33/1972. (XI. 2.) MT rendelet

a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 37/1970. (X. 7.) számú kormányrendelet módosításáról és kiegészítéséről

A Minisztertanács a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

Általános rendelkezések

1. §

A 37/1970. (X. 7.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Sznyr) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Tsznyt 2. §-a (2) bekezdésében említett öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadék helyett az előírt feltételek fennállása esetén növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadék jár."

Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék

(A Tsznyt 17. és a Tsznyr 17-21. §-aihoz)

2. §

Az Sznyr 3. §-a (3) bekezdésének a b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékra jogosultság szempontjából szakszövetkezeti tagsági időként azokat a naptári éveket lehet figyelembe venni, amelyekben a szakszövetkezeti tag

"b) nyugdíjjárulék, vagy az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék fedezetére szolgáló járulék (a továbbiakban: járulék) fizetésére kötelezett volt, illetőleg a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék fedezetére szolgáló növelt összegű járulék (a továbbiakban: növelt összegű járulók) fizetésére kötelezettséget vállalt."

3. §

Az Sznyr 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az öregségi és a munkaképtelenségi, valamint az özvegyi járadékra jogosultságot kizáró kereset, jövedelem határösszegének a számításánál [Tsznyr 17. § (1) bek. b) pont és 19. § c) pont] a szakszövetkezettől járó juttatásból eredő jövedelem címén

a) a földjáradék b) a vagyoni részesedés és c) a közös munka után járó részesedés összegét kell figyelmen kívül hagyni."

Növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék

4. §

Az Sznyr a következő 7/A-E. §-okkal egészül ki:

"7/A. § (1) Növelt összegű öregségi járadékra jogosult az a szakszövetkezeti tag, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges nyugdíj éveket nem szerezte ugyan meg, de

a) legalább tíz éven át növelt összegű járulékot fizetett és

b) hetvenedik - nő a hatvanötödik - életévét betöltötte és

c) az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének rendszeresen eleget tett és

d) keresőfoglalkozást nem folytat.

(2) Növelt összegű munkaképtelenségi járadékra jogosult az a szakszövetkezeti tag, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte ugyan meg, de

a) legalább tíz éven át növelt összegű járulékot fizetett és

b) munkaképtelen (I. vagy II. csoportba tartozó rokkant) és

c) az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének rendszeresen eleget tett és

d) keresőfoglalkozást nem folytat.

(3) A keresőfoglalkozást folytatók körét a Szakszervezetek Országos Tanácsa a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.

7/B. § (1) Növelt összegű özvegyi járadékra annak a szakszövetkezeti tagnak az özvegye jogosult, aki

a) az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének rendszeresen eleget tett és

b) növelt összegű öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg a növelt összegű öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékhoz szükséges szakszövetkezeti tagsági idő megszerzése után halt meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szakszövetkezeti tag özvegye a növelt összegű özvegyi járadékra akkor jogosult, ha

a) házastársával annak halálakor együtt élt és

b) házastársának halálakor a hatvanötödik - özvegyen maradt férj a hetvenedik - életévét betöltötte vagy munkaképtelen (I., illetőleg II. csoportba tartozó rokkant) és

c) keresőfoglalkozást nem folytat.

(3) A feleséggel egyenlő feltételek mellett jogosult növelt összegű özvegyi járadékra az a nő (élettárs), aki a meghalt férfivel annak halálakor és ezt közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül

a) legalább tíz éven át együtt élt, vagy

b) legalább egy éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott és a férfi az apaságot elismerte vagy azt a bíróság jogerősen megállapította.

(4) Az egyéb feltételek fennállása esetén a hatvanötödik - özvegyen maradt férj a hetvenedik - életévének a betöltésétől, illetve munkaképtelenségének bekövetkezésétől növelt összegű özvegyi járadékra jogosult az is, aki házastársa (élettársa) elhalálozását követő tizenkét hónapon belül eléri a hatvanötödik - az özvegyen maradt férj a hetvenedik - életévét vagy munkaképtelenné (I. vagy II. csoportba tartozó rokkanttá) válik.

7/C. § (1) Házastársi pótlék a növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékost az után a házastársa (élettársa) után illeti meg, aki

a) a járadékossal együtt él és

b) a növelt összegű öregségi járadékra jogosító életkort betöltötte vagy munkaképtelen (I., illetőleg II. csoportba tartozó rokkant) és

c) a járadékos halála esetén növelt összegű özvegyi járadékra lenne jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem jogosult házastársi pótlékra a növelt összegű öregségi, illetőleg a növelt összegű munkaképtelenségi járadékos az után a házastársa (élettársa) után,

a) aki öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

b) aki növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

c) akinek nyugellátása, keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét meghaladja.

7/D. § (1) A növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadék tíz évi növelt összegű járulék fizetése esetén havi 568 forint. A tíz éven felüli - növelt összegű járulék fizetésével szerzett - minden év után a növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadék a tíz év alapján járó összeg 3-3 százalékával emelkedik.

(2) A növelt összegű özvegyi járadék az (1) bekezdésben meghatározott növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadék ötven százaléka, de legalább havi 390 forint.

(3) A növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékosnak a házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasok házastársi pótlékáról szóló rendelkezések szerint meghatározott összegben és összeghatárig jár.

7/E. § (1) A növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok megállapításánál a Tsznyr-nek az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjak megállapítására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az igényt a szakszövetkezet útján kell a szakszövetkezet székhelye szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervhez benyújtani,

b) az illetékes nyugdíjmegállapító szerv határozatával szemben benyújtott felszólalás tárgyában a társadalombiztosítási bizottság végérvényesen dönt.

(2) A növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok folyósítására és a folyósítás korlátozására, a Tsznyt alapján megállapított öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíjak folyósítására, illetőleg a folyósítás korlátozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

A nyugellátások összegének alapját képező jövedelem

(A Tsznyr 31. §-ához)

5. §

Az Sznyr a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) A szakszövetkezeti tagot abban az esetben kell nyugdíjosztályba sorolni, ha

a) a megelőző naptári évben legalább harminckilenc - nő huszonnégy - munkanapot teljesített és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a besorolás naptári évében a közös munkában legalább harminckilenc - nő huszonnégy - munkanapot teljesít.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem kell az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjasokat, továbbá az öregségi, illetve a munkaképtelenségi járadékosokat, valamint a növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékosokat nyugdíj osztályba sorolni."

(A Tsznyr 34. §-ához)

6. §

Az Sznyr a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § A nyugdíj osztályba nem sorolt és öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjban nem részesülő szakszövetkezeti tag baleseti járadékának (baleseti rokkantsági nyugdíjának) az összegét havi 900 forint jövedelem alapulvételével kell megállapítani."

(A Tsznyr 41. §-ához)

7. §

Az Sznyr a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § A nyugdíjosztályba nem sorolt szakszövetkezeti tag kártalanítási segélyének a havi összegét a baleseti járadék (baleseti rokkantsági nyugdíj) alapját képező havi átlagjövedelem, de legalább havi 900 forint figyelembevételével kell megállapítani."

(A Tsznyr 52-54. §-aihoz)

8. §

Az Sznyr a következő 11/B-C. §-okkal egészül ki:

"11/B. § (1) Ha a növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékban részesülő szakszövetkezeti tag huszonöt százalékot meghaladó munkaképességcsökkenés alapján baleseti járadékra is jogosult, kérheti növelt összegű járadékának a baleseti járadék ötven százalékával történő kiegészítését.

(2) Ha a növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékban részesülő szakszövetkezeti tag baleseti rokkantsági nyugdíjra is jogosult, ehelyett kérheti növelt összegű járadékának a 4. fokozatú baleseti járadék ötven százalékával történő kiegészítését.

11/C. § A Tsznyr 53. §-át megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az özvegy egyik nyugellátása növelt összegű öregségi vagy növelt összegű munkaképtelenségi járadék, illetőleg növelt összegű özvegyi járadék."

A nyugellátások fedezete

(A Tsznyr 83. §-ához)

9. §

Az Sznyr 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A szakszövetkezet a nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagjai után - a baleseti biztosítási díjat is magában foglaló - társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék 1973. január 1-től a szakszövetkezeti tag nyugdíj osztálya szerint figyelembe vehető havi jövedelem - öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő szakszövetkezeti tag esetében a tag személyesen végzett munkája után járó részesedés - kilenc százaléka, amely a betegségi biztosítási járulékot nem foglalja magában."

10. §

Az Sznyr a következő 12/A-B. §-okkal egészül ki:

"12/A. § (1) A szakszövetkezeti tag a Tsznyr 83. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni arra a naptári évre, amelyre nyugdíj osztályba sorolták.

(2) Nyugdíjjárulékot köteles fizetni az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő szakszövetkezeti tag is, ha a közös munkában részt vesz. A fizetendő nyugdíjjárulékot ebben az esetben a tag személyesen végzett munkája alapján kapott részesedésnek az alapulvételével kell a Tsznyr 83. §-ának (2) bekezdése szerint számítani.

(3) Nyugdíj osztályba nem sorolt és öregségi, rokkantsági nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban nem részesülő szakszövetkezeti tag nyugdíjbiztosításának fennállása alatt havi ötven forint járulékot köteles fizetni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott járulék helyett a szakszövetkezeti tag - növelt összegű járadékra jogosultság megszerzése céljából - havi 80 forint növelt összegű járulék fizetésére vállalhat kötelezettséget.

12/B. § (1) A járulékot, illetőleg a növelt összegű járulékot a szakszövetkezeti tag földterületének (több községhez, városhoz tartozó földterület esetén a legnagyobb földterületének) fekvése - ha földterülete nincs, a lakóhelye - szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv a szakszövetkezet által adott bejelentés alapján veti ki és adók módjára szedi be. A járulék, illetőleg a növelt összegű járulék esedékességét, fizetését és a tagok bejelentésének módját a Szakszervezetek Országos Tanácsa a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.

(2) A szakszövetkezetek tagjai és ezek hozzátartozói részére folyósított nyugellátásokat és mindezek fedezetére szolgáló bevételeket a »Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap»-on belül külön ki kell mutatni."

Átmeneti rendelkezések

(A Tsznyr 106. §-ához)

11. §

Az Sznyr 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A szakszövetkezeti tag által elszenvedett üzemi baleset és foglalkozási betegség alapján járó nyugellátások összegének az alapját képező átlagjövedelmet az üzemi baleset bekövetkezésének, illetőleg a foglalkozási betegség megállapításának időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell számítani."

12. §

Az Sznyr a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § A kötelező nyugdíjbiztosítás alól 1973. január 1. előtt mentesített szakszövetkezeti tag 1973. december 31-ig kérheti mentesítése hatálytalanítását. A kérelmet a szakszövetkezet útján annak székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell előterjeszteni. A mentesítés - a kérelem teljesítése esetén - 1972. december 31-ével szűnik meg."

Hatálybaléptető rendelkezések

13. §

Ez a rendelet 1973. január 1-én lép hatályba.

Fock Jenő s. k.,

a Minisztertanács elnöke