Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

1971. évi I. törvény

a tanácsokról

A tanácsok, mint a szocialista államszervezet részei eredményesen szolgálják a népi hatalmat, a szocializmus építését, a lakosság érdekeit. A gazdasági, művelődésügyi, egészségügyi, szociálpolitikai tevékenység, a városok és községek fejlődése, az államigazgatás jelentős részben a tanácsok útján és hatékony közreműködésükkel valósul meg.

A tanácsok a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, politikai irányításával végzik munkájukat.

Társadalmunk általános fejlődése, a közügyekért való állampolgári felelősség növekedése további lehetőségeket teremt a szocialista demokrácia kibontakozására, és egyben a tanácsok tevékenységének fejlesztésére.

Ez a törvény azt szolgálja, hogy a szocializmus teljes felépítése érdekében növekedjék a tanácsok szerepe a helyi állami munka mind nagyobb részének végzésében és a lakosság ellátásában; szélesedjék a nép állandó, tevékeny közreműködése a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében; fokozódjék a tanácsok felelőssége, önállósága, ugyanakkor erősödjék a központi állami irányítás hatékonysága.

Mindezek alapján az Országgyűlés a tanácsok feladatairól, hatásköréről, szervezetéről és működéséről a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §[1] A törvény célja, hogy:[2]

a) fejlessze a tanácsok munkáját, önállóságát, tevékenységük szakszerűségét és egyidejűleg - elsősorban általános jellegű szabályozással - a központi állami irányítás hatékonyságát,

b) erősítse a helyi tanács felelősségét, döntési jogosultságát, önkormányzati tevékenységének gazdasági megalapozását, a helyi anyagi és szellemi erőforrások feltárását, összefogását, valamint a település és lakossága érdekeinek képviseletét.

A tanácsok jellege és szerveik

2. § (1)[3] A tanácsok és szerveik (a továbbiakban együtt: tanácsok) népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek.

(2) A tanács szervei: a végrehajtó bizottság, a bizottságok, a szakigazgatási szervek; járásban a járási hivatal, megyei városban a kerületi hivatal.

A tanácsok tömegkapcsolatai

3. § A tanácsok a Hazafias Népfrontra és az állampolgárok tömegszervezeteire, valamint egyéb szervezeteire támaszkodva, a nem tanácsi szervekkel hatékonyan együttműködve, a lakosság tevékeny részvételével látják el feladataikat.

A tanács működési területe és jogállása[4]

4. §[5] (1) Tanács működik:

a) a községben, a városban, a főváros kerületeiben (helyi tanács);

b) a fővárosban és

c) a megyékben.

(2) A községben működő tanács községi, nagyközségi vagy városi jogú nagyközségi tanács; a városban működő tanács városi vagy megyei városi tanács.

(3) A községi közös tanács működése több községre terjed ki.

A tanácsok hatásköre

5. §[6] A tanács feladatkörét és hatáskörét törvényben, törvényerejű rendeletben, minisztertanácsi rendeletben, valamint tanácsrendeletben kell megállapítani.

6. § (1)[7] A lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok a tanácsok hatáskörébe tartoznak. Kivételt törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet tehet.

(2) A tanácsok hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben az első fokú hatáskört általában a helyi tanácsok gyakorolják.

6/A. §[8] (1) A városi és városi jogú nagyközségi (a továbbiakban: városi) tanács tisztségviselői és szakigazgatási szervei közreműködnek a községi tanácsi szervek megyei irányításában.

(2) A városi jogú nagyközségi tanácsi feladatok és hatáskörök megegyeznek a városi tanácsi feladatokkal és hatáskörökkel.

7. § A tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, és a szakigazgatási szerveknek önálló hatásköre van és a jogszabályokban biztosított hatáskörükben önállóan járnak el.

A tanácsok jogi személyisége

8. § A tanács, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szerv jogi személy.

II. Fejezet

A TANÁCS FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

A tanács általános feladatai és hatásköre

9. § (1) A tanács tevékenysége során:

a) képviseli a lakosság érdekeit;

b)[9] gondoskodik a jogszabályok végrehajtásáról, védi és erősíti a szocialista törvényességet és a társadalmi tulajdont; ellátja a hatáskörébe tartozó szervezetek törvényességi felügyeletét; biztosítja az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, védi a személyi tulajdont; gondoskodik, hogy a lakosság megismerje a jogszabályokat, és neveli a lakosságot a jogszabályok megtartására.

c) gondoskodik a központi állami célkitűzések megvalósításáról;

d) biztosítja az államigazgatási feladatok végrehajtását; közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában; részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásában;

e) érvényre juttatja a nemzetiségek jogait;

f) szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában.

(2) A tanács megvitathat országos jelentőségi kérdéseket, és javaslatokat terjeszthet központi szervekhez.

10. § (1) A tanács gondoskodik a terület és a település fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen: a művelődésügyi, egészségügyi, szociális, lakás-, kommunális, kereskedelmi ellátást és az egyéb szolgáltatásakat. E feladatkörében

a) felméri, és tervezi területe szükségleteit; állást foglal a szükségletek lehetőségeknek megfelelő kielégítésében;

b) meghatározza - anyagi eszközeinek és társadalmi erőforrásainak figyelembevételével - területe fejlesztésének céljait és mértékét;

c)[10] létrehoz vállalatokat és intézményeket, gazdasági társulásban vehet részt.

d) kezdeményezi a tanács hatáskörét vagy anyagi lehetőségeit meghaladó intézkedések megtételét, a szükségletek kielégítésére alkalmas vállalatok, intézmények létesítését;

e) ellenőrzi az ellátó, szolgáltató tevékenységet, intézkedik a fogyatékosságok megszüntetéséről.

(2) A helyi tanács elfogadja a település általános rendezési tervét, és gondoskodik végrehajtásáról.

11. § (1) A tanács anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik.

(2)[11] A tanács bevételi forrásainak körét és az állami támogatás összegét törvény állapítja meg. A fővárosi, megyei tanács részére megállapított állami támogatás összegének módosítására az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosított 23. §-a (2) bekezdésének a rendelkezései az irányadók.

(3)[12] A Tanács

a) meghatározza középtávú tervét, valamint éves tervét és költségvetését, irányítja végrehajtásukat, határoz a végrehajtásukról szóló beszámolók elfogadásáról,

b) dönt pénzeszközeinek feladatok közötti átcsoportosításáról, a pénzmaradvány és a tartalékok felhasználásáról, valamint nem tanácsi szerv részére nyújtandó támogatásról,

c) dönt hitelek felvételéről, pénzeszközeinek más tanácsnak ideiglenesen történő átengedéséről vagy végleges, átadásáról,

d) dönt a hatáskörébe utalt adók, hozzájárulások, díjak mértékének és az adó jellegű kötelezettségek megállapításáról,

e) rendelkezik a kezelésébe adott állami tulajdonnal; gondoskodik gyarapításáról és rendeltetésszerű használatáról.

f)[13] dönt a tanácsi külkapcsolatok létesítéséről, a kiutazásról és a hazatérő küldöttség beszámolójának elfogadásáról.

(4)[14] A helyi tanács részére az állami támogatás összegét a fővárosi, megyei tanács határozza meg, és azt törvényben, törvényerejű rendeletben, minisztertanácsi rendeletben és határozatban szabályozott esetekben módosíthatja.

(5)[15] A tanács felügyelete alatt álló vállalat, vagy általa irányított intézmény jogállását csak az érdekelt tanács egyetértésével lehet megváltoztatni.

12. § (1) A tanács a szervezetével és működésével kapcsolatban:

a) elbírálja a tanácstagok megválasztásának törvényességét;

b) határoz tanácstagok összeférhetetlenségi és a tanácstagságukkal összefüggő egyéb ügyeiben;

c) megállapítja a végrehajtó bizottság tagjainak számát; megválasztja a tanács tagjai közül a tanácselnököt, tanácselnök-helyettest (tanácselnökhelyetteseket) és a végrehajtó bizottság tagjait; kinevezi - határozatlan időre - a végrehajtó bizottság titkárát és a szakigazgatási szervek vezetőit;

d) határoz bizottságainak létrehozásáról; megválasztja a bizottságok elnökét és tagjait;

e) meghatározza a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetét;

f) irányítja a végrehajtó bizottságot, a bizottságokat és a szakigazgatási szerveket.

(2) A tanács indokolt esetben a végrehajtó bizottságot és bizottságait, illetőleg azok tagjait visszahívhatja.

(3) A tanács megállapodhat más tanáccsal abban, hogy meghatározott hatáskört közösen létrehozott szerv útján gyakorolnak, közösen vállalatot vagy intézményt hoznak létre.

(4) A tanács állást foglal működési területét érintő területszervezési ügyekben.

(5) A községi tanács dönt a hatáskörébe utalt kinevezési ügyekben.

(6)[16] A megyei városi tanács kinevezi a megyei városi hivatal elnökét.

(7)[17] Az egymással rendszeres kapcsolatban álló helyi tanácsok, a tervszerűbb és hatékonyabb együttműködés érdekében bizottságot alakíthatnak.

13. § A bíróságok népi ülnökeit és a népi ellenőrzési bizottságok tagjait, valamint az utóbbiak tisztségviselőit - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tanács választja.

A tanács sajátos feladatai és hatásköre

14. §[18] (1) A helyi tanács feladata, ha jogszabály (Tt. 5. §) másként nem rendelkezik:

a) intézmények létesítése, működtetése, fenntartása,

b) az alapfokú és a középfokú lakossági infrastrukturális ellátás fejlesztése.

(2)[19] A községi tanács helyi és körzeti szükségleteket kielégítő vállalatukat és intézményeket hozhat létre. A nagyközségi, a városi, a megyei városi és a fővárosi kerületi tanács a vonzáskörzetét is ellátó vállalatokat és intézményeket hoz létre, tart fenn és fejleszt, valamint szervezi a tanácsok közötti együttműködést, továbbá a térségi kapcsolatokat.

15. § A megyei tanács:

a) gondoskodik területén a központi irányítás érvényesítéséről, és képviseli a helyi tanácsok érdekeit;

b) szervezi, összehangolja és biztosítja a megye területén az állami, társadalmi, gazdasági, különösen pedig az ipar- és a mezőgazdaság-fejlesztési, a szövetkezeti, a foglalkoztatási, a művelődésügyi, az egészségügyi, a szociális célkitüzések kialakítását és megvalósítását;

c) meghatározza a megyét érintő kérdésekben a helyi tanácsok tevékenységének fő irányvonalát;

d)[20] gondoskodik arról hogy a tanácsi tervek és a költségvetés megfelelően szolgálják a megye társadalmi és gazdasági fejlődését, a települések összehangolt és arányos fejlesztését.

e) érvényesíti a megye mezőgazdasági és élelmezésügyi, ipari, kereskedelmi tevékenységének állami felügyeletében és összehangolásában az állami érdekeket;

f)[21] dönt községi tanácsnak nagyközségi tanáccsá szervezéséről, községi közös tanács székhelyének áthelyezéséről, megyehatárt nem érintő területrész-átcsatolásról;

g) előterjesztést tehet jogszabály alkotására és módosítására.

h)[22] tanácsrendelettel közvetlen megyei irányítás alá vonhatja a községi, nagyközségi tanácsi szervek tevékenységét.

16. § (1) A fővárosi tanács:

a) ellátja Budapest főváros fejlesztésével, lakosságának ellátásával és a szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető feladatokat;

b) gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyek a megyei tanácsokat is megilletik, és ellátja azokat a helyi tanácsi feladatokat, amelyek több kerületet együttesen érintenek;

c) elfogadja a főváros általános rendezési tervét, és gondoskodik végrehajtásáról.

(2) A fővárosi tanács, az érintett megyék tanácsaival együttesen összehangolja a fővárosi és a főváros-környéki fejlesztési terveket.

(3) A fővárosi tanács elrendelheti, hogy egyes kerületi szakigazgatási feladatokat meghatározott kerület vagy kerületek összevontan lássanak el

17. § (1) A fővárosi kerületi tanács feladata és hatásköre általában megegyezik a helyi tanácséval. A kerületi tanácsok, jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, a lakosság alapfokú ellátását meghaladó intézményeket és a kerület lakosságának szükségleteit kielégítő vállalatokat is létrehozhatnak.

(2) A fővárosi és a kerületi, valamint a kerületek közötti érdekeket - a kerületek eltérő sajátosságaira figyelemmel - a fővárosi tanács hangolja össze. Ennek érdekében egyezteti a kerületi tanácsokkal a fejlesztésre és a lakosság ellátására vonatkozó terveket.

(3) A fővárosi tanácsnak a fővárosi kerületi tanácsok véleményét előzetesen ki kell kérnie a kerület fejlesztését és ellátását érintő, jelentősebb állásfoglalásaival kapcsolatban.

18. § A fővárosi és a fővárosi kerületi tanácsokra, valamint szerveikre vonatkozó hatásköri és szervezeti kérdések szabályozásakor figyelembe kell venni sajátos helyzetüket.

A tanács hatáskörének átruházása

19. § (1) A tanács, jogszabályban meghatározott keretek között, a végrehajtó bizottságra átruházhatja egyes hatáskörök gyakorlását. E hatáskör gyakorlásával kapcsolatban a végrehajtó bizottságnak utasítást adhat, határozatait megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.

(2) Ha a végrehajtó bizottság jogszabályban megállapított saját hatáskörében járt el - kivéve a tanácsrendeletben megállapított hatáskörét -, a tanács a végrehajtó bizottság határozata ellen előterjesztéssel fordulhat a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságához, illetőleg a Minisztertanácshoz, jogszabálysértés esetén pedig fel is függesztheti a határozat végrehajtását.

(3) A helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának a törvényességi felügyelet körében hozott sérelmes határozata ellen előterjesztést tehet a Minisztertanácshoz.

20. § (1)[23] A tanács hatásköréből nem ruházhatja át:

- országos jelentőségű kérdésekben való állásfoglalást [9. § (2) bek.]

- szervezete létrehozását és irányítását [12. §(1) és (2) bek.],

- pénzeszközeinek más tanácsnak történő átengedését, illetve átadását [11. § (3) bek. c) pont],

- gazdasági társulásban való részvételről történő döntést [10. § (1) bek. c) pont],

-[24] a helyi tanács részére az állami támogatás mértékének a meghatározását és módosítását, kivéve, ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet eltérően nem rendelkezik (11. § (4) bek.),

- a középtávú tervnek, valamint éves tervnek és költségvetésnek a meghatározását [11. § (3) bek. a) pont],

- a helyi tanácsok tevékenysége fő irányvonalának a meghatározását [15. § c) pont],

- az általános rendezési terv elfogadását [10. § (2) bek., 16. § (1) bek. c) pont],

- a tanácsrendelet alkotását (34. §),

- a választásokat és kinevezéseket.

-[25] a külkapcsolatokkal összefüggő hatásköreit [11. § (3) bek. f) pont].

(2) A tanács nem ruházhatja át a népi ülnökök és a népi ellenőrzési bizottságok tagjainak, ez utóbbiak tisztségviselőinek választását (13. §), továbbá hatósági jogkörét.

(3) A községi tanács nem ruházhatja át a hitelek felvételére [11. § (3) bek. c) pont], valamint az intézmények és vállalatok létrehozására (14. §), továbbá ezek jogállásának megváltoztatására [11. § (6) bek.] vonatkozó hatáskörét sem.

III. Fejezet

A TANÁCSOK ÉS A NEM TANÁCSI SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Együttműködés a tömegszervezetekkel

21. § A tanácsok, feladataiknak eredményes ellátása érdekében, - különösen a lakossággal való szoros kapcsolat fenntartása, a szükségletek, és igények megismerése, a tanácsi felvilágosító és nevelő munka, valamint a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának növelése végett - rendszeresen és sokoldalúan együttműködnek a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszervezetekkel és a lakosság más szervezeteivel.

Együttműködés a nem tanácsi szervekkel

22. § (1) A terület- és településfejlesztést, a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok megoldásában a tanácsi és a nem tanácsi szerveknek kölcsönösen együtt kell működniük.

(2)[26]

(3)[27] A tanácsok a nem tanácsi szervekkel együttesen intézményeket hozhatnak létre és működtethetnek, továbbá más fejlesztéseket valósíthatnak meg.

23. § A helyi tanácsok a településfejlesztést és a lakosság ellátását szolgáló kérdésekben a nem tanácsi szervekkel összehangolják a tanács és a településen működő vagy odatelepülő szervek tevékenységét, beruházási terveiket; tájékoztatást kérhetnek tőlük a tanácsi tervezéshez szükséges adatokról, valamint a beruházások megvalósulásáról.

24. § (1)[28]

(2)[29]

(3) A lakosság szükségleteit ellátó vállalat, intézmény létesítését, illetőleg működését érintő jelentős változás esetén a nem tanácsi szervek kötelesek előzetesen kikérni a tanács vagy a végrehajtó bizottság véleményét.

(4) A tanács köteles tájékoztatni a nem tanácsi szerveket a tevékenységüket érintő célkitűzésekről.

(5) A tanács köteles a nem tanácsi szerveknek a tanácsok tevékenységét vagy a lakosságot érintő javaslatait megvizsgálni és érdemben választ adni.

25. § A fővárosi, a megyei tanácsok a területfejlesztési tevékenység összehangolása érdekében:

a) javaslatokat tehetnek a központi szervek felügyelete, illetőleg irányítása alatt álló vállalat és intézmény fejlesztésével kapcsolatosan;

b) véleményt adhatnak a lakosság ellátását érintő, a területükön megvalósuló fejlesztési tervekre;

c) kezdeményezhetik a több szerv által közösen létesítendő beruházások megvalósítását.

Kapcsolat a bírósággal, ügyészséggel és rendőrséggel

26. § (1) A bíróság működésének tapasztalatairól, az ügyészség a törvényesség helyzetéről tájékoztatja a tanácsot vagy a végrehajtó bizottságot.

(2) A rendőrség a közrend és a közbiztonság helyzetéről beszámol a tanácsnak vagy a végrehajtó bizottságnak.

IV. Fejezet

A TANÁCS MŰKÖDÉSE

A tanács testületi működése

27. § A tanács a választási törvényben megbatározott szabályok szerint választott testület.

28. §[30] A tanács megállapítja a saját, valamint szerveinek szervezeti és működési szabályzatát.";

29. § (1) A tanács hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A tanács szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal tart ülést.

(3)[31]

30. § (1) A tanácsot a végrehajtó bizottság hívja össze.

(2) A tanácsot össze kell hívni a tanácstagok egynegyedének indítványa alapján is.

