31/1971. (X. 5.) Korm. rendelet

az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány - a Polgári Törvénykönyv 92. §-ának (2) bekezdése alapján - a következőket rendeli:

1. §

Ennek a rendeletnek a célja, hogy elősegítse az állampolgárok telekigényének kielégítését és megakadályozza a munka nélküli vagyonszerzési törekvéseket.

2. §

E rendelet alkalmazásában család: a házastársak és a kiskorú gyermekeik, továbbá a házastársakkal együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik.

3. §

Egy személy, illetőleg egy család telektulajdonának mértéke egy lakótelek és egy üdülőtelek.

4. §

(1) Az a személy, illetőleg család, aki a 3. §-ban megállapított mértékű telektulajdonnal nem rendelkezik, tulajdont az említett mértékig szerezhet.

(2) Ha a személy, illetőleg család a 3. §-ban megállapított mértékű telektulajdonnal már rendelkezik, további telek tulajdonát - öröklés kivételével - nem szerezheti meg.

(3) Ha a családdal a rendelet hatályba lépésekor a házastársak szülei is együtt laknak, vagy későbbi időpontban velük összeköltöznek, a család és a házastársak szülei - figyelemmel a már tulajdonukban levő ingatlanra is - együttesen is csak a 3. §-ban megállapított mértékig szerezhetnek telektulajdont, de megtarthatják a 3. §-ban írt mértéknél nem több korábbi telektulajdonukat.

5. §

Ha a család körébe tartozó nagykorú személy házasságkötés vagy egyéb ok folytán a család köréből ki akar válni, lakásszükségletének kielégítése érdekében egy lakótelek tulajdonát megszerezheti.

6. §

A tulajdonszerzési korlátozás alól a szerzés helye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, megyei városi), illetőleg községi (nagyközségi) tanács (a továbbiakban: helyi tanács) végrehajtó bizottsága az 5. §-ban meghatározott eseteken kívül is - kérelemre - felmentést adhat.

7. §

(1) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis.

(2) A tulajdonszerzésre irányuló szerződést illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha a szerző fél igazolja, hogy

a) nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg

b) a korlátozás alól felmentést kapott.

8. §

(1) Ha a személy, illetőleg család tulajdonában a rendelet hatálybalépésekor több beépítetlen telek van, a tulajdonos - a 9. § (1) bekezdésben említett eset kivételével - köteles a 3. §-ban megállapított mértéket meghaladó beépítetlen telket legkésőbb 1972. december 31. napjáig elidegeníteni (értékesíteni vagy a tulajdont másként átruházni).

(2) Azokban az esetekben, amikor belterületen levő, nagy területű - több telek kialakítására alkalmas -, állampolgár tulajdonában álló földet a tulajdonos parcellázni (értékesítés végett megosztani) kíván, az értékesítés - az indokolatlan jövedelemszerzés megakadályozása céljából - csak állami szervek útján történhet.

(3) Ha a személy, illetőleg család tulajdona a rendelet hatálybalépése után öröklés, házasságkötés, örökbefogadás vagy nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeknek a szüleikkel való összeköltözése folytán haladja meg a 3. §-ban megállapított mértéket, az ezt meghaladó beépítetlen telket a tulajdonos két éven belül köteles elidegeníteni.

(4) Ha e rendelet hatálybalépésének napján a családdal a házastársak szülei is együtt laknak, az utóbbiaknak a 3. §-ban meghatározott mértéket meg nem haladó, meglevő beépítetlen telkére - a család többi tagjának ingatlanaitól függetlenül - nem terjed ki az (1) bekezdésben megállapított elidegenítési kötelezettség. E rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell abban az esetben is, ha a házastársak és szüleik e rendelet hatálybalépése után költöznek össze.

(5) Ha a tulajdonos az (1), illetőleg a (3) bekezdésben írt elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi tanács végrehajtó bizottsága a 3. §-ban megállapított mértéket meghaladó telek tanácsi értékesítését rendeli el. Az erre vonatkozó határozat az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a bíróság előtt nem támadható meg.

(6) Termelőszövetkezeti tag és mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó személy (nem termelőszövetkezeti tag) tulajdonában és használatában álló háztáji, illetőleg mezőgazdasági művelési föld tanácsi értékesítése csak akkor rendelhető el, ha a lakosság lakó- (üdülő-) telekigénye a belterület bővítése nélkül másként nem elégíthető ki. Hasonlóképpen kell eljárni azon bérből és fizetésből élő személyek esetében, akik földterületüket mezőgazdasági termelés útján hasznosítják.

9. §

(1) A telek elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól a helyi tanács végrehajtó bizottsága jogszabályban meghatározott esetekben és időre - kérelemre - felmentést adhat, illetőleg az elidegenítésre előírt határidőt meghosszabbíthatja.

(2) Üdülőtelek elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól felmentés nem adható, illetőleg az elidegenítésre előírt határidő nem hosszabbítható meg.

10. §

(1) A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozza meg, hogy az elidegenítési kötelezettségre és az értékesítés elrendelésének kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket mely városok (megyei városok) és községek (nagyközségek) területére, mely időpontig kell alkalmazni, egyúttal azt is meghatározza, hogy mely városokat (megyei városokat), községeket (nagyközségeket) mentesít a rendelet hatálya alól.

(2) Az (1) bekezdés alapján városokban (megyei városokban), továbbá országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben és nagyközségekben az elidegenítési kötelezettséget el kell rendelni.

11. §

(1) Az értékesítés elrendelése esetén a telek vevőjét az ajánlattevők közül a helyi tanács végrehajtó bizottsága - jogszabályban meghatározott módon - határozattal jelöli ki. A határozat alapján a vevőt a telekre vételi jog illeti meg.

(2) A tulajdonos a telket a vevő kijelölését tartalmazó első fokú határozat közlését követően csak a kijelölt vevő részére idegenítheti el.

(3) A vevő a vételárat a kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül egy összegben köteles a tulajdonos részére megfizetni. E kötelezettség nem teljesítése esetén a kijelölést vissza kell vonni.

(4) Az (1) bekezdés alapján értékesített beépítetlen telekre beépítési kötelezettséget és - ennek teljesítéséig - elidegenítési tilalmat kell elrendelni.

12. §

Ha a tulajdonos a 3. §-ban megállapított mértéket meghaladó lakótelken fennálló tulajdonjogát az elidegenítésre előírt határidőben a család köréből kiváló személyre ruházza át, a szerződés mentes az okirati és a vagyonátruházási illeték alól, és nem kell leróni a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket sem.

13. §

(1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi annak a tulajdonában álló beépítetlen telket, aki

a) az országot engedély nélkül vagy a hatóság félrevezetésével szerzett útiokmánnyal vagy egyébként meg nem engedett módon hagyta el, vagy

b) megengedett módon hagyta el ugyan az országot, de annak területére felhívás ellenére nem tért vissza, vagy egyébként juttatta kifejezésre azt az elhatározását, hogy végleg külföldön marad.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható azokkal szemben, akik 1971. december 31. napjáig az ország területére végleg visszatérnek, vagy ez időpontig a visszatérési szándékukat bejelentik, és 1972. december 31. napjáig visszatérnek.

(3) Az állami tulajdonbavételt elrendelő határozat az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a bíróság előtt nem támadható meg.

14. §

(1) A tulajdonos a beépítetlen telkét és az ilyen telken fennálló tulajdoni hányadát a helyi tanács végrehajtó bizottsága útján a Magyar Állam javára felajánlhatja.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a helyi tanács végrehajtó bizottsága a felajánlást köteles elfogadni.

15. §

(1) Minden állampolgár (család), akinek a tulajdonában a 3. §-ban foglalt mértéken felüli telek van, köteles a tulajdonáról az állandó lakóhelye, valamint a telek fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságához - 1972. június hó 30. napjáig - bejelentést tenni.

(2) Ha a tulajdonos a bejelentésben valótlan adatokat közöl, az elidegenítési kötelezettséget szabályozó 8. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. §

Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet a következő 133/A. §-sal egészül ki;

"Telektulajdon bejelentésének elmulasztása

133/A. § Aki a telektulajdonára vonatkozó, jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettségét megszegi, vagy határidőben nem teljesíti,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtatható."

17. §

(1) Ha az elidegenítési kötelezettség termelőszövetkezeti tag tulajdonában és használatában álló háztáji földet érint, az e kötelezettség alapján elidegenített háztáji föld pótlására a pénzbeni ellenértéken túl a termelőszövetkezet - a tag kérelmére - a külterületi közös területből kijelölt háztáji földet köteles a használatába adni.

(2) Ha az elidegenítési kötelezettség mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó személy (nem termelőszövetkezeti tag) tulajdonában és használatában álló mezőgazdasági művelésű földet érint, az e kötelezettség alapján elidegenített föld pótlására a helyi tanács végrehajtó bizottsága, ha a saját kezelésében levő állami tartalékfölddel rendelkezik - a tulajdonos kérelmére - megfelelő külterületi földet használati díj ellenében köteles biztosítani.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a föld értékesítését a helyi tanács végrehajtó bizottsága rendelte el.

18. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendeletnek a tulajdonszerzési korlátozásra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépés előtt már megkötött és az illetékes állami szervhez - a forgalmi érték megállapítása, vagy az illeték kiszabása végett - bemutatott szerződésekre alkalmazni nem lehet.

(3) A rendelet végrehajtásáról

a) a 15. § (1) bekezdése tekintetében - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a pénzügyminiszter,

b) egyéb tekintetben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az igazságügyminiszter

gondoskodik.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 4-6. pontja és 7. b) pontjának harmadik mondata hatályát veszti, a 7. d) pontjának utolsó bekezdése pedig akként módosul, hogy a járási tanács végrehajtó bizottságának feladatát a községi tanács végrehajtó bizottsága látja el.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke