4/1972. (IV. 1.) ÉVM rendelet

az építésügyi szakértőkről

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtásaként - az építményfajta szerint illetékes miniszterekkel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

1. §

(1) A rendelet 1. számú mellékletében megjelölt szakterületen (tervezés és kivitelezés, építőanyagipar, lakás-kommunális szolgáltatás, építésgazdaság, építésszervezés, levegőtisztaság-védelem) szakértőként (a továbbiakban: építésügyi szakértő) - a R. 1. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyeken kívül - csak az működhet, aki arra engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) kapott.

(2) Az épületnek nem minősülő

a) közlekedési és távközlési építmény;

b) kőolaj-, kőolajtermék és gáz termelésére és vezetésére szolgáló építmény, létesítmény, föld alatti tárolótér;

c) vízilétesítmény

műszaki tervezése, kivitelezése, szerelése kérdésében a szakértői tevékenységre jogosító engedély megadásának részletes feltételeit - e rendeletben foglalt alapelvek figyelembevételével - az építményfajta szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozza meg.

2. §

(1) Építésügyi szakértői engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik és

- egyetemi végzettség esetén legalább 8 éves,

- főiskolai végzettség esetén legalább 10 éves szakmai gyakorlati időt igazol.

(2) Kivételesen építésügyi szakértői engedélyt kaphat az a büntetlen előéletű személy is, aki a kérelemben megjelölt szakterületen kiemelkedő ismeretekkel, a szakterületnek megfelelő technikusi végzettséggel és legalább 12 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, ha alkalmasságáról tanúbizonyságot tesz.

(3) Építésügyi szakértői engedély több szakterületre is kérhető.

(4) Szakmai gyakorlati időn a szakképzettség megszerzése után a kérelemben megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni.

3. §

(1) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező

- személyi adatait,

- iskolai végzettségét, az oktatási intézmény (egyetem, főiskola, technikum) pontos megjelölésével,

- diplomájának (oklevelének) számát és keltét,

- szakképzettségét,

- jelenlegi foglalkozását, beosztását,

- munkáltatója nevét és címét;

b) az engedélyezni kért szakterület, ezen belül az elsősorban végezni kívánt szakértői tevékenység szűkebb meghatározását (a továbbiakban: szakág), megjelölve azt, hogy a kérelmező jelenleg milyen szakértői nyilvántartásban szerepel.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a képesítést igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás hiteles másolatát);

b) három hónapnál nem régebbi keltű hatósági erkölcsi bizonyítványt;

c) a munkáltatónak a kérelemmel, valamint a kérelmező szakmai működésével kapcsolatos véleményét tartalmazó nyilatkozatát;

d) az eddigi szakmai működés részletes leírását, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk (értekezések) megjelenésének időpontját és helyét.

(3) A (2) bekezdésben megjelölteken kívül egyéb adatot (tájékoztatást) is be lehet kérni; a kérelmező alkalmasságáról - indokolt esetben - személyes meghallgatás útján is meg lehet győződni.

4. §

(1) A kérelmet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező - szakterületenként - 500 forint díjat köteles befizetni [R. 2. § (3) bekezdés] az ÉVM 232-90106-5462 bevételi számlára.

5. §

(1) A kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Annak a kérelmezőnek, aki a R-ben, valamint az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt kell kiadni.

(3) Az építésügyi szakértői engedély kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, illetőleg felfüggesztéséről, valamint megvonásáról a kérelmezőt (építésügyi szakértőt) és a munkáltatót értesíteni kell.

6. §

(1) Az építésügyi szakértőkről szakterületenként nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartásnak a 3. § (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az építésügyi szakértői működési engedély érvényességi idejét, a felfüggesztés kezdetének időpontját és időtartamát, illetőleg a megvonás időpontját [R. 4. § (2) bekezdés].

(3) Az építésügyi szakértői nyilvántartásba -ha kéri - a R. 1. § (2) bekezdésében megjelölt szakértőt is be kell jegyezni.

(4) Az építésügyi szakértői engedély nyilvántartásba vétele - a R. 2. § (4) bekezdése szerint -illetékfizetési kötelezettség alá esik. Az illetéket - szakterületenként 100-100 forintot - az engedélyokiraton bélyegben kell leróni.

7. §

(1) Az építésügyi szakértői tevékenység főfoglalkozás-szerűen nem folytatható.

(2) Az építésügyi szakértői engedély építkezés szervezésére, műszaki tervezésére (művezetésére) és kivitelezésére nem jogosít.

(3) Az építésügyi szakértő nem vállalhat olyan megbízást, amelynek teljesítésével összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(4) Az építésügyi szakértő megbízásait nyilvántartani és az általa készített - aláírt - szakértői vélemény egy másolati példányát megőrizni köteles.

8. §

(1) A munkáltató köteles az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak bejelentést tenni, ha utólag olyan körülmény merült fel, mely a nála munkaviszonyban álló építésügyi szakértő tevékenységének engedélyezését kizárja [R. 4. § (2) bekezdés]. Ilyen esetben az engedélyt meg kell vonni.

(2) A munkáltatónak a szakértő súlyos fegyelmi büntetése miatt az engedély felfüggesztésére tett javaslatát az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium bírálja el.

(3) Az építésügyi szakértői működési engedély felfüggesztése, illetőleg megvonása esetén az engedélyt ideiglenesen vagy véglegesen be kell vonni.

9. §

(1) Az építésügyi szakértők nyilvántartásába díjmentesen bárki betekinthet.

(2) Az építésügyi szakértők névjegyzékét, illetőleg az abban bekövetkezett változásokat szakterületenként - ezen belül szakági bontásban - az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában évente közzé kell tenni.

10. §

(1) Az építésügyi szakértői tevékenységet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ellenőrzi.

(2) Az építésügyi szakértő köteles az ellenőrzés során a szükséges felvilágosításokat megadni, az adatokat (számításokat, nyilvántartásokat stb.) rendelkezésre bocsátani.

11. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az építésügyi szakértői engedély megújítása esetében is alkalmazni kell.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a R., valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 14/1971. (VI. 8.) MüM rendelet rendelkezései az irányadók.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 4/1972. (IV. 1.) ÉVM rendelethez

Építésügyi szakértői szakterületek

I. Tervezés-kivitelezés (építés-szerelés, szerkezetgyártás)[1]

1. Területrendezési tervezés

2. Épület- műtárgy- és építménytervezés [ideértve az azt közvetlenül szolgáló geodéziai-, talajfeltárási, talajmechanikai és mélyépítési munkát, a szerkezet-tervezést (statika), az épületgépészeti tervezést - a felvonó tervezés kivételével -, az épület-fizikát, a belső építészetet stb.|

3. Építőanyagipari technológiai tervezés

4. Táj- és kertépítészeti tervezés és kivitelezés

5. Magasépítőipar (ideértve a tatarozást, karbantartást)

6. Építési szakipar

7. Építési szerelőipar (villany, víz, szennyvíz, fűtés, felvonó és szellőzőberendezések szerelése)

8. Építés-gépesítés

9. Épületasztalosipar

II. Építőanyagipar

1. Tégla-, cserép- és tűzállóanyagipar

2. Kő- és kavicsipar

3. Mész- és cementipar

4. Beton- és vasbetonipar (betonelemgyártás)

5. Azbesztcementipar

6. Hő- hang- és vízszigetelő anyagok gyártása

7. Finomkerámia és csiszolókorongipar

8. Üvegipar

III. Lakás-kommunális szolgáltatás

Kommunális (köztisztasági-, temetkezési-, zöldterületi-, kéményseprőipari-, talajerőgazdálkodási-, takarítási) gépesítés

IV. Egyéb

1. Építésgazdaság

2. Építésszervezés (számítástechnika)

3. Levegőtisztaság-védelem

2. számú melléklet a 4/1972. (IV. 1.) ÉVM rendelethez