(3)[32]

31. § (1) A tanács ülését a tanácselnök vezeti,

(2) A tanács határozatképes, ha az ülésen a tanácstagok többsége jelen van. Határozatképtelenség esetén a tanácsot ismét össze kell hívni.

(3) A határozathozatalhoz a jelenlevő tanács tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a tanácselnök szavazata dönt,

(4) A tanácstagok többségének szavazata szükséges:

a) a tanács hatáskörébe utalt választáshoz é kinevezéshez;

b)[33] A középtávú terv, valamint az éves terv és költségvetés megállapításához, továbbá a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadásához.

c) tanácsrendelet alkotásához;

d) összeférhetetlenség megállapításához;

e) az általános rendezési terv elfogadásához;

f) hitel felvételéhez;

g) ha azt jogszabály előírja.

(5)[34] A tanács rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással dönt:

- a tanácselnök, tanácselnök-helyettes megválasztásáról;

- a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztásáról.

32. § (1)[35] A tanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt az, akit törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy a tanács szervezeti és működési szabályzata megjelöl, valamint az, akit az ülésre a végrehajtó bizottság meghívott.

(2) A végrehajtó bizottság titkára és a szakigazgatási szervek vezetői a tanácsülésen kötelesek résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. A végrehajtó bizottság titkárát és a szakigazgatási szerv vezetőjét akkor is megilleti tanácskozási jog, ha nem tanácstag:

A tanács rendelkezései

33. § A tanács rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

34. § (1) A tanács rendeletet alkothat jogszabály végrehajtására, valamint jogi rendezést igénylő társadalmi viszonyok szabályozására. A tanácsrendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A tanács rendelete működési területén mindenkire kötelező.

(2) A tanács a lakosság jogait és kötelességeit érintő magatartási szabályt csak tanácsrendeletben állapíthat meg.

(3) A tanácsrendeletet a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságához, illetőleg a Minisztertanácshoz kell felterjeszteni. Ha a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács nem nyilatkozik, a tanácsrendeletet a felterjesztéstől számított harminc nap elteltével ki lehet hirdetni.

A falugyűlés

35. § (1) A községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket.

(2)[36] A községi tanács munkájáról szóló tájékoztató megvitatására falugyűlést kell összehívni.

V. Fejezet

A TANÁCSTAG

A tanácstag joga és kötelessége

36. § (1) A tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló, megtisztelő, közéleti tevékenység.

(2) A tanácstag választására és visszahívására vonatkozó szabályokat a választásokról szóló törvény állapítja meg.

(3) A tanács minden tagjának azonos jogai és kötelességei vannak.

(4) A tanácstag hivatalos személy.

37. § (1)[37] A tanácstag joga, hogy választóinak, illetőleg a megválasztó tanácsnak képviseletében részt vegyen a tanács tevékenységében. Ennek megfelelően:

a) kezdeményezheti tanácsrendelet és határozat megalkotását;

b) megválasztható a tanács bármely tisztségére és bizottságába;

c) képviselheti megbízás alapján a tanácsot;

d) a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett közérdekű kérdést és javaslatot;

e) a tanács ülésén vagy más alkalommal a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől felvilágosítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben; erre a kérdezett a tanács ülésén vagy tizenöt napon belül válaszolni köteles;

f) véleményezi a szakigazgatási szervek döntésének tervezeteit, ha azok a választókerületében lakó állampolgárok életkörülményeit, jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolják.

(2) A helyi tanács tagja összehívhatja választóinak gyűlését.

(3) A tanácstag költségtérítésre és a tanács működési területén díjtalan utazásra jogosult.

38. § (1) A tanácstag köteles:

a) képviselni a választókerülete, illetőleg a település lakosságának érdekeit;

b) tevékenyen részt venni a tanács munkájában és elvégezni a rábízott feladatokat;

c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választóinak bizalmára;

d) személyes példamutatással közreműködni az állami és a munkafegyelem szilárdításában, a közéleti tisztaság és a társadalmi tulajdon védelmében, az állampolgárok jogainak biztosításában, a törvényesség, a szocialista együttélés szabályainak megtartásában;

e) a közérdeket figyelembe véve teljesíteni választóinak megbízásait, előmozdítani az állampolgárok jogos panaszainak orvoslását;

f) közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal, bevonni a lakosságot a tanácsi feladatok megoldásába.

(2) A helyi tanácstag legalább évenként köteles beszámolni választóinak a tanács munkájáról és saját tanácstagi tevékenységéről.

(3) A helyi tanács az általa megválasztott tanácstagot beszámoltatja tevékenységéről, a tanácstag tájékoztatást ad a fővárosi, megyei tanács munkájáról.

39. § (1) A tanácstag, e minőségében kifejtett tevékenysége miatt, csak összeférhetetlenség megállapítása után vonható büntetőjogi felelősségre.

(2) A tanácstagot a tanács és szervei működésével kapcsolatos tanácstagi kötelességeinek ellátása végett a munkavégzés alól a szükséges időtartamra fel kell menteni és ez időre járó átlagkeresetét meg kell téríteni.

(3) Ha a tanácstagot hátrányos vagy sérelmes intézkedés éri tanácstagi tevékenysége miatt, őt megfelelő erkölcsi és anyagi elégtétel illeti meg.

Az összeférhetetlenség

40. § (1) Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal.

(2) Ha a fővárosi, illetőleg a megyei tanács összeférhetetlenséget állapít meg olyan tagjáról, aki egyben helyi tanácsnak is tagja, az összeférhetetlenség megállapítása a helyi tanácstagságot is megszünteti.

(3) Ha a helyi tanács összeférhetetlenséget állapít meg olyan tagjáról, aki egyben a fővárosi vagy a megyei tanácsnak is tagja, egyidejűleg visszahívja őt a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsból.

VI. Fejezet

A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG

A végrehajtó bizottság feladata és jogállása

41. § (1) A végrehajtó bizottság feladatai: a jogszabályok végrehajtása; az országos és a helyi érdek egybehangolt érvényesítése; az ágazati feladatok érvényesítése; a tanács üléseinek előkészítése, rendelkezései végrehajtásának szervezése; a szakigazgatási szervek ós az alsóbb fokú végrehajtó bizottságok közvetlen irányítása; a tanácsi vállalatok felügyelete, a tanácsi intézmények irányítása; együttműködés a nem tanácsi szervekkel.

(2)[38] A végrehajtó bizottság a megválasztó tanácsnak alárendelten működik.

42. § (1) A végrehajtó bizottság tagjai: a tanácselnök, tanácselnök-helyettes, a tanács által a tanácstagok közül megválasztottak és a végrehajtó bizottság titkára.

(2) A végrehajtó bizottság tagja a tanácsülésen esküt tesz.

(3) A végrehajtó bizottság tagjainak állandó, tevékeny részvételével oldja meg feladatait. Tagjai részt vesznek a határozatok előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

A végrehajtó bizottság hatásköre

43. § (1) A végrehajtó bizottság a tanács működésével kapcsolatban:

a) előkészíti a tanács ülését;

b) szervezi és ellenőrzi a tanács rendeleteinek és határozatainak végrehajtását;

c) elősegíti a tanács tagjainak és bizottságainak munkáját.

(2) A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetének irányítása körében

a) összehangolja és ellenőrzi szakigazgatási szervezetének tevékenységét, felelős e tevékenység törvényességéért, eredményességéért; gondoskodik a szakszerű és gyors ügyintézéséről;

b) beszámoltatja a szakigazgatási szerv vezetőjét;

c) megsemmisítheti vagy megváltoztathatja a szakigazgatási szerv jogszabályt vagy a lakosság érdekeit sértő rendelkezését, ha jogszabály másként nem rendelkezik;

d) dönt kinevezési ügyekben.

(3) A végrehajtó bizottság, jogszabályban meghatározott keretek közölt, átruházhatja szerveire egyes hatáskörök gyakorlását.

(4) A végrehajtó bizottság előterjesztést tehet a felettes végrehajtó bizottsághoz és a felsőbb fokú szakigazgatási szervhez, illetőleg a Minisztertanácshoz, a miniszterhez, országos hatáskörű szerv vezetőjéhez; a felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjét, illetőleg a minisztert, országos hatáskörű szerv vezetőjét vizsgálat elrendelésére kérheti fel.

44. § (1)[39] A városi tanács végrehajtó bizottsága kinevezi a tanácsi vállalat, intézmény vezetőjét, valamint az intézmény egyes vezető állású dolgozóit.

(2) A végrehajtó bizottság a kinevezésekről beszámol a tanácsnak.

45. § A fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága:

a) törvényességi felügyeletet, gyakorol a helyi tanács tevékenysége felett; megsemmisíti jogszabálysértő rendeletét vagy határozatát;

b)[40]

c)[41]

d)[42]

e) jelöli a helyi tanács végrehajtó bizottságának titkárát, felette fegyelmi jogkört gyakorol;

f) megsemmisíti a helyi tanács végrehajtó bizottságának jogszabálysértő határozatát.

A végrehajtó bizottság megbízatásának tartama

46. § (1) A végrehajtó bizottság a tanács megbízatásának lejárta után addig folytatja működését, amíg az újonnan megválasztott tanács végrehajtó bizottságot nem választ.

(2) A végrehajtó bizottság az újonnan megválasztott tanács első ülését annak megválasztásától számított tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni; az ülésen az új végrehajtó bizottságot meg kell választani.

A végrehajtó bizottság felelőssége

47. § (1) A végrehajtó bizottság működésének eredményességéért tagjai testületileg és egyénileg felelősek.

(2)[43] A végrehajtó bizottság köteles beszámolni működéséről a megválasztó tanácsnak.

A végrehajtó bizottság működése

48. § (1) A végrehajtó bizottság szükség szerint, de legalább havonként tart ülést. A végrehajtó bizottságot a tanácselnök hívja össze.

(2)[44]

(3) A végrehajtó bizottságot a tanács, a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács határozata alapján, továbbá a végrehajtó bizottság tagjai egyharmadának indítványára össze kell hívni.

(4)[45]

49. § (1) A végrehajtó bizottság határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van.

(2) A határozathozatalhoz a jelenlevő végrehajtó bizottsági tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

50. § (1) A végrehajtó bizottság határozatot hoz.

(2)[46]

VII. Fejezet

TISZTSÉGVISELŐK

A tanácselnök és tanácselnök-helyettes

51. § (1)[47] A helyi tanácselnök és tanácselnökhelyettes választására ügyrendi bizottság tesz javaslatot, de joga van erre bármelyik tanácstagnak is.

(2)[48] A helyi tanácselnök és tanácselnök-helyettes visszahívását a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága vagy a helyi tanács tagja kezdeményezheti.

(3)[49] A helyi tanács a fővárosi, megyei tanács elnökének javaslatára megállapíthatja a tanácselnök, a helyi tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a tanácselnök-helyettesek munkabérét, jutalmát, illetőleg tiszteletdíját.

(4)[50] A helyi tanácselnök és tanácselnök-helyettes felett a fegyelmi jogkört a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. A fegyelmi eljárást a fővárosi, megyei tanácselnök, a helyi tanács vagy végrehajtó bizottsága kezdeményezheti.

(5)[51] A helyi tanácselnöki tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető.

52. § (1)[52] A fővárosi, a megyei tanácselnök, a tanácselnök-helyettes választására és visszahívására az ügyrendi bizottság tesz javaslatot. A visszahívást a végrehajtó bizottság is kezdeményezheti.

(2) A fővárosi, a megyei tanácselnök és tanácselnök-helyettes felett a fegyelmi jogkört a Minisztertanács gyakorolja. A fegyelmi eljárást a tanács vagy végrehajtó bizottsága is kezdeményezheti.

53. § (1) A tanácselnök:

a) biztosítja a tanácsi munkában az állami feladatok végrehajtását, a lakosság érdekeinek érvényesítését;

b) vezeti a tanács ülését;

c) elősegíti és összehangolja a tanács bizottságainak tevékenységét;

d) szervezi a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtására;

e) kapcsolatot tart a tanácstagokkal, bevonja őket a tanácsi feladatok megoldásába;

f) összehívja a végrehajtó bizottságot, és vezeti ülését;

g) általános felügyeletet gyakorol a szakigazgatási szervek felett;

h) rendszeres kapcsolatot tart a nem tanácsi szervek vezetőivel;

i) ellátja a rábízott honvédelmi feladatokat;

j) képviseli a tanácsot és a végrehajtó bizottságot.

(2) A tanácselnök a végrehajtó bizottság ülései között halaszthatatlan esetben döntést hozhat a végrehajtó bizottság hatáskörében; erről a végrehajtó bizottság legközelebbi ülésén be kell számolnia.

54. § (1) A tanácselnök-helyettes feladatait a tanács szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. Ebben a körben:

a) helyettesíti a tanácselnököt; több helyettes közül az általános helyettest a tanács jelöli ki;

b) segíti a tanácselnököt feladatainak ellátásában, közreműködik a tanácsi szervek irányításával, működésével, a területi elv érvényesítésével és ágazati feladatok összehangolásával kapcsolatos tevékenység ellátásában.

(2) A tanácselnök-helyettesi tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető.

A végrehajtó bizottság titkára

55. § (1) A végrehajtó bizottság titkára:

a) gondoskodik arról, hogy a tanácsi szervek a jogszabályoknak megfelelően lássák el feladataikat; jogszabálysértés megszüntetéséről és orvoslásáról intézkedik, illetőleg intézkedést kezdeményez;

b) részt vesz a tanács üléseinek előkészítésében, előkészíti a végrehajtó bizottság ülését, szervezi és ellenőrzi rendelkezéseik végrehajtását; gondoskodik a tanácsrendeleteknek és a végrehajtó bizottság általános érvényű határozatainak kihirdetéséről; közreműködik a tanácsi munka szervezésében;

c) ellenőrzi a szakigazgatási szervezet hatósági tevékenységét;

d) felelős feladatai ellátásáért a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a tanácselnöknek;

e) vezeti a községben a szakigazgatási szervet.

(2) A fővárosi, megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának titkára elbírálja a fővárosi, a megyei és a megyei városi szakigazgatási szervek másodfokú hatósági határozatai ellen benyújtott államigazgatási panaszokat.

(3) A fővárosi, megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának titkára dönt a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság elengedéséről.

VIII. Fejezet

A TANÁCS BIZOTTSÁGAI

A bizottság feladatai

56. § (1) A tanács feladatainak eredményesebb ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat alakít.

(2) A bizottság beszámol működéséről a tanácsnak.

57. § A bizottság javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző, összehangoló szerv. Ennek keretében különösen:

a) összehangolja a tanács működési területén mind az ágazaton belüli, mind a több ágazat közötti tevékenységet; intézkedéseket kezdeményez, irányelveket dolgoz ki és ajánlásokkal fordul az érdekelt tanácsi szervekhez;

b) közreműködik a tanácsi tervek és fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában;

c) véleményezi a tanács és a végrehajtó bizottság elé kerülő fontosabb előterjesztéseket;

d) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szakigazgatási szervek, valamint a tanácsi vállalatok és intézmények tevékenységét; tanulmányozza fejlesztésük lehetőségeit;

e) ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a nem tanácsi - különösen a lakosság ellátásában részt vevő - szervek tevékenységét;

f) szervezi a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtásában.

58. § A tanácsi és nem tanácsi szervek kötelesek a bizottság tevékenységét elősegíteni, javaslatait megvizsgálni és állásfoglalásukat a bizottsággal közölni.

59. § (1) A tanács az alakuló ülésen a megválasztott tanácstagok közül ügyrendi bizottságot alakít a tanácstagok megbízatásának, összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára.

(2)[53]

(3)[54]

A bizottság tagjai

60. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a tanács választja. A bizottság legalább három tagból áll.

(2) A bizottság elnöke és tagjainak többsége csak tanácstag lehet. A bizottság tagjainak jogai és kötelességei azonosak.

(3) A bizottság, feladatainak eredményes ellátása érdekében, munkájába bevonhat nem bizottsági tagot is.

A tanácstagi csoport

61. § (1)[55] A tanács területi csoportot hozhat létre tagjaiból szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátására.

(2)[56] A városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács a városrészben megalakított tanácstagi csoportok részére anyagi eszközök feletti rendelkezési jogot adhat át, továbbá tanácstagi csoportot egyetértési, véleményezési jogkörrel ruházhat fel.

IX. Fejezet

A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK

A szakigazgatási szerv feladata, jogállása

62. § A tanácsi hatáskörbe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el. Egyes szakigazgatási feladatokat azonban jogszabály a tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalhat.

63. § (1) A szakigazgatási szervnek önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogköre van.

(2) A szakigazgatási szerv a végrehajtó bizottságnak közvetlenül alárendelten működik.

(3) A végrehajtó bizottság a szakigazgatási szervet meghatározott költségvetési előirányzat és béralap felett rendelkezési joggal ruházhatja fel.

64. § (1) A szakigazgatási szerv vezetője:

a) felel a tanács és a végrehajtó bizottság előtt a szerv munkájáért;

b) közvetlen felügyeletet gyakorol a tanácsi vállalatok felett és irányítja az intézményeket;

c) dönt a hatáskörébe utalt kinevezési ügyekben.

(2)[57] A fővárosi és a megyei szakigazgatási szerv vezetője kinevezi a tanácsi vállalat és intézmény vezetőjét, valamint az intézmény egyes vezető állású dolgozóit.

A községi szakigazgatási szerv

65. § (1)[58] A községben - a városi jogú nagyközségi tanács kivételével - egységes szakigazgatási szerv működik.

(2) A községi szakigazgatási szerv ügyintézőit a végrehajtó bizottság, egyéb dolgozóit a végrehajtó bizottság titkára nevezi ki.

(3)[59] A közvetlen megyei irányítású községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének első fokú hatósági jogköre megegyezik a városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek első fokú hatósági jogkörével.

Járási hivatal

66. §[60]

Megyei városi hivatal[61]

67. §[62] A megyei városi tanács hivatalt hoz létre első fokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátására.

Szakigazgatási kirendeltség

68. § A helyi tanács az általa meghatározott feladatok ellátására szakigazgatási kirendeltséget létesíthet.

A helyi szakigazgatási tevékenység irányítása

69. § (1) A helyi szakigazgatási tevékenységet a helyi tanács végrehajtó bizottsága útján a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei irányítják. E tevékenységük körében:

a)[63] szakmai irányelveket adnak ki;

b) figyelemmel kísérik és ellenőrzik a jogszabályok végrehajtását, az ágazati feladatok érvényesülését; tapasztalataikról tájékoztatják a végrehajtó bizottságot;

c) adatokat, beszámolót kérnek a tájékoztatás meghatározott rendjében;

d) kezdeményezik a helyi tanács jogszabálysértő rendeletének vagy határozatának megsemmisítését;

e) halasztó hatályú előterjesztést tehetnek saját végrehajtó bizottságukhoz a helyi tanács végrehajtó bizottságának jogszabálysértő határozatával szemben.

(2) A fővárosi és a megyei szakigazgatási szerv vezetője:

a) a hatósági ügyintézés felügyelete körében gyakorolja a részére jogszabályban megállapított jogokat;

b)[64] törvényben, törvényerejű rendeletben, minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben utasítást adhat a helyi szakigazgatási szerv vezetőjének.

69/A. §[65] A városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei a községek tekintetében:

a) ellátják a jogszabályokban, valamint a megyei tanácsnak és arra felhatalmazott szerveinek rendelkezéseiben előírt feladatokat;

b) első fokú hatósági jogkört gyakorolnak azokban az ügyekben, amelyekben a községi szakigazgatási szerveknek nincs hatásköre, továbbá másodfokon döntenek azokban az ügyekben, amelyekben a községi szakigazgatási szerv jár el első fokon;

c) segítik a községi szakigazgatási szervek önálló tevékenységének fejlődését, az ehhez szükséges feltételek megteremtését; tapasztalataikról rendszeresen tájékoztatják a megyei, illetőleg a községi tanácsi szerveket;

d) a községi tanácsnak vagy végrehajtó bizottságának jogszabálysértő rendelkezését soron kívül, véleményükkel együtt, a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárához terjesztik, aki intézkedést kezdeményez;

e) közreműködnek a községi szakigazgatási tevékenység megyei irányításában;

f) közreműködnek a személyzeti, szakmai képzési, továbbképzési feladatok ellátásában;

g) segítik a községi tanácsok tevékenységét az egymás közötti és a nem tanácsi szervekkel való együttműködésben.

IX/A. Fejezet[66]

Az elöljáróság

69/B. §[67] (1)[68] A községi közös tanács nem székhely társközségében megválasztott tanácstagok elöljáróságot alkotnak.

(2)[69] A községi közös tanács székhelyközségében megválasztott tanácstagok elöljáróságot alakíthatnak.

(3)[70] A helyi tanács az elkülönült vagy egybe nem épült településrészen a megválasztott tanácstagokból elöljáróságot alakíthat.

(4)[71] A (2)-(3) bekezdésben említett elöljáróság gokra a társközségben működő elöljáróságra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(5)[72] Az elöljáróság képviseli a közös tanácsban és más szervek előtt a társközség lakosságának érdekeit, szervezi közösségi életét, dönt a rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználásáról és jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Tagjai közül elöljárót választ. Az elöljáróság munkájáról és terveiről beszámol a tanácsnak és falugyűlésen a lakosságnak.

69/C. §[73] (1) A tanács jogszabályban meghatározott keretek között a község lakosságát közvetlenül érintő egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az elöljáróságra, továbbá meghatározott ügyekben az elöljáróság részére egyetértési, véleményezési jogkört biztosíthat.

(2) A tanácsot össze kell hívni az elöljáróság indítványára. Javaslatát fel kell venni a tanács napirendjének a tervezetébe. A tanácsnak, illetőleg a végrehajtó bizottságnak ismételten meg kell tárgyalnia azt a társközséget érintő döntést, amelyet az elöljáróság sérelmesnek tart.

(3) A végrehajtó bizottság napirendjének a tervezetébe fel kell venni az elöljáróság javaslatát. Ha a napirend érinti a társközséget, a végrehajtó bizottság ülésére meg kell hívni - tanácskozási joggal - az elöljárót.

(4) Az elöljáróság szükség szerint tart ülést. Határozatképességére, határozathozatalára a tanács működésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(5) Ha a községi közös tanács a székhelyközséget érintő olyan ügyekben dönt, amelyek társközségekben az elöljáróság hatáskörébe tartoznak, a szavazásban csak a székhelyközség tanácstagjai vesznek részt.

X. Fejezet

A TANÁCSOK KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA

Az Országgyűlés irányító tevékenysége

70. § Az Országgyűlés meghatározza a tanácsok fő feladatait, szervezetük és működésük alapvető szabályait és anyagi eszközeit; ellenőrzi a törvények végrehajtását.

Az Elnöki Tanács hatásköre

71. § (1)[74]

(2)[75] A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dönt községnek várossá vagy városnak megyei várossá nyilvánításáról; fővárosi kerület szervezéséről; községalakításról, egyesítésről és községi közös tanács szervezéséről; kijelöli azokat a tanácsokat, amelyeknek szervei közreműködnek a megyei irányításban, és meghatározza a hozzájuk tartozó községeket (városkörnyék).

A Minisztertanács irányító tevékenysége

72. § (1) A Minisztertanács ellátja a tanácsok tevékenysége törvényességének felügyeletét. Ebben a körben különösen:[76]

a)[77]

b) figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi a tanácsok tevékenységét;

c)[78] megsemmisíti a fővárosi, megyei tanácsnak jogszabályt sértő rendeletét, határozatát;

d) dönt a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága és a helyi tanács között keletkezett vitában;

e) dönt a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője és a fővárosi, megyei tanács, illetőleg végrehajtó bizottság között keletkezett vitában;

f)[79]

g)[80] megsemmisíti a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának jogszabályt sértő határozatát;

h)[81]

i) jelöli a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát;

j) gyakorolja a fegyelmi jogkört a fővárosi, megyei tanácselnök, tanácselnök-helyettes és a végrehajtó bizottság titkára felett.

(2)[82] A Minisztertanács dönt községnek, városnak, városkörnyéknek megyék közötti, községnek városkörnyékek közötti átcsatolásáról; megyehatárt is módosító területrész átcsatolásáról; államigazgatási helynevekről.

(3)[83] Ha az Országgyűlés a tanácsot feloszlatja, az új tanács végrehajtó bizottságának megválasztásáig a Minisztertanács ideiglenes végrehajtó bizottságot jelöl ki.

[84]

73. §[85] A Minisztertanács a tanácsok Irányításának a Minisztertanács által meghatározott feladatait a belügyminiszter útján látja el.

A miniszter kapcsolata a tanácsokkal

74. § (1) A miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője feladatkörében figyelemmel kíséri és segíti a tanács tevékenységét. Kezdeményezheti a tanács jogszabályt vagy a társadalom érdeket sértő rendeletének, határozatának megsemmisítését.

(2) A szakigazgatási tevékenység központi irányítását a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője látja el a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága útján.

(3) A miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője:

a)[86]

b) megállapítja a szakigazgatási feladatokat, hatásköröket és hatósági jogköröket;

c) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a jogszabályok végrehajtását, az ágazati feladatok érvényesülését; tapasztalatairól tájékoztatja a végrehajtó bizottságot; felhívja a szükséges intézkedések megtételére; véleményeltérés esetén döntés végett a Minisztertanácshoz fordulhat;

d) adatokat, beszámolókat kérhet;

e) halasztó hatályú előterjesztést tehet a Minisztertanácshoz a végrehajtó bizottság jogszabálysértő határozatával szemben;

f) meghatározza a szakigazgatási feladatot ellátó dolgozókra vonatkozó képesítési feltételeket, és továbbképzésük rendszerét;

g) a hatósági ügyintézés felügyeletének körében gyakorolja a részére jogszabályban megállapított jogokat.

(4)[87] Törvényben meghatározott esetekben a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője közvetlen utasítást adhat a szakigazgatási szervnek.

XI. Fejezet

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

75. § (1) E törvény az 1971. évi általános választások napján lép hatályba.

(2) Az 1949. évi XX. törvénynek a tanácsokra vonatkozó rendelkezései e törvény szabályainak megfelelően módosulnak.

(3) E törvény hatálybalépésével hatályai veszti:

a) a tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény;

az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 25. §-a;

az igazgatási területszervezésről szóló 1954. évi 9. törvényerejű rendelet;

az egyes tanácsoknál végrehajtó bizottsági kirendeltség szervezéséről szóló 1955. évi 19. törvényerejű rendelet;

a tanácsszervek tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló 1965. évi 8. törvényerejű rendelet,

b) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának

a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és fővárosi (városi) kerületi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről szóló 1954. évi 16. számú határozata;

a községi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről szóló 1954. évi 17. számú határozata;

a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és fővárosi (városi) kerületi tanácsok bizottságairól szóló 1954. évi 18. számú határozata;

a községi tanács bizottságairól szóló 1954. évi 19. számú határozata;

a tanácstagok összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1955. évi 3. számú határozata;

a tanács és a tanács alá nem rendelt szervek kapcsolatának irányelveiről szóló 1955. évi 11. számú határozata.

(4) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 65. § (2) bekezdése, a szabálysértésekről szóló 1963. évi I. törvény 70. § (2) bekezdése, valamint 75. § b) pontja e törvény 55. § (2) és (3) bekezdése szerint módosul.

(5)[88]

(6) Az alsófokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 14. törvényerejű rendelet 6. §-ának (1) bekezdése e törvény 14. § (1) bekezdése szerint módosul.

(7) Ha jogszabály az államhatalom helyi szervére vagy annak tagjára tartalmaz rendelkezést, helyette a tanácsot, illetőleg tanácstagot kell érteni.

(8)[89] Ha feladatot és hatáskört megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik, a járási hivatal és elnöke helyett, a városi (városi jogú nagyközségi) tanács végrehajtó bizottságának megfelelő szakigazgatási szervét kell érteni. A járás, mint jogszabályi megjelölés hatályát veszti.

(9)[90] Ha jogszabály a megyei városi kerületi hivatalra vagy annak elnökére tartalmaz rendelkezést, helyette a megyei városi hivatalt, illetőleg annak elnökét kell érteni.

(10)[91] E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács, illetőleg szervezeti és működési szabályzajuk megalkotásával a tanácsok gondoskodnak.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[2] A felvezető szöveget módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[3] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[4] A címet megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[5] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[6] Módosította az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatályos 1988.01.01.

[7] Módosította az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatályos 1988.01.01.

[8] Beiktatta az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[9] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[10] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[11] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 4. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[12] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 4. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[13] Beiktatta az 1990. évi XXII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[14] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 4. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[15] Számozását módosította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatályos 1984.01.01.

[16] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[17] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[18] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 5. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[19] Megállapította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[20] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 6. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[21] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[22] Megállapította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[23] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 7. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[24] Megállapította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[25] Beiktatta az 1990. évi XXII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[27] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 8. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[29] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[30] Megállapította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXXIV. törvény 2. §-a. Hatálytalan 1990.05.29.

[32] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[33] Megállapította az 1985. évi IV. törvény 9. §-a. Hatályos 1985.06.01.

[34] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[35] Módosította az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatályos 1988.01.01.

[36] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[37] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[38] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[39] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[42] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[43] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[44] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXXIV. törvény 2. §-a. Hatálytalan 1990.05.29.

[45] Hatályon kívül helyezte az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1984.01.01.

[46] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[47] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[48] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[49] Beiktatta az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[50] Számozását módosította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[51] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése e) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[52] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[53] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[54] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[55] A szövegrészt (1) bekezdésre változtatta az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[56] Beiktatta az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[57] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 10. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[58] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[59] Megállapította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[60] Hatályon kívül helyezte az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1984.01.01.

[61] A címet megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[62] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[63] Módosította az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatályos 1988.01.01.

[64] Módosította az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatályos 1988.01.01.

[65] Beiktatta az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[66] Beiktatta az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[67] Beiktatta az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[68] Megállapította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[69] Beiktatta az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[70] Beiktatta az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[71] Beiktatta az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[72] Számozását módosította az 1987. évi 21. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[73] Beiktatta az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[74] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[75] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 16. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[76] A felvezető szöveget módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[77] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése g) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[78] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[79] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése g) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[80] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[81] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése g) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[82] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 17. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[83] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése h) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[84] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1987. évi VII. törvény 3. §-a. Hatálytalan 1987.12.18.

[85] Megállapította az 1987. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos 1987.12.18.

[86] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[87] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 3. § (1) bekezdése i) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[88] Hatályon kívül helyezte az 1976. évi 30. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1977.01.01.

[89] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[90] Megállapította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1984.01.01.

[91] Számozását módosította az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1984.01.01.

Tartalomjegyzék