24/1972. (XII. 16.) MÉM rendelet
az ifjúsági törvény végrehajtásáról az élelmiszer- és fagazdaság területén
Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 1043/1971. (X. 2.) Korm. számú határozat 25. pontja alapján - a művelődésügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, a KISZ Központi Bizottságával, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetével, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben -a következőket rendelem.
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő valamennyi vállalatra, gazdaságra, intézetre, intézményre (a továbbiakban: vállalat), valamint a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetekre, azok társulásaira és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeire (a továbbiakban: szövetkezet).
2. §
(1) A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) elősegíti, hogy a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek (mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, állami erdőgazdaságok, vállalatok) és az iskolák között hatékonyabb együttműködés alakuljon ki az ifjúság munkára nevelése és pályaválasztása, valamint az élelmiszer- és fagazdasági szakmák megkedveltetése érdekében.
(2) A gazdálkodó egységek - ha az együttműködésből kölcsönős előnyök várhatók - az iskolákkal szocialista szerződéseket kötnek.
(3) E rendelet alkalmazása szempontjából iskolák alatt az általános iskolákat, az élelmiszergazdasági és fagazdasági, valamint közgazdasági szakirányú középiskolákat, a gimnáziumokat, valamint az élelmiszergazdasági, fagazdasági és közgazdasági szakirányú felsőoktatási intézményeket kell érteni.
(4) A szocialista szerződésekben elsősorban a következő kérdéseket kell szabályozni:
a) az iskola részéről lehetséges közreműködést a gazdálkodó szervezet munkájában, illetőleg dolgozóinak képzésében és továbbképzésében, kulturális és sport tevékenységének elősegítésében, fejlesztésében, valamint a tanulóifjúság közreműködését - időszakonként - a termelőmunkában;
b) A gazdálkodó szervezet részvételét az iskolai pályaválasztási tanácsadásban, figyelembe véve a 104/1972. (3) MüM számú együttes utasításban foglaltakat;
c) egyes eszközöknek, épületeknek vagy földterületeknek átmenetileg az iskola rendelkezésére bocsátását, az oktató-nevelőmunka, illetőleg az élelmiszer- és fagazdasági pályaválasztás elősegítése érdekében;
d) a gazdálkodó egységek részéről az iskoláknak nyújtható egyéb szolgáltatásokat.
3. §
Rendszeressé kell tenni az ifjúság szakmai, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésére, munka- és életkörülményeire, továbbképzésére, szakmai és személyi fejlődésére vonatkozó kutató munkát. Ennek érdekében:
a) az Agrárgazdasági Kutató Intézet és az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet évenként kötelesek legalább egy ilyen irányú témát az évi kutatási programjukba felvenni; a kiválasztott témát és a kutatási metodikát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ifjúsági Bizottságának véleményezésre előzetesen meg kell küldeni; az Ifjúsági Bizottság véleményének kialakítása során vegye figyelembe az egyes szakmák sajátosságait;
b) a felsőoktatási intézmények tanszékei közül ki kell jelölni azokat, amelyek az ifjúság nevelésével, szakmai, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésével, továbbképzésével, előmenetelével kapcsolatos kutatások bázisává fejleszthetők: e felsőoktatási intézmények kutatási témáit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben határozza meg; e tanszékek a kutatási tevékenységükről és annak eredményeiről évenként kötelesek a minisztériumot tájékoztatni;
c) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a b) pontban említett témák meghatározásánál figyelembe veszi az Országos Felsőoktatási Nevelési Munkaközösség javaslatait.
4. §
(1) A vállalat igazgatója a kollektív szerződések évenkénti felülvizsgálata során külön vizsgálja meg, hogyan érvényesültek az ifjúságról szóló törvényben és végrehajtási jogszabályaiban, valamint az ezekhez kapcsolódó munkahelyi intézkedési tervekben foglaltak. Ha azt az ifjúságra vonatkozó rendelkezések érvényesülése szükségessé teszi, kedvezményezze a kollektív szerződések kiegészítését, illetőleg módosítását.
(2) A vállalat igazgatója kérje fel a munkahelyi KISZ szervezetet, hogy az ifjúság képviseletében vegyen részt a kollektív szerződés kidolgozásában, módosításában és a benne foglalt rendelkezések végrehajtásának, alkalmazásának ellenőrzésében.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak az alapszabály módosítása során értelemszerűen irányadók a szövetkezetekre is.
5. §
(1) A KISZ Központi Bizottság által adományozott kitüntetésekhez jutalom és jutalomszabadság adható, melynek mértéke nagyobb mint a miniszteri kitüntetésekkel adható ilyen jutalmak.
(2) A fiataloknak adományozásra kerülő miniszteri kitüntetések és vállalati jutalmak egy részét március 21-én, a KISZ megalakulásának évfordulóján kell kiadni.
(3) A fiatalok jutalmazásával kapcsolatos kérdéseket a szövetkezetek az alapszabályban a KISZ szervezet közreműködésével rendezik.
6. §
A vállalatok évi beszámoltatását ki kell terjeszteni az ifjúsági törvényben és a végrehajtására vonatkozó jogszabályokban foglaltak érvényesülésére; a vállalatok és a vezetők tevékenységének elbírálásánál ezt is figyelembe kell venni.
7. §
(1) A vállalatoknál, szövetkezeteknél szervezetten biztosítani kell a munkába lépő fiatalok beilleszkedésének, betanításának és továbbképzésének irányítását és felügyeletét; ennek meg kell teremteni a szervezeti feltételét is.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során gondot kell fordítani arra is, hogy a munkába lépő fiatalok minél előbb képességeiknek és képzettségüknek, illetve szakmai és személyi fejlődésüknek leginkább megfelelő munkahelyre vagy munkakörbe kerüljenek.
(3) A vállalatnál, szövetkezetnél e tevékenységet az igazgató, illetve a vezetőség által kijelölt személy közvetlen irányításával kell végezni.
8. §
(1) A vállalatnál, szövetkezetnél dolgozó fiatalok helyzetével, a kölcsönös igények teljesülésével, illetőleg a nem teljesülés okainak a feltárásával kapcsolatos tapasztalatokat a vállalat igazgatója - illetve a szövetkezet vezetősége - a munkahely társadalmi vezetőinek bevonásával évenként legalább egyszer köteles megtárgyalni. Az ennek során tett megállapításoktól függően köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ifjúságról szóló törvényben, valamint a végrehajtására kiadót jogszabályokban foglaltak érvényesülését biztosítják. A hatáskörét meghaladó, de szükségesnek tartott intézkedésekre köteles az illetékes szervek részére javaslatot tenni.
(2) A vállalatnál, szövetkezetnél működő társadalmi szervek vezetőinek közös indítványa alapján az igazgató, illetve a vezetőség rövidebb időközben is köteles a tanácskozást megtartani.
(3) A vállalatnál, szövetkezetnél annak a vezetőnek a kinevezése és felmentése előtt, aki fiatal vagy akinek az irányítása alatt zömmel fiatalok dolgoznak, ki kell kérni a KISZ szervezet véleményét.
9. §
(1) A megyei szakigazgatási szerv a termelőszövetkezet területi szövetségével és a KISZ szervezetekkel együttműködve köteles elősegíteni, hogy a végzett fiatal szakemberek képzettségüknek és képességeiknek legmegfelelőbb munkahelyekre kerüljenek. Ez a rendelkezés nem érinti a munkahelyek gazdasági vezetőinek erre vonatkozó elsődleges felelősségét.
(2) A megyei szakigazgatási szerv köteles a hatáskörébe tartozó területen működő fiatal szakemberek helyzetét és működését folyamatosan figyelemmel kísérni és a szükséghez mérten saját hatáskörében megtenni, vagy az illetékes szerveknél kezdeményezni azokat az intézkedéseket, amelyek az ifjúságról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak érvényesülését biztosítják.
10. §
(1) A vállalat és szövetkezet köteles gondoskodni arról, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő, valamint a katonai szolgálatot teljesítő fiatal - ha arra vonatkozó igénye egyébként fennáll - ugyanúgy megkapja a jogszabályban, illetve alapszabályban biztosított háztáji vagy illetmény földet, tűzifa-juttatást és egyéb juttatást, mintha dolgozna.
(2) A vállalat, szövetkezet köteles gondoskodni arról, hogy a katonai szolgálatot teljesítő vagy a gyermekgondozási segélyt igénybevevő részére ugyanúgy biztosítva legyen az előmenetel, továbbá fizetésemelésben, segélyezésben ugyanúgy részesüljön, és visszatértekor olyan helyzetben legyen, mintha folyamatosan dolgozott volna.
11. §
(1) Biztosítani kell, hogy a vállalat, szövetkezet életét érintő fontosabb döntés meghozatalában az ifjúság képviselői résztvegyenek, közreműködjenek, és a döntésekről tájékoztatást kapjanak. Ha a döntéshez a szakszervezeti szervek közreműködését ki kell kérni, kérni kell a KISZ szervezet közreműködését is.
(2) A KISZ szervezetet véleményezési jog illeti meg a fiatal dolgozók tekintetében a következő esetekben:
- a fiatalokat közvetlenül érintő vállalati, szövetkezeti intézkedés kiadása;
- kitüntetésre történő előterjesztés;
- kitüntetés adományozása;
- az alapbér megállapítása;
- kinevezés, felmentés;
- jutalmazás, előléptetés;
- jutalomszabadság megállapítása, káderfejlesztési terv készítése;
- továbbtanulási kérelem engedélyezése;
- munkahelyi vezető minősítésénél az ifjúságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának szempontjából;
- kollektív szerződés, szövetkezeti alapszabály, más belső szabályzat módosításának előkészítése, jóváhagyása;
- lakásigény elbírálása, lakás-elosztás;
- üdültetés;
- kül- és belföldi tanulmányúton történő részvétel;
- sport és kulturális célokat szolgáló létesítmény működésének és igénybevételének meghatározása;
- részesedési alap felosztása;
- fegyelmi eljárás.
(3) A KISZ szervezetet egyetértési jog illeti meg a következő esetekben:
- a vállalat, szövetkezet által fiatal részére adományozott társadalmi ösztöndíj odaítélése;
- az ifjúságról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok alapján elkészítendő vállalati és szövetkezeti intézkedés, valamint intézkedési terv kiadása. Ezeket első ízben e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül, a későbbiekben minden év január hó 31. napjáig kell elkészíteni.
(4) A vállalat igazgatója, illetve szövetkezetnél az alapszabály szerint döntésre jogosult szerv gondoskodjék arról, hogy a létrehozott bizottságokban a fiatalok- helyet kapjanak.
12. §
Ha az igazgató, a szakszervezet és a KISZ szervezet ebben megállapodnak és a részesedési, valamint szociális és kulturális alap nagysága, valamint a fiatalok létszáma ezt lehetővé, illetve indokolttá teszi, az alapok egy részét külön ifjúsági alapként el lehet különíteni; ennek további felhasználása a KISZ szervezetek erre vonatkozó terve szerint történik.
13. §
(1) A vállalat, szövetkezet támogatja a KISZ szervezet eredményes működését, szervező, nevelő, termelést elősegítő tevékenysége érdekében minden rendelkezésre álló módon és eszközzel segíti tevékenységét (helyiség, berendezés, anyagok, eszközök stb.).
(2) A vállalat, szövetkezet a KISZ szervezet közreműködését kérve vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségek biztosíthatók a fiatalok hasznos időtöltésének megszervezéséhez, az önképzés, sport, technika, művészet, illetve az ezekhez hasonló tevékenység elősegítéséhez. E lehetőségek biztosítását a fejlesztési tervek kidolgozásánál és jóváhagyásánál is figyelembe kell venni.
(3) A vállalat, szövetkezet köteles gondot fordítani a vállalati keretek között szervezhető turizmus és üdülés fejlesztésére oly módon, hogy ez a sportolás és szórakozás mellett szolgálja a fiatalok szakmai és kulturális ismeretszerzését, fejlődését is.
(4) A vállalat és szövetkezet üdülőit az üdülési idény előtt és után a KISZ vezetőképzés, illetve továbbképzés céljaira - figyelembe véve az egyéb irányú igények kielégítésének szükségességét is -rendelkezésre kell bocsátani.
14. §
(1) A vállalat, szövetkezet köteles elősegíteni a fiatalok továbbtanulását. Ezt megfelelő rendelkezések kiadásával, kedvező munkafeltételek teremtésével is elő kell segíteni. Ennek során a továbbtanuláshoz fűződő népgazdasági és kultúrpolitikai érdekeket is figyelembe kell venni.
(2) Az ifjúság széleskörű szakmai fejlődése érdekében elő kell segíteni a tudományos egyesületekben végzett tevékenységet.
(3) Különös gondot kell fordítani a fizikai dolgozók gyermekei, valamint a hátrányos helyzetben levő fiatalok továbbtanulásának elősegítésére.
15. §
(1) Lehetővé kell tenni, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szakoktatási intézmények, vállalatok, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetek klubtevékenységébe a lakóterület ifjúsága is bekapcsolód-hassék.
(2) A klubok rendeltetésszerű működését Működési Szabályzatban kell meghatározni. A Működési Szabályzatot a területileg illetékes helyi KISZ bizottság (vezetőség) meghallgatása mellett a szakoktatási intézmény, a vállalat igazgatója, illetőleg a szövetkezet vezetősége hagyja jóvá, a fenntartásához hozzájáruló szervek véleményének figyelembevétele mellett.
(3) A szakoktatási intézmény, vállalat igazgatója, illetőleg a szövetkezet vezetősége a klub működéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése és növelése érdekében kezdeményezze az erők összefogását és az együttműködés szélesítését.
16. §
(1) A vállalatok és a szövetkezetek - önállóan vagy egymással társulva, saját gazdálkodásuk keretében - a KISZ szervezési közreműködése mellett ifjúsági építőtáborokat létesíthetnek.
(2) Ifjúsági építőtábor 1973. évtől a kiadásra kerülő új Szabályzat alapján működhet.
(3) Az ifjúsági építőtábort fenntartó vállalat és szövetkezet köteles gondoskodni arról, hogy a diákifjúság táborokban történő foglalkoztatásaihoz megfelelő szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkavezetők álljanak rendelkezésre. E célra a Kertészeti Egyetem, az agrártudományi egyetemek, valamint az agrártudományi főiskolák hallgatóit kell megfelelő létszámban kijelölni. A hallgatók közül a másod- és harmadévesek építőtáborban eltöltött idejét szakmai gyakorlatként kell elismerni. A negyed- és ötödéves hallgatóknál a táborban töltött időnek szakmai gyakorlatként történő elismeréséről egyedi elbírálás alapján -a gazdaság adottságait figyelembe véve - a. rektor, illetve az oktatási intézmény vezetője dönt.
17. §
(1) A fiatalok tettrekészségét és kezdeményezését a gazdálkodó szervezet vezetője használja fel a társadalmi-gazdasági célkitűzések teljesítésének elősegítésére.
(2) A szocialista munkaverseny keretében a vállalat igazgatója és a szövetkezet vezetősége bocsássa a KISZ szervezet rendelkezésére az éves tervek üzemi, szövetkezeti célkitűzéseit, hogy a KISZ szervezet az ifjúsági versenymozgalmakat e cél elérésének szolgálatába állíthassa. A szocialista munkaverseny keretében ösztönözzék a sajátosan ifjúsági versenyformák (pl. "Kiváló" mozgalom, védnökség-vállalások), szocialista brigád-mozgalam kialakítását, a fiatalok szakmai versenyeken, országos pályázatokon való részvételét. Fordítsanak gondot az elért eredmények jó hasznosítására és népszerűsítésére. Mindennek gyakorlati megvalósításához kérjék a KISZ szervezetek közreműködését.
(3) A vállalat igazgatója, illetőleg a szövetkezet vezetősége a KISZ termelési mozgalmakat (Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus, Közgazdász, a Szakma Ifjú Mestere stb.) ösztönzése érdekében tájékoztassa a KISZ szervezetet a legfontosabb gazdasági-termelési feladatokról. A KISZ vezetőség közreműködését kell kérni azoknak a feladatoknak a meghatározásához, amelyek megoldására a fiatalok eredményesen mozgósíthatók.
(4) A feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket a gazdasági vezetők kötelesek biztosítani. A KISZ vezetőséget fel kell kérni a végzett munkák értékelésére; a kiemelkedő eredményt elérő fiatalokat megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben kell részesíteni. Ennek módját a kollektív szerződésekben, illetve az alapszabályban kell rendezni.
18. §
A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ifjúsági Bizottsága - mint a miniszter tanácsadó szerve - tartson folyamatosan kapcsolatot az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács Titkárságával, a vállalatok, szövetkezetek KISZ szervezeteivel, a KISZ Központi Bizottság Mezőgazdasági Ifjúsági Tanácsával, szakágazati ifjúsági bizottságokkal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az illetékes szakszervezetek ifjúsági bizottságaival, illetve ifjúsági részlegével. Fordítson gondot arra, hogy elemző, véleményező, tanácsadó és kezdeményező tevékenysége során a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó területen dolgozó, illetve tanuló és a szövetkezetben dolgozó ifjúságot foglalkoztató problémákat megismerje, és azok megoldását elősegítse.
19. §
(1) Az 1043/1971. (X. 2.) Korm. határozatban foglaltak szerinti ifjúsági parlamentek megszervezését és megtartását a következők szerint kell végrehajtani:
a) Annál a vállalatnál, szövetkezetnél, ahol a fiatalok létszáma eléri vagy meghaladja az 50 főt, a vállalatnál, illetőleg szövetkezetnél kell a munkahelyi ifjúsági parlamentet megtartani. Ennek megszervezéséért és megrendezéséért a vállalat igazgatója, illetőleg a szövetkezet vezetősége felelős. Ha a vállalatnál vagy a szövetkezetnél a fiatalok létszáma nem éri el az 50 főt, munkahelyi ifjúsági parlamentet nem kell tartani.
b) A megyei szakigazgatási szerv megyei területi parlamentet köteles szervezni. Ezen a vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozó fiatalok választott küldöttei vesznek részt. A megyei parlamenten az élelmiszergazdaság és fagazdaság valamennyi vállalatának és szövetkezetének képviselői részt vesznek, és küldötteket választanak az országos ifjúsága parlamentbe. A parlament a vita idején ágazati szekciókra tagozódhat.
c) A trösztök a hozzájuk tartozó vállalatok küldötteinek részvételével ezen felül tröszti parlamentet is kötelesek szervezni. Ezen trösztönként egy-egy tröszti küldöttet választanak az országos ifjúsági parlamentbe.
d) Az élelmiszer- és fagazdaság területén az országos ifjúsági parlament megszervezéséért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felelős. Az országos ifjúsági parlamentben az ifjúságot a megyei, illetőleg a tröszti parlamenteken választott küldöttek képviselik.
(2) A parlamentek megrendezéséhez és megtartásához kérni kell a megfelelő szintű KISZ szervezetek közreműködését.
(3) A parlamentek megszervezésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányelveket ad ki a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a KISZ Központi Bizottságával és az Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács Titkárságával egyetértésben.
(4) Az ifjúsági parlamenteken résztvevő küldöttek kiküldetési költségei a vállalatot, szövetkezetet terhelik.
20. §
(1) Az ifjúsági parlament tanácskozása nyilvános. Gondoskodni kell arról, hogy a parlament összehívásáról az ifjúság időben értesüljön.
(2) A parlamenten elhangzott észrevételek, javaslatok nyilvántartásáról az illetékes gazdasági vezetők gondoskodnak. Ezekről 15 napon belül tájékoztatni kell a közvetlen felügyeleti szervet annak megjelölésével, hogy mely kérdéssel értenek egyet, mellyel nem, mely kérdésben intézkednek, illetve mely kérdésben kérik a felügyeleti szerv intézkedését.
(3) A fiataloknak 30 napon belül tájékoztatást kell adni azokra a kérdésekre, észrevételekre, javaslatokra, amelyekre a parlamenten nem kaptak választ.
21. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter