17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet

egyes szabálysértésekről

I. FEJEZET

KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG ELLENI, VALAMINT HONVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Anyakönyvezéssel kapcsolatos kötelesség megszegése

1. §

(1) Aki

a) a születés, illetőleg a haláleset bejelentésére előírt kötelességének nem tesz eleget,

b) nem azt a családi vagy utónevet viseli, amely őt a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint megilleti,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[1]

(2)[2]

Személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelesség megszegése

2. §

(1)[3] Aki a személyi igazolvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása[4]

3. §

(1)[5] Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget, úgyszintén aki a lakónyilvántartókönyv vezetésére vonatkozó kötelességét megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[6] A lakcímbejelentésre előírt rendelkezések megszegése miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés

4. §

(1)[7] Aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt - külföldi elkövető esetén - a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Személyazonosság igazolásának megtagadása

5. §

(1)[8] Aki az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, személyazonosságának megállapítása végett személyi igazolványának (útlevelének) átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag valótlant állít, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Tiltott határátlépés, útlevéllel és útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés[9]

6. §[10]

(1)[11] Aki a Magyar Népköztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli, feltéve, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[12] Aki az útlevéllel és az útiokmánnyal kapcsolatos rendelkezéseket megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4)[13] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt határterületen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Hatósági hirdetmény megrongálása

7. §

(1)[14] Aki a hatóságnak nyilvánosan közzétett hirdetményét szándékosan megrongálja, olvashatatlanná teszi vagy leszakítja, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[15] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Jogellenes hirdetés[16]

7/A. §[17]

Határrendészeti szabálysértés

8. §

(1)[18] Aki a határterületen fekvő ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[19] Aki az államhatár rendjével és őrzésével vagy a határforgalom ellenőrzésével összefüggő tiltó vagy korlátozó rendelkezést megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4)[20] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt határterületen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Sokszorosítógéppel visszaélés

9. §[21]

Tilos területre engedély nélkül belépés

10. §

(1)[22] Aki a fegyveres erők, a fegyveres testületek, és a rendészeti szervek által használt épületbe (helyiségbe vagy egyéb helyre) az arra hivatott parancsnok, vagy vezető engedélye nélkül belép, vagy a kapott engedély korlátait túllépi, úgyszintén, aki olyan területre vagy helyiségbe lép engedély nélkül, ahol más fontos közérdekből tartózkodni tilos, illetőleg ott ügyfélforgalmi időn kívül külön engedély nélkül tartózkodik, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Tiltott fényképezés

11. §

(1)[23] Aki a honvédelmi jellegű vagy más közérdekből elrendelt fényképezési tilalmat megszegi,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Határjelhamisítás és jelrongálás

12. §

(1)[24] Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet gondatlanul megsemmisíti, megrongálja vagy elmozdítja, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[25] Aki a megye-, járás-, város- vagy községhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, úgyszintén azt is, aki a birtokhatár megjelölését vagy az egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt megsemmisíti, megrongálja, felismerhetetlenné teszi, kidönti, elviszi vagy áthelyezi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[26] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt határterületen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Veszélyeztetés kutyával

13. §

(1) Aki kutyáját

a) kóborolni hagyja, vagy a város belterületén felügyelet nélkül bocsátja utcára, vagy nem pórázon vezeti, illetőleg vadászterületen kolonc nélkül elengedi,

b) szájkosár nélkül közforgalmú közlekedési vállalat járművén szállítja, vagy harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[27]

(2)[28] Aki kutyát vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe vagy élelmiszerelárusító üzletbe beenged, illetőleg bevisz, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[29] Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4)[30] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Küzdő eb behozatali, tenyésztési tilalmának megszegése[31]

13/A. §[32]

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, kidobásával

14. §

(1)[33] Aki valamilyen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el vagy dob ki, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[34] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Tiltott fürdés

15. §

(1)[35] Aki tiltott helyen fürdik, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[36]

(3)[37] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Jégen tartózkodás szabályainak megszegése[38]

15/A. §[39]

(1)[40] Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[41] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Visszaélés ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékkel[42]

16. §

(1)[43] Aki az ipari robbantóanyagok és a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó előírást megszegi, továbbá engedély nélkül pirotechnikai terméket birtokol, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe, az általános eljárási szabályok által megállapított keretben pedig a bányahatóság és a szakszervezeti (kisipari szövetkezeti) munkavédelmi felügyelet hatáskörébe is tartozik.

(3)[44] Azt a pirotechnikai terméket, amelyre az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Tűzrendészeti szabálysértés

17. §

(1)[45] Aki a megelőző tűzrendészeti rendelkezéseket vagy a kötelező szabványban és szabályzatban foglalt tűzrendészeti előírásokat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[46] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányák föld alatti részei tekintetében a bányahatóság hatáskörébe tartozik.

(3)[47] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az állami tűzoltóság helyszíni bírságot szabhat ki.

18. §

(1) Aki

a)[48] tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak - mihelyt teheti - nem jelenti, úgyszintén aki a tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre, szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad;

b) nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, hogy hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre,

c) tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,

d) a kötelező tűzrendészeti oktatásban való részvételét megtagadja, vagy az oktatásban nem vesz részt,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[49]

(2)[50] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az állami tűzoltóság helyszíni bírságot szabhat ki.

Hatástalanított lőfegyver, légfegyver, gáz- és riasztófegyver tiltott tartása és használata, lőtér szabálytalan üzemeltetése[51]

19. §[52]

(1) Aki

a)[53] a hatástalanított lőfegyver, légfegyver, gáz- és riasztófegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

b) a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[54]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Számszeríj, szigonypuska jogszerűtlen használata[55]

19/A. §

(1)[56] Aki számszeríjat, szigonypuskát jogszerűtlenül használ, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés[57]

19/B. §[58]

(1) Aki a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, gyártására, kereskedelmére vonatkozó szabályokat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt az eszközt, amelyre az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Szeszes ital árusítás és fogyasztás tilalmának megszegése[59]

20. §[60]

(1)[61] Aki a szeszes ital árusítására vagy fogyasztására vonatkozó tilalmat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[62] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

(3)[63] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, illetőleg a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Szeszesital kiszolgálása fiatalkorú részére

21. §

(1)[64] Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek nyilvános helyen szeszesitalt rendel vagy szolgál ki, úgyszintén aki mint a szeszesital eladásával foglalkozó üzem felelős vezetője eltűri, hogy beosztottja fiatalkorú részére szeszesitalt szolgáljon ki, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe, az általános eljárási szabályok által megállapított keretben pedig az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(3)[65] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Fiatalok vendéglőben tartózkodása[66]

21/A. §[67]

(1)[68] Aki tizenhatodik életévét be nem töltött személynek vendégellátó üzletben való tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Játék és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése[69]

21/B. §[70]

(1)[71] Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve pénznyerő automatát nyilvános helyen elhelyez vagy üzemeltet, illetőleg ebből a célból helyiséget bocsát rendelkezésre, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[72] Aki a játékautomaták üzemeltetésére vonatkozó szabályokat megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az engedély nélkül elhelyezett vagy üzemeltetett pénznyerő automatát el kell kobozni. Az a játékautomatát, amelyre nézve a (2) bekezdésben foglalt szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános szabályok által meghatározott keretekben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Lerészegítés

22. §

(1)[73] Aki mást - a (2) bekezdés esetét kivéve - nyilvános helyen szándékosan lerészegít, továbbá, aki részegnek szeszesitalt kér vagy rendel, úgyszintén a szeszesital eladásával foglalkozó az a személy, aki részegnek szeszesitalt szolgál ki, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[74] Aki fiatalkorút szándékosan lerészegít, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe, az általános eljárási szabályok által megállapított keretben pedig az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(4)[75] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Csendháborítás

23. §[76]

(1)[77] Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, továbbá tömegközlekedési eszközön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, továbbá tiltott helyen zajkeltő tevékenységet folytat, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[78] Aki kisipari tevékenységének gyakorlása során munkahelyének (telephelyének) környezetében a megengedett zajterhelési vagy rezgésterhelési határértéket túllépi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[79] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, a közterület-felügyelő, védett természeti területen a természetvédelmi őr helyszíni, bírságot szabhat ki.

Közerkölcs megsértése

24. §

(1)[80] Aki nyilvánosan a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[81]

Állatkínzás

25. §[82]

(1)[83] Aki állatot nyilvánosan és botrányt okozó módon vagy durván bántalmaz tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[84] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Tiltott állatviadal[85]

25/A. §[86]

(1) Aki - a külön jogszabály alapján tiltott, eb részvételével tartott állatviadalt kivéve -

a) tiltott állatviadalt szervez, tart, ahhoz épületet, egyéb helyet, anyagi eszközt bocsát más személy rendelkezésére,

b) tiltott állatviadal céljára állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít, átad, forgalmaz,

c) tiltott állatviadalra fogadást szervez, az állatviadalon fogadást köt,

d) tiltott állatviadalon közreműködik vagy részt vesz,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt az állatot, amelyre nézve az (1) bekezdésben foglalt szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Tiltott adománygyűjtés

26. §

(1)[87] Aki engedélyezés alá eső adománygyűjtést engedély nélkül végez, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az engedély nélkül gyűjtött adományt el lehet kobozni.

(3)[88]

Koldulás

27. §

(1)[89] Aki nyilvánosan vagy házalva kéreget, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[90]

Jóslás

28. §

(1)[91] Aki ellenszolgáltatásért jósol, vagy más hasonló tevékenységet fejt ki, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[92]

Jogosulatlan címhasználat

29. §[93]

Aki őt meg nem illető címet (rendfokozatot) használ, illetőleg kitüntetést vagy egyenruhát visel, úgyszintén aki magát hivatalos személynek adja ki, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jogosulatlan címerhasználat[94]

29/A. §[95]

Tiltott szerencsejáték

30. §

(1)[96] Aki nyilvános helyen tiltott szerencsejátékban vesz részt, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[97] Azt a dolgot, amelyre nézve, illetőleg amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) E § alkalmazásában szerencsejáték az a játék, amelyben a nyereség vagy a veszteség kizárólag a véletlentől függ.

Jogosulatlan magánnyomozói, illetve személy- és vagyonvédelmi tevékenység[98]

30/A. §[99]

(1)[100] Aki magánnyomozói, illetve személy- és vagyonőri tevékenységet

a) a tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül végzi, vagy végezteti,

b) a tevékenységet a magánnyomozás vagy személy- és vagyonőrzés személyes végzésére jogosító igazolvány nélkül végzi, vagy

c) a tevékenysége folytatására vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi

ötvenezer forintig terjedő pénzbírással sújtható.

(2)[101] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt indult eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

II. CÍM

HONVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Jelentkezési kötelezettség elmulasztása

31. §[102]

Az a hadköteles, aki bejelentési vagy megjelenési kötelezettségét, illetőleg az utóbbival kapcsolatos jelentési kötelezettségét nem teljesíti, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása[103]

31/A. §[104]

Az a hadköteles, aki tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettségének nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Sorkatonai szolgálathalasztással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása

32. §[105]

Aki a sorkatonai szolgálathalasztással kapcsolatos jelentési, közlési vagy igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Orvosi vizsgálat alóli kibúvás[106]

33. §[107]

Aki a honvédelmi kötelezettséggel összefüggően elrendelt orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Katonai igazolvánnyal vagy bevonulási paranccsal kapcsolatos kötelezettség megszegése[108]

34. §[109]

(1) Az a hadköteles, aki katonai igazolványát vagy bevonulási parancsát

a) másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi,

b) az arra jogosult személy felhívására nem mutatja fel,

c) elveszti, továbbá aki katonai igazolványának vagy bevonulási parancsának elvesztését, illetőleg megsemmisülését az előírt időn belül nem jelenti,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[110]

(2)[111] Aki a talált katonai igazolványt vagy bevonulási parancsot az előírt időn belül nem szolgáltatja be, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

35. §[112]

A munkáltató részéről eljáró személy, illetőleg legfeljebb harminc főfoglalkozású dolgozót foglalkoztató magánszemély, aki a katonai igazolvánnyal nem rendelkező hadköteles munkavállalót nyilvántartásba vételre való jelentkezésre nem hívja fel, illetőleg a munkára jelentkező hadköteles személyi adatait az illetékes kiegészítő parancsnoksággal nem közli, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Katonai Jelszerelés rendeltetéstől eltérő használata[113]

35/A. §[114]

Az a hadköteles, aki a neki átadott hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra használja, vagy másnak használatra átadja, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Katonai okirat vagy felszerelési tárgy átvételének megtagadása[115]

35/B. §[116] Az a hadköteles, aki a katonai igazolvány, bevonulási parancs vagy személyi felszerelési tárgy átvételét megtagadja, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Polgári védelmi kötelezettség elmulasztása

36. §

(1) Az a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személy, aki

a) a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztását alapos okkal ki nem menti,

b) béke idején a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti,

c) a polgári védelmi szakszolgálattal kapcsolatos megjelenési vagy bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[117]

(2)[118] Az a polgári védelmi kötelezettség alatt álló, szakszolgálatra ki nem jelölt személy, aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely cselekményt elköveti, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Honvédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása[119]

36/A. §[120]

Gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettség elmulasztása[121]

37. §[122]

Aki a honvédelemmel kapcsolatos gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Honvédelmi célra kijelölt ingatlannal és ingó dologgal kapcsolatos kötelezettség megszegése[123]

38. §[124]

Aki a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlannal és létesítménnyel, továbbá ingó dologgal (gép, közúti, vízi és légi jármű, vasúti gördülőanyag és más technikai eszköz, valamint tartozékai és pótalkatrészei) kapcsolatban elrendelt bejelentési vagy karbantartási kötelezettségét elmulasztja, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az eljárás megindításának különleges feltétele[125]

39. §[126]

A 31-35/B. és 38. §-ban meghatározott szabálysértések miatt az illetékes hadkiegészítő parancsnoknak, a 36. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az illetékes polgári védelmi szerv vezetőjének feljelentése alapján indítható eljárás. A 31. § és a 33. §-ban meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a jegyző, a 38. §-ban meghatározott szabálysértés miatt pedig a köztársasági megbízott vagy a polgármester feljelentése alapján is megindítható.

II. FEJEZET

KÖZLEKEDÉSI, POSTAI ÉS TÁVKÖZLÉSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

KÖZLEKEDÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Útügyi szabálysértés

40. §

(1) Aki

a)[127] az ahhoz szükséges engedély nélkül utat megszüntet, elzár, az úton, az alatt vagy a felett létesítményt helyez el, illetőleg ahhoz csatlakozást épít.

b) utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,

c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot Juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,

d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt, vagy azt szétszórja,

e)[128] az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[129]

(2)[130] Aki az országos főutak melletti területre vonatkozó égetési tilalmat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[131] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Veszélyes áru szabálytalan közúti szállítása[132]

40/A. §[133] (1) Aki a veszélyes áru (mérgező anyag)

a) feladásánál a fuvarokmányon az áru előírt megnevezésére, az írásbeli utasításra, a csomagolásra, a veszélyességi iratokra, az útvonal kijelölésre és a szállítás előzetes bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

b) továbbítása során a gépjárművet nem a kijelölt útvonalon vezeti, az útvonal kijelölésről szóló engedéllyel nem rendelkezik, valamint a szállítható, illetőleg a szállításból kizárt anyagokra, a különleges jóváhagyási igazolásra, a gépjármű veszélyes jellegének feltüntetésére, különleges felszerelésére, továbbá a vezető védőfelszerelésére, oktatási bizonyítványára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

c) továbbítása során a közúti közlekedés szabályairól szóló külön jogszabályban (KRESZ 52. §) a veszélyes anyagot szállító járművekre vonatkozó szabályokat megszegi,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[134]

(2)[135] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelet hatáskörébe is tartozik; a közegészségügyi-járványügyi ellenőr, illetőleg a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

Vasúti építményre vonatkozó szabálysértés[136]

40/B. §[137] Aki

a) vasúti építményt vagy berendezést (ide értve a siklót, a függőpályát, a távolsági szalagpályát és sífelvonót is) az ahhoz szükséges engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon létesít, átalakít, illetőleg engedély nélkül üzembe helyez vagy megszüntet,

b) vasúti építményt vagy berendezést a használatbavételi engedélyben meghatározott, illetőleg a vasúti építményre, berendezésre vonatkozó üzemeltetési, műszaki és biztonsági előírások megszegésével üzemeltet,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[138]

Jogosulatlan mezőgazdasági bérmunka[139]

41. §[140]

Aki munkagéppel jogosulatlanul mezőgazdasági bérmunkát végez, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Gépjármű menetokmányával elkövetett szabálysértés

42. §[141]

(1) Aki a közúti forgalomban

a) gépjárművel nem szabályszerű menetokmánnyal vesz részt, vagy

b) a gépjármű menetokmányát nem az előírásoknak megfelelően állítja ki, illetőleg vezeti,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[142]

(2)[143] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Tömegközlekedési eszköz rongálása[144]

42/A. §[145]

(1)[146] Aki tömegközlekedési eszközt gondatlanul megrongál, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Üzembentartási engedéllyel visszaélés[147]

42/B. §[148]

Aki

a)[149] az üzembentartási engedéllyel üzembentartható gépjárművel ilyen engedély nélkül vesz részt a közúti forgalomban,

b) szolgáltató gépjárművet az üzembentartott tevékenységével összefüggő, de nem az üzembentartási engedélyben feltüntetett célra használ,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[150]

Műszaki vizsga elmulasztása[151]

42/C. §[152]

Aki átalakított vagy műszaki vizsgálatra berendelt járművet a jogszabályban meghatározott műszaki vizsgálatra nem mutatja be, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jármű alkatrészre elkövetett szabálysértés[153]

42/D. §[154]

Aki minősítési vagy jóváhagyási kötelezettség alá vont jármű alkatrészt vagy tartozékot minősítő-, illetve jóváhagyási jel nélkül hoz kereskedelmi forgalomba, illetőleg aki ilyen alkatrészt vagy tartozékot idegen jármű javításához felhasznál, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség elmulasztása[155]

42/E. §[156]

(1)[157] Az az üzembentartó, akinek járműve kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

II. CÍM

KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI SZABÁLYSÉRTÉSEK

1. Alcím

Közúti közlekedési szabálysértések

Engedély nélküli vezetés

43. §[158]

Aki közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedélye nincs, vagy aki a gépi meghajtású jármű vezetését ilyen személynek átengedi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Üzemképtelen kormány- vagy fékberendezésű jármű vezetése

44. §[159]

Aki közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek kormányberendezése hibás, illetőleg lábféke üzemképtelen, vagy féklámpája és - ha a látási viszonyok megkívánják - egy hátsó és egy első bal oldali helyzetlámpája nem működik, úgyszintén az is, aki a közúti forgalomban olyan villamost vezet, amelynek üzemféke hatásosan nem működik, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jobb oldali közlekedés szabályának durva megszegése

45. §[160]

Aki járművel, be nem látható útszakaszon nem az úttest menetirány szerinti jobb oldalán közlekedik, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Áthaladási elsőbbség és előzés szabályának durva megszegése

46. §[161]

Annak a járműnek a vezetője, aki az áthaladási elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat durva módon megsérti, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Sebességkorlátozás jelentős túllépése

47. §[162]

Aki a közúti közlekedés szabályaiban (KRESZ-ben) km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességkorlátozást huzamosan vagy jelentős mértékben túllépi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Fényszóró tompítására vonatkozó kötelesség elmulasztása

48. §[163]

Aki közúti forgalomban a szembejövő járművel való találkozásakor a fényszóró tompítására vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak meg sértése[164]

49. §[165]

Az a járművezető, vagy állathajtó, aki járművével vagy állatával (állataival) tiltó jelzés ellenére a vasúti átjáróba hajt, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A közúti közlekedés rendjének megzavarása[166]

50. §[167]

Az a járművezető, aki járművével rendőr vagy a járműforgalom irányítására szolgáló jelzőkészülék tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával tovább halad, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

51. §[168]

Aki a közúti közlekedés szabályait - a 43-48. § -ban meghatározott eseteken kívül - megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság[169]

51/A. §[170]

(1)[171] Aki jogosulatlanul közúti jelzést elhelyez, megváltoztat, láthatatlanná tesz, megrongál vagy eltávolít, illetőleg közúton jelzőőrt állít, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[172] Aki vasúti átjárót biztosító jelzőberendezést megrongál harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Szabálytalan parkolás[173]

51/B. §[174]

Az a járművezető, aki a közúti közlekedés szabályai szerinti várakozási tilalmat vagy korlátozást megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és ezek pótkocsijának közlekedését korlátozó intézkedések megszegése[175]

51/C. §[176]

Az a járművezető, aki a tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és ezek pótkocsijának forgalmát korlátozó - külön jogszabályban meghatározott - rendelkezéseket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

2. Alcím

Vasúti szabálysértés

52. §

Aki

a) vasúti pályaudvarnak a közönség használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,

b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,

c) a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be, vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,

d) mozgó vonatra fel-, illetőleg mozgó vonatról leugrik,

e) vasúti kocsinak nem az utazásra kijelölt részén utazik,

f) nyílt vasúti pályán engedély nélkül vagy az átjárásra ki nem jelölt helyen a pályatestre lép,

g) a vasúti pálya közvetlen közelében jogosulatlanul vagy az állatot őrizetlenül vagy szabadon hagyva legeltet,

h) a pályatestre vagy a sínekre bármilyen tárgyat helyez,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[177]

3. Alcím

Vízi közlekedési szabálysértések

Hajózási szabályok megszegése[178]

53. §[179]

Aki

a) vízijárművek, az úszómunkagépek és az úszóművek (a továbbiakban együtt: hajó) üzembentartásának feltételeire,

b) a hajó nyilvántartására, hajózásra alkalmasságára, illetőleg üzemképességi vizsgálatára,

c) a hajóutak és kikötők létesítésére, illetőleg használatára,

d) a hajózási tevékenység végzésére,

e) a vízi közlekedés rendjére,

f) a hajón tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat megszegi,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[180]

Utazás szabályainak megszegése

54. §[181]

Kikötő területének engedély nélkül elhagyása

55. §[182]

A külföldi lobogó alatt közlekedő hajóhoz tartozó az a személy, aki a kikötő területét engedély nélkül elhagyja, vagy az engedélyben foglaltakat megszegi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Engedély nélküli hajóra lépés

56. §[183]

Aki engedély nélkül külföldi hajóra lép, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Kikötői rend megszegése

57. §[184]

Kis vízijárművek rendészetére vonatkozó szabályok megszegése

58. §[185]

4. Alcím

Légi közlekedési szabálysértések

A repülés biztonságát szolgáló szabályok megszegése

59. §[186]

(1)[187] Aki a repülés biztonságát szolgáló szabályokat megszegi, vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[188] Aki a repülőtér rendeltetésszerű használatával és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[189] Aki repülésnél szakszolgálati engedélyhez kötött szolgálatot engedély nélkül lát el, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Légijármű fedélzetén elkövetett szabálysértés[190]

60. §[191]

Aki

a) a légijárművön a légijármű parancsnokának a repülés biztonságát érintő intézkedését nem teljesíti,

b) a légijárművön repülés közben jogosulatlanul tartózkodik,

c) a légijármű fedélzetére olyan anyagot vagy tárgyat visz fel, amelynek felvitelét megtiltották,

d) a légijármű fedélzetén engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon fényképez, filmez, vagy rádióadót, illetve rádióvevőt üzemeltet,

e) a légijármű fedélzetéről repülés közben engedély nélkül tárgyat ledob,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[192]

Légijárművel kapcsolatok szabályok megszegése[193]

61. §[194]

Aki a légijárművek

a) szerkesztésére, gyártására, javítására,

b) lajstromozására, illetőleg nyilvántartására,

c) üzemeltetésére

vonatkozó szabályokat megszegi,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[195]

Repülőbalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása[196]

61/A. §[197] Aki a repülőbalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Hatásköri rendelkezés

62. §

(1) A közlekedésrendészeti szabálysértések (II. Fejezet II. Cím) miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(2)[198] A 43-56. §-ban meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, az 51/B. §-ban meghatározott szabálysértés miatt a közterület felügyelő is helyszíni bírságot szabhat ki.

(3)[199] A 43. §, 44. §, 46. §, 48. § 50. §, 51. §, 51/A. § (1) bekezdésében, 51/B. § és 51/C. §-ban meghatározott - a közúti határátkelőhelyen elkövetett - szabálysértés miatt a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

(4)[200] A szabálysértési hatóság a közúti közlekedési szabálysértés elbírálása alkalmával a külön jogszabályban meghatározott közlekedési igazgatási intézkedést is megteheti.

III. CÍM

HÍRKÖZLÉSI SZABÁLYSÉRTÉSEK[201]

Postai, távközlő (rádiótávközlő), valamint nagyfrekvenciás jelet, vagy mellékhatást keltő berendezések szabálytalan létesítése vagy üzemeltetése[202]

63. §[203]

Aki a külön jogszabályban meghatározott hírközlési hatóság engedélye nélkül távközlő hálózatot, illetve összeköttetést létesít, helyez üzembe, alakít át, megszüntet, továbbá egyes hálózatokat engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon kapcsol össze, vagy ezekre távközlő berendezést rákapcsol húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható;

Távközlő berendezés gondatlan rongálása[204]

63/A. §[205]

Aki távközlő berendezést gondatlanul megrongál tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható;

Rádió vagy televízió műsorvevő készülék bejelentésének elmulasztása

64. §[206]

Postai szabálysértés[207]

65. §[208]

Aki

a) a jogszabállyal vagy nemzetközi megállapodással tiltott vagy feltételesen szállítható, illetve különleges csomagolást igénylő küldeményt a postai szabályok megszegésével ad fel; vagy

b) postahatósági engedélyhez kötött postai szolgáltatást engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően végez

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható;

III. FEJEZET

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS MUNKAÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Egészségügyi tevékenység jogosulatlan végzése

66. §

(1)[209] Az az orvos, aki jogosulatlanul orvosi magángyakorlatot folytat, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[210] Az az egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, aki a képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végez, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[211] Az az egészségügyi szolgáltatást nyújtó aki a szolgáltatás nyújtására jogosító külön jogszabályban meghatározott működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása

67. §

(1)[212] Aki a védőoltásra, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre - ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is -, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[213] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet hatáskörébe is tartozik. Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a közegészségügyi és járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

68. §

(1)[214] Aki a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[215]

(3)[216] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet hatáskörébe is tartozik. Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a közegészségügyi és járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

Orvosi vizsgálat elmulasztása

69. §[217]

(1)[218] Aki előzetes, időszakos vagy esetenkénti orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben foglalkozását (munkáját) annak ellenére folytatja, hogy orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[219] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelet, a kereskedelmi felügyelőség, a bányahatóság és a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet hatáskörébe is tartozik. Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a közegészségügyi és járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

Élelmezésegészségügyi szabálysértés

70. §

(1)[220] Aki a közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy ital előállítására, átvételére, csomagolására, tárolására, szállításra, forgalombahozatalára vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján, kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az élelmiszer vagy ital, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, elkobozható.

(3)[221] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet és az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik. Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a közegészségügyi és járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

Köztisztasági szabálysértés

71. §

(1)[222] Aki

a) a közterületet beszennyezi, illetőleg a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületnek, lakásnak és lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá tömegforgalom lebonyolítására szolgáló létesítménynek, valamint ingatlan előtti járdaszakasznak és műtárgyainak tisztántartására vagy fertőtlenítésére,

b) a vizek és a levegő tisztaságára vonatkozó jogszabályt vagy annak alapján kiadott rendelkezést megszegi,

c) az állattartási szabályok megszegésével a közterületet beszennyezi, illetőleg az állat által okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[223]

(2)[224] Aki

a) a közterületet, illetőleg a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet, továbbá tömegforgalom lebonyolítására szolgáló létesítményt maradandó módon beszennyez,

b) települési szilárd hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen helyez el vagy ártalmatlanít,

c)[225] a lerakóhely üzemeltetésére vonatkozó szabályokat megszegi, ha ezzel a környezetre káros zaj- és légszennyezést okoz, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet és az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(4)[226] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, a közterület-felügyelő és a közegészségügyi és járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

Közegészségügyi szabálysértés

72. §

(1)[227] Aki jogszabályban megállapított közegészségügyi (munkaegészségügyi) normákat és egyéb közegészségügyi (munkaegészségügyi) rendelkezéseket nem tartja meg, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[228] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet hatáskörébe is tartozik. Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője és a közegészségügyi és járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

Anya- és csecsemővédelem elleni szabálysértés

73. §[229]

Aki szülőintézeten kívüli szülési eseményhez orvost vagy szülésznőt (védőnőt) nem hív, vagy a terhes, illetőleg a szülő nőt - jogszabály ellenére - nem szállíttatja szülőintézetbe, illetve az orvos vagy a szülésznő (védőnő) erre irányuló felhívásának nem tesz eleget, ötezer forintig terjedő pénzbirsággal sújtható.

Gyógyszerrendészeti szabálysértés

74. §

Aki

a) engedély nélküli forgalombahozatal céljából gyógyszert készít, úgyszintén ilyen vagy forgalomból kivont gyógyszert forgalomba hoz,

b) forgalombahozatal céljából olyan gyógyszert készít, vagy olyan gyógyszert hoz forgalomba, amelynek összetétele az engedélyezett követelményeknek nem felel meg,

c) gyógyszer külső vagy belső csomagolásán, címkéjén vagy használati utasításában az engedélyezettől eltérő szöveget (adatot) tüntet fel, vagy az engedélyezett szöveget elhagyja,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[230]

II. CÍM

MUNKAÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése[231]

75. §[232]

(1) Az a foglalkoztató, aki

a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja,

b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése[233]

76. §[234]

(1) Az a foglalkoztató, aki egy munkavállaló tekintetében

a) a munkaviszony létesítésére vagy megszüntetésére,

b) a munkaviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiadására,

c) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,

d) a munkabér jogszabályban megállapított összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére, valamint a védelmére

vonatkozó rendelkezéseket megsérti, az ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatáskörébe is tartozik. A közegészségügyi felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

76/A. §[235]

(1) Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[236] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése[237]

76/B. §[238]

(1) Az a foglalkoztató, aki

a) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdekképviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket,

b) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat,

c) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket

megszegi, az ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

Munkavédelmi szabálysértés

77. §

(1) Aki

a)[239] a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében a szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri;

b) munkáltatóként az üzemi balesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,

c)[240] munkáltatóként a foglalkozási betegséggel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy a betegség okának feltárását megakadályozza

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[241]

(2)[242] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a szakszervezeti (kisipari szövetkezeti) munkavédelmi felügyelet, illetőleg a bányahatóság hatáskörébe is tartozik. Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a közegészségügyi-járványügyi felügyelet is eljárhat, a közegészségügyi-járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

Termelő, biztonsági berendezések szabályainak megszegése[243]

77/A. §[244]

(1) Aki

a) termelő vagy biztonsági berendezést előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart,

b) termelő vagy biztonsági berendezés üzemeltetésére, illetve karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[245]

(2)[246] Aki termelő vagy biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami munkavédelmi felügyelet és a bányahatóság hatáskörbe is tartozik.

Szakszervezeti jogok megsértése

78. §[247]

Engedély nélküli munkavállalás külföldi munkáltatónál

79. §[248]

Javító-nevelő munka végrehajtási szabályainak megszegése

80. §[249]

(1)[250] A munkáltató részéről eljáró személy, aki a javító-nevelő munka végrehajtásával összefüggő kötelességét megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[251] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által meghatározott keretben - a munkavédelmi és munkaügyi felügyelő, illetőleg a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

Szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására vonatkozó szabályok megszegése[252]

80/A. §[253]

Aki a tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megsérti, illetőleg a tanuló számára előírt juttatásokat nem biztosítja, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jogosulatlan magán-munkaközvetítés[254]

80/B. §[255]

Aki a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése[256]

80/C. §[257]

Az a magán-munkaközvetítő, aki

a) a munkát keresők között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz,

b) olyan személyt közvetít, aki életkora miatt munkaviszonyt nem létesíthet,

c) nem létező állásba, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájk ideje alatt,

d) jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki,

e) a munkát keresővel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét megszegi, vagy téves tájékoztatást ad,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

III. CÍM

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Társadalombiztosítási bejelentési kötelesség elmulasztása

81. §

(1)[258] Az a legfeljebb harminc főfoglalkozású dolgozót foglalkoztató magánszemély, aki a munkavállalójára vonatkozó társadalombiztosítási bejelentési kötelességét nem teljesíti, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[259] Aki az előírt időben nem Jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján a gyermeke után családi pótlékra való jogosultság megszűnik, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Társadalombiztosítási járulék befizetésének elmulasztása

82. §[260]

A legfeljebb harminc főfoglalkozású dolgozót foglalkoztató magánszemély, továbbá a szocialista szervezetnek nem tekinthető egyéb gazdálkodó szerv részéről intézkedésre köteles személy, aki a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékot (nyugdíjjárulékot) és díjat az esedékességkor, nem fizeti be, illetőleg az egységes társadalombiztosítási járulékfizetési kötelességét nem teljesíti, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

IV. FEJEZET

MEZŐ-, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

MEZŐGAZDASÁGI SZABÁLYSÉRTÉSEK

1. Alcím

Növénytermelési szabálysértések

Növényvédelmi szabálysértés

83. §[261]

(1) Aki

a) a mezőgazdasági és erdőgazdasági károsítók terjedésének megakadályozására, illetőleg elpusztítására vonatkozó kötelezettségét megszegi,

b) a zárlati károsítókkal való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi,

c) a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növényegészségügyi előírásokat, termelési, előállítási, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási és forgalmi korlátozásokat megszegi,

d) az emberi, valamint a hasznos állati és növényi szervezet megvédését szolgáló rendelkezéseket nem tartja meg,

e) engedélyköteles terméket belföldi felhasználásra engedély nélkül forgalomba hoz vagy felhasznál,

f) engedélyköteles terméket jogszabályellenesen használ fel,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[262]

(2)[263] Aki a talaj jogszabályban előírt vizsgálatát nem végzi vagy végezteti el húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás hatósági jogkörben eljáró, erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki.

Szőlő- és gyümölcstermelési szabálysértés

84. §[264]

(1) Aki szőlőt vagy gyümölcsöst

a) - házikerti szőlő és gyümölcsös kivételével - engedély nélkül telepít,

b) - házikerti gyümölcsös kivételével - nem engedélyezett fajta szaporító anyagával telepít,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[265]

(2)[266] Aki nem tartja meg a szőlő, a gyümölcs- vagy egyéb bokor (élősövény), a gyümölcs- vagy egyéb fa ültetésére a határtól megszabott távolságot, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki

a) engedély nélkül árutermelő szőlő-, gyümölcsfa- vagy díszfaiskolát létesít, tart fenn vagy a fenntartására, illetőleg a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

b) a házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskolájában előállított szaporítóanyagot hoz forgalomba,

c) a házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskola létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja,

d) központi vagy üzemi törzsszőlőt vagy törzsgyümölcsöst, továbbá szőlő alanytelepet engedély nélkül kivág,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[267]

(4) A jogszabályellenesen forgalomba hozatalra szánt vagy forgalomba hozott szaporítóanyagot el kell kobozni.

Mezőrendészeti szabálysértés

85. §

(1) Aki más földjén

a) jogtalanul legeltet, vagy

b) tilalom ellenére áthajt,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújható.[268]

(2)[269]

2. Alcím

Állattenyésztési és állategészségügyi szabálysértések

Állatorvosi tevékenység jogosulatlan folytatása

86. §[270]

Aki állatorvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul folytat, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Állatbetegség elleni védekezés elmulasztása

87. §

(1)[271] Aki az állatbetegségek megelőzésére vagy elfojtására, így különösen az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására elkülönítésére, az állati hullák megsemmisítésére, valamint a fertőtlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állategészségügyi rendelkezést megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[272] A szabálysértés miatt az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki.

Marhalevéllel kapcsolatos szabálysértés[273]

88. §[274]

Aki a marhalevél kiváltására, kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Állattenyésztéssel kapcsolatos szabályok megszegése[275]

89. §[276]

Aki

a) az utód tartós megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi;

b) tenyésztőkénti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt vagy származási igazolást állít ki;

c) az állattenyésztésről szóló törvényben előírt, a tenyésztőszervezetkénti elismeréssel, a mesterséges termékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltelésével kapcsolatos feltételek megváltozásának bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;

d) engedély nélkül vagy nem az előírásoknak megfelelően üzemeltet mesterséges termékenyítő, embrióátültető állomást vagy keltetőt, illetve méhanyanevelő telepet;

e) a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően vezeti;

f) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz;

g) az apaállat szaporítóanyag-előállításra való felhasználására, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi;

h) az állattenyésztésről szóló törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Legelőgazdálkodási szabályzat megszegése

90. §

(1)[277] Aki a legelőgazdálkodási szabályzatban foglalt előírást megszegi, s ezzel az állatállomány takarmányellátását csökkenti vagy a legeltetést akadályozza, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[278] Aki a legelőre való kihajtási jogát másnak átengedi, vagy kihajtásra nem jogosult személy állatát legelteti, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[279]

Méhészeti szabálysértés

91. §

(1)[280] Aki a méhtenyésztéssel kapcsolatos köteles-«égét megszegi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[281]

3. Alcím

Hal- és vadgazdálkodási szabálysértések

Jogosulatlan halászat vagy horgászat

92. §[282]

Halgazdálkodási érdek veszélyeztetése

93. §[283]

Jogosulatlan vadászat

94. §

(1)[284] Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászni, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[285] Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vagy tiltott módon vadászik, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[286] Aki a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével vadásztat, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Vadgazdálkodási érdek veszélyeztetése

95. §

Aki

a)[287] engedély nélkül hullott agancsot gyűjt.

b) vadászterületen nem honos vadfajtát engedély nélkül megtelepít,

c) a vadászatra jogosítottat a vadgazdálkodásban vagy a vadászatban akadályozza,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[288]

II. CÍM

FÖLDVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Mezőgazdasági rendeltetésű föld jogtalan elvonása

96. §[289]

Aki mezőgazdasági rendeltetésű földet - sürgős szükség esetét kivéve - a mezőgazdasági rendeltetésből engedély nélkül elvon, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Mezőgazdasági rendeltetésű föld művelésének elmulasztása

97. §

Aki

a)[290]

b) olyan gazdálkodást folytat, amely a használatában (tulajdonában, kezelésében) levő mezőgazdasági rendeltetésű föld termőképességét csökkenti,

c)[291]

d) a használatában (tulajdonában, kezelésében) levő mezőgazdasági rendeltetésű föld művelési ágát előzetes engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő mértékben megváltoztatja,

e) a munkálatok befejezése után vagy a használatbavétel megszűntével a felszabaduló területet újrahasznosítás céljára nem teszi alkalmassá,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[292]

Talajvédelmi kötelesség elmulasztása

98. §[293]

Aki a használatában (tulajdonában) levő földre vonatkozó, a termőtalaj pusztulásának megóvása érdekében kiadott rendelkezéseket nem tartja meg, vagy az előírt Intézkedések végrehajtását elmulasztja, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Földrendezés akadályozása

99. §

Aki

a) a földrendezést, illetőleg az azt végrehajtó szerv munkáját szándékosan akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,

b) az önkéntes földcserénél vagy földrendezésnél a földek birtokbaadását vagy birtokbavételét szándékosan akadályozza, illetőleg meghiúsítani törekszik,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[294]

III. CÍM

FÖLDMÉRÉSI ÉS FÖLDNYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Födmérési munka jogtalan végzése

100. §

Aki

a) földmérési (vázrajzkészítési) munkát jogtalanul vagy nem a jogszabályban előírt módon végez,

b) a földmérési munkával kapcsolatos bejelentési, munkarész beszolgáltatási vagy megőrzési kötelességének nem tesz eleget,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[295]

Földnyilvántartás akadályozása

101. §[296]

IV. CÍM

ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Erdő művelési ágának jogtalan megváltoztatása

102. §[297]

Aki erdő művelési ágát előzetes engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő mértékben megváltoztatja, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Engedély nélküli fakitermelés

103. §[298]

Aki a kezelésében (használatában) levő erdőben fakitermelést engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő helyen, módon vagy mennyiségben végez, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tiltott erdei legeltetés

104. §[299]

(1) Aki

a) erdőben vagy fásításban az erdő (fásítás) tulajdonosa (kezelője, használója) engedélye nélkül,

b) véderdőben a kijelölő szerv hozzájárulása nélkül,

c) közjóléti rendeltetésű erdőben a jogszabályi tilalom ellenére legeltet,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[300]

Erdőrendészeti szabálysértés

105. §[301]

(1) Aki

a) erdőben gazdasági vagy műszaki célt szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul megrongál, megsemmisít vagy eredeti helyéről eltávolít,

b) erdőterületre törmeléket, szemetet, vagy más, oda nem való anyagot hord,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[302]

(2)[303] Aki olyan erdei úton, ösvényen, vagy erdőrészben jár, vagy közlekedik járművel, ahol a tulajdonos (kezelő, használó) a forgalmat korlátozta vagy megtiltotta, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Erdei melléktermék jogtalan szedése

106. §[304]

Aki erdőben, fásításban gesztenyét, diót, továbbá - a természetvédelmi szabályok megtartásával szabadon szedhető virág, gyümölcs és gomba kivételével - egyéb erdei mellékterméket, erdei magot, szaporító anyagot az erdő. a fásítás tulajdonosának (kezelőjének, használójának) engedélye nélkül szed, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Erdész felhívásával szembeni engedetlenség

107. §[305]

V. CÍM

VÍZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Vízjogi szabálysértés

108. §

Aki

a) vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tarozó vízimunkát vagy vízilétesítményt vízjogi engedély nélkül vagy az előírások megszegésével végez, illetőleg valósít meg vagy üzemeltet,

b) vízhasználatot vagy engedélyhez kötött mederhasználatot engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorol,

c) a vízmennyiség csökkenése esetén a vízhasználatot korlátozó intézkedéseket megszegi,

d)[306] aki az a) pontban meghatározott vízilétesítmény, továbbá a védett vízbázis kijelölt védőterületére vonatkozó jogszabályban vagy a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, a védőterületet érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet gyakorol, illetve ingatlanhasználatot folytat 10 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[307]

Vízszennyezés

109. §[308]

Aki

a) a felszíni vagy felszín alatti vízbe, víztározóba vagy egyéb vízilétesítménybe nem jelentős mértékű fertőző vagy károsan szennyező anyagot juttat, vagy annak vizét felhasználásra alkalmatlanná teszi,

b) szennyvíztisztító berendezés vagy a szennyvíz ártalommentes elhelyezését biztosító megoldás nélkül valósít meg vagy üzemeltet olyan létesítményt, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését okozhatja,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[309]

Árvízvédelmi szabálysértés

110. §

Aki

a) az árvízvédelmi biztonságot, így különösen az árvízvédelmi védőmüvek megóvására szolgáló, továbbá a vízfolyások és természetes tavak medrének épségét biztosító szabályokat vagy hatósági előírásokat megszegi,

b) a vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, amely a víz lefolyását akadályozza vagy megváltoztatja,

c) a part mentén fekvő ingatlanának művelésével, az azon levő létesítmények kezelésével vagy fenntartásával a vizek természetes folyását, a meder és a part, valamint a parti és partmenti létesítmények állapotát és üzemelését veszélyezteti, vagy ezek fenntartási munkáinak végzését akadályozza,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[310]

VI. CÍM

TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS

111. §[311]

Levegőszennyezési szabálysértés[312]

111/A. §[313]

(1) Aki

a) a levegőt a megengedett kibocsátási határértékeket meghaladó mértékben szennyezi,

b) tisztítóberendezését nem az előírás szerint üzemelteti.

c) a technológiai előírások megszegésével légszennyezést okoz,

d) hulladékot, tarlót, szalmát, nádast engedély nélkül éget, vagy árok, töltés növényzetét égeti

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[314]

(2)[315] Aki a közúti, vízi közlekedési eszköz üzemeltetése során a kibocsátási határérték megtartására vonatkozó szabályokat megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[316] A helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, az (1) bekezdés b), d) pontjában meghatározott szabálysértés miatt, a rendőrség pedig az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabhat ki.

Veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegése[317]

111/B. §[318]

Aki

a) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, anyagmérleg készítési, üzemnapló vezetési, hulladékgazdálkodási terv készítési, illetve kísérőjegy alkalmazási, besorolási és minősítési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) a veszélyes hulladék gyűjtésére, begyűjtésére, átvételére tárolására, szállítására, előkezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

c) engedély nélkül veszélyes hulladékot külföldről behoz vagy külföldre szállít

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Felhívással szembeni engedetlenség.[319]

111/C. §[320]

Aki az erdő-, a vadállomány és a védett természeti értékek őrzésével, védelmével kapcsolatban az erdész, az erdőőr, a vadőr, a természetvédelmi őr, a mezőőr, illetőleg a halőr törvényes felhívásának nem tesz eleget, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Veszélyes anyagok külföldről történő behozatalára vonatkozó szabályok megszegése.[321]

111/D. §[322]

Aki az emberi környezetre veszélyes anyagok külföldről történő behozatalára vonatkozó szabályokat megszegi, harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Bejelentési kötelezettség elmulasztása[323]

111/E. §[324]

Aki a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 82. §-a (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségét az ott meghatározott határidőben nem teljesíti, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

V. FEJEZET

IPARI ÉS BÁNYÁSZATI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

KISIPARI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Kontárkodás

112. §

(1)[325] Aki ipari tevékenységet jogosulatlanul folytat, vagy olyan ipari tevékenységet gyakorol, amelyre iparjogosítványa nem jogosítja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a munkaeszközt, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet, a szabálysértés egy éven belüli ismételt elkövetése esetén pedig el kell kobozni.

Kisipar gyakorlásával visszaélés

113. §

(1) Az az egyéni vállalkozó, aki[326]

a) nem saját készítményű terméket vagy nem Ilyennek alkatrészét, illetőleg tartozékát hozza forgalomba, illetve nem az előírt módon értékesíti,

b) saját termékeit nem az előírt módon vagy helyen értékesíti,

c) javító és szolgáltató ipari tevékenységét nem az előírt módon végzi,

d)[327] a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységet olyan telepen végzi, amelyre telepengedélyt nem kapott, vagy iparát engedély nélkül több telephelyen (műhelyben, üzemben) folytatja,

e)[328]

f) a kisiparosok társulására vagy munkaközösség létesítésére vonatkozó korlátozásokat megszegi,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[329]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Kisipar gyakorlásával összefüggő kötelesség elmulasztása

114. §

Az az egyéni vállalkozó, aki[330]

a)[331] az alkalmazottakra és a segítő családtagokra vonatkozó szabályokat megszegi,

b) a munkavállaló munkakönyvében a be- és kilépésre vonatkozó bejegyzést a Kisiparosok Országos Szervezetével nem láttamoztatja,

c) műhelyét (telephelyét) az előírt módon nem vagy az előírástól eltérő módon jelöli meg,

d)[332] iparának szünetelését vagy megszüntetését nem jelenti be az iparhatóságnál,

e)[333] munkahelyét (telephelyét) engedély nélkül áthelyezi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[334]

A megrendelésre vonatkozó szabályok megszegése[335]

114/A. §[336]

A kisipari szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket (V. fejezet I. cím) a gazdasági munkaközösség tagjára és a bedolgozóra is megfelelően alkalmazni kell

II. CÍM

NEHÉZIPARI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Villamosművel kapcsolatos kötelesség megszegése

115. §[337]

(1) Aki

a) a villamosmű létesítésére, átalakítására, bővítésére, üzembehelyezésének közhírré tételére, fenntartására, üzemben tartására és üzemvitelére, valamint biztonságára,

b) a villamosmű biztonsági övezetére,

c) a villamosmű műszaki felügyeletére és ellenőrzésére,

d) a közvilágítási berendezés jóváhagyására, valamint

e) a villamosenergia szolgáltatásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályon vagy annak alapján kiadott rendelkezésen alapuló kötelezettségét megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[338]

(2)[339] Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szabálysértés esetén az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet hatáskörébe is tartozik.

Villamos biztonsági szabályok megszegése[340]

115/A. §[341] Aki

a) villamos biztonsági jóváhagyás nélkül villamos berendezést, készüléket, fogyasztó berendezést gyárt, külföldről behoz, forgalomba hoz,

b) villamos berendezés és készülék, villamos fogyasztó berendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[342]

Kazánok és nyomástartó berendezések biztonsági szabályainak megszegése[343]

116. §[344]

(1) Aki

a) kazánt, vagy nyomástartó berendezést előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg az engedély érvényének lejárta után üzemben tart,

b) kazán, vagy nyomástartó berendezés üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,

c) a hatóság biztonsági rendelkezéseinek nem

tesz eleget,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[345]

(2)[346] Aki kazánnak, vagy nyomástartó berendezésnek a biztonsági szabályzatokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) nem tartja üzemképes állapotban, vagy a szabályzatban foglalt bejelentési kötelességét elmulasztja, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet és a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

A gázenergiára vonatkozó biztonsági szabályok megszegése[347]

116/A. §[348]

(1) Aki

a) a gáz szállítására, tárolására, illetőleg e célokat, valamint a gáz rendeltetésszerű felhasználását szolgáló berendezések létesítésére, kezelésére, átalakítására és megszüntetésére, továbbá a gázüzemi létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó jogszabály, vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezés által előírt biztonsági szabályokat megszegi,

b) olyan gázfogyasztó készüléket üzemeltet, amely nem szabványos vagy típusvizsgálat szerint nem alkalmas, vagy amelyet nem láttak el forgalombahozatali engedéllyel,

c) a gázfogyasztó készülék, illetőleg a gázvezeték műszaki-biztonsági ellenőrzését akadályozza vagy zavarja,

tízezer forintig terjedő pénzbírósággal sújtható.[349]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

Energiahordozó felhasználásával kapcsolatos kötelesség megszegése[350]

116/B. §[351]

Aki

a) energiahordozó felhasználására vagy fogyasztói vezetékhálózat üzembentartására,

b) villamoshálózatra kapcsolásra,

c) energiahordozó felhasználásra, illetve fogyasztásra szolgáló berendezés tervezésére, létesítésére, gyártására, behozatalára, forgalomba hozatalára, üzembentartására vonatkozó jogszabályon vagy annak alapján kiadott rendelkezésen alapuló kötelezettségét megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[352]

III. CÍM

BÁNYÁSZATI SZABÁLYSÉRTÉS

117. §

(1) Aki

a) bányaüzemet a bányahatóság előzetes hozzájárulásával kijelölt felelős műszaki vezető hiányában vagy bányahatóság által engedélyezett műszaki üzemi terv nélkül tart üzemben,

b)[353] a földtani kutatási munka megkezdését és befejezését a bányahatóságnak és a központi földtani hatóságnak nem jelenti be, vagy a kiadott engedélyekben megadott feltételeket nem tartja meg,

c) a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket megszegi,

d) a bányatérképek készítésére, folyamatos kiegészítésére, megbízhatóságára és megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

e) a bányavállalat (bányaüzem) szünetelésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

f) a védőpillérekre vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[354]

(2)[355] Az a munkáltató, aki a bányahatóság által felügyelt tevékenység során keletkezett súlyos üzemzavarral kapcsolatos bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[356] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a bányahatóság hatáskörébe tartozik.

VI. FEJEZET

KERESKEDELMI, ÁRSZABÁLYOZÁSI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

Kereskedelmi és szolgáltatási szabálysértések.[357]

Üzletkörbe nem tartozó árusítás

118. §

(1)[358] Aki az üzlet, bolt, telep üzletkörébe tartozó árukon felül egyéb árut árusít, ilyen célra beszerez, vagy raktáron tart, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Vásári és piaci szabályok megszegése[359]

118/A. §[360]

(1) Aki

a) a vásár és piac fenntartására, jellegére, helyére és idejére vonatkozó szabályokat megszegi,

b) a vásáron vagy piacon a jogszabály megszegésével árusít vagy szolgáltató tevékenységet végez,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[361]

(2)[362] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

Szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos szabályok megszegése[363]

118/B. §[364]

(1)[365] Aki a szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos előírásokat megszegi harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a szexuális árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi és piacfelügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterületfelügyelő, a kereskedelmi és piacfelügyelőség helyszíni bírságot szabhat ki.

Árukapcsolás

119. §

(1)[366] Aki valamely árucikk kiszolgálását jogtalanul más áru vásárlásától teszi függővé, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Vásárlók megkárosítása

120. §

(1)[367] Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során vagy más gazdasági jellegű szolgáltatás alkalmával hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[368] Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanul követi el, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[369]

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Vesztegetés[370]

120/A. §[371]

Mérlegelés ellenőrzésének akadályozása

121. §

(1) Aki

a) a mérleget az üzletben úgy helyezi el, hogy a vevő a mérlegnek a súly vagy az áru elhelyezésére szolgáló serpenyőjét, a mérleg mutatóját, a mérlegre tett súlyt és az árut nem láthatja, figyelemmel nem kísérheti,

b) nem teszi lehetővé, hogy a vevő a vásárolt áru súlyát az üzletben bármelyik mérlegen lemérje, vagy leméresse,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[372]

(2)[373]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Nyitvatartási idő szabályainak megszegése

122. §

(1)[374] Aki az üzlet, bolt, telep, vagy egyéb árusítóhely, illetőleg lakossági szolgáltató egység nyitvatartására vagy zárórájára vonatkozó szabályokat megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[375]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Árjelzés elmulasztása, megtévesztő árjelzés

123. §[376]

Magánkereskedői igazolvánnyal való visszaélés[377]

124. §

(1)[378] Az a magánkereskedő, aki

a) az alkalmazottak vagy a segítő családtagok foglalkoztatására vonatkozó szabályokat megszegi,

b) magánkereskedői igazolványában feltüntetett telephelyén kívül, vagy egyébként több helyen engedély nélkül árusít, vagy telephelyét a hatóság engedélye nélkül megváltoztatta,

c) családi és utónevét a magánkereskedői igazolványban, engedélyezett szakmáját a telephelyén nem tünteti fel,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[379]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Bizonylati fegyelem megsértése

125. §[380]

(1)[381] aki kereskedelmi vagy vendéglátóipari értékesítő helyen olyan árut tárol, vagy értékesít, amelyről jogszabályban előírt beszerzési bizonylattal nem rendelkezik, vagy azt az ellenőrzés alkalmával nem mutatja fel, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Minőségi kifogás szabálytalan elintézése

126. §

(1)[382] Aki a vásárlónak, illetőleg a megrendelőnek az áru (szolgáltatás) minőségére vonatkozó kifogását nem az erre megszabott módon vagy időben intézi el, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[383] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Kötelező fizetési jegyzék, számla átadásának elmulasztása

127. §

(1)[384] Aki a kötelezően előírt fizetési jegyzéket, számlát vagy jótállási jegyet a vevő, a fogyasztó vagy a megrendelő részére nem állítja, illetőleg adja ki, húszezer forintig terjedő pénzbírsaggal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik

Áru jogtalan visszatartása

128. §[385]

(1)[386] Aki a kereskedelemben bárki részére árut jogtalanul visszatart, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[387] Aki az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetésével kapcsolatban vagy a vásárló (megrendelő) előnyben részesítéséért előnyt fogad el, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Étlappal vagy itallappal elkövetett szabálysértés

129. §

(1)[388] Aki a vendéglátóipar értékesítő helyein a kötelezően elrendelt étlap és itallap, valamint az ennek alapjául szolgáló árvetés elkészítéséről, s a fogyasztók rendelkezésére bocsátásáról szóló szabályokat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

A Vásárlók Könyvének szabálytalan kezelése[389]

129/A. §[390]

(1)[391] Aki a Vásárlók Könyvének kezelésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Jogosulatlan idegenvezetés[392]

129/B. §[393]

(1) Aki idegenvezetői tevékenységet jogosulatlanul végez, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok szerint megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a fogyasztóvédelmi felügyelőség helyszíni bírságot szabhat ki.

Magánszálláshely szabálytalan hasznosítása[394]

129/C. §[395]

(1) Aki a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi, illetőleg a magánszálláshely hasznosítását jogosulatlanul végzi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok szerint megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a fogyasztóvédelmi felügyelőség helyszíni bírságot szabhat ki.

II. CÍM

ÁRAK ELLENŐRZÉSÉNEK AKADÁLYOZÁSA

130. §

(1)[396] Aki

a)[397]

b)[398]

c) az általa előállított termék vagy szolgáltatás hatósági árának, díjának megállapításához az árhatóság részére nem a rendelkezéseknek megfelelő adatot közöl,

d)[399]

e)[400] jogszabály ellenére a fogyasztói árakat (díjakat), az áruk (szolgáltatások) minőségi osztályát, vagy az üzlet osztálybasorolását nem, vagy nem az előírt módon tünteti fel,

f)[401] áremelés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi.

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[402]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályolt által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

III. CÍM

ÉLELMEZÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Élelmiszer minőségének megrontása

131. §

(1)[403] Aki az előírtnál rosszabb minőségű élelmiszert jó minőségű termékként való forgalomba hozatal céljából előállít vagy forgalomba hoz, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(3)[404] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki.

Élelmiszer jogosulatlan előállítása[405]

131/A. §[406]

(1)[407] Aki gyártási engedélyhez kötött élelmiszert engedély nélkül állít elő, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[408] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki.

Élelmiszer tiltott forgalomba hozatala[409]

131/B. §[410] Aki

a) élelmiszert házalás útján hoz forgalomba,

b) mint mezőgazdasági kistermelő, az általa előállított élelmiszert jogszabály tilalma ellenére vagy jogszabálytól eltérő módon hozza forgalomba,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[411]

Mezőgazdasági termékek szállítási korlátozásának megszegése

132. §[412]

Aki a mezőgazdasági termékek szállítási korlátozására vagy tilalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

VII. FEJEZET

ÉPÍTÉSÜGYI, LAKÁS- ÉS HELYISÉGGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS SZABÁLYAINAK MEGSZEGÉSE

Telephely bejelentési kötelezettség elmulasztása[413]

132/A. §[414]

Engedély nélküli építkezés

133. §[415]

Aki építésügyi hatósági engedélyhez vagy hozzájáruláshoz kötött, illetőleg bejelentési kötelesség alá eső területfelhasználást, telekalakítást, építési vagy bontási munkát, illetőleg gépfelállítást engedély (hozzájárulás) nélkül vagy attól eltérő módon végez, vagy a bejelentési kötelességének nem tesz eleget, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Telektulajdon bejelentésének elmulasztása[416]

133/A. §[417]

Aki a telektulajdonára vonatkozó, jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettségét megszegi, vagy határidőben nem teljesíti, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtatható.

Lakás- (üdülő-) tulajdon bejelentésének elmulasztása[418]

133/B. §[419]

Aki a lakás- (üdülő-) tulajdonára vonatkozó, jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettségét megszegi, vagy határidőben nem teljesíti, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Építmény engedély nélküli használatba vétele

134. §[420]

Aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt ilyen engedély nélkül ad vagy vesz használatba, illetőleg az építményt az építésügyi hatóság engedélye nélkül a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetéstől eltérő célra használja, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Építőipari kivitelezési jogosultság szabályainak megszegése.[421]

134/A. §[422]

Aki az építőipari szervezetek és építőipari részlegek építőipari kivitelezési jogosultságára vonatkozó - az építtetők körével, a szakképzettséggel vagy a területi illetékességgel kapcsolatos - rendelkezéseket megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Magántervezés jogosulatlan vállalása

135. §[423]

Aki anélkül, hogy arra jogosult volna - építkezés körében - magántervezést vállal, úgyszintén aki más által készített tervet sajátjaként igazol, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az építéstervezési jogosultság szabályainak megszegése[424]

135/A. §[425]

Aki az építéstervező szervezetekre vonatkozó rendelkezések megszegésével jogosultság nélkül végez építéstervezési munkát, vagy az építéstervezési jogosultságnak a tevékenységi körrel, illetve a szakképzettséggel kapcsolatos kereteit túllépi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Műemlékvédelmi szabálysértés

136. §

Aki

a) műemléket gondatlanul megrongál, illetőleg azon műemléki hatósági hozzájáruláshoz kötött munkálatot ilyen hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon végez,

b) az építkezés során előkerült építészeti emléket vagy építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotást az építésügyi hatósághoz haladéktanul nem jelenti be, és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig nem hagyja érintetlenül,

c)[426] a tulajdonában álló műemléket szándékosan megrongálja".

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[427]

Közterület engedély nélküli használata

137. §[428]

(1)[429] Aki közterületet hatósági engedély nélkül a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy az engedélytől eltérően használ, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[430] Aki közterületet hatósági engedély nélkül árusítás céljára vesz igénybe vagy azon az engedélytől eltérően árusít, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[431] Azt az árut, amelyre nézve a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(4)[432] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Valótlan tény igazolása[433]

137/A. §[434] (1)[435] Aki az építési vagy a használatbavételi engedélyezési eljárásban valótlan tényt vagy adatot igazol, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[436] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a közegészségügyi-járványügyi felügyelet és a bányahatóság hatáskörébe is tartozik; a közegészségügyi-járványügyi ellenőr helyszíni bírságot szabhat ki.

II. CÍM

EGYÉB ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Építés biztonsági szabályainak megszegése

138. §[437]

Aki az építmény építése, javítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Felvonóval kapcsolatos kötelességek megszegése

139. §

Aki

a) a felvonó üzembehelyezésére vagy üzemben tartására, továbbá a felvonó bejelentésére vonatkozó kötelességét megszegi,

b) mint a felvonó kezelője vagy vezetője e tevékenységével kapcsolatos kötelességét megszegi,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[438]

Parkrongálás

140. §

(1) Aki

a) közhasználatra szolgáló parkban, ligetben, sétányon, játszótéren, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterületen a növényzetet elpusztítja, megcsonkítja, a padokat, illetőleg egyéb felszerelési tárgyakat megrongálja,

b) a parkot, ligetet, sétányt, játszóteret meg nem engedett módon vagy célra használja,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[439]

(2)[440]

(3)[441] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, és a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Tilos fakivágás

141. §

(1)[442] Aki - gyümölcsfa kivételével - a községek (városok) bel- vagy külterületén álló, valamint a közutak tartozékát képező élőfát, ha azzal polgári jogi vagy egyéb jogcímen rendelkezni jogosult, az előírt engedély, illetőleg bejelentés nélkül, vagy a hatóság tilalma ellenére kivágja, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az engedély, illetőleg bejelentés nélkül, vagy a tilalom ellenére kivágott fát el lehet kobozni.

(3)[443]

Hirdetőberendezések, falragaszok tiltott elhelyezése

142. §[444]

(1)[445] Aki hirdető-berendezést, hirdetőtáblát, ilyen célokra szolgáló festést vagy ábrázolást, világítószerkezetet, vagy falragaszt e célra ki nem jelölt, helyen létesít, illetőleg elhelyez, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[446] Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője, valamint a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Tiltott helyen táborozás[447]

142/A. §[448]

(1)[449] Aki nem az arra kijelölt helyen táborozik, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[450] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának ügyintézője és a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Hatásköri rendelkezés

143. §

A 133. és 134., továbbá a 138. §-ban meghatározott szabálysértés miatt - a bányászati (földalatti) építési munkák, valamint gépek használata, továbbá a kőolaj- kőolajtermék és földgázvezetéképítési munkái tekintetében - az eljárás az általános eljárási szabályok által megállapított keretben a bányahatóság hatáskörébe tartozik.

A szabálysértési felelősségre vonás kizárása[451]

143/A. §[452]

Azt, akit jogerősen építésrendészeti bírsággal sújtottak, az ennek alapjául szolgáló cselekményért a 133., illetőleg a 134. §-ban meghatározott szabálysértés miatt nem lehet felelősségre vonni.

III. CÍM

LAKÁS- ÉS HELYISÉGGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Lakás vagy más helyiség engedély nélküli bérbeadása

144. §

(1)[453] Aki kiutalás alá eső lakást vagy más helyiséget a lakásügyi vagy helyiséggazdálkodási hatóság intézkedése nélkül bárki részére bérbead vagy használatra átenged, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[454]

Bérletre vonatkozó bejelentési kötelesség elmulasztása

145. §

(1)[455] Aki a lakás vagy más helyiség bérletére (használatára) vonatkozó bejelentési kötelességének nem tesz eleget, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[456]

Önkényes beköltözés

146. §

(1)[457] Aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv intézkedése nélkül a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[458]

Tárógazdálkodási szabálysértés

147. §[459]

(1)[460] Aki a tárókra vonatkozó adatszolgáltatási vagy állagmegóvási kötelességét elmulasztja, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[461] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárás szabályok által megállapított keretben - a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

VIII. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÁMSZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

PÉNZÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

Adóügyi szabályok megszegése

148. §[462]

(1)[463] Aki a jövedékre vonatkozó szabályokat olyképpen szegi meg, hogy cselekménye folytán adórövidítés, vagy az adóbevétel csökkenése nem állapítható meg, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a jövedéki szabályozás alá eső dolgot, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

A számviteli és a bizonylati rend megsértése[464]

148/A. §[465]

Fémjelzési szabálysértés

149. §

(1)[466] Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a nemesfémtárgyat, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) Az elkobzott nemesfém tárgyat díszítő drágakövek és gyöngyök mentesek az elkobzás alól.

Pénzrongálás[467]

149/A. §[468]

Aki fizetőeszközként forgalomban levő bankjegyet vagy pénzérmét szándékosan megrongál vagy megsemmisít, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Kellékpénzzel visszaélés[469]

149/B. §[470]

Aki forgalomban levő pénzről engedély nélkül utánzatot készít vagy készíttet, illetőleg az utánzatok előállítására, nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vonatkozó engedély rendelkezéseit megsérti, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

II. CÍM

VÁMSZABÁLYSÉRTÉSEK

Visszaélés a rendelkezési jog korlátozásával vámkezelt árukkal

150. §[471]

Vámellenőrzés akadályozása

151. §[472]

Vámszabálysértés elkövetőjének segítése

152. §[473]

Aki a vámszabálysértés elkövetőjének segítséget nyújt azáltal, hogy a vámszabálysértésből származó haszon elérésében közreműködik, vagy elősegíti, hogy az elkövető a szabálysértési eljárás alól mentesüljön, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

IX. FEJEZET

MŰVELŐDÉSI, KÖZOKTATÁSI ÉS SAJTÓ SZABÁLYSÉRTÉSEK[474]

I. CÍM

MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK[475]

A közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése[476]

153. §[477]

Az a gondviselő,

a) aki gyermekét - abból a célból, hogy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve tankötelezettségének eleget tegyen - kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be,

b) aki nem biztosítja, hogy a fogyatékossága miatt a tankötelezettség teljesítésére nem képes gyermeke a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség teljesítésében) vegyen részt,

c) akinek a gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt

20 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Tanuló szabálytalan foglalkoztatása

154. §[478]

Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése[479]

155. §[480]

Aki

a) az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi,

b) az előírt engedély hiányában óvodai nevelést, iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat

20 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Műsoros előadás szabálytalan tartása

156. §

(1) Aki

a) magánszemélyként - illetőleg mint a rendező állami szerv, szövetkezet vagy társadalmi szervezet dolgozója (tagja) engedély nélkül - műsoros előadást vagy táncmulatságot rendez,

b) műsoros előadáson működési engedély nélkül díjazásért fellép,

c)[481]

d)[482]

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[483]

(2)[484]

Múzeális tárgyak védelmének elmulasztása

157. §[485]

Aki a múzeális tárgyakra és múzeális gyűjteményekre, az ásatásokra, továbbá a régészeti és történeti jelentőségű földterületekre vonatkozó kötelességét megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Levéltári szabálysértés

158. §[486]

Aki a levéltárakra, valamint a történeti és tudományos szempontból jelentős irattárakra és iratokra vonatkozó kötelességét megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Művészeti szabálysértés[487]

159. §[488]

(1) Aki képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotást a jogszabályban meghatározott engedély, illetőleg művészeti elbírálás nélkül

a) közterületen, középületen, a közönség számára nyitva álló helyen - állandó jelleggel - elhelyez,

b) kiállít,

c) beszerez, felhasznál, vagy forgalomba hoz,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[489]

(2) Aki népi iparművészeti terméket a jogszabályban meghatározott engedély, illetőleg művészeti elbírálás nélkül

a) országos kiállításon kiállít,

b) beszerez, felhasznál, vagy forgalomba hoz,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[490]

II. CÍM

SAJTÓIGAZGATÁSl SZABÁLYSÉRTÉS

Sajtórendészeti szabálysértés[491]

159/A. §[492]

(1) Aki

a) engedély nélkül állít elő, vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához engedély szükséges,

b) olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el,

feltéve mindkét esetben, hogy a cselekményt csekély mennyiségű sajtótermékre követték el,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[493]

(2) Azt a sajtóterméket, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

160. §

(1)[494] A nyomdának (sokszorosító üzemnek) az a felelős vezetője (a sokszorosító berendezésnek vagy gépnek üzemben tartója), illetőleg a kiadó, aki a sajtótermék sokszorosításának megkezdésére, előállítására, példányszámára, terjedelmére, a sajtóterméken feltüntetendő adatokra, a kötelező nyilvántartásokra, a kézirat vagy Imprimatúra megőrzésére, valamint a kötelespéldányok küldésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[495] A sajtótermék felelős szerkesztője, a kiadó vagy a megrendelő, aki a szerző kilétének megállapításával kapcsolatos kötelességét megszegi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Azt a sajtóterméket, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

Sajtóhelyreigazítási kötelezettség megszegése[496]

160/A. §[497]

Aki

a) mint közzétételre kötelezett személy a jogerős ítélettel megállapított helyreigazítási kötelezettségét nem vagy nem az ítéletben előírt módon, illetőleg határidőben teljesíti,

b) helyreigazítási kérelmében (panaszában) valamely lényeges körülményre valótlan tényt állít, feltéve, hogy ez a tényállítás a helyreigazításban megjelenik,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[498]

Újságíró akadályozása[499]

160/B. §[500]

Aki az újságírót hivatásának jogszerű gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel szándékosan akadályozza tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

X. FEJEZET

MÉRÉSÜGYI, SZABVÁNYÜGYI, STATISZTIKAI ÉS TALÁLMÁNYI SZABÁLYSÉRTÉSEK

I. CÍM

MÉRÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉS

161. §

(1)[501] Aki a mérésügyi előírásoknak meg nem felelő mérőeszközt, vagy a mérésügyi jogszabályok szerint azzal egy tekintet alá eső egyéb eszközt előállít, forgalomba hoz, - a magánháztartás körén kívül - használ, illetőleg az ezek javítására vonatkozó mérésügyi kötelességét megszegi, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(3)[502] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a mérésügyi szerv erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki.

II. CÍM

SZABVÁNYÜGYI SZABÁLYSÉRTÉS

162. §[503]

(1) Aki

a) nemzeti szabványt jogosulatlanul forgalmaz;

b) a nemzeti szabványnak való megfelelőségi jelet jogosulatlanul alkalmazza

30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A nemzeti szabványnak való megfelelőségi jelet jogosulatlanul alkalmazza az, aki a terméken az MSZ megfelelőségi jelet anélkül tünteti fel, hogy az a nemzeti szabványban rögzített követelményeket kielégítené.

III. CÍM

Statisztikai és egyéb adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettség megszegése[504]

163. §[505]

Aki

a) jogosulatlanul, vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre;

b) gondatlanul, a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat;

c) szabályszerűen elrendelt statisztikai adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti;

d) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy átadására vonatkozó jogszabályokat megszegi;

e) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja;

f) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés, illetőleg tájékozódás során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetőleg megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

IV. CÍM

TALÁLMÁNNYAL ÉS IPARI MINTÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK

Találmány és ipari minta jogosulatlan használata

164. §[506]

Aki oltalom alatt álló találmányt vagy ipari mintát jogosulatlanul iparszerűen használ vagy hasznosít, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Szerzői művek jogosulatlan használata[507]

165. §[508]

(1)[509] Aki más szerzői jogi védelem alatt álló művét jövedelemszerzés céljából jogosulatlanul hang-, vagy képhordozóra lemásolja, a mű másolatát forgalombahozza, vagy nyilvánosan előadja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a másoló berendezést, valamint hang- vagy képhordozót, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, illetőleg amely a szabálysértés útján jött létre, el lehet kobozni.

(3)[510] Az (1) bekezdésben meghatározott mű másolatának forgalomba hozatala miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

166. §

Ez a rendelet 1968. október 1. napján lép hatályba.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke