1/1972. (I. 19.) Korm. rendelet

a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a bérbeadás útján hasznosított

a) nem lakás céljára szolgáló épületben levő helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területekre (kert, udvar);

b) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben levő vagy ezekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és a nem közös használatra szolgáló területekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a föld alatti tárolóterekre;

b) a közlekedési és hírközlési szervek (vasúti, hajózási, autó- és légiközlekedési vállalatok, továbbá a posta) raktáraira;

c) a szabadtéri rakterületekre;

d) a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területekre.

2. §

Az 1. § (1) bekezdésében említett helyiségcsoportok, helyiségek, illetőleg területek (a továbbiakban együtt: helyiségek) bérletére a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokat az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

3. §

(1) A bérleti jogviszonyból eredő viták eldöntése - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Ha az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtási Országos Parancsnoksága vagy ezek felügyelete alá rendelt szervezet, illetőleg a Munkásőrség, a másik fél pedig állami szerv, szövetkezet, szövetkezeti szövetség vagy vállalat, társadalmi szervezet, illetőleg vízgazdálkodási társulat, a bérleti jogviszonyból eredő vita eldöntése a gazdasági döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

A bérleti jogviszony keletkezése

4. §

(1) Ha a helyiség bérbeadásához - külön jogszabály rendelkezése alapján - az elhelyező vagy a raktárgazdálkodási hatóság (a továbbiakban együtt: elhelyező hatóság) kiutaló vagy engedélyező határozata szükséges, a bérleti szerződést csak a megjelölt bérlővel és a határozatnak megfelelő tartalommal lehet megkötni.

(2) A bérleti szerződést írásba kell foglalni, ha

a) a helyiség az elhelyező hatóság rendelkezése alatt áll;

b) a szerződés határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre szól;

c) a helyiséget többen együttesen bérlik.

5. §

A felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérleti jogviszony a bérlők közös használatára szolgáló helyiségekre és területekre nem terjed ki.

6. §

A bérlő házastársa csak akkor bérlőtárs, ha a bérleti szerződés megkötésében résztvett.

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

A helyiség átadása

7. §

(1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

A helyiség rendeltetésszerű használata

8. §

A bérbeadó a bérleti jogviszony tartama alatt azért szavatol, hogy a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak.

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

9. §

A bérlő köteles gondoskodni a következőkről is:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;

d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé;

e) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

10. §

A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és - jogszabályban meghatározott esetekben - hatósági engedéllyel a helyiség közművesítésére is jogosult.

A bérbeszámítási jog

11. §

(1) Ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és - jogszabályban meghatározott esetekben - hatósági engedéllyel

a) emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, átalakítás útján vagy más módon új helyiséget létesített,

b) romos helyiséget helyreállított,

c) a helyiség alapterületét építés útján növelte,

d) a helyiséget közművesítette, illetőleg

e) a helyiség használhatóságát növelő olyan egyéb építési-szerelési munkát végzett, amelynek hiányában a bér mértékét a helyiségek béréről szóló jogszabály alapján csökkenteni kell,

a költsége 75%-át a bérbe beszámíthatja. A költség ezt meghaladó részét a bérlő nem követelheti.

(2) A bérlő a teljes költségét beszámíthatja a bérbe, ha

a) a helyiség átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott;

b) a bérbeadót terhelő olyan egyéb munkát végeztetett el, amely költségeinek a megtérítését egy összegben nem követelheti.

(3) A bérlő az (1)-(2) bekezdésben nem említett munkákra fordított költségeinek megtérítését nem követelheti a bérbeadótól. Ilyen esetekben a bérbeadó a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulás megadásakor írásban

a) kikötheti, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles az átadáskori állapotot saját költségén visszaállítani, vagy

b) megengedheti, hogy a bérlő a helyiség korszerűsítésére fordított költségeit - állami helyiség esetében legfeljebb a költségek 75%-át - a bérbe beszámítsa.

A bér megfizetése

12. §

A bért - ha a felek másként nem állapodnak meg - havonta egy összegben előre, a hó 15. napjáig kell megfizetni.

A bér elengedése, illetőleg mérséklése

13. §

(1) A kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg szolgáltatási helyiség bérlője a bér mérséklését a helyiségek béréről szóló jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben a változó forgalom, illetőleg idényjellegű használat címén is kérheti.

(2) A bér a helyiség kedvezőtlen, vagy különösen kedvezőtlen műszaki állapota címén a helyiségek béréről szóló jogszabályokban megállapított mértékű csökkentésen túl nem mérsékelhető.

A helyiség visszaadása

14. §

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

A bérleti jogviszony szünetelése

15. §

A bérlő a bérbeadótól a bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára cserehelyiséget, továbbá a szünetelés miatt kártalanítást nem követelhet.

A bérleti jogviszony megszűnése

A bérleti jogviszony megszűnésének esetei

16. §

A bérleti jogviszony akkor is megszűnik, ha

a) a jogi személy bérlő megszűnik, feltéve, hogy jogutódja nincs [Ptk. 445. § (3) bekezdés];

b) a bérlőnek a helyiségben végzett, iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységének gyakorlására vonatkozó joga megszűnt.

A felmondás általános szabályai

17. §

A bérbeadó az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokban meghatározott felmondási okok fennállása és másik megfelelő helyiség biztosítása nélkül is felmondhatja, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Ilyen esetben a felmondási idő egy hónapnál rövidebb nem lehet.

Az állampolgár tulajdonában álló helyiségre vonatkozó bérleti szerződés felmondása

18. §

(1) Állampolgár tulajdonában álló helyiség esetében a bérbeadó a bérleti szerződést akkor is felmondhatja, ha

a) a nem lakás céljára használt lakásra a bérbeadó maga vagy közeli hozzátartozója számára lakás céljára igényt tart;

b) a helyiséget maga vagy közeli hozzátartozója számára lakássá kívánja átalakítani;

c) a helyiségre iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenység céljára, illetőleg műterem vagy személygépkocsitároló (garázs) esetében ilyen célra maga, házastársa vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart;

d) a helyiség lebontására hatósági engedélyt kapott.

(2) A felmondás a következő hónap utolsó napjára szólhat és a bérbeadó köteles a felmondással egyidejűleg a bérlő részére ugyanabban a városban (községben) megfelelő - üres - cserehelyiséget felajánlani.

(3) Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére cserehelyiséget felajánlani, ha

a) a bérlő tulajdonában (kezelésében) ugyanabban a városban (községben) üres vagy megfelelően ki nem használt olyan helyiség van, amely a kiürítendő helyiségben végzett tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas;

b) a felmondás személygépkocsi-tárolóra (garázsra) vonatkozik.

(4) A felmondáshoz csatolni kell

a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló cserehelyiség felajánlása esetén az elhelyező hatóság előzetes határozatát arról, hogy a felajánlott helyiség kiutalását a kiköltöző részére biztosítja;

b) más cserehelyiség felajánlása esetén a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlott helyiséget milyen feltételek mellett hajlandó a kiköltöző részére bérbeadni.

19. §

(1) A felajánlott cserehelyiség megfelelőségének kérdésében - vita esetében - a bíróság dönt.

(2) A felajánlott cserehelyiség akkor megfelelő, ha a kiürítendő helyiségben végzett tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas.

(3) A megfelelőség vizsgálatánál a két helyiség felszereltségét, alapterületét, műszaki állapotát kell figyelembe venni.

(4) A felajánlott cserehelyiség akkor is megfelelő, ha a helyiségek közötti eltérést a felajánlott helyiség más előnye kiegyenlíti.

20. §

Ha a felmondás érvényességének megállapítása iránti perben a bíróság a keresetet azért utasította el, mert a felajánlott cserehelyiség nem megfelelő, a bérbeadó másik cserehelyiség felajánlása esetén újabb pert az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül is indíthat,

A bérlő halála

21. §

A bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt

a) az folytathatja, aki a bérlő iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban biztosított jogosultsága alapján a helyiségben folytatja;

b) iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) nem kötött tevékenység esetén a bérlő házastársa, illetőleg közeli hozzátartozója folytathatja, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő.

22. §

(1) A bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultságot a 21. §-ban előírt feltételek fennállása esetén el kell ismerni. Az elismerést - a bérlő halálától számított harminc, illetőleg a bérlő iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységének a helyiségben történő folytatása esetén legfeljebb kilencven napon belül -

a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóságtól,

b) más helyiség esetében pedig a bérbeadótól kell kérni.

(2) Ha az elhelyező hatóság a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését megtagadta, e határozata a bíróság előtt nem támadható meg.

(3) Ha a bérbeadó a kérelemre a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, ezt a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerésének kell tekinteni. Ha pedig a bérbeadó az elismerést megtagadta, a jogosultság megállapítását - az (1) bekezdésben előírt határidőket követő harminc napon belül - a bíróságtól kell kérni.

Lemondás

23. §

(1) A bérlő a bérleti jogviszonyról lemondhat

a) a házastársa, illetőleg a közeli hozzátartozója javára, ha az a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő;

b) - az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiség esetében - a bérbeadó javára.

(2) A lemondáshoz a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiségnek az elhelyező hatóság javára történő felajánlására, illetőleg közületi szerv részére való átengedésére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(4) A bérlő az (1) bekezdés b) pontján alapuló lemondás esetében pénzbeli térítésre tarthat igényt. A térítés mértékére a felek megállapodása az irányadó.

A helyiség cseréje

24. §

(1) A csereszerződés akkor érvényes, ha a cseréhez

a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóság a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok szerint engedélyt adott;

b) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiség esetében a bérbeadó hozzájárult.

(2) Ha az elhelyező hatóság a csereszerződéshez szükséges engedély megadását megtagadta, e határozata a bíróság előtt nem támadható meg.

25. §

(1) Az a cserélő fél, aki kisebb értékű helyiséghez jut, vagy egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a csereszerződésben pénzbeli térítést (ellenértéket) köthet ki.

(2) A pénzbeli térítés (ellenérték) mértékét a felek megállapodása határozza meg; az azonban az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályokban megállapított mértéket nem haladhatja meg.

A helyiség elhagyása

26. §

(1) A helyiséget akkor sem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert az iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban megengedett módon szünetelteti.

(2) Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló elhagyott helyiség igénybevételére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A bérleti jogviszony megszűnése a bíróság ítélete és a hatóság határozata alapján

27. §

Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség igénybevételére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az albérleti jogviszony

28. §

(1) A bérlő a helyiség egy részét nem lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) Az egész helyiség vagy annak túlnyomó (50 százalékot meghaladó) része csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő azért van távol a helyiségből, mert az iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban megengedett módon szünetelteti.

29. §

Az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albérletbe adáshoz

a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóság engedélyt adott,

b) más helyiség esetében pedig a bérbeadó hozzájárult.

A helyiséget jogcím nélkül használók elhelyezésének megfelelősége

30. §

(1) Az a jóhiszemű használó, akinek a bérleti jogviszonya az ingatlan kisajátítása vagy a helyiség közületi elhelyezés céljából történt igénybevétele folytán szűnt meg, a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő cserehelyiségre tarthat igényt.

(2) Ha a bérleti jogviszony nem az (1) bekezdésben említett módon szűnt meg, a jóhiszemű volt bérlő a 19. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő cserehelyiségre tarthat igényt.

A helyiséget jogcím nélkül használó jóhiszemű személyek elhelyezésének biztosítása

31. §

Ha a bérbeadó - megállapodás alapján - a jóhiszemű jogcím nélküli használó részére cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet, ennek mértékére a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

Vegyes és záró rendelkezések

32. §

Ha az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiségben a bérlőtársak száma csökkent, vagy csak egy bérlőtárs maradt vissza, a visszamaradt bérlőtárs (bérlőtársak) használati joga a megüresedett helyiségrészre csak az elhelyező hatóság kiutaló határozata alapján terjed ki. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a volt bérlőtárs olyan házastársára, aki a helyiséget korábban is bérlőtársként használta.

33. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter gondoskodik.

(2) Ahol valamely jogszabály a helyiségek bérlete vonatkozásában a lakásbérlet szabályaira utal, e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendeletnek a helyiségek bérlete esetében történő alkalmazása során lakásügyi hatóság helyett elhelyező hatóságot, tanácsi bérlakás, illetőleg állami lakás helyett az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiséget kell érteni.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese