17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet
egyes szabálysértésekről
I. FEJEZET
KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG ELLENI, VALAMINT HONVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Anyakönyvezéssel kapcsolatos kötelesség megszegése
1. §
(1) Aki
a) a születés, illetőleg a haláleset bejelentésére előírt kötelességének nem tesz eleget,
b) nem azt a családi vagy utónevet viseli, amely őt a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint megilleti,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelesség megszegése
2. §
(1) Aki a személyi igazolvánnyal, illetőleg utazási igazolvánnyal (útlevél, útlevél-lap, határátlépési engedély) kapcsolatos rendelkezéseket megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Be- vagy kijelentkezési kötelesség elmulasztása
3. §
(1) Aki a be- vagy kijelentkezésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget, úgyszintén aki a lakónyilvántartókönyv vezetésére vonatkozó kötelességét megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés
4. §
(1) Aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt - külföldi elkövető esetén - a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Személyazonosság igazolásának megtagadása
5. §
(1) Aki az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, személyazonosságának megállapítása végett személyi igazolványának (útlevelének) átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag valótlant állít,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Útlevéllel kapcsolatos szabálysértés
6. §
(1) Aki útlevél iránti kérelmében valótlan adatot tüntet fel,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az útlevélben meghatározott tartózkodási időn túl tér vissza külföldről,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Hatósági hirdetmény megrongálása
7. §
(1) Aki a hatóságnak nyilvánosan közzétett hirdetményét szándékosan megrongálja, olvashatatlanná teszi vagy leszakítja,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Határrendészeti szabálysértés
8. §
(1) Aki a határsávban fekvő ingatlan használatára vonatkozó jogszabály alapján elrendelt korlátozó vagy egyéb intézkedésnek nem tesz eleget,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az államhatár rendjével és őrzésével összefüggő tiltó vagy korlátozó rendelkezést megszegi, így különösen, aki a határövezetbe vagy a határsávba engedély nélkül belép, ott engedély nélkül tartózkodik, vagy az államhatár őrzésével kapcsolatos műtárgyat eltávolítja vagy megrongálja,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Sokszorosítógéppel visszaélés
9. §
(1) Aki a sokszorosítógép beszerzésére, gyártására, forgalombahozatalára vagy használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Azt a sokszorosítógépet, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Tilos területre engedély nélkül belépés
10. §
(1) Aki a fegyveres erők vagy a fegyveres testületek által használt épületbe (helyiségbe vagy egyéb helyre) az arra hivatott parancsnok vagy vezető engedélye nélkül belép, vagy a kapott engedély korlátait túllépi, úgyszintén aki olyan területre vagy helyiségbe lép engedély nélkül, ahol más fontos közérdekből tilos tartózkodni,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Tiltott fényképezés
11. §
(1) Aki a honvédelmi jellegű vagy más közérdekből elrendelt fényképezési tilalmat megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Határjelhamisítás és jelrongálás
12. §
(1) Aki a megye-, járás-, város- vagy községhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, úgyszintén azt is, aki a birtokhatár megjelölését vagy az egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt megsemmisíti, megrongálja, felismerhetetlenné teszi, kidönti, elviszi vagy áthelyezi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Veszélyeztetés kutyával
13. §
(1) Aki kutyáját
a) kóborolni hagyja, vagy a város belterületén felügyelet nélkül bocsátja utcára, vagy nem pórázon vezeti, illetőleg vadászterületen kolonc nélkül elengedi,
b) szájkosár nélkül közforgalmú közlekedési vállalat járművén szállítja, vagy harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki kutyát vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe vagy élelmiszerelárusító üzletbe beenged, illetőleg bevisz,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Községekben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, kidobásával
14. §
(1) Aki valamilyen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el vagy dob ki,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Tiltott fürdés
15. §
(1) Aki tiltott helyen fürdik,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Ipari robbanóanyaggal visszaélés
16. §
(1) Aki az ipari robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó előírást megszegi,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe, az általános eljárási szabályok által megállapított keretben pedig a bányahatóság és a szakszervezeti (kisipari szövetkezeti) munkavédelmi felügyelet hatáskörébe is tartozik.
Tűzrendészeti szabálysértés
17. §
(1) Aki a megelőző tűzrendészeti rendelkezéseket vagy a kötelező szabványban és szabályzatban foglalt tűzrendészeti előírásokat megszegi,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a tűzrendészeti hatóság - föld alatti bányák tekintetében a bányahatóság - hatáskörébe tartozik.
18. §
(1) Aki
a) tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak - mihelyt teheti - nem jelenti, úgyszintén aki a tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,
b) nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, hogy hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre,
c) tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,
d) a kötelező tűzrendészeti oktatásban való részvételét megtagadja, vagy az oktatásban nem vesz részt,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a tűzrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.
Lőfegyver vagy légpuska tiltott használata
19. §
(1) Aki lakott területen lőfegyverrel lő, vagy a légpuska forgalmára, illetőleg használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Szeszesital-árusítás tilalmának megszegése
20. §
(1) Aki a szeszesital árusítására vonatkozó tilalmat megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Szeszesital kiszolgálása fiatalkorú részére
21. §
(1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek nyilvános helyen szeszesitalt rendel vagy szolgál ki, úgyszintén aki mint a szeszesital eladásával foglalkozó üzem felelős vezetője eltűri, hogy beosztottja fiatalkorú részére szeszesitalt szolgáljon ki,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe, az általános eljárási szabályok által megállapított keretben pedig az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Lerészegítés
22. §
(1) Aki mást - a (2) bekezdés esetét kivéve - nyilvános helyen szándékosan lerészegít, továbbá, aki részegnek szeszesitalt kér vagy rendel, úgyszintén a szeszesital eladásával foglalkozó az a személy, aki részegnek szeszesitalt szolgál ki,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki fiatalkorút szándékosan lerészegít,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe, az általános eljárási szabályok által megállapított keretben pedig az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Csendháborítás
23. §
(1) Aki lakott területen vagy lakóházban indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyugalmát sérti,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Közerkölcs megsértése
24. §
(1) Aki nyilvánosan a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Állatkínzás
25. §
Aki állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon vagy durván bántalmaz,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Tiltott adománygyűjtés
26. §
(1) Aki engedélyezés alá eső adománygyűjtést engedély nélkül végez,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az engedély nélkül gyűjtött adományt el lehet kobozni.
(3) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Koldulás
27. §
(1) Aki nyilvánosan vagy házalva kéreget,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az községi tanács hatáskörébe tartozik.
Jóslás
28. §
(1) Aki ellenszolgáltatásért jósol, vagy más hasonló tevékenységet fejt ki,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az községi tanács hatáskörébe tartozik.
Jogosulatlan címhasználat
29. §
Aki őt meg nem illető címet (rendfokozatot) használ, illetőleg kitüntetést vagy egyenruhát visel, úgyszintén aki magát hivatalos személynek adja ki,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Tiltott szerencsejáték
30. §
(1) Aki nyilvános helyen tiltott szerencsejátékban vesz részt,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) E § alkalmazásában szerencsejáték az a játék, amelyben a nyereség vagy a veszteség kizárólag a véletlentől függ.
II. CÍM
HONVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Jelentkezési kötelezettség elmulasztása
31. §
Az a hadköteles, aki bejelentési vagy megjelenési kötelezettségét, illetőleg az utóbbival kapcsolatos jelentési kötelezettségét nem teljesíti,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Sorkatonai szolgálathalasztással kapcsolatos kötelezettség elmulasztása
32. §
Aki a sorkatonai szolgálathalasztással kapcsolatos jelentési, közlési vagy igazolási kötelezettségének nem tesz eleget,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Orvosi vizsgálat vagy gyógyító eljárás alóli kibúvás
33. §
Az a hadköteles, aki az előírt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyító eljárásnak magát nem veti alá
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Katonai igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettség megszegése
34. §
(1) Az a hadköteles, aki katonai igazolványát
a) másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi,
b) az arra Jogosult személy felhívására nem mutatja fel,
c) elveszti, továbbá aki katonai Igazolványának elvesztését, illetőleg megsemmisülését az előírt időn belül nem jelenti,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki a talált katonai igazolványt az előírt időn belül nem szolgáltatja be,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
35. §
A munkáltató részéről eljáró személy, illetőleg magánmunkáltató, aki a katonai igazolvánnyal nem rendelkező hadköteles munkavállalót nyilvántartásba vételre való jelentkezésre nem hívja fel, illetőleg a munkára jelentkező hadköteles személyi adatait az illetékes kiegészítő parancsnoksággal nem közli,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Polgári védelmi kötelezettség elmulasztása
36. §
(1) Az a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személy, aki
a) a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztását alapos okkal ki nem menti,
b) béke idején a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti,
c) a polgári védelmi szakszolgálattal kapcsolatos megjelenési vagy bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az a polgári védelmi kötelezettség alatt álló, szakszolgálatra ki nem jelölt személy, aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely cselekményt elköveti,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Anyagi jellegű szolgáltatási kötelezettség elmulasztása
37. §
Aki anyagi jellegű szolgáltatásból álló honvédelmi kötelezettségének nem tesz eleget,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Gépjárművek és gépek bejelentésének elmulasztása
38. §
Aki a gépjárművek, műszaki munkagépek és az üzemanyag tárolására szolgáló berendezés bejelentésével kapcsolatos honvédelmi jellegű kötelezettségét elmulasztja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az eljárás megindításának különös feltétele
39. §
A 31-35. és 38. §-ban meghatározott szabálysértés miatt csak az illetékes kiegészítő parancsnok, a 36. §-ban meghatározott szabálysértés miatt pedig csak az illetékes polgári védelmi szerv feljelentése alapján indítható eljárás.
II. FEJEZET
KÖZLEKEDÉSI, POSTAI ÉS TÁVKÖZLÉSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
KÖZLEKEDÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Útügyi szabálysértés
40. §
Aki
a) az ahhoz szükséges engedély nélkül utat megszüntet, elzár, azon létesítményt helyez el, vagy hozzá csatlakozást épít,
b) utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,
c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot Juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,
d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt, vagy azt szétszórja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Jogtalan fuvarozás
41. §
Aki
a) gépjárművel jogosulatlanul bérfuvarozást végez,
b) gépjárművét bérfuvarozás céljából vagy ellenszolgáltatásért másnak jogtalanul átengedi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Gépjármű menetokmányával elkövetett szabálysértés
42. §
Aki a közúti forgalomban
a) gépjárművel nem szabályszerű menetokmánnyal vesz részt, vagy
b) a gépjármű menetokmányát nem az előírásoknak megfelelően állítja ki, illetőleg vezeti,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
II. CÍM
KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI SZABÁLYSÉRTÉSEK
1. Alcím
Közúti közlekedési szabálysértések
Engedély nélküli vezetés
43. §
Aki közúti forgalomban olyan gépjárművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedélye nincs, vagy aki a gépjármű vezetését ilyen személynek átengedi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Üzemképtelen kormány- vagy fékberendezésű jármű vezetése
44. §
Aki közúti forgalomban olyan gépjárművet vezet, amelynek kormányberendezése hibás, illetőleg lábféke üzemképtelen, vagy féklámpája és - ha a látási viszonyok megkívánják - egy hátsó és egy első bal oldali helyzetlámpája nem működik, úgyszintén az is, aki a közúti forgalomban olyan villamost vezet, amelynek üzemi féke hatásosan nem működik,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Jobb oldali közlekedés szabályának durva megszegése
45. §
Aki járművel, be nem látható útszakaszon nem az úttest menetirány szerinti jobb oldalán közlekedik,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Áthaladási elsőbbség és előzés szabályának durva megszegése
46. §
Annak a járműnek a vezetője, aki az áthaladási elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat durva módon megsérti,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Sebességkorlátozás jelentős túllépése
47. §
Aki a közúti közlekedés szabályaiban (KRESZ-ben) km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességkorlátozást huzamosan vagy jelentős mértékben túllépi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Fényszóró tompítására vonatkozó kötelesség elmulasztása
48. §
Aki közúti forgalomban a szembejövő járművel való találkozásakor a fényszóró tompítására vonatkozó kötelességének nem tesz eleget,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Szeszesital fogyasztása gépjárművezetés közben
49. §
Aki gépjárművezetés közben vagy közvetlenül vezetés előtt szeszesitalt, illetőleg kábítószert fogyaszt, vagy a gépjárművezetést ilyen személynek vagy vezetésre alkalmatlan más személynek átengedi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Baleset helyszínének elhagyása
50. §
Az a járművezető, aki akár vétlenül is közúti balesetet okoz, és a helyszínről azzal a céllal távozik el, hogy magát az eljárás alól kivonja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
51. §
Aki a közúti közlekedés szabályait - a 43-50. §-ban meghatározott eseteken kívül - megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A pénzbírság felső határa azonban csak ötszáz forint, ha a szabálysértést kerékpáros, kétszáz forint, ha gyalogos vagy utas követi el.
2. Alcím
Vasúti szabálysértés
52. §
Aki
a) vasúti pályaudvarnak a közönség használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,
b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,
c) a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be, vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,
d) mozgó vonatra fel-, illetőleg mozgó vonatról leugrik,
e) vasúti kocsinak nem az utazásra kijelölt részén utazik,
f) nyílt vasúti pályán engedély nélkül vagy az átjárásra ki nem jelölt helyen a pályatestre lép,
g) a vasúti pálya közvetlen közelében jogosulatlanul vagy az állatot őrizetlenül vagy szabadon hagyva legeltet,
h) a pályatestre vagy a sínekre bármilyen tárgyat helyez,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3. Alcím
Vízi közlekedési szabálysértések
Hajózási Szabályzat megszegése
53. §
Az a hajótulajdonos (hajózási engedéllyel rendelkező vállalatért, hajózási üzemért felelős személy), hajóparancsnok (hajóvezető, kishajóvezető, tutajvezető stb.), aki a Hajózási Szabályzatban foglalt kötelességét vagy a hajósoknak szóló hirdetményben közölt utasítást megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Utazás szabályainak megszegése
54. §
Aki személyhajón (kompon) az utasokra vonatkozó szabályokat megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Kikötő területének engedély nélkül elhagyása
55. §
A külföldi lobogó alatt közlekedő hajóhoz tartozó az a személy, aki a kikötő területét engedély nélkül elhagyja, vagy az engedélyben foglaltakat megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Engedély nélküli hajóra lépés
56. §
Aki engedély nélkül külföldi hajóra lép,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Kikötői rend megszegése
57. §
Aki a kikötőrendben a kikötésre előírt szabályokat megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Kis vízijárművek rendészetére vonatkozó szabályok megszegése
58. §
Aki
a) a tíz tonna vagy annál kisebb vízkiszorítású hajó, vitorlás hajó, motorcsónak, csónak (a továbbiakban: kis vízijármű), úszómű, úszómunkagép bejelentésére vonatkozó kötelességét megszegi,
b) a kis vízijármű, úszómű, úszómunkagép használatára vagy vezetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
c) a kis vízijármű közlekedésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
d) a viharjelzésre vonatkozó vízi közlekedési szabályokat megszegi,
e) a határvízi közlekedésre vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
4. Alcím
Légi közlekedési szabálysértések
A repülés biztonságát szolgáló szabályok megszegése
59. §
Aki a repülés (ejtőernyős ugrás) biztonságát szolgáló szabályokat megszegi, vagy a légi közlekedés célját szolgáló létesítmények vagy berendezések működését zavarja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Légijármű rendjének megsértése
60. §
Aki
a) a légijárművön a légijármű parancsnokának a repülés biztonságát érintő intézkedését nem teljesíti,
b) a légijárművön repülés közben jogosulatlanul tartózkodik,
c) a légijármű fedélzetére olyan anyagot vagy tárgyat visz fel, amelynek felvitelét megtiltották,
d) a légijármű fedélzetén engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon fényképez, filmez, vagy rádióadót, illetve rádióvevőt üzemeltet,
e) a légijármű fedélzetéről repülés közben engedély nélkül tárgyat ledob,
f) a rendkívüli repülő-eseménnyel kapcsolatos bejelentési kötelességének nem tesz eleget,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
61. §
Aki a légijárművek és ejtőernyők szerkesztésére, gyártására, tárolására és üzembentartására vonatkozó szabályokat megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Hatásköri rendelkezés
62. §
(1) A közlekedésrendészeti szabálysértések (II. Fejezet II. Cím) miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(2) A 43-58 §-ban meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
III. CÍM
POSTAI ÉS TÁVKÖZLÉSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Távközlési berendezés szabálytalan létesítése vagy üzemeltetése
63. §
Aki
a) olyan vezetékes távközlési összeköttetést vagy villamos jelzőberendezést létesít vagy tart üzemben a Magyar Posta engedélye nélkül, amely idegen ingatlant érint,
b) rádió, televízió adó vagy vevő berendezést -a kizárólag műsorvevő készülék kivételével - továbbá mikrohullám összeköttetést engedély nélkül létesít, megszerez vagy üzemben tart,
c) vezeték nélküli távközlési berendezést a Magyar Posta által kijelölt frekvenciától eltérő más frekvenciasávban üzemeltet,
d) ötven voltamper hálózati áramfogyasztást akár időszakosan is meghaladó nagyfrekvenciás berendezést engedély nélkül előállít, vagy üzemben tart,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Rádió vagy televízió műsorvevő készülék bejelentésének elmulasztása
64. §
(1) Aki rádió vagy televízió műsorvevő készüléket a megállapított határidőn belül nyilvántartásba vétel végett a Magyar Postának nem jelenti be,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Postaforgalmi szabálysértés
65. §
Aki a veszélyes vagy feltételesen szállítható anyagok és tárgyak postai szállítására vonatkozó szabályokat megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
III. FEJEZET
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS MUNKAÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Egészségügyi tevékenység jogosulatlan végzése
66. §
(1) Az az orvos, aki jogosulatlanul orvosi magángyakorlatot folytat,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az az egyéb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, aki a képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végez,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása
67. §
(1) Aki a védőoltásra, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre - ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is -, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet hatáskörébe is tartozik.
68. §
(1) Aki a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet hatáskörébe is tartozik.
Orvosi vizsgálat elmulasztása
69. §
(1) Aki előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben foglalkozását (munkáját) annak ellenére folytatja, hogy az orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánították, úgyszintén aki ilyen személyt foglalkoztat,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet és az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Élelmezésegészségügyi szabálysértés
70. §
(1) Aki a közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy ital előállítására, átvételére, csomagolására, tárolására, szállításra, forgalombahozatalára vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján, kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az élelmiszer vagy ital, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, elkobozható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet és az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Köztisztasági szabálysértés
71. §
(1) Aki
a) a köztisztaság fenntartására,
b) a vizek és a levegő tisztaságára, valamint a szennyvizekre,
c) az állattartásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet és az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Közegészségügyi szabálysértés
72. §
(1) Aki a jogszabályban megállapított közegészségügyi normákat és egyéb közegészségügyi rendelkezéseket , valamint az állami közegészségügyi felügyelőnek ellenőrzése során adott közegészségügyi rendelkezéseit nem tartja be,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami közegészségügyi felügyelet hatáskörébe is tartozik.
Anya- és csecsemővédelem elleni szabálysértés
73. §
Aki szülőintézeten kívüli szülési eseményhez orvost vagy szülésznőt (védőnőt) nem hív, vagy a terhes, illetőleg a szülő nőt - jogszabály ellenére - nem szállíttatja szülőintézetbe, illetve az orvos vagy a szülésznő (védőnő) erre irányuló felhívásának nem tesz eleget,
ezer forintig terjedő pénzbirsággal sújtható.
Gyógyszerrendészeti szabálysértés
74. §
Aki
a) engedély nélküli forgalombahozatal céljából gyógyszert készít, úgyszintén ilyen vagy forgalomból kivont gyógyszert forgalomba hoz,
b) forgalombahozatal céljából olyan gyógyszert készít, vagy olyan gyógyszert hoz forgalomba, amelynek összetétele az engedélyezett követelményeknek nem felel meg,
c) gyógyszer külső vagy belső csomagolásán, címkéjén vagy használati utasításában az engedélyezettől eltérő szöveget (adatot) tüntet fel, vagy az engedélyezett szöveget elhagyja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
II. CÍM
MUNKAÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Dolgozó szabálytalan alkalmazása
75. §
(1) Az a munkáltató, aki
a) dolgozót jogszabály ellenére munkakönyv nélkül alkalmaz,
b) az alkalmazási (foglalkoztatási) tilalomra vagy feltételekre vonatkozó szabályokat megszegi,
c) a dolgozó alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra tekintettel jogellenesen megtagadja,
d) a munkakönyvet és a jogszabályban előírt igazolásokat a munkaviszony megszűnésekor nem, illetőleg késve, hiányos vagy valótlan tartalommal adja ki,
e) a munkaerőgazdálkodás szabályait, így különösen a kötelező munkaközvetítésre, egyes dolgozók kötelező alkalmazására vagy előnyben részesítésére vonatkozó szabályokat megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
A dolgozók érdekeinek megsértése
76. §
(1) Az a munkáltató, aki a dolgozóknak a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban (Mt. 8. §) biztosított jogait vagy törvényes érdekeit megsérti, így különösen
a) a dolgozó munkaviszonyát a felmondási tilalom ellenére, valótlan ok közlése mellett szünteti meg, vagy a munkaviszony megszüntetésének jogával egyébként visszaél,
b) a munkaidőre, a pihenőidőre, a nők, a fiatalkorúak és a csökkent munkaképességűek munkafeltételeire és védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az a munkáltató, aki a dolgozónak a munkabért, a szabadságot vagy a munkaviszony alapján járó egyéb szolgáltatást nem biztosítja, illetőleg ezeket a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott mértéken felül juttatja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Munkavédelmi szabálysértés
77. §
(1) Aki
a) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokat megszegi,
b) munkáltatóként az üzemi balesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a szakszervezeti (kisipari szövetkezeti) munkavédelmi felügyelet, illetőleg a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.
Szakszervezeti jogok megsértése
78. §
(1) Az a munkáltató, aki
a) a szakszervezet választott tisztségviselőjének védelmével kapcsolatos szabályokat megszegi,
b) a szakszervezet által kifogásolt intézkedést (Mt. 14. §) az arra jogosított szerv döntése előtt hajtja végre,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt csak az iparági szakszervezet főtitkárának feljelentése alapján indítható eljárás.
Engedély nélküli munkavállalás külföldi munkáltatónál
79. §
(1) Az a magyar állampolgár, aki
a) külföldi munkáltatóval jogszabály ellenére munkaviszonyt létesít,
b) hatósági engedély nélkül külföldön munkaviszonyt létesít, vagy munkaviszonyát az engedély visszavonása esetén nem szünteti meg,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Javító-nevelő munka végrehajtási szabályainak megszegése
80. §
A munkáltató részéről eljáró személy, aki a javító-nevelő munka végrehajtásával összefüggő kötelességét megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
III. CÍM
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Társadalombiztosítási bejelentési kötelesség elmulasztása
81. §
(1) Az a magánmunkáltató, aki a munkavállalójára vonatkozó társadalombiztosítási bejelentési kötelességét nem teljesíti,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az előírt időben nem Jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján a gyermeke után családi pótlékra való jogosultság megszűnik,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Társadalombiztosítási járulék befizetésének elmulasztása
82. §
A magánmunkáltató, továbbá a szocialista szervezetnek nem tekinthető egyéb gazdálkodó szerv részéről intézkedésre köteles személy, aki a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékot (nyugdíjjárulékot) és díjat az esedékességkor, nem fizeti be, illetőleg az egységes társadalombiztosítási járulékfizetési kötelességét nem teljesíti,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható,
IV. FEJEZET
MEZŐ-, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
MEZŐGAZDASÁGI SZABÁLYSÉRTÉSEK
1. Alcím
Növénytermelési szabálysértések
Növényvédelmi szabálysértés
83. §
(1) Aki
a) a növényi kártevők irtására, továbbá a kártevők elszaporodását elősegítő növények irtására vonatkozó kötelességét megszegi,
b) a zárlati és veszélyes növényi kártevők észlelésének bejelentésére vonatkozó kötelességét megszegi,
c) a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt termelési, előállítási, felhasználási és forgalmi korlátozásokat megszegi,
d) a hasznos állati és növényi szervezetek megvédését szolgáló rendelkezéseket nem tartja meg,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Szőlő- és gyümölcstermelési szabálysértés
84. §
(1) Aki - házikerti szőlő és gyümölcsös kivételével -
a) szőlőt, gyümölcsöst engedély nélkül telepít, felújít, szőlőt vagy gyümölcsfát engedély nélkül kivág,
b) szőlőt, gyümölcsöst tiltott szaporítóanyaggal vagy nem nagyüzemi művelésre alkalmas módon telepít,
c) szőlő átoltási kötelességét határidőre nem teljesíti,
d) nem tartja meg az élősövény, gyümölcs vagy, egyéb bokor, gyümölcs- vagy egyéb fa ültetésére a határtól megszabott távolságot,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható,
(2) Aki
a) engedély nélkül árutermelő szőlő- vagy gyümölcsfaiskolát létesít, tart fenn, vagy a fenntartásra, illetőleg a szaporító anyag forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
b) házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskolájában előállított szőlőszaporító anyagot engedély nélkül hoz forgalomba, vagy ilyen gyümölcsfa szaporítóanyagot hoz forgalomba,
c) a házi gyümölcsfaiskola létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelességét elmulasztja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Aki dió- vagy gesztenyefát engedély nélkül kivág,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(4) A jogszabályellenesen forgalombahozatalra szánt vagy forgalomba hozott szaporítóanyagot el kell kobozni.
(5) Községekben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Mezőrendészeti szabálysértés
85. §
(1) Aki más földjén
a) jogtalanul legeltet, vagy
b) tilalom ellenére áthajt,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
2. Alcím
Állattenyésztési és állategészségügyi szabálysértések
Állatorvosi tevékenység jogosulatlan folytatása
86. §
Aki állatorvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul folytat,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Állatbetegség elleni védekezés elmulasztása
87. §
(1) Aki az állatbetegségek megelőzésére vagy elfojtására, így különösen az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására elkülönítésére, az állati hullák megsemmisítésére, valamint a fertőtlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állategészségügyi rendelkezést megszegi,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Marhalevél váltásának elmulasztása
88. §
(1) Aki a marhalevél kiváltására és használatára vonatkozó kötelességét megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Állat tartásával kapcsolatos kötelesség megszegése
89. §
(1) Aki
a) a tulajdonában vagy birtokában levő apaállatot a kijelölt helyre és a kijelölt időpontban nem vezeti elő,
b) a tulajdonában vagy a birtokában levő apaállatot tenyésztési igazolvány nélkül tenyésztési célra felhasználja,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Legelőgazdálkodási szabályzat megszegése
90. §
(1) Aki a legelőgazdálkodási szabályzatban foglalt előírást megszegi, s ezzel az állatállomány takarmányellátását csökkenti vagy a legeltetést akadályozza,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki a legelőre való kihajtási jogát másnak átengedi, vagy kihajtásra nem jogosult személy állatát legelteti,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Községekben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Méhészeti szabálysértés
91. §
(1) Aki a méhtenyésztéssel kapcsolatos köteles-«égét megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
3. Alcím
Hal- és vadgazdálkodási szabálysértések
Jogosulatlan halászat vagy horgászat
92. §
(1) Aki engedély nélkül vagy tiltott helyen, időben módon vagy eszközzel halászik vagy horgászik,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Halgazdálkodási érdek veszélyeztetése
93. §
Aki a haltelepítést nem a megállapított szabályok szerint végzi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Jogosulatlan vadászat
94. §
(1) Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászni, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vagy tiltott módon vadászik,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Vadgazdálkodási érdek veszélyeztetése
95. §
Aki
a) engedély nélkül hasznos vadat befog vagy hasznos madár tojásait szedi,
b) vadászterületen nem honos vadfajtát engedély nélkül megtelepít,
c) a vadászatra jogosítottat a vadgazdálkodásban vagy a vadászatban akadályozza,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
II. CÍM
FÖLDVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Mezőgazdasági rendeltetésű föld jogtalan elvonása
96. §
Aki mezőgazdasági rendeltetésű földet - sürgős szükség esetét kivéve - a mezőgazdasági rendeltetésből engedély nélkül elvon,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Mezőgazdasági rendeltetésű föld művelésének elmulasztása
97. §
Aki
a) a használatában (tulajdonában, kezelésében) levő mezőgazdasági rendeltetésű földet nem a rendeltetésének megfelelően műveli, vagy egyáltalán nem műveli meg,
b) olyan gazdálkodást folytat, amely a használatában (tulajdonában, kezelésében) levő mezőgazdasági rendeltetésű föld termőképességét csökkenti,
c) a kisajátítás útján vagy egyéb módon kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanok rendeltetésszerű felhasználásáig történő megműveléséről nem gondoskodik,
d) a használatában (tulajdonában, kezelésében) levő mezőgazdasági rendeltetésű föld művelési ágát előzetes engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő mértékben megváltoztatja,
e) a munkálatok befejezése után vagy a használatbavétel megszűntével a felszabaduló területet újrahasznosítás céljára nem teszi alkalmassá,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Talajvédelmi kötelesség elmulasztása
98. §
Aki a használatában (tulajdonában) levő földre vonatkozó, a termőtalaj pusztulásának megóvása érdekében kiadott rendelkezéseket nem tartja meg, vagy az előírt Intézkedések végrehajtását elmulasztja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Földrendezés akadályozása
99. §
Aki
a) a földrendezést, illetőleg az azt végrehajtó szerv munkáját szándékosan akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,
b) az önkéntes földcserénél vagy földrendezésnél a földek birtokbaadását vagy birtokbavételét szándékosan akadályozza, illetőleg meghiúsítani törekszik,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
III. CÍM
FÖLDMÉRÉSI ÉS FÖLDNYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Födmérési munka jogtalan végzése
100. §
Aki
a) földmérési (vázrajzkészítési) munkát jogtalanul vagy nem a jogszabályban előírt módon végez,
b) a földmérési munkával kapcsolatos bejelentési, munkarész beszolgáltatási vagy megőrzési kötelességének nem tesz eleget,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Földnyilvántartás akadályozása
101. §
A földrészletnek az a kezelője, használója, illetőleg tulajdonosa, aki
a) a földrészletek kezelésében, használatában, tulajdonában és művelési ágában bekövetkezett változást - az előírt határidőn belül - nem jelenti be,
b) a földrészletek kezelésére, használatára, tulajdonára és művelési ágára vonatkozó bejelentésben valótlan adatot tüntet fel,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
IV. CÍM
ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Erdő művelési ágának jogtalan megváltoztatása
102. §
Aki erdő művelési ágát előzetes engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő mértékben megváltoztatja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Engedély nélküli fakitermelés
103. §
Aki a kezelésében (használatában) levő erdőben - sürgős szükség esetét kivéve - fakitermelést engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő helyen, módon vagy mennyiségben végez,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Tiltott erdei legeltetés
104. §
(1) Aki jogszabályi tilalom ellenére erdőben vagy fásításban legeltet,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Erdőrendészeti szabálysértés
105. §
(1) Aki
a) jogosulatlanul, illetve kellő indok nélkül erdőben gazdasági vagy műszaki célt szolgáló jelet, tárgyat megrongál, megsemmisít vagy eredeti helyéről eltávolít,
b) erdőterületre törmeléket, szemetet, vagy más oda nem való anyagot hord,
c) olyan erdei úton, ösvényen vagy erdőrészben jár, vagy közlekedik járművel, ahol a kezelő (használó) a forgalmat korlátozta vagy megtiltotta,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Erdei melléktermék jogtalan szedése
106. §
(1) Aki erdőben, fásításban virágot, gyümölcsöt vagy gombát a személyes szükségletét meghaladó mértékben, úgyszintén, aki egyéb erdei mellékterméket az erdő (fásítás) használójának engedélye nélkül szed,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik,
Erdész felhívásával szembeni engedetlenség
107. §
(1) Aki az erdő, illetőleg a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban az erdész, az erdőőr, illetőleg a vadőr törvényes felhívásának nem tesz eleget,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
V. CÍM
VÍZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Vízjogi szabálysértés
108. §
Aki
a) vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tarozó vízimunkát vagy vízilétesítményt vízjogi engedély nélkül vagy az előírások megszegésével végez, illetőleg valósít meg vagy üzemeltet,
b) vízhasználatot vagy engedélyhez kötött mederhasználatot engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorol,
c) a vízmennyiség csökkenése esetén a vízhasználatot korlátozó intézkedéseket megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Vízszennyezés
109. §
Aki
a) vízfolyásba (csatornába) vagy olyan kútba, forrásba, vízvezetékbe és egyéb víztárolóba, amelynek vízét nem ivóvízként használják, fertőző vagy károsan szennyező anyagot juttat, vagy annak vizét felhasználásra alkalmatlanná teszi,
b) fertőző vagy károsan szennyező anyagnak a talajba juttatásával a felszín alatti vizeket szennyezi, vagy szennyvíztisztító berendezés nélkül épít vagy üzemeltet olyan létesítményt, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését okozhatja,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Árvízvédelmi szabálysértés
110. §
Aki
a) az árvízvédelmi biztonságot, így különösen az árvízvédelmi védőmüvek megóvására szolgáló, továbbá a vízfolyások és természetes tavak medrének épségét biztosító szabályokat vagy hatósági előírásokat megszegi,
b) a vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, amely a víz lefolyását akadályozza vagy megváltoztatja,
c) a part mentén fekvő ingatlanának művelésével, az azon levő létesítmények kezelésével vagy fenntartásával a vizek természetes folyását, a meder és a part, valamint a parti és partmenti létesítmények állapotát és üzemelését veszélyezteti, vagy ezek fenntartási munkáinak végzését akadályozza,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
VI. CÍM
TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS
111. §
(1) Aki
a) a természetnek védetté nyilvánított tárgyait (területét) elpusztítja, megrongálja vagy engedély nélkül birtokában tartja,
b) a védett természeti állapotot zavaró tevékenységet folytat, így különösen a természetvédelmi területen vagy tájvédelmi körzetben az Országos Természetvédelmi Hivatal engedélye nélkül olyan építményt vagy berendezést létesít, amely a védett természeti állapotot zavarja, vagy tiltott területen tartózkodik,
c) védetté nyilvánított állatot, tojást vagy növényt az Országos Természetvédelmi Hivatal engedélye nélkül gyűjt, elfog, tart, elejt, kikészít, vagy értékesít, szállít vagy külföldre juttat,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Azt a dolgot, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.
V. FEJEZET
IPARI ÉS BÁNYÁSZATI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
KISIPARI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Kontárkodás
112. §
(1) Aki ipar jogosítvány nélkül ipari tevékenységet folytat vagy olyan ipari tevékenységet gyakorol, amelyre ipar jogosítványa nem jogosítja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Azt a munkaeszközt, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet, a szabálysértés egy éven belüli ismételt elkövetése esetén pedig el kell kobozni.
Kisipar gyakorlásával visszaélés
113. §
(1) Az a kisiparos, aki
a) nem saját készítményű terméket vagy nem Ilyennek alkatrészét, illetőleg tartozékát hozza forgalomba, illetve nem az előírt módon értékesíti,
b) saját termékeit nem az előírt módon vagy helyen értékesíti,
c) javító és szolgáltató ipari tevékenységét nem az előírt módon végzi,
d) ipara körébe vágó munkát telephelyén kívül jogellenesen - végez,
e) telepengedély megszerzése után létesíthető műhelyt (üzemet) telepengedély nélkül létesít, vagy iparát engedély nélkül több telephelyen (műhelyben, üzemben) folytatja,
f) a kisiparosok társulására vagy munkaközösség létesítésére vonatkozó korlátozásokat megszegi,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Kisipar gyakorlásával összefüggő kötelesség elmulasztása
114. §
Az a kisiparos, aki
a) az alkalmazottakra és az Ipari tanulókra vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
b) a munkavállaló munkakönyvében a be- és kilépésre vonatkozó bejegyzést a Kisiparosok Országos Szervezetével nem láttamoztatja,
c) műhelyét (telephelyét) az előírt módon nem vagy az előírástól eltérő módon jelöli meg,
d) munkahelyének (telephelyének) áthelyezését, iparának szüneteltetését, újból gyakorlását vagy megszüntetését az előírt nyolc napon belül az iparhatóságnál nem jelenti be,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
II. CÍM
NEHÉZIPARI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Villamosművel kapcsolatos kötelesség megszegése
115. §
Aki a villamosmű üzembehelyezésének közhírré tételével, biztonságával, az együttműködő villamosmű fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelességét megszegi, úgyszintén aki villamosenergiát engedély nélkül szolgáltat,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Kazánok biztonsági szabályzatának megszegése
116. §
(1) Aki
a) kazánt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg az engedély érvényének lejárta után üzemben tart,
b) a kazán üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,
c) a hatóság biztonsági rendelkezéseinek nem tesz eleget,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki a kazánnak a biztonsági szabályzatokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) nem tartja üzemképes állapotban, vagy a szabályzat ban foglalt bejelentési kötelességét elmulasztja,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
III. CÍM
BÁNYÁSZATI SZABÁLYSÉRTÉS
117. §
(1) Aki
a) bányaüzemet a bányahatóság előzetes hozzájárulásával kijelölt felelős műszaki vezető hiányában vagy bányahatóság által engedélyezett műszaki üzemi terv nélkül tart üzemben,
b) a földtani kutatási munka megkezdését és befejezését a bányahatóságnak nem jelenti be vagy a kiadott engedélyben megszabott feltételeket nem tartja meg,
c) a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket megszegi,
d) a bányatérképek készítésére, folyamatos kiegészítésére, megbízhatóságára és megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
e) a bányavállalat (bányaüzem) szünetelésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
f) a védőpillérekre vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a bányahatóság hatáskörébe tartozik.
VI. FEJEZET
KERESKEDELMI, ÁRSZABÁLYOZÁSI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
KERESKEDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Üzletkörbe nem tartozó árusítás
118. §
(1) Aki az üzlet, bolt, telep üzletkörébe tartozó árukon felül egyéb árut árusít, ilyen célra beszerez, vagy raktáron tart,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Árukapcsolás
119. §
(1) Aki valamely árucikk kiszolgálását jogtalanul más áru vásárlásától teszi függővé,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Vásárlók megkárosítása
120. §
(1) Aki a kiskereskedelemben, vendéglátóipar körében vagy más gazdasági jellegű szolgáltatás alkalmával hamis méréssel, hamis számolással vagy az áru minőségének megrontásával, illetőleg a feltüntetett minőségi osztálynak nem megfelelő áru árusításával a vásárlót megkárosítja,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanul követi el,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Községekben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Mérlegelés ellenőrzésének akadályozása
121. §
(1) Aki
a) a mérleget az üzletben úgy helyezi el, hogy a vevő a mérlegnek a súly vagy az áru elhelyezésére szolgáló serpenyőjét, a mérleg mutatóját, a mérlegre tett súlyt és az árut nem láthatja, figyelemmel nem kísérheti,
b) nem teszi lehetővé, hogy a vevő a vásárolt áru súlyát az üzletben bármelyik mérlegen lemérje, vagy leméresse,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Nyitvatartási idő szabályainak megszegése
122. §
(1) Aki a nyiltárusítási üzlet, bolt, telep nyitvatartására, illetőleg zárórájára vonatkozó szabályokat megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Árjelzés elmulasztása, megtévesztő árjelzés
123. §
(1) Aki jogszabály ellenére az árukat mértékegység és minőség szerinti árjelző cédulával nem, vagy megtévesztésre alkalmas módon látja eh
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Magánkiskereskedői jogosítvánnyal visszaélés
124. §
(1) Az a magánkiskereskedő, aki
a) az engedélyezettnél több alkalmazottat foglalkoztat,
b) a beszerzést és az értékesítést korlátozó szabályokat megszegi,
c) a jogosítványában feltüntetett telephelyén klvül, vagy egyszerre két vagy több helyen engedély nélkül árusít, vagy telephelyét a hatóság engedélye nélkül megváltoztatja,
d) családi és utónevét, továbbá szakmáját telephelyén nem tünteti fel,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Bizonylati fegyelem megsértése
125. §
(1) Aki az állami, a szövetkezeti kiskereskedelem vagy vendéglátóipar értékesítő helyein olyan árut tárol vagy értékesít, amelyről beszerzési bizonylattal nem rendelkezik,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás kizárólag az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.
Minőségi kifogás szabálytalan elintézése
126. §
(1) Aki a vásárlóknak az áruk (szolgáltatás) minőségére vonatkozó kifogásait nem az erre megszabott módon intézi el,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás kizárólag az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.
Kötelező fizetési jegyzék, számla átadásának elmulasztása
127. §
(1) Aki a kötelezően előírt fizetési jegyzéket, számlát, vagy jótállási jegyet a vevő vagy a fogyasztó részére nem állítja, illetőleg adja ki,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik
Áru jogtalan visszatartása
128. §
(1) Aki az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben bárki részére árut jogtalanul visszatart,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás kizárólag az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.
Étlappal vagy itallappal elkövetett szabálysértés
129. §
(1) Aki az állami és szövetkezeti vendéglátóipar értékesítő helyein a kötelezően elrendelt étlap és itallap, valamint az ennek alapjául szolgáló árvetés elkészítéséről, s a fogyasztók rendelkezésére bocsátásáról szóló szabályokat megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
II. CÍM
ÁRAK ELLENŐRZÉSÉNEK AKADÁLYOZÁSA
130. §
(1) Aki
a) az általa előállított termékre vagy szolgáltatásra a jogszabályban vagy az annak alapján kiadott rendelkezésben előírt árvetést nem készíti el,
b) az árellenőrzéshez a jogszabályban meghatározott ideig nem őrzi meg a szükséges iratokat,
c) a fogyasztói árakat (díjakat), a jogszabály rendelkezéséhez képest az áruk (szolgáltatások) minőségi osztályát vagy az üzlet stb. osztályba sorolását jól láthatóan és az előírt módon nem tünteti fel,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályolt által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
III. CÍM
ÉLELMEZÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Élelmiszer minőségének megrontása
131. §
(1) Aki az előírtnál rosszabb minőségű élelmiszeripari terméket jó minőségű termékként való forgalombahozatal céljából előállít, vagy forgalomba hoz,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
Mezőgazdasági termékek szállítási korlátozásának megszegése
132. §
Aki a mezőgazdasági termékek szállítási korlátozására vagy tilalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
VII. FEJEZET
ÉPÍTÉSÜGYI, LAKÁS- ÉS HELYISÉGGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS SZABÁLYAINAK MEGSZEGÉSE
Engedély nélküli építkezés
133. §
Aki építésügyi hatósági engedélyhez vagy hozzájáruláshoz kötött, illetőleg bejelentési kötelesség alá eső területfelhasználást, telekalakítást, építési vagy bontási munkát, illetőleg gépfelállítást engedély (hozzájárulás) nélkül vagy attól eltérő módon végez, vagy a bejelentési kötelességének nem tesz eleget,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Építmény engedély nélküli használatba vétele
134. §
Aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt ilyen engedély nélkül ad vagy vesz használatba, illetőleg az építményt az építésügyi hatóság engedélye nélkül a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetéstől eltérő célra használja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Magántervezés jogosulatlan vállalása
135. §
Aki anélkül, hogy arra jogosult volna - építkezés körében - magántervezést vállal, úgyszintén aki más által készített tervet sajátjaként igazol,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Műemlékvédelmi szabálysértés
136. §
Aki
a) műemléket gondatlanul megrongál, illetőleg azon műemléki hatósági hozzájáruláshoz kötött munkálatot ilyen hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon végez,
b) az építkezés során előkerült építészeti emléket vagy építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotást az építésügyi hatósághoz haladéktanul nem jelenti be, és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig nem hagyja érintetlenül,
ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Közterület engedély nélküli használata
137. §
Aki közterületet hatósági engedély nélkül a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy az engedélytől eltérően használ,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
II. CÍM
EGYÉB ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Építés biztonsági szabályainak megszegése
138. §
Aki az építmény építése, javítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Felvonóval kapcsolatos kötelességek megszegése
139. §
Aki
a) a felvonó üzembehelyezésére vagy üzemben tartására, továbbá a felvonó bejelentésére vonatkozó kötelességét megszegi,
b) mint a felvonó kezelője vagy vezetője e tevékenységével kapcsolatos kötelességét megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Parkrongálás
140. §
(1) Aki
a) közhasználatra szolgáló parkban, ligetben, sétányon, játszótéren, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterületen a növényzetet elpusztítja, megcsonkítja, a padokat, illetőleg egyéb felszerelési tárgyakat megrongálja,
b) a parkot, ligetet, sétányt, játszóteret meg nem engedett módon vagy célra használja,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.i
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Tilos fakivágás
141. §
(1) Aki - gyümölcsfa kivételével - a községek (városok) bel- vagy külterületén álló, valamint a közutak tartozékát képező élőfát, ha azzal polgári jogi vagy egyéb jogcímen rendelkezni jogosult, az előírt engedély, illetőleg bejelentés nélkül, vagy a hatóság tilalma ellenére kivágja,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az engedély, illetőleg bejelentés nélkül, vagy a tilalom ellenére kivágott fát el lehet kobozni.
(3) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Hirdetőberendezések, falragaszok tiltott elhelyezése
142. §
Aki hirdetőberendezést, hirdetőtáblát, ilyen célokra szolgáló festést vagy ábrázolást, világító-szerkezetet vagy falragaszt épületnek, kerítésnek, támfalnak közterületről látható, e célra ki nem jelölt részen létesít, illetőleg elhelyez,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Hatásköri rendelkezés
143. §
A 133. és 134., továbbá a 138. §-ban meghatározott szabálysértés miatt - a bányászati (földalatti) építési munkák, valamint gépek használata, továbbá a kőolaj- kőolajtermék és földgázvezetéképítési munkái tekintetében - az eljárás az általános eljárási szabályok által megállapított keretben a bányahatóság hatáskörébe tartozik.
III. CÍM
LAKÁS- ÉS HELYISÉGGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Lakás vagy más helyiség engedély nélküli bérbeadása
144. §
(1) Aki kiutalás alá eső lakást vagy más helyiséget a lakásügyi vagy helyiséggazdálkodási hatóság intézkedése nélkül bárki részére bérbead vagy használatra átenged,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Bérletre vonatkozó bejelentési kötelesség elmulasztása
145. §
(1) Aki a lakás vagy más helyiség bérletére (használatára) vonatkozó bejelentési kötelességének nem tesz eleget,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Önkényes beköltözés
146. §
(1) Aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv intézkedése nélkül a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Tárógazdálkodási szabálysértés
147. §
Aki a tárókra vonatkozó adatszolgáltatási vagy állagmegóvási kötelességét elmulasztja,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
VIII. FEJEZET
PÉNZÜGYI ÉS VÁMSZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
PÉNZÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Adóügyi szabályok megszegése
148. §
Aki az adóra, illetékre vagy jövedékre vonatkozó szabályokat olyképpen szegi meg, hogy cselekménye folytán adórövidítés, illetőleg veszélyeztetés nem történt, vagy az adóbevétel csökkenése nem állapítható meg,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Fémjelzési szabálysértés
149. §
(1) Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Azt a nemesfémtárgyat, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.
(3) Az elkobzott nemesfém tárgyat díszítő drágakövek és gyöngyök mentesek az elkobzás alól.
II. CÍM
VÁMSZABÁLYSÉRTÉSEK
Visszaélés a rendelkezési jog korlátozásával vámkezelt árukkal
150. §
(1) Aki a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően vámkezelt árut a vámjogszabályokban meghatározott korlátozástól vagy feltételektől eltérően értékesít, elidegenít, használ, felhasznál, vagy ilyen árut megszerez, illetőleg az ilyen áru elidegenítésében közreműködik,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Azt a dolgot, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.
Vámellenőrzés akadályozása
151. §
Aki
a) a vámhatóságnál történő bemutatási kötelezettséggel átvett vámárut az előírt határidőn belül a vámhatóságnál nem mutatja be.
b) az azonos állapotban való megőrzés kötelezettségével átvett vámárut nem így őrzi meg, illetve annak sértetlenségéről nem gondoskodik, vagy a vámáru azonosságának biztosítására szolgáló jelzést vagy vámzárat sértetlenül nem őrzi meg,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Vámszabálysértés elkövetőjének segítése
152. §
Aki a vámszabálysértés elkövetőjének segítséget nyújt azáltal, hogy a vámszabálysértésből származó haszon elérésében közreműködik, vagy elősegíti, hogy az elkövető a szabálysértési eljárás alól mentesüljön,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
IX. FEJEZET
MŰVELŐDÉSÜGYI ÉS SAJTÓ SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
MŰVELŐDÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Tankötelezettség megszegése
153. §
(1) Az a gondviselő,
a) aki a gondozása alá tartozó tanköteles gyermeket kellő időben nem iratja be az iskolába, vagy
b) akinek a hibájából a gyermek ugyanabban a tanévben másodízben vagy ennél többször igazolatlanul elmulasztotta az iskolai oktatást,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Községekben az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a községi tanács hatáskörébe tartozik.
Tanuló szabálytalan foglalkoztatása
154. §
Az a munkáltató, aki 14 évesnél idősebb, de általános iskolát nem végzett és az iskola látogatása alól fel nem mentett tanköteles gyermeket az iskolai szorgalmi idő alatt foglalkoztat,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Engedély nélküli oktatás
155. §
Aki díjazásért
a) engedély nélkül végez engedélyhez kötött iskolán kívüli oktatást,
b) zeneoktatói működési engedély nélkül zenét oktat annak ellenére, hogy nem áll munkaviszonyban állami zeneoktatási intézménynél,
c) oklevél, illetőleg alkalmassági bizonyítvány nélkül táncot oktat, vagy engedély nélkül tánctanfolyamot rendez,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Műsoros előadás szabálytalan tartása
156. §
(1) Aki
a) magánszemélyként - illetőleg mint a rendező állami szerv, szövetkezet vagy társadalmi szervezet dolgozója (tagja) engedély nélkül - műsoros előadást vagy táncmulatságot rendez,
b) műsoros előadáson működési engedély nélkül díjazásért fellép,
c) műsoros előadás szervezési munkáját végzi annak ellenére, hogy nem áll a rendező szerv alkalmazásában,
d) a rendező szervvel munkaviszonyban álló dolgozót a műsoros előadással kapcsolatos szervező munkáért külön díjazásban részesíti, illetőleg ilyen díjazást köt ki vagy fogad el,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az ingyenesen vagy a művelődésügyi miniszter által meghatározott szervek részére díjazásért végzett közönségszervezés esetén az (1) bekezdés c) pontja alapján szabálysértés nem állapítható meg.
Múzeális tárgyak védelmének elmulasztása
157. §
Aki a múzeális tárgyakra és múzeális gyűjteményekre, az ásatásokra, továbbá a régészeti és történeti jelentőségű földterületekre vonatkozó kötelességét megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Levéltári szabálysértés
158. §
Aki a levéltárakra, valamint a történeti és tudományos szempontból jelentős irattárakra és iratokra vonatkozó kötelességét megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Képző- és iparművészeti szabálysértés
159. §
(1) Aki engedély nélkül
a) képzőművészeti vagy iparművészeti alkotást forgalombahozatal céljából többszörösít, vagy az alkotást (többszörösített példányát) üzletszerűen forgalomba hozza,
b) képző- vagy iparművészeti alkotásnak nem tekinthető dekorációs anyagot üzletszerűen forgalomba hoz, vagy ilyen célból előállít,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján nem állapítható meg szabálysértés, ha a Képzőművészeti Alapnak, illetőleg a Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja a saját alkotását - kereskedelmi közvetítés nélkül - a lakásán vagy műtermében (műhelyében) hozza forgalomba.
II. CÍM
SAJTÓIGAZGATÁSl SZABÁLYSÉRTÉS
160. §
(1) A nyomdának (sokszorosító üzemnek) az a felelős vezetője (a sokszorosító berendezésnek vagy gépnek üzemben tartója), illetőleg a kiadó, aki a sajtótermék sokszorosításának megkezdésére, előállítására, példányszámára, terjedelmére, a sajtóterméken feltüntetendő adatokra, a kötelező nyilvántartásokra, a kézirat vagy Imprimatúra megőrzésére, valamint a kötelespéldányok küldésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) A sajtótermék felelős szerkesztője, a kiadó vagy a megrendelő, aki a szerző kilétének megállapításával kapcsolatos kötelességét megszegi,
ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Azt a sajtóterméket, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.
X. FEJEZET
MÉRÉSÜGYI, SZABVÁNYÜGYI, STATISZTIKAI ÉS TALÁLMÁNYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. CÍM
MÉRÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉS
161. §
(1) Aki a mérésügyi előírásoknak meg nem felelő mérőeszközt, vagy a mérésügyi jogszabályok szerint azzal egy tekintet alá eső egyéb eszközt előállít, forgalomba hoz, - a magánháztartás körén kívül - használ, illetőleg az ezek javítására vonatkozó mérésügyi kötelességét megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - az állami kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
II. CÍM
SZABVÁNYÜGYI SZABÁLYSÉRTÉS
162. §
Aki a Magyar Népköztársasági Országos Szabvány alkalmazására vonatkozó kötelességét megszegi,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
III. CÍM
STATISZTIKAI ÉS EGYÉB ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELESSÉG MEGSZEGÉSE
163. §
Aki
a) a statisztikai, vagy miniszteri rendeletben vagy annál magasabb szintű jogszabályban előírt egyéb adatszolgáltatást kellő időben nem teljesíti,
b) gondatlanul a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, vagy
c) engedély nélkül statisztikai adatszolgáltatást rendel el,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
IV. CÍM
TALÁLMÁNNYAL ÉS IPARI MINTÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK
Találmány és ipari minta jogosulatlan használata
164. §
Aki oltalom alatt álló találmányt vagy ipari mintát jogosulatlanul iparszerűen használ vagy hasznosít,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Találmányi bejelentés jogosulatlan nyilvánosságra hozatala
165. §
Aki az Országos Találmányi Hivatalnál szabadalmaztatás végett bejelentett, de az Országos Találmányi Hivatal által még közzé nem tett valamely találmányt az Országos Találmányi Hivatal engedélye nélkül nyilvánosságra hoz,
háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
166. §
Ez a rendelet 1968. október 1. napján lép hatályba.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke