Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet

a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról

1. § (1) Szakértői címet az használhat, és e rendelet szerinti szakértői működést csak az végezhet (szakértői véleményt az nyilváníthat), aki erre engedélyt kapott, és ennek alapján a szakértők nyilvántartásába bejegyezték.

(2) A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy és az egyetemi tanár e rendelet szerinti engedély nélkül a szakértői címet használhatja és szakértőként működhet.

(3) A szakértői tevékenységre jogosító engedélyt a tevékenység jellege szerint illetékes miniszter, illetőleg országos hatáskörű állami szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) adja.

(4)[1] A rendelet szabályai nem érintik:

a) az igazságügyi szakértők (igazságügyi szakértő hiányában kirendelt személyek) valamint,

b) az államigazgatási eljárásban kirendelt szakértők

működését,

c) a külön jogszabályokban szabályozott szakértő testületek, a felvonószakértők és az orvosok szakértői tevékenységére, továbbá a művészeti alkotások és tevékenységek minősítésére megállapított rendelkezéseket, valamint a gazdálkodó szervezeteknek tevékenységi körükön belül történő szakvélemény adását,

d) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértők tevékenységét.

e)[2] a környezetvédelemi, illetve természetvédelemi és tájvédelemi szakértők tevékenységét.

2. § (1) Szakértői tevékenységre az a büntetlen előéletű személy kaphat engedélyt, aki a kérdéses szakterületen egyetemi (főiskolai) végzettséggel és szakmájában széles körű gyakorlattal, valamint kiemelkedő ismeretekkel (szakképesítéssel) rendelkezik, ha alkalmasságáról az engedélyező hatóság meggyőződést szerzett.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt engedély megadásának részletes feltételeit, ideértve azokat az eseteket, amelyekben a hosszú szakértői tevékenységgel rendelkező dolgozónak az egyetemi (főiskolai) végzettségét nem kell igazolnia, valamint azokat a szakterületeket, amelyekre vonatkozóan szakértői tevékenységre jogosító engedély adható, és az ezzel kapcsolatos eljárás és nyilvántartás szabályait - e rendelet keretei között - az egyes szakterületekre nézve a miniszter határozza meg.

(3)[3] A szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor fizetendő díjat - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésére tekintettel - a tevékenység jellege szerint illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben* állapítja meg.[4]

(4)[5]

3. § (1) Munkaviszonyban álló személy kérelme esetén be kell szerezni a munkáltató véleményét. Az engedélynek ilyen személy részére történő megadásáról értesíteni kell a munkáltatót.

(2)[6] A szakértőnek feladatát lehetőleg a munkaidején kívül kell ellátnia. A főálláson kívüli szakértői tevékenység engedélyezésénél az általános rendelkezések az irányadók.

4. § (1) A szakértői tevékenységre jogosító engedély öt évre szól, és az a 2-3. §-ok szabályainak megtartásával többször is megújítható.

(2) Az engedélyt meg kell vonni attól, akivel kapcsolatban utólag merül fel olyan körülmény, amely a szakértői tevékenység engedélyezését kizárja. Súlyos fegyelmi büntetés esetén a munkáltató javaslatot tehet az engedély meghatározott időre történő felfüggesztése vagy megvonása iránt.

5. § A szakértő vizsgálatának a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét; köteles a megbízójának figyelmét felhívni minden olyan körülményre, amely az általa ismert adatokra tekintettel a szakvélemény felhasználását befolyásolhatja, és szükséges a megbízó érdekeinek megvédéséhez. Egyebekben a szakértő működésére és felelősségére a polgári jog és a büntetőjog rendelkezései az irányadók.

6. §[7] A szakértői tevékenység fejében díj és a felmerült költségekért térítés jár. Ezek mértékét és a rendelet végrehajtásával összefüggő egyes kérdéseket a munkaügyi miniszter szabályozza.

7. § Aki őt meg nem illető szakértői címet használ, jogosulatlan címhasználat szabálysértését [17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 29. §-a] követi el.

8. § (1) Ez a rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba.

(2)[8]

(3)[9]

Lábjegyzetek:

[1] A 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. § 4. bekezdése a 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 10. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[2] Beiktatta a 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[3] A 2. § (3) bekezdése a 47/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[4] * Szabályozására lásd 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet, 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet, 2/1999. (VII. 6.) SzCsM rendelet, 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet, 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet, 14/2003. (III. 24.) HM rendelet, 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelet, 13/2004. (VIII. 6.) TNM rendelet

[5] A 2. § (4) bekezdését a 47/1993. (III. 17.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[6] A 3. § bekezdése a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 101. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

[7] A végrehajtásáról szóló 14/1971. (VI. 8.) MüM rendeletet a 8/1989. (XII. 22.) ÁBMH rendelkezés 1. mellékletének I/3. pontja hatályon kívül helyezte.

[8] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1515. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[9] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1515. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.