14/1972. (VI. 17.) BkM rendelet
a szeszesital értékesítéséről
A szeszesitalok értékesítését - az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben - a következők szerint szabályozom:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, egyéb állami gazdálkodó szervekre, a költségvetési szervekre, a szövetkezetekre, a társadalmi szervezetekre, valamint ezek gazdasági társulásaira (a következőkben együtt: vállalatok), a fegyveres testületek kezelésében működő kereskedelmi egységek kivételével.
(2) A magánkereskedők és magánkisiparosok szeszesital értékesítési tevékenységét külön jogszabály szabályozza.
2. §
Vállalat italmérést vagy italárusítást csak akkor gyakorolhat - e rendelet 3-9. §-ainak korlátai között -, ha részére a 2/1968. (II. 25.) BkM rendelet alapján kiadott működési engedélyben az I. fokú hatóság italmérési vagy italárusítási tevékenységre vonatkozó jogosultságot is engedélyezett.
3. §
(1) Szeszesital árusítására vonatkozó jogosultság - e rendelet 5. §-ában meghatározott korlátozások között - kizárólag a szakmai üzletkörökről szóló 6/1969. (V. 13.) BkM rendelet mellékletében felsorolt következő jelzőszámú üzletek részére engedélyezhető:
I/1. általános áruház,
II/2. élelmiszer és csemegebolt,
II/3. ABC áruház,
II/8. édességbolt,
IX/61. általános vegyesüzlet,
X/71. palackozott italok boltja,
XI/75. konzumturist üzlet.
(2) Italmérést és ezen belül italárusítást csak a következő jelszőszámú üzletek részére szabad engedélyezni:
J/l. általános áruház étterme és büféje,
X/64. étterem, vendéglő, kávéház, söröző,
X/65. büfé, bisztró, falatozó,
X/67. üzlettípusok közül a cukrászda,
X/68. eszpresszó, teázó, kávézó,
X/69. bár,
X/70. bár, éjszakai szórakozóhely,
X/71. üzlettípusok közül az italbolt,
X/72. borozó, poharazó, termelői borkimérés,
X/73. szálloda (penzió, fogadó, turistaház, nyaraló).
4. §
(1) E rendelet 3. § (1) és (2) bekezdésében nem szereplő üzlettípusokban szeszesitalt árusítani, vagy kimérni - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - tilos. Az ilyen üzletekben korábban kiadott engedélyek alapján végzett szeszesital árusítást vagy kimérést 1972. évi december hó 31. napjáig meg kell szüntetni, és a működési engedélyekre e tárgyban vezetett záradékot törölni kell. A működési engedély módosítását a vállalatnak kell kérnie.
(2) Az I. fokú hatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti kizárólag termelői palackozású borok árusítását a zöldség-gyümölcs üzletekben. E kivétel más, alkoholtartalmú italokra nem terjedhet ki.
5. §
(1) Édességboltok és konzumturist üzletek kommersz minőségű szeszesitalt és pálinkafélét, asztali-, valamint pecsenyebort nem árusíthatnak.
(2) Önkiszolgáló éttermek részére italmérési jogosultság kizárólag sörre engedélyezhető.
(3) Cukrászdák részére italmérési jogosultság csak likőrre, csemegeborra és borpárlatra engedélyezhető.
6. §
(1) Nem szabad szeszesitalt árusítani vagy kimérni
a) a gyárak, építkezési helyek és bányák területén működő büfékben a munkaidő alatt;
b) hivatalok, intézmények munkahelyi büféiben a munkaidő alatt - palackozott szeszesitalok kivételével -;
c) a sportpályákon: bajnoki, kupa-, valamint nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a befejezést követő egy óráig terjedő időszakban.
(2) A 6. § (1) bekezdés c) pontjában nem említett egyéb sportrendezvényeken (mérkőzés, verseny, edzés stb.) időkorlátozás nélkül kizárólag csapolt sör mérhető ki, illetve árusítható.
7. §
A gyárak, bányák, üzemek környékén - a bejárattól 200 méteres körzeten belül - működő italboltok, borozók, poharazók, termelői borkimérések, büfék, bistrók, falatozók reggeli nyitásának időpontja, illetve a büfékben, bistrókban és falatozókban az italmérés és árusítás nem előzheti meg a gyárak, bányák, üzemek munkakezdésének idejét, továbbá a 3. § (1) bekezdésében meghatározott üzletek pedig 0,2 liternél kisebb palackozású szeszesitalokat az említett körzeten belül nem árusíthatnak.
8. §
(1) A tömegközlekedési eszközökön - az étkezőkocsik, hajók étterme és hálókocsik, valamint a repülőgépek kivételével -, továbbá a vasútállomásokon, a hajóállomásokon, valamint az autóbusz pályaudvarokon a mozgó étszolgálat (büfé-szolgálat) kizárólag palackozott bort és sört árusíthat.
(2) A vasútállomásokon, a hajóállomásokon, valamint az autóbusz pályaudvarokon működő vendéglátó üzletek - az éttermek, söntések, büfék és bistrók kivételével -, továbbá a pavilonok égetett szeszesitalt nem mérhetnek ki, és 0,2 liternél kisebb palackozású szeszesitalt nem árusíthatnak.
9. §
(1) A fiatalkorúak egészségvédelme és erkölcsi fejlődésük előmozdítása érdekében:
a) 18 éven aluliak részére szeszesitalt kiszolgálni tilos;
b) azok a fiatalkorúak, akik 16. életévüket még nem töltötték be
- italboltban, borozóban, poharazóban, termelői borkimérésben szülői (nevelői) kíséret nélkül nem tartózkodhatnak;
- bárba és más éjszakai mulatóhelyre szülői (nevelői) kísérettel sem léphetnek be;
- eszpresszóban, zenés, táncos és műsoros szórakozóhelyeken, továbbá étteremben, kávéházban, valamint melegkonyhával rendelkező borozóban, sörözőben szülői (nevelői) kíséret nélkül 19 óráig, szülői (nevelői) felügyelet mellett 21 óráig tartózkodhatnak;
- vendéglátóipari üzletben tartott családi jellegű rendezvényeken (esküvő, évforduló stb.) időkorlátozás nélkül - szülői (nevelői) felügyelet mellett - vehetnek részt;
- ha szállodában laknak, a szálloda éttermében étkezés céljából szülői (nevelői) felügyelet mellett záróráig tartózkodhatnak,
- utazás közben pályaudvarok, állomások vendéglátó helyiségeiben étkezés céljából felügyelet nélkül is tartózkodhatnak.
(2) A vendéglátóipari üzletek vezetői és dolgozói kötelesek a 16. életévüket be nem töltött - a helyiségben szülői (nevelői) kíséret nélkül jogosulatlanul tartózkodó - fiatalkorúakat az üzlet elhagyására felhívni, kétség esetén a személyi igazolvány felmutatását megkívánni, szükség esetén - eltávolításuk érdekében - rendőri közreműködést is igénybe venni.
(3) A 16. életévüket be nem töltött fiatalkorúak vendéglátó üzletekben való tartózkodásának korlátozásáról és a 18. éven aluliak szeszesitallal való kiszolgálásának tilalmáról szóló rendelkezést a vendéglátóipari üzletekben a vendégek által jól látható helyen ki kell függeszteni.
10. §
(1) A vállalatok az üzletek eladóterében elhelyezett árukkal jobban ösztönözzék a vásárlókat a korszerűbb táplálkozásra, segítsék a háztartási munka megkönnyítését szolgáló élelmiszerek és háztartási cikkek választékának szélesebb bemutatását (mélyhűtött áruk, félkész ételek, tejtermékek, alkoholmentes italok stb.).
(2) A fenti célok elérése érdekében az alábbi üzlettípusok eladóterében a bemutatott szeszesitalok mennyiségét a szükséges árubemutatásra kell korlátozni. A szeszesitalok által elfoglalt eladótér
I/1. általános áruház élelmiszer osztályán 10%-ot
II/2: élelmiszer és csemegeboltban 12%-ot
II/3. ABC áruházban 12%-ot
II/8. édességboltban 8%-ot
IX/61. általános vegyesüzletben 8%-ot
nem haladhat meg.
11. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti
- a szeszesital árusítás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 5/1969. (IV. 27.) BkM rendelet és az azt módosító 14/1970. (IX. 5.) BkM rendelet;
- a fiatalkorúak vendéglátóipari helyiségben való tartózkodásának szabályozásáról szóló 2/1961. (III. 31.) BkM rendelet, valamint az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 6/1961. (VII. 12.) BkM rendelet és a 4/1962. (VII. 14.) BkM rendelet.
(2) A boltok működési engedélyéről szóló 2/1968. (II. 25.) BkM rendelet 4. § (3) bekezdését a szeszesitalok árusítása és kimérése, valamint a szakmai üzletkörről szóló 6/1969. (V. 13.) BkM rendelet 2. sz. melléklete tekintetében a jelen rendelet 3-9. §-ai szerinti eltéréssel kell alkalmazni, és az e követelményeknek meg nem felelő működési engedélyeket 1972. évi december hó 31. napjáig megfelelően módosítani kell.
Szurdi István s. k.,
belkereskedelmi miniszter