefüggő kiadások teljesítéséhez

szükséges pénzeszközöket tartalmazza. A községi tanácsnál a pénzügyi feltételeket egy pénzalap, a költségvetés biztosítja, amely magában foglalja a fejlesztési célú pénzeszközöket is.

H. 3. A költségvetési szabályozók: a tanácsok részére meghatározott saját bevételi források és a központi bevételi forrásokból a tanácsok részére átengedett hányad (továbbiakban: megosztott bevételi források), valamint az állami hozzájárulás.

Vhr. 1. § (1) A tanácsok saját bevételi forrásainak azok minősülnek, amelyeknél

a) a bevételek jogcímének, alapjának és mértékének megállapítása - jogszabályi felhatalmazás alapján - kizárólag a tanácsok hatáskörébe tartozik, vagy

b) a bevételek mértékét - központi előírások keretei között - a tanácsok határozhatják meg.

(2) Megosztott bevételi forrásoknak azok minősülnek, amelyeket az általános jövedelemszabályozási rendszer keretében központilag határoznak meg, s a vállalatok, szövetkezetek állammal szemben fennálló befizetési kötelezettségeiből származnak és mértékük megállapítására, mérséklésére vagy elengedésére - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a tanácsok hatáskört nem kaphatnak.

H. 4. A megosztott bevételi forrásokból a tanácsok részesedését és az állami hozzájárulást úgy kell megállapítani, hogy a pénzeszközök alakulása

a) a fővárosi, megyei tanácsok szintjén

- összhangban legyen a népgazdasági terv területfejlesztési célkitűzéseivel,

- megfeleljen a központi és helyi pénzalapok közötti egyensúlyi követelményeknek,

- biztosítsa a terület gazdasági eredményéből a tanácsok részesedését,

- az ágazati célkitűzésekkel összhangban alátámassza a kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális létesítmények fenntartását, működését, színvonalának folyamatos javítását,

- elősegítse az egyes területek gazdasági fejlettségében és ellátási színvonalában tapasztalható aránytalanság mérséklését;

b) a helyi (fővárosi kerületi, városi, nagyközségi és községi) tanácsoknál

- összhangban legyen a népgazdasági terv területfejlesztési célkitűzéseinek és az ágazati célkitűzéseknek az adott tanácsot érintő elgondolásaival,

- a bevételi források fokozottabb átengedése útján segítse elő az önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtését, a településben működő vállalatok és szövetkezetek gazdasági eredményeiből való részesedést,

- biztosítsa a működési, fenntartási és fejlesztési előirányzatok összhangját és hogy

- elősegítse az ellátási színvonal arányos fejlesztését.

H. 5. A költségvetés bevételi forrásai:

a) saját források

- a tanács felügyelete alatt álló költségvetési intézmények működési bevételei,

- a tanácsok által előírt lakossági adók, valamint az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak;

b) megosztott források

- a tanács területén működő vállalatok (gyáregységek, telephelyek), kisipari szövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint mezőgazdasági termelőszövetkezetek által befizetett jövedelmek költségvetési törvényben meghatározott köre,

- a tanács területén működő vállalatok, továbbá a kisipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi, községi hozzájárulás.

H. 6. A fejlesztési alap - illetve községeknél a fejlesztési előirányzatok - bevételi forrásai:

a) saját források

- a lakosság községfejlesztési hozzájárulása,

- telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

- a tanács területén működő vállalatok, kisipari szövetkezetek és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek telekhasználati és telekigénybevételi díja,

- a külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek;

b) megosztott források

- a tanács területén működő vállalatok, a kisipari szövetkezetek és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi, községi hozzájárulás,

- a tanácsok felügyelete alatt működő vállalatok értékcsökkenési leírásának elvont része.

Vhr. 2. § A fejlesztési alap, illetve a fejlesztési előirányzatok saját forrásai közül az egyéb bevételek a következők:

a) az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséből származó vételár, a 32/1989. (IX. 30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint,

b) a tanács által kezelt egyéb ingatlanok más szervek használatába vagy kezelésébe adásával kapcsolatos egyszeri térítés [9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet],

c) az állami tulajdonban álló építési telkek értékesítéséből származó bevétel [9/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM rendelet],

d) a bontási anyagok értékesítéséből származó bevétel,

e) az önkéntes társadalmi hozzájárulás, továbbá

f) minden olyan befizetés, amelyet más jogszabály - az 1. § (1) bekezdése alapján - tanácsi saját bevételnek minősít.

H. 7. A saját bevételek - a 24. pontban foglaltak figyelembevételével - teljes mértékben, a megosztott bevételek pedig meghatározott hányadban illetik meg a tanácsokat.

H. 8. Az állami költségvetés keretében történő megállapítás céljából - fővárosi, megyei, megyei jogú városi területi tagolásban -

- a középtávú terv időtartamára szóló költségvetési szabályozókra, a megosztott bevételi források átengedésének mértékére, valamint az állami hozzájárulás összegére vonatkozó javaslatot, továbbá

- a középtávú időtartamra meghatározott együttes összeg alapján megállapított, egyes évekre szóló állami hozzájárulás összegére vonatkozó javaslatot

az Országgyűlés elé kell terjeszteni.

A középtávú időtartamra vonatkozó javaslat a költségvetés vonatkozásában alsó és felső határok között, a fejlesztési előirányzatok vonatkozásában pedig egy összegben, éves ütemezés szerint tartalmazza az állami hozzájárulást.

H. 9. A kötelező előirányzatok a következők: a költségvetési gazdálkodás keretében

- a béralap és ezen belül az igazgatási béralap,

- az út, híd felújítás, fenntartás, korszerűsítés,

- a vállalati kezelésben álló lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó támogatás,

- költségvetési intézmények felújítási eszközeinek kiegészítése;

a fejlesztési alap keretében

- a célcsoportos beruházások.

H. 10. A költségvetés kötelező előirányzatainak mértékét, az állami költségvetés előterjesztése kapcsán; a fejlesztési alap kötelező előirányzatainak mértékét a népgazdasági terv előterjesztése kapcsán a Kormány határozza meg, a 8. pontban közölt területi tagolás szerint.

H. 11. A fővárosi kerületi, a városi, nagyközségi és községi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanácsok) költségvetési szabályozóit és kötelező előirányzatait a 8., 9. és 10. pontban foglaltak alapján a fővárosi, továbbá az illetékes megyei tanácsok határozzák meg. A helyi tanácsok részére - az önálló gazdálkodás biztosítása érdekében - csak azokat a kötelező előirányzatokat és csak olyan összeg mértékéig lehet megállapítani, ahogy azt a Kormány a főváros és a megyék részére meghatározta.

H. 12. A tanács a 11. pontban foglaltak figyelembevételével a bevételeivel arányos kiadási előirányzatokat tervezhet. A gazdálkodás biztonsága érdekében az előirányzatok megállapításakor és a gazdálkodás során általa megbatározott mértékű tartalékot köteles képezni.

Vhr. 3. § (1) A költségvetési és fejlesztési tartalékot a tanácsok feladataival, az előirányzatok nagyságrendjével arányosan kell meghatározni, s ennek során figyelemmel kell lenni a bevételi források összetételére is.

(2) A béralap betartása, a bérgazdálkodás biztonsága érdekében a fővárosi és megyei, valamint a megyei jogú városi tanács bértartalékot képezhet. Ennek keretében a megyei tanács a községi dolgozók helyettesítési költségeinek biztosítása céljából külön bértartalékot irányozhat elő és azt a gazdálkodás során csak a községi tanácsok béralapjának kiegészítésére, községi dolgozók helyettesítésére használhatja fel.

H. 13. A tanács fejlesztési célkitűzései megvalósításának elősegítése érdekében fejlesztési forrásainak megelőlegezéseként - az érvényes Hitelpolitikai Irányelvek alapján - bankhitelt vehet igénybe.

Vhr. 4. § (1) A közép- és hosszúlejáratú bankhitel igénybevételéhez a tanács határozata szükséges. E hatáskörét a tanács - beszámolási kötelezettség mellett - átruházhatja a végrehajtó bizottságra.

(2) A bankhitel engedélyezését annál a pénzintézetnél keli kérni, amelyik a fejlesztési alap pénzeszközeit kezeli.

(3) A hitel igénybevételével, visszafizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat bankközlemény tartalmazza.

H. 14. A helyi szükségletek fokozottabb kielégítése, a társadalmi erőforrások összpontosítása és gazdaságos felhasználása érdekében törekedni kell, hogy a tanácsok a vállalatokkal, szövetkezetekkel és társadalmi szervekkel közös létesítményt hozzanak létre és tartsanak fenn. Emellett a különböző tanácsok közös érdekű fejlesztési és fenntartási feladatainak megvalósítása céljából pénzeszközeiket - jogszabályi keretek figyelembevételével - közösen is igénybe vehetik.

H. 15. A tanács, a végrehajtó bizottság és szakigazgatási szervei gazdálkodási feladatai magukban foglalják a középtávú pénzügyi terv, az éves költségvetés és fejlesztési alap elkészítését és megállapítását, a költségvetés és a fejlesztési cél megvalósítását, s ennek során a két pénzalap közötti összhang folyamatos biztosítását.

H. 16. A gazdálkodási hatásköröket a következők szerint kell elhatárolni:

- a tanács feladata a középtávú pénzügyi terv, valamint az éves költségvetés és fejlesztési alap előirányzatainak meghatározása, az előirányzatok évközi megváltoztatása, a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolók jóváhagyása,

- a végrehajtó bizottság feladata az előirányzatok meghatározásához a célok és javaslatok kialakítása, tanács elé terjesztése, továbbá a költségvetés és a fejlesztési alap végrehajtásának irányítása,

- a szakigazgatási szervek feladata a folyamatos gazdálkodás során a költségvetés és a fejlesztési célok végrehajtása, a funkcionális és ágazati szempontok érvényesítése, alkalmazása.

Vhr. 5. § A pénzügyi, a tervezési vagy egyéb szakigazgatási szervek, illetve azok vezetői részére e rendeletben megállapított feladatokat a nagyközségi és községi tanács esetében az egységes szakigazgatási szerv, illetve annak vezetője látja el.

II.

A középtávú pénzügyi terv elkészítése és megállapítása

H. 17. A tanácsnak a távlati célok megalapozása és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása érdekében a középtávú népgazdasági terv időtartamával egyezően pénzügyi tervet kell készítenie. A középtávú pénzügyi terv magában foglalja - meghatározott szerkezet szerint - a költségvetés és a fejlesztési alap pénzeszközeinek előirányzatait.

A középtávú pénzügyi tervnek elő kell segíteni a népgazdasági terv és a tanácsi terv végrehajtását, az állami gazdaságpolitika helyi vonatkozásainak megvalósítását, a gazdasági szervező munka jó megalapozását, továbbá - az ágazati célkitűzések alapján - a tanács területén élő lakosság kommunális, egészségügyi, kulturális szükségleteinek egyre magasabb színvonalon való kielégítését. A középtávú pénzügyi terv összeállításánál a gazdasági alapok fejlesztésére, az ebből származó források feltárására kell törekedni.

Vhr. 6. § A tanács középtávú pénzügyi terve összefoglalja a tervidőszak alatt

a) költségvetési eszközök útján megvalósítandó célokat, a lakosság kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb szükségleteinek kielégítését szolgáló intézményhálózat fenntartását és működését szolgáló pénzeszközöket,

b) a tanács tervében szereplő fejlesztések (elsősorban beruházások) megvalósításához szükséges pénzügyi eszközöket, továbbá

c) a vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek tevékenységével összefüggő legfontosabb tanácsi célok elősegítésének pénzügyi kihatását.

H. 18. A középtávú pénzügyi tervjavaslatot - a költségvetés vonatkozásában

a) a Pénzügyminisztérium által kialakított előzetes költségvetési szabályozók,

b) a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek (a továbbiakban: minisztériumok) javaslatai figyelembevételével kidolgozott - a 19. pontban részletezett - tájékoztató adatok, irányelvek;

- a fejlesztési alap vonatkozásában

a) a népgazdasági tervjavaslat területfejlesztési célkitűzései,

b) az Országos Tervhivatal által a megyei szintű tanács középtávú tervének elkészítéséhez adott információk,

c) a Pénzügyminisztérium által kialakított - az Országos Tervhivatallal egyeztetett - előzetes költségvetési szabályozók

figyelembevételével állítják össze.

H. 19. A minisztériumok által a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kidolgozott tájékoztató jellegű adatok, irányelvek a következők:

- a kommunális, szociális, egészségügyi és kulturális ellátottság helyzetét kifejező mutatók (a továbbiakban: ellátottsági mutatók) a tervezés időpontjában és a tervidőszak végéig javasolt ellátási színvonal szerint,

- a feladatmutatók egységére számításba vett ráfordítások (a továbbiakban: normatívák) a tervidőszak végéig javasolt ellátási színvonal szerint,

- az egyes ágazatokra vonatkozó szakmai irányelvek.

Vhr. 7. § (1) A középtávú pénzügyi terv elkészítéséhez az illetékes szakigazgatási szerveknek elemezniök kell

a) a kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb ellátás helyzetét és színvonalát, valamint

b) a népgazdasági terv területfejlesztési célkitűzései alapján a tervidőszak végéig tervezett ipar- és mezőgazdaságfejlesztés kommunális és egyéb szükségleteket érintő hatását.

(2) A pénzügyi szakigazgatási szervnek vizsgálnia kell, hogy az egyéb szakigazgatási szervek irányelvei figyelembevételével tervezett kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb ellátási színvonaljavításhoz szükséges fejlesztések folyamatos pénzigénye összhangban van-e a tanács bevételi forrásaiból származó bevételek várható alakulásával.

H. 20. A 17. pont alapján a fővárosi és az illetékes megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága, a főváros, a megye, a megyei Jogú város területére vonatkozó összevont kötéptávú pénzügyi tervjavaslatot készít. A középtávú pénzügyi tervjavaslat keretén belül a költségvetés és a fejlesztési alap előirányzatainak összhangját biztosítani kell. A megyei jogú város középtávú pénzügyi tervét az érintett végrehajtó bizottságnak egyeztetnie kell a területileg illetékes megyei tanács középtávú pénzügyi tervével. A javaslat elkészítéséhez a végrehajtó bizottság a helyi tanácsoktól információkat kérhet.

Vhr. 8. § A középtávú pénzügyi tervjavaslat elkészítése során a fővárosi, a megyei, és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi, tervezési és egyéb szakigazgatási szervei útján tájékozódik a terület kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb ellátását, valamint gazdasági helyzetét befolyásoló tervekről, javaslatokról és gondoskodik azok összehangolásáról.

Vhr. 9. § (1) A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács középtávú pénzügyi tervjavaslatának tartalma évenkénti részletezésben a következő:

a) a költségvetés bevételei forrásonként, az állami hozzájárulás, a költségvetési kiadások előirányzata alágazatonként s ezen belül a béralap, a feladatmutatók tervezett alakulása és az intézmények ellátási színvonalát érintő intézkedések figyelembevételével,

b) a fejlesztési alap bevételei forrásonként és az állami hozzájárulás, valamint a fejlesztési kiadások - ezen belül a célcsoportos beruházások célcsoportonként - továbbá az egyéb fejlesztések a tervben foglalt főbb feladatcsoportonként,

c) a feladatmutatók a tervezés időpontjában és növekedésük

a tervidőszak alatt.

(2) A középtávú pénzügyi tervjavaslatot a Vhr. 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni és indokolással együtt kell az illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszteni. A végrehajtó bizottság határozata után a középtávú pénzügyi tervjavaslatot a Pénzügyminisztérium részére kell megküldeni egyeztetés céljából.

H. 21. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi középtávú pénzügyi tervjavaslatot a Pénzügyminisztérium egyezteti a tanácsok végrehajtó bizottságaival. Az egyeztetés a fejlesztési alapot érintően a tervcélok alapján, az Országos Tervhivatallal együtt történik. A megyei jogú város középtávú pénzügyi tervjavaslatának tárgyalásán az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága köteles képviseltetni magát és véleményét jogosult kifejteni. Az egyeztetés során felmerülő, a költségvetési szabályozókra, illetve kötelező előirányzatokra vonatkozó vitás kérdésekben a Kormány dönt.

Vhr. 10. § (1) Az egyeztetés után a fennmaradó vitás kérdéseket a pénzügyminiszter terjeszti a Kormány elé.

(2) Az egyeztetést, illetőleg a Kormány döntését követően a végrehajtó bizottság pénzügyi szakigazgatási szerve - a tervezési és egyéb szakigazgatási szervekkel együttműködve - közli az illetékes fővárosi kerületi, városi, nagyközségi és községi tanácsok végrehajtó bizottságaival az ideiglenes költségvetési szabályozókat és a célcsoportos beruházásokhoz nyújtandó állami hozzájárulás összegét.

H. 22. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok középtávú pénzügyi tervének meghatározásához a pénzügyminiszter a költségvetési törvény előterjesztése során a 8. pontban foglaltak meghatározására tesz javaslatot.

H. 23. Az Országgyűlés döntése után a fővárosi, megyei tanácsok meghatározzák saját középtávú pénzügyi tervültet, valamint az illetékességi körükbe tartozó helyi tanácsok középtávú pénzügyi tervéhez a költségvetési szabályozókat és a célcsoportos beruházások előirányzatait, a város vonzáskörzetébe tartozó községi tanácsok esetében a városi tanács véleményének meghallgatásával.

H. 24. A fővárosi és megyei tanács a bevételi forrásokból a részesedés mértékét - a területfejlesztési célokkal összhangban - tanácsonként eltérően szabályozhatja, ha a helyi tanács gazdasági adottságai és a szükségletek alakulása indokolttá teszi. A saját bevételek közül azonban az intézmények működési bevételei, a lakosság községfejlesztési hozzájárulása, az út-, közműfejlesztési hozzájárulás, továbbá a 6. pontban foglalt egyéb bevételek a helyi tanácsokat teljes mértékben megilletik.

Vhr. 11. § A fővárosi kerületi, a városi, a nagyközségi és a községi tanácsok költségvetési szabályozóit - a pénzügyminiszter által meghatározott elvek figyelembevétetelével - továbbá a célcsoportos beruházások és egyéb fejlesztések helyi tanácsok közötti elosztását - az Országos Tervhivatal elnöke által kiadott irányelvek és az országos településhálózat fejlesztési elgondolások figyelembevételével - a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján a fővárosi és az illetékes megyei tanács állapítja meg.

H. 25. A helyi tanácsok 23. és 24. pontokban meghatározott költségvetési szabályozók, célcsoportos beruházások és a fővárosi, megyei tanács által rendelkezésre bocsátott egyéb információk alapján készítik és állapítják meg saját középtávú pénzügyi tervüket.

H. 26. A tanácsi bizottságokat be kell vonni a területüket érintő középtávú pénzügyi terv előkészítésébe és kidolgozásába, a középtávú pénzügyi tervjavaslatok a tanács végrehajtó bizottsága és a tanács elé csak a bizottságok véleményének ismertetése mellett terjeszthetők elő.

III.

Az éves költségvetés és a fejlesztési alap tervezése és megállapítása

H. 27. Az operatív gazdálkodás alapja a tanács tervével összhangban készített éves költségvetés és a fejlesztési alap éves előirányzata.

Vhr. 12. § (1) A tanácsok éves költségvetése intézményeik és egyéb intézményhez nem kötött feladataik költségvetési előirányzatait és a fedezetül szolgáló bevételek előirányzatait foglalja magában.

(2) A tanácsok fejlesztési alapja, illetve előirányzata az elhatározott fejlesztési célkitűzések éves pénzügyi előirányzatát és a fedezetül szolgáló bevételek előirányzatait tartalmaza.

H. 28. Az éves költségvetés és a fejlesztési alap éves előirányzata a középtávú pénzügyi terv célkitűzésein alapul.

Az előirányzatokra vonatkozó javaslatot a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a saját éves terve, továbbá középtávú pénzügyi tervének előirányzatai, valamint a Pénzügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakítja ki.

H. 29. A kialakított és a Pénzügyminisztériummal egyeztetett tanácsi előirányzatok az állami költségvetési törvényjavaslat részét képezik.

H. 30. Az állami költségvetésről szóló előterjesztésben a pénzügyminiszter a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok részére a következő előirányzatok meghatározására tesz javaslatot:

a tanácsi költségvetés vonatkozásában

- a 9. pont szerinti kötelező előirányzatokra,

- az állami hozzájárulás éves összegére; a fejlesztési alap vonatkozásában

- az állami hozzájárulás éves összegére.

Vhr. 13. § Az állami költségvetés megállapítása után a fővárosi kerületi, a városi, a nagyközségi és a községi tanácsok kötelező előirányzatait a fővárosi és az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága határozza meg.

H. 31. A tanácsok költségvetésüket és fejlesztési alapjuk éves előirányzatát az állami költségvetésre vonatkozó törvény meghozatala után állapítják meg.

Ennek során

a) a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács megállapítja

- saját költségvetését és fejlesztési alapjának éves előirányzatát (a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervek és intézmények fenntartásához, működéséhez, valamint fejlesztéséhez és egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat),

- a helyi tanácsok részére a tanácsi hozzájárulás éves összegét és a kötelező előirányzatokat;

b) a fővárosi kerületi, a városi és a nagyközségi tanács megállapítja saját költségvetésének és fejlesztési alapjának éves előirányzatát, a községi tanács pedig a fejlesztési előirányzatokat is magában foglaló költségvetésének éves előirányzatát.

Vhr. 14. § A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága az éves költségvetés tervezése során

a) kötelező jelleggel meghatározza a tanács saját költségvetéséhez tartozó szervek, intézmények feladatmutatóit és normatíváit,

b) a fővárosi kerületi, továbbá a városi, nagyközségi és községi tanácsok végrehajtó bizottságai részére tájékoztató jelleggel közli a feladatok pénzellátásának színvonalára vonatkozó és a költségvetés elkészítéséhez szükséges részletes irányelveket.

Vhr. 15. § (1) A tanács saját költségvetésére vonatkozó javaslatot bevételi forrásonkénti részletezéssel, a kiadásokat pedig:

a) a végrehajtó bizottság elé költségvetési szervenként és költséghelyenként részletezetten,

b) a tanács elé költséghelyenként részletezve -a feladatmutatók, a normatívák, a béralap és a felújítási előirányzat ismertetésével - kell előterjeszteni.

(2) A helyi szükségleteknek és adottságoknak megfelelő normatívákat a pénzügyi szakigazgatási szerv az ágazati minisztériumok javaslatai alapján, az érdekelt szakigazgatási szervekkel együttműködve - a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével - alakítja ki.

(3) A normatívák alkalmazásával nem tervezhető költséghelyek előirányzatait a pénzügyi szakigazgatási szerv az egyéb érdekelt szakigazgatási szervek meghallgatásával keretszerűen alakítja ki.

Vhr. 16. § (1) A tanács saját fejlesztési alapjának előirányzataira vonatkozó javaslatot a végrehajtó bizottság és a tanács elé a következő csoportosításban kell előterjeszteni:

a) bevételek, bevételi forrásonként,

b) célcsoportos beruházások, célcsoportonként,

c) egyéb fejlesztések,

d) egyéb kiadások és támogatások.

(2) A fejlesztési alap bevételi forrásai között szerepeltetni kell a tervezett bankkölcsön igénybevételét és a más szervektől, vállalatoktól átvett pénzeszközöket; a kiadási előirányzatok között szerepeltetni kell a bankhiteltörlesztés összegét és az átvett pénzeszközök rendeltetését.

Vhr. 17. § A községi tanácsok költségvetésében - a 16. §-ban foglaltak figyelembevételével - külön részt alkotnak a fejlesztési előirányzatok bevételei és kiadásai.

H. 32. A helyi tanácsok a saját pénzalapjaik középtávú és éves előirányzataira vonatkozó információkat a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága részére tájékoztató jelleggel kötelesek megküldeni. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a középtávú pénzügyi terv, továbbá a költségvetés és a fejlesztési alap teljes előirányzatait magában foglaló információkat a Pénzügyminisztérium részére, a fejlesztési alapot érintő adatokat az Országos Tervhivatal részére, a minisztériumok részére pedig a szakterületüket érintő előirányzatokat tájékoztató jelleggel köteles megküldeni. A fővárosi és megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyi tanácsok részére megállapított tanácsi hozzájárulás és a kötelező előirányzatok betartását ellenőrzi. A Pénzügyminisztérium az Országgyűlés, illetve a Kormány által megállapított állami hozzájárulást és a kötelező előirányzatok betartását - a fejlesztési alap vonatkozásában az Országos Tervhivatallal együtt - ellenőrzi. Eltérés esetén az illetékes tanácsok előirányzataikat kötelesek módosítani.

Vhr. 18. § (1) A tanácsok megállapított előirányzataira vonatkozó - az állami költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően csoportosított - adatok összesítéséről és megküldéséről a pénzügyi szakigazgatási szervek gondoskodnak.

(2) A minisztériumok az illetékes szakigazgatási szervtől a szakterületüket érintő előirányzatokról és azok teljesítéséről információkat kérhetnek.

(3) A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a kötelező előirányzatok és a költségvetési szabályozók, valamint a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok megtartását pénzügyi szakigazgatási szerve útján ellenőrzi.

IV.

A költségvetés és a fejlesztési alap előirányzatainak megváltoztatása

H. 33. A tényleges bevételekhez és a szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás érdekében a tanács a költségvetés és fejlesztési alap előirányzatait év közben megváltoztathatja.

H. 34. Az előirányzatok megváltoztatása történhet

- a költségvetésen, illetve a fejlesztési alapon belül a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás, a költségvetési tartalék terhére, illetve költséghelyek közötti átcsoportosítással és

- a községek kivételével a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással.

H. 35. A tanács a középtávú terv időtartamán belül - az egyes célcsoportokra megállapított előírások betartása mellett - az egyes célcsoportok megvalósításának ütemét módosíthatja, illetve a beruházásokat évek között átcsoportosíthatja. Az átcsoportosítással azonban a célcsoportos beruházások céljára a népgazdasági tervben, illetve az állami költségvetésben megállapított ütem évenkénti együttes összege nem léphető túl.

Vhr. 19. § A tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni a H. 35. pontjában foglaltak megtartásáról.

H. 36. Az előirányzatok megváltoztatásának formája

- előirányzatmódosítás,

- pótelőirányzat engedélyezés, illetve előirányzatzárolás.

H. 37. Az előirányzatmódosítás a tanácsot saját költségvetése és fejlesztési alapja tekintetében megillető jog, amelynek keretében a részére megállapított bevételi források előirányzattól eltérő alakulása következtében kiadási előirányzatait megváltoztathatja, illetve az előirányzatokat költséghelyek és költségvetési intézmények, továbbá a költségvetés és a fejlesztési alap között, valamint a célcsoportos beruházásokat évek között átcsoportosíthatja. Az előirányzatmódosítás nem irányulhat a kötelező előirányzatok 39. pontban foglaltak szerinti megváltoztatására

Vhr. 20. § (1) Az előirányzat módosítására vonatkozó javaslatot a végrehajtó bizottság terjeszti a tanács elé.

(2) Az előirányzatmódosítást a végrehajtó bizottság és annak szakigazgatási szerve kezdeményezheti.

(3) Az előirányzat módosítására vonatkozó javaslatot a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetőjének - a fejlesztési alap előirányzatának módosítására irányuló javaslatot a tervezési szakigazgatási szerv vezetőjének is - véleményeznie kell.

Vhr. 21. § (1) A tanács felhatalmazhatja a végrehajtó bizottságot, hogy a tanácsülések közötti időszakban előirányzatmódosítási hatáskörét gyakorolhassa. A pénzügyi kihatással járó testületi döntésen alapuló előirányzatmódosítások végrehajtására a tanács végrehajtó bizottsága a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetőjét általános jelleggel felhatalmazhatja.

(2) A végrehajtó bizottság az általa végrehajtott előirányzatmódosításokról és az előirányzatmódosítást eredményező döntéseiről köteles a tanácsülésnek beszámolni és jóváhagyását kérni.

Vhr. 22. § A költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítást eredményező előirányzatmódosítás

a) a különböző kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények működési színvonalának csökkentését nem eredményezheti,

b) a célcsoportos beruházások megvalósítását nem gátolhatja.

H. 38. A pótelőirányzat engedélyezés, illetve előirányzatzárolás a fővárosi, megyei tanács joga, amelynek alkalmazása során a helyi tanácsok költségvetésében és fejlesztési alapjában meghatározott tanácsi hozzájárulás összegét és a kötelező előirányzatokat központi intézkedés és feladatok átcsoportosítása esetén megváltoztathatja, illetve átcsoportosíthatja.

A tanács pótelőirányzat engedélyezési jogkörében végrehajtott feladatátcsoportosítás nem eredményezheti a Kormány által megyei szinten meghatározott kötelező előirányzatok 39. pontban foglaltak szerinti megváltoztatását. Az intézmény előirányzatának növelését eredményező előirányzatváltoztatás pótelőirányzatnak tekintendő, amelyet az irányítást ellátó tanács engedélyez az intézmény részére.

Vhr. 23. § (1) A megyei jogú városi, városi, nagyközségi és községi tanács a végrehajtó bizottságát intézményi pótelőirányzatengedélyezési hatáskörének gyakorlására, illetve a végrehajtó bizottság a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetőjét annak végrehajtására felhatalmazhatja, a 21. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(2) A pótelőirányzat engedélyezésére vonatkozó javaslatot a tanács előirányzatait érintően a végrehajtó bizottság, az intézmény előirányzatait érintően az intézmény vezetője kezdeményezi.

(3) A pótelőirányzat engedélyezésére irányuló előterjesztést az előterjesztő és az engedélyező tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi, a fejlesztési alap előirányzatát érintő javaslat esetén a tervezési szakigazgatási szerve is véleményezi.

H. 39. A tanács előirányzatmódosítási és pótelőirányzatengedélyezési, illetve zárolási hatáskörében - központi intézkedés esetét kivéve -

nem növelheti

- a béralap előirányzatát s ezen belül az igazgatási béralap előirányzatát;

nem csökkentheti

- az út, híd felújítás, fenntartás előirányzatát,

- a célcsoportos beruházásoknak a középtávú tervben meghatározott előirányzatát,

- a vállalati kezelésben levő lakóépületek felújításához, fenntartásához megalapított támogatás előirányzatát, illetve külön jogszabály szerint használhatja fel,

- az egyéb állóeszközök alapszerűen kezelt felújítási előirányzatait.

Vhr. 24. § (1) A tanács előirányzatmódosítási hatáskörében a béralap előirányzatát - az igazgatási ágazat kivételével - ágazatok között átcsoportosíthatja.

(2) A fővárosi és megyei tanács pótelőirányzat engedélyezési, illetve zárolási hatáskörében a béralap előirányzatát, továbbá az út, híd felújítás, fenntartás előirányzatát a tanácsok között - a 26. §-ban foglaltak figyelembevételével - átcsoportosíthatja.

(3) A tanács a felújítási alap képzésére nem jogosult községi tanácsok részére - a felújítási tervben szereplő munkálatok elvégzéséhez - a ténylegesen felmerülő költségeknek megfelelő mértékű pótelőirányzatot engedélyezhet.

H. 40. Az előirányzatmódosítási, valamint a pótelőirányzat engedélyezési, illetve előirányzatzárolási hatáskört a fővárosi, megyei tanács a végrehajtó bizottságra ruházhatja át.

H. 41. A tanácsok részére pótelőirányzat engedélyezésére, illetve előirányzat zárolására akkor kerülhet sor, ha

- gazdaságpolitikai döntések vagy egyéb központi intézkedések következtében új gazdasági körülmények jelentkeznek,

- rendkívüli természeti tényezők keletkeznek,

- a célcsoportos beruházások megvalósítása, illetve üzembehelyezése eltér a tervezett időponttól,

- a bevételi források rendszerét (körét, alapját vagy mértékét) központi intézkedéssel megváltoztatják.

Vhr. 25. § Pótelőirányzat engedélyezés, illetve előirányzat zárolás szempontjából központi intézkedésnek minősül a feladatoknak központi szervek és tanácsok, valamint tanácsok közötti átcsoportosítása.

Vhr. 26. § A tanácsok előirányzatainak zárolásához - a H. 41. pontjában foglaltak kivételével - az érintett tanács hozzájárulása szükséges.

V.

A költségvetés végrehajtása és a végrehajtásról szóló beszámoló elkészítése és jóváhagyása

A gazdálkodás szervezete és irányítása

H. 42. A költségvetés végrehajtása során a tanács végrehajtó bizottsága köteles a gazdálkodás megszervezéséről és irányításáról gondoskodni.

H. 43. A gazdálkodás irányításán a költségvetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések kiadását, azok megtartásának figyelemmel kísérését és ellenőrzését, továbbá a pénzellátási teendők elvégzését kell érteni.

H. 44. A gazdálkodás lebonyolítására vonatkozó általános jellegű intézkedéseket: a pénzgazdálkodás általános szabályaira, a pénzellátás rendszerére, a tanácsi pénzalapok előirányzatainak és beszámolóinak szerkezetére, a gazdálkodás megszervezésére, a számvitelre, az adatszolgáltatás rendjére vonatkozó intézkedéseket és egyéb általános jellegű módszertani előírásokat a pénzügyminiszter adhat ki. A fejlesztési alap előirányzatainak és beszámolóinak szerkezetére vonatkozó általános előírásokat a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben adhat ki, a fejlesztési alap nem pénzügyi vonatkozású kérdéseiben az Országos Tervhivatal elnöke jogosult intézkedni. Az egyes szakterületeket érintő gazdasági és pénzügyi kihatású intézkedéseket az ágazati miniszterek adhatják ki, a pénzügyminiszterrel egyetértésben.

Vhr. 27. § A gazdálkodás irányításával kapcsolatos teendőket a végrehajtó bizottság pénzügyi szakigazgatási szerve útján látja el. A H. 44. pontjában foglalt pénzügyi intézkedések szervezett végrehajtásáról - az érdekelt szakigazgatási szervek véleményének meghallgatásával - a pénzügyi szakigazgatási szerv gondoskodik. Az egyes szakterületeket érintő gazdasági kihatású intézkedéseket a szakigazgatási szervek csak a pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben adhatnak ki.

Vhr. 28. § (1) A gazdálkodás irányításához

a) a központi szervek által közölt információk,

b) a költségvetés és a költségvetési beszámolók adatai,

c) a fejlesztési alap előirányzatai és a fejlesztési alap beszámolói,

d) a bank számlakivonatai, hóvégi kimutatásai,

e) a pénzügyi szakigazgatási szerv számviteli nyilvántartásai,

f) a költségvetési revízió megállapításai,

g) a szakigazgatási szervek felügyeleti ellenőrzéseinek adatai és

h) egyéb, a terület társadalmi-gazdasági tevékenységét ismertető információk

állnak rendelkezésre.

(2) A gazdálkodás irányításához szükséges pénzügyi információk megszervezése és feldolgozása a pénzügyi szakigazgatási szerv feladata. A pénzügyi szakigazgatási szerv jogosult a rendszeres adatszolgáltatásokon kívül szükség esetén egyéb információk bekérésére is.

H. 45. A tanács gazdálkodási feladatait

- a végrehajtó bizottsága, illetve szakigazgatási szervei,

- önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények,

- önállóan gazdálkodó - bevételek felhasználására jogosult - költségvetési folyószámlás szervek és

- nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, intézmények útján látja el.

Vhr. 29. § (1) A nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzatainak, valamint az intézményekhez nem kötött egyéb előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi lebonyolítást a pénzügyi szakigazgatási szerv látja el.

(2) A végrehajtó bizottság engedélyezheti, hogy egyes, nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodásának lebonyolítását az általuk kijelölt önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, intézmény végezze.

(3) Az (1) bekezdésben említett költségvetési szervek, illetve költségvetési előirányzatok pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör e szervek vezetőit, illetve a szakigazgatási szervek vezetőit illeti meg.

(4) A költségvetési szervek és a szakigazgatási szervek vezetőinek kötelezettségvállalásai és utalványozásai a pénzügyi szakigazgatási szerv, illetve

- amennyiben a gazdálkodás lebonyolítását önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény látja el

- a lebonyolítást végző intézmény gazdasági vezetőjének ellenjegyzése mellett érvényesek.

(5) A pénzügyi szakigazgatási szerv, illetve a gazdasági vezető az ellenjegyzés során köteles észrevételeit közölni az utalványozóval, ha

a) a kötelezettségvállalás vagy az utalványozás nem a szerv feladatainak megvalósítása érdekében, illetőleg nem a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik vagy

b) a szükséges pénzfedezet nem áll rendelkezésre.

(6) Az (5) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatos a szakigazgatási szervek közötti vitában a végrehajtó bizottság, az önállóan gazdálkodó intézményeknél előforduló vita esetén a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetője dönt.

Vhr. 30. § (1) A fejlesztési alap pénzgazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása a pénzügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(2) A fejlesztési alap pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör a tervezési szakigazgatási szerv vezetőjét illeti meg.

(3) A fejlesztési alap terhére történő kötelezettségvállalás vagy utalványozás ellenjegyzésével kapcsolatban a 29. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni; a vitás kérdésekben a tanács végrehajtó bizottsága dönt.

(4) A tervezési szakigazgatási szerv - a pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben - a beruházás pénzügyi lebonyolításával a beruházási vállalatot megbízhatja. A megbízás keretében meghatározott összeg erejéig az utalványozás és kötelezettségvállalás, valamint az ellenjegyzés joga a beruházási vállalatot illeti meg.

(5) A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

Vhr. 31. § A tanács költségvetési intézményei közül azokat, amelyeknél a szervezeti, belső ellenőrzési feltételek ezt lehetővé teszik, a pénzügyi szakigazgatási szervnek az illetékes szakigazgatási szervvel egyetértő javaslatára a végrehajtó bizottság önálló gazdálkodási jogkörrel ruházhatja fel. Az említett feltételek megszűnése esetén a végrehajtó bizottság az önálló gazdálkodási jogkör gyakorlását felfüggesztheti, illetve megszüntetheti.

Vhr. 32. § (1) Önálló gazdálkodási jogkör akkor engedélyezhető, ha a költségvetési szerv, intézmény

a) költségvetési előirányzata a végrehajtó bizottság által meghatározott mértéket eléri,

b) önálló szakmai és gazdasági vezetővel rendelkezik,

c) gazdálkodása - a szakfeladatok ellátása szempontjából is - leghatékonyabban ilyen módon bonyolítható le,

d) a gazdálkodási, elszámolási és vagyonmegőrzési feladatok önálló ellátásának szervezeti és egyéb feltételei biztosítottak.

(2) A költségvetési szerv, intézmény költségvetéséhez tartozó költséghelyeket a pénzügyi és az illetékes egyéb szakigazgatási szerv együttes javaslatára, a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően a végrehajtó bizottság állapítja meg. Ennek során a szerv szakfeladataira és szervezeti egységeire figyelemmel kell lenni.

H. 46. A végrehajtó bizottság az illetékes szakigazgatási szerv útján gondoskodik arról, hogy a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat és egyéb intézkedéseket a költségvetési szervek és intézmények megtartsák.

A pénzellátás rendszere

H. 47. A tanácsok költségvetése és fejlesztési alapja pénzellátásának tervszerű végrehajtásához az éves előirányzatban meghatározott kiadások, továbbá a saját, valamint a megosztott bevételek várható évközi alakulásáról félévenként ütemtervet (továbbiakban: finanszírozási tervet) kell készíteni.

Vhr. 33. § A finanszírozási terv részletes tartalmát, szerkezetét a pénzügyminiszter külön szabályozza. A finanszírozási terv figyelembevételével bocsátja a Pénzügyminisztérium a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok rendelkezésére a költségvetést és a fejlesztési alapot - a célcsoportos beruházások fedezete kivételével - megillető állami hozzájárulást.

H. 48. A saját bevételek beszedéséről a tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve, a megosztott bevételek tanácsok részére történő átutalásáról - a tanács költségvetésében meghatározott részesedés mértéke alapján - a Bevételi Főigazgatóság 24/1970. (VIII. 5.) Korm. számú- rendeletben meghatározott szervei, az állami hozzájárulás átutalásáról pedig a Pénzügyminisztérium gondoskodik. Az állami hozzájárulás rendelkezésre bocsátása éven belül a finanszírozási terv alapján, a központi és helyi pénzalapok pénzellátási helyzetére tekintettel történik. A célcsoportos beruházások fedezetét képező állami hozzájárulást azok megvalósításával arányosan (utólap) kell rendelkezésre bocsátani, az állami költségvetésben a célcsoportos beruházásokhoz meghatározott állami hozzájárulás mértékéig.

Vhr. 34. § A megosztott bevételek átutalásához szükséges szabályozási tervet a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve - a pénzügyminiszter által meghatározott tartalommal és szerkezettel - köteles a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának rendelkezésére bocsátani.

Vhr. 35. § (1) A tanácsok pénzellátásuk lebonyolításához, szerveik, intézményeik gazdálkodásának végrehajtásához a pénzintézetek által kezelt bankszámlákkal rendelkeznek.

(2) A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács költségvetését és fejlesztési alapját illető állami hozzájárulást - a célcsoportos beruházások fedezetét szolgáló állami hozzájárulás kivételével - a Magyar Nemzeti Bank által megnyitott állami hozzájárulás elosztási számlán kell kezelni. A bankértesítés adatai alapján a tanácsok pénzügyi szakigazgatási szervei számvitelileg kötelesek külön nyilvántartani a költségvetéshez és a fejlesztési alaphoz rendelkezésre bocsátott állami hozzájárulás összegét.

(3) A költségvetési gazdálkodással, valamint a fejlesztési alap gazdálkodásával kapcsolatos pénzellátáshoz a tanácsok részére - a községi tanácsok kivételével - külön bankszámlák szolgálnak.

Vhr. 36. § (1) A költségvetési pénzeszközök kezelésére a következő számlák szolgálnak:

a) a fővárosi és megyei tanács költségvetési bevételi forrásaiból származó bevételek és a költségvetést megillető állami hozzájárulás koncentrálására és elosztására a Magyar Nemzeti Bank által kezelt "tanácsi hozzájárulás elosztási számla" és "járási költségvetési elosztási számlá"-k,

b) a költségvetési szervek pénzellátására a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi, a városi és a nagyközségi tanácsoknál megnyitott és a Magyar Nemzeti Bank által kezelt "költségvetési számla",

c) valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, intézmény részére - a községi tanácsok és a községi intézmények kivételével - a Magyar Nemzeti Bank által kezelt "ellátmányszámla", illetve a költségvetési folyószámlás szerv részére "költségvetési folyószámla".

(2) A tanácsi hozzájárulás elosztási számla és a járási költségvetési elosztási számla elsősorban a tanácsokat megillető tanácsi hozzájárulás elosztására szolgál, de ennek során:

- a tanácsi hozzájárulás elosztási számláról a fővárosi és a megyei tanácsok a saját költségvetési intézményeik, szerveik pénzellátását szolgáló költségvetési számla pénzellátását is végzik,

- a járási költségvetési elosztási számlán a járási szakigazgatási szervek a nagyközségeket és községeket megillető tanácsi hozzájáruláson kívül kezelik és a szabályozási tervnek megfelelően szétosztják azokat a községi bevételeket is, amelyek nem közvetlenül a községi tanácsok számláira érkeznek.

(3) A községi tanácsoknál a költségvetési és a fejlesztési eszközök kezelését az Országos Takarékpénztár által nyitott költségvetési számla biztosítja. A költségvetési számla a községet megillető bevételek összegyűjtésére és felhasználására szolgál. Önállóan gazdálkodó községi költségvetési intézmény, folyószámlás szerv részére az Országos Takarékpénztár által kezelt ellátmány-számlájának, vagy költségvetési folyószámlájának pénzellátása ugyancsak a községi költségvetési számláról történik.

(4) Az ellátmányszámlák, a községi tanácsok költségvetési számlái és a költségvetési folyószámlák terhére benyújtott megbízásokat a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Országos Takarékpénztár - fedezet esetén - a számlakövetelés erejéig teljesíti.

(5) Az intézmények működési bevételeit a felügyeletet ellátó tanács költségvetési számlájára kell befizetni. A kórház és egyéb nagyobb bevételi forgalmat lebonyolító költségvetési intézmények bevételeit azonban a részükre vezetett "zárolt bevételi számlá"-ra kell utalni.

Vhr. 37. § (1) A fejlesztési pénzeszközök kezelésére a következő számlák szolgálnak:

a) a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok célcsoportos beruházásai állami hozzájárulásának átutalására a Magyar Beruházási Bank által kezelt "célcsoportos beruházások állami támogatása számla",

b) a fővárosi és megyei tanácshoz befolyó bevételek és a nem célcsoportos fejlesztésekhez nyújtott állami hozzájárulás koncentrálására és elosztására a részükre megnyitott és a Magyar Beruházási Bank által kezelt "fejlesztési alap elosztási betétszámla",

c) a tanács fejlesztési alapja pénzügyi lebonyolítására a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, városi és fővárosi kerületi tanácsok részére megnyitott és a Magyar Beruházási Bank által kezelt "fejlesztési alap betétszámla", a nagyközségi tanácsok részére megnyitott és az Országos Takarékpénztár által kezelt "fejlesztési alap betétszámla",

d) a célcsoportos lakásberuházások pénzügyi lebonyolítására az érdekelt városok és községek részére megnyitott és az Országos Takarékpénztár által kezelt "lakásberuházási betétszámla".

(2) A célcsoportos beruházásokra vonatkozó, a kivitelező által benyújtott és a beruházó részéről kollaudált számla követelést - a tanács végrehajtó bizottsága által közölt célcsoportos beruházások teljes és éves (módosított) előirányzata figyelembevételével - a pénzintézet az esetben is kiegyenlíti, ha a bankszámlán a célcsoportos beruházásokra elkülönítetten kezelt pénzeszköz nem áll rendelkezésre. A tanács saját pénzkészlete terhére a pénzintézet részére a célcsoportos beruházás összegét megtéríti. A Pénzügyminisztérium a célcsoportos beruházások állami támogatása bankszámlán e beruházások fedezéséhez szükséges állami támogatást - a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok pénzügyi szakigazgatási szerve által a pénzintézeti információk figyelembevételével készített elszámolások alapján - folyamatosan a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok rendelkezésére bocsátja.

(3) A fejlesztési alap elosztási betétszámla a fővárosi, a megyei, a fővárosi kerületi, a városi, a nagyközségi és a községi tanácsok fejlesztési alapját megillető tanácsi hozzájárulás elosztására szolgál.

Vhr. 38. § A költségvetéssel és a fejlesztési alappal kapcsolatos készpénzeszközök kezelésére olyan településekben, amelyekben az illetékes pénzintézeteknek fiókja nincs, a posta által kezelt pénzforgalmi betétkönyv, illetve a takarékpénztári fiók által kezelt fenntartásos betétkönyv nyitható.

Vhr. 39. § A tanácsokhoz meghatározott rendeltetéssel befolyt, de nem a tanács költségvetését vagy fejlesztési alapját illető befizetéseket "letéti számlá"-n kell kezelni. A Magyar Nemzeti Bank a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, a fővárosi kerületi, a nagyközségi tanácsok, valamint a járási szakigazgatási szervek, továbbá a kórházak részére, az Országos Takarékpénztár pedig a községi tanácsok részére egy-egy letéti számlát vezet. A Pénzügyminisztérium engedélyével egyes önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények részére is nyitható letéti számla.

Vhr. 40. § (1) A számlatulajdonos tanácsi szervek és intézmények a bankszámlák pénzforgalmára vonatkozóan az érdekelt pénzintézet előírásait kötelesek megtartani.

(2) A számlatulajdonosokat a pénzintézet számlájuk forgalmáról számlakivonatok útján tájékoztatja. A fővárosi és a megyei tanácsok pénzügyi szakigazgatási szervei részére a pénzintézet az illetékességük alá tartozó fővárosi kerületi, illetve a városi, nagyközségi és községi tanácsok számláinak forgalmáról és hóvégi egyenlegéről információkat nyújt. Az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények bankszámláinak forgalmáról a pénzintézetnek ugyancsak információkat kell küldenie a felügyeletet ellátó tanács pénzügyi szakigazgatási szerve részére.

(3) Új letéti számla megnyitását a Pénzügyminisztérium engedélyezi. Egyéb számlák megnyitására vonatkozó igényt a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács pénzügyi szakigazgatási szerve az illetékes pénzintézet részére küldi meg.

(4) A számlákat a Pénzügyminisztérium, illetve a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács intézkedése alapján a pénzintézet szünteti meg.

(5) A bankszámlák feletti rendelkezési jogra, valamint az aláírás bejelentésének módjára a pénzintézet előírásai az irányadók.

Vhr. 41. § A bankszámlák év végi zárásával és pénzforgalmi elszámolásával kapcsolatos feladatokat, valamint az év eleji pénzforgalmi intézkedéseket a pénzügyminiszter külön leiratban szabályozza.

Vhr. 42. § A célcsoportos beruházások finanszírozása során - amennyiben a tárgy évben felhasznált állami hozzájárulás az éves előirányzatot nem éri el - a különbözetet az illetékes tanács fejlesztési alap beszámolójában számvitelileg köteles kimutatni. Ez az összeg a következő évre megállapított és a célcsoportos beruházások fedezetére szolgáló állami hozzájárulást módosítja. Az összeggel a tanács előirányzatmódosítási hatáskörében a fejlesztési alap előirányzatát az 51. §-ban szabályozott módon felemeli.

H. 49. A fővárosi, a megyei, megyei jogú városi, a fővárosi kerületi, a városi és a nagyközségi tanács saját költségvetése és fejlesztési alapja pénzeszközeit - a pénzeszközök kezelésére szolgáló bankszámlák mindenkori egyenlegének mértékéig - átmeneti jelleggel a gazdálkodási év közben átcsoportosíthatja. A pénzeszközök átcsoportosítáránál tekintettel kell lenni a számlák folyamatos fizetőképességére.

Vhr. 43. § A költségvetés és a fejlesztési alap pénzeszközeinek éven belüli átcsoportosítására vonatkozólag a pénzintézethez szóló intézkedés kiadása - a tervezési szakigazgatási szervvel egyetértésben - a pénzügyi szakigazgatási szerv feladata.

Vhr. 44. § A tanács végrehajtó bizottsága a tanács pénzeszközeit az illetékes pénzintézetnél meghatározott időre, tartós betétként lekötheti. Az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat a pénzintézet állapítja meg.

Az előirányzatok felhasználása

a) a költségvetési gazdálkodásban

H. 50. A költségvetési előirányzatok a szakfeladatok teljesítésével arányosan rendeltetésének megfelelő kiadásokra használhatók fel.

H. 51. A feladatok ellátása által megkívánt, célszerű munkaerőgazdálkodás érdekében a végrehajtó bizottság, illetve az általa felhatalmazott költségvetési szerv, intézmény a költségvetésben meghatározott éves béralap betartása mellett - jogszabályi keretek között - önálló bérgazdálkodást folytat.

Vhr. 45. § (1) A bérgazdálkodásra jogosult tanácsok a költségvetésükben megállapított béralapot a pénzügyi szakigazgatási szerveik útján tartják nyilván. A nyilvántartásban külön meg kell jelölni a tanács végrehajtó bizottsága által önálló bérgazdálkodásra kijelölt intézmények béralapját.

(2) A tanács szakigazgatási szervei dolgozóinak összevont béralapjával a végrehajtó bizottság gazdálkodik. A tanács felügyelete alá tartozó bérgazdálkodási jogkörrel nem rendelkező költségvetési szervek, intézmények összevont béralapjával az ágazatilag illetékes szakigazgatási szerv a végrehajtó bizottság által átruházott hatáskörben gazdálkodik.

(3) A fővárosi és megyei tanácsok pénzügyi szakigazgatási szervei - a munkaügyi szakigazgatási szervek bevonásával - koordinálják és ellenőrzik a bérgazdálkodást. A pénzügyi szakigazgatási szervek az összesített béralapot - ezen belül az igazgatási béralapot és a béralap tanácsonkénti megosztását is - kötelesek nyilvántartani.

(4) A bérgazdálkodási feladatok ellátása során az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben a tanácsok és a gazdálkodó szerveik, intézményeik az illetékes szakszervezettel egyetértésben járnak el.

H. 52. A vállalati kezelésben levő lakóházfelújítási és fenntartási (lakóházjavítási) célt szolgáló pénzeszközöket a lakóházak állóeszközértékével arányosan kell képezni, amelynek fedezetéül a bérlők által fizetendő lakbér és a vállalat egyéb bevételei, valamint az ezt kiegészítő támogatás szolgál. A lakóházfelújítási, fenntartási célokat szolgáló pénzeszközöket a vállalati gazdálkodás keretében alapszerűen kell kezelni.

H. 53. A költségvetési intézmények állóeszközeinek felújítását szolgáló eszközöket ugyancsak az állóeszközök értékével arányosan kell képezni és alapszerűen kezelni.

H. 54. Az állóeszközök értékével arányosan képzett felújítási eszközök összegét - mind a lakóházfelújítás, mind a költségvetési intézmények felújítása vonatkozásában - a tanács a pénzmaradványa terhére, a Kormány állami hozzájárulás juttatásával kiegészítheti.

H. 55. A felújítási eszközökkel a végrehajtó bizottság, illetve az általa felhatalmazott költségvetési szerv, intézmény - az 56. pontban foglalt kivételtől eltekintve - önálló gazdálkodást folytat.

H. 56. A felújítási alap képzéséhez megfelelő gazdasági feltételekkel nem rendelkező községi tanácsoknál a felújítási eszközök képzését és az azokkal való gazdálkodás jogát a megyei tanács végrehajtó bizottsága - a felújítási eszközökkel és rendelkezésre álló építőipari kapacitással való koncentráltabb gazdálkodás érdekében - saját hatáskörébe vonhatja.

Vhr. 46. § (1) A felújítási alap képzésére jogosult tanácsok és költségvetési intézmények középtávú felújítási tervet kötelesek készíteni, amelyeken belül meghatározzák az egyes évek felújítási programját. A tanácsok által készített középtávú felújítási terveket a végrehajtó bizottságnak össze kell hangolnia a településfejlesztési tervekkel, valamint a terület szanálási, selejtezési programjával.

(2) A felújítási tervek elkészítése előtt a tanács kezelésében levő épületek, építmények és egyéb állóeszközök műszaki állapotáról, elhasználódottságának mértékéről felmérést kell készíteni.

Vhr. 47. § A felújítási alap képzésére nem jogosult községi tanácsok felújítási eszközeit a megyei tanács végrehajtó bizottsága - pénzügyi szakigazgatási szerve útján - külön nyilvántartja és a középtávú felújítási tervnek megfelelő időpontban - a pótelőirányzat engedélyezésével egyidejűleg - a szükséges pénzeszközöket a községi tanács rendelkezésére bocsátja.

H. 57. A felújítási eszközök év végén mutatkozó maradványa a következő évre átvihető és rendeltetésének megfelelően felújítási célokra használható fel.

H. 58. A költségvetési előirányzatok felhasználásának egyéb szabályaira, normatív előírásaira, valamint a költségvetési szervek és intézmények vezetőit megillető előirányzatfelhasználási jogkör tartalmára a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó általános jogszabályok az irányadók.

b) a fejlesztési alap - illetve a községeknél a fejlesztési előirányzatok - keretében

H. 59. A fejlesztési előirányzatok a következő feladatokra használhatók fel:

- a kommunális ellátottság (lakás, közmű, vízgazdálkodási létesítmények stb.) színvonalának növelését célzó beruházásokra,

- az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózat fejlesztésére,

- a tanács területén működő vállalatok, szövetkezetek (főleg a sütőipari, építőipari, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató és szolgáltató jellegű vállalatok és szövetkezetek) álló- és forró-alapjainak bővítésére, vagy más, a tanács által

meghatározott célra, végleges jelleggel vagy visszafizetés kikötésével, szektorra és felügyeleti hovatartozásra tekintet nélkül,

- a tanács végrehajtó bizottsága által felügyeleti jogköréből eredően alapított vállalatok, költségvetési üzemek induló vagyonnal történő ellátására,

- közműtársulatok (vízműtársulatok stb.) fejlesztési célkitűzéseinek támogatására, házhelyek értékesítésre történő előkészítésére, költségvetési intézmények részére beruházásnak minősülő beszerzésekre, sportlétesítményekkel kapcsolatos fejlesztésre, beszerzésre, felújításra, valamint - községek esetében - a saját rezsiben kivitelezésre kerülő kisebb építőipari munkákkal kapcsolatos bérköltségekre és

- ifjúsági szervek létesítményeinek fejlesztésére.

Vhr. 48. § (1) A fejlesztési előirányzatok nem használhatók fel jutalmazásra, költségvetési szervek, intézmények és egyéb gazdálkodó szervek vagy létesítmények fenntartási vagy üzemeltetési költségeire, továbbá - költségvetési üzemmel nem rendelkező községeknél az építőbrigádok bérezése kivételével - bérköltségek fedezésére.

(2) A községi építőbrigádok bérezésénél a költségvetési üzemekről szóló 115/1970. (P K 30.) PM-ÉVM együttes utasítás 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

H. 60. A tanács elhatározhatja, hogy más tanáccsal vagy a területén működő vállalatokkal, nem tanácsi felügyeletű intézményekkel, társadalmi szervekkel, továbbá mezőgazdasági, halászati, kisipari, háziipari termelőszövetkezetekkel, illetve általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, szakszövetkezetekkel, valamint egyéb szövetkezeti szervekkel közös létesítményeket valósít meg, s ehhez saját fejlesztési alapjából hozzájárulást biztosít. Az így létrehozott intézmények fenntartásáról a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. Elhatározhatja továbbá a tanács a felügyelete alá tartozó helyi vállalatok tekintetében garanciális (kezességi) kötelezettségek vállalását.

Vhr. 49. § (1) Amennyiben a tanács a H. 60. pontja értelmében közös létesítmények megvalósítására saját fejlesztési alapjából hozzájárulást biztosít, az építtető szervnél köteles ellenőrizni a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök e célnak megfelelő, szabályszerű felhasználását.

(2) A kezességi kötelezettség vállalásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(3) A közös létesítményekhez való hozzájárulásra és a kezességi kötelezettség vállalásra átruházott hatáskörben a tanács végrehajtó bizottsága jogosult.

H. 61. A fejlesztési alap éves előirányzatai, más szervektől átvett beruházási célú pénzeszközökkel is növelhetők.

Vhr. 50. § (1) Más szervektől beruházási célú pénzeszközök átvételét a tervezési szakigazgatási szerv javaslatára a végrehajtó bizottság határozhatja el. A határozat alapján az átvételre vonatkozó megállapodás megkötésére a végrehajtó bizottság elnöke jogosult, aki ezt a jogát a tervezési szakigazgatási szerv vezetőjére ruházhatja át. Az átvett pénzeszközöket a pénzügyi szakigazgatási szerv és az illetékes pénzintézet elkülönítetten tartja nyílván, azok csak a határozatban foglalt célra használhatók fel.

(2) Átvett beruházási pénzeszköznek kell minősíteni a vállalatok, a trösztök, a kisipari és háziipari szövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a központi költségvetési szervek lakásalapja terhére a tanácsi lakásépítés növeléséhez adott hozzájárulást is.

H. 62. A célcsoportos lakásépítés fedezetét állami támogatás, illetve a tanács által értékesítésre kerülő lakások esetében részben hitel képezi;

- az állami támogatást és a hitelt a fővárosi és megyei tanácsok a Kormány által meghatározott értékesítési arány figyelembevételével irányozhatják elő.

- A hitel az értékesítésre kerülő lakások eladási árának megelőlegezését szolgálja, ezért kamatmentes.

- A hitel igénybevételére a megállapított keretek között az illetékes tanács intézkedik. A hitel törlesztése a lakások értékesítésével történik, ennek ütemezésére és elszámolására a tanácsok előre megállapodnak a pénzintézettel.

- Az értékesítendő lakások arányának túlteljesítése esetén a többletértékesítés utáni készpénzelőleg a tanács fejlesztési alapját illeti meg.

H. 63. Az év végén a költségvetés kiadási megtakarításából és a bevételi többletből származó pénzmaradvány az illetékes tanácsot illeti meg, amelyet a következő évben - a felújítási célokat szolgáló pénzmaradvány kivételével - az általa meghatározott feladatokra, vagy esetleg bevételi kiesés fedezésére használhat fel. Az önálló gazdálkodást folytató intézményeknél képződő év végi pénzmaradvány az intézményt illeti meg. A vonatkozó jogszabályok szerint elvonható pénzmaradvány az irányító tanács költségvetési tartalékát növeli. A fejlesztési alap pénzmaradványai az átmenő, áthúzódó beruházások fedezetét, illetve terven felüli fejlesztési feladatok fedezetét szolgálja.

Vhr. 51. § (1) A tanács költségvetési pénzmaradványának és fejlesztési alapja pénzmaradványának megállapítása után a pénzügyi szakigazgatási szerv által - a fejlesztési alapot illetően a tervezési szakigazgatási szervvel együttesen - előterjesztett javaslatnak megfelelően a tanács, illetve a végrehajtó bizottság az előző évi pénzmaradvánnyal ellensúlyozott előirányzatmódosítást engedélyez. Az előirányzatmódosítást - a (2) bekezdésben említett kivételekkel - a költségvetés, illetve a fejlesztési alap pénzmaradványból képzett tartalék költséghelyen kell engedélyezni.

(2) A rendeltetésüknek megfelelő költséghelyen - az előző évi költségvetésben, illetve fejlesztési alapban történő előirányzatzárolással egyezően - kell engedélyezni:

a) az alapszerűen kezelt felújítási eszközökből,

b) a vállalati kezelésben levő lakóházak felújítását, fenntartását szolgáló támogatásból,

c) az út, híd felújítás céljait szolgáló pénzeszközökből, valamint

d) a célcsoportos beruházások állami támogatásából keletkezett előirányzatmaradványokat, továbbá

e) az egyéb folyamatban levő beruházások pénzmaradványait.

Beszámolás a gazdálkodásról

H. 64. A gazdálkodás eredményéről a tanács végrehajtó bizottságának évenként és félévenként beszámolót kell készítenie. Az éves beszámoló adatait a saját pénzalapok vonatkozásában a végrehajtó bizottság a tanács elé, a tanácsok pénzalapjainak összesített beszámoló adatait - az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés keretében - évente a pénzügyminiszter terjeszti az Országgyűlés elé jóváhagyás végett. A féléves beszámoló adatait informatív jelleggel a Pénzügyminisztérium részére kell megküldeni.

Vhr. 52. § (1) A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok féléves és éves gazdálkodásra vonatkozó költségvetési és fejlesztési alap beszámolóinak részletes tartalmát és felterjesztésének határidejét a pénzügyminiszter - a fejlesztési alap beszámolóinak tartalmát az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - külön szabályozza.

(2) A féléves beszámolót a végrehajtó bizottság megtárgyalja.

(3) A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve - a pénzügyminiszter rendelkezéseinek figyelembevételével - állapítja meg az illetékességi körükbe tartozó fővárosi kerületi, illetve városi, nagyközségi és községi tanácsok beszámolóinak tartalmát és határidejét.

H. 65. A tanács végrehajtó bizottságának beszámolója a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, intézmények és egyéb feladatok beszámolóin alapul. A fővárosi és megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolói emelett tartalmazzák - tájékoztatás céljából - a területileg illetékességi körükbe tartozó helyi tanácsok beszámolóinak összesített adatait is.

Vhr. 53. § (1) A fővárosi és megyei tanács - végrehajtó bizottsága előterjesztése alapján - a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények összesített beszámolóival együtt megtárgyalja az illetékességi körébe tartozó fővárosi kerületi, illetve városi, nagyközségi és községi tanácsok összesített költségvetési és fejlesztési alap beszámolóit is.

(2) A költségvetési és fejlesztési alap beszámolóinak összesítését és elemzését a pénzügyi szakigazgatási szerv az egyéb illetékes szakigazgatási szervek bevonásával, a fejlesztési alap beszámolói tekintetében a tervezési szakigazgatási szervvel együtt végzi. A beszámoló adatainak valóságáért és számszaki egyezéséért a pénzügyi szakigazgatási szerv a felelős.

H. 66. A tanács végrehajtó bizottságának beszámolója a szakfeladatok ellátásával összefüggésben a gazdálkodás áttekintéséhez, elemzéséhez szükséges - működési és fenntartási, valamint a fejlesztéssel kapcsolatos adatokat foglalja össze, továbbá a bevételi forrásokból származó bevételek teljesítését, értékelését tartalmazza.

Vhr. 54. § (1) A költségvetési és fejlesztési alap beszámolókhoz indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a fejlesztésekkel és a szakmai feladatok ellátásával összefüggő, a tervezési és egyéb illetékes szakigazgatási szervek által készített elemzéseket, ismerteti a gazdálkodás eredményeit, hiányosságait.

(2) A költségvetés és fejlesztési alap beszámolójának megvitatása során a végrehajtó bizottság és a tanács által hozott határozatok végrehajtásáról az illetékes szakigazgatási szerveknek kell gondoskodniuk.

Vhr. 55. § A középtávú tervidőszak végén esedékes költségvetési és fejlesztési alap beszámoló adatainak és indokolásának ki kell térnie a középtávú pénzügyi tervben előirányzott feladatok megvalósításának ismertetésére, illetve a középtávú pénzügyi terv előirányzataitól eltérő gazdálkodási eredmények - tervteljesítési elemzésekre támaszkodó - értékelésére.

H. 67. A fővárosi és megyei tanácsok végrehajtóbizottságai az éves beszámolók összesített adatainak azt a részét, amely az ágazati minisztériumok szakterületét érinti, tájékoztató jelleggel, az illetékes minisztériumok részére is kötelesek megküldeni.

VI.

Vegyes rendelkezések

H. 68. A határozat II. és III. fejezetében foglalt rendelkezései a kihirdetés napján, egyéb rendelkezései 1971. január 1-én lépnek hatályba. Az 1032/1967. (X. 12.) Korm. számú határozat, valamint 4/1967. (XII. 22.) PM-OT együttes rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Vhr. 56. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1971. január hó 1. napjától kell alkalmazni; a 35. § (3), továbbá a 36. § (3) és (4) bekezdésének, valamint a 39. §-nak a községi tanácsokra és az Országos Takarékpénztárra vonatkozó rendelkezéseit azonban csak 1971. július hó 1. napjától lehet alkalmazni.

Vhr. 57. § A pénzügyminiszter 109/1968. (PK 4.) PM számú utasítása egyidejűleg hatályát veszti.

Vhr. 58. § A tanácsok költségvetési és fejlesztési pénzeszközeinek elszámolására, számvitelére, valamint állóeszközeik és készleteik nyilvántartására a tanácsi számvitelre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

H. 69. A határozat végrehajtásáról a pénzügyminiszter - a fejlesztési alapot és a két pénzalap közötti átcsoportosítást érintő kérdésekben, a 62 pontban foglaltak kivételével, az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - egységes rendeletben gondoskodik.

H. 70. A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az Országos Tervhivatal elnökével és az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben a 62. pontban foglalt elvek figyelembevételével a célcsoportos lakásépítés finanszírozását külön szabályozza.

Vhr. 59. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a költségvetési szervek gazdálkodási rendjéről szóló 107/1968. (PK 4.) PM számú utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes