47/1971. (XII. 28.) Korm. rendelet

a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ftvr.) 47. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli.

(Az Ftvr. 4. §-ához)

1. §

Az induló vagyon mértékét és forrását az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy az a szövetkezet első évi gazdálkodásának anyagi alapjául szolgáljon.

(Az Ftvr. 5. §-ához)

2. §

A munkahely dolgozói által alapított munkásfogyasztási szövetkezet, továbbá iskola tanulói által létrehozott fogyasztási szövetkezet elnevezésében a szövetkezetnek erre a jellegére is utalni kell.

3. §

Területi (szakmai) szervek létesítése esetén az alapszabályban kell meghatározni a területi (szakmai) intézőbizottság, valamint a területi (szakmai) ellenőrző bizottság feladatkörére, létszámára és működésének időtartamára vonatkozó rendelkezéseket.

(Az Ftvr. 7. §-ához)

4. §

Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a közgyűlés által megválasztott állandó bizottságok elnökei és tagjai, továbbá területi (szakmai) intézőbizottság és ellenőrző bizottság elnökei és tagjai - e feladatukkal összefüggő tevékenységükért - külön díjazásban részesíthetők.

(Az Ftvr. 8. §-ához)

5. §

(1) Az egész szövetkezetet érintő kérdésekben a határozatképességet [Szvt. 22. § (1) bek.] nem részközgyűlésenként, hanem az azokon megjelent tagok összeszámlálása alapján kell megállapítani.

(2) A részközgyűlés az önálló döntési jogkörébe utalt ügyekben akkor határozatképes, ha azon a részközgyűléshez tartozó tagoknak több mint a fele jelen van.

(3) A szövetkezet keretében működő egyes mezőgazdasági szakcsoportok tagjai külön részközgyűlési körzetet alkotnak; részközgyűlésen döntenek a szakcsoport működését és gazdálkodását érintő kérdésekben is, továbbá megválasztják képviselőiket a küldöttgyűlésre.

(4) A tag szavazati jogát csak egy részközgyűlésen gyakorolhatja.

6. §

(1) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlésen (részközgyűlésen) való részvételben meghatározott okok miatt tartósan és indokoltan akadályozott tagok a közgyűlés határozatképességének megállapításánál a szövetkezeti taglétszámból figyelmen kívül hagyhatók. A közgyűlésre (részközgyűlésre) ezeket a tagokat is meg kell hívni.

(2) A közgyűlés (részközgyűlés) határozatképességének a megállapításánál figyelmen kívül hagyott tagok nevét és a távollét okát a szövetkezet vezetősége köteles jegyzékbe foglalni és a jegyzéket a közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni.

7. §

Közgyűlést kell összehívni akkor is, ha az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság létszáma az Ftvr-ben megállapított legkisebb mérték alá csökken.

(Az Ftvr. 9. §-ához)

8. §

(1) A küldöttek száma hatvan főnél, háromezret meghaladó taglétszám esetén pedig százötven főnél kevesebb nem lehet.

(2) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg, hogy hány tag után kell egy küldöttet választani.

(Az Ftvr. 12. §-ához)

9. §

Tagsági vita a tagsági jogviszonyból eredő jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos vita. A tagnak a szövetkezettel kötött ügyleteiből eredő vita akkor minősül tagsági vitának, ha az igény a taggal külön kötött tagsági megállapodáson (pl. tagsági kölcsön) alapul.

(Az Ftvr. 14. §-ához)

10. §

(1) A szövetkezet köteles a mezőgazdasági szakcsoport olyan határozatának végrehajtását elősegíteni, amely megfelel a szakcsoport működési szabályzatában meghatározott gazdasági tevékenységnek és amelynek fedezetére a szakcsoport közös alapjai elegendők.

(2) A mezőgazdasági szakcsoport részére a szövetkezet szerez jogokat, illetőleg vállal kötelezettségeket. A szakcsoport céljára szolgáló vagyont és a szakcsoport számvitelét a szövetkezet közös vagyonától és számvitelétől - több szakcsoport esetében pedig azokat egymástól is - elkülönítve kell kezelni. A szakcsoport közös alapjai és gazdálkodásának eredménye kizárólag a szakcsoport javára és rendelkezése szerint használható fel.

(3) A szövetkezet a mezőgazdasági szakcsoport számára - annak határozata alapján - célrészjegy jegyzését és tagsági kölcsön nyújtását teszi lehetővé.

(4) A mezőgazdasági szakcsoport létrehozását, szervezetét, működését és gazdálkodását külön jogszabály rendezi.

(Az Ftvr. 18. §-ához)

11. §

(1) A szétválást kimondó, vagy a kiváláshoz hozzájáruló közgyűlési határozatban a vagyont a szétválással (kiválással) érintett tagok számának és részjegyeinek figyelembevételével kell megosztani.

(2) A területileg elkülönült településen lakó szövetkezeti tagok kiválása esetén a településük helyén működő szövetkezeti egységeket (kereskedelmi és egyéb létesítményeket), szakcsoport kiválása esetén pedig annak elkülönített vagyonát a kiváló tagság által létesített, illetőleg az őket befogadó szövetkezet vagyonához kell csatolni. Ha ezek értéke meghaladja a szövetkezetből kiváló tagságot megillető részt, a különbözet megtérítéséről a közgyűlés határoz.

(3) A kiválás kérdésében a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

(Az Ftvr. 19. §-ához)

12. §

Munkahely dolgozói által alapított munkás-fogyasztási szövetkezetnek, továbbá iskola tanulói által alapított iskolai fogyasztási szövetkezetnek csak az alapszabályban meghatározott szervezet dolgozói, illetőleg tanulói lehetnek a tagjai.

(Az Ftvr. 22. §-ához)

13. §

A részjegy összege száz forintnál alacsonyabb és ötszáz forintnál magasabb nem lehet. Az alapszabály - a szövetkezet sajátos céljára tekintettel - száz forintnál alacsonyabb összeget az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyásával állapíthat meg.

(Az Ftvr. 24. §-ához)

14. §

A vásárlási, illetőleg az értékesítési visszatérítés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a tagot rendszeres személyes közreműködésre (a szolgáltatások igénybevételére) ösztönözze.

(Az Ftvr. 26. §-ához)

15. §

(1) A tagsági viszony megszüntetéséről a szövetkezet igazgatósága határoz. A határozat meghozatala előtt a tagot meg kell hallgatni.

(2) A tagsági viszonyt megszüntető - indokolást is tartalmazó - határozatot a taggal írásban kell közölni.

(3) Ha a tag a szövetkezetből való kilépését a szövetkezet által kezdeményezett eljárás során bejelenti, az eljárást meg kell szüntetni.

(Az Ftvr. 27-28. §-ához)

16. §

(1) A szövetkezettel munkaviszonyban is álló elnök, az ügyvezető igazgató, ennek hiányában az áruforgalom vezetője, továbbá a főkönyvelő, illetőleg e feladatokat ellátó dolgozó magasabb vezetőállású munkavállaló, akiknek munkaügyi vitáiban szolgálati felettesként a közgyűlés jár el.

(2) A magasabb vezetőállású dolgozók munkabérét - a legközelebbi közgyűlés határozatának meghozataláig - az igazgatóság ideiglenesen határozza meg.

(3) A szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók érdekképviseletét a szakmailag illetékes szakszervezet látja el.

(Az Ftvr. 29-30. §-ához)

17. §

(1) A fegyelmi és kártérítési eljárás során lehetővé kell tenni az eljárás alá vont meghallgatását, védekezésének és bizonyítékainak előterjesztését, valamint gondoskodni kell a terhére és javára szolgáló körülmények felderítéséről.

(2) A fegyelmi és a kártérítési eljárásban hozott indokolást is tartalmazó írásbeli határozatot az érdekeltnek kézbesíteni kell.

(3) Az eljárás egyéb szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

18. §

(1) Szándékos károkozásnál a tisztségviselő a teljes kárért felel; gondatlan károkozásnál felelőssége a tisztségével összefüggő előző évi díjazása erejéig áll fenn.

(2) Az igazgatóság (területi, szakmai intézőbizottság), valamint a felügyelő bizottság (területi, szakmai ellenőrző bizottság) tagjai együttesen kötelesek megtéríteni a szövetkezetnek azt a kárt, amelyet működésük körében a jogszabályok, illetőleg a szövetkezet belső szabályzatai, vagy kötelességeik egyéb megsértésével vétkesen okoztak. Nem felel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában, vagy az intézkedés megtételében nem vett részt, illetőleg a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott.

19. §

Az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi és kártérítési ügyek kivizsgálására bizottságot hozhat létre.

(Az Ftvr. 32. §-ához)

20. §

A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek területi társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi szerve.

(Az Ftvr. 33. §-ához)

21. §

(1) A megyei szövetség választott testületi szervei az érdekképviseleti, a szakértői, ellenőrzési és egyéb szolgáltatások megszervezésére és ellenőrzésére, valamint a társadalmi, mozgalmi feladatok ellátására bizottságokat hozhatnak létre. Az ügyintéző szervezet létrehozásáról a küldöttközgyűlés dönt.

(2) A megyei szövetség választmányának határozatképességéhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges.

22. §

A megyei szövetség szerveinek és tisztségviselőinek választását, ügykörét és működését a szövetség alapszabálya, részletes feladatkörüket pedig a szervezeti szabályzat határozza meg.

(Az Ftvr. 39. §-ához)

23. §

Az Országos Tanács látja el a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek országos érdekképviseletét.

(Az Ftvr. 41. §-ához)

24. §

(1) Az Országos Tanács - létszámának legfeljebb egytizedével - magát teljes jogú tagokkal egészítheti ki.

(2) Az Országos Tanács és választmányai határozatképességéhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges.

(Az Ftvr. 47. §-ához)

25. §

(1) Ez a rendelet 1972. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az Ftvr-nek a tisztségviselők létszámára vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépést követő első választásnál kell alkalmazni.

(3) Az 1971. gazdasági év eredményeinek (mérleg, eredménykimutatás, nyereségfelosztás) meghatározásánál és jóváhagyásánál az 1971. évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A célrészjegyre e rendelet kihirdetése előtt határozott időre kötött tagsági megállapodás változatlan tartalommal továbbra is érvényes. A határozatlan időre szóló ilyen megállapodást 1972. december 31-ig az új rendelkezéseknek megfelelően kell módosítani. A részesedés mértéke az 1971. október 31-ig jegyzett tagsági részjegyekre - értékhatár nélkül - a tartósan, legalább egy évre lekötött takarékbetét után fizetendő mindenkori bank-kamatnál legfeljebb 2 százalékkal lehet több.

(4) Az Ftvr hatálybalépésekor működő szövetkezetek és szövetségeik alapszabályukat 1972. június 30. napjáig kötelesek felülvizsgálni, a szövetkezeti törvény, valamint az Ftvr. rendelkezéseinek megfelelően módosítani, majd 1972. július 31. napjáig az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás végett bemutatni.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt elnöke