3/1971. (II. 8.) Korm. rendelet
a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról
1. Fejezet
A rendelet hatálya
1. §
(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed minden lakásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra.
(3) E rendeletnek a lakásokra vonatkozó rendelkezéseit a szükséglakásokra is alkalmazni kell.
2. Fejezet
A lakbérfizetési kötelezettség
2. §
(1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott - jogszabályban megállapított - szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.
(2) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg; ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
(3) Ahol e rendelet hatálybalépése előtt tanácsi rendelet, illetőleg a lakásbérleti szerződés a lakással kapcsolatos közüzemi és más szolgáltatási díjak megfizetésére a lakbéren felül a bérlőt kötelezi, e díjak a jövőben is a bérlőt terhelik.
3. §
A lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntésére - a 6. Fejezetben foglaltak kivételével -, továbbá az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
3. Fejezet
A lakbér mértéke és kiszámítása
4. §
(1) A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után:
a) összkomfortos lakás esetében 6,- Ft/m2
b) komfortos lakás esetében 5,40 Ft/m2
c) félkomfortos lakás esetében 3,60 Ft/m2
(2) A havi lakbér mértéke - a lakások területi fekvésében és műszaki állapotában levő eltéréseit kiegyenlítésére - jogszabályban megállapított esetekben és mértékben növelhető, illetőleg csökkenthető.
5. §
(1) A lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa
a) egyszobás lakásnál 50 m2
b) kétszobás lakásnál 80 m2
c) háromszobás lakásnál 100 m2
d) négyszobás lakásnál 120 m2
(2) A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m2-rel növelhető.
(3) Ha a lakásban félszoba is van, az (1) bekezdésben megállapított alapterület felső határokat félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni.
(4) Ha a lakásra társbérleti jogviszony áll fenn, a társbérleti lakásrészek alapterületét együttesen kell figyelembe venni. Ha az a lakásalapterület felső határát meghaladja, a különbözettel a társbérlők által közösen használt területet kell csökkenteni.
(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit csak az 1971. január hó 1. napja előtt épült lakásoknál lehet alkalmazni.
6. §
(1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(2) Ha a bérlő a lakást - a bérbeadóval történt megállapodás alapján - saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
(3) Ha a bérlő a (2) bekezdésben foglaltak helyett költségeinek beszámítására tart igényt, a bérbeszámítási jogra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
4. Fejezet
Az állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások lakbérének megállapítása és megfizetése
7. §
(1) Az állami lakások közül
a) a tanácsi bérlakások,
b) az átmeneti lakások,
c) a vállalati bérlakások, továbbá
d) - a munkaköri szolgálati lakások kivételével - a szolgálati lakások
lakbérét a 4. és az 5. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) A munkaköri szolgálati lakások lakbérét a bérbeadó állapítja meg. A lakbér mértéke azonban a 4. § (1) bekezdése alapján megállapítható havi lakbér mértékét nem haladhatja meg.
(3) Tanácsi házkezelési szerv által kezelt műteremlakás lakbérét a 4. és az 5. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani. Más műteremlakások lakbérének megállapítására a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(4) A nem állami szervek tulajdonában álló lakások lakbérét a bérbeadó állapítja meg. A lakbér mértéke azonban a 4. és az 5. § alapján megállapítható havi lakbér mértékét nem haladhatja meg.
8. §
(1) Az állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások bérlői - a 9. §-ban említettek kivételével - az e rendelet szerint megállapított és közölt lakbért (a továbbiakban: új lakbér) 1971. július hó 1. napjától kötelesek megfizetni.
(2) A komfort nélküli lakások, az ilyennek minősülő társbérleti lakásrészek és a szükséglakások lakbére nem emelhető. Az ilyen lakások bérlői a korábbi lakbért kötelesek megfizetni.
(3) Az 1971. július hó 1. napja után első ízben bérbeadott komfort nélküli lakás és szükséglakás havi lakbérének mértéke legfeljebb 2,40 Ft/m2 lehet.
(4) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani.
(5) Az átmeneti lakásokra 1971. július hó 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében a lakbér - a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig - változatlan marad.
9. §
(1) A szabadfoglalkozású, az önálló és a magánmunkáltatónál foglalkoztatott bérlők esetében - a bérlő kérelmére - az új lakbér megfizetésére általában két évig terjedő időre szóló kedvezmény adható. A kedvezmény engedélyezése esetén az 1971. június hó 30. napja előtt fizetett lakbért (a továbbiakban: korábbi lakbér) - 1971. július hó 1. napjától kezdődően - félévenként a korábbi és az új lakbér különbözetének 25%-ával kell növelni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény - a bérlő jövedelmi viszonyaitól és vagyoni helyzetétől függően - indokolt esetben - évenkénti 25%-os emeléssel - négy évig is terjedhet.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett kedvezményt a lakás fekvése szerint illetékes első fokú adóügyi hatóság engedélyezi. A bérbeadó köteles a kedvezményt a bérlő részére az engedélyben meghatározott időtartamra megadni.
10. §
(1) Ha a bérlő - tanácsi bérlakás esetén - a lakást e rendelet hatálybalépése előtt saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül átalakította, illetőleg korszerűsítette, költségeinek legfeljebb a lakás tíz évi korábbi lakbérének megfelelő összegben való beszámítására jogosult.
(2) A beszámítást a bérlő az új lakbér közlését követően - legkésőbb 1971. szeptember hó 15. napjáig - igényelheti.
(3) A beszámítás havi összegét a korábbi lakbér és az új lakbér közötti különbözettel azonos összegben kell megállapítani.
5. Fejezet
Az állampolgárok tulajdonában és a vegyes tulajdonban álló lakások lakbérének megállapítása és megfizetése
Az állampolgárok tulajdonában álló lakások lakbére
11. §
(1) Az állampolgárok tulajdonában álló kötöttbérű lakások lakbérét a bérbeadó - az 1971. július hó 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében - az állami lakásokéval azonos mértékben és módon állapíthatja meg.
(2) Az állampolgárok tulajdonában álló szabadbérű lakásoknál a korábbi lakbér
a) csak abban az esetben emelhető, ha annak összege az (1) bekezdés szerint megállapítható új lakbérnél alacsonyabb;
b) a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt változatlan marad, ha annak összege az (1) bekezdés szerinti lakbérnél magasabb.
(3) Állampolgár tulajdonában álló lakás 1971. július hó 1. napja után történő bérbeadása esetén a lakbér mértékét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg; a lakbér mértéke azonban a 4. § (1) bekezdése alapján megállapítható bér mértékének kétszeresét nem haladhatja meg.
12. §
(1) Az állampolgárok tulajdonában álló lakások bérlői az új lakbért 1971. július hó 1. napjától kötelesek megfizetni.
(2) Ha a bérlő szabadfoglalkozású, önálló vagy magánmunkáltatónál foglalkoztatott és kérelmére - a vagyoni, jövedelmi viszonyaitól függően - a lakás fekvése szerint illetékes első fokú adóügyi hatóság a 9. § (1) bekezdésében említett kedvezményt engedélyezte, az új lakbér megfizetésének kötelezettsége fokozatosan lép életbe. Ilyen esetben a korábbi lakbér összegét - 1971. július hó 1. napjától kezdődően - félévenként az új lakbér és a korábbi lakbér különbözetének 25%-ával kell növelni.
A vegyes tulajdonban álló lakások lakbére
13. §
Vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló lakóépület esetében
a) az állami és a nem állami szervek által kezelt lakások lakbérét a tanácsi bérlakásokéval,
b) az állampolgárok által kezelt lakások lakbérét pedig az állampolgárok tulajdonában álló lakásokéval
azonos mértékben és módon kell megállapítani és megfizetni.
6. Fejezet
Az új lakbérek bevezetése
A lakbér közlése
14. §
(1) A bérbeadó az e rendelet hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti jogviszonyok esetében köteles az új lakbér összegét megállapítani és azt a bérlőkkel folyamatosan, legkésőbb 1971. május hó 31. napjáig írásban közölni.
(2) Ha a bérbeadó a lakbérközlést határidőben nem teljesítette, a bérlő a bérbeadótól 1971. június hó 15. napjáig az új lakbér megállapítását kérheti.
15. §
(1) A lakbérközléssel kapcsolatban a bérlő és a bérbeadó között felmerült vita esetén a bérlő a lakbérközlés felülvizsgálatát kérheti.
(2) A kérelem a lakás komfortfokozatának és alapterületének, valamint a korábbi és az új lakbér-, illetőleg a lakbérkülönbözet összegének felülvizsgálatára irányulhat.
(3) A kérelemhez csatolni kell a lakbérközlési lapot és - a lakbérhozzájárulásra való jogosultság esetében - a lakbérhozzájárulást igazoló lapot.
(4) Ha a bérlő a kérelemhez a lakbérhozzájárulást igazoló lapot nem csatolja, a kérelmet érdemi elbírálás nélkül el kell utasítani. A bérlő ezt a mulasztását nem mentheti ki.
(5) Az eljárás illetékmentes.
16. §
A bérlő és a bérbeadó közötti vita esetén a bérlő a lakbérközlés felülvizsgálatát
a) tanácsi bérlakások, tanácsi házkezelési szerv által kezelt vállalati bér- és fegyveres testületi szolgálati lakások, továbbá a nem állami szervek és az állampolgárok tulajdonában álló lakások, valamint a vegyes tulajdonban álló lakások esetében a lakás fekvése szerint illetékes tanácsi építésügyi szakigazgatási szervtől, a fővárosban a Fővárosi Ingatlankezelési Főigazgatóságtól,
b) az a) pontban nem említett vállalati bér- és szolgálati lakások esetében a lakással rendelkező szerv felügyeleti szervétől, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakások esetében az illetékes miniszter által meghatározott szervtől
kérheti.
A felülvizsgálati kérelem elbírálása
17. §
(1) A bérlő a kérelmet - a lakbérközlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül -
a) állampolgárok tulajdonában álló lakások esetében a 16. § a) pontjában megjelölt szervhez,
b) egyéb lakások esetében pedig a bérbeadóhoz nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A bérbeadó köteles a bérlő kérelmét (észrevételeit) - tizenöt napon belül - felülvizsgálni és az észrevételek elfogadása esetén a módosított lakbérközlést és a lakbérhozzájárulást igazoló lapot a bérlőnek megküldeni. Ha a bérbeadó a bérlő észrevételeivel nem ért egyet, a kérelmet tizenöt napon belül köteles a 16. §-ban megjelölt szervhez továbbítani.
(3) A 16. §-ban megjelölt szerv a kérelmet - harminc napon belül - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint köteles elbírálni; ennek során szakértő vehető igénybe.
(4) A határozatot - a lakbérközléssel és a lakbérhozzájárulást igazoló lappal együtt - a bérlőnek és a bérbeadónak kell megküldeni.
(5) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A lakbérközlés elmulasztásának jogkövetkezménye
18. §
Ha a bérbeadó a lakbérközlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette és a bérlő sem kérte az új lakbér összegének megállapítását,
a) lakbérhozzájárulásra jogosult bérlő lakbére a lakásbérleti jogviszonyának fennállása alatt - a rosszhiszeműség esetét kivéve - nem emelhető;
b) lakbérhozzájárulásra nem jogosult bérlő lakbérének megállapítására a lakások elosztásról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, az új lakbér megfizetésére azonban az e rendelet 9. §-ában, illetőleg 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
Az új lakbér megfizetése a lákbérhozzájárulás folyósítása esetén
19. §
Lakbérhozzájárulásra jogosult bérlő a korábbi és az új lakbér 1971. július és augusztus hónapokra esedékes különbözetét legkésőbb 1971. szeptember hó 25. napjáig köteles megfizetni.
7. Fejezet
Az albérleti és az ágybérleti díj
20. §
(1) Az albérleti díjat e rendelet keretei között a felek megállapodása határozza meg.
(2) Albérleti díj címén
a) az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díj (a továbbiakban együtt: alapdíj),
b) a bútor és az ágynemű használatáért járó díj, valamint
c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fel.
(3) Albérleti díjként természetbeni szolgáltatást csak akkor lehet érvényesen kikötni, ha a szerződést írásban kötötték meg és abban meghatározták a természetbeni szolgáltatás pénzbeli ellenértékét. Ennek mértéke nem lehet magasabb, mint a (2) bekezdés szerint megállapítható albérleti díj.
(4) Idegenforgalmi szerv részére - fizetővendéglátás céljára - albérletbe adott helyiség albérleti díját a felek szabadon állapíthatják meg.
21. §
A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbér-hányad háromszorosa lehet.
22. §
(1) Az ágybérleti díjat e rendelet keretei között a felek megállapodása határozza meg.
(2) Ágybérleti díj címén
a) az ágybérlő által használt bútor és ágynemű használatáért ágybérlőnként legfeljebb havi 250 Ft, továbbá
b) az ágybérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei
számíthatók fel.
23. §
Az albérleti és az ágybérleti díj fizetésére vonatkozó rendelkezések 1971. július hó 1. napjától alkalmazhatók.
8. Fejezet
A lakás használati díjának megállapítása és megfizetése
24. §
(1) A lakás jogcím nélküli használata esetében - a használat ellenértékeként - az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
(2) Albérleti (ágybérleti) jogviszony megszűnése folytán keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében - a használat ellenértékeként - az a rendelet alapján követelhető albérleti (ágybérleti) díjnak megfelelő használati díjat kell fizetni.
(3) A használati díj mértékére és megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket - a (4) bekezdésben említett eltérésekkel - 1971. július hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni.
(4) Ha az 1971. július hó 1. napján fennálló jogcím nélküli lakáshasználat esetében a használati díj az e rendelet alapján megállapítható összegnél
a) alacsonyabb, a használati díjat emelni kell;
b) magasabb, a használati díj csak abban az esetben csökkenthető, ha az adóhatóság bírságfizetési kötelezettséget állapított meg.
25. §
(1) Ha a jogcím, nélküli lakáshasználó rosszhiszemű és a lakás elhagyására megállapított kötelezettségét határidőben nem teljesítette, - a használati díjon felül - bírság fizetésére is kötelezhető.
(2) A bírság a lakás elhagyására megállapított határidő eredménytelen elteltét követő első évben a használati díjnak megfelelő összeg, a második és az azt követő években pedig a használati díj kétszerese.
(3) A bírság a városi (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapját, illetőleg a községi tanács költségvetését illeti meg.
(4) A bírság fizetésére vonatkozó rendelkezéseket csak 1972. július hő 1. napjától kezdve lehet alkalmazni.
9. Fejezet
Vegyes rendelkezések
26. §
A lakásbérleti, albérleti, illetőleg ágybérleti szerződésnek az e rendeletben megállapított mértékű lakbért, albérleti, illetőleg ágybérleti díjat meghaladó része semmis.
27. §
A Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda által a diplomáciai testület tagjai, továbbá az Egészségügyi Minisztérium által a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére bérbeadott, illetőleg hasznosított lakások lakbérét a felek szabadon állapíthatják meg. Ezekre a lakásokra az albérleti díjakra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
A rendelet hatálybalépése
28. §
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) 1971. július hó 1. napjával hatályát veszti a 8000/1946. (VII. 19.) ME számú, a 8730/1946. (VII. 31.) ME számú, a 23310/1946. (XI. 23.) ME számú, a 14000/1947. (XI. 8.) ME számú, a 2200/1948. (II. 22.) Korm. számú, az 5300/1948. (V. 12.) Korm. számú, a 9910/1948. (IX. 28.) Korm. számú, a 12840/1948. (XII. 29.) Korm. számú, a 4249/1949. (IX. 27.) MT számú, a 63/1953. (XII. 31.) MT számú, a 3/1960. (I. 10.) Korm. számú, a 38/1960. (VIII. 28.) Korm. számú és az 53/1960. (XI. 22.) Korm. rendelet, továbbá a 8650/1948. (VIII. 20.) Korm. rendelet 9. és 12. §-a.
(3) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy a rendelet végrehajtásáról - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodjék.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke