2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet

a közületi szervek elhelyezéséről

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a közületi szervek elhelyezése, továbbá az ezzel kapcsolatos kártalanítás céljára szükséges helyiségekre és telkekre egyaránt kiterjed.

(2) E rendelet rendelkezéseit a lakásépítésekkel kapcsolatos szanálások esetében az erről, a polgári védelem célját szolgáló helyiségek (óvóhelyek) tekintetében pedig az említett helyiségek ideiglenes hasznosításáról szóló külön jogszabályokban megállapított kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) E rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a diplomáciai testület és az egyházak elhelyezési igényének kielégítésénél is.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a raktárgazdálkodásról és a földalatti tárolóterekkel való gazdálkodásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó helyiségekre,

b) a közterületen levő árusítóhelyiségekre (bódékra),

c) a vásárcsarnokok és piacok területén levő árusító- és hűtőhelyekre,

d) a közforgalmú közlekedési vállalatok pályaudvarai (állomásai, kikötői, repülőterei) területén levő helyiségekre és rakodóterületekre,

e) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben levő és a lakók közös használatára, illetőleg közösségi céljaira szolgáló helyiségekre és területekre,

f) az állami tulajdonban álló villamosművekhez tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseknek a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló jogszabályokban szabályozott használati jog alapján történő elhelyezésére,

g) a közterületekre (közutakra, utcákra, terekre),

h) az erdőkre és a mezőgazdasági rendeltetésű földekre, ideértve a külterületi mező- és erdőgazdasági üzemek, telepek területét is, valamint

i) a vizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák és természetes tavak) medrére.

A közületi elhelyező hatóságok és hatáskörük

2. §

(1) A közületi szervek elhelyezése és az ezzel kapcsolatos kártalanítás (a továbbiakban együtt: közületi elhelyezés) ügyében első fokon

a) községben

1. a nem lakás céljára használt és 100 m2-t meg nem haladó alapterületű helyiségek tekintetében a községi tanács végrehajtó bizottsága,

2. a nem lakás céljára használt és 100 m2-t meghaladó alapterületű, továbbá alapterületre való tekintet nélkül a lakás céljára használt helyiségek, valamint a telkek tekintetében a járási tanács végrehajtó bizottsága,

b) járási jogú városban

mindennemű helyiség és telek tekintetében a városi tanács végrehajtó bizottsága,

c) megyei jogú városban

mindennemű helyiség és telek tekintetében a városi tanács végrehajtó bizottsága által kizárólagos illetékességűnek kijelölt kerületi tanács végrehajtó bizottsága,

d) fővárosban

1. az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű helyiségek tekintetében - a 2. pontban említett helyiségek kivételével -, továbbá a lakosság ellátásával közvetlenül kapcsolatos - üzlet- vagy műhelyhelyiséggel kielégíthető - irodai jellegű tevékenység gyakorlásához szükséges helyiség esetében a kerületi tanács végrehajtó bizottsága,

2. az 500 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek, továbbá alapterületre való tekintet nélkül az irodahelyiségek, a társadalmi szervezetek helyiségei, a kultúr- és könyvtárhelyiségek, a munkás- és diákszállók, az oktatási intézmények, az eddig lakás céljára használt helyiségek, valamint minden telek tekintetében a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága

az illetékes szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: első fokú elhelyező hatóság) útján jár el.

(2) Egy megyében több községet, járást vagy járási jogú várost, illetőleg a fővárosban több kerületet érintő azonos közületi elhelyezés ügyében első fokon az illetékes másodfokú elhelyező hatóság jár el.

(3) A járási tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a hatáskörébe tartozó helyiség- (telek-) igények kielégítése során az eljárás tárgyát képező közületi elhelyezéssel összefüggő, de egyébként a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozó helyiségek kiutalása ügyében is intézkedhet.

(4) A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a hatáskörébe tartozó helyiség- (telek-) igények kielégítése során az eljárás tárgyát képező közületi elhelyezéssel összefüggő, de egyébként a községi, járási, járási jogú városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozó helyiségek kiutalása ügyében is intézkedhet.

(5) A másodfokú elhelyező hatósági jogkört az első fokú elhelyező hatóság közvetlen felettes szakigazgatási szerve gyakorolja.

(6) Az elhelyező hatóságok szakirányítását az építésügyi és városfejlesztési miniszter látja el.

A közületi szervek elhelyezésének módja

3. §

(1) Az elhelyező hatóság - a 20. és a 21. § (1) bekezdésében említett esetek kivételével -közületi elhelyezés céljára az ,e rendelet hatálya alá tartozó bármely helyiséget (telket) igénybe vehet és kiutalhat.

(2) Ha a közületi szerv a helyiséget (telket) a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén - állami szerv esetében 1968. január 1. napja után - maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján, igénybevételnek csak a közületi szerv beleegyezésével van helye. Ha azonban a helyiség (telek) igénybevételére város- (község-) rendezés, telekalakítás, lakásépítés, közlekedés, honvédelem, illetőleg műemlékvédelem érdekében kerül sor, a közületi szerv beleegyezésére nincs szükség.

(3) Közületi szerv - a (4) bekezdésben, a 4. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 20. és 21. § (1) bekezdésében említett esetek kivételével -helyiséget (telket) csak az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján vehet használatba, és részére helyiséget (telket) csak az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján szabad használatra átengedni, illetőleg bérbe (albérletbe) adni.

(4) Nem szükséges az elhelyező hatóság kiutaló határozata:

a) a közületi szerv által a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén létesített helyiség rendeltetésszerű célra első alkalommal történő használatbavételéhez;

b) a kisajátítási eljárás során történt birtokbavételhez;

c) ingatlan vásárlása és cseréje esetében akkor, ha a szerző közületi szerv a helyiséget (telket) az eddigi, illetőleg - területfelhasználási engedélyhez kötött beruházás elhelyezésére történő vásárlás esetében - az engedélyezett rendeltetésnek megfelelő célra (tevékenység folytatására) kívánja használni;

d) a bányászatról szóló jogszabályok alapján a szolgalom alapítására vagy kezelői jog átadására vonatkozó megállapodás szerint történő használatbavételhez;

e) sportlétesítménynek testnevelés és sportolás céljára való használatbavételéhez.

(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjában említett esetekben a használatbavétel tényét - a használatbavételtől számított harminc napon belül - be kell jelenteni az elhelyező hatósághoz. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres erők) feladatainak ellátására létesített helyiség rendeltetésszerű célra történő használatbavételét nem kell az elhelyező hatósághoz bejelenteni.

4. §

(1) A jogszerűen használó közületi szerv a részére felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) helyiséget (telket) vagy annak egy részét a közületi elhelyezési eljárás megindulása előtt az elhelyező hatóságnak felajánlhatja, illetőleg megállapodás alapján más közületi szervnek határidő nélküli használatra átengedheti, vagy meghatározott (általában öt évnél nem hosszabb) időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig ideiglenes jelleggel bérbe (albérletbe) adhatja.

(2) A jogszerűen használó közületi szervek a szükségleteik kielégítésére meg nem felelő helyiségek (telkek) használati jogát megállapodás alapján egymással elcserélhetik.

(3) A jogszerűen használó közületi szerv a helyiség (telek) felajánlása, használatra átengedése és cseréje esetében - a kártalanítás szabályai szerint - ellenértéket, bérbe- (albérletbe-) adása esetében pedig - a helyiségek (telkek) bérére vonatkozó külön jogszabályokban megállapított mértékű - bérleti (albérleti) díjat követelhet.

(4) A helyiség (telek) használatra átengedéséhez, bérbe- (albérletbe-) adásához és cseréjéhez -az (5) bekezdésben említett esetek kivételével -az elhelyező hatóság engedélye szükséges; ezt a megállapodás megkötésétől számított tizenöt napon belül kell kérni. Az engedély feltételhez köthető, megadása azonban csak közérdekből (pl. építésügyi, honvédelmi, műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzrendészeti, városfejlesztési, illetőleg köz- és közellátási intézmény hálózatfejlesztési érdekből), továbbá népgazdasági szempontból fontosabb közületi elhelyezési igény kielégítése érdekében tagadható meg.

(5) A fegyveres erők feladatainak ellátására szolgáló helyiségeknek és területeknek a fegyveres erők kötelékébe tartozó szervek közötti, továbbá közforgalmú közlekedési vállalat forgalmi telepének más közforgalmú közlekedési vállalat részére, valamint sportlétesítménynek testnevelés és sportolás céljára más közületi szerv részére történő átadás-átvételéhez az elhelyező hatóság engedélye nem szükséges.

(6) Személyi tulajdonban álló helyiség (telek) felajánlásához, használatra átengedéséhez és cseréjéhez - a 20. § (2) bekezdésében említett helyiségek kivételével - a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

Helyiség (telek) igénylése, kiutalása, az elhelyezés mértéke

5. §

(1) A közületi elhelyezési eljárás az igényid közületi szerv kérelme alapján vagy hivatalból indul meg; erről az eljárás tárgyát képező helyiség (telek) használóját írásban értesíteni kell.

(2) Az elhelyező hatóság közületi szerv részéra csak annyi helyiséget (telket) utalhat ki (engedélyezhet), amennyi az elhelyezéséhez (a rendeltetésszerű működéséhez) szükséges. Indokolt esetben valamely helyiséget (telket) két vagy több közületi szerv közös használatába is lehet adni.

(3) Az irodai dolgozók elhelyezésére szükséges helyiség kiutalása (engedélyezése) és használata során a jogszabályban megállapított helyiségnormák alkalmazása kötelező, kivéve ha a közületi szerv a helyiséget a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén - állami szerv esetében 1968. január 1. napja után - maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján.

(4) A helyiségnormák alkalmazásának kötelezettsége alól az építésügyi és városfejlesztési miniszter az érdekelt közületi szerv felügyeleti, illetőleg érdekképviseleti szervének kérelmére -indokolt esetben - felmentést adhat.

6. §

(1) Az elhelyező hatóság a rendelet hatálya alá tartozó bármely helyiségben (telken) szemlét tarthat annak megállapítása céljából, hogy az közületi elhelyezés céljára alkalmas-e, s hogy azt a rendeltetésének megfelelően, illetőleg a kiutaló határozatban (engedélyben) megjelölt célra használják-e. A fegyveres erők elhelyezésére szolgáló helyiségekben és területeken, továbbá azokon az egyéb helyeken, ahová a belépést az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) külön engedélyhez kötötte, csak a használó közületi szerv felügyeleti szervének engedélye alapján lehet szemlét tartani.

(2) Az elhelyező hatóság csak az illetékes szervek állásfoglalásának figyelembevételével járhat el, ha a kiutalás (engedélyezés) a város- (község-) rendezés vagy a fegyveres erők érdekeit érinti, illetőleg ha az állásfoglalás beszerzését jogszabály egyébként elrendeli. Ha a megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, ezt egyetértésnek kell tekinteni.

Társadalmi tulajdonban álló lakás igénybevétele

7. §

(1) Lakás céljára létesített (épített, átalakított, vagy helyreállított) és ténylegesen lakás céljára használt, továbbá ahhoz tartozó más helyiség (a továbbiakban: lakás) közületi szerv elhelyezésére nem lakás céljára - a (2) és a (3) bekezdésben említett esetek kivételével - nem vehető igénybe.

(2) Népgazdasági vagy honvédelmi szempontból fontos közületi elhelyezési igény kielégítése céljára - ha az elhelyezés másutt nem, vagy nem gazdaságosan oldható meg - lakás is igénybe vehető, feltéve, hogy az igénylő közületi szerv a lakás megfelelő pótlásáról gondoskodik. Az igénybevételhez a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi szakigazgatási szervének a hozzájárulása szükséges.

(3) Lakáspótlás és a tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi szakigazgatási szervének a hozzájárulása nélkül igénybe vehető a nem lakás céljára létesített és lakássá át nem alakított, de ténylegesen lakás céljára használt helyiség, továbbá az olyan lakás, amelynek lebontását az építésügyi hatóság jogerősen elrendelte.

(4) A közületi szerv használatában álló épületben (telken) levő bérlakás a közületi szerv szolgálati lakása céljára e rendelet rendelkezései szerint igénybe vehető. Az ilyen szolgálati lakás használójának kijelölése, a használati (bérleti) jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá a felek jogai és kötelezettségei tekintetében a lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az ideiglenes jellegű kiutalás szabályai

8. §

(1) Az elhelyező hatóság az igénylő közületi szerv részére ideiglenes jelleggel utalja ki a helyiséget (telket) vagy annak egy részét, ha

a) azt a használó közületi szerv csak ideiglenesen tudja nélkülözni;

b) arra az igénylő közületi szervnek csak meghatározott időpontig van szüksége;

c) az az igénylő közületi szerv elhelyezésére csak ideiglenesen biztosítható, mert arra meghatározott (általában öt évnél nem hosszabb) időn belül város- (község-) rendezés miatt vagy más közérdekű felhasználás céljára szükség lesz.

(2) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű kiutalása esetében a használati jog a kiutaló határozatban előírt időpontban, illetőleg feltétel bekövetkeztével - ha az elhelyező hatóság a határidőt nem hosszabbította meg vagy a feltételt nem módosította - megszűnik és a használó közületi szerv a helyiséget (telket) a saját költségén - minden kártalanítási igény kizárásával -köteles kiüríteni. E kötelezettség teljesítését és végrehajtását szükség esetén az elhelyező hatóság rendeli el.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a használó közületi szerv a részére felesleges helyiséget (telket) vagy annak egy részét az elhelyező hatóság engedélyével más közületi szervnek ideiglenes jelleggel bérbe- (albérletbe-) adta.

A kártalanítás szabályai

9. §

(1) A helyiséget (telket) jogszerűen használó szervet vagy magánszemélyt (a továbbiakban együtt: kártalanításra jogosult) az indokolt szükségletét meg nem haladó helyiség (telek) egészének vagy egy részének igénybevétele esetén kártalanítás illeti meg.

(2) A jogszerűen használó közületi szervet az indokolt szükségletét meghaladó helyiség (telek) egészének vagy egy részének igénybevétele esetén is megilleti a kártalanítás, ha

a) a helyiséget (telket) a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén - állami szerv esetében 1963. január 1. napja után - maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján;

b) a helyiséget (telket) e rendelet hatálybalépése - állami, illetőleg szövetkezeti szerv által használt, állami tulajdonban álló telek esetében 1968. január 1. napja - után vette használatba;

c) a közületi elhelyezési eljárás megindulása előtt a helyiséget (telket) az elhelyező hatóságnak önként felajánlotta, illetőleg annak a 4. § (1) és (2) bekezdésében említett egyéb módon történő hasznosításában más közületi szervvel megállapodott.

(3) Ha a kiutalt helyiségnek (teleknek) nem volt jogszerű használója, vagy a jogszerű használó nem a helyiség (telek) egészéért kapott kártalanítást, az igénylő közületi szerv a kártalanítási kötelezettség nélkül kiutalt helyiségért (telekért), illetőleg helyiségrészért (telekrészért) egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni. Mentes a közületi szerv az igénybevételi díj fizetésének kötelezettsége alól, ha kisajátítás, vásárlás vagy csere útján a helyiséget (telket) magában foglaló ingatlan tulajdon-(kezelői) jogát is megszerzi.

(4) Ha a jogszerűen használó közületi szerv feladatát - megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán - egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, ennek az átvett feladat ellátása céljára használt helyiség (telek) használati jogának megszerzéséért kártalanítást, illetőleg igénybevételi díjat nem kell fizetnie.

(5) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű igénybevétele esetében a használati jog elvétele fejében kártalanítás, ideiglenes jellegű kiutalása esetében pedig igénybevételi díj nem állapítható meg.

10. §

(1) A kártalanítás az igénylő közületi szervet terheli. A kártalanítás - a kártalanításra jogosult választása szerint - cserehelyiséggel (cseretelekkel), pénzben vagy mindkettővel történhet. A kártalanítás módját, mértékét és határnapját - jogszabályban megállapított keretek között -elsősorban a felek egyezsége határozza meg; a vitás kérdésekben az elhelyező hatóság dönt.

(2) A kártalanítás mértékét - a (3) bekezdésben említett eset kivételével - az igénybevett helyiség (telek) nagysága, fekvése, műszaki állapota és felszereltsége alapján kell megállapítani.

(3) Ha a kártalanításra jogosult lakás vagy lakás céljára használt helyiség igénybevétele esetében kártalanításként cserelakást kér, a felajánlott cserelakás megfelelőségét a kártalanításra jogosult által használt és a felajánlott lakás helyiségei számának, alapterületének, fekvésének, műszaki állapotának, felszereltségének, a használat jogcímének, a jogos lakásigény mértékének, valamint annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a használat az egész lakásra vagy egy részére terjed-e ki. A kártalanításra jogosult, ha az igénybevett lakás a jogos lakásigényét nem elégíti ki, csak azonos szobaszámú, ha pedig az igénybevett lakás a jogos lakásigényét meghaladja, csak a jogos lakásigényének megfelelő szobaszámú lakásra tarthat igényt.

11. §

(1) Ha a használó közületi szerv az általa használt helyiséget (telket) nem közületi elhelyezés érdekében, hanem azért kénytelen elhagyni, mert az egészségügyi, tűzrendészeti, rendőri vagy arra illetékes más hatóság a meglevő helyen a további működését nem engedélyezte, az áthelyezésével kapcsolatos költségeket maga köteles viselni. Ha az elhagyott helyiséget (telket) egy éven belül más közületi szerv vagy magánszemély elhelyezésére használják fel, erről az előző használót értesíteni és őt - kérelmére - kártalanítani kell. Ennek során a korábbi használó csak az áthelyezésével kapcsolatban felmerült költségeinek egészben vagy részben történő megtérítésére tarthat igényt. A kártalanítás mértékét az elhelyező hatóság az eset összes körülményeinek figyelembevételével állapítja meg.

(2) Ha a használó közületi szerv az általa használt helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, helyreállítása, átalakítása csak a helyiség kiürítése esetén lehetséges, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a közületi szerv másik helyiség (telek) kiutalása iránti igényét egyéb igénylővel szemben előnyben kell részesíteni, s amíg részére másik elhelyezés nem biztosítható, vagy a helyiséget nem tudja újból elfoglalni, a kiürítendő helyiségben (telken) levő ingóságainak elhelyezésére - kérelmére és a költségére - legalább szükséghelyiséget (telket) kell biztosítani, feltéve, hogy azok elhelyezése a használatában levő más helyiségben (telken) nem lehetséges.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem mentesítik a használó közületi szervet a helyiség (telek) elhagyását (kiürítését) elrendelő jogerős határozat teljesítésének kötelezettsége alól.

12. §

(1) A pénzbeli kártalanítás

a) állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá tanácsi költségvetési szerv esetében a fejlesztési alapot,

b) központi költségvetési szerv esetében az állami költségvetést,

c) szövetkezet esetében a fejlesztésre fordítható tartalékalapot, illetőleg beruházási célú fejlesztési alapot,

d) beruházás esetében pedig a beruházás költségének fedezésére szolgáló pénzügyi forrást

terheli, illetőleg illeti meg.

(2) Az igénybevételi díj

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett esetekben az ott megjelölt fedezeti forrásokat terheli és

b) tanácsi felügyelet alatt álló állami szerv részére kiutalt helyiség, továbbá - a nem tanácsi egyedi nagyberuházás céljára szolgáló állami telek kivételével - minden telek esetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács fejlesztési alapját, egyéb közületi szerv részére kiutalt helyiség, valamint a nem tanácsi egyedi nagyberuházás céljára szolgáló állami telek esetében pedig az állami költségvetést illeti meg.

A közületi elhelyezés ügyében hozott határozat

13. §

(1) Az elhelyező hatóság a közületi elhelyezés ügyében határozattal rendelkezik. Az elhelyező hatóság a közületi szerv igényléséhez nincs kötve; határozatát - a különböző elhelyezési igények beérkezésének sorrendjére tekintet nélkül - a közérdek figyelembevételével köteles meghozni.

(2) A közületi elhelyezés ügyében hozott határozatban kell rendelkezni

a) a kártalanításról, továbbá a kártalanításként adott cserehelyiség (cserelakás, cseretelek) kiutalása felől, valamint

b) a kezelésbeadás felől is, ha állami szerv vagy társadalmi szervezet az általa igényelt helyiséget (telket) magában foglaló, állami tulajdonban álló ingatlan kezelésbeadását is kérte, vagy a hivatalból történő kezelésbeadásnak az állami ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályokban megállapított feltételei fennállnak.

(3) Abban a kérdésben, hogy a kártalanításként felajánlott cserelakás a kártalanításra jogosult részére kiutalható-e, a cserelakás fekvése szerint illetékes első, illetőleg fellebbezés esetében a másodfokú lakásügyi hatóság állásfoglalása az irányadó.

(4) Az elhelyező hatóságnak a közületi elhelyezés ügyében hozott határozatát - lakás vagy lakás céljára használt helyiség igénybevételét elrendelő részének a kivételével - bíróság előtt megtámadni nem lehet.

A határozat végrehajtása

14. §

(1) A közületi elhelyezés ügyében hozott jogerős határozat igénybevételt elrendelő részének a végrehajtása akkor rendelhető el, ha az igénylő közületi szerv a kártalanításra jogosult kártalanításáról gondoskodott, és a határozatban előírt más - a helyiség (telek) elfoglalása előtt esedékes - kötelezettségeit is teljesítette.

(2) A közületi elhelyezéssel kapcsolatos pénzbeli kártalanítás megfizetésének elmulasztása esetében a jogosult a követelését - az elhelyező hatóság jogerős határozatának csatolásával - azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. Ha ez nem lehetséges, végrehajtási lap alapján bírósági végrehajtásnak van helye.

A kiutalt helyiség (telek) elfoglalása és használata

15. §

(1) A helyiség (telek) új használójául kijelölt közületi szerv, illetőleg magánszemély az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján a korábbi használó kiköltözésétől számított tizenöt napon belül, de még a helyiség (telek) elfoglalása előtt köteles az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével) bérleti szerződést kötni. A bérleti jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá a felek jogai és kötelezettségei tekintetében a lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A közületi szerv a részére kiutalt helyiséget (telket) a jogerős határozatban előírt határnapon belül köteles elfoglalni vagy - akadályoztatása esetén - a vétlenségét hiteltérdemlően igazolni; ha e kötelezettségét nem teljesíti, a kiutaló határozatnak a kiutalásra, továbbá a még nem teljesített kártalanításra vonatkozó része érvényét veszti, s az elhelyező hatóság a helyiséget (telket) más közületi szerv részére kiutalhatja.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben a használóul újonnan kijelölt közületi szerv a korábban kijelölt közületi szerv részére az általa már teljesített kártalanításnak, illetőleg kifizetett igénybevételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli kártalanítást köteles adni.

16. §

(1) A közületi szerv a helyiséget (telket) csak a kiutaló határozatban, illetőleg a 3. § (4) bekezdésében említett esetekben az ott megjelölt célra használhatja; más célra való felhasználáshoz az elhelyező hatóság engedélye szükséges. Lakásnak vagy lakás céljára használt helyiségnek más célra való felhasználása esetében az engedély megadása során a 7. § (1)-(3) bekezdésének a rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) Ha a közületi szerv az elhelyező hatóság engedélye nélkül használja fel a helyiséget (telket) más célra vagy gondoskodik annak a 4. § (1) és (2) bekezdésében említett valamely módon történő hasznosításáról, az elhelyező hatóság azt tőle - minden kártalanítási igény kizárásával -igénybe veheti.

17. §

(1) Ha a közületi szerv

a) a részére kiutalt helyiséget (telket) az előírt határnapon belül nem foglalja el, illetőleg

b) a helyiség (telek) használatával felhagy, továbbá az vagy annak egy része részére feleslegessé válik és a hasznosításról a 4. § (1) és (2) bekezdésében említett valamely módon nem gondoskodik,

ezt a körülményt köteles az elhelyező hatóságnak nyolc napon belül bejelenteni.

(2) Ha a jogszerűen használó közületi szerv feladatát - megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán - egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, s ez az átvett feladat ellátása céljára a helyiséget (telket) továbbra is használni kívánja, köteles ezt a körülményt tizenöt napon belül bejelenteni és a helyiségre (telekre) vonatkozó használati jogának az elismerését kérni. A határidőn belül beadott indokolt kérelem esetén az elhelyező hatóságnak a helyiséget (telket) a feladatot átvevő közületi szerv részére ugyanolyan feltételekkel kell biztosítania, mint amelyek a korábbi használó részére voltak megállapítva.

(3) Ha a közületi szerv az (1), illetőleg a (2) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, az elhelyező hatóság a helyiséget (telket) más közületi szerv részére kiutalhatja.

Közületi szerv által használt helyiségnek (teleknek) nem közületi célra való felhasználása

18. §

(1) Közületi szerv által használt, megüresedett vagy egyébként feleslegessé vált helyiséget (telket) - a 20. és a 21. § (1) bekezdésében említett esetek kivételével - csak az elhelyező hatóság engedélye alapján szabad nem közületi szerv, illetőleg magánszemély részére lakás vagy más elhelyezés (üzlet, műhely, garázs, műterem stb.) céljára felhasználni.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyiségnek (teleknek) nem közületi szerv, illetőleg magánszemély részére történő felhasználására csak akkor szabad engedélyt adni, ha

a) arra közületi szerv - az elhelyező hatósághoz a 17. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tett bejelentéstől vagy egyébként a hatóság tudomására jutástól számított harminc napon belül - nem tart igényt, illetőleg

b) az a bejelentett közületi elhelyezési igények kielégítésére nem alkalmas.

(3) A nem közületi szerv, illetőleg magánszemély - a tulajdonos kivételével - a részére biztosított helyiség (telek) után a 9-10. § szerint pénzbeli kártalanítást, illetőleg igénybevételi díjat köteles fizetni.

(4) Közületi szerv által felszabadított helyiségből történő lakáslétesítésre az 1015/1958. (IV. 12.) Korm. számú határozat és az ezt kiegészítő jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Egyes nem közületi szervek elhelyezése

19. §

(1) A Budapesten működő diplomáciai testület (ideértve a Budapesten működő követségeket és kereskedelmi kirendeltségeket, nemzetközi szervezeteket és különféle vegyes bizottságokat, továbbá a külföldi sajtószolgálati szerveket is), továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsának keretében működő nemzetközi szervek elhelyezési igényének kielégítésénél e rendelet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az elhelyezés iránti kérelmet az illetékes elhelyező hatósághoz a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda, illetőleg a Szakszervezetek Országos Tanácsa útján kell előterjeszteni;

b) a kiutalt helyiség (telek) bérlőjéül - kérelmére - a Diplomáciai Testületet Ellátó Irodát, illetőleg a Szakszervezetek Országos Tanácsát kell kijelölni;

c) a kiutalt helyiséget (telket) a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda a diplomáciai testület, a Szakszervezetek Országos Tanácsa pedig a keretében működő nemzetközi szervek részére az elhelyező hatóság engedélye nélkül adhatja albérletbe.

(2) Az egyházak elhelyezési igényeinek kielégítése során a megyei (fővárosi) egyházügyi tanácsos állásfoglalásának a figyelembevételével kell eljárni.

A személyi tulajdonban levő épületekkel (telkekkel) kapcsolatos szabályok

20. §

(1) Személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. napja után épült bármely, továbbá szabad rendelkezésű lakást magában foglaló épületben levő, nem lakás céljára szolgáló helyiséget az elhelyező hatóság közületi elhelyezés érdekében -a (2) bekezdés b) pontjában említett eset kivételével - még akkor sem vehet igénybe, ha azt korábban közületi szerv használta. Az ilyen helyiséggel a tulajdonos - ha azt közületi szerv használja, a használat megszűnése után - szabadon rendelkezhet, s art az elhelyező hatóság kiutaló határozata (engedélye) nélkül maga használhatja vagy másnak - közületi szervnek is -bérbeadhatja, illetőleg használatra átengedheti.

(2) Az elhelyező hatóság rendelkezik

a) a személyi tulajdonban álló. 1953. április 1. napja előtt épült, szabad rendelkezésű lakást magában nem foglaló bármely épületben levő, nem lakás céljára szolgáló helyiséggel, továbbá

b) a társasházban vagy lakásszövetkezeti házban levő üzlet- és ehhez tartozó más helyiséggel.

(3) A tulajdonos a (2) bekezdésben említett helyiségeket - megüresedés esetében is - csak az elhelyező hatóság engedélye alapján veheti használatba, illetőleg adhatja bérbe, vagy engedheti át másnak használatra.

21. §

(1) Személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakást az elhelyező hatóság közületi elhelyezés érdekében még akkor sem vehet igénybe, ha azt közületi szerv használta. Az ilyen lakással a tulajdonos - ha azt közületi szerv használja, a használat megszűnése után - a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint rendelkezhet.

(2) Ha a tulajdonos a szabad rendelkezésű lakást közületi szerv részére nem lakás céljára kívánja bérbeadni vagy használatra átengedni, ehhez a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi szakigazgatási szervének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás városokban és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott községekben csak lakáspótlási kötelezettség vállalása esetén adható meg; e kötelezettség alól a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi szakigazgatási szerve - a helyi lakásviszonyok figyelembevételével, mérlegelési jogkörben - felmentést adhat.

(3) Ha személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakást közületi szerv használ, azzal - a használat megszűnése után - a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint a lakásügyi hatóság rendelkezik, s arra a tulajdonos igényt tarthat. Ilyen lakást az elhelyező hatóság nem lakás céljára csak a tulajdonos és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi szakigazgatási szervének a hozzájárulásával vehet igénybe. A hozzájárulás a városokban és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott községekben csak lakáspótlási kötelezettség vállalása esetén adható meg: e kötelezettség alól a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága - a helyi lakásviszonyok figyelembevételével, mérlegelési jogkörben - felmentést adhat.

22. §

(1) Személyi tulajdonban álló telket az elhelyező hatóság közületi elhelyezés érdekében csak ideiglenes jelleggel, s akkor vehet igénybe és utalhat ki, ha az elhelyezés másutt nem, vagy nem gazdaságosan oldható meg. A kiutalás csak azzal a feltétellel történhet, hogy ha a tulajdonos a telek beépítésére vonatkozó szándékát az elhelyező hatóság előtt hiteltérdemlően igazolja, a használó közületi szerv köteles azt - minden kártalanítási igény kizárásával - kiüríteni és a tulajdonos rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtti időszakban ideiglenes jelleggel igénybe vett és kiutalt telkek tekintetében is.

(3) Ha az elhelyező hatóság a telket e rendelet hatálybalépése előtt nem ideiglenes jelleggel vette igénybe és utalta ki, azt a tulajdonos igazolt építési szándéka esetében kiürítve a tulajdonos használatába kell adni, feltéve, hogy a tulajdonos a telek értékét növelő és általa is hasznosítható ráfordítások (pl. közművesítés, kerítéslétesítés) arányos értékének megtérítését vállalja.

(4) Ha a használó közületi szerv a (3) bekezdésben említett telket nem tudja nélkülözni, vagy azt időközben beépítették, a tulajdonos kérelmére -kilencven napon belül - köteles a tulajdonjogot adásvétel, csere vagy kisajátítás útján megszerezni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítését az elhelyező hatóság rendeli el.

Vegyes rendelkezések

23. §

A 3. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének a) pontjában, az 5. § (3) bekezdésében, továbbá a 9. § (2) bekezdésének a) pontjában biztosított kedvezmény a közületi szervet

a) megilleti akkor is, ha a helyiséget (teliket) más közületi szervvel közösen létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján;

b) nem illeti meg, ha a helyiséget (telket) költségvetési juttatásból létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján.

24. §

A közületi elhelyezési eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

25. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet végrehajtásáról - a kártalanítás szabályai tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a 244/1950. (X. 1.) MT rendelet 2. §-ának (4) bekezdése, a 47/1960. (X. 20.) Korm. rendelet, a 19/1967. (VII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának a 47/1960. (X. 20.) Korm. rendeletre utaló rendelkezése, a 12/1968. (III. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 38/1968. (X. 6.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése, valamint a 6.231-8/1951. (IV. 24.) I. e. PM rendelet 4. §-a hatályát veszti;

b) a 244/1950. (X. 1.) MT rendelet 5. §-ának (1) bekezdése és a 20/1960. (IV. 17.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, továbbá a 6.231-8/1951. (IV. 24.) I. e. PM rendelet 7. §-ának - a 331-15/1952. (P. K. 37.) PM utasítás 1. §-ával módosított - (1) bekezdése az e rendelet 13. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően módosul;

c) a 26/1961. (VII. 18.) Korm. rendelet az e rendelet 18. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kiegészül.

(3) E rendelet rendelkezései nem érintik a honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokról szóló 18/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet hatályát.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese