1971. évi 35. törvényerejű rendelet

a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről

A törvényerejű rendelet célja

1. § A törvényerejű rendelet célja, hogy a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek működésének és gazdálkodásának előmozdítása érdekében a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) keretei között megállapítsa e szövetkezetek szervezetére, működésére, gazdálkodására, érdekképviseletére, továbbá a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó sajátos szabályokat.

A törvényerejű rendelet hatálya

2. § (1) A törvényerejű rendelet hatálya a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre (a továbbiakban: szövetkezet) terjed ki.

(2) A szövetkezet érdekképviseletére vonatkozó rendelkezések - a Minisztertanács által megbatározott körben - más szövetkezeti ágazatihoz tartozó szövetkezetek érdekképviseletére is kiterjednek.

A szövetkezet célja

3. § (1) Az állampolgárok fogyasztói és kistermelői szükségleteik biztonságos és előnyös kielégítése, életkörülményeik javítása végett - háztartásaik és kistermelői gazdaságaik anyagi erejének összefogására építve - alapíthatnak szövetkezetet.

(2) A szövetkezet célja, hogy az össztársadalmi érdekek keretében gazdasági eszközökkel érvényesítse és társadalmi úton is képviselje tagjainak fogyasztói és kistermelői érdekeit, elősegítse a háztartások és kistermelői gazdaságok korszerű fejlődését.

(3) A szövetkezet e célok együttes megvalósítására - mint általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet -, továbbá egyes célok elkülönült megvalósítására alakulhat.

A szövetkezet megalakulása

4. § Szövetkezetet a működéséhez szükséges induló vagyon egyidejű biztosításával legalább tizenöt személy alapíthat.

A szövetkezet alapszabálya

5. §[1] (1)[2] A szövetkezet tevékenységi körét az alapszabályban az egységes ágazati osztályozási rendszer alkalmazásával úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek ágazati hovatartozása valamint - ha jogszabály az adott tevékenység folytatását előzetes hozzájárulás meglététől teszi függővé, a tárgya is - megállapítható legyen.

(2) Az alapszabályban kell meghatározni

a) a tag anyagi részesedésének formáit, módját, általános feltételeit és

b)[3] azoknak a tisztségviselőknek a körét, akik felett a munkáltatói jogkört a közgyűlés vagy küldöttgyűlés gyakorolja.

Szervezeti és működési szabályzat

6. §[4] A szövetkezetek - az alapszabály keretei között - szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg

a) a választott testületi szervek ügykörét, feladatait és működésük rendjét;

b) a választott tisztségviselők jogait és kötelezettségeit;

c) a szövetkezet központi, területi és egyéb szervei közötti kapcsolat rendszerét;

d) a gazdálkodás szervezetére és ennek működésére vonatkozó szabályokat.

A közgyűlés (részközgyűlés)

7. §[5] (1)[6]

(2)[7] A közgyűlést akkor kell összehívni, ha a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben kell dönteni.

8. § (1) A szövetkezetnél részközgyűlés akkor működhet, ha az alapszabály - figyelemmel a szövetkezet nagy taglétszámára, működési területének tagoltságára, nagy kiterjedésére, vagy a tagság egy részének elkülönült gazdasági tevékenységére - a közgyűlés megtartásának ezt a formáját rendeli el.

(2) Az alapszabály határozza meg

a) a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit;

b) a körzethez tartozó tagokat érintő ügyekben a részközgyűlés, illetőleg az általa létrehozott területi (szakmai) szerv döntési jogkörét.

Küldöttgyűlés

9. §[8] (1)[9] Az alapszabály rendelkezésétől függően a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az évi eredmény alapján - a jogszabályok keretei között - a részjegy osztalékára, a célrészjegy utáni részesedésre fordítandó összeg, valamint a tagokat megillető egyéb anyagi juttatások és kedvezmények összegének megállapítása,

b) irányelvek megállapítása azokról az ingyenes vagy kedvezményes szövetkezeti juttatásokról és más előnyökről, amelyekben csak a szövetkezet tagja részesíthető,

c) az alapszabályban meghatározott tisztségviselőkkel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása,

d) a jogszabályok keretei között a testületi szervek tagjai külön díjazása (tiszteletdíja) kereteinek, az elnök és elnökhelyettes munkadíjának, egyéb járandóságainak a megállapítása,

e) döntés munkás-szövetkezeti csoportnak a szövetkezet keretében való működéséről.

(2)[10]

(3)[11] A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A küldöttgyűlésen - tisztségénél fogva - szavazati joggal vesz részt:

a) az igazgatóság és a fel ügyelőbizottság tagja;

b) a közgyűlés (küldöttgyűlés) által létrehozott állandó bizottságok elnökei.

(4)[12] Az ötszáz főnél kisebb taglétszámú fogyasztási szövetkezetekben küldöttgyűlés nem alakítható.

9/A. §[13] (1)[14] A részközgyűlésen a tagok

a) megválasztják, felmentik, illetőleg visszahívják a küldötteket;

b) véleményt nyilvánítanak a működési területüket érintő fejlesztési és fontosabb gazdálkodási kérdésekben;

c)[15] javaslatot tesznek a tagokat megillető kedvezmények, juttatások körére és mértékére;

d) döntenek a rendelkezésükre bocsátott fejlesztési és felújítási eszközök felhasználásáról;

e) döntenek és véleményt nyilvánítanak továbbá azokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály a tagértekezlet hatáskörébe utal.

(2)[16] A részközgyűlésen figyelembe kell venni azokat a javaslatokat, amelyeket a gazdálkodással összefüggésben a tagok és az alkalmazottak egyes csoportjai tettek.

(3)[17] A részközgyűlésen évente legalább egy alkalommal az igazgatóság vagy az intézőbizottság hívja össze.[18]

Igazgatóság

10. § (1)[19] Az igazgatóság tagjainak legalább kétharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban nem álló tagok közül kell választani.

(2)[20] Az igazgatóság alkotja meg az alapszabály kivételével a szövetkezet önkormányzati szabályzatait (Szvt. 18. §) és gyakorolja a közgyűlés vagy küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó magasabb vezetőállású és vezetőállású alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat.

Felügyelő bizottság

11. § (1)[21]

(2) A felügyelő bizottság elnöke és tagjai a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhatnak.

[22]

12. §[23]

12/A. §[24] A közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi és kártérítési ügyek kivizsgálására, a tényállás felderítésére a közgyűlés vagy küldöttgyűlés bizottságot hozhat létre. A bizottság a vizsgálatot az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a megyei szövetség elnöksége vagy az állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv kezdeményezésére indíthatja meg.

A szövetkezet területi (szakmai) szervei

13. § (1)[25] A részközgyűlések - az alapszabályban meghatározott hatáskörrel és létszámmal - területi (szakmai) intézőbizottságot és ellenőrző bizottságot választhatnak. E testületi szerveket legfeljebb ötévi időtartamra kell megválasztani.[26]

(2) A területi (szakmai) intézőbizottság a létrehozó részközgyűlések, továbbá a szövetkezet igazgatósága irányításával működik.

(3) A területi (szakmai) ellenőrző bizottság a létrehozó részközgyűlések irányításával, továbbá a szövetkezet felügyelő bizottságának irányelvei alapján működik.

(4) A szövetkezet alkalmazottja nem lehet a területi (szakmai) ellenőrző bizottság tagja.

13/A. §[27] (1) Az intézőbizottság

a) dönt a tagfelvételről;

b)[28] javaslatot tesz, illetve véleményt nyilvánít a működési területét érintő fejlesztésről, a tagokat megillető kedvezmények, juttatások köréről és mértékéről, a működési területén foglalkoztatott egységvezetők és üzemvezetők alkalmazásáról, munkadíjazásáról, jutalmazásáról, kitüntetéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről; javaslatot tesz továbbá a működési területén levő egységek üzemeltetési módjára;

c) ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.

(2) Az intézőbizottság - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - ellenőrzési feladatokat is ellát.

Mezőgazdasági szakcsoport, munkásszövetkezeti és iskolai szövetkezeti csoport[29]

14. §[30] (1) A szövetkezet keretében

a)[31] az állampolgárok a kistermelői gazdaságukban, házikertjeikben folyó termelésnek, az ehhez szükséges anyagok és eszközök beszerzésének, a termékeik értékesítésének és feldolgozásának előmozdítása érdekében mezőgazdasági szakcsoportot; a lakosság, a szövetkezet és más gazdálkodó szervezet részére végzendő szolgáltatásra és árutermelésre ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot;

b) az ipari és mezőgazdasági termelőüzemek, bányák, egyéb vállalatok és intézmények dolgozói fogyasztási cikkekkel való ellátásuk, a közétkeztetés megszervezése, a háztartási munka megkönnyítése és egyéb szolgáltatások érdekében munkásszövetkezeti csoportot,

c) a tanulóifjúság és az oktatási intézmények dolgozói a b) pontban meghatározott célok megvalósítása, továbbá a tanulmányaikhoz szükséges taneszközök beszerzése, az oktató-nevelő munka elősegítése, társadalmi, közéleti tevékenységre való előkészítésük és munkára nevelésük, a szocialista szövetkezés eszméinek megismerése és népszerűsítése érdekében iskolai szövetkezeti csoportot

hozhatnak létre.

(2)[32]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szövetkezet is alakulhat.

Összeférhetetlenség

15. § (1) Nem lehet tisztségviselő az a személy sem, aki a szövetkezet működési területén levő helyi tanács vezető állású dolgozója, valamint aki a szövetkezet felett az állami törvényességi felügyeletet, ellenőrzést, vagy egyéb hatósági feladatot ellátó szervnél e feladat végzésében közreműködik.

(2)[33] A szövetkezet alapszabálya a rokonság körében, valamint a szövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport továbbá az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport viszonyában további összeférhetetlenségi okokat is megállapíthat.

A szövetkezet gazdasági tevékenysége

16. § (1) A szövetkezet szolgáltatásait nemcsak a szövetkezet tagjai vehetik igénybe. Az alapszabály meghatározhat olyan szolgáltatásokat, amelyeket a szövetkezet - általában, vagy kedvező feltételekkel - csak tagjai részére nyújt.

(2)[34]

A szövetkezet képviselete

17. § Az ügyvezető igazgató a szövetkezetet gazdálkodása körében képviseli.

Kiválás

18. §[35]

Tagsági viszony

19. § (1) A szövetkezet tagja lehet - törvényes képviselőjének hozzájárulásával - a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú is, továbbá - hozzájárulás nélkül - az a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, aki munkaviszonyban áll, vagy termelőszövetkezet tagja.

(2)[36]

19/A. §[37] A tagfelvételről az intézőbizottság, ahol ilyen nem működik, az igazgatóság dönt.

20. § (1) A szövetkezet tagjainak legalább egytizede az ok és cél részletes közlésével írásban indítványozhatja

a) az igazgatóságnak vagy a felügyelő bizottságnak, hogy a gazdálkodás, a számvitel, illetőleg az ügyvitel tagsági érdekből aggályosnak tartott részét vizsgálja meg, vagy. azt a területi szövetség revizori szervezete, illetőleg más szakember igénybevételével vizsgáltassa meg;

b) a felügyelő bizottságnak, hogy egy vagy több tisztségviselő ellen - kötelezettségük megszegéséből eredő károkozás miatt - kártérítési eljárást kezdeményezzen.

(2) A szövetkezet illetékes szerve a kisebbségi indítványról harminc napon belül köteles határozni, illetőleg a szükséges intézkedéseket megtenni, ideértve a rendkívüli közgyűlés összehívását is. A határozatról, intézkedésről a kisebbséget értesíteni kell.

[38]

21. §[39]

A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolata

22. § (1) A szövetkezet tagja vagyoni hozzájárulásként legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. Az egy tag által jegyezhető részjegyek legmagasabb számát az alapszabály határozza meg.

(2)[40] A befizetett részjegy összege, illetőleg a mérleg szerinti részjegyalap ráeső hányada a tagot csak a tagsági viszony megszűnése esetén illeti meg. A több részjeggyel rendelkező tag a tagsági viszonyának fennállása alatt is csökkentheti részjegyeinek számát.

(3)[41]

(4)[42]

(5)[43] A tag a szövetkezetnek a küldöttgyűlés döntése alapján kamatmentes vagy kamatterhes kölcsönt nyújthat.

23. §[44]

24. §[45] A tagot a szövetkezet szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos személyes közreműködése alapján vásárlási és értékesítési visszatérítés illeti meg. A tagokat megillető juttatások, kedvezmények köréről és mértékéről a szövetkezet belső szabályzataiban kell rendelkezni.

A tagsági viszony megszűnése

25. §[46] Az alapszabály a kilépés előzetes bejelentésére legfeljebb harminc napos időtartamot írhat elő.

26. § A szövetkezet a tagsági viszonyt megszüntetheti, ha a tag

a) a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;

b) a szövetkezetnek szándékosan kárt okoz;

c) tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felróható okból tartósan nem tesz eleget.

Az alkalmazottak helyzete

27. §[47] Az alapszabály elrendelheti, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenységének szakmai irányítását az igazgatóság által alkalmazott ügyvezető igazgató lássa el.

28. § (1) A szövetkezet alkalmazottjának munkaügyi helyzetére - az ebben a törvényerejű rendeletben meghatározott eltéréssel - a Munka Törvénykönyve, a munkaviszonyra vonatkozó más jogszabályok, illetőleg a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az alkalmazott egyben a szövetkezet tagja.

(2) Az alkalmazott által létesített tagsági viszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket a tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályok rendelkezései határozzák meg.

A tisztségviselők felelőssége

29. § (1) A szövetkezet tisztségviselője a tisztségből folyó kötelességének vétkes megszegésével fegyelmi vétséget követ el.

(2) A fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) tisztségből való elmozdítás.

(3)[48] A fegyelmi eljárás a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4)[49] A közgyűlés által választott tisztségviselők esetében elmozdítást elrendelő fegyelmi határozatot csak a közgyűlés hozhat.

30. § (1) A szövetkezet tisztségviselője a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseinek, valamint a tisztségéből fakadó kötelességeinek egyéb megszegésével vétkesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2)[50] A kártérítés kérdésében a küldöttgyűlés dönt, határozata ellen a bírósághoz lehet fordulni.

A szövetkezet felelőssége

31. § A szövetkezet a tagsági viszonnyal összefüggésben a tagjának okozott kárért a polgári jog, a munkaviszonnyal kapcsolatban az alkalmazottjának okozott kárért a munkajog szabályai szerint felel.

Területi és szakmai szövetségek

32. § (1) A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, továbbá a Minisztertanács által meghatározott más szövetkezeti ágazatokhoz tartozó szövetkezetek közösen és önkéntesen létrehozott területi társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi szerve; e körben a közös, valamint az egyes ágazatokhoz tartozó szövetkezeteket érintő sajátos feladatokat látja el.

(2) A megyei szövetség közös testületi szerveit és szervezetét úgy kell megalakítani, hogy azokban az érintett szövetkezeti ágazatok megfelelő képviselethez jussanak.

33. §[51]

34. §[52] (1) A küldöttközgyűlés a tagszövetkezetek küldötteiből áll. Az egy szövetkezetben választható küldöttek számát - amely ágazatonként eltérő lehet - a szövetség alapszabálya állapítja meg.

(2) A küldöttközgyűlés feladatkörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek több szövetkezeti ágazathoz tartozó szövetkezetet érintenek.

35. §[53]

36. §[54]

37. §[55]

38. § Szakmai szövetség megalakulására és működésére a területi szövetségekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Országos érdekképviseleti szerv

39. § (1) A fogyasztási szövetkezetek országos társadalmi érdekképviseleti és mozgalmi szerve a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: Országos Tanács). Az Országos Tanács a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, továbbá a Minisztertanács által meghatározott más szövetkezeti ágazatokhoz tartozó szövetkezetek országos érdekképviseletét látja el. E körben a közös, valamint az egyes ágazatokhoz tartozó szövetkezeteket érintő sajátos feladatokat lát el.

(2) Az Országos Tanács közös testületi szerveit és szervezetét úgy kell megalakítani, hogy azokban az érintett szövetkezeti ágazatok megfelelő képviselethez jussanak.

40. § (1) Az Országos Tanácsot az általa képviselt szövetkezetek kongresszusa hozza létre.

(2) A kongresszus teljes ülésen látja el azokat a feladatokat (Szvt. 101. §), amelyek valamennyi szövetkezeti ágazathoz tartozó szövetkezetet érintenek.

(3) Az egyes szövetkezeti ágazatok küldöttei a szövetkezeti ágazatukat érintő kérdéseket külön tárgyalják meg és állásfoglalásaikat a kongresszus teljes ülése elé terjesztik.

41. §[56]

42. §[57]

43. §[58]

44. §[59]

45. §[60]

46. §[61]

Záró rendelkezések

47. § E törvényerejű rendelet 1972. január 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k..

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára