20/1971. (XI. 30.) MüM rendelet

a központi fűtőberendezéses lakóházak és lakótelepek fűtői munkabérének megállapításáról

1. §

(1) A lakóépületben naponta legalább 12 órán keresztül + 20 C° átlaghőmérsékletet [lásd a 2/1966. (III. 31.) ÉM rendelet 12. §-ának (1) bekezdését] biztosító központi fűtőberendezést kezelő fűtőnek széntüzeléses fűtés esetén a következő munkabért kell fizetni:

(2) Koksztüzeléses fűtés esetén az (1) bekezdésben előírt bértétel 90%-át, olajtüzelésnél 40-50%-át, gáztüzelésnél 25-40%-át kell fizetni, a 40-50%, illetve a 25-40% 400 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) Ha a lakóépületben 12 óránál rövidebb időn keresztül biztosítják az előírt átlaghőmérsékletet, az előző bekezdésekben meghatározott bértétel arányos része illeti meg a dolgozót.

(4) Az alsó bértétel (széntüzeléses fűtés esetén 600,- Ft. koksztüzeléses fűtés esetén 540,- Ft, gáz- és olajtüzeléses fűtés esetén 400,- Ft) 12 óránál rövidebb üzemidő esetén sem csökkenthető.

2. §

Ha a központi fűtőberendezés kezelését többen végzik (fűtő és segédmunkások), [lásd a 2/1966. (III. 31.) ÉM rendelet 24. §-ának (2) bekezdését] munkabérüket az egy főre eső légköbméter alapján az 1. § (1) bekezdésében foglalt táblázat bértételének megfelelően kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a segédmunkásnak a megjelölt bértétel 80%-ának megfelelő bér jár szén- és koksztüzeléses fűtésnél.

3. §

A szabványok értelmében állandó felügyeletre szoruló központi fűtőberendezés kezelése vagy különösen kedvezőtlen munkakörülmények [lásd a 7/ 1971. (IV. 1.) MüM rendelet 1. számú melléklet 3 vagy 4 munkakörülmény fokozatait] fennállása esetén, illetőleg amennyiben az 1 fűtőre eső fűtött térfogat a 16 000 légköbmétert meghaladja, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott összeg másfélszereséig terjedő bértétel alkalmazható. A fűtői bér ebben az esetben sem haladhatja meg az 5-7. §-ok szerint járó bér figyelmen kívül hagyásával a havi 2900 Ft-ot, illetőleg a segédmunkásoknál a havi 2400 Ft-ot.

4. §

Az előző §-okban előírt bér illeti meg a központi fűtőberendezést kezelő házfelügyelőt is.

5. §

(1) A melegvízszolgáltató berendezés kezeléséért a fűtőt minden olyan napon, amikor melegvízszolgáltatás van, a következő napidíj illeti meg:

1-50 személyig 25 Ft

51-70 személyig 25 Ft + 50-en felül személyenként 0,30 Ft

71-100 személyig 31 Ft + 70-en felül személyenként 0,20 Ft

101-150 személyig 37 Ft + 100-on felül személyenként 0,12 Ft

151-től 43 Ft + 150-en felül személyenként 0.07 Ft

(2) Ahol központi fűtőberendezés is van. a fűtési idény alatt az (1) bekezdésben megállapított díj 50%-át kell a melegvízszolgáltató berendezés kezeléséért kifizetni.

6. §

Az előző §-okban megjelölt munkabér a túlóraátalányt, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka, valamint a munkaközi szünet díjazását is tartalmazza. Magában foglalja továbbá a tüzelőanyag átvételével és a kocsikiséréssel kapcsolatos munka díjazását is.

7. §

A salaknak a szeméttároló helyre való felhordásáért a fűtőt mázsánként 1 Ft illeti meg, amelynek elszámolásánál az elfűtött tüzelőanyag mennyiségének 30%-át, koksz esetén annak 10%-át kell alapul venni.

8. §

Ez a rendelet 1971. december hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a központi fütőberendezéses lakóházak és lakótelepek fűtői munkabérének rendezésére vonatkozó 2/1958. (III. 7.) MüM, valamint az ezt módosító 5/1964. (VII. 29.) MüM rendeletek hatályukat vesztik.

Buda István s. k.,

munkaügyi miniszterhelyettes