1971. évi V. törvény

a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének

bevételeit 212.650,000.000 forintban,

kiadásait 215.850,000.000 forintban,

hiányát 3.200,000.000 forintban

határozza meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevétel -a (2)-(5) bekezdésben foglalt részletezéssel - a vállalatok, a szövetkezetek és a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályokkal létrehozott forrásokból származik.

(2) A vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok illetményadója, társadalombiztosítási járuléka, nyereségadója, termelési adója, forgalmi adója, vámbefizetése, importforgalmi adója, városi és községi hozzájárulása, továbbá egyéb befizetései, valamint a vállalatok eszközlekötési járulék és központosított amortizáció befizetéseinek együttes összege 173.410 millió forint, a bevétel 81,5%-a.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseinek összege 5.530 millió forint, a bevétel 2,6%-a.

(4) A lakosságtól származó adó- és egyéb befizetések összege 11.680 millió forint, a bevétel 5,5 %-a.

(5) A különféle bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő befizetések, továbbá a központi és tanácsi költségvetési szervek bevételei, valamint az egyéb forrásokból származó bevételek együttesen 22.030 millió forint, a bevétel 10,4%-a.

3. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 47.410 millió forint, a kiadás 22%-a

- az állami költségvetés által folyósított beruházási kiadásokra,

- a tanácsi fejlesztési alapok állami támogatására,

- a tanácsi fejlesztési alapba átengedett városi és községi hozzájárulásra,

- a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra,

- az egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre,

- az egyéb forgóalap-kiegészítésre,

- a központi készletezésre,

- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak támogatására fordítható.

4. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 55.871 millió forint, a kiadás 25,9%-a a vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, importárkiegészítésekre, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árpolitikai célok megvalósítására szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemviteli támogatására és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére fordítható.

5. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 26.544 millió forint, a kiadás 12,3%-a a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások teljesítésére, a belföldi államadósságok törlesztésére, a lakbéremelés lakossági terheinek térítésére és egyéb kiadásokra fordítható.

6. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadásból a költségvetési szervek kiadásaira 86.025 millió forint fordítható, a kiadás 39,8%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások főbb felhasználási célok szerint a következők:

- a társadalombiztosítási feladatok kiadása 26.159 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 12,1%-a;

- az egészségügyi szolgálat kiadása 8.530 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4%-a;

- a szociális célok támogatási kiadása 1.263 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a;

- az oktatási feladatok kiadása 11.007 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,1%-a;

- a tudományos kutatási, a népművelési, művészeti és más kulturális tevékenység támogatási kiadása 4.741 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,2%-a;

- a védelmi kiadás 9.715 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4,5%-a;

- a rend- és jogbiztonsági kiadás 5.886 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,7%-a;

- az igazgatási kiadás 3.531 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,6%-a;

- a költségvetési szervek különböző gazdasági feladatainak kiadása 11.915 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,5%-a;

- a költségvetési szervek állóeszközeinek felújításával, valamint egyéb feladatainak ellátásával összefüggő kiadás 3.278 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,5%-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően

- a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.

7. § (1) Az Országgyűlés az 1. §-ban foglalt összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek kiadásainak előirányzatát 63.044 millió forinttal, működési bevételeinek (2.774 millió forint) a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékokkal növelt összegét 25.889 millió forinttal hagyja jóvá.

(2) A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét e törvény az 1. számú melléklet szerint határozza meg.

8. § (1) A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek költségvetésük részletes előirányzatát a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) A minisztériumoknak és az önálló költségvetési fejezetet képező szerveknek költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint -- előirányzatmódosítási jogkörük van az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

9. § (1) Az Országgyűlés az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdése b) pontjában, illetve a 17. §-a (1) bekezdése b) pontjában megállapított, a tanácsok 1972. évi költségvetéséhez nyújtandó állami hozzájárulást 3.983 millió forintra, a tanácsok 1972. évi fejlesztési alapjához folyósítandó állami hozzájárulást 8.685 millió forintra módosítja.

(2) A tanácsok 1972. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai és az azokból való részesedés mértékei azonosak az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1971-1975. évre megállapított bevételi forgásokkal és az azokból való részesedés mértékeivel.

(3) Az 1972. évre a tanácsok költségvetéséhez, valamint a tanácsok fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok szerint részletezetten e törvény a 2. számú melléklet szerint határozza meg.

10. § (1) A tanácsok költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1970. évi IV. törvény 16. és 17. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) A tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás, vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthatják, illetőleg - a (3) bekezdésben foglalt esetben - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathatják.

(3) A költségvetés és a fejlesztési alap között átcsoportosítást csak a célcsoportos lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó víz-, csatornahálózatfejlesztéssel összefüggő beruházások megvalósítása érdekében lehet végrehajtani.

11. § E törvény kihirdetése után a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.

12. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak arra, hogy

- az egyes minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetésben előirányzott tartalék biztosítja;

- a 8. § (2) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglalt előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen, és hogy e jogkörét meghatározott körben és összegben a pénzügyminiszterre átruházza;

- az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés terven felül keletkező bevételeiből, illetve kölcsönből fedezze.

13. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során

- az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza;

- a lakásépítésnél hatósági intézkedésre bekövetkező többletköltségek pénzügyi szükségletét. tanácsok részére kiutalja;

- a pénzügyi egyensúly biztosítására á költségvetési eszközök évközi felhasználásakor intézkedéseket tegyen.

14. § E törvény rendelkezéseit 1972. január 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. sz. melléklet a törvény 7. §-ához

A MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET KÉPEZŐ SZERVEK KÖLTSÉGVETÉSEINEK BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI

(Ezer forintban)

1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

2) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

2. sz. melléklet a törvény 9. §-ához

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK 1972. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ

(Ezer forintban)

1) Tartalmazza Győr megyei város előirányzatait is.