1971. évi 31. törvényerejű rendelet

a Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezetekre vonatkozó egyes rendelkezései módosításáról

1. § A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § Az állampolgárok a mezőgazdasági és ipari termelés, az áruforgalom, továbbá szükségleteik kielégítésének előmozdítására szövetkezeteket alapíthatnak. A szövetkezet jogi személy."

2. § A Ptk. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § A szövetkezet az állampolgárok önkéntes társulása útján jön létre; a jogszabályok keretei között alapszabályának és más belső szabályzatainak megfelelően működik."

3. § A Ptk. 45. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"45. § (1) A szövetkezet megalakulásához szükséges, hogy jogszabályban meghatározott számú tag az alakuló közgyűlésen a szövetkezet megalakítását elhatározza, a szövetkezet alapszabályát megállapítsa, a testületi szerveket megalakítsa és a tisztségviselőket megválassza. A megalakuláshoz szükséges, hogy jogszabályban meghatározott induló vagyon rendelkezésre álljon, továbbá, hogy az alapszabályt jóváhagyják és a szövetkezetet nyilvántartásba vegyék.

(2) A szövetkezet a nyilvántartásba vétellel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre.

(3) A szövetkezet nevét úgy kell meghatározni, hogy az más szövetkezettől és más gazdálkodó szervtől megkülönböztethető legyen, továbbá az elnevezésből a szövetkezet tevékenységének jellege kitűnjék."

4. § A Ptk. 48. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"48. § (1) A szövetkezet szervei: a közgyűlés, a vezetőség (igazgatóság) és a felügyelő bizottság (ellenőrző bizottság).

(2) Jogszabály és az alapszabály más szervek létrehozását is elrendelheti."

5. § A Ptk. 49. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közgyűlést a szövetkezet szervezeti (területi) egységeiben azonos napirenddel külön-külön lehet megtartani, ha az alapszabály így rendelkezik (részközgyűlés).

(3) Az alapszabály a közgyűlés jogkörét - a jogszabályok keretei között - részben küldöttgyűlésre ruházhatja."

6. § A Ptk. 50. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"50. § (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott esetekben, de évenként legalább egyszer össze kell hívni.

(2) A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti. Jogszabály a közgyűlés összehívását más esetekben is kötelezővé teheti."

7. § A Ptk. 51. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"51. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van; jogszabály vagy az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat.

(2) Ha jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget vagy titkos szavazást nem ír elő, a közgyűlés a határozatokat a jelen levő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetében a közgyűlés elnökének szavazata dönt.

(3) Minden tagot egy-egy szavazat illeti meg; a tagok csak személyesen szavazhatnak."

8. § (1) A Ptk. 53. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet szervének jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatát a külön jogszabályok szerint erre jogosult szerv megsemmisítheti."

(2) A Ptk. 53. §-ának (3) bekezdése (2) bekezdésre változik.

9. § A Ptk. 54. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A vezetőség és a felügyelő bizottság

54. § (1) A vezetőség a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét; dönt a szövetkezetet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetkezet más szervének a hatáskörébe.

(2) A szövetkezetet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli. Más tag vagy alkalmazott a szövetkezet képviseletében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak írásbeli meghatalmazás alapján járhat el. Ilyen meghatalmazást az elnök (elnökhelyettes) adhat

(3) írásbeli kötelezettség vállalásához az elnök aláírása vagy két képviseletre jogosult más személy együttes aláírása szükséges.

(4) A szövetkezet bankszámlájáról való rendelkezéshez, továbbá hitelszerződés kötéséhez két jogosult személy együttes aláírása szükséges."

10. § A Ptk. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Felelősség a szövetkezet tartozásaiért

59. § A szövetkezet tartozásaiért egész vagyonával felel; nem felel azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeknek nem tulajdonosa. A tag a szövetkezet tartozásáért csak a részjegy összegével felel."

11. § A Ptk. 61. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"61. § (1) A szövetkezet megszüntetését a közgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el.

(2) A szövetkezet megszűnik akkor is. ha jogszabályban meghatározott esetekben az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja."

12. § A Ptk. 64. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"64. § (1) A megszűnt szövetkezet vagyonából a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó, fel nem osztható szövetkezeti vagyont csak a szövetkezetek céljaira szabad felhasználni.

(2) A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonból felosztható a részjegyek összege, valamint az év végi részesedés céljára szolgáló összeg.

(3) Ha a szövetkezet közérdekű ok miatt szűnik meg. a fennmaradó vagyont - külön jogszabályok rendelkezései szerint - a tagok között fel lehet osztani."

13. § A Ptk. 65-66. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A szövetkezetek érdekképviseleti szervei

65. § A szövetkezetek érdekképviseletük ellátása céljából területi és szakmai szövetségeket hozhatnak létre, illetve elhatározhatják belépésüket a már működő szövetségbe. A szövetség jogi személy.

66. § (1) A szövetkezeteit országos érdekképviseleti szervei az országos tanácsok. Az országos tanácsokat a szövetkezetek kongresszusai hozzák létre; a tanács jogi személy.

(2) Az országos tanács jogszabályban meghatározott célra vállalatot alapíthat, amelynek kötelezettségeiért kezesként felel. A vállalat jogképességére, szervezetére és működésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szövetkezeti mozgalom közös társadalmi tanácskozó testülete az Országos Szövetkezeti Tanács."

14. § A Ptk. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"Vegyes rendelkezések

67. § A szövetkezetek egymással és más szocialista gazdálkodó szervvel - a külön jogszabályok rendelkezései szerint - gazdasági társulásokat hozhatnak létre."

15. § A Ptk. 179. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezeti szocialista tulajdon alanyai a szövetkezetek, a szövetkezeti szövetségek, az országos tanácsok és az általuk alapított vállalatok, valamint a szövetkezetek egymás közötti társulásai."

16. § Ez a törvényerejű rendelet 1972. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Ptk. 47., 52., 56., 57., 58., 62. §-a, valamint a 180. §-ának (1) bekezdése, a 181., 182. §-a, továbbá az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 19. §-a.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára