8/1971. (II. 10.) ÉVM rendelet

a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

(A R. 1. §-ához)

1. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoport, illetőleg helyiség az, amely ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, vendéglátóipari, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti célra, illetőleg egyéb gazdasági célra szolgál.

(A R. 3. §-ához)

2. §

A bérleménycsoportokat e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

3. §

A III. településkategóriába tartozó

a) országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községeket e rendelet 2. számú melléklete állapítja meg;

b) kiemelt községeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozza meg.

4. §

A bér megállapításánál a helyiségek - falakkal (térelhatároló szerkezetekkel) körülhatárolt - teljes területét kell számításba venni.

5. §

(1) Ha a helyiségcsoport egyes helyiségei különböző bérleménycsoportba tartoznak, - a (2) bekezdésben említett eset kivételével - valamennyi helyiségre a fő rendeltetési célnak megfelelő bérleménycsoportra megállapított bérmértéket kell alkalmazni.

(2) Ha a helyiségekhez pince, alagsori helyiség, garázs is tartozik, ezekre az "E" bérleménycsoportra vonatkozó bérmértéket kell alkalmazni.

(3) Vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben nem lakás céljára szolgáló) helyiségek esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérét a R. és e rendelet alapján kell megállapítani.

6. §

(1) A bér mértéke - a helyiségek településen belüli fekvése alapján - a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott esetekben bérleménycsoportok, illetőleg ezeken belül helyiségtípusok szerint

a) az I. településkategóriában 30%-kal,

b) a II. településkategóriában 20%-kal,

c) a III. településkategóriában 10%-kal

módosítható (növelhető, illetőleg csökkenthető).

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosító tényezőket a település egy-egy összefüggő azonos jellemzőjű területére (városközpont, belső városrész, mellékútvonal, külterület) kell megállapítani.

7. §

(1) A bér mértékét csökkenteni kell, ha a helyiségek -

a) rendeltetésszerű használatához szükséges egyes helyiségek (pl. egészségügyi, tároló helyiség) hiányoznak;

b) műszaki állapota kedvezőtlen;

c) műemlékvédelem alatt álló épületben vannak és a bérlőt a védettséggel kapcsolatban külön kötelezettségek terhelik.

(2) Az (1) bekezdés alapján a csökkentés mértéke legfeljebb 20% lehet.

8. §

(1) A bér mértékét csökkenteni kell, ha a helyiségek

a) műszaki állapota különösen kedvezőtlen,

b) ideiglenes jellegű (pl. felvonulási, barakképület) épületben vannak, illetőleg

c) pincében, alagsorban vannak

és emiatt a rendeltetésszerű használhatóságuk korlátozott.

(2) Az (1) bekezdés alapján a csökkentés mértéke legfeljebb 50% lehet.

9. §

A bér mértéke a 6-8. § alapján együttesen legfeljebb 50%-kal csökkenthető.

10. §

(1) Ha a kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg szolgáltatási helyiségekre kötött bérleti szerződés határozatlan időre szól, és a forgalom a település vagy településrész jellegétől függően változó, az átlagos forgalmat el nem érő hónapokban az egyébként fizetendő bér összegénél 30%-kal alacsonyabb bér állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyiségek idényjellegű használata esetében (pl. üdülőterület), ha az idényen kívüli hónapokban a tevékenység folytatása szünetel, e hónapokra az egyébként fizetendő bér összegénél 50%-kal alacsonyabb bér állapítható meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti átlagos forgalmat el nem érő, illetőleg az idényen kívüli hónapokat a felek megállapodása határozza meg.

(A R. 5. §-ához)

11. §

A Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda által a Budapesten működő diplomáciai és más külképviseleti szervek elhelyezésére bérbeadott helyiségek bérét a felek szabadon állapíthatják meg.

(A R. 7. §-ához)

12. §

A R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések abban az esetben is alkalmazhatók, ha a bérlő a R. és e rendelet hatálybalépése előtt a helyiségeket saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül átalakította (bővítette) és a bérbeadóval korábban úgy állapodott meg, hogy a bér a bérleti jogviszony fennállása alatt változatlan marad.

(A R. 8-9. §-ához)

13. §

(1) Jogcím nélküli a használat, ha a használó

a) a helyiségeket nem a jogszabályban meghatározott módon szerezte meg;

b) bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget vagy területet határidőre nem ürítette ki.

(2) Rendeltetésellenes a használat, ha a bérlő

a) a helyiségeket nem a kiutaló határozatban, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelő célra vagy a város(község-) rendezési tervművelet területfelhasználási előírásaival ellentétesen használja;

b) a kitelepítésre kijelölt (a fővárosban a III. kategóriába sorolt) üzemben a kitelepítésére előírt határidőn túl visszamaradt;

c) a lakásépítéssel kapcsolatos szanálás esetén az áttelepítésre előírt határidőn túl visszamaradt;

d) a környezetre káros hatású üzemeltetés megszüntetésére vonatkozó hatósági intézkedések végrehajtását elmulasztotta.

(3) A (2) bekezdés b)-d) pontja csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a kötelezettnek felróható.

(4) A fővárosban működő állami vállalatok és kisipari szövetkezetek esetében a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak helyett a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. §

(1) A bérbeadó köteles a jogcím nélküli, illetőleg a rendeltetésellenes használatot, annak kezdő időpontját és a használati díj, illetőleg a bér összegét a bérlemény fekvése szerint illetékes első fokú adóügyi hatóságnak bejelenteni.

(2) A bírság összegét az adóügyi hatóság állapítja meg. A fizetési kötelezettség a jogcím nélküli, illetőleg rendeltetésellenes használat kezdő időpontját követő hó 1. napjától, legkorábban azonban 1972. július hó 1. napjától áll fenn.

(3) A bírság kezelésére, ellenőrzésére és behajtására a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az állampolgárok által fizetendő bírság esetében a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(5) A bírság összegét az adóügyi hatóság negyedévenként köteles a helyiség fekvése szerint illetékes városi (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapjába, illetőleg a községi tanács költségvetésébe átutalni.

(6) Ha a jogcím nélküli, illetőleg rendeltetésellenes használat megszűnik, a bérbeadó köteles azt az adóügyi hatósággal közölni.

(A R. 12. §-ához)

15. §

A bérbeadó köteles a helyiségeket felmérni és ennek során

a) azokat rendeltetésüknek megfelelő bérleménycsoportba sorolni, továbbá

b) a bér mértékét módosító (növelő, csökkentő) tényezőket megállapítani.

16. §

A bérbeadó a bérlővel írásban köteles közölni:

a) a bér mértékét (ezen belül a településkategóriát és a bérleménycsoportot),

b) a növelés, vagy csökkentés együttes mértékét és jogcímét,

e) a helyiségek számításba vett alapterületét,

d) az 1971. június hó 30. napjáig fizetett korábbi bért, illetőleg az 1971. július hó 1. napja után fizetendő bért (új bért), továbbá

e) a korábbi és az új bér összege közötti különbözetet.

17. §

Ha a helyiségek bérleménycsoportba- sorolásánál a felek között a tevékenységi körrel, illetőleg a rendeltetés jellegével kapcsolatban vita merül fel, a bérbeadó megkeresésétől számított 15 napon belül

a) állami bérlő esetében a bérlő felügyeleti szerve,

b) nem állami bérlő esetében pedig a tanács végrehajtó bizottságának a bérlő tevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szerve

nyilvánít véleményt.

18. §

Jogcím nélküli használat esetében a használati díj megállapítása és közlése során a R. 12-13. §-ának és e rendelet 15-17. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(A R. 17. §-ához)

19. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 8/1971. (II. 10.) ÉVM rendelethez

BÉRLEMÉNYCSOPORTOK

"A"

1. Osztályon felüli vendéglátóipari létesítmények

2. Bárok, mulatók

3. Külföldi szervek irodái, bemutató termei, kulturális és kereskedelmi helyiségei

4. Légiforgalmi irodák

5. Külföldi valutáért történő értékesítés helyiségei

6. Divatszalonok

"B"

1. Üzemi és gyárépületek és helyiségek

2. Műhelyek

3. Gépházak és géptermek

4. Laboratóriumok

"C"

1. Bemutató- és árumintatermek

2. Áru- és üzletházak, boltok, vásárcsarnokok, fedett piacok és pavilonok

3. Vendéglátóipari épületek és helyiségek (az "A" bérleménycsoportba tartozók kivételével)

4. Raktárak, szertárak, magtárak, a felvásárlás és terménybegyűjtés épületei és helyiségei

5. Irodaépületek, irodahelyiségek

6. Postahivatalok

"D"

1. Művelődési házak, olvasótermek, könyvtárak, levéltárak, képzőművészeti kiállítótermek, színházak, egyéb művelődésügyi intézmények helyiségei, hangversenytermek, filmszínházak, önálló műtermek, valamint egyéb kulturális helyiségek, gyűléstermek

2. Oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, kollégiumok, nevelőotthonok és ezek tornatermei, tanműhelyei

3. Munkásszállás, üzemi öltöző, melegedő, pihenő, fürdő épületek és helyiségei

4. Lakossági javító-szolgáltató helyiségek, kisipari műhely

5. Kórházak, szanatóriumok, szülőotthonok, egészségházak, orvosi rendelők, gyógyszertárak, elsősegélynyújtó-, mentő- és véradóállomások és egyéb egészségügyi intézmények, helyiségek

6. Szociális otthonok, napközi otthonok, fiatalkorúak átmeneti szociális foglalkoztató (nevelő) helyiségei, és egyéb szociális foglalkoztatók helyiségei

7. Sportlétesítmények edzőtermei, öltözői, klubhelyiségei stb.

"E"

1. Személygépkocsi-, vagy egyéb járműtároló helyiség (garázs, zárható helyiség)

2. Egyéb gazdasági épületek (istálló, zárható fedett szín, csűr stb.)

2. számú melléklet a 8/1971. (II. 10.) ÉVM rendelethez

Országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községek jegyzéke

Abaliget

Aggtelek

Alsóőrs

Aszófő

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Balatonakali

Balatonalmádi

Balatonberény

Balatonboglár

Balatonederics

Balatonfenyves

Balatonfőkajár

Balatonföldvár

Balatonfüred

Balatonfűzfő

Balatongyörök

Balatonkenese

Balatonkeresztúr

Balatonlelle

Balatonmáriafürdő

Balatonöszöd

Balatonrendes

Balatonszabadi

Balatonszárszó

Balatonszemes

Balatonszentgyörgy

Balatonszepezd

Balatonudvari

Balatonvilágos

Balf

Bánk

Budakalász

Bükk

Bükkszentkereszt

Csobánka

Csopak

Cserszegtomaj

Diósjenő

Dömös

Dunabogdány

Dunakeszi

Fonyód

Gárdony

Göd

Gyenesdiás

Harkány

Hévíz

Hollóháza

Jósvafő

Kápolnásnyék

Kesztölc

Kismaros

Kisoroszi

Kőröshegy

Kővágóőrs

Leányfalu

Leányvár

Lovas

Mátraszentimre

Nadap

Nagybörzsöny

Nagymaros

Nemesgulács

Ordacsehi

Orfű

Örvényes

Pákozd

Paloznak

Parádsasvár

Pilisszentkereszt

Pilisszentlászló

Pilisszentlélek

Pócsmegyer

Pomáz

Ráckeve

Révfülöp

Sukoró

Szendehely

Szigetmonostor

Szigliget

Szilvásvárad

Szokolya

Sződliget

Tahitótfalu

Telkibánya

Tihany

Tiszafüred

Tokaj

Velem

Velence

Verőce

Visegrád

Vörösberény

Vonyarcvashegy

Zamárdi

Zánka

Zebegény