1/1972. (I. 19.) Korm. rendelet
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a bérbeadás útján hasznosított
a) nem lakás céljára szolgáló épületben levő helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területekre (kert, udvar);
b) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben levő vagy ezekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és a nem közös használatra szolgáló területekre.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a föld alatti tárolóterekre;
b) a közlekedési és hírközlési szervek (vasúti, hajózási, autó- és légiközlekedési vállalatok, továbbá a posta) raktáraira;
c) a szabadtéri rakterületekre;
d) a külállamok tulajdonában álló épületekben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területekre.
2. §
Az 1. § (1) bekezdésében említett helyiségcsoportok, helyiségek, illetőleg területek (a továbbiakban együtt: helyiségek) bérletére a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokat az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
3. §
(1) A bérleti jogviszonyból eredő viták eldöntése - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság hatáskörébe tartozik.
(2) Ha az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtási Országos Parancsnoksága vagy ezek felügyelete alá rendelt szervezet, illetőleg a Munkásőrség, a másik fél pedig állami szerv, szövetkezet, szövetkezeti szövetség vagy vállalat, társadalmi szervezet, illetőleg vízgazdálkodási társulat, a bérleti jogviszonyból eredő vita eldöntése a gazdasági döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
A bérleti jogviszony keletkezése
4. §
(1) Ha a helyiség bérbeadásához - külön jogszabály rendelkezése alapján - az elhelyező vagy a raktárgazdálkodási hatóság (a továbbiakban együtt: elhelyező hatóság) kiutaló vagy engedélyező határozata szükséges, a bérleti szerződést csak a megjelölt bérlővel és a határozatnak megfelelő tartalommal lehet megkötni.
(2) A bérleti szerződést írásba kell foglalni, ha
a) a helyiség az elhelyező hatóság rendelkezése alatt áll;
b) a szerződés határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre szól;
c) a helyiséget többen együttesen bérlik.
5. §
A felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérleti jogviszony a bérlők közös használatára szolgáló helyiségekre és területekre nem terjed ki.
6. §
A bérlő házastársa csak akkor bérlőtárs, ha a bérleti szerződés megkötésében résztvett.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
A helyiség átadása
7. §
(1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
A helyiség rendeltetésszerű használata
8. §
A bérbeadó a bérleti jogviszony tartama alatt azért szavatol, hogy a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak.
A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség
9. §
A bérlő köteles gondoskodni a következőkről is:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;
c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;
d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé;
e) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.
10. §
A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és - jogszabályban meghatározott esetekben - hatósági engedéllyel a helyiség közművesítésére is jogosult.
A bérbeszámítási jog
11. §
(1) Ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és - jogszabályban meghatározott esetekben - hatósági engedéllyel
a) emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, átalakítás útján vagy más módon új helyiséget létesített,
b) romos helyiséget helyreállított,
c) a helyiség alapterületét építés útján növelte,
d) a helyiséget közművesítette, illetőleg
e) a helyiség használhatóságát növelő olyan egyéb építési-szerelési munkát végzett, amelynek hiányában a bér mértékét a helyiségek béréről szóló jogszabály alapján csökkenteni kell,
a költsége 75%-át a bérbe beszámíthatja. A költség ezt meghaladó részét a bérlő nem követelheti.
(2) A bérlő a teljes költségét beszámíthatja a bérbe, ha
a) a helyiség átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott;
b) a bérbeadót terhelő olyan egyéb munkát végeztetett el, amely költségeinek a megtérítését egy összegben nem követelheti.
(3) A bérlő az (1)-(2) bekezdésben nem említett munkákra fordított költségeinek megtérítését nem követelheti a bérbeadótól. Ilyen esetekben a bérbeadó a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulás megadásakor írásban
a) kikötheti, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles az átadáskori állapotot saját költségén visszaállítani, vagy
b) megengedheti, hogy a bérlő a helyiség korszerűsítésére fordított költségeit - állami helyiség esetében legfeljebb a költségek 75%-át - a bérbe beszámítsa.
A bér megfizetése
12. §
A bért - ha a felek másként nem állapodnak meg - havonta egy összegben előre, a hó 15. napjáig kell megfizetni.
A bér elengedése, illetőleg mérséklése
13. §
(1) A kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg szolgáltatási helyiség bérlője a bér mérséklését a helyiségek béréről szóló jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben a változó forgalom, illetőleg idényjellegű használat címén is kérheti.
(2) A bér a helyiség kedvezőtlen, vagy különösen kedvezőtlen műszaki állapota címén a helyiségek béréről szóló jogszabályokban megállapított mértékű csökkentésen túl nem mérsékelhető.
A helyiség visszaadása
14. §
A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.
A bérleti jogviszony szünetelése
15. §
A bérlő a bérbeadótól a bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára cserehelyiséget, továbbá a szünetelés miatt kártalanítást nem követelhet.
A bérleti jogviszony megszűnése
A bérleti jogviszony megszűnésének esetei
16. §
A bérleti jogviszony akkor is megszűnik, ha
a) a jogi személy bérlő megszűnik, feltéve, hogy jogutódja nincs [Ptk. 445. § (3) bekezdés];
b) a bérlőnek a helyiségben végzett, iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységének gyakorlására vonatkozó joga megszűnt.
A felmondás általános szabályai
17. §
A bérbeadó az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokban meghatározott felmondási okok fennállása és másik megfelelő helyiség biztosítása nélkül is felmondhatja, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Ilyen esetben a felmondási idő egy hónapnál rövidebb nem lehet.
Az állampolgár tulajdonában álló helyiségre vonatkozó bérleti szerződés felmondása
18. §
(1) Állampolgár tulajdonában álló helyiség esetében a bérbeadó a bérleti szerződést akkor is felmondhatja, ha
a) a nem lakás céljára használt lakásra a bérbeadó maga vagy közeli hozzátartozója számára lakás céljára igényt tart;
b) a helyiséget maga vagy közeli hozzátartozója számára lakássá kívánja átalakítani;
c) a helyiségre iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenység céljára, illetőleg műterem vagy személygépkocsitároló (garázs) esetében ilyen célra maga, házastársa vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart;
d) a helyiség lebontására hatósági engedélyt kapott.
(2) A felmondás a következő hónap utolsó napjára szólhat és a bérbeadó köteles a felmondással egyidejűleg a bérlő részére ugyanabban a városban (községben) megfelelő - üres - cserehelyiséget felajánlani.
(3) Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére cserehelyiséget felajánlani, ha
a) a bérlő tulajdonában (kezelésében) ugyanabban a városban (községben) üres vagy megfelelően ki nem használt olyan helyiség van, amely a kiürítendő helyiségben végzett tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas;
b) a felmondás személygépkocsi-tárolóra (garázsra) vonatkozik.
(4) A felmondáshoz csatolni kell
a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló cserehelyiség felajánlása esetén az elhelyező hatóság előzetes határozatát arról, hogy a felajánlott helyiség kiutalását a kiköltöző részére biztosítja;
b) más cserehelyiség felajánlása esetén a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlott helyiséget milyen feltételek mellett hajlandó a kiköltöző részére bérbeadni.
19. §
(1) A felajánlott cserehelyiség megfelelőségének kérdésében - vita esetében - a bíróság dönt.
(2) A felajánlott cserehelyiség akkor megfelelő, ha a kiürítendő helyiségben végzett tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas.
(3) A megfelelőség vizsgálatánál a két helyiség felszereltségét, alapterületét, műszaki állapotát kell figyelembe venni.
(4) A felajánlott cserehelyiség akkor is megfelelő, ha a helyiségek közötti eltérést a felajánlott helyiség más előnye kiegyenlíti.
20. §
Ha a felmondás érvényességének megállapítása iránti perben a bíróság a keresetet azért utasította el, mert a felajánlott cserehelyiség nem megfelelő, a bérbeadó másik cserehelyiség felajánlása esetén újabb pert az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül is indíthat,
A bérlő halála
21. §
A bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt
a) az folytathatja, aki a bérlő iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban biztosított jogosultsága alapján a helyiségben folytatja;
b) iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) nem kötött tevékenység esetén a bérlő házastársa, illetőleg közeli hozzátartozója folytathatja, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő.
22. §
(1) A bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultságot a 21. §-ban előírt feltételek fennállása esetén el kell ismerni. Az elismerést - a bérlő halálától számított harminc, illetőleg a bérlő iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységének a helyiségben történő folytatása esetén legfeljebb kilencven napon belül -
a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóságtól,
b) más helyiség esetében pedig a bérbeadótól kell kérni.
(2) Ha az elhelyező hatóság a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését megtagadta, e határozata a bíróság előtt nem támadható meg.
(3) Ha a bérbeadó a kérelemre a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, ezt a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerésének kell tekinteni. Ha pedig a bérbeadó az elismerést megtagadta, a jogosultság megállapítását - az (1) bekezdésben előírt határidőket követő harminc napon belül - a bíróságtól kell kérni.
Lemondás
23. §
(1) A bérlő a bérleti jogviszonyról lemondhat
a) a házastársa, illetőleg a közeli hozzátartozója javára, ha az a helyiséget továbbra is arra a célra használja, mint a bérlő;
b) - az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiség esetében - a bérbeadó javára.
(2) A lemondáshoz a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiségnek az elhelyező hatóság javára történő felajánlására, illetőleg közületi szerv részére való átengedésére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(4) A bérlő az (1) bekezdés b) pontján alapuló lemondás esetében pénzbeli térítésre tarthat igényt. A térítés mértékére a felek megállapodása az irányadó.
A helyiség cseréje
24. §
(1) A csereszerződés akkor érvényes, ha a cseréhez
a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóság a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok szerint engedélyt adott;
b) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt nem álló helyiség esetében a bérbeadó hozzájárult.
(2) Ha az elhelyező hatóság a csereszerződéshez szükséges engedély megadását megtagadta, e határozata a bíróság előtt nem támadható meg.
25. §
(1) Az a cserélő fél, aki kisebb értékű helyiséghez jut, vagy egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a csereszerződésben pénzbeli térítést (ellenértéket) köthet ki.
(2) A pénzbeli térítés (ellenérték) mértékét a felek megállapodása határozza meg; az azonban az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályokban megállapított mértéket nem haladhatja meg.
A helyiség elhagyása
26. §
(1) A helyiséget akkor sem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert az iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban megengedett módon szünetelteti.
(2) Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló elhagyott helyiség igénybevételére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
A bérleti jogviszony megszűnése a bíróság ítélete és a hatóság határozata alapján
27. §
Az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség igénybevételére a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az albérleti jogviszony
28. §
(1) A bérlő a helyiség egy részét nem lakás céljára albérletbe adhatja.
(2) Az egész helyiség vagy annak túlnyomó (50 százalékot meghaladó) része csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő azért van távol a helyiségből, mert az iparjogosítványhoz (működési engedélyhez) kötött tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályban megengedett módon szünetelteti.
29. §
Az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albérletbe adáshoz
a) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiség esetében az elhelyező hatóság engedélyt adott,
b) más helyiség esetében pedig a bérbeadó hozzájárult.
A helyiséget jogcím nélkül használók elhelyezésének megfelelősége
30. §
(1) Az a jóhiszemű használó, akinek a bérleti jogviszonya az ingatlan kisajátítása vagy a helyiség közületi elhelyezés céljából történt igénybevétele folytán szűnt meg, a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő cserehelyiségre tarthat igényt.
(2) Ha a bérleti jogviszony nem az (1) bekezdésben említett módon szűnt meg, a jóhiszemű volt bérlő a 19. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő cserehelyiségre tarthat igényt.
A helyiséget jogcím nélkül használó jóhiszemű személyek elhelyezésének biztosítása
31. §
Ha a bérbeadó - megállapodás alapján - a jóhiszemű jogcím nélküli használó részére cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet, ennek mértékére a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.
Vegyes és záró rendelkezések
32. §
Ha az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiségben a bérlőtársak száma csökkent, vagy csak egy bérlőtárs maradt vissza, a visszamaradt bérlőtárs (bérlőtársak) használati joga a megüresedett helyiségrészre csak az elhelyező hatóság kiutaló határozata alapján terjed ki. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a volt bérlőtárs olyan házastársára, aki a helyiséget korábban is bérlőtársként használta.
33. §
(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter gondoskodik.
(2) Ahol valamely jogszabály a helyiségek bérlete vonatkozásában a lakásbérlet szabályaira utal, e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendeletnek a helyiségek bérlete esetében történő alkalmazása során lakásügyi hatóság helyett elhelyező hatóságot, tanácsi bérlakás, illetőleg állami lakás helyett az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiséget kell érteni.
Fehér Lajos s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese