3/1972. (I. 25.) PM rendelet

a hitelképtelennek nyilvánított mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

A hitelképtelennek nyilvánított mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) részére a további hitelnyújtáshoz szükséges költségvetési fedezet (óvadék, garancia-vállalás) biztosítását - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következők szerint szabályozom:

1. §

(1) Ha a termelőszövetkezetet hitelképtelennek nyilvánították, mert a termelőszövetkezet várhatóan veszteséges vagy alaphiányos, a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságától (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) költségvetési fedezetet kérhet. A költségvetési fedezet biztosításának módja óvadék [Ptk. 270. § (1) bekezdése] letétbe helyezése és a végrehajtó bizottság kötelezettségvállalása a további hitelfolyósítás érdekében az óvadék kiegészítésére (garancia).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a végrehajtó bizottságnak - szakigazgatási szervei által lefolytatandó vizsgálat útján - meg kell állapítani a hitelképtelenség okait és határozatot hozhat a hitelképességnek óvadék nyújtásával történő helyreállítására. A végrehajtó bizottság határozatában foglalt feltételek elvállalásáról a termelőszövetkezet közgyűlésének döntenie kell.

(3) Rendkívüli esetekben a megyei tanács elnöke az 1971. évi I. tv. 53. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

2. §

(1) Az óvadékot a naptári éven belül várható veszteség és alaphiány összegének megfelelően lehet engedélyezni.

(2) A veszteség összegének megállapításánál:

a) nem lehet figyelembe venni

1. az alaptevékenységen kívüli veszteséges tevékenység továbbfolytatásából keletkező veszteséget, a felszámolás költségeinek kivételével;

2. a tárgyévet megelőző két év átlagát alapul véve a részesedési alap 80%-át meghaladó igény kielégítését - kivéve, ha a termelőszövetkezet az adott időszak alatt a tevékenységét új üzemággal bővíti;

3. olyan termelési költséget (kiadást), amely a gazdálkodás folytatásához nem feltétlenül szükséges;

b) figyelembe kell venni a 3. § (1) bekezdésének d) 1. és d) 2. pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglalt intézkedések veszteséget módosító összegét.

(3) Nem lehet óvadékot adni azokra a kiadásokra, amelyek a hitelképtelenség megállapításának időpontjában kimutatott alaphiányokat növelik.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik:

a) jogszabály kötelező rendelkezése alapján a szociális alap terhére kifizetésre kerülő kötelezettségekre;

b) a tárgyévre tervezett és ténylegesen befejezésre kerülő beruházások további saját erő szükségletére.

3. §

(1) A végrehajtó bizottság határozatában a termelőszövetkezettel közölni kell az óvadéknyújtással kapcsolatos feltételeket. A feltételek között minden esetben elő kell írni:

a) a szükséges gazdasági és szervezési intézkedések végrehajtását;

b) az alaptevékenységen kívüli veszteséges tevékenység felszámolását;

c) a folyamatban levő beruházások leállítását, ha a beruházás folytatásához hitelen és állami támogatáson túl további pénzbeli termelőszövetkezeti saját erő folyósítására is szükség van;

d) olyan közgyűlési határozat meghozatalát, amely

1. a vezető beosztású termelőszövetkezeti tagok alapjövedelmét a TOT irányelvei szerinti szintre csökkenti;

2. a termelőszövetkezet elnökénél, függetlenített elnökhelyettesénél, továbbá akár tagként, akár alkalmazottként foglalkoztatott főkönyvelőjénél, főmérnökénél (a termelés első számú felelős vezetője, aki vagy főmezőgazdászi, vagy főkertészi, vagy főállattenyésztői címet visel), valamint a veszteséges üzemágak vezetőinél a személyes jövedelem 80%-át, fejlesztési alaphiány esetén pedig 75%-át meghaladó rész visszatartását írja elő. A személyes jövedelem megállapításánál - a díjazásra vonatkozó közgyűlési határozatban, illetve munkaszerződésben rögzítettől függetlenül - a TOT irányelvek, illetve alkalmazottak esetében a vonatkozó jogszabályok szerinti összes jövedelem kétéves átlagát kell figyelembe venni. Az így megállapított (csökkentett) jövedelem nem lehet azonban több, mint a megelőző kétévi összes jövedelem 80, illetve 75%-a. Ha az év végi mérlegbeszámoló alapján a termelőszövetkezet nem veszteséges, a visszatartott részt egy összegben ki kell fizetni. Ellenkező esetben a veszteséggel zárult évre a személyes jövedelemnek csak 80%-a - fejlesztési alaphiány esetén 75%-a - jár; aki év közben került a termelőszövetkezethez, illetve annak felsorolt munkakörébe, arányos díj- (bér-) csökkentés terheli. E szabályokat mindaddig alkalmazni kell, amíg az óvadéknyújtásról szóló végrehajtó bizottsági határozat hatályban van, illetőleg a termelőszövetkezet veszteséges;

e) a még kifizethető munkadíj és munkabér tömegének összegét.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt feltétel előírásától el lehet tekinteni a tárgyévi befejezésre tervezett és megvalósuló beruházásoknál, továbbá ha a beruházás folytatásához a termelőszövetkezet társulás útján pénzügyi forrást biztosít.

(3) Az (1) bekezdés d) 1. és d) 2. pontjain alapuló rendelkezéssel kapcsolatban feltételként azt is elő kell írni, hogy a közgyűlés a személyes jövedelem csökkentését a végrehajtó bizottság határozatát követő hónaptól járó kifizetésekre érvényesítse. A d) 2. pontban meghatározott jövedelemkorlátozás alól a végrehajtó bizottság a határozatában kivételt tehet olyan új szövetkezeti vezetők esetében, akik a hitelképtelenné válás évében vagy azt megelőző évben vállalták a szövetkezet vezetését.

(4) Az (1) bekezdés d) 2. pontjában foglaltaktól a végrehajtó bizottság eltekinthet, ha megállapítja, hogy az ott felsorolt vezetők a veszteség és alaphiány keletkezésében vétlenek.

(5) A végrehajtó bizottság határozatában feltételként előírható:

a) a gazdálkodásnál nélkülőzhető eszközök értékesítése;

b) a tárgyévet megelőző két év átlagát alapul véve a részesedési alap 80%-ának csökkentése, ha a termelőszövetkezet a részesedési alap megállapításánál figyelmen kívül hagyta a felhalmozás és a személyes jövedelem gazdaságilag indokolt arányait. Ebben az esetben azokkal az alkalmazottakkal és termelőszövetkezeti tagokkal, akik a termelőszövetkezetekkel kötött megállapodás alapján olyan termelési kötelezettséget vállaltak, amely a közös munkában való részvételen felül egyéni anyagi ráfordítást is igényelt, a részesedési alap csökkenésének következményeit új megállapodásban előzetesen rögzíteni kell és ennek fedezetét a a csökkentett részesedési alapon belül elsődlegesen kell biztosítani;

c) olyan közgyűlési határozat meghozatala, amely:

1. a termésszerkezet módosítását írja elő,

2. a szükségesnek megfelelően változtatja a termelőszövetkezet munkadíjazási rendjét.

(6) Az (1), a (3) és (5) bekezdés szerint előírt feltételek teljesítése előtt az óvadékot letenni nem lehet.

(7) A végrehajtó bizottság határozatát, továbbá az abban foglalt feltételek elvállalásáról szóló közgyűlési határozatot meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) illetékes megyei igazgatóságának.

4. §

A szanálási eljárás befejezéséig, illetőleg az óvadék visszafizetéséig a 2-3. § alapján megállapított előírásokat a tárgyévet követő évben is érvényesíteni kell.

5. §

(1) A Bank a hitelképtelennek nyilvánított termelőszövetkezetek részére hitelt csak a várható veszteség és alaphiány teljes összegére adott óvadék letétele esetén nyújt. A hitelképtelenné nyilvánítás után a hitelfolyósítás az óvadékot nyújtó végrehajtó bizottság garancia-vállalásával történhet. Ha a garanciával adott hitelt a termelőszövetkezet a tárgyév végéig nem fizeti vissza, a (2) bekezdés szerint kell eljárni. Ennek elmaradása esetén a Bank a garanciát érvényesíti.

(2) Ha a Bank újabb fedezetvizsgálata szerint a tárgyév végéig várható, vagy az év végi mérlegbeszámoló szerinti tényleges veszteség és alaphiány összege nagyobb lesz a már letétbe helyezett óvadék összegénél, a többletre további óvadékot kell biztosítani. Amennyiben az év végi mérlegbeszámoló szerint a veszteség és alaphiány csökken, a különbözetet a Bank visszautalja.

(3) Annál a termelőszövetkezetnél, amelynél az óvadék fedezete mellett nyújtott hitel a Bank megállapítása szerint a tárgyévet követő év árbevételeiből - az egyéb kötelezettségek figyelembevétele mellett - visszafizethető, az óvadékos hitelre a tárgyévet követő évi hitellejáratot kell megszabni. A hitel lejáratát az árbevételek megvalósulásának üteme szerint kell megállapítani. Az ilyen eset a veszteség és alaphiány szanálási eljáráson kívüli rendezésének tekinthető.

(4) A Bank a tárgyévet követő évben a (3) bekezdés hatálya alá nem eső termelőszövetkezetet is hitelképesnek tekinti a szanálási eljárás lebonyolításáig - legkésőbb azonban május 20-ig -ha a finanszírozáshoz az óvadékot és a hitelezéshez szükséges garanciát a tárgyévben az (1) és (2) bekezdés szerint megkapta.

(5) Ha az óvadékot visszautalják, az óvadéknyújtásról szóló végrehajtó bizottsági határozat hatályát veszti. Az óvadék felhasználása esetén a termelőszövetkezetnek a tanáccsal szemben ennek megfelelő összegű tartozása keletkezik, amelynek rendezésére a termelőszövetkezetek szanálására vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

6. §

(1) Az óvadékot a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatása céljára az állami költségvetésből a megyei (fővárosi) tanács számára átadott fejlesztési hozzájárulás terhére kell folyósítani. A tárgyévi keret kimerülése esetén az átmeneti finanszírozás fedezete a tárgyévet követő évekre megállapított keret, az átmeneti finanszírozás forrása pedig a megyei (fővárosi) tanács átmenetileg szabad pénzeszközei.

(2) A végrehajtó bizottságnak - a rendelkezésre álló támogatási keretekből - a szükség szerinti tartalékképzésről is gondoskodni kell annak érdekében, hogy a naptári év végén jelentkező óvadékigényekre a fedezet biztosítható legyen.

7. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 53242/1968. PM leirat hatályát veszti.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese