10/1972. (III. 28.) Korm. rendelet
a közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet módosításáról
1. §
A közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"2. § A közületi szervek elhelyezése és az ezzel kapcsolatos kártalanítás (a továbbiakban együtt: közületi elhelyezés) ügyében a tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei (első, illetőleg másodfokú elhelyező hatóságok) járnak el. E szakigazgatási tevékenység központi irányítását az építésügyi és városfejlesztési miniszter látja el."
2. §
A R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Ha a közületi szerv a helyiséget (telket) a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén - állami szerv esetében 1968. január 1. napja után - maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján, igénybevételnek csak a közületi szerv beleegyezésével van helye. Nincs szükség azonban a közületi szerv beleegyezésére, ha
a) a helyiség (telek) igénybevételére város-(község-) rendezés, telekalakítás, lakásépítés, közlekedés, honvédelem, illetőleg műemlékvédelem érdekében kerül sor;
b) a kötelező helyiségnormákat meghaladó mértékű irodahelyiségterület igénybevételére kerül sor."
3. §
(1) A R. 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A jogszerűen használó közületi szerv vagy magánszemély a részére felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) helyiséget (telket) vagy annak egy részét a közületi elhelyezési eljárás megindulása előtt az elhelyező hatóságnak felajánlhatja, illetőleg közületi szervnek megállapodás alapján határidő nélküli használatra átengedheti, vagy meghatározott (általában öt évnél nem hosszabb) időre vagy feltétel bekövetkezéséig ideiglenes jelleggel bérbe (albérletbe) adhatja.
(2) A jogszerűen használó közületi szervek a szükségleteik kielégítésére meg nem felelő helyiségek (telkek) használati jogát megállapodás alapján egymással vagy jogszerűen használó magánszeméllyel elcserélhetik.
(3) A jogszerűen használó a helyiség (telek)
a) felajánlása esetén a kártalanítás szabályai szerint megállapítható mértékű ellenértéket,
b) használatra átengedése, illetőleg cseréje esetében a felek megállapodásában meghatározott - magánszemély esetében azonban legfeljebb a kártalanítás szabályai szerint megállapítható - összegű ellenértéket,
c) bérbe- (albérletbe-) adása esetén pedig jogszabályban meghatározott mértékű bért (albérleti díjat)
követelhet."
(2) A R. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Állampolgár tulajdonában álló helyiség (telek) felajánlásához, használatra átengedéséhez, albérletbeadásához, illetőleg cseréjéhez - a 20. § (2) bekezdésében említett helyiség kivételével - a tulajdonos hozzájárulása szükséges."
4. §
A R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az irodai dolgozók elhelyezésére szükséges helyiség kiutalása (engedélyezése), használatbavétele, továbbá használata során a jogszabályban megállapított helyiségnormák alkalmazása kötelező."
5. §
A R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Állami lakás igénybevétele
7. §
(1) Állami lakás közületi szerv elhelyezésére nem lakás céljára nem vehető igénybe.
(2) Az igénybevételi tilalom nem vonatkozik az olyan állami lakásra, amelyet beruházás elhelyezése, illetőleg város- (község-) rendezés miatt le kell bontani. Ilyen esetben azonban az igénylő közületi szerv
a) köteles a lakás megfelelő pótlásáról gondoskodni;
b) a lakást csak a korábbi használó kiköltözésétől számított három hónapig használhatja nem lakás céljára.
(3) A lakáspótlási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha az állami lakást lakásépítés miatt kell lebontani.
(4) Az igénybevételi tilalom és a lakáspótlási kötelezettség nem vonatkozik a szükséglakásra, továbbá a lakásnak nem minősülő, de ténylegesen lakás vagy más emberi tartózkodás (pl. szállás, szolgálati elhelyezés) céljára szolgáló helyiségre sem.
(5) Állami szerv használatában álló épületben (telken) levő tanácsi bérlakás az állami szerv munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakása céljára e rendelet rendelkezései szerint igénybe vehető.
Az ilyen szolgálati lakás bérlőjének kijelölése és a lakásbérleti jogviszony tekintetében a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Ha az állami lakásra fennálló lakásbérleti jogviszony az építésügyi hatóságnak az épület lebontását vagy átalakítását elrendelő, illetőleg engedélyező - a lakás megsemmisülését eredményező - határozata alapján szűnik meg, a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni."
6. §
A R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű kiutalása esetében a használati jog a kiutaló határozatban előírt időpontban, illetőleg feltétel bekövetkezésével - ha az elhelyező hatóság a határidőt nem hosszabbította meg, vagy a feltételt nem módosította - megszűnik. Ilyen esetben a használó közületi szerv
a) a helyiség (telek) kiutalásakor általa a korábbi jogszerű használónak fizetett pénzbeli kártalanításnak megfelelő összeg megtérítésére tarthat igényt,
b) a helyiséget (telket) pedig a saját költségén - cserehelyiség (cseretelek) biztosításának igénye nélkül - köteles kiüríteni. E kötelezettség teljesítését és végrehajtását szükség esetén az elhelyező hatóság rendeli el."
7. §
A R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az igénybevételi díj
a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett esetekben az ott megjelölt fedezeti forrásokat terheli és
b) minden helyiség, továbbá - a nem tanácsi egyedi nagyberuházás céljára szolgáló állami telkek kivételével - minden telek esetében a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapját, a nem tanácsi egyedi nagyberuházás céljára szolgáló állami telkek esetében pedig az állami költségvetést illeti meg."
8. §
(1) A R. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A közületi elhelyezés ügyében hozott határozatban kell rendelkezni.]
"a) a kártalanításról, továbbá a kártalanításként adott cserehelyiség (cseretelek) kiutalása felől, valamint"
(2) A R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a kártalanításra jogosult kártalanításként tanácsi bérlakást kap, ennek kiutalása felől is a közületi elhelyezés ügyében hozott határozatban kell rendelkezni. Abban a kérdésben, hogy a felajánlott tanácsi bérlakás a kártalanításra jogosult részére kiutalható-e, a cserelakás fekvése szerint illetékes első, illetőleg fellebbezés esetében a másodfokú lakásügyi hatóság állásfoglalása az irányadó. Az elhelyező hatóság a kiutalás során egyebekben a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezések szerint, a lakásügyi hatóság hatáskörében jár el."
9. §
A R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A helyiség (telek) új használójául kijelölt közületi szerv, illetőleg magánszemély az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján a korábbi használó kiköltözésétől számított 15 napon belül, de még a helyiség (telek) elfoglalása előtt köteles az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével) bérleti jogviszonyt létesíteni. A bérleti jogviszonyra a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és béréről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni."
10. §
A R. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Állampolgár tulajdonában álló helyiséget az elhelyező hatóság közületi elhelyezés érdekében - a (2) bekezdésben említett eset kivételével - még akkor sem vehet igénybe, ha azt korábban közületi szerv használta. Az ilyen helyiséggel a tulajdonos - a használat megszűnése után - szabadon rendelkezhet; azt az elhelyező hatóság kiutaló határozata (engedélye) nélkül maga használhatja, vagy másnak - közületi szervnek is -nem lakás céljára bérbe adhatja, illetőleg használatra átengedheti.
(2) A társasházban és a lakásfenntartó szövetkezeti házban levő üzlet- és ehhez tartozó más helyiséget csak annak a részére szabad bérbeadni, illetőleg használatra átengedni, akinek az elhelyező hatóság azt kiutalta, vagy a részére történő hasznosításhoz a 4. § (4) bekezdése alapján engedélyt adott. Ha az ilyen helyiséget közületi szerv a saját szükségletének kielégítésére és a saját költségén - állami szerv esetében 1968. január 1. napja után - maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján, igénybevételére csak a 3. § (2) bekezdésének keretei között kerülhet sor."
11. §
A R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"21. § (1) Állampolgár, illetőleg nem állami szerv tulajdonában álló házingatlanban levő lakást, továbbá szövetkezeti lakást és társasházi öröklakást (együtt: nem állami lakást) az elhelyező hatóság közületi elhelyezés érdekében még akkor sem vehet igénybe, ha azt közületi szerv használta. Az ilyen lakással a tulajdonos -a használat megszűnése után - a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint rendelkezhet. Az ilyen lakás közületi szerv dolgozói elhelyezése (elszállásolása) céljára az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával engedhető át.
(2) Nem állami szerv a tulajdonában álló házingatlanban levő lakást nem lakás céljára csak akkor használhatja fel, ha a lakás megfelelő pótlásáról gondoskodik."
12. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. 16. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, továbbá a 31/1969. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. §-ának 1. pontja hatályát veszti.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke