3/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet

a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

(A R. 2. §-ához)

1. §

A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni.

2. §

A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások általában a következők:

a) a beépített bútorok és más lakásberendezések, továbbá

b) a felvonó használatának biztosítása,

c) a kapunyitás,

d) a központi fűtés és melegvízellátás,

e) a közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető.

(A R. 4. §-ához)

3. §

A lakással kapcsolatos fogalmakra - a 8. és 12. §-ban foglalt eltéréssel - a lakások elosztá-6áról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. §

(1) A lakás alapterületének megállapításánál

a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, tároló- és közlekedési) helyiségének teljes területét, továbbá

b) a loggia, zárt erkély területének a felét kell számításba venni.

(2) A lakás alapterületének megállapításánál az alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.

5. §

(1) A havi lakbér mértéke - a lakás településen belüli fekvése alapján - a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított lakbérövezetnek megfelelően 10%-kal növelhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosító tényezőt a település egy-egy összefüggő, azonos jellemzőjű területére (pl. városközpont, zöldövezet) kell megállapítani.

6. §

(1) A havi lakbér mértékét - a lakás épületen belüli fekvése, illetőleg helyiségekkel való ellátottsága alapján - csökkenteni kell, ha a lakás

a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább tizenöt centiméterrel, de a belmagasság kétharmadát meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van;

b) három, vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz;

c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van;

d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van;

e) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedési helyisége nincs.

(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 10% lehet.

7. §

(1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva -a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján - kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál

a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá

b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában

kell számításba venni.

(3) Ha a társbérleti lakásrészek együttes alapterülete a R. 5. §-ában megállapított lakásalapterület felső határt meghaladja, a különbözetet a társbérleti lakásrészek (2) bekezdés szerint megállapított területe arányában kell megosztani és azt a lakbérek kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.

8. §

(1) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(2) Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni.

9. §

(1) A lakás havi lakbérének összege a lakásalapterület számításba vehető m2-ének és az 5-6.§ alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 x Ft/m2).

(2) A lakbér összegét - a kerekítés szabályai szerint - Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

(A R. 6. §-ához)

10. §

Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a bérlő a R. és e rendelet alapján megállapított lakbér mérséklését - a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései szerint - kérheti. Ilyen címen a lakbér legfeljebb 20%-kal mérsékelhető.

(A R. 9. §-ához)

11. §

(1) A szabadfoglalkozású, az önálló és a magánmunkáltatónál foglalkoztatott bérlők esetében adható kedvezményt az első fokú adóügyi hatóságtól a lakbérközlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kérni.

(2) Ha a bérlőnek 1971. június hó 30. napján lakbérpótlék-fizetési kötelezettsége áll fenn, az

(1) bekezdés szerinti kedvezmény megállapításánál a lakbérpótlék összegével növelt korábbi lakbér és az új lakbér közötti különbözet összegét kell alapul venni.

(3) A szabadfoglalkozásúak, az önállók és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak körét a lakbérhozzájárulásról szóló jogszabályok állapítják meg.

(4) A kedvezményt az adóügyi hatóság a Művészeti Alap tagjai részére az Alap javaslata alapján engedélyezi.

(5) A muzeális értékű védett gyűjtemények elhelyezésére szolgáló lakóhelyiségekre megállapított lakbér térítését a bérlő a Művelődésügyi Minisztériumtól igényelheti.

(A R. 10. §-ához)

12. §

A R. 10. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából a lakás

a) átalakítása: a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása, továbbá a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének komfortfokozatot növelő megváltoztatása;

b) korszerűsítése: egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvízszolgáltató berendezés felszerelése.

13. §

(1) A R. 10. §-ában szabályozott beszámítást a bérlő abban az esetben igényelheti, ha az átalakításnak vagy korszerűsítésnek a bérlő által viselt költsége a korábbi lakbér egy évi összegét meghaladja.

(2) A R. 10. §-ában szabályozott beszámítást akkor is alkalmazni kell, ha az átalakítás vagy korszerűsítés költségét a bérbeadó és a bérlő közösen viselte.

(3) A beszámításnál a bérlő által számlával igazolt összeg vehető figyelembe. Számla hiányában a költség összegét a bérbeadó becsléssel állapítja meg.

14. §

(1) A R. 10. §-ában szabályozott beszámításesetében a bérlő mindaddig a korábbi lakbért fizeti, amíg a beszámítható költségei meg nem térülnek.

(2) Ha a bérlőt 1971. július hó 1. napján a korábbi jogszabályok alapján megállapított bérbeszámítási jog illeti meg, az új lakbért a korábbi lakbérből beszámítás címén havonta visszatartható összeggel kell csökkenteni.

(A R. 11. §-ához)

15. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából

a) kötöttbérű az állampolgár tulajdonában álló olyan lakás, amelyre a fennálló lakásbérleti jogviszony 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján keletkezett;

b) szabadbérű az állampolgár tulajdonában álló olyan lakás, amelyet a bérbeadó 1953. április 1. napját követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata nélkül szabadon adott bérbe.

16. §

A R. 10. §-ának és e rendelet 12-14. §-ának rendelkezéseit az állampolgár tulajdonában álló lakás esetében is alkalmazni kell, ha a bérlő a lakást a R. hatálybalépése előtt - a bérbeadó hozzájárulásával - saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül úgy alakította át, illetőleg korszerűsítette, hogy annak folytán a lakást a korábbi állapothoz képest magasabb komfortfokozatba kell sorolni.

(A R. 14. §-ához)

17. §

(1) A bérbeadó az új lakbért a bérlővel e rendelet mellékletében közzétett minta szerinti lakbérközlő lapon köteles közölni. A komfort nélkülinek és szükséglakásnak minősülő lakás bérlőjét a lakás besorolásáról írásban értesíteni kell.

(2) A korábbi lakbér összegébe a külön szolgáltatásokért fizetett díjak nem számíthatók be.

(3) A tanácsi házkezelési szervek - az adatfelvételi lapok felhasználásával - kötelesek a lakbér kiszámításánál és a komfortfokozatba sorolásnál figyelembe vett adatokat, valamint a folyamatos változásokat nyilvántartani.

(4) Állampolgárok tulajdonában álló lakások esetében a lakbér kiszámításával és a lakbérközlés elkészítésével - díjazás ellenében - a tanácsi házkezelési szerv megbízható.

(A R. 18. §-ához)

18. §

A R. 18. §-a a) pontjának alkalmazása szempontjából az a bérlő rosszhiszemű, aki a lakás felmérését megakadályozta, vagy a lakbérmegállapítással kapcsolatban valótlan adatot közölt. Ilyen esetben a bérbeadó a R. és e rendelet szerinti új lakbért köteles megállapítani.

(A R. 20. §-ához)

19. §

(1) Ha a helyiséget albérlőtársak használják, az alapdíj őket egyenlő arányban megosztva terheli.

(2) Ha a helyiséget a bérlő, illetőleg a vele együttlakó más személy az albérlővel közösen használja, az alapdíj megállapításánál a bérlőt, illetőleg az említett személyt is albérlőtársként kell számításba venni.

20. §

A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta legfeljebb 100,- Ft számítható fel. Ha az albérletbeadó ágyneműhasználatot nem biztosít, bútorhasználat címén személyenként és havonta 75,- Ft-ot követelhet. Az ágyneműhasználat díja a mosás költségeit is magában foglalja.

(A R. 25. §-ához)

21. §

(1) A bérbeadó köteles a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználatot, annak kezdő időpontját és a használati díj összegét a lakás fekvése szerint illetékes első fokú adóügyi hatóságnak bejelenteni.

(2) A bírság összegét az adóügyi hatóság állapítja meg. A fizetési kötelezettség a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat kezdő időpontját követő hó 1. napjától, legkorábban azonban 1972. július hó 1. napjától áll fenn.

(3) A bírság kezelésére, ellenőrzésére és behajtására a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(4) A bírság összegét az adóügyi hatóság negyedévenként köteles a városi (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapjába, illetőleg a községi tanács költségvetésébe átutalni.

(5) Ha a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat megszűnik, a bérbeadó köteles azt az adóügyi hatósággal közölni.

(A R. 28. §-ához)

22. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) 1971. július hó 1. napjával hatályát veszti a 266 000/1948. (X. 10.) VII. PM számú, a 3/1960. (VIII. 28.) ÉM-PM számú és a 4/1964. (III.14.) PM rendelet, továbbá a 44 200/1948. (IX. 12.) ÉKM rendelet 24. §-a.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 3/1971. (II. 8.) ÉVM rendelethez

TUDNIVALÓK

- a lakbérközléssel kapcsolatban -

1. A Kormány rendelete alapján 1971. július hó 1-től az új lakbér havi mértéke: összkomfortos lakásnál: 6,-Ft/m2; komfortos lakásnál: 5,40 Ft/m2; félkomfortos lakásnál: 3,60 Ft/m2. A komfort nélküli lakások lakbére nem változik.

2. A lakbéremeléssel érintett és a lakbérhozzájárulásra jogosult (bérből, fizetésből élő kereső, nyugdíjas és keresőképtelen) bérlőt a mellékelt igazoló lap szerinti lakbérhozzájárulás illeti meg. Ha a bérbeadó az igazoló lapot nem csatolta, azt a bérlő tizenöt napon belül kérheti.

3. Állampolgárok tulajdonában álló lakások esetében, ha a lakbér kiszámítását a tanácsi házkezelési szerv végezte, a bérlő a lakbérközlést és a lakbérhozzájárulást igazoló lapot is e szervtől kapja. Egyéb esetekben a bérlő a lakbér-hozzájárulást, illetőleg az igazoló lapot a tanács pénzügyi osztályától kérheti.

4. Szabadfoglalkozású, önálló és magánmunkáltatónál foglalkoztatott bérlők - jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függően - az új lakbér megfizetéséhez a lakbérközlés kézhezvételétől számított - tizenöt napon belül - az első fokú adóügyi hatóságtól kedvezményt kérhetnek.

5. A bérlők az új lakbért 1971. július hó 1. napjától kötelesek megfizetni.

6. A lakbérközléssel kapcsolatban a bérlő a bérbeadónál észrevételt tehet. A bérlő és a bérbeadó közötti vita esetén a bérlő a lakbérközlés kézhezvételétől számított - nyolc napon belül - a lakbérközlés felülvizsgálatát kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A felülvizsgálati eljárás illetékmentes.

7. A felülvizsgálati kérelem a lakás komfortfokozatának és alapterületének, valamint a korábbi és az új lakbér-, illetőleg a lakbérkülönbözet összegének felülvizsgálatára irányulhat.

8. A kérelemhez csatolni kell a lakbérközlési lapot és - lakbérhozzájárulásra való jogosultság esetében - a lakbérhozzájárulást igazoló lapot. Ha a bérlő a kérelemhez a lakbérhozzájárulást igazoló lapot nem csatolja, a kérelmet érdemi elbírálás nélkül el kell utasítani. A bérlő ezt a mulasztását nem mentheti ki. Ilyen esetben a bérlő a lakbérközlés szerinti lakbért köteles megfizetni és a lakbérhozzájárulásra is a kiadott igazoló lap szerint tarthat igényt.

9. Állampolgárok tulajdonában álló lakások bérlői a kérelmet a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervhez, fővárosban a Fővárosi Ingatlankezelési Főigazgatósághoz, egyéb állami és nem állami bér- és szolgálati lakások esetében a bérbeadóhoz nyújthatják be.

10. A bérbeadó a bérlő kérelmét (észrevételeit) - tizenöt napon belül - vizsgálja felül. Az észrevételek elfogadása esetén a bérbeadó a lakbérközlést és a lakbérhozzájárulást igazoló lapot módosítja és visszaküldi a bérlőnek. Ha a bérbeadó a bérlő észrevételeivel nem ért egyet, a kérelmet hivatalból - a kérelmező külön értesítése nélkül - a felülvizsgálatra illetékes szervhez továbbítja.

11. A felülvizsgálati kérelmet a vállalati béres szolgálati lakások esetében a lakással rendelkező szerv felügyeleti szerve, egyéb lakások esetében pedig a lakás fekvése szerint illetékes tanácsi építésügyi szakigazgatási szerv, a fővárosban a Fővárosi Ingatlankezelési Főigazgatóság bírálja el.

12. A felülvizsgálatot végző szerv a kérelmet - harminc napon belül - az államigazgatási eljárás szabályai szerint elbírálja és a határozatot a bérlővel és a bérbeadóval közli, egyúttal a lakbérközlési és lakbérhozzájárulást igazoló lapot a bérlőnek megküldi.

13. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

A lakbérhozzájárulással kapcsolatos tudnivalókat a lakbérhozzájárulást igazoló lap tartalmazza.