5/1971. (II. 8.) Korm. rendelet
a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről
1. §
A 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"1. § A lakásszövetkezet (a továbbiakban: lakásfenntartó szövetkezet) tevékenységi körében gondoskodik a lakásszövetkezeti házak és az ezek rendeltetésszerű használatát elősegítő létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóházak) fenntartásáról (kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról); e körben - tagjai számára - a lakással összefüggő szolgáltatásokat is nyújthat."
2. §
A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"2. § (1) Lakásfenntartó szövetkezetet azok az állampolgárok szervezhetnek, akik állami eszközökből megvalósuló tanácsi értékesítésű lakás tulajdonosai, továbbá akik a tulajdonukba más módon került lakással rendelkeznek és a szövetkezésben rejlő előnyökre tekintettel a lakóház fenntartásáról - önkéntesen - szövetkezeti formában közös összefogással kívánnak gondoskodni.
(2) A lakásfenntartó szövetkezet szervezéséhez és megalakulásának előkészítéséhez - feladatkörében - a területileg illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága, az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár), valamint a lakásszövetkezetek érdekképviseleti szerve segítséget nyújt.
(3) Lakásfenntartó szövetkezetet - a gazdaságos üzemeltetés követelményeinek figyelembevételével - általában összefüggő területen levő épületcsoportonként lehet megszervezni; szövetkezetet azonban többszintes lakóházanként is lehet szervezni.
(4) Lakásfenntartó szövetkezet legalább 12 lakásos lakóépület fenntartására alakítható."
3. §
A R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"5. § (1) Lakásfenntartó szövetkezet tagja lehet minden olyan állampolgár, aki:
a) a 2. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel,
b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri, továbbá
c) írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a lakással (más helyiséggel) kapcsolatos fizetési kötelezettségeit előírás szerint teljesíti és ennek biztosítására az esedékes befizetések illetményeiből való levonásához - a megfelelő illeményrésznek a lakásfenntartó szövetkezet, illetőleg a Takarékpénztár javára történő engedményezésével - hozzájárul.
(2) A tagok felvételéről az alakuló közgyűlés, a megalakulás után pedig - a közgyűlés előtti beszámolási kötelezettséggel - az igazgatóság határoz."
4. §
A R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"10. § (1) A lakóházban levő lakások személyi tulajdonban állanak.
(2) A lakóházban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség - a közös használatra szolgáló helyiségek kivételével - annak a tulajdonába kerül, aki a létesítési költségeket viselte. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a lakóházhoz tartozó földrészleten létesítették.
(3) A lakóházhoz tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, a lakóház közös célt szolgáló részei, helyiségei, továbbá a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában állanak."
5. §
A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"11. § (1) A lakóház fenntartásáról (kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról) a szövetkezet köteles gondoskodni.
(2) A kezelés és karbantartás költségelőirányzatát a közgyűlés házanként külön-külön köteles megállapítani. A szövetkezeti tagok e költségeket saját lakásuk teljes alapterületének a lakóház összövetkezeti lakásterületéhez viszonyított aránya szerint kötelesek viselni.
(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos a fenntartási költségekhez - a tényleges használatnak megfelelően - köteles hozzájárulni. Ennek mértékét az igazgatóság és a tulajdonos megállapodása határozza meg.
(4) A felújítási munkák költségeinek fedezetére a tagok kötelesek felújítási alapot képezni és erre a célra - évenként - a közgyűlés által megállapított mértékű, de legalább a szociálpolitikai kedvezmények levonása nélkül számított lakásár 0,5 %-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetni."
6. §
A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § A szövetkezet tulajdonában álló földrészlet, a közös célt szolgáló, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása, vagy használatba adása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A használó a külön jogszabályokban megállapított mértékű bért, illetőleg használati díjat köteles fizetni."
7. §
A R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § A lakásszövetkezeti tagság megszűnik:
a) a tag halálával,
b) kilépéssel,
c) a lakás elidegenítésével,
d) kizárással."
8. §
A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"14. § (1) A szövetkezeti lakást csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad felhasználni.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosát - a helyiség rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükséges mértékben - használati jog illeti meg a földrészletre és a közös célt szolgáló épületrészekre. E jog terjedelmét - a szövetkezeti tagok jogos érdekeit figyelembevéve - az igazgatóság és a tulajdonos megállapodása határozza meg.
(3) A szövetkezeti lakás örökölhető.
(4) A szövetkezeti tag lakását adás-vételi, ajándékozási, csere, vagy tartási-életjáradéki szerződés útján csak olyan személy részére idegenítheti el, aki a lakásfenntartó szövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel.
(5) A tag az önkéntesség elvének megfelelően az alapszabályban meghatározott módon, a szövetkezetből kiléphet. Ha a kilépett tag lakását nem idegenítette el, a szövetkezeti házzal összefüggő közös fenntartási költségeket a közgyűlés által megállapított mértékben továbbra is arányosan viseli. A közös költségek viselésére adott engedményezési nyilatkozat továbbra is érvényben marad. A kilépett tag a szövetkezet által nyújtható előnyökre nem tarthat igényt. E rendelkezés vonatkozik arra a lakástulajdonosra is, aki bármely más okból nem tagja a szövetkezetnek.
(6) A lakás elidegenítéséhez a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt a Takarékpénztár hozzájárulása szükséges.
(7) Ha a bíróság a tag tulajdonában álló lakást (helyiséget) elkobozta, a tagot a közgyűlés a szövetkezetből kizárja."
9. §
A R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"16. § (1) A lakásfenntartó szövetkezetekkel összefüggő hitelműveletek pénzügyi lebonyolítása a Takarékpénztár feladata.
(2) A lakásfenntartó szövetkezet köteles valamennyi pénzeszközét a Takarékpénztárnál vezetett számlákon tartani.
(3) A lakásfenntartó szövetkezet pénzeszközeit:
a) üzemeltetési és karbantartási célú befizetések, valamint
b) felújítási alap szerint külön-külön számlán kell kezelni.
(4) A Takarékpénztár az üzemeltetési és karbantartási célokra történő befizetéseket kamatmentes számlán kezeli; a pénzügyminiszter ettől eltérően rendelkezhet A felújítási alap-számlán kezelt pénzeszközök után a Takarékpénztár kamatot térít.
(5) Ha a tag fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a munkáltató szervek az engedményezés alapján kötelesek az esedékes törlesztő részleteket, az üzemeltetési és karbantartási, valamint a felújítási alapot illető esedékes befizetéseket a szövetkezeti tag illetményéből levonni és a tartozás törlesztésére - a tag, illetve a szövetkezet számlája javára - a Takarékpénztárhoz átutalni. A törlesztő részletek levonásáért és haladéktalan átutalásáért a munkáltató szervek anyagilag is felelősek.
(6) Az üzemeltetési és karbantartási, valamint a felújítási alap-számlára történő befizetések elmulasztása a kölcsöntörlesztő részletek megfizetése elmulasztásának következményeit vonja maga után."
10. §
A R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A lakásfenntartó szövetkezetek tekintetében az ágazati irányítást az építésügyi és városfejlesztési miniszter - pénzügyi vonatkozású kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gyakorolja, az állami felügyeletet pedig a tanács illetékes szakigazgatási szerve látja el."
11. §
(1) Ez a rendelet 1971. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a R. 3. §-a (1) bekezdésének második mondata, 6-9. §-ai, 15. §-a, a 17. § (2) bekezdésének második mondatából a minta alapszabályokra való utalás és a bekezdés harmadik mondata hatályát veszti.
(2) A rendelet végrehajtásáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik. Az átmeneti rendelkezések kidolgozásáról, egyidejűleg a lakásfenntartó szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok egységes szerkezetben való közzétételéről az igazságügyminiszterrel és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben gondoskodnak és ennek során a 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendeletben - érdemet nem érintő - szövegezési változtatásokat hajthatnak végre.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke